Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

Tizenegyedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 május 27 MA ŐKET ÜNNEPELJÜK Emberi dolgok Az autóbuszon egymással szemben egy férfi és egy nő ül. Az asszony ujján karikagyűrű, hol jobbra, hol balra tekintgetnek, de akárhogyan tekergetik a nyakukat, csak össze-vissza kapcsolódik a tekintetük. A szemezés a Kossuth Lajos térnél kezdődik és amire az autóbusz a rámpához érkezik, addigra az asszony már régen a jobbkezén ül — hogy ne lásson a karika­gyűrűje. így szoktak kezdődni a dolgok n* * Naponta látom, bozontos haja van, kezében vastag könyv. Mindenüvé magával viszi, hadd lássák az emberek, hogy ő milyen kultúrlény. Ugyanazt a könyvet hordja már egy hónapja. A minap megkérdeztem tőle, hogy ml a véle­ménye arról az íróról, aki írta. Egy pillanatra zavarba jött, aztán így válaszolt: — Még nem tudok véleményt mondani, mert egy órával ezelőtt vettem ki a könyvtárból. * Naponta lehet vele találkozni. Hol a boltban gorom- báskodik az eladókkal, hol a tanácsnál veri az asztalt, sér­tegeti a tanács dolgozóit és tele torokkal kiabálja, hogy utóvégre szabadság van és a dolgozó nép van hatalmon. Ez az az ember, aki a szabadságot és a dolgozó ember hatalmát összetéveszti a nagyszájúsággal és a go­rombasággal. • Az illető asszony, akiről szó van — összesen hat funkciót tölt be. Minden áldott este van egy értekezlete. Reggel öt órakor kel, este 11-kor fekszik. Múltkor megkér­dezték tőle, hogy ilyen körülmények között, hogyan él családi életet. Ezt válaszolta: — Mi elvtárs beiratkoztunk a házasság levelező tagozatára;;. * Termelési értekezlet. Az üzem egyik műszaki vezetője beszél, beszámol az eredményekről. Kiragadjuk egy fél mondatát: — :í: ha kiforintosítjuk a termelést:,. Brrr:.: Szegény anyanyelvűnk: j > t. k. A M ESZÖV-nek Hallom, hogy nem tudtok 3000 forintot szerezni ah­hoz, hogy a szolnoki piacon felállítsatok egy baromfi el­árusító helyet. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank szolnoki kirendeltsége azt kutatja, hogy vajon benne van-e a ter­vetekben, elkészült-e róla az építési terv és hogy egyálta­lán minek az az elárusító hely, hiszen kár azokért a sze­gény baromfiakért, amelyeket a szolnokiak önző módon el akarnak fogyasztani. Art javasolom nektek, hogy menjetek el a magasságos Magyar Nemzeti Bankhoz, de vigyétek el az ima szőnye­geteket, az imafűzérrel együtt. Vigyázzatok arra, hogy kellő időben keressétek fel, mert ha a Minden Pénzügyek Feje nincsen olyan hangulatban, hogy megértse: az egy­szerű emberek rántott csirkét szeretnének enni uborka­salátával —, akkor ne zavarjátok. Ha viszont kegyes han­gulatban van, akkor mondjátok él neki ezt a földi bűnt, hogy bocsássa meg és adjon 3000 forintot a baromfi eláru­sító hely létesítésére. * A Papírgyárnak . Hallom, hogy a VAFÉM az üzem udvaráró1 összeszedte a java vashulladékot, a súlyosabbakat, a többit meg nem hajlandó átvenni; Én art javasolom nektek, hogy ne lázzadozzatok emi­att, mert hiszen prémium is van a világon és a súlyos va­sak többet nyomnak a latban, akarom mondani a pré­miumban, mint a könnyűek; Már az ágyamban alszom SZOLNOKI KÉPEK A vasútállomáson UTASOK: — Álljon meg! Álljon meg! MÁVAUT KALAUZ: — Tegyenek szemrehányást a MÁV-nak, amiért egy percet késett a vonat. Amilyen nagy a krémes és amilyennek lennie kellene A'Járműjavító kultúrotthonában Az érdeklődőkkel közlöm, hogy az „Esetem a kulccsal” cikk nyomán a Vasipari Vállalat felállított egy külön lakatosrészleget. Amint látható, azóta bejutottam a lakásomba és az ágyamban alszom. című i film; FELESÉG: — Mondd, fiam, ez az „özönvíz előtt” film? FÉRJ: — Nem, flam, ez egy özönvíz előtt készült A rendőrség közlekedni tanítja a járókelőket A Kakas csípje meg járási RENDŐR: — Mit táncol maga itt az autó előtt? JÁRÓKELŐ: — De rendőr elvtárs, olyan jó ez a rumba:. f FURA VERSENY A Járműjavító főbejáratá­val szemben van a temető, amelynek kőkerítésén nagy piros betűkkel a következő felszólítás olvasható: „Előre az üzem. fennállásának 100-ik évfordulójára tett felajánlá­sok teljesítéséért!’’ Furcsa gondolataim tá­madtak a felhívást olvasva. Vajon ki áll itt versenyben? A sírásók akarják túlteljesí­teni évi tervüket? Ez ellen tiltakozom! Arra is gondoltam, hogy itt is valami olyan versenyszer­vezés történt, amiről a dol­gozók nem tudnak. A Jár­műjavító vezetői — a mun­kások megkérdezése nélkül — párosverseny szerződést kötöttek a szellemekkel. Vagy talán a felhívás a Járműjavító dolgozóinak szól? Ez sem valószínű, mert ebben az esetben mit keres a jelszó a temető kerítésén? Herkules Ferenc Szolnok :;: a törökszentmiklósi járása TSB-t, hogy a 1- bdarugó torna értékelésével még mindig adós, ... a Terményforgalmi Vállalatot, hogy a tászasüly i Virágzó Föld Termelőszövetkezet számára a lucemamag- ként ólomzárolt zsákban küldött homokhoz nem küldött termesztési tanácsot, , ■. j a Szolnoki Városi Tanácsot, hogy nem tüntette kd azokat, akik a megyei rendelőintézet körül a szemét­dombokat növelik, ,i,;a cibakház! község! tanácsot, hogy hiába bégéi­nek az egyéni parasztok birkái, mégsem ad számukra le­gelőt, ::. a jászágói Alkotmány Tsz elnökét, hogy nem tud­ja hová lett három hold kukorica föld, amikor ő maga adta oda egyes családtagoknak — a háztáji földön felül, a Törökszentmiklósi Városi Tanácsot, amely azzal az indoklással nem adta meg Köteles Mihály dolgozó pa­rasztnak a 'szociális kedvezményt, mert a felesége még nem töltötte be a 60. évét. (20 esztendővel ezelőtt meghalt.) :.: a Szolnoki Szikvizüzemet, amelynek jóvoltából a 60. sz. csemegebolt a felesleges szódavizes üvegekből mú­zeumot nyithat — mivel a Szikvizüzem nem veszi azokat vissza, ;:.: ismét a Szolnoki Városi Tanácsot, mert nem írt köszönő levelet azoknak az állattartóknak, akik a József Attila és a Rákóczi út kereszteződésénél rendszeresen le­geltetik a jószágaikat, .;:. a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetke­zetet, amely számítva az utókorra, 50 drb. sertés karikázó fogót rendelt a Vastömegcikk Értékesítő Vállalatnál, ;.: az Öesöd-Mesterszállási útszakasz útőrét, akinek jóvoltából a Büdöshalmi iskoláig terjedő szakasz járhatat­lan, ::: a MESZÖV-öt. mert a jászapáti földművesszövet­kezeti áruházban a nők mult-századbeli „divatos” ruhák között válogathatnak, .:; a jászjákóhalmi étkezde vezetőit, aki az étkezők számára a lyukas mennyezet alatt nem biztosít esernyőt, i::: a kunszentmártoni I; sz. földművesszövetkezeti italbolt vezetőjét, mert két decis poharak helyett, nem fél literesekben mér egy stampedli rumot, a jászberényi Vasas Aprító egyik futbaiistáját, aki a meccs közben fel akarta apMtani a bírót. Javaslatunk a jászdózsai tanácsnak arra, hogyan emelje ki a Ktsz melletti 2 méter mély vizes- árokból az oda beleesett teheneket. Van humoruk Próbálja még valaki azt állítani, hogy az Állami Biz­tosítónál nincsenek jchumo- rú emberek. Vannak bizony és közvetlenül, kedvesen tré­fálkoznak. No, ne tessék rosszra gondolni. Nem arról van szó, ami Cseh Józseffel, a jászapáti járási tanács dol­gozójával történt. Hiszen iga­zán semmiség, hogy az álla­mi biztosító, Cseh József jászladányi, Drávucz u. 3. sz. alatti lakására, már éppen harmadszor küldött ez évben fizetési felszólítást. Az elsőt valahogy eltalálták, Cseh Jó­zsef nevére küldték. A má­sodikat már özv. Lázár And- rásnénak, s a harmadikat Orosz Lipótnak testálták. Igaz, hogy ez a két utóbbi halandó nem a Drávucz utca 3. sz. alatti lakásban lakik. No és, hát költözzenek oda, ha azt akarják, hogy megtalálják őket a Biztosító Vállalat fizetésre felszólító levelei. De persze nem erről a szót sem érdemlő íncselkedéeról van szó, hiszen van annyi humorérzéke a Biztosító Vállalatnak, hogy ügyesebb tréfát eszeljen ki a Jász-Kun Kakas számára. A tréfa megszületett. Cseh K. Antal dolgozó pa­raszt tanyáját 1952-ben föld­jével együtt betagosították. A gazdálkodó kapott helyet­te másutt ingatlant. A ta­nyát 1953-ban lebontották, még a helyét is nehéz lenne megtalálni. Létezéséről már nem is tud más, csak a Biz­tosító Vállalat. Éppen ezért nem olyan régen írásban Szólította fel Cseh K. Antalt, hogy ne feledkezzen meg a tanyájáról és az ezután járó biztosítási díj befizetéséről. Tanya ugyan nincs már, de jóhumorú emberek még mindig vannak, s Cseh K. Antal tudja, hogy csak bo­londoznak véle. Egyedül azt furcsálja, hogy miért most, hiszen már elég régen el­múlt április 1. (sz-v)

Next

/
Thumbnails
Contents