Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-25 / 98. szám

2

•s/UI.NUB MEGYEI NÉPLAP

1956. április S5;

I» A R T ÉLET *

D kritika, önkritika bátor alkalmazása előbbre viszi célkitűzéseink megvalósítását

A szolnoki járási párlértekezlei tapasztalataiból

A Megyei Tanács nagytermében gyűltek össze a szolnoki járás párt- szervezeteinek küldöttei, hogy értékeljék az elmúlt két esztendő eredményeit, hiányosságait, ujjáválasz- szák a járási pártbizottságot és revíziós bizottságot, valamint megválasszák a küldötteket a megyei pártértekezletre. A pártértekezleten megjelent Szakali József elvtárs, a Központi Vezetőség tagja.

A beszámoló az SzKP XX. kongresszusának egyik fontos tanulságát figyelembevéve a bátor kritika és önkritika szellemében elemezte, hogy az elért jelentős eredmények mellett milyen hibákat követett el munkájában a járási pártbizottság.

Sok szó esett a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a termelőszövetkezetek eredményeiről, problémáiról. A szolnoki járásban 1955-ben szinte ugrásszerű volt a fejlődés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy

a járás négy község* lett

termelőszövetkezeti község,

12 új tsz, illetve tszcs alakult s 1215 család 9367 hold főiddel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek megszilárdítása terén is értek el eredményt. Ehhez nagyban hozzájárult a tsz pártszervezetek létrehozása, s annak a tíz elvtársnak a munkája, akik ipari üzemekből, vagy fontos vezető állásból kerültek a közös gazdaságok élére.

Az eredmények azonban nem fedhetik el az elkövetett hibákat. A fejlesztésnél egy-egy község esetében a járási pártbizottság nem vizsgálta meg elég körültekintően: megvannak-e a feltételek a termelőszövetkezeti községgé való fejlesztéshez. Az agitációs munkába a helyi ereket — elsősorban a tsz- tagokat — nem kellően vonták be. Gyakran elvették a községi vezetők önállóságát. De legsúlyosabb hiba. hogy a tsz fejlesztés kampányszerű.

A besenyszögi tapasztalat igazolja, hogy állandó, szívós felvilágosító munkával lehet előbbre vinni

a termelőszövetkezetek fejlesztését, s elsősorban a tsz—tagoknak kell a szövetkezeti gazdálkodás szószólóivá válni. Ök tudják a leghitelesebben ismertetni a közös gazdálkodás módját, eredményeit, melyeket két kezük munkájával vívnak ki.

A fejlesztés mellett fokozottabban segíteni kell a tsz-ek megszilárdítását, a terméshozam növelését, állattenyésztésük fejlesztését. Barna Mihály elvtárs, a nagykörűi Petőfi Tsz elnöke, Lengyel László tiszavárkonyi küldött és mások is beszéltek a takarmánybázis megteremtésének, az állatállomány minőségi javításának fontosságáról, bírálták a felsőbb szerveket, mert

a kisebb termelőszövetkezetek látogatását

elhanyagolják, s nem nyújtanak kellő segítséget problémáik megoldásához.

A gépállomások, állami gazdasagok, a járás üzemei, a DISZ, a tanács és a tömegszervezetek munkájának értékelése mellett jelentős helyet kapott a beszámolóban a kollektív vezetés, a pártdemokrácia, a bírálat és önbírálat kérdése. A járási pártbizottság beszámolója őszintén feltárta, hogy a pártszerű, bíráló légkör kialakításában még nincs megfelelő előrehaladás. A bírálat elfojtását jelenti az, amikor a párttagok észrevételeit, személyes bejelentéseit nem veszik figyelembe.

A Szolnoki Gépállomáson az elmúlt évben a „ne szólj szám, nem fáj fejem” élv uralkodott. Szabados elvtárs. a gépállomás igazgatója a nártértekezleten beszélt arról, hogy a gépállomás akkori vezetői szinte

üldözték azokat, akik bíráltak.

A dolgozók vó'eményének, javaslatainak semmibevétele csökkentette a munkakedvel, sokan igazolatlanul mulasztottal-:. S ez végsősaron azt eredményezte, hogy a Szolnoki Gépállomás éves tervét mindössze 78 százalékra teljesítet^. Ma már komoly javulás van a munkafegyelem terén, a dolgozóik bátran elmondják észrevételeiket s javaslataikkal segítik a terv teljesítését.

A beszámoló érintette, hogy a járás fontos ipari üzemében, a Tisza Cipőgyárban is van javítani való a bírálat, ön-bírálat s különösen az alulról jövő bírálat fokozása érdekében. A vezetőknél önelégültség tapasztalható, pedig tudniok kell, hogy eredményeiket a kommunisták, a gyár munkásainak helytállásával érik el. Kocsis Mária, a gyár küldötte elmondotta, hogy egyes műhelyekben a művezetők indokolatlanul túlóráztatják a dolgozókat akik nem mernek ellentmondani. A szakszervezet üzemi bizottsága a pártvezetését; segítségével, a bátor bíráló légkör kialakításával igyekszik biztosítani a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást.

Az őszinte, edvtársias bírá'at jelentőségét még egyes párttagok, sőt pártbizottsági tagok sem értik. Erről beszólt Kovács Ferenc elvtárs a tiszaföldvári pártbizottság titkára is. Még mindig tapasztalható, hogy a községi pártbizottság tagjai

vita nélkül elfogadják

a párttitkár véleményét, nem mondják el észrevételeiket, nem bírálnak.

Az újonnan megválasztott járási pártbizottság e kérdésben még fokozottabban érvényesítse munkájában az SZKP XX. kongresszusának gazdag tapasztalatát, s értesse meg a párttagokkal, a dolgozókkal, hogy a kritika, önkritika bátor alkalmazása előbbre viszi célkitűzéseink megvalósítását.

Tanulságként lehet elfogadni Szakali József elvtárs szavait, aki többek között ezeket mondotta: „örömmel kell üdvözölni azt a szabadon, bátran bíráló légkört, amely a pártértekezleten uralkodott s ápolni, erősíteni kell az önkritikát. Ebben is kövessük pártunk példáját, amely az elkövetett hibák őszinte feltárásával is bebizonyította sziklaszilárd egységét és erejét.”

NAGY KATALIN.

r

Újjáválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsát

Vasárnap a szakszervezeti alapszervek küldöttei összejöttek, hogy megvitassák a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének beszámolóját s ujjáválasz- szák az elnökség tagjait. Igen fontos esemény - ez legnagyobb tömegszervezetünk életében, hiszen az új vezetőség hosszú időn keresztül irányítja, egybehangolja a külön féle szakmák területi csoportjainak munkáját.

Az elnökség nevéljen Sebestyén János elvtárs, az SzMT elnöke számolt be az eddig végzett munkáról, Beszédében részletesen kitért a Szervezeti munka minden kérdésére és javaslatot tett a küldött- gyűlés által kiadandó határozati javaslat szövegére.

A beszámolót élénk vita követte. Lengyel Imre elvtárs, a mezőtúri vasutasok küldötte kifogásolta, hogy gyenge a kapcsolat alapszervük és az SzMT között. B. Szabó István elvtárs. a szolnoki építőmunkások küldötte az építőipar nehéz helyzetéfői beszélt. Elmondotta, hogy vállalatuk, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat veszteséggel dolgozik, mert rossz a munkaszervezés s nem tudják teljesíteni tervüket sem. Ezért a vállalat gazdasági vezetőin kívül felelős a párt és a szakszervezet is. A szakszervezetnek úgy kell nevelni a dolgozókat, hogy sajátjuknak érezzék a vállalatot, észrevegyék a hibákat és segítsék azokat kijavítani. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a szálláshelyek összevonásával mintegy 300 000 forint megtakarítást ért él a vállalat, amit elvettek főle. Pedig nagy szükség lett volna rá Szolnokon is az épí- tómunkások szociális helyzetének további javítására.

Tóth József, a Cukorgyár ÜB. elnöke, a szolnoki ólelmezésipari dolgozók küldötte beszámolt arról, hogy egyes vezetők még mindig vétkesen elhanyagolják a dolgozókról való gondoskodást.

— A cukorgyári célgazdaság pa- ládicsi üzemegységéhez látogattunk ki legutóbb — mondotta: — Éppen ebédeltek a dolgozók. A fasírozott. amit a főzelékhez kaptak, inkább a pirított, prézlihez hasonlított. Kiderült, hogy a kötelező 9 deka hús helyett csak 3 deka volt benne. Ugyanitt rendkívül zsúfoltak a száláshelyek is. Ez annál is furcsább, mert van 4x5 méteres nagyságú iroda, ahol csak egy tisztviselő dolgozik. A legfőbb hiba itt, hogy az üzemegységvezető nem törődik a dolgozókkal s nem is szívesen tárgyal erről a kérdésről. A szakszervezetnek keményen fel kell lépni az ilyen megnyilvánulások ellen.

4 Fémnyomó- és Lemezárugyár ÜB-elnöke, Nógródi Gyula elvtárs arról számolt be. hogy bevezették a dolgozók panaszkönyvét. Az ebbe került bejegyzéseiket 48 órán belül elintézi az ÜB. Ács Antal elvtárs, a Tisza Cipőgyár igazgatója elmondta: előfordul az a káros jelenség, hogy a szakszervezet öncélú, tagdíjat beszedő testületté válik. Ez a „tiszta szakszervezeti munka” különösen tarthatatlan most, hogy a XX. pártkongresszus élesen elítélte, és irányt mutatott ezen a téren. Különösen nagy feladat vár a szak- szervezetekre a termelés, a munkaverseny, a munkamódszerátadás megszervezése és a technika fejlesztése terén. Ezeket csak akkor tudjál: valóraváltani, ha maguk a szakszervezet aktívái is rendszeresen képezik magukat. A Tisza Cipőgyárban a szakszervezet funkcionáriusai már megszerezték a mes- tervizsigát és megkezdték az akti vák rendszeres műszaki oktatását, hogy valóban helyt tudjanak állni a termelésben.

Több hozzászóló javasolta, hogy teremtsenek rendet a munkaruha elosztása terén. A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis az a helyzet, hogy aránytalanul van megállapítva a kihordási idő. Egyik helyen lazán, a másik helyen szorosan. E téren nagyobb önállóságot kérnek a szakszervezetek és az igazgatók.

A határozati javaslat vitája és módosítása után sor került az elnökség tagjainak ujjáválasztására.

4 Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Sebestyén János elvtárs lett, a titkár Lázár Mihályné. Az elnökségbe megválaszolták Balogh Gáspárt, Kruzslicz Józsefet, DÓ6a Jánost, Pázmány Kálmánt s több más eivtánsat a legjobb munkások és a legjobban dolgozó funkcionáriusok közül.

R Szovjetunió Legfelső Tanácsának kHfdSffságe a Román Népköztársaságba utazik

Moszkva (TASZSZ.) Constantin Pirvulescu, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke levelet intézett Volkovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnökéhez és Laciszhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökéhez. A levélben meghívja a

Legfelső Tanács küldöttségét, látogasson el a Román Népköztársaságba. Volkov és Lacisz válaszlevelében közli, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa örömmel és köszönettel fogadja a román nagy nemzetgyűlés meghívását és küldöttséget indít a Román Népköztársaságba. (MTI.)

I\UK kormányküldöttség érkezett Moszkvába

Moszkva (TASZSZ.) Április 23-án NDK-kormányküldöttség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális együttműködéséről.

A küldöttség tagjai: Fritz Lange, az NDK közoktatásügyi minisztere, A. A. Abusch, művelődésügyi miniszterhelyettes, F. Wohlgemuth, az állami főiskolai titkárság képviselője. A ]{üldöttségben résztvesz ezenkívül Johannes König, az NDK moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttséggel együtt több szakértő is érkezett. — (MTI.)

A Német Demokratikus Köztársaságban időző magyar parlamenti küldöttség megkoszorúzta a buchenwaldi vértanúk emlékművét

Berlin (MTI.) A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség vasárnap d. u. meglátogatta a lipcsei kerületben lévő Brodau község mezőgazdasági termelőszövetkezetét.

A magyar nemzetgyűlés küldöttei hétfőn felkerestél: a Weimar határában lévő Buchenwaidban a hitleri fasiszták egykori hírhedt koncentrációs táborát. Megtekintették az ott berendezett múzeumot, az

SS-banditák által felszerelt kinzó- kamrákat és hamvasztó kemencéket és Ernst Thaelmann meggyil- ko1 ásának színhelyét. Utána megkoszorúzták a buchenwaldi vértanuk emlékművét.

Kristóf István, a küldöttség vezetője rövid beszédben hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozó nép egész erejével annak az ügynek teljes diadalra juttatásán munkálkodik, amelyért az. antifasiszta vértanuk életüket áldozták. (MTI.)

Berlin egyik külvárosában amerikai titkos lehallgató központra bukkantak

Kulturális hírek Karcagról

Befejezéshez közeledik a Ságvári Endre kulturális seregszemle karcagi fordulója. Az utóbbi időkben került sorra a városi szavalóverseny és a kórus- hangverseny.

*

A Bartók Béla zenei versenyek során a karcagi zeneiskola tanulói közül Mészáros Ferenc és Kalmár Gyula első helyezést értek el Debrecenben a területi bemutatón.

*

A Pedagógus Szak- szervezet klubjában irodalmi szakkör alakult, amely kéthetenként tartja összejöveteleit. A következő időben „Halhatatlan szerelmesek” és ..A világirodalom humora” címen hallgatnak előadásokat.

*

Április 28-án és május 1-én a debreceni Csokonai Színház művészei a Művelődési Ház színháztermében Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát, május 6-án pedig Karinthy: Ezer év című drámáját mutatják be. Szerepelnek többek között Görbe János és Solti Bertalan Kossuth-dijas, Mensáros László Jászai Mari-díjas művészek és Téri Árpád, a színház igazgatója.

*

A pedagógus DISZ- szervezet tanulmányi kirándulást szervezett Debrecenbe harmincöt résztvevővel s megtekintették a Csokonai

Színház Hamlet előadását.

*

A Cigány című színművet mutatja be 25-én az Uj Élet Tsz színjátszó csoportja a kultúrotthon színháztermében. Valamennyi szereplő tsz-tag.

*

,.A házasságok a földön köttetnek” címmel rendez előadást 23-án az Országos Filharmónia Benkő Gyula, Rutt- kay Éva, Gordon Zsuzsa, Pongrácz Imre és mások fellépésével.

*

A Közgazdasági Technikum III. osztálya Kunhegyesen és Kunmadarason is bemutatta Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című víg játékát.

Berlin (MTI). Kocjuba ezredes, a Berlinben állomásozó szovjet csapatok parancsnoka hétfőn este a berlin—karlshorsti tisztiklubban

sajtóértekezletet tartott bel- és külföldi újságírókkal, köztük amerikai hírügynökségek és lapok Nyugat- Berlinben működő tudósítóival.

Kocjuba ezredes bejelentette, hogy a szovjet híradós csapatok Berlin egyik külvárosában vasárnap amerikaiak által épített földalatti titkos lehallgató központra bukkantak. A körülbelül 300 méter hosszú földalatti tárnában elhelyezett vezeték, amely Berlin amerikai övezetéből a demokratikus övezethez tartozó Alt-Kleinicke-ig vezet, lehetővé tette, hogy az amerikaiak rendszeresen lehallgassák a német- országi szovjet csapatok és a Német Demokratikus Köztársaság telefon- vonalain folytatott beszélgetéseket. A földalatti tárna és az alagút egész berendezése világosan mutatja, hogy a titkos lehallgató központot kémkedés céljából építették.

Az üggyel kapcsolatban L. Ca- renko, a Németországban állomásozó szovjet csapatok vezérkari főnöke átiratot intézett az Európában állomásozó amerikai csapatok vezérkari főnökéhez. Átiratában tiltakozott az amerikai katonai szervek törvénysértő cselekménye miatt.

Kocjuba ezredes hétfőn Dasher vezörnaggyal, Berlin amerikai övezetének parancsnokával tárgyalt a kérdésről. Ez a megbeszélés nem járt pozitív eredménnyel. A Németországban állomásozó szovjet csapatok vezérkara javasolta, hogy alakítsanak szovjet—amerikai katonai vegyesbizottságot az esettel összefüggő tények kivizsgálására és teljes felderítésére.

Kocjuba ezredes a sajtóértekezlet után meghívta a német, külföldi újságírókat, tekintsék meg az amerikai titkos lehallgató központot.

@ia/édái hiuz forintéit

D izony a fele sem tréfa annak

^ a lelkiismeretlen szemfényvesztésnek, amit a Fővárosi Varieté vendégművészei műveltek hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színházban a „Fele is tréfa” című műsorukban. Már hetekkel előre plakátok özöne hirdette a produkciói. La- tabár Kálmán kiváló művész karikatúráját pingálták a plakátokra, hogy a közönség minél jobban „harapjon” a műsorra. A két előadáson hat forinttól húsz forintig mérték a helyárakat. S itt is volt mindenki, aki befért. Itt volt abban a hitben, hogy forintjaiért a harsány hírverés arányában kap is valamit.

Hát „kapott”!

Kijött a konferanszié, alacsony, fekete férfi és így mutatkozott be, meglehetősen „szerényen”: „Azt hiszem, ismernek már a rádióból, ott szoktam konferálni, de akik még nem hallották a nevem, azoknak bemutatkozom: Kovács Dénes vagyok.” Ezután a szellemetlenségek sorozata következett, s mindezt az az útszéli elméskedés tetőzte be, hogy némely filmeken természeti szükségleteket végeznek a szereplők. E magasröptű viccelődés azzal ért véget, hogy „nekem is ki kell menni”.

Csonka Endre, a népszerű komikus ezúttal nem szolgált rá a népszerűségre. Paródiája a részeg emberről olyan teljesítmény volt, ami bármelyik „jópofa” embertől kitelik. A szellemesség teteje ez volt a paródiában: „Akkora esze van, mint egy lónak”. Az a „drámai költemény” se sziporkázott a szellemességtől, aminek azt a címet adta, hogy: „Ha tudnátok, mit láttam Celldömölkön”. Persze, nem látott semmit, a közönség se kapott semmit. az erőltetetten szellemes szöveggel nem nevettette meg az embereket, ezt inkább a grimaszokkal csikarta k;. azokkal a grimaszokkal.

amelyeket szerencsésen sikerült lemásolnia Latabártól. Ott állt a színpadon vagy negyedórát, sokat beszélt és anélkül ment el, hogy bármit is mondott volna.

Egyedül Rodolfo, a bűvész volt az, akinek mutatványai a legtöbbet értek, aki komolyan vette a vendég- szereplést.

Szünet után bekonferálták, hogy most pedig egy rövid operett következik, melynek címe: „öngól!” Felsorolták a szereplők nevét és bejelentették, hogy a humorral telitett kisoperettet Nádassy László és Sem- sey Jenő írták. Amikor azonban elkezdődött a játék, kiderült, hogy nincs másról szó, mint az „Ilié sportol” című kedves, román film színpadi változatáról. Itt meg kell jegyezni: a plakát ugyan feltünteti, hogy a nevezett kisoperettet A. Andi és M. Krisan ötletéből írták, de ezt nem olvasta le mindenki róla és sokan úgy könyvelték el, hogy ez a műsorszám eredeti.

Latabár Kálmán kiváló művész ebben a kisoperettben lépett fel. Szereplésére csak annyit, hogy nem erőltette meg magát. A jelenet többi szereplői, Tihanyi Magda. Thuri Éva, Csonka Endre és Fellegi Tamás játékára az előbbi megállapítás is enyhe.

Úgy festett az egész műsor, mintha vasvillával hányták volna össze. Mit rendeztek itt? Mit kellett ezen a műsoron rendezni? Miért írták a plakátra, hogy „Karády Béla rendezése”?

Jó lenne tudni, ki, vagy kik engedték ,ezt a műsort a közönség elé9 Jó lenne tudni, miért jönnek le a fővárosból híres és kevésbé híres művészek? Azért-e, hogy a szatíra eszközeivel tanítsák a dolgozókat, vagy pedig azért, hogy zsebrevág- ják a honoráriumot?