Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-27 / 100. szám
7 SZOLNOK MEGYEI NEI'LAI ;aö6. április 27. Irányelvek a magyar népgazdaság; fejlesz lésének második ötéves tervéhez A termelés hatékonyabb pártellenőrsése elősegíti a tss-ek gyorsabb ütemű fejlődését — A karcagi pártértekezletről — Karcagon a napokban tartották a városi pártértakezletet. A termelőszövetkezeti város kommunistái megvitatták a pártbizottság é6 a revíziós bizottság beszámolóját. Újjáválasztották a városi pártbizottságot, a revíziós bizottságot és megválasztották a megyei pártértekezlet karcagi küldötteit. Az értekezleten megjelent Csáki István edvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Az előző pártértekezlet óta eltelt két esztendő eredményeit, hibáit elemezték az elvtársak. A két év szakadatlan, a jobboldali elhajlás okozta hibák ellen vívott harcok közepette zajlott le. Ez a küzdelem eredményes volt, s erről a legjobban a város termelő- szövetkezeteinek megerősödése tanúskodik. Míg 1954-ben 600 holddal csökkent, 1955-ben. a belépések folytán, összesen 4 ezer kát. holddal szaporodott a termelőszövetkezetek közös területe. Tavaly közel hatszázan, ebben az évben pedig április elsejéig 116-an. kérték felvételüket a tsz-ekbe. „A karcagi termelőszövetkezetek pártszervezeteinek sikerült mozgó- sítaniok a tsz tagságot a termelési tervek teljesítésére” — mondotta Kovács István elvtárs a pártbizottság beszámolójában. A termelési sikerek tehát nem a véletlen, hanem a céltudatos munka eredményei. Búzából holdanként négy, kukoricából 3 és fél, cukorrépából 14 mázsával termeltek többet az elmúlt gazdasági évben, mint 1954-ben. A Béke Tsz földjén tavaly 11.6 mázsa volt a búza termésátlaga, sőt 75 kát. holdon átlagosan 22 mázsát termelték. A közismerten elég rossz talajadottságokkal rendelkező Dózsa Tsz-ben két évvel ezelőtt még igen alacsony búzatermést takarítottak be. Tavaly már 11 mázsát termeltek holdanként és ezt az eredményt nem lehet csupán a kedvező időjárás javára írni. 4 pártaaerrezet mozgósító munkájának különösen jó példáját mutatja az Április 4. Tsz. Az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet tagjai a saját erejükre és részben a gépi segítségre támaszkodva takarították be a többszáz holdas rizstelep termését. Kiegyenlítették a beadási kötelezettséget, rendezték esedékes hitel tartozásaikat, s 23 forint értékű termény és pénz részesedést osztottak mun- k aegvségenkén t. A pártbizottság beszámolója és számos felszólaló megemlítette azokat az okokat is, arnáyek még mindig akadályozzák a karcagi tsz-ek gyorsabb ütemű fejlődését. Ezek között kell megemlíteni, hogy a tsz-ek'ben és a gépállomáson a termelés pártelenőrzése még nem eléggé hatékony. Sokan csupán abban látják az ellenőrzés megvalósítását, hogy taggyűlésen, párt- vezetőségi ülésen beszámoltatják munkájukról, a határozatok végrehajtásáról a gazdasági vezetőket. Pedig ez nem egyetlen módszere az ellenőrzésnek. Ahhoz, hogy a Szabad Ifjúság Tsz-ben a legnagyobb dologidőben ne piacolni járjanak a tsz tagok, r^pm elegendő az elnök, vagy az elnökhelyettes beszámoltatása. Az ilyen hibákat csak az egész párttagság segítségével, kollektív ellenőrzéssel lehet megszüntetni. Rontó Béla elvtáns, a Szabad Ifjúság Tsz nemrég megválasztott párttitkára elmondotta, hogy a szövetkezetben több mint 100 kát. hold őszi gabonát újra kellett vetni, mert a tavalyi hanyag munka miatt a kemény télben kipusztult. Pedig a tsz-ben már évek óta van üzemi pártszervezet. A párttagok azonban nem vették észre az őszi vetések idején bekövetkezett mulasztásokat, idejekorán nem orvosolták a hibákat és ez most közéi 150 mázsa vetőmagba, s jelentős munkaegység ráfordításba került a tsz tagjainak. 4 termeiét pártelienőrzésének egyáltalán nem szabad olyan jellegűnek lennie, mintha a pártszervezet nyomozást folytatna, a dolgozókat felülről, vagy kívülről szemlélné, a hibákat önmagukért keresné és kijavításukhoz csalt utasítgatással járulna hozzá. A pártellenőrzés a tsz, vagy a mező- gazdasági üzem kommunistáinak tudatos tevékenysége abból a célbői, hogy a párt és kormányhatározatoknak megfelelően elhárítsák a termelés akadályait,N biztosítsák előrehaladását. Különösen nagy szükség volna a hatékony ellenőrzésire a Karcagi Gépállomáson. Az üzem gépparkjának növekedésével az ország egyik legnagyobb gépállomása lett. Többek között 26 kombájn és év végére 123 traktor fog dolgozni a tsz-ekben. A nagyszámú erő- és munkagép ellenére a karcagi traktorosok még mindig nem tudtak kielégítő segítséget nyúitani a tsz-ek gazdálkodásához. Erről esősorban azonA kunhegyesi Vörös Október Tsz brigádjának 14 hold cukorrépa és 5 hold takarmányrépa földjén a tagok 3 nappal ezelőtt megkezdték a sarabolást. A Vörös Október Tsz-ben az elmúlt évben jól bevált a kapósnövények területének felosztása. Ez- évben is kiosztották a területeket. Cukorrépából 500, takarmányrépágan a gazdasági vezetők, a szakemberek tehetnek. Konti Jáno* elvtárs, a gépállomás igazgatója hozzászólásában maga is beismerte, hogy az üzem még mindig „szántó-vető, rizsárasztó vállalat.” A különösen munkaigényes feladatok gépesítéséhez alig nyújtott támogatást. A műszaki apparátus egyrésze idegenkedik az újtól. Külön elméleteket gyártanák arra, hogy egyik - másik újítást miért nem lehet alkalmazni. A tsz-ek termelési tervének teljesítését sem kísérik figyelemmel. Egyéb okok mellett ezért következhetett be, hogy ősszel több mint hétezer kát. hold föld maradt szántatlanul. Nem kétséges, hogy ez most majd erősen befolyásolja a terméseredményeket. Mindezeket figyelembe véve egyáltalán nem voltak túlzóak azok a bírálatok, amelyek a pártértekezleten a gépállomás munkájával kapcsolatban elhangzottak. Az is kétségtelen, hogy a termelés rendszeres párteUenőrzése mellett a hibák jórésze el kerülhető lett volna. A gépállomás és a termelőszövetkezetek kommunistái azonban elmulasztották a megfelelő ellenőrzést. Az SzKP XX. kongresszusának tanu’ságait leszűrve nálunk is a marxizmus— leninizmus gazdasávi kérdésekről szóló tanításainak kell előtérbe kerülniük. Ennek következtében mind a génállcmási, mind a termelő- sEövetkezeti pártszervezetek Karcagon is szüntelenül figyelemmel kisérik majd a termelési tervek teljesítésének alakulását. CtáM látván elvtárs is hangsúlyozta többek között a felszólalásában. hogy a gépesítés sikereit kell elsősorban kihasználni. Nem fordulhat elő, hogy ilyen hatalmas gépparkkal rendelkező gépállomás körzetében műveletlenek maradjanak a szántóföldek. A karcagi városi pártértekezlet minden bizonnval je'entős előrehaladást fog előidézni a város szocialista szektorainak további fejlődésében. Ennek hathatós elsősegítésére tettek ígéretet a pártértekezleten felszólalt elvtársak. — ka — bál 150 négyszögöl jutott egy-egy tagra. Idős Varga József, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, már az első nap gyom tál a- nította az 500 négyszögöl cukorrépát. A brigád tagjai arra törekednek, hogy május elsejére ezen a területen befejezzék a cukor- és takarmányrépa sarabolását. (Folytatás az első oldalról) állásán, a terv végrehajtásában való tevékeny, cselekvő részvételén múlik. Ezért a pártszervezetek, az állami szervek, a szakszervezetek, a DISZ-szervezetek. a Hazafias Népfront központi feladata, hogy a dolgozók alkotó lendületét a terv döntő célkitűzéseinek megvalósítására irányítsák, elősegítsék a termelés tartalékainak kiaknázását, szilárdítsák a munkafegyelmet, bátran karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit a korszerű technika alkalmazására, a termelőberendezések jobb kihasználására, a termelékenység növelésére, a takarékosság fokozására, a minőség javítására, és mindezzel segítsék elő a dolgozók szocialista versenymozgalmának jelentős fellendülését a második ötéves terv Bartók Béla emlékkiállítás Az elmúlt évben a Bartók-évfor- duló alkalmával nagy kiállítást rendeztek a Nemzeti Múzeumban. A világhírű művész éleiét, allcotá- sait, kéziratait, munkásságát bemutató kiállítás a dolgozók kívánságára eljutott a nagyobb városokba is. Szeged, Debrecen, Miskolc után most április 29-én (vasárnap) 12 órakor Szolnokon lesz az ünnepi megnyitója a Damjanich János Múzeum kiáUitó-helyvségében (Kossuth-tér 4., fsz.) A megnyitó műsora: Bartók kórusműveket énekel a Koltói-úti általános iskola úttörökórusa, vezényel: dr. Zana Mátyásné. Megnyitót mond Bakiki József, a Bartók Béla Zeneiskola igazgatója. Bartók: Gyermekeknek sorozatból beteljesítése éj túlteljesítése érdekében. A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának, a jólét és a kultúra emelésének, a népi demokrácia további megszilárdításának terve; a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legközvetlenebb ügye. A magyar dolgozók az elmúlt évek során, hősies munkájukkal jelentős sikereket értek el a szocializmus építésében. összpontosítsák erőfeszítéseiket, a második ötéves tervben kitűzött célok megvalósítására, és ezzel vigyék győzelemre a szocializmus ügyét országunkban! (MTI) a Damjanich Múzeumban gedűn játszik Bukta Zoltán, a körzeti zeneiskolai Bartók zenei verseny győztese. Bartók zongoramüveket mutatnak be Mezriczky Lajos és Nagy Pál, a Bartók Béla. Zeneiskola művésztanárai. A kiállítás nyitva naponlcént 11— 13 és 15—19 óráig (hétfő kivételével). — Belépés díjtalan. Franc aország válaszúion címmel jelent meg az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban?” külpolitikái füzetsorozatábom Lendvai Pál írása, a legutóbbi franciaországi eseményekről, a francia gyarmatpolitikáról és az ezzel kapcsolatos ellenállásról. A füzetben sok érdekes kép is megjelent. Saratioliák a cukorrépát a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezetben KÉSZÜLŐDÉS Készülnek a táblák a május elsejei felvonulásra a Szolnoki Járműjavító Vállalat festő termében. Képünkön Méri Sándor, amint éppen az üzem egyik osztályának tábláját készíti. A VALLÁS KELETKEZÉSÉRŐL A felszabadulás óta eltelt 11 ** esztendő alatt mélyreható változások mentek végbe hazánkban: a hatalom birtokosa a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály lett. Pártunk vezetésével dolgozó népünk eredményesen munkálkodik városon és falun a szocializmus építésén. Az első ötéves terv megvalósítása során új üzemek sora épült fel, új iparágak létesültek. Az ipari termelés — a tennelőberendezések bővítésével és a termelékenység fokozásával — közel háromszorosára emelkedett. A falu élete is alapjában változott meg. A földosztást, mely az új paraszti élet megalapozásának első lépése volt, követte a dolgozó parasztság széles tömegeit átfogó mozgalom: a szövetkezés, amely megyénkben a parasztosaiéi dók közel 40 százalékát öleli már fel. Az egykor elhagyatott, „isten háta mögötti” falvak ma már be vannak kapcsolva a közlekedési hálózatba, villanyt kaptak, fényt, világosságot, rádiót, mellyel együtt a kultúra is beköltözött a dolgozó parasztok házába. Ezek és még sok minden más együttvéve mutatják, hogy dolgozó népünk élete megváltozott. A munkások és szegényparasztok feje fölül eltűnt a nyomasztó munkanélküliség, csak rossz emlék a munkások között az az idő, amikor nap mint nap százak és ezrek indultak reggelenként a gyárkapuk elé, reménykedve, hátha akad számukra munka. Csak rossz emlék a faluban az „embervásár”, a cselédfogadás, mint, ahogy eltűnt az országutat rovó fáradt, rongyos, munkanélküli kubikosok w:« is. CVr’k Irta: CSÁKI ISTVÁN rossz emlék az értelmiségi dolgozók között, amikor tanítói, tanári vagy mérnöki oklevéllel villamoskalauznak sem tudtak elhelyezkedni. Mindez már a multté! Dolgozó népünk élete biztonságos és boldogabb lett. Kitárult előttünk a jövőnek az az útja, melyen haladva az ember megszabadul a természetnek és a társadalomnak azoktól a vakon ható erőitől, amelyek évszázadokon és évezredeken át félelemben tartották az emberiséget, nyomasztó teherként nehezedtek rá, szenvedést, pusztulást zúdítottak százezrek és milliók nyakába. Ezen az úton haladva az ember saját szolgálatába fogja állítani, életének szebbé tételére használja fel mindazt, amit az ész cs értelem alkotott: a technikát, a tudományt, az atom titkát és hatalmát. Mi már — együtt a 900 milliós szocialista tábor népeivel — ezen az úton járunk. Népköztársaságunk minden polgárának biztosítja a munkát, a végzett munka után pedig a tisztességes jövedelmet és a társadalom megbecsülését. Pártunk és kormányunk erejét megfeszítve dolgozik azon, hogy életünk minden nap szebb legyen, az anyagi javaknak minél nagyobb tömegét állítsuk elő. 1 íj szocialista rendünk kialaku- lásával, a szocialista gazdaság megszei’vezésével, a dolgozók anyagi helyzetének állandó javulásával együtt nőtt, szélesedett a munkások, parasztok, értelmiségiek látóköre, világnézete, mely a párt széleskörű felvilágosító, nevelő munkájának az eredménye. Pártunk a munka hevében, az ellenséges osztályok elleni harc idején sem feledkezett rrv’S arról hr>ev a '•=_ zsákmányolok hatalma nemcsak gazdasági erejükben rejlik, hanem abban is, hogy az elnyomó osztály világnézetét, erkölcsi felfogását belenevelték a dolgozók széles tömegeibe. S ha most arról adhatunk számot, hogy az üzemekben kialakult és erősödik az új szocialista mumkaerkölcs; a falun mind kisebb azoknak a száma, akik hisznek a babonában, a kuruzslásban és mind nagyobb városon és falun azoknak a tábora, akik saját alkotó erejükben hisznek és bíznak — akkor ez a párt sokoldalú nevelőmunkáját is hirdeti. IT áros lenne azonban nem látni, hogy társadalmi rendünkben és a gazdaságban végbemenő változással nem tartott lépést a világnézeti és erkölcsi felfogás fejlődése. Nem lebecsülendő ezen a téren sem az előrehaladás, de a tennivaló még nagyobb. A múlt évszázados nevelésének eredményét, a tőkés társadalom érdekeit védő erkölcsöt, felfogást, világnézetet leküzdeni és helyébe újat, magasabbrendűt adnt — nehéz és hosszú feladat. Ez ép- penúgy része az osztályharcnak, mint az ellenséges osztály elszigetelése, a kulákok korlátozása, dolgozó népünk hatalmának védelme és megszilárdítása. Napjainkban sokan érdeklődnek a dolgozók közül olyan világnézeti kérdések iránt, amelyeknek tisztázása egybeesik a világnézeti neveléssel, az új szocialista erkölcs kialakításával. A dolgozók széles tömegei például érdeklődnek az olyan kérdések iránt, mint a Föld keletkezése, az ember származása, a gondolkodás, a világnézeti erkölcs, ti sib. kiéOaVnlása. Ezekre a kérdésekre a marxizmus—leninizmus tudományosan már régen megadta a választ, ezek a tanítások azonban még nem jutnak el kellő színvonalon a dolgozókhoz. Pedig az igény e tanítások iránt egyre növekszik. Ebben a cikkben csupán egy rész-kérdésre: a vallásos nézetek kialakulására és és szerepére térünk ki. A vallásos nézetekről, a hitről az egyházak azt tanítják, hogy mindig és mindenhol élt az emberekben; a papok azt hirdetik, hogy akárcsak az éhség, félelem, öröm vagy szerelem — veleszületett adottsága az embereknek. Ezt az állítást azonban a tudomány teljes egészében megcáfolta. Történelmi emlékeink bizonyítják, hogy az emberiség történetének sok évezredes szakasza volt, amelyben vallásos nézetek egyáltalán nem voltak. A vallásos hiedelem tehát nem veleszületett tulajdonsága az embereknek, nem is valami földöntúli erőtől kapták azt, — a vallásos nézeteket az emberek maguk alakították ki, éspedig nem is egycsapásra, hanem hosszú évezredeken át, nemzedékről nemzedékre ... A vallásos nézetek, mint az em- bernek a környezetről, a természetről, a természet jelenségeiről alkotott felfogásának összessége, csak akkor alakulhattak ki, amikor az emberi értelem odáig fejlődött, hogy képes volt az elvont gondolatokkal foglalkozni. Előbb semmi esetre sem. A vallás ugyanis a földi világ visszatükröződése eltorzított, fantasztikus formában. Ennek a kialakításához az emberi értelemnek viszonylag magasabb fejlődési foka volt szükséges, mert pl. ahhoz, hogy valaki számolásban tévedjen, legalább tudni kell számolni! Mi volt az ok, amely a vallásos nézetek kialakulásához az ősembert elvezette? Milyen szerepet töltöttek be a vallásos nézetek az ősember életében? Az ősember a természet erőinek teljes egészében ki volt szolgáltatva. Az évszakok változása, a vihar, a mennydörgés, a villámcsapás, az árvíz, a jégeső napról napra gondot, gyötrelmet okozott neki, félelmet keltett benne. Értelme természetesen nem volt képes arra, hogy feltárja az oki összefüggéseket, megtalálja a természeti jelenségek tényleges okát, rugóját. A természeti erőktől való félelem lassan kialakította az ősemberben annak gondolatát, hogy ezeket valaki, valakik vagy valamik irányítják, mozgatják. Akár a régi természeti vallásokat, akár a modern társadalom vallásos nézeteit vizsgáljuk, bennük, mint közös vonást, megtaláljuk a természetfeletti erőben Való hitet. Az ősember a képzeletében megalkotott természetfeletti erőket olyan tulajdonságokkal ruházta fel, mint amilyenekkel maga az ember rendelkezik, csak sokkal erősebbeknek, sokkal hatalmasabbaknak képzelte azokat el. Ezt a természetfölötti erőt az ősember úgy tekintette, mint ami uralkodni tud a villámokon, az éjszakán, parancsol a szélnek, viharnak, folyónak és így toyább. 1 gy alakultak ki az ősember gon4 dolatvilágában a szellemek.'Természetes, e képzeletben kialakított szellem vagy szellemek sem maradtak változatlanul. Kezdetben az ősember fűben, fában, rögben és mindenben szellem lakozását vélte. Hosszú évezredek teltek el, míg az első vallásos elképzelések eljutottak odáig, hogy képzeletben kialakult a szellemek külön világa, majd a későbbiek során az egy istenség fogalma. (Folytatjuk.)
