Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1966. üsájus 31 2 A vietnami béke megszilárdításáért CT ét év telt el az indokínai kér­Ä désben tartott genfi értekez­let óta. Mint a reális tények és ese­mények mutatják, Vietnam békéjé­nek megszilárdítása és az ország nemzeti egységének megteremtése szorosan összefügg a genfi egyez­mények végrehajtásával. A jelen­legi feszült vietnami helyzet okait csak az szüntetheti meg, Indokiná­ban csak az szilárdíthatja meg a tartós békét, ha Vietnam mindkét részében szabad általános választá­sokat tartanak nemzetközi bízol t- ság ellenőrzése alatt és ezen az úton egyesítik az országok A délvietmami hatóságok azzal, hogy külső támogatással rendszere­sen megsértik a genfi egyezménye­ket veszélyeztetik az indokínai fegyverszünetet. Ngo Dinh Diem hatóságai nemcsak, hogy elutasítot­ták az országos általános választá­sok megtartását, hanem ráadásul Dél-Vietnamiban külön „választáso­kat” rendezitek. A genfi egyezmé­nyek eféle megszegése valamint a Francia Unió vietnami főparancs­nokságának feloszlatása megnehe­zítette a vietnami nemzetközi fel­ügyelő és ellenőrző bizottság mun­káját A genfi egyezmények esetleges felborítását megelőzendő április— májusban Londonban tárgyalásokat folytattak az Indokína kérdésében megtartott gen'i értekezlet két — angol és szovjet — elnökének kép­viselői; E tárgyalások eredménye­ként a két elnök nevében üzenettel fordultak a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és Dél-Vietnam kormányához, a nemzetközi bizott­sághoz és Franciaország kormányá­hoz. Az üzenet a genfi egyezmé­nyek végrehajtására szólítja fel az érdekéiteket. Z"1 sak egyetérthetünk a londoni 'J megállapodás jelentőségének azzal az értékelésével, amelyet a limesben olvashatunk; A lap sze­rint a megállapodás alapja „azt mu­tatja, hogy mindegyik országnak arra van gondja amire közel két éve Genfben volt — egy esetleges nagy indokínai konfliktus megelő­zésére”; A genfi értekezlet két elnöke fel­hívja a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és Dél-Vietnam ha­tóságait, hogy mielőbb közöljék, milyen időpontot tartanak alkal­masnak a választások megtanécs- kozására és megtartására. E válasz­tások révén kell megvalósítani Vietnam egységét. Ilymódon újra gyakorlati lehetőség nyílt a Viet­namról szóló genfi egyezmények végrehajtására. Ez megvalósulhat, ha mindazok az államok, amelyek résztvettek a genfi értekezleten, így az Egyesült Államok, elő fogják se­gíteni az indokínai feszültség eny­hítését, s nem fogják gátolni a viet­nami általános választások megtar­tását; U z annál Inkább fontos, mert , J még a délvietnami kormány is, tekintve, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a lakosság többsé­gének véleményét, a londoni tár­gyalások előtt néhány nappal kije­lentette: az az álláspontja, hogy „békés eszközökkel — ideértve az általános demokratikus és valóban szabad választásokat, amennyiben megteremtik a feltételeket ilyen valóban szabad választások meg­tartásához — kell megteremteni az ország egységét. A délvietnami kor­mány, saját szavai szerint, „olyan szervnek tekinti a nemzetközi bi­zottságot, amely az egyetemes béke érdekében munkálkodik”, s to­vábbra is együtt fog működni e bizottsággal. India kormánya még április 24- én hozzájárulását adta, hogy képvi­selője elnöke maradjon a három állam képviselőiből alakult nemzet­közi bizottságnak. A francia kor­mány május 10-én jóváhagyta a szovjet és brit külügyminiszter üze­netét. A moszkvai francia—szovjet tárgyalásokon a két állam között együttműködés jött létre az egyete­mes béke megszilárdítása, s a ren­dezetlen fontos kérdések’megoldása érdekében. Ez majd jó kihatással lesz a vietnami kérdés végleges bé­kés rendezésére. A z Indokína kérdésében meg- tartott genfi értekezlet elnö­keinek üzenete hozzájárul ahhoz, hogy elhárítsák az akadályokat e fontos feladat megoldásának útjá- bél és e feladat gyakorlati megol­dását is előre fogja segíteni. Segítség Moszkvából A vnukovói repülőtéren két sür­gős csomagot raktak be a Stock­holmba induló első repülőgépbe. Az egyik csomag rendeltetési helye Hollandia, a másiké Svédország volt. A két kis csomag mindössze 100— 100 grammot nyomott. Mindkettő 10—10 ampulla oltóanyagot tartal­mazott. Az érelmeszesedés elleni új szérumot M. Margulisz és A. Sub- ladze szovjet orvosok fedezték fel. Az érelmeszesedéses megbetege­dést (Sclerosis multiplex) gyógyít­hatatlannak tartják? minthogy ere­detét nem ismerik az orvosok Az érelmeszesedés rendszerint a 20—30 éves férfiak és nők közül szedi ál­dozatait, s a betegek a legtöbb eset­ben megrokkannak, munkaképte­lenné válnak. Nagy meglepetést okozott a hit, hogy az egyik északfraitciaországi városkában sikerült meggyógyítani egy érelnieszesedésben szenvedő beteget. A két és fél esztendővel ez­előtt még tökéletes egészségnek ör­vendő fiatalembernél hirtelen lé­pett fel a betegség, s élőbb bal, majd jobb lábát kellett amputálni. Kis idő múlva mindkét kezének uj­jat megbénultak. A betegség hama­rosan szemére is kiterjedt és meg­vakult. Megmaradt végtagjaiban izombénulás következett be. Az or­vosok szétszórt érelmeszesedést (sclerosis multiplexet) állapítottak meg. A fiatalember barátai számos helyre fordultak segítségért. így a a Szovjetunióba is. A szovjet orvo­sok arra kérték francia kollégáikat, hogy ellenőrizzék a diagnózist. Két hét múlva a fiatalembert beoltot­ták a Moszkvából kapott szérum­mal . i. A csodálatos szérum egyik felta­lálója Antonyina Konsztantyinovna Subladze orvosnő, a Szovjetunió Orvostudományi Alcadémiája virus- kutató intézetének munkatársa. Subladze címére a világ minden ré­széről nap mint nap érkeznek leve­lek és táviratok. Á kiváló orvosnő a következőket mondotta az új szé­rumról. — A francia, belga, svéd és nor­vég gyógyintézetek átvették új szé­rumunkat és ezen országok gyógy­szeripari cégeivel szerződést kötöt­tünk a szérum nagybani szállításá­ra. A sclerosis mutiplex a központi idegrendszer súlyos vírusos meg­betegedése. Egyelőre még nem is­mernek tökéletes gyógymódot erre a betegségre. Hiszen arról van szó, hogy az izomműködést szabályozó agyidegsejteket kell helyreállítani. Egyelőre a mi szérumunk az egyet­len szer e betegség gyógyítására. Ezért váltott ki ilyen nagy érdeklő­dést. Igyekszünk tökéletesíteni a szérumot és fokozni hatását- A harkovi Mecsnyikov szérum­éi oltóanyagintézet ebben a hónap­ban 5000 ampulla szérumot szállít Belguimba. Ezzel Belgium már 14 ezer ampulla szérumot rendelt meg. Franciaországba már 4000 ampullát szállítottak. Ezenkívül nyolc ország­ból érkeztek újabb rendelések. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ görög- és sárgadinnyére szál­lítási szerződést köt kedvező feltételek mellett. Minden lekö­tött 10 q után a ül. típusú me­zőgazdasági tsz-eknek ISO, az L- H. típusú tsz-eknek 120, az egyé­ni termelőknek pedig 100 Ft elő­leget ad. Sárgadinnyénél ugyan­azok a feltételek, de 5 q áru le­kötése után. Szerződés köthető a helyi földmüvesszövetkezetek- nél. —na , ——— MŰSZÁKI ÉS TUDOMÁNYOS HÍREK a világ minden tájáról Televíziós kamra atomreaktorokhoz Angliában knsménetű televíziós kamrát készítették, hogy ainnak se­gítségével figyeljék meg az atom­reaktorok működése közben bent lezajló folyamaitokat. A televíziós kamra — amelyet a Calder HaM-i atomerőműben fognak felhasználni — 9 cm átmérőjű és 76 cm hosszú rozsdásmentes acélfounkoliattoan van, s ezek a kis mérptek lehetővé te­szik, hogy behelyezzék azokba a szű k csatornákba, amelyeken át az urán a reaktorokba kerül. Az objektív körül összpontosított négy kisméretű, de erős lámpa gondoskodik a megvilágításról, s egy forgótükör teszi lehetővé a teljes áttekintést; A televíziós kamra 200 fokos hőmérsékilelten, is működik a reaktorban. Kábeleken eresztik be a reaktorba s ezek a kábelek hajlékony tömlőkben van­nak, amelyeken keresztül egyszers­mind folyékony széndioxidot ada­golnak a készülék hűtéséhez. A televíziós kamra táwezénlésű. A működés befejezése után kieme­lik a reaktorból és megtisztítják a rádióalktív szennyeződésektől; • GySmőlcsszáritós légüres (érben A kaliforniai egyetem kutató­laboratóriumában eljárást dolgoz­tak ki őszi- és sárgabarackok szá­rítására. A szárítás légüres térben, a gyümölcs megfagyásához közel­álló hőmérsékleten történik. Ez­által a nedvességet tökéletesebben el tudják távolítani, mint a jelen­legi nagyipari módszerekkel. Az ilyen módon kezelt gyömőlos sok­kal hosszabb ideig eláll; A hidegben szárított barackok megtartják eredeti lármájukat. Ha néhány percre melegvízbe tesszük őket, akkor megduzzadnak és majdnem olyanok lesznek, mint a frissek. Ezenkívül ízük sokkal in­kább megmarad. Az ilyen mó­don szárított gyümölcs súlya jó­val kisebb lesz anélkül, hogy tér­fogata is csökkenne. A szárított gyümölcsöt légmentesen zárt üveg­vagy műanyagdobozokba rakják. Alumínium csőpanelek Az amerikai „Reynolds Metals” olyan alumínium csöpamelefc gyá- tására tért rá, amelyeknek egyik oldala lapos, másik oldala cső­keresztmetszetű; Vesznek két Aluminium lapot ez egyikre „rápecsételik” festőanyag­gal a kívánt csőalakon, majd a két lemezt fölhevítik és nagy nyo­máson egybehengertik. A festő­anyag megakadályozza, hogy az alumínium-lemezek a festékkel bo­rított helyen összetapadjanak. Mi­után a két lemezt a megadott cső- falvastagságra összehengerelték, utána hidraulikus nyomással „fel­fújják” a csöveket. • Amikor a ielefonelőfizetőt egy gép helyettesíti Angliában olyan telefonkészülé­ket gyártanak, amely maga vála­szol a hívásra, ha a tulajdonos nincs otthon, sőt, ha szükség van rá, feljegyzi a telefonáló üzenetéi. A telefonközpontból érkező hí­vó jel 10 másodperc múlva bekap­csolja a telefonkészülékbe Bzerelt relét, amely viszont működésbe hoz egy mágneses beszélőkészülé­ket. A hívó fél a hallgatóban hall­hatja a választ, hogy a készülék felveszi üzenetét (mágneses sza­lagra). Amikor a felvétel befejező­dik, a készülék még mindenesetre 6 másodpercig „figyel”, aztán ki­kapcsol és szabaddá teszi a vona­lat. A készülék csak akkor kapcsol ki rögtön, ha a telefonközpont erre jelt ad. A tttefankésziüéfc üzenetfedvevő berendezése elég nagy „befogadó­képességű”, egy egész órára szóló üzenetet M tud venni Óriási főldásógépek vezetőinek versenye Az Egyesült Államokban nemré­giben érdekes versenyt rendeztek a földásó- és építőgépek kezelői számára; A vezetők feladata az volt, hogy sofctoranás földgyaluik­kal, termelőlemezes gépeikkel, emelődaruikkal és egyéb óriásaik­kal a legóvatosabb mozdulatokat végeztessék el: például felvegyenek egy cigarettát, vagy üvegpoharat, anélkül, hogy összenyomnák, vagy összetörnék. A verseny győztese egy száztonnás ásógép vezetője lett, aki úgy törte össze egy to­jás héjáit, hogy magát a tojást nem nyomba össze; A televízión közvetített versengésnek igen nagy sikere volt 70TB,SJVAN-1 A KUJON (6J ^ A ztán meg ideadjátok a kv vafcat, mikor a Irat hol­dunkon szántani, vetni kell. Na, ugye, hogy nem lesz ingyen? Koczogék még most sem értették; — Arról van szó — igyekezett megnyugtatóan magyarázni a ku- lák s olyan hangsúllyal, hogy úgy­szólván szóra sem érdemes az egész. — Szóval.;. nem akarom, hogy a két gyönyörű jószág elke­rüljön a családitól. Már a múltkor is le akarták foglalni. Pisti — szólí­totta a meghitt rokoni szokással Koczogot — kifizeted azt a kétezer­ötszáz forint adóhátralékomat és kész; — Ebbe nem mehetünk bele — íethőzött meg az unofcaöccs és sze­retett volna eltűnni; Érezte, honnan közeledik a veszély.- De annyira megzavarodott, hogy semmi okos kiút nem jutott eszébe most ebben a kutyaszorítóban. — Ennyi van benned az anyád fajtájából, nem segítesz bajbajutott rokonodon? — kérdezte Monoki s tettetett szomorúsággal lehajtotta fejét. Annyira, hogy szeme azért Koczogot Ügyelte, s ahogy fellesett rá, jóformán csak szemefehérje lát­szott, acélfényű bogara két alatto­mos sötét félholddá szűkülve résen volt a szempillák sövénye mögött; — Neked mi károd származna be­lőle? Szövetkezeti tag vagy, a kutya se bánt. Átíratjuk a paksust -.;: Megkeresi az nektek a tartásdíjat, meg ti is pénzeltek .: Naaa — nó­gatta a gazdát kedélyesen. Kicsendült a hangjából, hogy va­lami tromfot még tartogat, ha el­lenállásba ütközik. — Ilyen rossz érzéked van az üz­let iránt? Annyit fuvarozhatsz vele, amennyit akarsz. Nekem ne adjál belőle:;. Legfeljebb akkor fele­zünk, ha Balázs is segít nektek. A szántás-vetést is elintézzük mi ma­gnak vele.:: Ax a fontos, hogy a lovak a családban maradjanak. Koczogon a hideg szaladgált; Félelmetesen könnyűszerrel juthat most két ritkaszép állathoz. Kevés gazdának van két olyan meseszép paripája;:: Könnyen járnak, mint a szellő, robbanékonyak, gyorsak, mint a villám. Megrészegítik az embert, miikar szilaj kedvükben to- porzékolnak, ágaskodnak s tágra- nyüt orrlyukaikból szinte beszéde­sen reszket elő az okosság. Két nagy drágakő szemük mindentu- dóan, gyanakvóan mérlegeli még a parasztokat is, vajon ki méltó hoz­zájuk: Fejük kecses formája, titok­zatos tompa-fekete csiUámlása a mesék táltosát juttatja a szemlélő eszébe. /'’salad! tenyésztés volt a két ^ pompás ló. Mesélik, hogy a mostani Monoki nagyapja hetedhét országra híres szoknyavadász volt. Menyasszonya kegyét találékony virtusosságával nyerte el. Hét vár­megyére szólt a híre Tuzsér Ma­riska szépségének. Legalább tizen­négy vármegye gavallérjai verse­nyeztek mosolyáért. Mikor végül háromra apadt a leghűségesebb hó­dolók száma, Mariska egyetlenegy feltételt szabott. Ahhoz megy fele­ségül, aki a legötletesebben bizo­nyítja be, hogy minden áldozatra kész érte. Egy májusi vasárnap volt a pró­batétel, Tuzsérék legnagyobb ta­nyáján. Az első jelölt egy bikával ment ölre s azt szarvánál fogva földre terítette; Ezt elég közönsé­ges, elcsépelt mutatványnak ítélte világszép Mariska. Sőt, mi tagadás, kicsit el is rettentette ekkora nyers erő. A verseny reggel kezdődött. A bi­kaviadal hamar lebonyolódott, úgy, hogy a meghívottak egy kicsit saj­nálkoztak is, amiért ilyen röviden zajlik le a műsor. Pedig csalódtak; Mütor a másodfc daüa. valami Csukás, Pali nevezetű hetyke le­gény a porondra lépett, legelőször egy könyvet nyomott Mariska ke- A szép leány kényeskedve belepil­lantott, megnézte a címet s vállat vonk Kíváncsian várta, mi lesz ébbőL Pali pedig — akiről mindenki tudta, hogy óriási protekcióval, ke- negetésekkel vonszolta el szellemi fejlődését az érettségi vizsgákig — szóval ez a Pali elkezdett bámula­tos átéléssel szavalni Szavalt egy órahosszáig, de nem tartott szüne­tet; Szavalt a második órában is anélkül, hogy megakadt volna s mi­kor már a harmadik órában járt, akkor jutott Mariska eszébe, hogy a könyvet miért is nyújtotta át olyan átszeliemülten a fiú. Persze, hogy ellenőrizni is kellett volna, vajon jól mondja-e. De ki ne hinné él, hogy valahol is hibázott, hiszen most is akkora tűzzel ágál, mint egy színész. Képes volt a legény éjt napot eggyé téve bemagolni Vörösmarty Csongor és Tündéjét, hátha ezzel az emberfeletti munkával lágyít vala­mit a büszke hölgy szívén. Mariska a harmadik óra végén kegyesen in­tett Palinak: hagyja abba a szava­lást, jó pontnak számítja ezt a tel­jesítményt ;;: Jöhet a következő — adott jelt a szerényen várakozó Monoki Lőrincnek, alti könnyed űri méltósággal a színhelyül szolgáló park végébe sétált. Ott felemelte kezét s erre nemsokára megjelent négy bogárfekete mén a kastély sarkánál. Előbb a bámulat gazdag színeze­tű moraja kelt a vendégekből, hogy utána megrökönyödés bántó hang­zavarának adjon helyet. Tudniillik a négy fajmén egy csúf ekét s köz­vetlenül amögé kapcsolva egy vetó- gépet vonszolt. Mellettük két cse­léd egy-egy talicskán tömött zsákol tett. Az emberek térde igen rogya­dozott, láthatta mindenki, hogy igen súlyos terhet cipelnek: Aztán az úri társaságnak lejtett gáláns bókot Monoki s finom kéz­mozdulattal kérte, hogy menjenek közelebb a park szélén kezdődő parlaghoz. Ekkorra már sergő fekete habo­kat vert a föld. A négy paripa mö­gé fogott eke sebesen szántotta a parlagot. Néhány méter után meg­állíttatta a fogatot Monoid. Mire négy ember az egyik tömött zsák­hoz ugrott s nagy erőlködve a vető- géphez vitte. Ott kioldották a zsák száját, felemelték, s öntötték a ve­tőgépbe a csillogó ezüstpénzt Köz- be-közbe egy-egy aranytallér forró lángja vibrált a napsütésben, míg az ezüstzuhatagban a vetőgépbe gördült. Elég az hozzá, hogy két zsák pénzmagot vetett el Monoki a csak­nem ájultan bámészkodó közönség szsmeláttára; Mariska nefelejcs­kék szeme is elhomályosodott. Még most sem lehet tudni, a pazarlás, vagy a hamisítatlan úri gesztus lát­tán. Monoidé lett a lány. C ez a két csodálatos jószág a *“* pénzmagvető léősök leszár­mazottja Koczog szeme ragyogott a a hallatlanná nőtt lehetőségek el­képzelésétől. — De mit szólnának a csoport­ban, hogy egyszerre lovat veszek. Gyanakodnának is, hogy pont ma­gától. Nem, nem, szó se lehet róla; Eleget szurkálnak így is — tiltako­zott erőtlenül a munkacsapatvezető; Monoki jó látta: vergődik már a hal a hálójában; — Éppen itt van benne a gáliekő — vágott közbe. — Amikor már túlságosan feszegetik, beadod a téeszbe. Csak haggyad, hogy egy darabig sinféljenek. Koczog elámult; — Nem vagyok én megbolondul­va, öcsém — kevélykedett Monoki. Éppen ez a célom. A tsz-ben lesz legbiztosabb helyen a ló.;. Addig ti vigyáztok rá, míg visszake­rül Elsősorban te. Az ellenérte kéből felét majd ideadod« Te meg jól jársz, becsületet szerrel, hfaaen lovat úgyse vittél be. — Nem, mégse lehet — csende ­sedett el egészen Koczog; — Nem? — Hát: j. nemi — István, mondanék én neked valamit; Amaz elsápadt, az asszony szint­úgy; A kulák felállt, nagy súlyos testével rájuk magasodott. — Emlékezz csak, István::.» Negyvenhatban te jártál fel tekc- tézni az én disznaim húsával; Az utolsó út hogy is volt. Éjszaka lop­tuk volna át Kisújszállásra, hogy onnan Ben ével teherautón vigyétek tovább: Tudod a Mateo szocssal:.. Zörgött a szekér a földúton, ahogy a város alján a Kékmalom felé igyekeztünk. A vasúti sorompót alig hagytuk el, ránk kiált két ember az út melletti árakból. „Állj!” Te leugrottál a temető felöl s elszalad­tál; Amazok engem kaptak közxe s az egyiknél, a rendőrnél fegyver is volt. Utánad ordított: ,„Állj, vagy lövök!” Te már a sírkövek közt me­nekültél s ijedtedben te lőttél a rendőrre mert utánad eredt, össze­esett. Megsebesült a vállán. Sze­rencse, hogy nagyobb volt a lárma, mint kellett volna s meg tudtál lépni; Engem lecsuktak, ki volt ve­lem; Bediktáltam egy pesti üzlet­felem link címét;.: • s:Rád nem is gyanakodtak, hi­szen akkoriban te jártál fel gyárba dolgozni::: Ha akkor bevallom, hogy te lőttél, nekem is kampec, hiszen rokonok vagyunk. Érted, Pista? Én leültem azt a pár évet a feketézésért, a tiltott vágásért, meg a gyanús körülményekért -.;. Ma már nem kellene annyira tartanom a következményektől, ha egyszerre sugdosni kezdenék, hogy Csenda Péter rendőrt Koczog Pista lőtte meg negyvenhatban..-. — Mikor akarná a paksust át­íratni? — kérdezte sápadtan, re­kedten Koczog.

Next

/
Thumbnails
Contents