Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-29 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE! EK. Vili. évfolyam, 153. szám. 1956. junius 39. pontét SZOLJIOK MEGYEI MUNKÁBAN A RENDFELSZEDŐ' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG VEI TANACS LAPJA Minden szem gabonára szükség van Irta: Sassi István főmérnök, a Megyei Gépállomási Igazgatóság helyettes vezetője A felszabadulás előtt kora haj­naltól késő estig tartó nehéz fizi­kai munkával lehetett csak elvé­gezni az aratást. A gépállomások ma már mind több és több aratógé­pet, kombájnt állítanak a betakarí­tás szolgálatába. A gépek magas teljesítményükkel, gazdaságosabbá teszik a munkát. Rövidebb idő alatt olcsóbban lehet velük learatni. Ezt igazolják az előző évben jó ered­ményt elért kombájnisták, akik magasan túlszárnyalták az előírt normákat. M. Szabó Mihály, a Kunhegyesl Gépállomás kombájnvezetője ta­valy 356 hold kalászost aratott és gépelt.- Nagy Péter karcagi kom- bajnos 306, ifj. Kiss István Kun- szentmórtonban 256, Agócs Mihály jászkiséri kombájnvezető pedig 253 holdról takarította be a kenyérga­bonát. Szolnok megye gépállomásai az elmúlt évben összesen 72 ezer holdon aratták te a terményt. A kombájnokra 20 ezer hold jutott. Ez évben már sehol sem kell különösebben bizonygatni a gépi aratás hasznát. Mind a termelőszö­vetkezeti tagok, mind a vezetők /el­ismerték azt. Nem egyedül álló ma már a karcagiak véleménye. Ott ugyanis azt hangoztatják, hogy akiknek nem kell a kombájn, azok minden további nélkül küldjék csak Karcagra. A megye területén még számos olyan tsz van, mint a tíszasülyi Vörös Csillag, a jászkis­éri Táncsics Tsz, a turkevei, a kun­szentmártoni közös gazdaságok, jahol szinte kivétel nélkül a gépesí­tésre alapoznak; Ennek tudható be, hogy a gépállomások az idén az előirányzott • 84 700 hold helyett 87 500 hold kalászos betakarításá­ra. kötöttek szerződést. Jelentős terület, pontosan 33 860 hold a kombájnokra vár. Ez azt jelenti, hogy egy-egy kombájn­nak 180 holdat kell aratnia és csé­pelnie. Ha az időjárás normális, akkor ez nem is olyan sok. Máris szép számmal vannak olyan fel­ajánlások, amelyek 300—350, sőt Tóth László, a Turkevei Gépállo­más kombájnvezetője, 450 hold ka­lászos betakarítására tett ígéretet. Hogy traktorosaink megfelelje­nek a várakozásnak, gondosan és körültekintően készüljenek fel a mostani nagy munkára. Az időjá­rás a szokásostól eltérő. Igen sok a csapadék, és ahogy a jelek mu­tatják, az elkövetkezendő napokban is sok eső esik. Az idei esztendő na­gyon hasonltí az 1951-eshez. Aratás idején akkor is sok volt az eső, a gabona ledőlt, a gyom átnőtte és ez nagyon megnehezítette a gépi ara­tást; A gabona persze nem várhat és megállni ilyenkor sem lehet. Néz­zük, mit tehetünk akkor, ha a gé­piaratásra kijelölt kalászos megdől? Az aratógépek alkalmazásánál a munkát leginkább a gabona ned­vessége akadályozza. A ponyva át­nedvesedik, megnyúlik, szakad és ennek következtében a lécek tör­nék. Példa van rá, hogy ez elkerül­hető. A Fegyvernek!, a Törökszent­miklósi Gépállomáson a ponyvát olajfestékkel bemázolták. Ez be­vált nálluk — máshol is alkalmaz­hatják. A dőlt g a b O n á t is lehet gép­pel aratni. Ehhez azonban fel kell szerelni a gazemelőt. Nagyon helyes, hogy a gépállomások erről nem fe­ledkeztek meg. Most csak az a fon­tos, hogy szükség «étén valóban fel is szereljék. Ha az aratógépeket így készítik elő, akkor a tervek teljesítésének az esős időjárás ese­tén is megteremtik az előfeltételét. A kombájnaratás már körülmé­nyesebb, mert a gép csépel is. Ép­pen az 1951-es 'sztendő ösztönözte a gépállomási szakembereket az úgynevezett kombájn-kalászemelő elkészítésére. Ennek a szerkezetnek a felszerelése az arató-cséplőgépet az egyirányban dőlt gabona vágá­sára szintén alkalmassá teszi. Ilyen kombájnra szerelhető emelő min­den gépállomáson van elegendő. Az idén akarjuk először alkalmazni az újfajta excentrikusán vezérelt ga- bonafelszedőt. Ennek az a lényege, hogy a föld felületén egyirányban elfekvő gabona szárait is felemeli és besodorja a kombájn vágószer­kezetére. Nézzüka kombájnnal történő cséplést. Tapasztalatból tudjuk, hogy itt nem elegendő a kombájn­vezető igyekezete. A tervek teljesí­tése munkaszervezési feladatokat igényéi, mind a gépállomási agro- nómus, mind a termlőszövetkezet vezetősége részéről. Ha olyan ga- gonatáblát jelölnek ki, amelyben sok a zöld gyom, a cséplés megne­hezül, a gabona később bemeleged­het, megdohosodhat. Arra töreked­jenek tehát mindenütt, hogy a kombájnoknak lehetőleg alkalmas, gyommentes gabonatáblát jelölje­nek ki; Ha erre nincs lehetőség, akkor se essünk kétségbe. Ebben az eset­ben alkalmazni lehet a kombájnba beszerelhető második tisztítóművet, amelyet a Jászkiséri és a Cibak- házi Gépállomáson már az elmúlt évben használtak és jól bevált. Ha ilyen szerkezet nem áll rendelke­zésre, akkor a kombájnszérűn kell a gabona tisztítását, szárítását vé­gezni; A kombájnok javítása és be­állítása megtörtént. Nagyon helyes azonban az a kezdeményezés, hogy egyes helyeken a kombájnnal a búza érése előtt 40—50 hold őszi árpát aratnak, hogy észrevegyék a legapróbb hibákat is, amelyeket a kenyérgabonabeták-arításig még ki­javíthatnak. Kombájnnal végzett aratás ese­tén a szalmacsomókat a tsz-ek ren­delkezésére álló tolóvillás és kerí­tőhálós szalmalehordó készülékek­kel gyűjtsék össze, hogy a tarló­hántás és a másodvetés akadályta­lanul haladjon. A gépek teljesértékű kihasználá­sa azért fontos, hogy az aratás ne húzódjon el sokáig. Az érett ga­bona sokfajta veszélynek van kité­ve, jég, tűz, stb. Ezt nagymértékben csökkenthetjük az ismertetett mód­szerek alkalmazásával; Az idén különösen fontos a gon­dos figyelőszolgálat; Az agronó- musok, a brigádvezetők, a trakto­rosok, a tsz-tagok ne nyugodjanak bele bba, hogy egész nap álljanak a gépek, ha reggel rövidebb ideig esetleg esett az eső. Figyeljék a nedvesség állapotát. Amint a gép­pel rá lehet menni a földre, nyom­ban kezdjék meg a munkát, még akkor is, ha aznap csak két holdat kaszálnak. Ez is nyereség. Minden szem gabonára szüksége van né­pünknek; államunk az idén mintegy négymillió forintot fordít az ipari tanulók üdültetésére, nyári vándortáborozásaira Állandó táborokban — több bala­toni üdülőtelepen, továbbá Telki­bányán és Ujhután — négyezerhét- száz ipari tanuló üdül a nyáron. Az ujhutai táborban sportoló fiatalokat látnak vendégül Balatonlellén pé­pig mintegy nyolcszáz személy ré­szére sátortábort szerveznek. A sió­foki üdülőben július közepétől au­gusztus közepéig többszáz külföldi ipari tanulóval nyaralnak majd együtt az MTH intézetek növendé­kei. Valamennyi táborban sok szó­rakozási és sportlehetőség várja a fiatalokat. Több mint háromezer ipari tanuló vesz részt a DISZ Központi Veze­tősége és a Munkaerőtartalékok Hivatala által megszervezett nyári túrákon, vándortáborozásokon. Az ipari tanulók részére az üdü­lési idény július 1-én kezdődik, s az állandó táborokban és a nyári tú­rákon több mint nyolcezren vesz­nek részt, (MTI). yftotnók tKeg,uei Jlevetetó (3—iold) A Karcagi Gépállomáson olyan széna­rendfelszedőt készítettek, amely a rend­sodróval megforgatott szénát boglyába gyűjti és a kazalozás helyére szállítja. Erre a célra kombájn szalmagyűjtő ko­csit alakítottak át. A karcagihoz ha­sonló rendfelszedő dolgozik már a Kun­madarast és a Mezőtúri Gépállomás körzetében Is. így teszi könnyebbé a gépesítés a termelőszövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztok munkáját. A Járműjavító százéves fennállása alkalmából versenyre hívja a megyei üzemeket Augusztusban 100 éves fennállá­sát ünnepli a Szolnoki Járműja­vító.^ Megyénk régebbi üzemei és az ötéves terv új hajtásai egyaránt úgy tekintenek az ünneplő Jármű­javítóra, mint a sok dicsőséget szerzett idősebb testvérre, mely egy évszázad óta a legtapasztal­tabb, legharcosabb munkásgárdát nevelte falai között. Most osztozni akarnak jubileumában, mely jelen­tőségében messze túl hő az üzem falain. Az ünnepi készülődésre mi sem volna méltóbb, mint a tíz év óta már hagyományossá váló verseny, melyet , ez alkalommal az ünnepelt Járműjavító nyit.meg. Akkor lesz teljes az öröm, ha a vetélkedés, elősegíti a nagy célt, hogy üze­meink megyeszerte 3—4 napos idő­nyereséggel fejezzék be a harma­dik negyedévet, melynek küszöbén állunk, s így már eleve elkerülik a negyedik negyedévi rohamot; A Járműjavító dolgozói a nagy eseményhez méltó munkavállalás­sal nyitjáik meg a versenyt. Megfogadták, hogy harmadik negyedéves tervüket szeptem­ber 26-ra befejezik s mind a három hónapban a kisza­bott tervet 2 százalékkal túlszár­nyalják. Ennek érdekében a mozdonyosz­tály dolgozói elvégzik 6 gőzmoz­dony futójavítását tervem felül és 75 egységteljesítménnyel növelik a befejezetlen javítások arányát, hogy fenntarthassák a folyamatos munkát. A kocsiosztály dolgozói 30 teher és 30 középjavításos kocsi terven felüli elkészítését ígérték meg és az acélvázas kocsik befeje­zetlen- állományának növelését. — Szép fogadalmat tettek, a megmun­káló és üzemosztály vasasái, a mér­leg és reszelővágó munkásai is. összesen 1304 752 forint értékű munkát végeznék el előirányzaton felül. Nagy gondot fordítanak a gaz­daságos termelésre. A termelé­kenységet 2 százalékkal növe­lik. A tervvel szemben 1 százalékkal leszorítják az önköltséget 120 köb­méter használt fa és 180 köbméter használt vasanyagot dolgoznak be új anyagok helyett, A verseny és a vállalások teljesí­tésének biztosítása érdekében to­vább fejlesztik az üzemet, bővítik műszaki berendezéseit. így megépí­tik a megmunkélóosztálynál a da­rupályát, mellyel jelentősen csök­kenthetik a kerékpárok szállítási idejét. A VIII. osztály olajfűtésű kemencéinek kiszolgálásához futó­macskapályát készítenek. Ezenkí­vül még különbőz^ helyeken 4 kü­lönféle darupálya kerül megépítés­re. A terv teljesítése érdekében, — a fenti versenypontok alapján a Járműjavító dolgozói ver­senyre hívják a megye minden üzemét. Kérték, készüljenek méltóan a nagy ünnepre, Alkotmányunk évforduló­jára a termelés újabb sikereivel osztozzanak a megye legnagyobb üzeme százéves jubileumában. Fel­kérték a megyei pártvégrehajtó bi­zottságot, hogy intézkedjék a ver­seny rendszeres értékeléséről és a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy jutalmazza vensenyzászlóval a legjobb eredményt elérő vállalat kollektíváját. Két nappal a negyedév vége előtt Az üzemek és vállalatok vezető­embereit nem igen lehet most az íróasztal mellett megtalálni. Leg­többjük — főként olyan vállalatok­nál, amelyek tervüket még, nem fejezték be — egész nap lent van az üzemrészekben, intézik a terme­lést Ez nem is csoda, hiszen már csak két nap választ el bennünket a második negyedév és egyben az első félév végétől. Ilyenkor nagyon kévésén múlhat a terv nemteljesí­tése, ami eilen minden üzemben harcolnak. A vezetők közvetlenül a műhelyekben irányítják a terme­lést. (Az is előfordul, hogy a hó­ele ji lazaságokat az utolsó napok­ban akarják pótolni hajrával) Természetesen vannak már olyan vállalatok is, amelyek megelőzték.a határidőt és már eleget tettek a második negyedéves feladataiknak. Szolnoki FÜRFA három nappal előbb, már 27-én ele­get tett a második negyedéves fel­adatának. Tervét minden részleté­ben, pontosan teljesítette; Mi segítette őket ehhez az ered­ményhez? Erre a kérdésre röviden megválaszolhatunk: a jól megszer­vezett munka és az aktív verseny­mozgalom. A telep munkacsapatai úgy dolgoznak munkahelyükön, mintha sajátjuk lenne Megbecsü­lik a gépeket, — amelyeket egy évvel ezelőtt nem akartak alkal­mazni sem — segítenek egymás munkájában és a telepet rendben tartják. Féléves tervüket globálisan már e hónap 15-én befejezték és 27-ével részleteiben is; Időben megkapták a következő félévre vonatkozó feladatokat és ezeket részleteiben már le is bon­tották. Jól felkészülve lépnek át a második félévbe. Az első negyedévben „Élüzem” lett a Szolnoki FÜRFA. Az ered­mények azonban biztatóak, hogy ebben a negyedévben is kiérdemlik ezt a kitüntetést. A feltételeket ugyanis teljesítették. Szolnoki Halom Teljesíti-e a Szolnoki Malom a mááodik negyedéves tervét? — kér­deztem Grobányi Sándor elvtárstól, a vállalat vezetőjétől. — Sajnos, nem tudunk eleget tenni a feladatunknak, rajtunk kí­vülálló okok miatt; — Melyek ezek? — Legfőbb közülük a helytelen tervezés. Ugyanis nem vették figye­| lembe, akik a tervünket összeállí­tották, hogy mi a második negyed­évben egy hónapot — ez májusban volt — állunk az éves nagy kar­bantartás végett. Az első negyedév­ben, amikor három hónapot men­tünk, kevesebb mennyiségű gabo­nát kellett felőrölnünk,' mint amennyit a második évnegyedre ránk szabtak. Kiszállítani sem tu­dunk, mert nem vesz át tőlünk őr­leményt egyetlen kereskedelmi szerv sem. A raktáraink is meg­teltek. Az első féléves tervünket körülbelül 90 százalékra tudjuk csak teljesíteni. i — Az adósságot mikorra tödják majd behozni? — Tervünket megkaptuk időben és már be is ütemeztük, hogy a következő negyedévben megszün­tetjük az adósságunkat Az üze­münket májusban jól kijavítottuk, s reméljük, műszaki hibák nem fognak gátolni a lemaradás pótlá­sában és a további tervek teljesíté­sében. Tiz „konyhával” gyártanak többet ■— Most is jól állunk a tervtelje­sítéssel — válaszolja kérdésemre Németh elvtárs, a Bútorgyár igaz­gatója. .— Féléves tervünket ter­melési értékben már 25-én teljesí­tettük. A mai nappal a negyedéves­sel is végzünk. Jelenlegi számítá­saink szerint úgy 103 -százalékkal fejezzük be a második évnegyedet. Megtakarított faanyagból még eb­ben a hónapban gyártunk terven felül 10 konyhát. Ugyancsak meg­takarított faanyagból készítettük el a nemrégiben létesített műszaki klub bútorzatát. — Voltak-e akadályaik? — Bizony voltak. Nem kaptunk megfelelő mennyiségű farostlemezt és veszélyben volt a tervteljesíté­sünk. De nyakunkba vettük az or­szágot és sok szaladgálás után sike­rült kapnunk kölcsön a Budapesti Fenyő Bútorüzemből annyi lemezt, hogy még a terven felül vállalt 10 konyhagarnitúrát is le tudjuk gyártani. Felkészültünk a követke­ző évnegyedre is. A tervet meg­kaptuk és felbontottuk részleteire. Ismét túlteljesítéssel mehetünk át a következő negyedévbe. Fűrészüzem A Szolnoki Fűrésztelep dolgozói elhatározták, hogy a félév végére megszüntetnek minden adósságu­kat. A vállalat központja ügy ha­tározott május elején, hogy a ezníL- noki telep adósságát szétvetik a többi üzemegységek között; Ez meg is történt. Mivel azonban fenyőrönköt csak Szolnok kapott és éppen ebből lett szétosztva a lemaradás, a többi üzemek nem tudták vállalni a rá­juk kivetett mennyiséget. Ebben a hónapban is volt akadály munkájukban. Száznegyven órát álltak, mert a vagonok olyan szám­ban érkeztek be, hogy minden em­bert a kirakáshoz kellett irányí­tani. Lemaradás csak fenyőből van, lombosakból még túl is haladták a tervet KörüIbeTQl 1800 köbméter adós­sággal fognak átmenni -a követ­kező negyedévbe. Ezt már csak az év vége fel tudják pótolni; Cellulózegyár Dr. Molnár László élvtársat a Szolnoki Cellulózegyár főmérnökét kérdeztem meg, hogy üzemük ho­gyan áll jelenleg a kötelezettségek teljesítésével. — A tervünket nem tudjuk tel­jesíteni, sajnos, ez így van, év eleje óta; — Mi ennék az oka? — Első és a legdöntőbb ok a rizs- szalma minőségében keresendő. Tu­dományos vizsgálatok alapján meg­állapítottam, hogy a tavalyi szal­máknak 5—6 százalékkal alacso­nyabb a cellulózetartalma, mint az 1954-es termésű rizsszalmának. En­nék oka az, hogy a múlt évben nem kapott a növény megfelelő óra­számban napsütést, mivél az egész nyár borongós volt A másik az, hogy nekünk az országban lévő rizsszalma mennyiséget januárban, februárban és márciusban kellett bebáláznunk, mikor is az esős és havas idők miatt a szalma nedves volt; A vizes bálákat összeraktuk és azokban megkezdődött az erje­dés, vagyis a rothadás. Az ilyen szalmából lassan tudjuk feltölteni a főzöket, mert válogatni kell a nyersanyagot. A leszecsbázott szal­mát légcsatomákkal szívatják a főzőbe. A szalma nedvessége miatt a vezetékek sűrűn eldugulnak. Ezek mellett vannak még kisebb műszaki hibák is, amelyek hátrál­tattak bennünket a kötelezettség teljesítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents