Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ VIII- évfolyam, 114. szám, 1956. május 16. szerda. NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fogadás Párizsban Darvas József tiszteletére Párizs (MTI). A párizsi magyar intézet Darvas József nép­művelési miniszter néhánynapos párizsi tartózkodása alkalmából hét­főn fogadást adott. A fogadáson számos olyan francia író és kiadó jelent meg, aki sokat tett a magyar irodalom és művészet franciaor­szági megismertetése és népszerűsítése terén. A megjelentek között volt Pierre Seghers, az ismert költő, József Attila francia versfordítá­sainak kiadója, Pierre Abraham, az Európa vezérigazgató-főszerkesz­tője, Pierre Gamarra, az Európa főtitkára, Guillevic, a Francia írószö­vetség főtitkára. A fogadáson kialakult rendkívül érdekes eszmecsere során sok szó esett a magyar irodalom, kivált a költészet franciaországi, s a francia irodalom magyarországi népszerűsítéséről, a kulturális cseré­ről és a legkülönbözőbb irodalmi kérdésekről. Hétfőn este meghívott közönség előtt, amelynek soraiban diplo­maták, filmszakemberek, művészek, írók voltak, bemutatták a Szaka­dék című magyar filmet. Megjelent a filmbemutatón Kutas Imre, a Magyar Népköztársaság párizsi követe, valamint a követség több kul­turális munkatársa. A bemutató közönsége lelkes tapssal fogadta a filmet, amely mély benyomást keltett a nézőkben. A fogadáson és a filmbemutatón jelen volt Sarkadi Imre és Fábry Zoltán is. Vendégek a jászladányi termelőszövetkezetekben Néhány nappal ezelőtt a kun­szentmártoni Uj Világ Tszcs tagjai és az öcsödi egyénileg dolgozó pa­rasztok küldöttsége Jásziadányra látogatott el. Az Úttörő Tsz-ben a vendégek megtekintették a tehené­szetet; Megnézték a tehenészek büszkeségét, a „Kedves” nevű, évi 5000 liter tejhozamú tehenet. A vendégek elsősorban a tsz-ta­gok életéről, jövedelméről érdek­lődtek. Nem egy szövetkezeti gazda elmondta, hogy számítása szerint ezévben a havi jövedelme eléri vagy meghaladja a 2000 forintot. Az .öcsödi és a kunszentmártoni dolgozó parasztok az Arany Kalász Tsz sertéstenyészetét is megtekin­tették és elragadtatással beszéltek a kiváló állatállományról. A kunhegyesi föidekzn tagjai A Vöröa Október I*» nem mulasztják el a növényápo­lást. ötven hold borsó vetésük van, ezt már másodjára kapálják. A szintén ötven hold napraforgó gépi kapálását befejezték. A tsz tagjai ez évben 150 holdon termel­nek cukor- és takarmányrépát- Most ennek kapálásét végzik. 1000 holdon vegyszerrel irtják a gyomot a gabonatábláról-. A gépek segítsé­gével naponta 250-300 holdon vég­zik el ezt a munkát. Az állatállo mány takarmányellátása érdekében zöld futószalagot létesítenek s ezért a termelőszövetkezetben augusztu­sig állandóan vetnek. * A Vörös Csillag Tss-ben is jól halad a munka. A szorgalmas ta­gok a répa egyelését végzik. Ágos­ton Lajos, aki február óta tagja a közös -gazdaságnak fiával együtt vesz részt ebben a munkában. Bo­tos András, Szabó Lajos harmad­magával, Rézsó Jánosné, Szabó Sándor és Z<s. Nagy Sándor is csa­ládja segítségével egyeli a répát. Szombaton osztottak pánzelőle- get az áprilisban teljesített munka­egységekre. 3.98 forint jutott egy- egy munkaegységre. Id. Fazekas Já­nos sertésgondozó 270 forintot, Kun Károly kerékgyártó 286, Bu­rai József és Tóth Juliánná nö­vénytermelési brigádtagok 195, il­letve 131 forintot kaptak áprilisi m unkaegységeikre. * A Táncsics Isz-ben az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében már az idén komoly lépéseket tesznek. 65 holdon vetettek pillangós nö­vényt, lucernát és vörösherét s 130 hold kukoricájukat mind négyze­Ora a gépek állásidejének méré§ére Az Cragyár dolgozói érdekes óra mintapéldányát készítették el, amely bármilyen elektromos hajtá­sú gépre kapcsolva megmutatja, hogy a gép egy nap, egy hét, vagy akár egy hónap alatt mennyi ideig állt kihasználatlanul. A gép kikap­csolásakor az óra is megáll. így percnyi pontossággal leolvasható a különböző okok miatt elvesztett munkaidő. Próbaképpen ilyen ké­szüléket szereltek fel az Óragyár­ban is és megállapították, hogv az automata gépek harmincöt munka­nap alatt összesen 445 órán át dol­goztak, tehát figyelembevéve a két műszakot, 115 óra hosszat álltak a gépek munkaidő alatt. Az újfajta órát jól alkalmazhat­ják különböző alkatrészek bejára­tásának mérésénél, adócsövek pró­báinál, higanygőzlámpák élettarta­mának és elektromos gépek kihasz­nálásának mérésénél. A sorozat- gyártást most kezdték meg és az első félév végéig 1500 időszámláló órát készít a gyár. (MTI) tesen vetették. A vetés és a nö­vényápolás mellett az építkezést is végzik. A 40 férőhelyes fiaztatót állami segít éggel, a 350 férőhelyes süldőnevelőt és hizlaldát saját erő­ből építik. * 4 Lenin 'lsz-ben a növényter­mesztésben hat ifjúsági munkacsa­pat dolgozik. A 40 hold borsó sa- rabolása után a cukorrépa egyelé- séhez fogtak. Az ifjúsági munka­csapatok példamutatóan vesznek részt ebben a munkában. Dicséret illeti őket igyekezetükért. 1 200 000 katonát szerel le a szovjet kormány (3. oldal) A második ötéves terv sxámaiból A második ötéves tervben a kokszolásra elődúsítolt szén termelését meg kell kétszerezni. Képünkön: a sztálinvárosi kokszolómű. VITA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVTERVEZETÉRŐL Feltétlenül meg kell javítani az anyagellátást A második ötéves terv irányelv- tervezetében foglalt célkitűzéseket, amelyek az össznépi vita után hatá­rozattá les/nek, csali akkor tudjuk megvalósítani az ipar területén, ha a műszaki színvonal emelése mel­lett nagy gondot fordítunk az anyagellátásra. A műszaki színvonal emelése te­rén tagadhatatlan eredmények van­nak üzemünkben, a Szolnoki Jár­műjavítóban is. Ezek azonban nem elegendők. A rohamosan fejlődő technika eredményeinek átültetése, az élenjáró tapasztalatok elterjesz­tése terén még sok tennivalónk akad. Mihályi János elvtárs példá­ját kellene követni a szakmunká­soknak. Mihályi elvtárs sokat tesz a jó tapasztalatok elterjesztéséért. A műszaki színvonal emelése megköveteli a szakképzés további fellendítését. Meg kell mondani, hogy iskoláink nem megfelelően működnek. Az elméleti színvonal­lal nem tart lépést a gyakorlati kérdések megismertetése. Ezen vál­toztatni kellene. Ugyanakkor he­lyesnek tartanám, ha minden szak­mában továbbképző szakköröket szerveznénk. Eddig igen gyakran megtörtént, hogy a terv végrehajtását nagymér­tékben akadályozta különféle anya­gok hiánya Beszéljünk csak a vo­nószerkezetek elkészítéséhez szük­séges anyagokról. Amíg 42—45-ös gömbacélból, a különféle méretű tekercsrugókból, a D-kapocsból, a 12x200—220 mm-es laposvasból hiány lesz, akadályozva leszünk a terv teljesítésében. A második ötéves terv népünk jólétének emelését célul tűző irány­elveinek megvalósítása feltétlenül megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk az anyagellátásra. Eddig azt mondtuk, ha hiányzott valami: „Mégis megy a kocsi”. Megy, de hogyan? Nem megfelelő minőség­ben, s mennyiségben. Mennyivel több vasúti kocsi dördülhetne ki üzemünkből, ha a kerékabroncs nem lenne szűk keresztmetszetű anyag! Az anyagellátás hibái nem mai keletűek. Ilyen hibát a második öt­éves terv idejére nem hurcolha­tunk teherként magunkkal. Csömör János Szolnok, Járműjavító ÜV Hmihor többe kerül a leves, mint a hús Dolgozó asszony, s egyben csa­ládanya is vagyok s éppen ezért örömmel üdvözlöm a második öt­éves terv irányelvtervezetét, amely a dolgozók életszínvonalának eme­lését tűzi ki elsődleges célul. Sze­retném én is elmondani javaslatai­mat az irányelvtervezetről folyó vi­tában. Három javaslatom, illetve észrevételem lenne. A városokban a dolgozó nők munkába való bekapcsolódását nagymértékben segítik különféle intézmények, így a mosodák is. Fa­lun azonban a nagymosás időtrabló munkája még az asszonyokra hárul. Az a javaslatom, hogy küldjenek falura mosógépeket, amelyek a földmű vesszövetkezetek irányítása mellett működhetnének s felmente­nék az asszonyokat a háztartási munkák egyik legnehezebbike alól. #Nem egyszer megtörtént az el­múlt években, hogy a dolgozók ro­vására takarékoskodtak egyes ve A lucernatermelés fellendítése országos ügy Szolnok ■ megye és az ország la kosságának évről-évre több búzára, zsírra, tejre és egyéb állati ter­mékre van szüksége. Az állatte­nyésztés hozamának emelése legfő­képpen a takarmányozástól függ. Végső soron tehát a tafcarmányter- melésben kell fordulatot elérni. A közelmúltban megyei értekezleten vitatták meg a kukoricatermelés kérdéseit. Pár nappal ezelőtt pedig a lucematermelés feladatairól ta­nácskoztak Szolnok megye párt és gazdasági vezetői a Mezőtúri Me­zőgazdasági Technikumban. Karsai Mihály elvtáre, a Megyei Párt-végrehajtó Bizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője megnyitó be­szédében elmondotta, hogy me­gyénkben évek óta megoldatlan ■ probléma a lucernának, ennek a nagytömegű és jóminőségű szálastakarmánynak a termesztése. Míg a felszabadulás utáni években több mint 70 ezer, jelenleg — az új telepítéseket nem számítva — mintegy 40 ezer kft, a lucerna és a többi pillangós takar­mánynövény területe. Hasonló a helyzet a lucemamag-termesztés- ben is. Az elmúlt évben mindössze 6 vagon lucemamagot vásárolt fel a Terményforgalmi Vállalat. Ez nyilván nem fedezi a vetőmag- szükségletet, holott külföldön is keresett cikk a magyar lucerna- mag. Mi az oka annak, hogy a lucerna és a lucemamag-termelés megyénk­ben ennyire lecsökkent? Elsősorban az, hogy a tesz-eknek, állami gaz­daságoknak nem volt e’ég tapasz­talatuk. A magfogás kisüzemi mó­don történt s nem volt elég ered­ményes. Sok lucerna kiöregedett, kipusztult és pótlásáról nem gon­doskodtak. Hiányzott a lucema- magfogás propagandája is. Hogy a szálastakarmány termelést megja­vítsuk. a második ötéves terv so­rán 2—3. év alatt 45—55 százalék­kal kell növelni a lucerna-terüle­tet s 50—55 százalékát magfogásra kell meghagyni. Érdemes lucernamagot termelni. A 88 százalékos tisztaságú mag után mázsánként 3500 forintot fizet a Magtermeltető Vállalat, ha a ter­melő szállítási szerződést köt. Ezenkívül a tsz-ek 300 kg, a tszcs-k és egyéni parasztok 150 kg abrak takarmányt vásárolhatnak hatósági áron minden mázsa lucernamag után. Ha a termelőszövetkezet 15 mázsa lucernamag átadására szer­ződik, mindezeken kívül Pannó­nia motorkerékpár, 45 mázsa lu- cemamag átadása esetében pedig teherautó vásárlására kap utal­ványt. A tanácskozás további részében Bajcsi Ede, az F. M. Növényterme­lési Főigazgatóságának vezetője n lucerna termelés és magfogás gya­korlati kérdéseivel, Tóth Zoltán egyetemi tanársegéd a pillangós ta­karmányféleségek növényvédelmé­vel foglalkozott. Manninger G. Adolf Kossuth-díjas egyetemi ta­nár pedig arról beszélt, hogy Szol­nok megye talaj- és éghajlati adottságai miért a legalkalmasab­bak a lucerna termelésére. Tehát ez is szinte kötelezővé teszi a lucerna vetésterületek növelését és a magfogás tökéletesítését. A hozzászólások során Mátvus Imre elvtárs, a Karcagi Városi Ta­nács VB. elnökhelyettese többek között elmondotta, hogy gátolja a lucerna-termelést a túlságosan kö­tött gazdálkodás. Javasolja, hogy a jövőben úgy állítsák össze a ter­veket, hogy azokon a helyeken, ahol ez a fontos szálastakarmány­növény jól díszük, ne a szántóterü­let 20 százalékán, hanem 30—35 százalékán termeljék. Az agró-pro- paganda, a sajtó, a film. a rádió sem foglalkozott megfelelően a lu­cerna-termelés népszerűsítésével, s a kiváló lucematermesztők jutal­mazásáról is megfeledkeztek. Pe­dig ennek legalább olyan jelentő­sége lenne, mint egyéb, a mező- gazdasági termelésben elért kima­gasló eredmények jutalmazásának. I Kovács István elvtárs a Karcagi Városi Pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a pártbizottsá­goknak kell kézbevenniok a lucer- natermelés ügyét. Ahogyan sike­rült országos üggyé tenni a kuko­rica-termelést, úgy kell ezt tenni ebben az esetben is. Ahhoz, hogy a lucernaterme’ésben fordulatot le hessen elérni, meg kell javítani a talajművelést, hiszen a morzsáié- kos talajszerkezet kialakításához, ami egyik előfeltétele a jó lucer­natelepítésnek, gondos talajmun­kára van szükség. A vetéshez nem megfelelő a jelenleg használatos 30 soros vetőgép. Jobb, tökélete­sebb gépet kell szerkeszteni s a gépállomásoknak meg kell oldaniok a lucerna-betakarítás gépesítését. Szabari István elvtárs, a Jász­apáti Járási Pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire elhatalmasodott a lucer­na egyik legnagyobb ellensége, az aranka. Éppen ideje lenne már, ha a tanácsok érvényt szereznének az aranka kötelező irtására vonatkozó törvénynek. Mert eddig erre még nem került sor. Rédai István elvtárs, a mező­túri Szabad Nép Tsz mezőgazdásza a lucematermelés mezőtúri prob­lémáival foglalkozott. Vágó Mihály elvtárs, a Szolnoki Járási Tanács VB. mezőgazdasági osztályvezetője pedig arra tett javaslatot, hogy a lucemacséolés tökéletesítése érde­kében a gépállomások erre a mun­kára beosztott dolgozóit szakokta­tásban részesítsék. Ha a kombájn- vezetők és az universál-traktorok vezetői kapnak szakképzést, múl­hatatlanul szükséges ez a herefej- tők kezelői számára is. hiszen sok esetiben ezen múlik a mastermelés eredményessége Végezetül Zámbó Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályának munkatársa a párt­munkások és a szakemberek együtt­működésére hívta fel a figyelmei a lucematermelés fellendítése ér­dekében; zetők. Gyakran lehetett arról hal« lani, hogy az igénybevett túlórákért nem kapták meg a jogos bért, vagy csak hosszas utánajárás végén. Ha a dolgozók ezt tapasztalják, nem dolgoznak lelkesen, lendületesen, s ez kárára van a terv megvalósítá­sának, A második ötéves tervben ne forduljanak elő ilyen esetek. Az a tapasztalatom, hogy nem egy esetben a vállalatok helytele­nül használják fel a beruftázási összegeket. Régi, elavult épületek­ben hoznak létre létesítményeket s ezekre néhány év alatt többet köl­tenek renoválás és tatarozás cí­mén, mintha időtálló, Új létesít­ményt építettek volna, vagy megfe­lelően végezték volna az átalakí­tást. Ez utóbbi eset fordult elő a jászkiséri földművesszövetkezet üzemi konyhájánál is. Amikor a volt ipartestület épületet átalakí­tották erre a célra, a konyhát és a hozzátartozó helyiségeket olajfes­tékkel festették le, ahelyett, hogy körülesempézték volna. A fal om­lik s azóta többet költöttek javítás­ra, mintha az említett módot vá­lasztják s csempéznek. így adódik elő aztán a közmondás esete, hogy „többe kerül a leves, mint a hús”^ Mi nem egy esztendőre építünk, nekünk ez túl drága. Bárok Gyuláné levelező Jászkisér Megxei és országos borversenyek Szőlő- és bortermésünk növelé­sét, javítását jelentősen segítik a hagyományos borversenyek, ezért a Földművelésügyi Minisztérium a versenyt az idén is meghirdeti. Ezen részt vehetnek mindazok az állami, kísérleti, cél- és tangazdaságok, egyéni termelők, termelőszövetke­zetek, termelőszövetkezeti csopor­tok, amelyek az utóbib években ki­váló minőségi és mennyiségi ered­ményt értek el, s borbeadási köte­lezettségeiknek eleget tettek. Az országos borversenyt megyei versenyek előzik meg. A megyei vetélkedés eredményei alapján a termelési szektorok és a minőségi csoportok szerinti első három he­lyezett termelő bora vesz részt az országos versenyben. A megyei versenyeket június 26- án, az országos versenyt pedig jú­lius 25-én zárják. A díjnyertes ter­melők borait az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon mutatják be. Rövidesen elkészül ti szabadtéri színpad A szabadtéri színpad építkezése a befejezéshez közeledik. Már most tárgyalások folynak o budapesti népművelési szervekkel a nyári mű­sorról. Kellemes környezetben, lé­nyegesen olcsóbb áron nézhet majd meg a közönség olyan darabokat, összeállításokat, baletteket, fővárosi művészek felléptével, amelyre ed­dig a Szigligeti Színház kicsiny szín­pada és kis befogadóképessége miatt nem volt lehetőség. Szolnok város lakossága 280 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents