Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-21 / 146. szám

gIMG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl SZÓ LM OK VTn- «a. szám, iss«, Juni«« sí, tstt«r«5fc \Sorozatban gyártják a kmkoricamorzsolokat MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ipari üzemeink segítik az aratást és cséplés! w Már az elmúlt években is sok segítséget kaptak termelőszövet­kezeteink az ipari üzemek munkásadtól. A baráti támaszra különö­sen a nyári mezőgazdasági kampánymunkák idején volt nagy szük­ség, itt is elsősorban az újonnan alakult, kezdő csoportoknál. Az ipari üzemek dolgozói az idén sem hagyják magukra ter­melőszövetkezeti parasztságunkat a legnagyobb nyári munkák idején. A gyárak vezetői és a termelőszövetkezetek elnökei már előre meg­beszélték, hogy milyen segítségre lesz szükség az aratás és cséplés idején. Az elmúlt időkben ipari üzemeink gyakran úgy segítették termelőszövetkezeteinket, hogy ünnepnapokon és legtöbbször szom­bat délutánokon is kimentek a területükre kapálni, aratni, csépelni, vagy éppen ott segíteni, ahol arra .pillanatnyilag a legnagyobb szük­ség volt: Ma már ilyen támogatást nem igényelnek a szövetkezetek. Inkább a mezőgazdasági szerszámok, aratógépek, traktorok megjaví­tásához nyújtott segítség előnyös a csoportoknak. Már ezen a nyáron főleg ilyen irányú támogatást nyújtanak az üzemek a szövetkezeti parasztságnak; A Bútorgyár a kétpói Szabadság Termelőszövet­kezet munkáját és fejlődését segíti már évék óta: Néhány héttel ez­előtt az üzem pártvezetősége meg­szervezett egy 24 főből álló brigá­dot Ha a szövetkezet gyors segít­séget kíván a kapáláshoz, vagy majd később az aratási és cséplési miunkákhoz, ez a csoport kimegy dolgozni. Már az elmúlt évben is alakítottak egy ilyen brigádot. A karbantartó műhely dolgozói vállalták, hogy bármilyen gépal­katrészt hoznak be javítani, a le­hető legrövidebb időn belül meg­csinálják, sőt ha szükséges, még újakat is készítenek; A Papírgyár két szövetkezetét is patronál. A kunhegyes! Lenint és Vörös Októ­bert támogatja. Jelenleg egy kar­bantartójuk: Szendrei Lajos tartóz­kodik kint a Vörös Október Ter­melőszövetkezetben és segít az aratógépek javításánál; Majd az aratás és cséplés meg­kezdése után is kiküldőnek egy szakmunkást hetenként néhány napra, aki kijavítja a váratlanul bekövetkezett hibákat. Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai is szdkták segíteni a nyári betakarítást. Ez a támogatás természetesen ebben az évben sem marad el. Körülbelül 40—50 gép­kocsi dolgozik majd a gabona be­takarításánál. Már megkezdték a munfcábaálló tehergépkocsik javí­tását, hogy komolyabb hiba ne állhasson elő az alatt a két hónap alatt, amíg a betakarítást végzik. A Cukorgyár a helyi Űj íüet Termelőszövetke­zetnek nyújt segítséget. Az üzem karbantartó műhelyében jelenleg aratógépet javítanak a termelő­szövetkezetnek. Ezenkívül elkopott és törött fogú fogaskerekeket és egyéb alkatrészeket javítanak és újakat készítenek a mezőgazdasági kisgépekhez. Az üzem karbantartói elhatároz­ták hogy aratás idején személye­sen is kimegy egy vagy két mun­kás a szövetkezet földjére ha va­lami gépet sürgősen meg kell ja­vítani. Készítettek a termelőszö­vetkezetnek sok kapa- és villa- nyélét is; Ma a népfront, a* MNDSZ és a békebizottság megyei egyesítő ülése Ä Hazafias Népfront Megyei Bi­zottsága, a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége Megyei Elnöksé­ge és a Megyei Békebizottság ma, június 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a megyei tanács házának nagytermében tartják egyesítő ülésüket. Az ülés során dr. Bene Zoltán or­szággyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának el­nöke mond beszámolót. Ezt vita követi, majd határozati javaslatot terjesztenek elő a Hazafias Nép- fron* Megyei Bizottsága, az MNDSZ Megyei Elnöksége és a Megyei Bé­kebizottság egyesítéséről. A határozati javaslat feletti dön­tés után kerül sor a Hazafias Nép­front Megyei Bizottsága Elnöksé­gének kibővítésére. Külföldön is üdülnek az idén a pedagógusok A népszerű hazai üdülési lehető­ségek mellett idén teljesül a peda­gógusoknak az a kívánsága is, hogy lehetőség nyíljon számukra külföldi utazásokra. Augusztusban tizenöt nevelő utazik Lengyelországba, ugyanakkor lengyel tanítók, taná­rok látogatnak hozzánk. Egyes te­rületi, járási bizottságok szintén több külföldi utat kezdeményeztek. A Pedagógus Szakszervezet a kül­földi üdülések idei tapasztalatai alapján tervet készít, hogy a kö­vetkező nyáron többfelé, nemcsak népi demokráciákba, hanem egyes tantestületek, vagy testvér szak- szervezetek vendégeként, például Ausztriába is eljuthassanak a pe­dagógusok. (MTI) Szolnoki színházi dolgozók mókájának elismerése A Magyar Színjátszás Ünnepi Hetének alkalmából a Szolnoki Szigligeti Színház több művészét és dolgozóját jó munkája elismeréséül kitüntetésben részesítették. Gyulai-Gaál Ferenc, a színház zenei vezetője a „Szocialista Kul­túráért Érdemérem” kitüntetést kapta. Dobos Ferenc főfodrász a szakma kiváló dolgozója lett. Fillár István színművészt a Ma­gyar-Szovjet Társaság aramykoszo- rús jelvényével tüntették ki. György Lászlót pedig Sarkadi Imre „Szep­tember” című darabjában nyújtott kimagasló alakításáért 1500 forin­tos nivódíjjal jutalmazták. A kereskedelem felkészült az aratásra A sok csapadék, a kedvező idő­járás következtében az idén több­felé várható a gabona megdőlése. A kereskedelmi szervek, számítva a nagyobb kézi kasza keresletre, mint­egy háromszázezer kaszát hoznak forgalomba. A tavalyi kétszázhúsz­ezerrel szemben. A földművesszövetkezetek meg­tették az intézkedéseket az élelmi­szerszükségletek fedezésére is. A nagy nyári munkák idején egyebek között több mint száz vagon ara­tási szalonna és füstölt áru jut a földművesszövetkezeti boltok ré­vén a falusi 'akosságnak: Gondos­kodnak hűsítő italokról és Diana sósborszeszről is, (MTI) Horgászrekord Santa Imre szolnoki sporthorgász kedden délután a Tiszán horoggal 34,20 kg-os óriásharcsát fogott. A csónakban horgászó halász félóráig kísérte és fárasztotta a hatalmas hálragadozót, amíg ki tudta emelni. A másfél méteres zsákmányért 688 forintot fizetett ki a helybeli halá­szati Lermelőszövetkezet. A város­szerte nagy feltűnést keltett óriás­halat a szövetkezet halászcsárdája kapta meg, Megkezdte munkáiát a könnyűipari minisztérium­ban az ésszerűsítési bizottság A Könnyűipari Minisztériumba ezekben a napokban sok olyan le­vél érkezik, amelyekben a dolgozók megírják elgondolásaikat az ügy­intézés egyszerűsítésére. Lakatos Béla miniszterhelyettes elnökleté­vel bizottság alakult a javaslatok összesítésére, élbírálására és to­vábbítására. A bizottság már meg is kezdte munkáját. (MTI) A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár új kisgépekkel segíti a dolgozó parasztságot. A gyár műhelyeiben sorozatban készülnek a kézihajtású kukoricamorzsolók. Sütő Gyula és Sütő Zoltán az új mor- zsolókat fényezi. (Magyar Fotó, Bereth Ferenc felvétele ) A Szovjeí Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnök­ségének és kormányának meghívá­sára Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke 1956. június elsejétől június hu- szonharmadikáig hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban tartózkodott. Tito elnök ott tartózkodása so­rán a két kormány képviselői szá­mos megbeszélést folytattak. Ju­goszláv részről a megbeszéléseken Tito elnökön kívül résztvett Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics, külügyi államtitkár, Mijalko Todo- rovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja. Jakov Blázsevics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, valamint Vlejko Micsunovics. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. Szovjet részről a meg­beszélésen résztvett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, N. A. Buiganyin, a Szovjetunió MiniSZtéftáftácsáTiak elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagja. A. I. Mikoján és V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettesei, D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügymi­nisztere, V. V. Kuznyecov. a kül­ügyminiszter első helyettese, vala­mint N. P. Firjubin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott belg­rádi nagykövete. A megbeszélése­ken ezekenkívül résztvett: jugoszláv részről : József Vilfan, a köztár­sasági elnök főtitkára és Anton Vratusa, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének kabinet- főnöke, szovjet részről pedig L. F Iljicsov. a külügyminisztérium ötö­dik európai osztályának helyettes vezetője. Á szívélyes és baráti légkörben, az őszinteség és a teljes kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélések lehetővé tették a széleskörű eszmecserét a nemzetkö­zi helyzet elmúlt évi fejlődéséről, valamint a két ország viszonya és mindenre kiterjedő együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseiről. Az eszmecsere során kitűnt a két kormány szempontjainak mesz- szemenő azonossága a nemzetközi helyzet alakulásának és a nemzet­közi problémáknak az értékelésé­ben, valamint az a közös kívánság, hogy a jövőben tovább mélyítsék a Szovjet Szocialista Köztrsaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság közötti kölcsö­nös megértést és barátságot. I. A Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság kormánya megelégedéssel álla­pította meg, hogy a legutóbbi évben tovább enyhült a nemzetközi fe­szültség. Mindkét kormány énnek az enyhülésnek a jeleként üdvöz’.i a nemzetközi kapcsolatok kibővülé­sét és a rendezetlen nemzetközi kérdések tárgyalásokkal való meg­oldására irányuló egyre erősödő ten­denciát. Egyhangúlag megállapítot­ták, hogv ebből a szempontból fon­tos szerepe volt az 1955. júliusában Genfben tartott négyhatalmi kor­mányfői értekezletnek. Bár a leg­utóbbi év eseményeinek alakulása azt mutatta, hogy nem lehet a hi­degháború idején felgyűlt problé­mák gyors megoldását várni, a két kormány értékelése szerint döntő jelentőségű az a tény, hogy fokozód­tak a népek közötti bizalom erősö­dését elősegítő nemzetközi együtt­működés bővítésére irányuló erőfe­szítések. Ebben az ui légkörben megszilár­dult az ENSZ ereje és az a képes­sége. hogy minden ország szervezett és egyenjogú részvételével megvizs gálja és sikeresen megoldja a fel­adatokat. Ezzel a légkörrel szoros kapcsolatban van az a siker, ame­lyet az ENSZ által 1955. augusztu­sában Genfben összehívott s az atomenergia békés célú felhaszná­lásával foglalkozó értekezlet elért, valamint a nemzetközi atomenergia ügynökség megalakítását szolgáló rpunkák sikeres megkezdése. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének növekvő szerepe és képessége ki­fejeződött azokban a sikerekben is. amelyeket egyetemes szervezetié alakulásának útján ért el az ui ta­gok felvételével. A két kormány helyesli, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete ui tagokkal gyarapo­dott az európai országoknak, vala­mint azoknak az ázsiai és afrikai országoknak á soraiból, amelyek­nek a nemzetközi életben való fo­kozottabb részvételét már a bandun- gi értekezlet kifejezte. Ez elősegí­ti. hogy ezeknek a kontinenseknek a népei még fokozottabban egyen­jogú szerepet töltsenek be a vilá­gon. A két kormány azonban sajnálat­tal állapította meg. hogy mindeddig nem ismerték el a Kínai Népköz- társaságnak azt a jogát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében képviselete legyen és állhatatosan törekedni fog arra. hogy elismer­jék ennek a nagy országnak ezt a jogát. A két kormánynak továbbra is meggyőződése, hogy Tajvan és más szigetek kérdését Kínának e területekre fennálló törvényes joga­ival összhangban kell megoldani. Mindkét ország kormányának vé­leménye szerint a „hidegháború“ során annyira ellentétes álláspon­tok alakultak ki s oly spk bizalmat­lanság gyülemlett fel, hogy nem vol­na logikus és célszerű azt várni, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásának valamennyi akadálya könnyen elhárítható, s minden prob­lémában gyors megoldás érhető el. A két kormánynak ennek alap­ján az a meggyőződése, hogy a már most megoldható kérdésekben kell megegyezésre törekedni. Egyetérte­nek abban, hogy nem hozhat hasz­nos eredményeket, ha a vitás kér­dések megoldásánál bizonyos kér­déseket vagy meghatározott meg­oldási sorrendet, avaev ütemet el­sőbbségben akarnak^részesíteni. En­nek fényében vizsgálták meg a le­szerelés és a kollektív biztonság kérdését, valamint más. a világot s ezen belül Európát megosztó prob­lémákat. Tekintettel a leszerelés problé­májának jelentőségére az emberi­ség jövőjére nézve, a két kormány egyetért abban, hogy megértek a kérdés haladéktalan megoldásának feltételei. A két kormány egyúttal kiemelte, mekkora jelentősége vol­na akár egy részeleges les2erelési megegyezésnek is s egyöntetűen azt a reményét fejezi ki, hogy az ilyen megegyezés létrejöttét meggyorsít­hatja és megkönnyítheti a fegyveres erők létszámának egyoldalú csök­kentése. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya ilyen ér­telemben üdvözölte nemrég a Szov­jetunió kormányának a fegyverze­tek és a fegyveres erők csökkenté­séről hozott határozatát, nagy hoz­zájárulásnak tekintve azt az álta­lános leszerelés megkönnyítéséhez. A két kormány szerint az atom­energia békés felhasználása kor­szakalkotó jelentőségű az emberi­ség további gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából és egyetért abban, hogy ösztönözni és támogat­ni kell e téren a népiek közötti egyenjogú és demokratikus együtt­működés minden formáját. Ennél­fogva abban is egyetért a két kor­mány, hogy közös célnak kell len­nie az atomfegyver eltiltásának, ál­talában annak érdekében, hogy az atomerő kizárólag az emberiség bé­kés céljait szolgálja. A két kormány úgy véli, hogy a mai nemzetközi helyzet határozot­tabb lépéseket enged meg azoknak a negatív elemeknek a további ki­küszöbölése érdekében, amelyek a „hidegháború’* időszakában gátol­ták az európai népiek együttműkö­dését. Véleményük szerint egy, az európai kollektív biztonságról, a gazdasági együttműködésről és a kulturális kapcsolatok erősítéséről szóló átfogóbb egyezmény előmoz­dítaná Európa katonai tömbökre való szakadásának megszüntetését és megkönnyítené azoknak az alap­vető vitás kérdéseknek a megoldá­sát, amelyek útját állják az európai népek közti mindenoldalú együtt­működés fejlesztésének. Ami a német kérdést illeti, a két kormány úgy véli, hogy jelenleg, amikor a háború utáni Németország területén két szuverén állam ala­kult ki, Németország egyesítése szükségessé teszi a tárgyalásokat a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között. Ügy véli továbbá, hogy más államoknak, elsősorban a nagyha­talmaknak ugyanezt az irányt kell követniök mind a német nép érde­kében, mind pedig az egyetemes ér­dekekéből kifolyólag. Az általános nemzetközi feszült­ség már megvalósult enyhülése ál­tal kitárt perspektívák közepette a két kormány figyelmeit fordított arra a veszélyre, amely az államok közötti helyi konfliktusok és viszá­lyok következtében támadhat. Ki­fejezetek azt a szilárd szándékukat, hogy mind az Egyesült Nemzetek Szervezetének útján, mind piedig az államokhoz fűződő közvetlen kap­csolataikban elősegít® ennek a ve­szélynek a kiküszöbölését. Tovább­ra is abból fógnak kindulni, hogy elismerik minden népnek az önálló nemzeti fejlődésre való törvényes jogait és érdekeit. A két kormány azt a szilárd meg­győződését fejezi ki, hogy a nem­zetközi helyzet megjavulásának egyik lényeges feltétele az államok közötti fokozódó gazdasági érintke­zés, minden nép egyre intenzívebb részvétele az anyagi és szellemi ja­vak cseréjében és a néptömegek mind szélesebbkörű bevonása a nemzetközi együttműködésbe, vala­mint a közeledés az általános jólét, a világbéke és az egész világ hala­dása érdekében. A két kormány egyetértett abban, hogy e cél elérése végett a legnagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a lehető legjob­ban fejlődjék a nemzetközi keres­kedelem és gazdasági együttműkö­dés és hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból eltűnjék a megkü­lönböztetés minden formája, köz­tük az embargo, valamint az egyes nemzetek szabad gazdasági fejlődé­(Folytatás a 2-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents