Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-13 / 139. szám

1956. Június IS; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyerjük mozgalmunknak a falusi asszonyokat Dr. Bene Zoltán, a megyei népfront bizottság elnökének nyilatkozata A közelgő népfront tanácskozás­sal Kapcsolatban dr. Bene Zoltán szülészfőorvos, országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottságának elnöke a következő nyilatkozatot adta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak: — A termékeny, élénk viták ide­je jött el megyénkbe. Rendkívül széleskörben visszhangra talált az a kezdeményezés, hogy az MNDSZ és a békebizottságok egyesüljenek a Hazafias Népfronttal. Mindenki egyet ért abban, hogy az egyesülés után az időszerű feladatokra való mozgósítás sokkal jobb lesz, mint eddig, ki tudjuk küszöbölni azt a hibát, hogy gyakran ellentétes idő­ben dolgoztunk egy-egy cél eléré­séért. — A mi megyénkben különösen erőteljesen merült fel azonban az a kétség néhány héttel ezelőtt, hogy a népfront falun elsősorban a férfiak munkájára épül s egyes he­lyeken a gazdák teljesen kisajátí­tották maguknak. Félő — vetődött fel a vélemény — hogy a most ki­bővülő népfrontban az eddigi „törzstagok” nem jól érzik majd magukat. — Megyei bizottságunk megvi­tatva ezt a kérdést, úgy határozott, hogy nemcsak a népfront-mozga­lom régi harcosait tartja meg azál­tal, hogy biztosítja számukra mind­azokat a vonzó feltételeket, ame­lyekért eddig résztvettek a munká­jában, hanem az MNDSZ-el együtt már most hozzálát a falusi asszo­nyok bizalmának fokozott mértékű megnyeréséhez. — Megyénk községeiben azért van becsülete a népfrontnak, mert egyrészt módot nyújt, hogy a gaz­dák beleszólhassanak a helyi poli­tikai és gazdasági kérdésekbe, másrészt mert segítője az új mező- gazdasági módszerek elterjesztésé­nek. Ez utóbbi eszközzel kívánjuk megnyerni a parasztasszonyok ro­konszenvét és az eddiginél jobban bevonni őket a falu társadalmi éle­tébe. A legjelentősebb ilyen irányú kezdeményezés, hogy egy-ket héten belül társas kirándulást szervezünk megyénk parasztasszonyai számá­ra Gödöllőre, ahol a kisállatte­nyésztési kutatóintézetet látogatják meg és elsősorban a baromfite­nyésztési eredményeket tanulmá­nyozzák. Sokat várunk ettől az út­tól. Reméljük, hogy a félszáz asz- szony, akiket meghívunk, a továb­biakban nemcsak szívesen vesz részt hasonló rendezvényeinken, hanem érdeklődésüknek megfele­lően maguk is kezdeményeznek kü­lönböző látogatásokat, tanfolya­mokat, tapasztalatcseréket. — Ebben a fontos kérdésben nem vártuk meg tehát az országos tanácskozást, hanem előbb kezde­ményeztünk és reméljük, hogy a tanácskozás jóváhagyja kitűzött céljainkat. A DISZ „Ságvári Endre kuli árverseny“-ének győztesei 3. a karcagi fúvó­A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Szolnok megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a Szolnok megyei Tanács népműve­lési Osztálya hónapokkal ezelőtt hirdette meg a „Ságvári Endre kulturvenseny’-t. A helyi, a városi és járási bemutatók után június 10-én, vasárnap került sor a ver­seny megyei döntőjére, mely egész napon keresztül négy színpadon folyt a különféle művészeti ágak­ban; A verseny résztvevői — úttö­rők, fiatalok, felnőttek — nagy lel­kesedéssel léptek színpadra s mu­tatták be tudásukat. A nagyszerű és nemes vetélkedés végeztével a művészeti ágak bíráló bizottságai, amelyeket a legjobb szakemberek­ből állítottak össze a versenyt megelőzőleg, megállapították a he­lyezési sorrendet, amelyet az aláb­biakban közlünk. Színjátszó csoportok A felnőttek versenyében: 1. a kisújszállási MÁV kultúrotthon, 2. a szolnoki József Attila kultúrott­hon, 3. a martfűi Tisza Cipőgyár kulturotthona színjátszó csoportja. Az úttörők versenyében: 1. a szolnoki Áchim András úti, 2. a kunhegyesi Kossuth Lajos úti, 3. a szolnoki Sípos téri általános iskola színjátszó csoportja. A tiszasasi kultúrotthon színját­szó csoportját jó munkája elisme­réséül a bíráló bizottság egy nép­rádióval jutalmazta meg. A szavalok versenyében a felnőt­tek csoportjában 1. Molnár Éva (Kunszentmártoni, 2. Szívós József (Jászberény), 3. Balázs Mária (Szol­nok, Verseghy Gimnázium). Az út­törők csoportjában 1. Fekete Mária (Szolnok, Abonyi úti isk), 2. Ba­lázs Klára (Szolnok, Abonyi úti ál­talános iskola), 3. Richta Anikó (Jásziboldogháza, ált. iskola). A szavalók első helyezettjei jutalom­tárgyat, a további helyezettek el­ismerő oklevelet kaptak. Énekkarok A felnőttek versenyében: 1. a Szolnoki Népi Együttes, 2. a Kar­cagi Kultúrotthon, 3. a jászberényi Palotási énekkar. Az úttörők versenyében: 1. a karcagi központi úttörő kórus, 2. a jászberényi leányiskola, 3. a szol­noki Beloiannisz úti iskola ének­kara. Az ifjúsági versenyben: 1. a kar­cagi gimnázium, 2. a szolnoki köz- gazdasági technikum, 3- a mező­túri gimnázium énekkara. A bíráló bizottság a nagyiváni parasztkórust és a jászapáti kul­túrotthon énekkarát egy-egy nép­A hét könyvei Politikai művek: Hor&rik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 1841—1845. években 15.—; Nataradzsan: Hirosimától Ban- dungig 10.—; Rákosi Mátyás: A politi­kai helyzet és a párt feladatai, a Po­litikai Bizottság beszámolója a buda­pesti pártaktíva ülésén 1956. május 18-án. 1.—. Szépirodalmi művek: Gyárfás Miklós: A szerep. Elbeszé­lés egy színészről 12.50, Illyés Gyula: Kézfogások. Versek. 15.—; Nagy Péter: üj csapáson. Regényirodalmunk a szo­cialista realizmus útján 1948—1954. 11.50; Rideg Sándor: A tükrosszívű huszár. Elbeszélések. 13.—; Illyés Gyula: Dózsa György. Dráma. 20.—; Móricz Zslg- mond: Jobb mint otthon. Regény. 24.50; Szabó Pál: Most és mindörökké. 1—2. köt. Összegyűjtött elbeszélések. 59.—; Brandys: Honpolgárok. Regény. 26.50; Msztyiszlavszkij: Tavaszi madár a varjú. Regény. 12.—; Sadoveanu: Ör­vény felett. 29.—. Egyéb művek: Eckhardt Sándor: Francia — magyar szótár. 26.—; Mai magyar költök. 12.—; Mohácsy Mátyás: A szilva termesztése és házi feldolgozása. 11.50; Asbóth Osz­kár: Az első helikopter 24,—, rádióval jutalmazta jó munkájáért. Az egyéniek versenyében: 1. Kiss Sándor (Jászberény), 2. Sátor Ág­nes (Tiszaszentimre), 3. Tóth Er­zsébet (Szolnok). Tánccsoportok A felnőttek versenyében: 1. a Szolnoki Népi Együttes és a Szol­noki Fűtőház, 2. a tiszafüredi kul­túrotthon és a turkevei kultúrott­hon, 3. a törökszentmiklósi föld­művesszövetkezet és a kunhegyesi kultúrotthon tánccsoportja. A bíráló bizottság jó munkájuk­ért jutalomban részesítette a pusz­tamonostori December 21 Tsz, a karcagi Április 4. Tsz, a kuntna- darasi kultúrotthon és a jászapáti gimnázium tánccsoportját, a Jász- árokiszáliási Népi Együttest pedig egy rádióval jutalmazta. Az úttörők versenyében: 1. a Szolnoki Űttörőház, 2. a jászárok- szálási Dobó úti iskola, 3. a tószegi iskola csoportja. Az egyéni versenyben; 1. Kom­játhy Lajos (Jászberény), 2. Hat­vani Margit (Szolnoki Népi Együt­tes), 3. Valkó Gizella (Szolnoki Fűtőház). Az első helyezett Jutal­mat a többi dicsérő oklevelet ka­pott, Zenekarok A felnőttek versenyében: 1. karcagi zeneiskola, 2, a Szolnoki Népi Együttes, sok. A jászberényi Déryné kultúrott­hon szalon zenekarát rádióval ju­talmazta a bíráló bizottság. Ugyan­csak jutalmat kapott a legjobban szerepelt úttörő zenekar, a jász­apáti úttörő zenekar is. Az egyéni versenyben: 1. Kalmár Gyula (Karcag) zongora, 2. Bukta Zoltán (Szolnok, Kassai úti iskola) hegedű, 3. Sípos Bálint (Tiszaszent­imre) citera. * A cikkben kövér betűikkel ki­emelt helyezettek arany, ezüst, illetve bronz éremdíjazáeban ré­szesültek helyezésüktől függően. Ezek a csoportok, illetve egyéni versenyzők egy éven keresztül minden felléptük alkalmával visel­hetik a következő címet: „A Ság­vári Endre kulturális seregszemle — arany, ezüst bronz — éremmel kitüntetett énekkara, színjátszó csoportja, zenekara, tánccsoport­ja.” Az egyéni versenyben érem­mel díjazottak szintén viselhetik a megfelelő címet. Egyébként a megyei döntő min­den résztvevőjét díszoklevéllel tün­tették ki és sok jutalom tárgyat ad­tak a legjobb munkát végzett ön­tevékeny kulturmunkás csoport­nak. Szorgalmasan dolgoznak a tagok a törökszentmiklósi Harcos Isz-ben Termelőszövetkezetünk minden tagja bevonta családját a növény- ápolásba, így a répa és borsó máso­dik kapálását jó minőségben idejé­ben elvégeztük. Kukoricánkat is másodjára gyomtalanítjuk. Minden kapásnövényünk területe példásan tiszta. A növényápolási munkák helyes megszervezéséért és irányításáért elismerés illeti Vona Sándor bri­gádvezetőt. Meg is becsüli tagsá­gunk ezt a szorgalmas embert, aki éjt nappallá téve fáradozik a kö­zösség érdekében. A sok tennivaló közben nem fe­ledkezünk meg a jószágállomá­nyunk fejlesztéséről, s ennek elő­feltételeként a takarmányszükség­let biztosításáról. Silókukoricát, csalamádét termelünk s másodnö­vényként másfajta növényeket is vetünk. Az egyénileg dolgozó parasztok figyelemmel kísérik életünket, munkánkat. Már eddig is bebizo­nyítottuk — amiről a tsz-szervezés során beszéltünk, — hogy összefog­va jobban, eredményesebben lehet gazdálkodni, mint egyénenként. Már nem mosolyognak hitetlen­kedve a dolgozó parasztok, ha a tsz-ről van szó — mint még a télen tették —, mert jól gondozott nö­vényeink szépek, gazdag termést ígérnek. Arra törekszünk, hogy az ősz, a zárszámadás is a mi iga­zunkat bizonyítsa. Samu István levelező Törökszentmiklós, Harcos Tsz A felemelkedés útján Tízéves a Német Demokratikus Köztársaság fogyasztási szövetkezeti mozgalma Irta: GERHARD LUCHT, a Német Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetségének elnöke. 4 fogyasztási szövetkezetek 10 év alatt elért eredményei a Német Demokratikus Köztársaság rohamos politikai és kulturális fej­lődését tükrözik vissza. Ezt néhány számadattal szemléltetjük. 1932-ben az NDK man. területén a fogyasz­tási szövetkezeti tagok száma 939 ezret tett ki, most pedig számuk kb. 3 250 000. Míg 1932-ben a fo­gyasztási szövetkezeteknek az NDK mai területén közel 3350 kereske­delmi üzemegységük vott, addig ma 29 000 a számuk. Az áruforgalom harmincszorosára nőtt. A fogyasztási szövetkezetek gyors fejlődése a munkások és a parasz­tok munkagyőzelmei következtében vált lehetségessé. A termékek elő­állításának növeléséért harcoló minden dolgozó tudatában van an­nak, hogy nemcsak a köztársaság gazdasági erejét növeli, hanem sa­ját anyagi helyzetén is javít. 1950- ben a szocialista iparban foglal­koztatott munkások havi átlagbére 261 márkát tett ki, 1954-ben vedig már 370 márkát. Ezenkívül a kis­kereskedelmi árak csökkenése kö­vetkeztében a lakosság csak 4 hó­nap alatt 13 milliárd márkát taka­rított meg. A termelésben elért si­kerek a kiskereskedelmi áruforga­lom emellcedésére vezettek, amely az 1950. élűhez képest kb. nyolc­van százalékkal emelkedett. A falusi fogyasztási szövetkeze- ** tek létesítését kést évvel ez­előtt kezdték meg az NDK-ban. Számuk jelenleg megközelíti a 800-at. Céljuk az, hogy minél job­ban megszervezzék a dolgozó pa­rasztság iparcikkekkel való ellátá­sát és a mezőgazdasági termékeket a parasztság számára kedvező fel­tételek mellett vásárolják fel. Az NDK fogyasztási szövetkezetei tagjaik érdek', képviseletében a német nép összes hazafias és béke­szerető erőivel együtt harcolruik Németországnak békeszerető és de­mokratikus államban való újra­egyesítéséért. A nyugatnémet szö­vetkezeti mozgalomhoz való viszo­nyuk előmozdítja a németek egy­máshoz való közeledését. Több mint ötezer nyugatnémet szövetkező látogatta meg 1954 óta a Német Demokratikus Köztársa­ságot és győződött meg a fogyasz­tási szövetkezett mozgalom ered­ményeiről. Az elmúlt két év alatt a nyugatnémet szövetkezőknek több mint négyezer gyermeke töltötte szünidejét a Német Demokratikus Köztársaság fogyasztási szövetke­zeteinek táboraiban. C zervezetünket mély és szívé­lyes barátság fűzi a Szovjet­unió és az európai népi demokra­tikus országok fogyasztási szövet­kezeti mozgalmaihoz. Már régen szoros barátságot kötöttünk a nagy kínai nép szövetkezeti mozgalmá­val. Hasonló jó viszonyban vagyunk a Mongol Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság szövetkezeti mozgal­maival. Az elvtársi barátság kötelékei fűznek bennünket Olaszország nagy szövetkezeti szervezetéhez, a Lega Nazionalehez. Nemrég Angliai ven­dégeket fogadtunk. Kapcsolatot lé­tesítettünk Svédország fogyasztási szövetkezeti szövetségével is. A helsinki fogyasztási szövetkezeti mozgalomtól delegáció küldésére kaptunk meghívást. Köztársaságunk fogyasztási szö­vetkezeti mozgalma,, amely szoixx: kapcsolatban áll a nép egész éle­tével, jelentős erővé vált a szo­cializmus alapjainak lerakásában a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Ot fiatal képzőművésznek otthont és műtermet biztosit a turkevei lanács A Képzőművészeti Főiskola idén végző hallgatói közül három festő és két szobrász úgy döntött, hogy — ha erre mód nyílik — Turkeve termelőszövetkezeti városba költö­zik. Turkeve vezetői nagy örömmel fogadták az ifjú képzőművészek elhatározását és a náluk járt fia­taloknak már meg is mutatták a műteremnek szánt helyiségeket. A városi pártbizottság és tanács mun­katársai megértő gondoskodásának eredményeként rövidesen kis mű- vészetelepe lesz Turkevének. Egy mázsa szerződéses lucerna­mag 3500 forint Jövedelmező a lucerna- és a lóhere­mag termelése. A Magtermeltető Válla­lat a lucernamagért mázsánként 3500 forintot, a lóheremagért 2000 forintot fizet. Ezenfelül a termelők mázsánként 2o kg fémzárolt vetőmagot kapnak. A termelőszövetkezetek az előbbieken kí­vül még 3 mázsa kukorica, vagy árpa vásárlási-utalványt, a tszcs-k 1.5 má­zsáról szóló kukorica, vagy árpa vásár­lási-utalványt kapnak. 5 mázsa leszer­ződött lucerna vagy lóheremag után egy Pannónia motorkerékpár vásárlási utalványt, 15 mázsa után egy tehergép­kocsi, vagy 3 motorkerékpár vásárlási utalvány jár. Érdemes tehát lucerna- magot termelni. A FÜGGETLEN AFGANISZTÁN A z afgán nép több mint száz esztendőn keresztül hősies harcot vívott politikai független­ségéért. Ez a harc még a múlt század harmincas éveiben kezdő­dött, amikor a gyarmatosítók rá akarták kényszeríteni unalmukat az országra. Az afgán nép hős fiai csak 1919 május 27-én tűzhették ki Kabul felett a győzelem — a szabad, független és szuverén Af­ganisztán — zászlaját. Az Oroszországi Szovjet Szocia­lista Föderatív Köztársaság volt az első állam, amely elismerte Afga­nisztán teljes függetlenségét. S 1919-ben,' amikor szovjet Oroszor­szág és Afganisztán földjén még dúlt az intervenciós háború, a messzi afgán fővárosból elindult Moszkvába a fiatal állam első dip­lomáciai missziója. Az afgán dip­lomáciai képviseletet 1919 október 14-én Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet kormány feje, a keleti né­pek nagy barátja fogadta. Másfél évvel később, 1921 feb­ruár 23-án az OSZSZSZK és Af­ganisztán között egyezmény jött létre, amely szóit sahbra fűzte a baráti szálakat a két szomszédos dául 144 millió kilowattóráról 850 millió kilowattórára nő az ország villanyenergiatermelése és 200 C00 hektár szántóföld válik öntözhe- tővé. A szállítás és közlekedés megja­vítása érdekében az ötéves terv során mintegy ezer kilométernyi utat építenek. Az alkotó munkát végző afgán nép és kormánya aktív bókepoliti- kát folytat. Az ország szenvedélye­sen küzd a gyarmati rendszer el­len, harcol az atom-, a hidrogén- és mindennemű tömegpusztító fegyver betiltásáért. Mint számo6 más ázsiai ország, Afganisztán is az önálló ipar megteremtésének útján halad, kialakítja saját nem­zeti műszaki értelmiségét, igyek­szik emelni a nép életszínvonalát, fe1 eleveníti és továbbfejleszti év­százados nemzeti kultúráját. IT gyes nyugati hatalmak mes- terkedósei ellenére Afganisz­tán nem vesz részt a katonai töm­bökben. Ez a politika megfelel az afgán nép nemzeti érdekeinek, és a közelfcefleti béke és biztonság meg­szilárdítása ügyének; megye tíz énekkara vesz riszt az egri dalosversenyen A már hagyományossá vált egri dalosversenyen tíz Szolnok megyei énekkar indul. A megye székhelyé­ről három, Karcagról két énekkar nevezett be. Fellép a versenyen a híres csépai parasztkórus ís. A ne­vezések alapján jelentős fejlődés állott be egy év alatt a Jászságban, ahonnan a jászberényi, jászkiséri és jászapáti dalosok neveztek be a versenyre. A Szolnok megyei ének­karok a múlt évben az egri dalos­verseny első és harmadik diját sze­rezték meg, az idén komolyabb fel­készüléssel igyekeznek a megerő­södött mezőnyben ugyancsak jól szerepelni. Tűzoltó versenyek megyénkben Megyénkben a iárási tűzoltó ver* senyéket 1956 június 24-én és július 1-én rendezik meg. Társadalmi tűz­oltóink ez alkalommal tesznek ta­nulságot arról, hogy jó kezekben van a községek tűzvédelme. A csapa­tok felkészültségükkel egyidejűleg azt is bebizonyítják. hogy adott ese­tekben a polgári elfoglaltságuk mel­lett egyemberként veszik ki részü­ket a dolgozók vagyonának meg­mentéséből. A járási tűzoltó-versenyeket sport­műsor. tűzoltó majális követi. A szó­rakozáson keresztül is igyekeznek népszerűsíteni a dolgozók között a tűzoltói munkát és erősíteni a tár­sadalmi tűzoltóságokat. A legjobb eredményt elérő csapatok különböző díjazásban részesülnek. Szilágyi László tü. fhdgy.. Szolnok; Repülőbravúr Különös szerencséje volt a na­pokban Kovács Ottó szolnoki sport­repülőnek. „Cinke’1 nevű vitorlázó- gépével Szolnokról Hajdúszobosz­lóra repült és visszafelé jövet 1— a Szolnok megyei sportrepülők közül — először sikerült motomélküli vi­torlázó géppel 4890 méterre emel­kedni. A fárasztó út alkalmával közel egy óra hosszat felhőben re­pült, minden kapcsolata megsza­kadt a földdel. Visszatérése után barátai lelkesen megünnepelték a kiváló teljesítményt elérő repülök ország között. A szovjet-afgán együttműködés fejlesztésében mind­két ország kormánya szilárd ala­pot látott a keleti béke megszi­lárdításéhoz. A 37 évi független fejlődés so­rán az országban számos textilgyár, vízierőmű és országút épült, kiszé­lesedett a közép- és főiskolák, a kórházaik és filmszínházak háló­zata. Afganisztánnak ma saját akadémiája, egyeteme, pedagógiai főiskolája és tanítóképzője, agrár­tudományi és orvosi egyeteme van. Az afgán állam nemzeti tanító, agronómus, technikus, orvos és irodalmár kádereket képez, s ez lehetővé teszi, hogy sikeresen fej­lessze mezőgazdaságát, iparát, egészségvédelmét és közoktatás- ügyét. A fganisztán kormánya nemrég kidolgozta az 1956—61-re szóló ötéves nemzetgazdaságfej­lesztési tervét. A terv előírja, hogy öntözőcsatorna-rendszert, villamos­erőműveket, textil-, cement-, bőr­és üveggyárakat, valamint más üzemeket, utakat, iskolákat, kórhá­zakat és tudományos kutatóinté­zeteket kell építeni, 1961-re pél-

Next

/
Thumbnails
Contents