Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

SZOLNOK MEGYEI NÍFLAF 1856- május 5. PART P, L K T ★ Ismertessék a népnevelők sséles körben a második ötéves terv irányelveit ,4 második ötéves terv irányel­veinek nyilvánosságra hozása nagy­jelentőségű esemény országunk éle­dében. Eddigi eredményeink össze­gezése után az új ötéves terv szabja meg az előttünk álló fel­adatokat iparban, mezőgazdaság­ban, kulturális és szociális téren egyaránt. Az irányelvek megvita­tása lehetővé teszi az ország dol­gozóinak, hogy bátran és őszintén elmondják véleményüket a tervvel kapcsolatban, javaslatokat tegye­nek sokoldalú vitát és megbeszélést folyta-sanak annak különböző rész­leteiről, egyszóval alkotó módon já­rulhassanak hozzá az új ötéves tervről s/ 'törvény megszületésé­hez' Ez a; nban nemcsak a lehe­tőséget jelenti, hanem azt is, hogy az ország dolgozóinak érdeke az irányelvek megvitatása, Érdeke, hogy az észrevétel, k éa .javaslatok feltárják az egész népgazdaság olyan tartalékait, amelyeket első­sorban a helyi körülmények figye­lembevételével lehet felszínre hoz­ni. Szükséges és közérdekű az irányelvek megvitatása, hogy — amint a MDP Központi Vezetősé­gének felhívása mondja: „második ötéves tervünk még nagyobb mér­tékben megfeleljen a reális lehető­ségeknek. s népünk szükségletei­nek" Esetiben a napokban taggyűlé­seken folytatnak beszélgetést a párttagok az új ötéves terv célki­tűzéseiről. Szükséges és elengedhe­tetlen követelmény azonban, hogy valóban széleskörű vita és véle­ménycsere alakuljon ki országszer­te, megyeszerte. Ha számításba ves-zük, hogy a sajtó rendszeres olvasása még nem általános jelen­ség, megérthetjük hogy az irány­elvek ismertetésében igen nagy sze­rep vár megyénkben is a pártta­gokra, az aktívákra, a népnevelőik­re. A népnevelők azonban nem elé­gedhetnek meg az egyszerű tájé­koztatással, arra kell törekedniök. hogy ők is megismerjék a lakosság véleményét, elgondolásait. Az ed­dig lefolyt taggyűlések azt mutat­ják, hogy egyszeri hallásra, olva­sásra még az újságolvasó emberek sem veszik észre az irányelvek minden fontos részletét- Tehát fel­tétlenül helyes dolog egy-egy ilyen részletre külön is felhívni a dolgo­zók figyelmét, érdeklődési körük­nek megfelelően. De a legfontosabb —■ amint a felhívás is mondja — a tartalékok feltárása a dolgozók ak­tivitásában rejlő erőforrások fel- színrehozása; a beszélgetések — akár csoportosan, akár egyénileg — erre is jó lehetőségeket nyújtanak. Máris számos példa van rá. hogy a dolgozók a nagy számok és orszá­gos irányelvek mögött is észreve­szik saját termelőszövetkezetük, gépállomásuk, községük terveit, problémáit — s azok tükrében job­ban meglátják mi a tennivaló he­lyileg is ahhoz, hogy elő tudják se­gíteni az ötéves terv megvalósulá­sát. Az egyszerű javaslatok, melyek pl. a kukorica terméshozamának fokozásét segítik elő éppúgy az or­szágos tervet viszik előbbre, mint azok. amelyek egy-egy gép jobb kihasználásét vagy valamely mun­kaeszköz szerkesztési, tervezési hi­báit teszik szóvá. 1 ermenzetesen a javaslatok, ész­revételek feljegyzése még nem min­den. Sok problémára ott helyszínen kell választ adni, különö en vonat­kozik ez az irányelvekkel kapcso­latban felmerülő kérdésekre. Mind­ezekre csak úgy adhatunk választ, ha alaposan tanulmányozzuk az irányelvek szövegét, s magunk is alaposan elgondolkozunk egyes pontjai felett- Továbbá, ha igyek­szünk a saját területünkön miinél több adatot, érvet gyűjteni, melyek révén biztosan tudunk választ ad­ni a lakosság észrevételeire. Nagy és szép feladat részt venni az új ötéves terv ismertető mun­kájában. Segítsék elő a termékeny vitát megyénk népnevelői és aktí­van, sokoldalúan, a nagy célhoz méltó lelkesedéssel. Jó az együttműködés a két üzemrész között Képünkön Veres Ferenc segédmunkás brigádja a Járműjavítóban a kész ke­rekeket gurítja a mcgmunkáló-osztálj ról a kocsi-osztályra. A megmunkáló- és a kocsiosztály között jó az együttműködés. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben a hónapban a kocsi-osztály tervében 10 teherkocsi fővizsgája szerepel, de az osztály dolgozói kijelentették, hogy harmincat is megcsinálnak, ha a megmunkálók a szükséges kerekeket biztosítják. A megmunkáló-osztály tel­jesítette a kívánságot, úgy hogy május 1. tiszteletére a kocsi-osztály nem 10, hanem 30 teherkocsi fővizsgáját készítette el. Pélc'ós kiszolgálás az NDK áruházaiban A Német Demokratikus Köztársaságban már tavaly széleskörű mozgalom indult a vásárlók kiszolgálásának megjavítására. Egyes üzletekben hetenkin-t egyszer az esti órákban bemutatókat tarta­nak, amelyeken ismertetik az újonnan érkezett áruk előnyeit, stb. A karl-marx-stadti állami áruházban például naponta tartanak di­vatbemutatókat a legújabb tavaszi és nyári ruhámodeliekbői és fel­világosítást is adnak az anyagra és szabásra vonatkozóan. Ha valaki rádiót vásárol, hármat visznek a lakására, hogy ott meghallgathassa és kiválassza a legmegfelelőbbet. A televíziós ké­szülékeket külön fülkékben mutatják be és magyarázzák meg. Ha valaki bútort vásárol, Nszakemberek segítenek a lakás berendezésé­ben. Rövidesen újdonsága* vezetnek be: a terhes és szoptatós anyák nyomtatott megrendelőlapon rendelhetik meg a szükséges bébikelengyét, amelyet házhoz szállítanak. Az áruház a vidéki meg­rendeléseket js pár napon belül teljesíti: a megrendelt áruk a rá­diótól az ébresztőóráig házhoz les znek szá’lítva. ukacs Ignác belökte az ajtót, s megállt a dohos konyha kö­zepén, leszegett fejjel, előre vágott állal, körbenézett, s rákiáltott az asszonyra: — 1 hatnám! Az asszony tisztára megszelese- dett, ismerte az urát, ha az vala­mit mond, ugrani kell. Felkapta a bádogot, vizet mert bele, s az ura elé tartotta. Az kilökte a kezéből. — Bort! Ezzel bement a tiszta szobába, felkattantotta a villanyt, s leült a két ablak közé a karoslócára a szentkép alá. Két nagy fekete öklét az asztalra fektette, felnézett a ge­rendás mennyezetre, s összecsikorí- totta a fogát. Úgy érezte, ma elrontotta az éle­tét. — Megállj, vén gazember, meg­állj, Ballagó Ferenc, koldus fajzat. Szétváglak, csak kerülj az utamba mégegyszer. Az történt ugyanis, hogy a Zöld Mező Tsz közgyűlésén az elnök cél­zást tett, hogy beléphetne. Aztán később Ballagó Ferenc felállt, hogy Tukacs Ignácot már sokan próbál­ták meggyőzni. Kemény feje nem veszi be az okos igét, mit rimán- kodnak neki, biztosan érzi, hogy nem oda való, csak egyéni módon tudja túrni a földet, mint a vakon­dok. — Mit, hogy én?! — hördült fel akkor Tukacs Ignác, mire a má­sik: Hát akkor lépj be!—Hát be is, a szűzmáriáját, ősszel belépek. Majd megmutatom én, hogy értek az agrotechnikához! — Ahogy ki­mondta, rádöbbent, mit csinált, de késő volt. Csak visszahuppant a lócára sápadtan, s nem hallotta a kitörő tapsot. Azt se látta, hogy az 6 szaván felbuzdulva hárman je­lentkeztek felvételre. Nem szólt senkinek, el sem köszönt, s ahogy Herczegh László: Szerelem (i) egyre közeledett a házához, a szé­dülése egyre inkább átváltozott el­keseredett dühhé. most itt ül az asztalnál, mint egy felbőszült pogányisten. Egyszerre csüggedtség vett erőt rajta. Úgy érezte, csapra verték az ereit, s lassan csorgatják a vérét ki­felé. — Hol az a büdös kölyök!? — dördült rá az asszonyra, amikor az letette eléje a bort meg a poharat — az istent az ilyen hamvábahótt asszonynak, hogy nem tud paran­csolni annak a ... Na, mit állsz itt, eredj a dolgodra! Az asszony rémülten sietett ki. Valami nagy baj történhetett az urával. Tukacs Ignác két pohárral is fel­hajtott a borból egyszerre, aztán felemelte a poharat, hogy a földhöz vágja. — A keservét ennek a nyo­morult életnek! — mindenit eltéko- zolja, akkor aztán jöhet a csoport! De sajnálta a poharat, sajnálta az életét, letette szépen maga elé, s két öklére nyomta forró homlokát. Va­lami féktelen élnivágyás rohanta meg, de úgy érezte, meg van már írva a végítélete. — Vén marha fej­jel virtuskodás kell nekem, most itt van. Becsapott az a vén gazember Ballagó Ferenc. Tudom én, mit akar, a fiam kéne a lányának, de abból nem eszik. Akkor felkapta a fejét. Kintről pusmogást hallott. Remegő orreim- pákkál ugrott az ajtóhoz, feltépte. f űre örzse, a vén ráncosszájú, tömjénszagú hírharang ült a kisszéken s nagy szemforgatva ma­gyarázott. Éppen ott tartott, hogy már az egész falu tudja, hogy Bal­lagó Ferenc lánya Tukacs Janitól maradt úgy. mert az apja ellenezte a házasságot, az a gyámoltalan le­gény meg nem mert az apja ellen cselekedni, s az a szemérmetlen így akarta megfogni. De mikor Tukacs Ignác megje­lent, az öregasszony elhallgatott, pedig tudott többet is. Azt is tudta, hogy Tukacs Jani most is ott van a lánynál, de már nem a kertek alatt lopva ment, hanem nyíltan, széles mellel, mert úgy gondolja, hogy az apja most hogy belép a tsz-be, hát a házasságot se ellenzi majd. Tukacs Ignác annyit se látott, hogy a felesége sápadt, s a vénasz- szony ugyancsak feszeng a helyén, s egyre az ajtóra pislog, miként lép­hetne meg baj nélkül. Csak azt lát­ta, hogy ég a villany anélkül, hogy szükség lenne rá. — Mi van itt? Nincs dolog? — Elvégeztem. Beszélgetünk. — Tán sötétben nem lehet, lopom én a pénzt? Eloltsd nekem azt a villanyt, mert elbánok veled, tu- domistenem! Bevágta magamögött az ajtót. S visszaült az asztalhoz. — Csak jön­ne már az a gyerek. — Úgy látta mostanában, az is éppen olyan fel­bolygatott, mint ő. Mert a fiút még jobban macerálták a cimborái, akik már rég beléptek, mint őt az öre­gek. — De hol is csatangolhat? Megint lehajtott két pohárral, kkor felpattant az ajtó széle­sen, vidáman és ott állt Jani csillogó kék szemekkel, hátralökött kucsmával rövid kihatja kigombol­va. Átázott csizmáján apró foltok­ban világított a rátapadt sáros hó. A hatalmas vastagnyakú legény olyan volt, mint maga az élet. Az öreget szivenvágta a fia jó­kedve. (Folyt, kövj Hasznos kapcsolatok A Pravda belgrádi Moszkva (TASZSZ). A Pravda V. Platkorvszkijnak, belgrádi tudó­sítójának cikkét közli ,(Hasznos kapcsolatok” címmel. A cikkíró megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Ju­goszlávia dolgozó népének szocia­lista szövetsége — amely az ország összes társadalmi szervezeteit tö­möríti — valamint a külföldi szoci­alista pártok között az utóbbi idő­ben egyre szorosabb kapcsolatok kialakulása észlelhető. A múlt esz­tendőben több külföldi szocialista párt képviselői és a szocialista mozgalomban közvetlenül résztve­vő szakszervezeti, ifjúsági és nő­szervezeti vezetők látogattak el Jugoszláviába. A jugoszláv szak­szervezetek 1955-ben harminchá­rom külföldi szakszervezeti kül­döttséget láttak vendégül. Ugyan­akkor a szocialista szövetség fele­lős vezetői Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Szíriá­ban és Japánban vendégeskedtek. Különösen gyümölcsözők lehet­nek a kommunisták és a szocialis­ták közötti kapcsolatok a jugoszláv sajtó megállapítása szerint a nem­zetközi munkásmozgalomban az SZKP XX. kongresszusa után ki­alakult új helyzetben. Teljesen nyilvánvaló, hogy az a kezdeményezés, amelyet a Szovjet­unió Kommunista Pártja a mun­kásmozgalom egységének megszi­lárdítása érdekében tett. újabb le­hetőségeket nyújt a kommunisták és a szocialisták együttműködésé­hez. Ez megállapítható itt Belgrád- ban is. abo' csupán a legutóbbi he­tekben több neves nyugati szocia­lista vezető személyiség tett olyan fontos kijelentéseket, amelyek két­ségkívül előmozdítják az egység megteremtését. Daniel Mayer, a francia nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnö­ke, a Francia Szocialista Párt kép­viselője a Jugopress sajtóiroda munkatársának adott nyilatkoza­tában kijelentette: A tárgyalások során az a benyo­más alakult ki bennem, hogy az SZKP XX. kongresszusa, — ha mindaz megvalósul, amit a kong­resszus előiránvzott és ha ilyen irányban történik maid az előre haladás is — a Kelet és Nyugat tudósí'ójánok cikke közötti gazdasági kapcsolatok tör­ténetének és a munkásmozgalmak közötti kapcsolatok történetének egyik legfontosabb eseménye. Nemrégiben — folytatja fTí1 - kovszkij — Jugoszláviában járttá Belga Szocialista Párt küldöttsége. Max Búsét pártelnök, a küldöttség vezetője a Borba munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Belga Szocialista Párt és a Jugoszláv Szocialista Szövetség kö­zött kialakult együttműködésnek pozitív módon kell befolyásolnia a helyzet javulását és a nemzetközi munkásmozgalomban való együtt­működés elmélyülését. Figyelemreméltó — állapítja meg a cikkíró — hogy Daniel Ma­yer és Max Búsét, a neves szocia­lista vezetők e kijelentéseiket a Szocialista Inlemacionálé Irodájá­nak ülése után adták Belgrádiján. A Szocialista Intemacionálé Irodá ja ugyanis leszögezte, hogy „Elutasít­ja a kommunista pártokkal való együttműködés minden formáját". A tények azt mutatják, hogy az akcióegységnek ez a határozott el­utasítása nem talál helyeslésre a szocialista munkások széles töme­gei és több szocialista párt egyes vezető körei részéről. Kétségtelen — állapítja meg be­fejezésül a Pravda belgrádi tudósí­tója — hogy a jugoszláv kommu­nisták és a különböző országok szocialistái között kialakult kap­csolatok pozitiv jelentőségűek, mert elősegíthetik a nemzetközi munkásmozgalom egységének meg­szilárdítását. (MTI). A Times a Gnva*z fe/éie kitűzött t érdijrót London (MTI). A Times pén­tek reggeli számában bírálja a cip­rusi angol kormányzatnak azt a lé­pését, hogy tízezer fontsterling vérdíjat tűzött ki Grivasznak, az ellenállási mozgalom egyik vezető­jének fejére. A lap felveti azt a kérdést, hogy vajon az ajánlat megtételéért felelős angol hatósá­gok megfontolták-e milyen rossz benyomást kelt majd ez a lépés Ciprus görög lakosainak körében, akiket most hivatalosan is meg akarnak vesztegetni, hogy besú­gókká váljanak, (MTI). Szovjet - jugoszláv ifjúsági ismerkedési est Moszkvában Moszkva (TANJUG). A Kom- szomol moszkvai városi bizottsága csütörtökön ismerkedési estet ren­dezett a Jugoszláv Népi Ifjúság küldöttségének tiszteletére. Mika Tripalo, a Jugoszláv Népi Ifjúság titkára ez alkalomma] ki­jelentette, hogy a jugoszláv ifjúsá­gi küldöttség látogatása a Szovjet­unióban hozzájárul Jugoszlávia és a Szovjetunió ifjúsági szervezetei­nek jobb együttműködéséhez. A Komszomol által rendezett is­merkedési esten ezerháromszáz szovjet ifjú vett részt. A Komszomol küldöttsége ez év októberében látogatást tesz Jugosz­láviában. A küldöttséget Szemi- csasztnij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezeti. A jugoszláv ifjúsági küldöttség pénteken visszautazik Belgrádba. 4z ES rémült Államok Kommunista Pártja Országos Bizottságának bővített teljes ülésé — Eugene Dennis beszámolója — New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Országos Bizottsága a napokban bővített teljes ülést tar­tott. Az ülés résztvevői megvitat­ták és jóváhagyták Eugene Dennis- nek, a párt főtitkárának beszámo­lóját. Dennis ismertette a párt prog­ramszerű követeléseit, a párt mun­kájának eddigi eredményeit és bí­rálta a párt által elkövetett hibá­kat, amelyek — mint mondotta — főként bajoldali szektáns jellegűek voltak. — A harc bizonyos szaka­szaiban — mondotta Dennis — a pártban olyan áramlatok mutat­koztak, amelyek lebecsülték az amerikai nép mélyen demokrati­kus hagyományait és készségét az alkotmányos jogok és alapelvek megvédésére. — Ugyanakkor — jelentette ki Dennis — a párt már 1947-ben fel­mérte a második világháború után előállott új nemzetközi helyzetet és elismerte, hogy a szocializmusra való áttérés során nem minden ka­pitalista országban elkerülhetetlen a polgárháború. Mint a nemzetközi tapasztalatok és az SZKP XX. kongresszusán adott elemzés bebi­zonyították, sokféle út vezet a szo­cializmus felé és minden ország a saját hagyományainak, a haladás­ért folytatott harca körülményei­nek és a nép túlnyomó többsége óhajának megfelelően találja majd meg a maga útját. — Mi, amerikai kommunisták újból leszögezzük — folytatta Den­nis — hogy nem hirdetünk erősza­kot. Nem tekintjük elkerülhetet­lennek vagy kívánatosnak a pol­gárháborút. A mindennapi és az alapvető problémák alkotmányos és demokratikus megoldására tö­rekszünk. — Támogatjuk a szocializmusra való békés, demokratikus áttérést és síkra szállunk érte, de ugyan­akkor elismerjük, hogy ez nagy és éles osztályharcot von maga után. Meggyőződésünk, hogy a nemzet­közi és a belső események menete egyre kedvezőbb lehetőségeket te­remt a szocializmus felé vivő békés előrehalad áshoz. A teljes ülés elhatározta, hogy decemberre összehívják a párt XVI. kongresszusát. (MTI). 'Az élet meghosszabbításáért A Román Tudományos Akadémia kebelén belül 1952-ben intézetet hoztak létre az öregség tanulmá­nyozására. Itt Parhon akadémikus vezetése mellett kísérleti úton vizs­gálják meg a különböző szövet­készítmények, hormonok és vita­minok hatását az öregséggel kap­csolatos betegségekre. így például kipróbálták a N3 novocainnal va’ó kezelést, amely mellett a betegek­nél csökkentek a görcsös és a szilderotiikus jelenségek. A seív- és érrendszer, valamint az Ízületeik disztrófiás elváltozása esetén jó eredménnyel járt az E vitamin al­kalmazása. a hypertonia betegség gyógyításánál pedig a kis adagban alkalmazott pajzsmirigy készítmé­nyek használnak. Az intézet egész, kutatómunkája az emberi élet meg­hosszabbításának nemes célját szol­gálja,

Next

/
Thumbnails
Contents