Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-13 / 139. szám

2

SZOLNOK MEG LEJ NÉPLAP

lyt>6. június 13.

PÄ1? TÉLÉT ♦

II járási végrehajtó bizottságok irányitó munkájáról

A területfelelősi rendszer megvalósítása óta- sokat javult a párt járási végrehajtó bizottságánál? irányító munkája. Növekedett a munkatársak felelősségérzete az általuk patronált községért, sokat dolgoznak, munkájuk érezteti hatását. Kenderesen például elismeréssel beszélnek Korozs elvtársnak. a párt kunhegyesi járási végrehajtó bizottsága terület-felelősének segítőikészségéről, hasznos tanácsairól.

•De nemcsak a területfelelősök, hanem a párt járási végrehajtó bizottságainak egésze is egyre több jó módszert alkalmaz a községekben. A kunszentmártoni járási bizottság például a termelőszövetkezetek és a gépállomások jobb együttműködése érdekéiben arra a gépállomásra hívja meg tanácskozásra a tsz párttitkárckat, amelynek körzetéhez tartoznak a tsz-ék.

Mindennek ellenére — párt községi végrehajtó bizottságai tagjainak véleménye alapján —

lehetne hatékonyabb is a munka.

Mégpedig úgy, hogy a járási párt- bizottságok titkárai, osztályvezetői, munkatársai több időt töltenének eh egy-egy helyen, nemcsak néhány órát, vagy legjobb esetben egy napot, s alaposan tanulmányoznák a község társadalmi és politikai életét, a lakosság hangulatát.

Néhány helyen mér érvényt szereztek annak az elvnek, hogy legalább három napot tartózkodjon a községben a területi felelős. A probléma ezeken a helyeken az idő hasznos kihasználásában, a megfelelő munkamódszerek kialakításában van. Az a tapasztalat, hogy nem mindegyik elvtárs figyelme terjed ki minden fontos kérdésre. Szűcs elvtár®, a tiszafüredi járási bizottság munkatársa például sokat tartózkodik a Tisza- őrsi Gépállomáson, gazdasági kérdésekben sok hasznos tanácsot ad, de azt nem vette figyelembe, hogy a pártszervezet munkája nem kielégítő, nincs pártcsoportélet. s másfél évig nem vették fel tagjelöltét.

Az ilyen esetek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy

az operativ vezetés követelményeinek

nem minden esetben teszünk még eleget. Természetesen az sem lenne helyes, ha minden alkalommal mindent meg akarnának vizsgálni a területfelelősök. Ennek csak felszínes Ítélet, látszat-következtetés lenne az eredménye. Sokkal helyesebb az, ha egy-egy párthatározat megvalósítását vizsgálja meg részletesen az instruktor s közben kikéri a párttagok, az egyszerű dolgozók véleményét is. Ez még nem általános jelenség, Tiszaugon, s máshol is felvetették hiányát.

Szóvá kell tennünk azt is, hogy a területi felelősök nem igen jutnak túl — az esetek nagy többségében — a községi pártbizottságok és a helyi tanácsok irodáin. A szükségesnél jóval kevesebb időt töltenek a munkások között. Ez egyrészt azért káros, mert esetenként feltartják munkájukban a helyi vezetőket, másrészt pedig azért, mert a dolgozókkal való gyakori tanácskozás, véleményük meghallgatása nélkül nem lehet helyesen dönteni a község ügyes-bajos dolgaiban. Változást kell tehát elérnünk, hogy

minél több időt töltsenek

területfelelőseink a termelő munkában résztvevők között. így sokkal eredményesebb lesz fáradozásuk, hamarabb felismerik a hibákat, gyorsabban intézkedhetnek kijavításuk érdekében. Ezzel kapcsolatban is van még javítani való. A jázsdózsai Dózsa Népe Tsz-ben például tavaly két tehén gümőkó- ros lett, javasolták elkülönítésüket. Mivel azonban az illetékesek — köztük a párt járási végrehajtó bizottságának területfelelőse — nem törődtek ezzel, a baj továbbterjedt, s ma már a tehénállomány jelentős része gumőkóros.

Alaposabban fontolóra kellene venni járási végrehajtó bizottságainknak a területfelelősi és a reszort beosztás jobb összehangolását. Több községben hiányolták ugyanis, hogy ,.a területfelelősök mellett a reszortfelelősöktől kevés segítséget kapnak a részlet-feladatok megoldásában.

A területfelelősöknek sokirányú, bonyolult munkájuk közben gondolni kell arra, hogy a községbeli elvtárvák segítsége nélkül mitsem ér erőfeszítésük. Éppen ez£rt gondot kell fordítaniok a helybeli elvtársak önállóságára, öntevékenységük fokozására. Ezzel kapcsolatban sem találják meg mindig a megfelelő módszereket. A kunszentmártoni járási Végrehajtó bizottság például brigádmunkában vizsgált meg Csépán néhány problémát. Ez önmagában véve helyes kezdeményezés, de mivel nem vonták be a munkába a községi párt- bizottság titkárát, s

a tapasztalatokat sem beszélték meg

sem vele, sem a VB tagokkal, nem érték el a kívánt eredményt.

A törökszentmiklósi végrehajtó bizottság a pártvezetőségválasztás után három hónapra le akarta váltani az egyik termelőszöVetkezet párttitkárát, mondván, hogy „nem alkalmas feladata ellátására”. Arra viszont nem gondolt, hogy le kellene ülni ezzel az élvtárssal, s tüzetesen megbeszélni vele a feladatát, rendszeres segítséget adni neki azután.

Néhány helyen kifogásolják a járási végrehajtó bizottság tagjainak magatartását. Fegyverneken például elmondták, hogy Surányi elvtárs, a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkára az egyik gyűlésen leintette a felszólalókat, közbeszólt s ezáltal elvette az elvtársak kedvét az őszinte vélemény- nyilvánítástól.

Mondani sem kell, hogy az ilyen esetek — még ha csak szórványosan fordulnak is elő — gátolják a pártmunka hatékonyságát Éppen ezért kiküszöbölésük érdekében a járási végrehajtó bizottságok időközönként kérjék számon a területfelelőtok munkáját.

Simon Béla

/ r r

KIVÁLÓ DOLGOZOK

Abrahám István (balról) a turkevei ált. gimnázium hivatalsegéde és Balogh Pál (jobbról) a tiszafüredi gimnázium hivatalsegéde. Mindkettőjüket az oktatási munka elősegítéséért tüntették ki a „Kiváló dolgozó“' jelvénnyel.

TÓTH ISTVÁN.

A KVJÓ

(15.)

oczogné meg vérpirosán sus- mogott Rontónénak:

Háttal álltak a vaksi ablaknak, de még így is látszott, hogy puha arcán majdnem összefüggő barna folttá folytak a szeplők. Gyűlölködve intett fejével Botos felé.

— Ládd? Mindig ezt csinálja velünk; Irigyli, hogy van az a kis jószágunk ... ö minek adott be mindent a közösbe?

— Hát rólatok beszél? — ütődött meg Rontóné, mert szívéből-lelké- ből aú szerette volna, ha összekaphat a brigád vezetővel. Ha őszintén magába pillantott, tudta azt Is, miért. Kezdettől fogva nem állhatja. Lehet, hogy az a megszégyenítés is benne van ebben az ellenőrzésben, mikor az országúton rászól.,, hogy hónalja kilátszott. Nem szereti az ilyen falusiasán korlátolt erkölcsű embereket. De meg az is olyan ellenszenves nála, hogy mindent olyan pontosan akar csinálni.

lía új munkába fognak, rendszerint így kezdi: „A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy.; ” Mi a fenének ez a sarkosság? Minek erre hivatkozni? Ha valakinek más a véleménye, mindjárt lecsap. „E’vtárs, a vezetőség jobban tudja, mit kell csinálni”.

Nagyon szerette volna, ha most összetűzhet Botossal. Míg az új fordulatot latolgatta, akarata ellenére időt hagyott Koczognénak, hogy összeszedje magát s elszólását korrigálja.

— Nem . =; nem .. ; nem rólunk van szó. De csak fáj az nekünk is, mikor célozgat. Azért, mert közép- '^rasztok voltunk s még van valamink?

Rontóné fellélegzett. Érthetetlen dacos méreg fogta el. Tüzesen állt a még ismeretlen valaki pártjára. Észre se vette, hogy amikor beszél, Koczogékra gondol.

zért mert valaki brigádvezető, ne másszon rá az egyszerű dolgozó nyakára;;. Bizonyítsa be, amit állít. Hol volt maga az éjjel, hogy ilyen vádaskodásba márt valakit?

— De hamar védenceket keresett magának, fiatalasszony — mosolygott bosszantó nyugalommal Botos. Nem érdemlik meg .;; Ha bizonyíték kell, itt van a noteszomban.

Cédulát vett elő.

— Az este véletlenül ellenőrző bizottsági tagok járták a határt. P. Kis meg Kántor elvtárs. ök lesték ki az istállóőrrel. . Azt mondom, addig jár a korsó.:;

— Tudja már a tsz-vezetőség is, ki volt. Csak azt szeretnénk, ha önként jelentkezne — villant pajkoskodva a brigádvezető szeme a nekipirult menycskére, akit majd szétvetett a düh, hogy maccsban maradt;

Újból csak a szalma neszezése, az istálló végében kérődző marhák kitartóan őrlő állkapcsának egy- egy roppanása hallatszott. Meg az, hogy Koczog munkacsapatvezető a tanya mögött cuppogtatja a sarat távolodó lépteivel.

Egészen estefelé kezdhettek csak szedelőzködni, hogy csináljanak is valamit. Jópár negyedóráig kellett várakozni, míg annyira felszikkadt, hogy őgyelegni lehetett a tanya körül.

— Jön. Kapusi elvtárs? — fogta karon tüntetőlea Rontóné az alamuszi férfit. Aztán hármasban —

Koczognéval együtt — fitymálkod- va rázták el farukat a brigádvezető előtt. Botos bosszúsan követte őket tekintetével.

— Érthetetlen asszony ez — tűnődött. Azt várná az ember, hogy Segít fegyelmet tartani, hiszen gépállomásról jött. Igaz, hogy irodáról, de mindig azt mondták róla: „harcos pártember.; Dehát akkor jobban a dolgok mögé láthatna. Még is gondolkozás nélkül a rendbontók pártjára állt.;. Csak azért, hogy ellenkezzen? Ki ismerné ki az ilyen magtalan nőket? Van bennük valami hasonlóság az elvirág- eott vénkisasszonyokhoz. Szeszélyesek, kiszámíthatatlanok;

Ezeket forgatta magában kicsit goromba, de józan paraszteszével.

i? ontóné odahaza egyenesen le- hevert. }

Nemsokára hazajött a férje is; Rontó csak úgy sebtiben hányta le magáról az előszobában a szürkészöld balonkabátot. Sapkáját már a szobaajtóból célozta vissza a fogasra. Határozottan nyitotta be az ajtót. Egy szemernyit megállt, mert meglepődött, hogy nem ég a villany. Felkattintotta s aggódva nézett körül. A nyájas derű mindjárt visszatért fonnyadt arcára.

— Aludtál, kicsim? — ereszkedett le az asszony mellé a díványra s gyöngéden karolta volna át a nyaka alatt, hogy felemelje s megcsókolja. Erzsiké ingerülten kapta félre a fejét és a fal mellé ficánkolt.

— Hagyjál, ideges vagyok, majd széthasad a fejem!

Joszip Broz Tito, IV. Sz, Hruscsov és A. I. Mikojan Sztálingrádban

Sztálingrád (TASZSZ.) Jo- szip Broz Tito és felesége, valamint N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, E. Kardelj és felesége sztálingrádi látogatásuk során hétfőn az Alekszandr Polezsavej hajón kirándultak arra a helyre, ahol a Volga—Don csatorna kezdődik.

Az Alekszandr Podezsajev nem sóikkal később megérkezett a sztálingrádi vízierőmű építkezésének színhelyéhez. A szovjet és a jugoszláv államférfiakat az építkezés többezer dolgozója fogadta.

Az építőmunkák arányai lenyűgöző hatással voltak a vendégekre. Tito elnök a tájékoztatást szolgáltató mérnöknek meg is jegyezte: „Egyegyülálló munkát végeznek, elvtársak!”

Az elnök megjegyezte, hogy az építők saját maguknak dolgoznak de az elkövetkező nemzedékek javát is szolgálják. Sok sikert kívánt az építőknek és megígérte, hogy ha a nagyszerű mű elkészül, feltétlenül ellátogat ide.

Az építőmunkások viharos tapssal fogadták Joszip Broz Tito szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov mondott beszédet;

— Elvtársak, — mondotta — nagyon örülünk, hogy eljött hozzánk Tito elvtárs. örülünk annak, ámít az építkezés nagyszerűségéről és fontosságáról mondott, örülünk annak az Ígéretnek, hogy ellátogat ide. amikor a vízerőmű elkészül. Barátaival együtt szívesen fogjuk látni.

— Megilletődötten érkeztünk ide, a hős Sztálingrádba, ahol még nem is olyan régen szovjet emberek vérével öntözött harcmező volt. A szovjet emberek nem engedtek az ellenségnek, hanem szétzúzták és megvédtek nagy vívmányaikat, hogy felépíthessék azt, ami még nem volt az emberiség történelmében — az új, kommunista társa- da’roat. (Taps.)

Külföldön még akadnak olyan emberek, akik azt gondolják, sőt egyesek azt is mondogatják, hogy a Szovjetunióban úgy haladnak a dolgok, hogy kapitalizmussal lehet felcserélni a szovjet hatalmat. Megtörténhet-e ez elvtársak? (Felkiáltások: „Nem!” „Oda erő kell!” „Soha!” „Törődjenek saját magukkal!” „Mi csak ennyit mondunk nekik: várjatok, amíg lila hó esik!” Derültség, taps.)

— Tántorít hatatlanul fogunk haladni saját utunkon, a nagy lenini úton. (Felkiáltások: Helyes!)

— A tőkések a profit kedvéért építik a vállalatokat, mi viszont saját magunkért, a népért. Azért építjük, 'hogy megkönnyítsük az ember életét. Dicsőség nektek, munka hősei! (Hosszantartó taps.)

Hruscsov a továbbiakban beszélt arról, hogy a múlté az a konfliktus. amely a Szovjetunió és Jugoszlávia között volt. (Felkiáltások: „Barátságban fogunk élni! Nem idézgetjük a múltat!”)

— Ide is eljöttünk, hogy tanúbizonyságot tegyünk erősödő barátságunkról. E barátságra szükség van közös céljaink érdekében és mi erősíteni fogjuk ezt a barátságot;

A vendégek ezután megtekintették Volzsszkijt, a sztálingrádi vízi- eröműépítők fiatal városát, ahol a lakosok ezrei üdvözölték őket; Joszip Broz Tito, N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan és E. Kardelj este tértek vissza Sztálingrádba. A; V. Dinkin. a sztálingrádi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke estebédet adott a jugoszláv és szovjet államférfaik tiszteletére. A vacsora rendkívül meleg, szívélyes légkörben zajlott le, beszédek hangzottak el. (MTI.)

Kémei közlekedési küldöttség érkezett hazánkba

Bebriits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter a tavalyi németországi látogatása viszonzására meghívta hazánkba a Német Demokratikus Köztársaság vasútügyi miniszterét. A meghívásra Erwin Kramer vaisútügyi miniszter és kísérete kedden érkezett a fővárosba;

A német vendégeket kedden reggel a Nyugati-pályaudvaron Beb- rits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. (MTI.)

M. A. Szuszlov elvlórs látogatása Rónai Sándor elvtársnál

M. A. Szuszlov elvtáns, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Külügyi Bizottságának elnöke június 12-én a parlamentben meglátogatta Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét. (MTI)

A tiszapüspöki tanács mezőgazdasági állandó bizottsága éleiéből

Tlszapüspökiben a mezőgazdasági állandó bizottság rendes havi ülésén a tavaszi munkák értékelése mellett, megtárgyalta a betakarítás tennivalóit is.

Szó esett a burgonyabogár elleni védekezésről, s az állandó bizottság ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az általános iskolás gyermekekből nyolc-tíztagú kereső brigádot szervezzenek, akiknek munkáját egy áb-tag irányítsa.

— Pedig vettem jegyet a Lata- bár-estre — kelt fel bánatosan a magas férfi s lezöttyent egy plüss- székre ;: — Meg életbevágóan fontos dologról szerettem volna veled beszélni, míg átöltözünk;

A fiatalasszony hallgatott; Mi" kor nagysokára megszólalt, tompán, keserűn — a párnába fojtva fejét — kivehető volt, hogy saját gondolatait szövögette, míg a férje beszélt hozzá;

— Semmi kedvem az élethez!

— Mi bánt megint?

— Az, hogy az embert lesüllyesztik;

— Kik süllyesztettek le?

— Minek dolgoztam évekig a gépállomáson az irodában, ha most ugyanúgy túrom a földet, mint akik politikai nullák?!

— Nana.:: nincs igazad! — csitította Rontó, miközben vetkőzni kezdett.;: — Jól tetted, hogy a tsz-be mentél, ne mondják, hogy nem fűlik a fogad a paraszti munkához, mert tisztviselő az urad. Neked más kötelességed is van a brigádban, mint a puszta kapálás, egyelés.;: Népnevelő vagy. Botos elvtárs karakán kis ember. Keményen tartja a gyeplőt. Pedig jó- néhány piacoló, spekuláló paraszt van a keze alatt, akikkel nehéz boldogulni.

— Karakán, karakán .;; Te is verklized. De neked hogy esne, ha hipp-hopp kifújnának a begyűjtési osztályról. „Elvtárs, sajnos, sokan vagyunk. Menjen a tsz-be dolgozni” — és olyanok dirigálnának, akik politikai analfabéták.

— Nem egészen így van — csillapította kedvtelenül a férfi — ;;. és ha olyasmit tapasztalnál::;

(Folvt. köv.l

Az aratási munka mielőbbi elvégzése érdekében az állandó bi- zotság felmérte a területet, s a rendelkezésre álló gépi és kézi munkaerőt is. Ennek során megállapította, hogy jó szervezéssel az őszi búza aratását a megkezdéstől számított 8 napon, az őszi és tavaszi árpa, valamint a zab aratását" pedig 5 napon belül befejezhetik a tiszapüspökiek;

A keresztek behordását megfelelő Időjárás esetén 9 és *él nap végzik el a 116 pár rendelkezésre álló lófogattal. Az állandó bizottság arra törekszik, hogy a gabona letakarítása után nyomban megkezdjék a tarlóhántást. A tsz-ekben a traktoros brigád 8 erőgéppel fog majd a munkához. A másodvetést is szorgalmazza az állandó bizottság;

Antal! Ervin Tiszapüspöki

Á lányok és fiaialasszonyok országos találkozójának küldötte

DURUCZ HERMINA a Jászberényi Fém- és Lemeznyomó DISZ szervezetének 1952. óta tagja. Mint anyagmozgató becsülettel megállja helyét,