Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-28 / 152. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955. június 28. ÓRIÁS NÖVÉNYEK Zöldtakarmányok vegyi konzerválása írta: N. A. Smanyenkov professzor, a biológiai tudományok doktora Szénakészitési és zöld akarmány konzerválás! módszerek Finnországban Képxelfeneh el nedvdús és illatos — álmanagyságú bogyókat. Képzeljenek maguk elé görögdiny- nye nagyságú almát és malomkerék nagyságú görögdinnyét. Ez mi? Egy regényíró fantasztikus kitalálása, vagy álmok, amelyeknek tudományos alapjuk van? Ilyen gyümölcsöket és növényeket eddig még senki sem termesztett. Az előállítá-ult mégsem fantasztikus kitalálás. A múlt század végén Geraszi- mov, az ismert moszkvai botanikus, a moszatok kutatásával foglalkozott. Tanulmányozta, hogyan befolyásolják növekedésüket a különböző feltételek: a fény, a meleg, a hideg, a vegyianyagok, stb. Az egyik kísérlet fontos eredményre vezetett: a hideg hatására a moszat sejtjei kétszeresükre növekedtek- A tudományban üymódon először állítottak elő mesterséges úton óriás, vagy poliploid sejteket. Tíz év múlva De Fries, holland tudós felfedezte a ligetszépe — egy erdőszéli növény — óriás formáit. Felfedezték tehát a poliploidiát a természetben. Ezután, kitartó munka eredményeként, egymást követték a hasonló . felfedezések és hamarosan világossá vált, hogy a poliploidia fontos szerepet játszik a növényfajták kialakításában. De mi az a poliploidia? Miben áll ez a jelenség? Erre a kérdésre a sejtről szóló tudomány — a citoló- gia válaszol. Képzeljünk el egy sejtet életének „legfelelősségtelje- sebb” pillanatában — az osztódás Ä villanyégők második élele A villanyégő erősen felvillant és kialudt, vagy, hogy ilyenkor mondani szokás, kiégett. Ka az ilyen kiégett körtét megrázzuk, megolvadt wolfram-szál darabkákat láthatunk benne. Néhány ügyes embernek olykor sikerül az elszakadt fonalakat érintkezésbe hozni egymással, s ilyenkor a körte bizonyos Ideig még továbbszolgál. A kiégett izzólámpát azonban rendiazerint kidobják a szemétbe, vagy a gyerekek vágják az utca kövéhez. Pedig az ilyen kiégett lámpácskában még minden ép, kivéve az elszakadt szálacskát. Ostoba dolog lenne, mondjuk az órát kidobni, csupán azért, mert elszakadt a rugója, s lám a villanyégővel éppen így teszünk. Keményen szólva valóságos bűntényt követünk el, amikor a kiégett lámpát a szemétbe dobjuk. Tegyük fel, hogy az országban évente 200 millió izzólámpát gyártanak. Az izzószál átlagos súlya lámpánként körülbelül 26 milligramm. E szerint tehát évente több mint öt torma értékes wolframtól fosztjuk meg magunkat, amely jóval többet ér, mint az arany. Holott a wolfram- szálat kiszedhetnénk a kiégett körtékből, összeolvaszthatnánk, s újból felhasználhatnánk. Könnyű elképzelni, mennyi wolframot takarítanánk meg, ha az úgynevezett kiégett körtéket ismét felhasználnánk. Pedig ez nem nehéz, bármely villamoskészülék javító műhelyben megtehető. Gsupán higany- szivattyú kell hozzá. Ügy gondoljuk, hogy az illetékeseket bizonyára érdeklik az elmondottak. (Megjelent a Komszomolszkája Pravdában.) pillanatában; Vegyük figyelembe, hogy azok a feltételek, amelyek között a sejt található, — a hőmérséklet, a nyomás, a vegyi környezet — hirtelen megváltoznak. Az osztódás megáll. És íme két sejt helyett. amely keletkezett volna, ha a folyamat teljesen befeleződik, csak egy marad, de kétszeresére növekedve. Ezt a jelenséget nevezzük polip- loidiónak. Legbiztosabb jele a kromoszómák számának megnövekedése. Például a vad alakorbuzának csak 14 kromoszómája van,' legközelebbi „kultúrnövény’’ rokonának — a keménybúzának azonban 28, a lágybúzának pedig — 42 kromoszómája van. 4 nörehedéanpk ez a folyamata bizonyos feltételek között tovább mehet. Másszóval előállíthatunk olyan sejteket, melyeknek a szerkezete az eredetinek négyszerese, nyolcszorosa, tizenhatszorosa.;. — Ezekután miért ne álmodoznánk dinnyenagyságú almákról, vagy tyúktojás nagyságú búzaszemekről. A növények poliploid formái előállíthatok mesterséges úton, például meleg, hideg, különböző vegyi anyagok (alkaloidák, narkotikumok alkalmazása, illetve műtéti beavatkozás stb-) útján. Ermelc a jelenségnek az óriási jelentősége világossá válik, ha elgondoljuk, milyen hatalmas vetési területekkel rendelkezik például a Szovjetunió. Ha a Szovjetunió területén a gabona terméshozamát csupán egy- százalékkal növeljük, többezer tonna gabonát nyerhe- ————■— ——— ■ A Szovjetunió keleti kerületeiben nagyszabású vízierőmű építkezések folynak. Az Angara folyón épülő Bratszki-vízierőmű évente 22 milliárd kilowattóra energiát termel majd, amely csaknem egyenlő a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek együttes energiatermelésével. Ilyen nagymennyiségű elektromos energia előállításához a hőerőművekben évente csaknem 20 millió tonna ’szenet kellene elégetni. A Bratszki-vízierőmű építkezésénél 130 méter magas gátat emelnek. A víztároló- területe meghaladj a a 6000 négyzetkilométert, hossza 570 kilométer, szélessége 40 kilométer, űrtartalma pedig 179 milliárd köbméter.A Bratszki-vízierőmű építői 30 millió köbméter földet és követ emelnek ki és körülbelül 8 millió tonna betopt és vasbetont építenek be. A tajgában sokszázkilométéres tünk terven felül. Némely, már a gyakorlatban is kipróbált poliploid növény azonban a szokásosnál 60 százalékkal nagyobb termést eredményez! Ilyen például a tetraploid pohánka, amelynek a magja ugyan nem éri el a tyúktojás nagyságát, de több mint másfélszer nagyobb és súlyosabb a szokása-nál. Ugyancsak nagyobb termést eredményez a tetraploid kukorica, a lóhere és több miás növényfajta. Érthető tehát, milyen nagy szerepük lehet a poliploid növényeknek a magas terméseredményekért — a 11 milliárd púd gabonáért — vívott harcban! 4 h a todih üt éve* tervben a szovjet citológusok a növényne- mesítőkkel együtt új növényfajtákat állítanak elő, amelyek gyümölcsük nagyságát és terméshozamukat illetően felülmúlják az eddig ismert növényfajtákat. A genetiku- sck által kidolgozott módszer alapján jelenleg bő termést hozó hibridkukorica .magokat állítanak elő. Ezeknek a magoknak értékes tulajdonságai azonban — egy-két nemzedék után eltűnnek. A poliploidia segítségével sikerül megszilárdítani a hibridnövények legjobb tulajdonságait, több nemzedékre kiterjedően. Felbecsülhetetlen jelentősége ;an annak, ho^y a oolnloidia helyreállítja a távoli hibridek "termőképességét, amelyek rendszerint csaknem teljesen terméketlenek. így a tudósok, amikor átalakítják a természetet, arra kényszerítik, hogy mégjobban szolgálja az embert. N. Sz. Navasin a biológiai tudományok doktora vasútvonalat, országutat, magasfeszültségű áramvezetéket' létesítenek, új városok, falvak épülnek, iskolákkal, kórházakkal, klubokkal és egyéb kulturális intézményekkel. Csupán a Bratszki-vízierőmű építői számára 1956-ban 70 C00 négyzet- méter lakótér épül. Négy házépítő üzem kezdi meg működését, amelyek évente 80 000 négyzetméter lakóteret készítenek el. Uj sinfözömü épül Bulgáriában Vidin Duna-menti bolgár város közelében, a Bolgár Népköztársaság északnyugati részén,' új öntözőmű építése folyik. Az új öntözőmű 20 ezer hektár terület' öntözését teszi lehetővé és biztosítja az előfeltételeket alihoz, hogy ezen a vidéken trópusi növényeket lehe sen termelni. A 21 kilométer hosszú főcsatornát a Duna vizével táplálják. A múlt év nyarán jártam Finnországban egy tudományos küldöttséggel, amely behatóan tanulmányozta az ország állattenyésztése, különösen pedig a nedvdús takarmányok tárolása terén elért tudományos eredményeket. A csapadékos éghajlat igen kedvező feltételeket biztosít Finnországban a takarmánytermelésre, s így az állattenyésztésre is. A déli országrész vetésterületének 70 százalékán termelnek takarmányféléket. A jövedelmező állattenyésztés legelső követelményének tartják ugyanis, hogy bőségesen elláthassák a jószágot jóminőségű, tápanyagokban gazdag takarmánnyal.- Általában háromszor kaszálják a vetettfüves területeket; június elején először, július második felében másodszor és szeptemberben harmadszor. A júniusi és szeptemberi kaszálást zölden konzerválják, a júliusiból szénát készítenek. A szénáinak kaszált takarmányt ott, a helyszínen 2,8 méter magas ágas-rudakra petrencézik, ahol gyorsan szikkad, nem fülled meg, a rendelt és a petrencéfc helyén nem páUik ki a tarló, hanem zavartalanul kisarjad. Ahogy a nedvességtartalmának kb. félét elveabban áll, hogy a silóépítmények megtöltése közben a zöld takarmányt rétegenként egyenletesen meglocsolják erős savhatású vegyi készítménnyel, következésképpen annyira megsavanyodik, hogy a nsdvdús takarmányokra veszélyes penészgembák és mikrobák mind elpusztulnak, s a levegő kiszorításával így több évig friss marad. A skandináv államokban az így rétegezett takarmányt nem döngölik le, hanem mdkor egy-két nap múlva leülepszik, még raknak rá, hogy púpozottan legyen a silógödör, árok, vagy torony, aztán nehéz betonlapokkal lenyomtatják. A nyugateurópai és a skandináv államokban, továbbá a Szovjetunióban általában a kénsav és sósav keverékét alkalmazzák a zöldtakarmányok konzerválásánál, a Szovjetunióban pedig ezenkívül még haszA Német. Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztjai a termelési eredmények növelésével válaszolnak a legutóbbi árleszállításra. Az óta még jobban fellendült a verseny a föld és az állatgazdaság hozamának növelésére. A senftenbergi körzetben lévő Trauendarf község dolgozó parasztjai például kötelezték magukat, hogy beadási kötelezettségük teljesítésén túlmenően 25 100 kg húst, 23 700 kg tejet és 15 500 tojást szállítanak az állami és szövetkezeti kereskedelemnek. A kleinkmehleni parasztok a többi között vállalták, szít! a takarmány, szellős pajtakba, vagy az istállók padlására rakják, ahol teljesen kiszárad. Az így szárított széna (többnyire lóherét, lucernát és komócsint termelnek) megőrzi zöldes színét, majdnem minden levelét és virágját, ezért a táplálóértéke igen magas. A nedvdús takarmányokat Finnországban jóként vegyi úton konzerválják. A szokásos silózási módszert jobbára csak a kukoricatermelő vidékeken alkalmazzák, mivel a kevés cukrot, de sole fehérjét tartalmazó takarmányfélékből — herefélék, lucerna, komócsin, bükköny, bonsó, stb. — csak gyenge minőségű silót nyernének. A zöld takarmány vegyi konzerválását kb. 25 éve vezették be a finn gazdaságok. Ezt a módszert, azóta majdnem az egész Nyugat- Európában, de különösen a skandináv államokban igen jó eredménnyel alkalmazzák. A szénakészítés és a nedvdús takarmányok konzerválás árnak említett módszerei tették lehetővé elsősorban, hogy a finn tehenészetek évi fejési átlaga az utóbbi 10—12 év alatt 2800 kilóról 3300—5400 kg-ig, a tej zsírtartalma pedig 4,1 százalékról 4,6—5,2 százalékig emelkedett. rtálják a sósav és glaubersö keverékét is. Az utóbbi években folytatott hazai kísérletek azt mutatják, hogy például a kezdeti virágzásban kaszált lóhere konzerválásához tonnánként 100 liter, a lucernához pedig 130 liter 2:13 arányban hígított keverék szükséges. A keveréket faedényekben (kádakban) nagy óvatossággal készítjük úgy, hogy először 13 liter vizet töltünk bele, aztán állandó keverés közben először egy liter kénsavat, majd egy liter sósavat és jól elkeverjük. Így száz liter keverék 13.2 liter savat tartalmaz. Tehát egy-egy tonna zöldtakarmány konzerválásához szükséges vegyi anyagok a lóherénél 9 rubelbe, a lucernánál pedig 11 rubelbe kerülnek. A hüvelyesek, a pázsitfélék és a kukoricacsövek költsége körülbelül csak félényi; hogy június 30-ig teljesítik egesz évi tojásbeadási ikötelezettségíiket. Figyelem! Okvatlee jttllflü el falun 1 -én a kunszentmártoni Vidám" Vásárra, ahol bőséges választékból beszerezheti az alábbi áruc’kket: bútor, textil, felsőruházati cikkek, mezőgazdasági kisgép és szeráru, vas, edény, háztartási és műszaki cikkek. Lacikonyha, halász-csárda és italok bő választékban, PÁNCÉLOS D4NU IR A szolnoki Tisza filmszínház ma mutatja be a „Páncélos dandár” c. színes csehszlovák filmet. A Bratszki vizierőmü építése Szibériában A büvöshjfitvrűi utóiéi hetetlen és minden képzeletet felülmúlóan népszerű Bing Crosby ragyogó pályafutása leáldozott! A híres amerikai dalki- rály ís megízlelte végre a vereség keserű ízét. Bing Crosby bukásának történeiében az a legérdekesebb, hogy saját fegyverével győzték le: a lágyan sikló szánokról, csilingelő csengőkről, a fehér karácsonyi éjszakákról szóló kU dallal. Bing Crosby minden karácsony estén hatalmas sikerrel adta elő ezt az énekszámot. A vidám csengők hangjának utánzásában nem akadt versenytársa. Hanglemezeit nemcsak Amerikában, hanem Európában is pillanatok alatt szélkapkodták hódolói, A kutyaugatás... az égig hallatszik Irta: H. Szfyepanov Az elmúlt karácsony azonban Bing Crosby pályafutásának alkonya volt) Karácsony fehér éjszakáján olyan versenytársa született, amilyenről nem is álmodott, Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a csata egyenlőtlen volt. Corsbynak egész kvintettel kellett megküzdeniej Igen, egy öttagú énekkar győzte le Cros- byt: Cézár, King, Perl, Passy és Dolly, Kedves olvasók, ne erőltessék az emlékezetüket, ne lapozzanak a zenei enciklopédiában: úgyis hiába. Az együttes tagjai ugyanis nem énekesek, hanem csak kutyák. Cézár és King juhászkutya, Perl és Passy terrier, Dolly pedig puli. A szenzáció egyre nőtt. A közmondás azt tartja, hogy: „A kutyaugatás nem hallgtszik az égig”. Ez a mondás azonban a kutyakórusra nem vonatkozik. A kutyaugatás, morgás és szűkölés az étherben szárnyal Amerika felett. A hanglemezgyárak, a kvintett felfedezői sem maradtak el a rádiólársa- ságok mögött. AZ RKA- Vletör cég adatai szerint néhány hét alatt félmilliónál is több „ugató- hanglemez" kell el Amerikában, A szenzáció az európai szárazföldre is átcsapott. Az angol és nyugatnémet gyárakban egymásután készütlek az „ugató-leme- zek”, sőt egyes cégek tovább is mentek: macska- szólót iktattak a kutyakórus „Fald a kiflit...” című népszerű dalába.. A kutyák — abbahagyván a vótázást, illetve ugatást — dühös csaholással fejezik ki tiltakozásukat ősi ellenségük. a macskacsalád képviselőjének beavatkozása ellen: Igaz lenne ez? — kérdezi a megdöbbent olvasó. Igen, a fent leírt eset szőszerint igaz, nincs benne semmi nagyítás. A kutyakőrus nyilvánvalóan a nyugati modern zene „fejlődésének” legújabb állomása. (Szov. Kuli. jún. 14.) Egészséges-e a vegyi úlon savanyított takarmány ? A Szovjetunióban már az 1934— 35-ös években kísérleteztek a nedvdús takarmány vegyi konzerválásával, de nem terjedt el az a módszer mind a legutóbbi időkig, mert szakembereink nagy része (tévesen) azt állította, hogy a felhasznált vegyianyagok károsan hatnak az állati szervezetre. A kísérletek azonban azt bizonyítják, hogy a növényi sejtekbe hatoló savak az ott meglévő anyagokkal — fehérjékkel, cellulózzal, keményítővel, cukorral, növényi zsirral, kalcium és foszforvegyüle- tekkel, klorofillal és karotinnal, stb. — különböző vegyületeket alkotnak, s szabad alakban olyan elenyészően csekély mennyiségben maradnak, hogy kimutatod ,^s nehéz. A takarmány enyhén savanyú lesz, jóízű, a jószág szívesen fogyasztja, jól értékesíti, a szervezetre pedig teljesen ártalmatlan; Egyébként a nyugaterópai és a skandináv államokban már közel 30 évi tömeges gyakorlati tapasztalat igazolja a módszer helyességét. Tehát semmi okunk a további kételkedésre, vezessük be bátran minél nagyobb mértékben, elsősorban a sok fehérjedús takarmányt termelő és csapadékosabb vidékeken. Milyen előnyökéi biztosít a vegyi konzerválás! A nedvdús takarmányok vegyi konzerválásának költségei busásan megtérülnek. A módszer előnyeit az alábbiakban csoportosíthatjuk: 1. A vegyi konzerválás lehetőséget ad arra, hogy magas tápértékü takarmánykészlelet tartalékoljunk akár több évre is az olyan takarmányfélékből, mint a lóhere, a lucerna, a borsó, a bükköny, a burgonyaszár, stb., amelyek, ha szénát készítenek belőlük, sokat veszítenek tápértékükből, ha pedig lesilózzuk, rendszerint megromlanak; A szokványos sHozásnál azonban tápanyagokból is sokat veszítenek. A tapasztalat szerint a lesilózott lucerna, lóhere, stb. fehérjedús takarmány az erjesztőbaktériumok működése következtében tápanyagkészletéből 15—25 százalékot veszít, amelyből 10—12 százalék a fehérjékre esik, a vegyi konzerválás esetén ez a veszteség harmadára, ötödére csökken. 2. A vegyi konzerválás! mód bármely időjárás mellett alkalmazható, ami különösen fontos azokon a vidékeken, ahol bő a takarmánytermés, de a szénakészítésre kedve» napos idő nem elégj 3. A vegyi konzerváláshoz wm szükséges felaprózni a takarmányt, ezzel tehát jelentősen csökkenthetjük az önköltséget; 4. Lehetőséget ad arra, hogy a vetett-füves területekről három- de legkevesebb két kaszálást télire tartalékoljunk a jószágnak; Az NDK parasztságának válasza az árleszállításra A vegyi konzerválás lényege
