Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-19 / 144. szám
IrJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! vili. évfolyam, 144. szám, 1956. jurnus 19. kedd. EMISEK A MUNKACSAPATNAK SZ OLJI OK MEGYEI NÉPIA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Szolnoki Járműjavítóban A mozdonyosztályon MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Aprómag cséplésére alkalmas, kombájnra szerelhető Szolnok megyei vendégek a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben (2. old.) minden tagja most végzi az első közös esztendőt. A Tiszaszentinirei Fehér Imre Tsz új belépőkből álló munkacsapata a kimért területen a burgonya harmadszori töltögetését befejezte, a cukorrépát is már háromszor kapálták meg. A képen balról jobbra: Pomázi János brigádvezető, M. Kiss Dániel, Tóth Ignácné, Mohácsi György, id. Tóth József, Zsolnai János és Kiss Zsigmond, A Szolnoki Járműjavító mozdonyosztályának dolgozói havonta két mozdony főjavítását végzik el terven felül. Képünk: tolópadon a mozdony. A Járműjavító bádogosairól kevés szó esik. Pedig ők is nélkülöz- hetelen munkát végeznek s a kocsiosztály egyik legfontosabb részlege az övék. Munkájuk nem könnyű s teljes embert kíván. Állandóan a tetőn dolgoznak. Télen a fagy- gyal, széllel kell szembe nézniök, nyáron el keU viselniök a perzselő napot-, öten vannak mindössze s havonta 120—150 kocsi tetőfedését végzik el- Balogh Sándor harmadmagával dolgoziki Májusban 103 vagonnal végeztek. Rácz István ifimunkás is bádogos ezen a részlegem 1952- ben szabadult fel a Tármű javítóban, mint lakatos- Rövidesen A bádogosok megkedvelte azonban a tetőfedők munkáját s azóta velünk dolgozik. A szakma egyik legjobb képviselője. Az üzem vezetősége segítséget is ad munkájukhoz. Az utóbbi időben kielégítő az anyagellátás s most azon fáradoznak, hogy felszámolják az ismétlődő hóvégi rohamokat. A takarékos munka is erényeik közé tartozik. Átlag 30—35 százalék ócska bádogot építenek be új helyett a járművekbe. De még a kisebb leeső darabokat sem dobják el. Ezekből lesz a csapágyak porvédője és a szikrafogó. A személykocsirészlegen is nagy és sokoldalú feladatuk van a bádogosoknak, ök készítik el a vasvázas személykocsik víztartályát s be is szerelik. Júniusban már 56 darab fővizsgás személykocsi javításával végeztek. Horváth Béla elvtárs elmondja, hogy 1949 óta dolgozik a Járműjavítóban. Nemcsak „kocsimunkákat” végeznek. hanem a mozdonyosztályt is ellátják úszókákkal, kenőpárnákkal, különböző leltári tárgyakkal. Ebben a hónapban még 7 podgyász- és 7 vasvázas kocsit készítenek el. Horváth, Bíró, Bozsó és Szántó elvtársak jó szakemberek, méltán emlegetik őket az üzem jó dolgozói között; Cs. Z. Eddig az aprómagvafcat learatták és szérűbe hordva csépelték el, ami természetesen hosszadalmas munkát vett igénybe és lassan is haladt. Már régóta foglalkoztatja a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársait az a gondolat, hogy gyártani kellene aprómag-cséplő kombájnokat is a munka könnyítése és meggyorsítása érdekében. Hamar rájöttek azonban arra, hogy nem lenne gazdaságos külön ilyen gépeket előállítani, mert úgy sem tudnák kihasználni. Ezután elhatárztá.k, hogy olyan egyszerű és könnyen kezelhető szerkezetet készítenek, amelynek segítségével a meglévő gabona-kombájnokat; át lehet alakítani aprómag cséplőkké. A vázlatosan elkészített tervrajzot átadták a Szolnok megyei Gépjavító Vállalatnak, hogy arról saját módosításaikkal készítsék el a tervezett rostaszerkezet mintapéldányát. Mikor elkészült, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mérnökei is megvizsgálták a konszerkezet strufcciót és még néhány módosítást alkalmaztak rajta. Az üzem ma már sorozatban gyártja ezeket a felszereléseket, és folyamatosan szállítja a kijelölt gépállomásoknak és állami gazdaságoknak. összesen 90 darabra kapott megrendelést.- Ezt az üzem még az aratás megkezdése előtt elkészíti. Az országban jelenleg egyedül a Szolnok megyei Gépjavító Vállalat készít az aprómagvak cséplóséhez ilyen felszereléseket. Az átalakított kombájnokká1 gazdaságosabb lesz az aprómagvak betakarítása, mint kézierővel és cséplőgéppel, mert gyorsabban megyés jóval kisebb a szempergés is. Féléves tanulmányúton vett részt nyolc földművesszövetkezeti kertész A megyében nincsenek nagy hagyományai a kertészkedésnek. A termelőszövetkezetek részben a helyi termálvizek felhasználásával most nagyüzemi kertészeteket teremtenek, s ezek munkájának megszervezése nehézségekbe ütközik. A megyei tanács kérésére Somos András professzor vállalta, hogy a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában fél éven át foglalkozik a hczzáküldött Szol- nokmegyei termelőszövetkezeti kertészekkel A Turkevéről, Mezőtúrról, Karcagról és Cibakházáról toborzott nyolctagú kertészcsoport, féléves tanulmányútja most éri véget. Kiváló előrehaladásukért a két legjobb 800, a többi 600 forint jutalmat 'kapott. A professzor „Zöldségtermesztés” című szakkönyvével ajándékozta meg őket. Ezenkívül ellátták a hazaindulókat a legjobb zöldség és virágmagokkal és megegyeztek, hogy a kapcsolatot a továbbiakban is fenntartják; A tangazdaság kiváló szakemberei még az idén meglátogatják az új kertészeteket, hogy a helyszínen tett észrevételeikkel is segítsék a gazdaságos termelést, Edényzománcozó működik Jászki «seren Szanlku Albert, a jászüdséri ktez zománcozó részlegének vezetője. Munkatársai: Kovács Tihamér és Kaizer János. Az üzem indulása előtt mind a hárman hat hetet töltöttek a Kőbányai Zománcárugyár- ban és ott ismerkedtek meg a zo- máncozási munkák alapjaival — A kőbányai elvtársaik csodálkoztak is, mikor a hat hét leteltével azt mondtuk: most már átmegyünk haza és mi is megkezdjük a gyártást — emlékezik vissza Szanku elvtárs. — Nagyon bizalmatlanul néztek ránk, mondván: nem hólyag az, hogy fel lehessen fújni; Kérték: maradjunk még legalább egy hónapiig ott, hogy biztosabban, nagyobb szakismerettel kezdhessünk munkához. De fűtött bennünket a munkakedv és kisüzemünk működésére már nagyon kiváncsiak voltunk. Hazajöttünk és elkezdtük a kísérleti gyártásit. S ez a vártnál is jolbb eredménnyel végződött; Két alkalommal, összesen 3600 kannát zománcoztak le igen kevés sefejttel. A támogatást meg is kapják. Az üzem kipróbálásaikor lent volt két zománcedénygyári munkás is és segítették a jászkisérioket, akik a zománc nyersanyagát is a kőbányai gyártól kapják; Ma még nem tudják az üzemet folyamatosan működtetni, mivel három kisipari szövetkezet nem képes annyi kannát gyártani, amennyit a folyamatos zománoozási munka igényelne; A szövetkezet vezetői már intézkedtek, hogy legyen elegendő nyersgyártmánya a zománcozó részlegnek. Bevezették a szélesebbkörű kooperációt. Karcag, TörökszentrmMós és Mezőtúr Kiszed is bekapcsolódtak a kannák gyártásába. Előreláthatólag augusztusban már megszakítás nélkül dolgozhat a zománcozó. Kísérleteztek kerékpár, kocsdtáb- lák, tölcsérek, főzőedényfedelek és vaébagrácsok zománcozásával is. A megsérült edényéket is próbálgatták már javítgatni; A mezőtúri tsz elnökök szaktanácsadóval vettek részt a gépállomási nyári szemlén A mezőtúri traktorosakra, arató- gépkezelőkre és kombájnvezetőkre ez évben is többezer hold kalászosgabona betakarítása vár. A gépállomás dolgozói az elmúlt héten vizsgáztak arról, hogyan készültek fel erre a nagy munkára; A nyári szemlén — szokás szerint — résztvettek a város vezetői és a termelőszövetkezetek elnökei. A tsz-élnökök a legUletékesebbek a felkészülés minőségét elbírálni, igen, a legUletékesebbek, csakhogy az elmúlt években mégis történtek libák, mert a tsz-elnökök nem rendelkeztek megfelelő műszaki isme- ■e.ekkel és emiatt nem minden esetben vették észre a kisebb nagyobb hibákat; Ez az idén már nem ismétlődött meg. Hegyi István, a Szabad Nép Tsz elnöke, Csató Ferenc, a Rákóczi Tsz elnöke és Simon Bálint, a Béke Tsz elnöke nem egyedül, hanem olyan tsz-tag szaktanács- adóval együtt vett részt a szemlén, aki gyakorlott gépész. A „vizsgára” a gépállomás vezetői ezévben meghívták a mezőtúri gépesítés-- technikum szaktanárait is, akiknek a véleményét, javaslatait figyelembe vették; Az idei szemlét az eddigiektől eltérően nem a gépállomások megyei igazgatósága, hanem a városi tanács szervezte. I koreai kormányküldöttség megkoszorúzta a magyar és szovjet húsok emlékművét A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim ír szén marsallnak, a Minisztertanács elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó kormányküldöttsége hétfőn délelőtt megkoszorúzta a hazánk szabadságáért és függetlenségéért életüket áldozott magyar hősök, valamint a felszabadító szovjet hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségeken résztvettek a küldöttség tagjai Kim ír szén marsall vezetésével. Jelen voltak a párt és a kormány vezetői közül: Apró Antal, Dobi István, Hegedűs András, Kovács István, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László. Ott volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, BoldoczM János külügyminiszter, Román József egészségügyi miniszter, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezető munka- :ársaii Résztvettek a koszorúzási ünnepségeken a Koreai Népi Demokratikus ■ Köztársaság budapesti nagy- követségének tagjai, A magyar hősi emlékműnél néphadseregünk díszőrisége sorakozott fel. Pontosan kilenc órakor- kürtszó jelezte a küldöttség vezetőjének érkezését. Kim ír szén marsall Rákosi Mátyás, Hegedűs András és Bata István kíséretében ellépett a kivonult alakulat előtt, majd a zenekar eljátszotta a koreai himnuszt. A küldöttség koszorúját, amelyet koreai nemzeti színű szalag díszített, Kim ír szén marsall helyezte el. A koszorúzási ünnepség a magyar himnusszal ért véget, majd a díszőrség díszmenet ben vonult el a megjelentek előtt. A kormányküldöttség ezután a felszabadító szovjet Kosok gellérthegyi emlékművét koszorúzta meg. Kultúrhóz épül társadalmi munkával Szelevényen Szelevényt még a Tisza —Körös zugi községek közé sorolják. Jogosan, hiszen éppen a „bejáratánálV terül el. A szellemi sötétség, amely a Tiszazugot jellemezte, a. múltban ezt a községet is erősen beárnyékolta. Széles, kiterjedt határában az uradalmaké volt a vezető hely. A falu lakosainak jelentős része nekik dolgozott napkeltétől napnyugtáig. Keresetük csak éppen annyi volt, hogy szűkösen fenntartották magukat. Kultúrára, szórakozásra bizony nem sok embernek jutott ideje és pénze. Az elmúlt tizenegy esztendő megváltoztatta ennek a falunak is az arculatát. A föld, amely valaha henyélőket gazdagított, ma már művelőinek, a dolgozó parasztoknak terem. Egyre nagyobb teret hódít a nagyüzem gazdálkodás (két tsz és egy tszcs van a községben) s ala.pot ad a dolgozó parasztság életszínvonalának további felemeléséhez. Tizenegy év alatt sokat olvastak, tanultak a falu lakosai. Megnőtt érdeklődési körük a tudományos kérdések, a kultúra iránti Az az egy mozi, ami jelenleg van, ma már n am képes aZ igényeket kielégíteni. Egyre többen tették szóvá a község vezetői előtt, hogy kultúrház- ra volna szükség. A párt és a tanács vezetői meghallgatták a kérést és a lakossággal együtt keresték a megoldás útját. Ahol az akarat megvan, ott a siker sem marad el. így volt ez Szelevényen is. A továbbiakról Zelenák elvtárs, a községi pártbizottság titkára tájékoztatott bennünket. — Nem sok idő telt el, és máris kész volt az elgondolás: „vonnák a községben romos épületek, le kell bontani ezeket. Ebből a faanyag biztosítható” — mondották a dolgozók, A legfontosabb kérdés tehát már megoldódott. Hátra volt az anyagi fedezet biztosítása. Ebben is segítséget kaptunk. A tanács a lakosság megkérdezése után úgy határozott, hogy a községfejlesztési alapból 57 ezer forintot fordít erre a célra. Ebből természetesen még nem lehetne kultúr- otthont építeni, a dolgozók azonban jelentős mennyiségű társadalmi munkát is felajánlottak. A fuvart például teljes egészében ingyen végzik. Hogy csak egy nevet említsek, Zsíros Sándor elvtárs azt vállalta, hogy 1000 vályogot hord az építkezés színhelyére. A KTSZ dolgozói is vállalást tettek: 30 köbméter falat raknak fel társadalmi munkában. A romos épület bontása sem került pénzbe. Csupán ezzel mintegy 4000 forintot takarítottunk meg. t— Milyenre tervezik a kultúrházat? — tettük fel a kérdést Zelenák elvtársnak, — A fő helyet az épületben természetesen a a nagyterem foglalja el. 120 négyzetméteres lesz a nézőtér. Hozzájön még a színpad, Ezenkívül két 6x 6 méteres szoba és két öltöző létesüh A szobák közül az egyiket olvasó, a másikat játékteremnek rendezzük be. Széleskörű lehetőséget nyújt tehát majd aZ új kultúrház a művelődésre és szórakozásra egyaránt. — Mikor kezdik el az építkezést és mikorra szándékoznak befejezni? — Július elején hozzákezdünk az építkezéshez és még ebben az évben be is akarjuk fejeznü Meg kell mondanunk: nem kis fába vágták a fejszét a szelevényi dolgozók. Az indulás azonban biztató. Éppen azért nem kétséges: ha tervük megvalósítására is átviszik eddigi lelkesedésüket, akkor munkájukat siker is koronázza. —I —a
