Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-22 / 96. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I»a6. április 'HZ. A KÖZPONT? STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE 1956. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését 1956 első negyedévében a következő ada­tok jellemzik. Ipar — építőipar Bár egyes iparágakban a hosszan tartó hideg időjárás és részben az árvíz számottevő termeléskiesést okozott. 1956 első negyedévében az ipari termelés általában kedvezően alakult. A szocialista ipar negyed­éves teljes termelési tervét 101,7 százalékra teljesítette. Ezen belül az egyes minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari szö­vetkezetek teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Tervteljesítés százaléka Kohó- és Gépipari Miniszté­rium 102,9 Szénbányászati Minisztérium 102,6 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 97,9 Könnyűipari Minisztérium 97,0 Élelmiszeripari Minisztérium 106,0 Építésügyi Minisztérium ipar­vállalatai 96,4 Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium iparvállalatai 101,3 Országos Erdészeti Főigazga­tóság iparvállalatai 96,1 Helyiipari vállalatok 107,1 Kisipari szövetkezetek 99,0 A szocialista ipar termelése 5,1 százalékkal haladta meg az 1955 első negyedévi termelést. A minisz­tériumi ipar 5,3 százalékkal, a he­lyi ipar 12,3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év első negyed­évében. A kisipari szövetkezetek termelóse 5,6 százalékkal elmaradt az 1955 első negyedévi színvonaltól. Az első negyedévben az ipar ter­ven felül többek között jelentős mennyiségű gőzmozdonyt, vasúti személykocsit, fúrógépet, háztartási varrógépet, len-kenderszövetet, szin­tetikus fonalból készült harisnyát, gyermekcipőt, egyes készruhafélé- ket, zsírt, napraforgó- és étolajat, gyümölcskonzervet, szalonnafélé­ket. sört állított elő. Túlteljesítették a szén- és vila- mosenergia-termelés tervét is, feb­ruárban azonban a nagy hideg kö­vetkeztében, illetve kellő széntar­talékok hiányában az igényeket nem teljes mértékben tudták ki­elégíteni, s egyes ipari üzemekné1 áramkorlátozást kellett alkalmazni. Bár a legtöbb iparcikk terme­lési tervét teljesítették, i’letve túl­teljesítették, egyes minisztériumok iparvá’lalatai számos cikkből a tervezettnél kevesebbet termeltek, így például nem teljesítették^ az autóbusz, a tehergépkocsi, a csúcs­eszterga, a kerékpár, a motorkerék­pár, a bauxit és timföld, a kőolaj, a műtrágya, a penicillin és a su- perseptyl, a pamut-, gyapjú- és se­lyemszövet, a férfi- és női cipő és a szulfitcellulóz, az égetett tégla, a cement cs az égetett mész első ne­gyedévi termelési tervét. Nem teljesítette az ipar egyes termékek, mint például a 275 lóerős lokomobil, a rádióvevő-készülék, a kerékpár exporttervét. 1956 első negyedéiben több fon­tos új gyártmány prototípusa ké­szült el, többek között a FOF—32 típusú oszlopos fúrógépé, a 4.2 ton­nás hegyi tehergépkocsié, a Csepel 66 és 166 tipusú újfajta háztartási varrógépeké. Elkészítették az 501 típusú televíziós vevőkészülék null- soroza-tát. Megkezdték az MVE— 340 simítóeszterga, a Pannónia TL módosított kivitelű 250 köbcenti­méteres motorkerékpár, továbbá a 120 KW-os rövidhullámú újrend szerű műsorszóró adóberendezés üzemszerű gyártását. A mozdonygyártásnál üzemsze­rűen alkalmazták az automata he­gesztést, a rá d i őszek rén y-gy árt ás­nál újfajta ragasztási eljárással az eddigi 16 napos átfutási időt 3 nap­ra rövidítették. A textilt érméi-:ek minőségének és tartósságának ja­vítása érdekében megindult a szin­tetikus anyagoknak az eddiginél nagyobb mérvű felhasználása, meg­kezdték a gyűrődésmentes mflszál- és műselyemszövetek gyártását, üzemszerűen megindult a mikro­porózus — a bőméi tartóeabb gumitalp előállítása. Egyes fontos intézkedéseket azon­ban az inar nem telies mértékben és nem az e’őírt határidőre hajtott végre és egyes üzemekben szerve­zetlenség mutatkozott. Például nem készültek el az új típusú rádió­műsor-vevőkészülékek gyártásához szükséges szerszámok. Egyes anyagok hiánya és koope­rációs késedelmek gyakran okoztak zökkenőt az első negyedév folya­mán. A termelés sem volt egyen­letes. Számos cikk minősége nem volt megfelel. A pamut- és gyapjúszö­vet, a női kabát és férfiing minő­sége némileg javult. A szocialista ipar az egy mun­kásra jutó teljes termelés (a terme­lékenység) tervét 1,2 százalékkal túlteljesítette. A termelékenység 3,8 százalékkal haladta meg az 1955 első negyedévi szintet. A lermelós önköltsége 1956 első negyedében nem alakult kielégí­tően. Az építőipar — előzetes számítá­sok szerint — 1956 első negyedévé­ben termelési tervét — részben a hideg időjárás és az árvízvédelmi munkák miatt — csak 91,8 száza­lékra te’jesítette. Az egyes minisz­tériumokhoz tartozó építőipari vál­lalatok első negyedévi tervteljesí­tése az Építésügyi Minisztériumnál 89.1 százalék, Közlekedés- és Pos- taügyi Minisztériumnál 92,1 száza­lék, Város- és Községgazdálkodási Minisztériumnál 97,2 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek 88,7 százalékra teljesítettéli első negyedévi termelési tervüket. Az állami építőipari vállalatok 1956 első negyedévében számos ipari, köz- és lakóépületet, vala­mint egvéb épületeket és épfttné- nyékét adtak át a megrendéőknek. Az építkezések befeiezésére — a szerződésben — kijelölt határidőket, azonban sok esetben nem tartot­ták be. Nezfígazdaság A növénytermelés munkáit a hosszantartó tél és az árvíz ked­vezőtlenül befolyásolta. A tavaszi munkákat a szokottnál későbben március második felében — kezdték meg. Az őszi kalászosok a nagy hideg folytán a szokottnál gyengébben fejlődtek, nagyobb kár azonban csak az árpavetésekben volt. Országosan a gabonaféléknek mintegy 1,5 százaléka pusztult ki fagy miatt. A mezőgazdaság az el­múlt negyedévben a tervezettnél kevesebb műtrágyát kapott. 1956 március 1-én végrehajtott országos állatszámlálás adatai sze­rint az ország állatállománya vala­mennyi állatfajból nagyobb volt. mint az előző év azonos időpont­jában. Március 1-én a sertésállo­mány több mint 6 millió volt. va­lamivel meghaladta az egy évvel ezelőttit. A kocák száma azonban egy év alatt — országosan 16 százalékkal, az egyéni gazdaságok­ban 20 száza’ékkal csökkent. A szarvasmarha-állomány meghaladta a 2,1 milliót és közel 2 százalékkal, ezen belül a tehénállomány közel 4 százalékkal volt több, mint 1955 március 1-én. Egy év alatt a lóállo­mány több mint 2 százalékkal, a juhállomány közel 4 százalékkal, a baromfiállomány mintegy 4 száza­lékkal növekedett. Vágóállatokból és állati termé­kekből a kötelező beadás első ne­gyedévi tervét a parasztság teljesí­tette. A sertésbegyűjtés I. negyed­évi tervét — a hizlaldák kibo­csátásával együtt — 121,2 száza­lékra teljesítették és mintegy 330 ezer mázsával többet gyűjtöttek be, mint az előző év azonos idő­szakában. Egy év alatt, 1955 már­cius Ívtől 1956 március 1-ig, 700 ezerrel több sertést vágtak le, mint az előző évben. Vágómarhából a negyedév folya­mán mintegy 120 000 mázsával töb­bet gyűjtöttek be, mint 1955 első negyedében. A vágómarha-begyűj­tés első negyedéves tervét 124 szá­zalékra teljesítették. A negyedéves begyűjtési tervet baromfiból 92,4 százalékra, tojásbó1 73,1 százalékra, tejből 95,7 száza­lékra teljesítették. Az év első há­rom hónapjában begyűjtött meny- nvisóg baromfiból kb. 3400 mázsá­val. tejből, kb. 12 millió literrel több, tojásból kb. 16 millió darab­bal kevesebb volt. mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság génállománya tovább növekedett: 1956 március 31-én több mint 5000 traktorral, ebből 2200 univerzál traktorral, 3200 traktorekével és több mint 500 négyzetbevető géppel több állt a mezőgazdaság rendelkezésére, mint a múlt év tavaszán. 1956 első negyedévében 154 új mezőgazdasági termelőszövetkezet és 36 termelőszövetkezeti csoport alakult. A termelőszövetkezetekbe 35 000 család lépett be, két- és fél­szer annyi, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Az új tagok több mint 140 000 kát. hold földterületet vittek be a közös gazdaságiba. Ar a forgal om A kiskereskedelem 1956 első ne­gyedévi áruforgalmi tervét 103,8 százalékra teljesítette és 8,3 száza­lékkal több árut adott el, mint a múlt év azonos időszakában. A ne­gyedév folyamán a tavalyinál több áru állt a lakosság rendelkezésére: a kereskedelem főleg ruházati, vas­műszaki cs háztartási cikkekből jó­val nagyobb készlettel rendelkezett, mint tavaly; 1956 első negyedévében a kiske­reskedelem élelmiszerekből kb. 8 százalékkal többet adott el, mint az előző év azonos időszakában. 1955 első negyedévéhez képest a lakosság összes cukorfogyasztása mintegy 4 százalékkal növeltedéit. Vajból 7 százalékkal, borból 65 szá­zalékkal, lisztből 3 százalékkal emelkedett, zsírból nem változott, margarinból és étolajból 17 száza­lékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma. Húsból a kiskereske­delmi eladás 38 százalékkal volt több, mint a múlt év első negye­dében, azonban az ellátás helyen­ként még mindig nem volt kielé­gítő. Nem tudták a keresletet tel­jes mértékben kielégíteni tojásból, egyes száraztésztákból, a negyedév végén vöröshagymából. 1956 első negyedévében a lakos­ság körülbelül két százalékkal több ruházati cikket vásárolt, mint 1955 azonos időszakában. A legfonto­sabb ruházati cikkek közü’ konfek­cióárúból 30 millió forinttal, kö­töttáruból 30 millió forinttal, bőr- cipőből 40 millió forinttal többet, gyapjú- és pamutszövésből 97 mil­lió forinttal kevesebbet adtak el mint 1955 első negyedévében. Egyes koníekciócikkekből és különösen jó minőségű cipőkből lényegesen bő­vült a választék. Jelentősen — körülbelül 16 szá­zalékkal — növekedett az egyéb iparcikkek eladása is. Az első ne­gyedévben többek között 62 000 rá­diót, 38 000 kerékpárt, 80 millió forint értékű edényárut, 140 millió forint értékű bútort vásároltak. Egyes rádióféleségekből, de külö­nösen motorkerékpárokból nem tel­jes mértékben tudták a lakosság keresletét kielégíteni. A lakosság a tartós fogyasztási cikkekre- beveze­tett részletakció keretében mintegy 60 millió forint értékű árut vásá­rolt, többek között 16 000 darab rá- diót, 20 millió forint értékű csőbú tort, 1200 darab porszívó gépet, 500 darab padlókefélő gépet. Tüzelőanyagokból a negyedév fo­lyamán a lakosság többet vásárolt a tavalyinál. de februárban és már­cius első felében — a nacrv hideg­ben — az e'látás nem volt kielé­gítő. lYépiMozgalonj, szociális és kulturális eredmények 1956 első negyedévében Magyar- ország lakossága 20 000 fővel sza­porodott és a negyedév végén meg­haladta a 9 800 000 főt. Javult az üzemi dolgozók szociá­lis ellátása. Ormosbányán és a Sár­vári Cukorgyárban elkészült egy- egy 500 fő kiszolgálására alka’-mas üzemi konyha és étkezde. Felépült a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár 1800 férőhelyes üzemi mosdója. Fefeőcsingeren 700 férőhelyes bá­nyászfürdőt adtak át rendeltetésé­nek. A bölcsődei férőhelyek száma a negyedév végén 400-zaI volt több, mint 1955 december 31-én. A földrengés és az árvíz követ­keztében nagyszámú lakás elpusz­tult és megrongálódott. 1956* első negyedévében összesen több mint 3000 lakás épült. 1956 első negyedévében több mint 700 könyvet adtak ki 6,7 mil­lió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 22 százalékkal maga­sabb, mint 1955 első negyedévé­ben. A filmszínházakat az e-ső ne­gyedévben 32 millió néző látogatta, közel 3 millióval több, mint az el­múlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma 66 000- rel emelkedett és elérte a másfél- milliót, 1956 március 15-én a termelő- munka^ módszereinek alapvető tö­kéletesítése. a tudományok, a mű­vészet és az irodalom terén kifej­tett munkásságukért 71-en része­sültek Kossuth-díjban. Budapest, 1956 április 20 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. I Munkásak a szakszemiéiben érdekek védelmezőit akarják megtalálni Miután az elmúlt őszön újjá­választották az üzemi és területi bizottságokat, a mai napon az alap­szervek küldöttei megválasztják a szakszervezetek legfelsőbb megyei szervét, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsát. Igen fontos ese­mény ez legnagyobb tömegszerve­zetünk életében. Ipari munkásaink és mezőgazdasági dolgozóink közül több mint 48.000 emberi fog össze, 560 üzemi bizottság keretében 8440 aktíva tevékenykedik a szervezet érdekeiért. Gyárainkban, vállalatainknál a dolgozók legszélesebb rétegeit moz­gósítja, szervezd a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldá­sára, éberen őköddk érdekeik felett, biztosítja a munkavédelmet, kultu­rális nevolőmunkát, intézi az üdü­lést, a gyógykezelést. Egyszóval építő, nevelő munkánk minden te^ rületének legfőbb segítője, szerve­zője a szakszervezet. Eredményeit is előrehaladásun­kon kell lemérni. S különösen fon­tos most, hogy mérlegeljük az ed­dig végzett munkát, amikor a kül­döttgyűlés új feladatokkal látja el s megválasztja a kollektív vezetés '“«főbb szervét, a megyei tanácsot. Kétségtelen, szakszervezeteink az előző választás óta eltelt két esz­tendő alatt sikeres munkát végez­tek. Ezt mutatja az Is, hogy me­gyénk ipari termelése egy esztendő a’afet 6’1 százalékkal növekedett. A felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére folyó ver­senyben kiemelkedő sikerek szü­lettek s 10 megyei vállalat nyerte el az élüzem címet. Nagy gondot fordítottak a dolgozók érdekvédel­mére, eladására, bátran harcoltak a jogos követelésekért. Ezért a szakszervezet tekintélye tovább erő­södött, javult, tömegkapcsolata is jó bizonyíték arra, a munkások mennyire magukénak érzik, hogy az előző választás óta eltelt idő alatt mintegy 15—18 ezer újabb ipari- és mezőgazdasági dolgozóval szaporodott a tagok száma. Fontos feladata a szakszervezet­nek, hogy érvényt szerezzen a dol­gozók jó javaslatainak. Biztosítsa, hogy a munkások résztvegyenek a tenne’és irányításéban, beleszól­hassanak az üzem életét érintő minden fontos kérdésbe. Ezt nem sikerült teljes egészében megvaló­sítani. A termelési értekezletek, mélyek tulajdonképpen ezt a célt szolgálnák, nem töltik be minden­kor szerepüket. Ennek egyik oka, hogy a termelési értekezleteket e'lőkészítő műszaki konferenciák színvonala is alacsony. Nem jó az időpont 6em. Kötelezően a hó 25- től a következő hónap 5-ig kell megtartani —, amikor a tervtelje­sítés és a kővetkező hónap irány­számai is ismeretlenek még. Pe­dig ezek alkotnák a vita kiindulási alapját. Sokszor elkallódnak a dolgozók javaslatai Koróda Dezsőnek, a Törökszentmik­lósi Gépgyár dolgozójának újítási javaslata már két éve kóvályog a minisztérium és az igazgatóság út­vesztőjében. Márta elvtárs, a Tisza- menti. Vegyiművek ÜB. elnöke el­mondotta, Hogy a műszaki dolgozók újítását jobban díjazzák, mint a fizikai munkásokét. Komolyabban utána kell nézni és véghezvinni azt, hogy ilyen visszásságok ne áll­ják fejlődésünk útját. Nem vé­letlen, hogy az elmúlt évben kö­zel 900 javaslattal, újítással keve­sebbet adtak be a dolgozók, mint 1954-ben. Az ellenőrzésen kívül fo­kozott felvilágosító, nevelő munkát is kell végezni a szakszervezetnek, BOvifile a szolnoki vidámheni Halászcsárdát Cege Istvánná levelezőnk írja: A. szolnoki vídámkerti Halász- csárdát renoválják, festik és egy teremmel bővítik. Ez a munka már három hete folyik. Május 1-én már nem kell várni a csárdánál egy órát egy pohár hűsítő italra, mint tavaly, mert a nagyteremben két beépített kiszolgáló pult lesz. ahol a vendégeket gyorsan és pontosan ki lehet szolgálni. hogy a munkások minél bátrabb úttörői legyenek az új technikának. Svernyik elvtárs mondotta az SZKP XX. kongresszusán: „A munkásak és alkalmazottak szák­szervezeteikben érdekeik védelme­zőjét akarják megtalálni a szovjet törvények megsértőivel szemben.” Ez komoly tanu’ság a mi szakszer- vezetőinknek is. Nagy még a haj­landóság megyénk üzemeiben arra, hogy a termelést különválasztják a dolgozók védelmétől, érdekeitől és harmadrendű kérdésnek tekintik. Tavaly a balesetek száma emelkedett s nagyrészt azért, mert a munkavédelmi rendelkezéseket nem tartották be. A Vasipari Vál­lalatnál és a kunszentmártoni ma­lomban, de máshol is megteszik azt, hogy a kötelező balesetvédelmi oktatást elmulasztják, s ehelyett csak a jegyzőkönyvet készítik el, megfelelő aláírásokkal ellátva. Mi ez, ha nem a dolgozók becsapása, törvényeink megsértése?! A me­gyei munkavédeimi felügyelőnek 19 esetben kellett élni a pénzbünte­tés jogával a dolgozók védelmét semmibevevő vezetők ellen. Bár az év első negyedében sokat javult a helyzet ezen a téren, mégis egyik legfontosabb feladata szakszerve­zett aktíváinknak az állandó őrkö­dés munkatársaik — s természe­tesen sáját maguk — biztonsága felett, ne takargassák, hanem vi­gyék a nyilvánosságra azokat a hi­bákat, melyek összeférhetetlenek a szocialista erkölccsel, megsértik ál­lamunk törvényeit. A dolgozók szállásai, az üdülte­tés, az orvosi és egészségügyi el­látás biztosítása sokat javult és ko­molyabb hibák nem történtek ezen a területen. Feltétlenül vissza kell szerezni azonban a kollektív szerződések tekintélyét, melyet — az utóbbi évek tapasztalatai a1 apján — már nem lehetett az üzem alkotmá­nyának tekinteni. Legtöbb helyen a szerződésnek csak az egyik ol­dalát teljesítették, mégpedig azt, amit a dolgozók vállaltak. Az igaz­gató kötelességválla’ásából indok­kal vagy indokolatlanul nem való­sultak meg a legfontosabb munka­védelmi, szociális, kulturális je’legű pontok. S itt az sem megoldás, hogy a következő évben ezeket már bele sem veszik. Az üzemi bizott­ságoknak határozottan fel kell lép­ni. hogy a dolgozók tefliesíthető, reális javaslatai belekerülienek a kollektív szerződésbe — s ezeket határidőre valóra is váltsák. A megyei szervezet munkásai azt várják az újonnan megválasztott vezetőségtől, úgy irányítsa a terü­leti bizottságok, alapszervek mun­káiét, hogy továbbra is teljes erő­vel segíthessék a szocialista építő­munkát, aktív védelmezői legye­nek a dolgozók érdekeinek. HASZNÚN NÖVéNYVÉDflSZEREKET! Ahnamoly, répabarkó és egyéb rágókártevők irtására használj DARSIH arzéntartalmú gyommérget A HUNGÁRIA MATADOR és AGR1TOX porozószer jól bevált idegmér­gek a szántóföld rovarkártevői ellen. A SULFAROL és a SULF AROL „V* az almafalisztharmat ellen ha­tásos védőszer. A MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA április 23-25-ig Helység neve: Dátum: ABADSZALOK 24—25 CIBAKHAZA 23—25 FEGYVERNEK 23—25 JASZALSÖSZENTGYÖRGY 23—25 JÁSZAPÁTI 19—25 JASZAROKSZALLAS 23—25 JÁSZBERÉNY 23—25 JASZDÖZSA 23—25 JASZFÉNYSZARU 23—25 JÁSZJAKÖHALMA 20—23 JASZJAKÖHALMA 24—25 JASZICISÉR 23—25 JÁSZLAD ANY 23—25 KARCAG 23—24 KISÚJSZÁLLÁS 19—25 KUNHEGYES 23—25 KUNMADARAS 20—23 KUNMADARAS 24—25 KUNSZENTMARTON 23—25 MEZŐTÚR „Dózsa“ 23—25 MEZŐTÚR „Szabadság“ 23—25 ÖCSÖD 23—25 RAKOCZIFALVA 23—25 SZOLNOK „Vörös Csillag“ 19—25 SZOLNOK „Tisza“ 19—25 SZOLNOK „Millénlum“ 25—26 TISZAFÖLDVAR 23—25 TISZAFÜRED 20—25 TISZAKÜRT 24—25 TÖRÖKSZENTMIKLOS 23—25 TURKEVE 23—25 UJSZÁSZ 23—25 Film címe: Két út 15 éves kapitány Civil a pályán Nevess velünk Pármai kolostor L rész Viharban nőttek fel Hintónjáró szerelem Harc a sínekért Liliomfi 9-es kórterem Rágalom tüzében Papa, Mama, ö, meg En Királylány a feleségem Hintónjáró szerelem Gróf Monte Cbrlstó II.- rész. Argentínától—Mexikóig Aranyantilop És felkel a nap Partizánlány Vörös pipacs Trubadúr Nagy kisértés Veszélyes ösvényen Gábor diák Gábor diák Vidám csillagok Telepesek Egy pikoló világos Kis Katalin házassága Fel a fejjel Baráti becsület Lilioma

Next

/
Thumbnails
Contents