Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-15 / 90. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1956 április 15. X» A R T É T, -E t * Akikkel hónapról-hónapra növekszik a párt ereje A Szolnoki Járműjavító Vállalat az elmúlt negyedévben 104.1 szá­zalékra teljesítette tervét. Ez igen szép eredménynek mondható, hi­szen a tél nehézségeinek legyűrése a Járműjavító dolgozóinak sem jelentett kisebb problémát, mint bármelyük másik üzem munkásai­nak, műszaki vezetőinek. Sőt a nyi­tott munkahelyek többszörösen próbára tették a dolgozók akarat­erejét. De mint már annyiszor, ez­úttal is leküzdötték az akadályo­kat. És ebben — egyáltalán nem kisebbítve a gyár többi dolgozójá­nak érdemét — igen nagy szerepe volt a párttagoknak. Ugyanakkor sok pártonkívüli dolgozónak nyílt alkalma arra, hogy bebizonyítsa- az élcsapatban, a pártban a helye. A Járműjavító pártszervezetei éltek is a lehetőséggel és számos dolgozót vettek tel ebben az idő­szakban is a tagjelöltek és párt­tagok sorába. Pl. Vas Lajos üzem- , lakatost, aki a termelő munkája mellett a gépállomási patronáló te­vékenységét is becsülettel ellátta, vagy Kálmán Sándor bádogost, aki már mint pártonkívüli önként jelentkezett politikai iskolára, hogy a szakmai tudása mellett ezen a Téren is fejlődhessen. Felvették Krichnyávek László mérnököt, mert szakmai és politikai síkon egyaránt jó munkát végez. Mint politikai gazdaságtan konferencia vezető és szakszervezeti aktivista is komoly munkát fejt ki. Az el­múlt három hónap során az alap­szervezetek összesen 16 tagjelöltet és 10 párttagot vettek fel a tag­gyűléseken. Tervszerű nevelő munkával Mindezt nem a véletlen során vagy a pártonkívüli dolgozók spon­tán fejlődésével érték el. Segítet­ték ezt a fejlődést az általános po­litikai munkán túl az arra alkal­masnak látszó, termelésben és tár­sadalmi munkában is kitűnt dol­gozók egyéni nevelésével is. Pl. Vas elvtárs pártba való eljutását Medgyes József pártbizalmi és Bor­sodi elvtárs alapiszervezeti titkár, Agócs János elvtárs felvételét pe­dig C. Varga elvtárs segítette. A fiatalok közül számosán a DISZ javaslatára, a termelő munka mel­lett a DXSZ-ben végzett munká­jukért kerülhettek a párttagok so­raiba. Pl. Tari Timót és Kiss Ist­ván elvtárs. Azonban a tagje­löltek nevelésével jelenleg még in­kább csak a pártvezetőség tagjai törődnek —• mint pártmunkát is ők kapják az egyes pártonkívüliek- kel való egyéni foglalkozást. A pártcsoportbizalmiak — habár ké­pességük megvolna rá — még nem mindig tartják ezt állandó kö­telességüknek, Helyes lenne a jö­vőben ezeket a pártbizalmiakat is úgy elosztani, hogy nagyobb szere­pet kaphassananak benne a többi párt tagok. Sok a fiatal — és ez baj? Furcsa, de így van, hogy most azon sóhajtoznak a Járműjavító egyas aiapszervezeteiben: csak egy pár évvel öregebbek lennének már ezek a fiatalok. Dallos elvtárs az üzemfenntartó részleg alapszerve­zetének párttitkára pl. elmondta, hogy olyan kiváló fiatal moníliások vannak az üzemrészben, akik ta­valy szereltek le a katonaságtól és most valósággal ostromolják az alap>szervezet vezetőségét — párt­megbízatást kémek, ami csak ör­vendetes, többen háromszor, négy­szer is kérték már, hogy vegyék fel tagjelöltnek. A vasútpolitikai osztály azonban, a megfelelő párt- határozat érteimében csak kivéte­les esetekben járul hozzá a 24 éven aluliaknak a pártba való felvételé­hez. Az itteni elvtársak viszont úgy vélik, aki a katonaidőt letöltötte és egyébként is megfelelő érettség­ről tett tanúbizonyságot, annak, ha kéri, feltétlenül a pártban van a helye. Ugyanakkor vannak idősebb pártonkívüli munkások, akik min­denben kiválóak, de a párthoz való tartozás gondolatáig még ma sem jutottak el. Érdemes-e velük kü­lönösebben foglalkozni? Lesz-e be­lőlük aktív, harcos párttag valaha is? — ezen töprengenek az alap­szervezet vezetői. Megtárgyalta a pártbizottság Beszélgettünk az üzemi pártbi­zottság titkárával is Tassi elvtárs­sal. aki elmondta, hogy a pártbi­zottság az elmúlt héten a gazda­sági és politikai munkákkal együtt a pártépítés kérdését is megtár­gyalta. Általában van előrehaladás ezen a területen, egyes alapszerve­zetek azonban még ..nem tettek meg mindent, ami elvárható tőlük a pártépítésben is. A fiataloknak, akik még nem ve­hetők fel, azt javasolta a pártbi­zottság, hogy dolgozzanak a Dísz­ben, hiszen a Központi Vezetőség­nek az ifjúság közötti munka meg­javításáról szóló határozata is ki­mondja, hogy erősíteni kell a DISZ alapszervezeteket s a honvédségtől leszerelt fiatalok —• egyrészük tisz­ti kiképzést is kapott — igen alkal­masak erre a feladatra. A DISZ ezáltal megerősödik s valóban aranytartaléka lesz a pártnak. Ugyanakkor nem szabad elhanya­golni az idősebb pártonkívüliek ne­velését sein. Nem választható el a nevelési feladatoktól Amint a Járműjavító példáján is látszik, a párttagok és tagjelöl­tek nevelése, ha kíván is különle­ges, egyéni módszereket, de végső soron nem választható el a gyár összes dolgozóinak ideológiai, po­litikai nevelésétől. Mint ahogy en­nek a nevelő munkának a hatása sem válik el a termelés, a gazda­sági munka feladataitól, hanem éppen ezt segíti elő. S mivel a Járműjavító Vállalat­nál ezt igyekeznek szem előtt tar­tani az elkövetkező időben is, van rá remény, hogy továbbra is segí­teni fogj a a vállalatot a párttagok példamutatása. És ezt az erőt nö­veli hónapról, hónapra az új tag­jelöltek, párttagok felvéte’e. F. T. P. A Minisztertanács határozata a nyári időszámítás bevezetéséről A Minisztertanács határozata szerint az 1956. évi június hó 3-tól szeptember hó 30-ig terjedő idő­szakra nyári időszámítást kell be­vezetni, Június 3-án két órakor az órákat három órára kell előreiga­zítani. szeptember 30-án három órakor pedig az órákat két órára kell visszaigazítani. (MTI). IV. A. Bulganyin és IV. Sz. Hruscsov elindult Moszkvából Angliába Moszkva (TASZSZ.) Április 14-én az angol kormány meghívá­sára elindult Moszkvából Angliába N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kíséretük. Moszkva Bjelorusz-pályaudvarán N. A. BuTganyint és N. Sz. Hruscso- vot L. M. Kaganovics, A. J. Kiri- csenko. G. M. Malenkov. A. I. Mi- kojan, V. M. Molotov, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, K. J. Vorosilov, G. K; Zsukov, L. I. Brezsnyev, D. T. Se- pilov, J. A. Furceva, N. M. Sver- nyik, P. N. Poszpjelov, továbbá a Szovjetunió miniszterei, a Szovjet­unió marsalijai és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov búcsúztatásán megjelent még S. K. Parrott nagykövetségi taná­csos, meghatalmazott miniszter, Nagy-Britannia moszkvai ideigle­nes ügyvivője és az egész diplomá­ciai testület. (MTI.) NEMZETKÖZI SZEMLE Miért háborús tűzfészek Közép-Kelet? A csataszöge Szebb Élet Tsz fiataljairól Tf is létszámú, de annál nagyobb tettekre képes lelkes fiata­lokból tevődik össze a csataszögi Szebb Élet Tsz márciusban alakult DlSZ-alapszerve. Alakulásuk után első teendőjük volt az ifjúsági munkacsapat megalakítása. — A nyolctagú kis munkaegyüttes 35 hold őszi árpát fejtrágyázott eddig, ismét 35 holdat tavaszi trágyázás­ban részesítettek és nagymennyi­ségű trágyát hordtak ki szarvasba is. Jelenleg a tavaszi vetést végzi ifj. Nyeső János, Kiss Sándor, Emődi Sándor és az ifi-csapat többi tagja. Ugyanakkor társadalmi munká­ban 40 ezer nemes fűz, 1075 darab akác ültetését végzik a Tiszapar- ton és a tsz területén. Tanyavilágcm nagy dolog a falusi fiatalok bevonása a sportba. Kü­lönösen a lányoknál nehéz a hely­zet. Tudja azt Filó Ferenc Dísz­fáikén, Tihanyi György és Juhász Géza DISZ vezetőségi tag. Mégis nekivágtak a futballcsapat és a női röplabda szakosztály megszervezé­sének. Felszerelésük még nincs. Récsányi Lajos, Emődi Sándor DISZ-tag a saját pénzén vett fut- ballmezt és „csukát" magának. Ezt persze nem tudja mindenki megtenni. Szeibert József DISZ sportfélelős és Kalmár Ferenc tsz- elnök között megegyezés jött létre. A dlszisták vasárnaponként segí­tenek a. tsz építőbrigádjának fel­építeni a szövetkezet irodáját és istállóját. Ezért a munkáért sport- felszereléssel látra él fiait a Szebb Élet. [/ uMvrálKs téren riválisuk fc ' akadt a fiataloknak, ami nem is lenve baj. de mi lett ebből? Április elsejére színdarab elő­adására készült a■ tsz-tagokikal Ha­jós István pedagógus. MSZT titkár. A „Fehér Anná”-t akarták színre- vinni. U gyár aki cor a DISZ Sar­kadé Imre ,.Szeptember” című drá­máját próbálta. A vége az lett. hogy a fiatalok és idősek együtte­sen előadták az új drámát, a ..Szeptember”-t, csakhogy minden előzetes megegyezés nélkül. A fia­talok úgy tudták: a DISZ rendezi az előadást, az idősebbek azt hitték: az MSZT mutatkozik be. Az előadás előtti napokban Ha­jós István bement Nagykörűbe bál­engedélyért. Engedélyt leért „az MSZT és a DISZ’’ rendezvényére. Mire visszajött Csataszögre, már plakátok hívogattak a DISZ mű­soros estjére. — Miért a DISZ-t írták a meg­hívóra? — fakadt ki. — Mit keres az MSZT szó az engedélyen? — feleltek neki. /V em részletezem, de durva vita ^ ' kerekedett, s majdnem ku­darcba fulladt a kitűzött etőadás. mivel a DISZ-tagok nem akartak szerepelni tovább. Egyszer nagyne- hezen mégis sikerült lejátszani a darabot. Bár az volt a tervük — sőt az engedélyük is megvan már rá —, hogy a környező falvakban is bemutatják. Hanem az április elsejei előadás mindent elrontott. Hibás az MSZT és a DISZ ve­zetősége is. Megértésre, kölcsönös együttműködésre van szükség. Nem az a fontos, melyik szervezet neve szerepel a rendezvény rek­lámjain, hanem az, minél több le­gyen a tanyavilágot szórakoztató előadások, bálok száma. Ezért a legfőbb feladat most: összehívni közös gyűlésre az MSZT és a DISZ tagjait, s együttesen kitűzni további kulturális program- juilcat. Ez a terve Tóth Mátyás elv­társnak, a tsz párttitkárának is. B. L. | Április 30-ig lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasági Kiállításra 1956. szeptember 2—16 között ke­rül sor Budapesten az Országos Me­zőgazdasági Kiállítás megrendezésé­re, amelv a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak nagv seregszemléje. Ez a kiállítás második ötéves tervünk első kiállítása lesz. Az elért eredmé­nyek mellett bemutatja a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a ter­melés nagyarányú fellendítése érdeké­ben a második ötéves terv időszaká­ban elvégzendő feladatainkat és a céljaink valóraváltását biztosító ha­talmas lehetőségeket. Kik vehetnek részt a kiállításon? A kiállításon résztvehetnek azok az egyéni gazdálkodók, termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, gép­állomások, tudományos kutató- és kísérleti intézetek, kísérleti gazdasá­gok, szakoktatási intézmények, tan­gazdaságok, célgazdaságok, erdőgaz­daságok. vadgazdaságok, hal- és nádgazdaságok, tógazdaságok, ba­romfikeltető állomások, törzsállatte nyésztő állomások, mesterséges ter­mékenyítő főállomások, állami mén­es csikótelepek, halászati szövetkeze­tek. méh-, galamb- és egyéb apró- állattenyésztő egyesületek, legelteté si bizottságok, továbbá a mezőgazda­sággal szoros kapcsolatban álló egyéb szervek és vállalatok, amelyek a me­zőgazdaság valamelyik ágazatában kimagasló eredményt értek el. A jelentkezés módja A termelőszövetkezetek a kiállítás­ra a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az egyénileg gazdálkodó parasztok a községi tanács végrehaj­tó bizottságánál, a gépállomások a Megyei Mezőgazdasági Igazgatósá­gon, az állami kísérleti, tan- és egyéb célgazdaságok a felettük közvetlenül felügyeletet gyakorló szervnél jelent­kezhetnek. Egyéb kiállítók és rész­vevők felügyeleti, illetve érdekképvi­seleti szervüknél jelentkezhetnek. A Jelentkezéseket írásban kell be­adni A jelentkezéseknek a következő­ket kell tartalmazniok: név, lakhely, munkahely, foglalkozás: részletesen le kell írni az elért eredményt és azokat a módszereket, amelyekkel a jelentkező az eredményt elérte. Erre a célra szolgál a „Jelentkezési lap.” Az állami gazdaságok dolgozói és a termelőszövetkezeti tagok ezenkívül az eredmény után kapott jövedelmet (prémiumot, munkaegységet, termé­szetbeni járandóságot, jutalmat, stb.) is íriák le. A ielentkczés határideje 1956. áp­rilis 30. Szinte nem múlik el nap anél­kül, hogy a világsajtó, a rádió ne jelentene kisebb-nagyobb összeüt­közéseket a Közép-Keletről. Izrael és arab szomszédainak határán, a demarkációs övezetben, hol itt, hol ott lángolnak fel harcok. Az ENSZ fegyverszüneti bizottsága ma már csaknem rendszeresen ülésezik és tárgyalja az egymást sűrűn követő bejelentéseket és panaszokat. Az izraeli—arab viszálykodások, ha­tárincidensek, határvillongások megmérgezik a Közép-Kelet leve­gőjét. Az izraeli—arab viszályban már sok javaslat, döntőbírósági határo­zat született. Ezeknek azonban mindeddig nincs foganatjuk. A kö­zépkeleti háborús tűzfészket nem sikerült elfojtani. Miért háborús tűzfészek még mindig a Közép- Kelet — miért nem sikerült mind­eddig elsimítani az Izrael és az arab országok ellentéteit? Elsősorban azért, mert az e tér­ségben leginkább érdekelt impe­rialista nagyhatalmak, köztük min­denekelőtt az Egyesült Államok és Anglia törekvéseit, céljait jobban szolgálja a feszültség, a háborús veszély, a bizonytalanság érzésének fenntartása. A hadianyaggyárosok a háborús konfliktusok vámszedői, busás nyereséget vágnak zsebre, nemcsak a melegháború, hanem a hidegháború, az ellenségeskedések _ szítása, a fegyverkezési hisztéria ré- í vén is. Ezért táplálták évek hosszú során át a középkeleti arab orszá­gok és Izrael ellentéteit, ezért szál­lítottak hosszú ideig fegyvei't mind Izraelnek, mind pedig az arab or­szágoknak. Az izraeli-arab ellentetek magva már magának Izrael állam létrehozásának a pillanatában adva volt. Az új állam területéről kite­lepítették az arab őslakosságot, amely földjéről, lakóhelyéről el­űzve, mindenétől megfosztva mind­máig menekülttáborokban, nyomo­rúságos körülmények között él. Az imperialista nagyhatalmak magától értetődően mit sem tettek a mene­kültek helyzetének megjavítására; az ellentétek elsimítására, sőt el­lenkezőleg, bátorítják, szítják az agressziót. De az izraeli—arab ellentétek nemcsak ebben rejlenek. Köztudott dolog, hogy az Egyesült Államok, az alig több mint másfélmillió la­kosú Izrelt a legkorszerűbb fegy­verekkel szerelte fel. Izrael elfo­gadta, elfogadja, sőt kéri is az im­perialisták katonai, gazdásági se­gélyét, annak összes feltételével együtt. Ezzel szemben arab szom­szédai — melyeik nagyrésze csak nemrég nyerte el függetlenségét — merőben más politikai vonalat kö­vetnek. Visszautasítanak minden olyan katonai, vagy gazdasági se­gélyajánlatot, amelyet politikai fel­tételekhez kötnek. Az angol—ame­rikai csoportnak Irak kivételével egyik arab államot sem sikerült bevonnia a bagdadi tömbbe. Az ilyen irányú kísérletek Jordániá­ban a kormány bukásához és ah­hoz vezettek, hogy az arab légió angol tisztjeit, élükön Glubb „pa­sával”, eltávolították az arab álla­mok katonai szervezeteiből. Egyip­tom és a többi arab ország egyre szorosabb kulturális és gazdasági kapcsolatokra lép, mind egysége­sebbé válik a semlegességi politika melletti és a háborús tömbökkel szembeni állásfoglalásában. Az angol-amerikai politikát az arab Közép-Keleten ért kudarc arra készteti a vezető imperialista hatalmakat, hogy fokozzák agresz­sziós tevékenységüket. Újabb pro­vokációkra tüzelik, búj fogatják Iz­raelt, hogy az így támadt feszültség „megoldása” címén a „középkeleti béke megvédése érdekében” be­avatkozzanak a konfliktusba, a Biz­tonsági Tanáccsal agrees zom ak bé­lyegeztessék Egyiptomot és a többi arab államot, kikényszerítsék az ENSZ közbelépését. Az amerikai vezető köröknek ezt a szándékát leplezetlen nyíltsággal feltárta Ja­mes Reston, a New York Times washingtoni tudósítója, aki többek között így ír: „Ha Nasszer nem szünteti be támadásait az ENSZ és az Egyesült Államok ismételt felszólításaira sem, akkor felme­rül majd az a kérdés, hogy a hely­színen tartózkodó ENSZ-tisztvise- tőknek nem kell-e majd Egyiptomot agresszornak bélyegezni”. Nem kevésbé harcias nyilatkoza­tot tett ebben az ügyben Churchill volt angol miniszterelnök is, aki egyebek között azt mondotta, hogy „mind az Egyesült Államok, mind Anglia beavatkoznak a középkeleti agresszió megakadályozására” — és a figyelem elterelése céljából hozzáfűzte: — „Akár Izrael, akár Egyiptom részéről történjék az”. Churchill ehhez még hozzátette, bízik Eisenhower elnökben, hogy „világosan, határozottan és idejé­ben éreztetni fogja Amerika aka­raterejét”. Az arab országokkal szembeni egységes fellépés azonban nem ho- mályosítja el az angol—amerikai imperializmus közötti lázas ver­sengést a Közép-Keleten. Ennek egyik szembetűnően jellemző bizo­nyítéka az, hogy 1937—1955. között Amerika részesedése a középkeleti olajból 13 százalékról 58 százalékra növekedett, mialatt Anglia részese­dése ugyanebből 80 százalékról 35 százalékra csökkent. fí versengés megmutatkozik abban is, hogy Amerika nem lépett be a bagdadi tömbbe, magára hagy­ta Angliát, boldoguljon mindin­kább rak ncátlankodó partnereivel úgy, ahogyan tud. Közben azonban lesi, várja az alkalmat, mikor eb- rudalják ki onnan véglegesen szö­vetségesét és vetélytársát, hogy örökébe léphessen. Hammarskjöld, az ENSZ főtitká­ra jelenleg a Közép-Keleten tartóz­kodik. Útjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának a közeljövőben — hír szerint — Európában sorrakerülő ülésén jelentést tesz. Hammarskjöld küldetését Anglia, Amerika és több más ország támogatásáról biztosí­totta. Ezt azonban csak akkor koro­názhatja siker, ha a fő kapitalista országokat valóban a sokat hangoz­hatott jószándék, a segíleniakarás vezérelné. A Közép-Kelet békéje csak altkor állhatna helyre, ha az izraeli-arab konfliktust valóban az érdekelt népek érdekeinek megfe­lelően, a legmesszebbmenő igazsá­gosság, emberiesség szellemében oldanák meg. Mozarl hangverseny Az Ismeretterjesztő Tánsu'at a Szolnoki Szigligeti Színházzal és a Bókebizottsággal karöltve április 20-án este 8 órai kezdette] Mozart- hangversenyt rendez a Szigligeti Színházban a fővárosi művészek és a színház művészeinek közreműkö­désével. A műsoron Mozart ritkán hallott művei szerepelnek, többek között a Kiirtverseny, hegedűre és brácsára írt versenymű, kétzongo- rás szonáta és több operaária. Kössünk GIVMÖLCSÉRT ÉKESÍTÉSi SZERZŐDÉSI almára, őszibarackra, csemege• és étkezési szőlőre, málnára és pöszmétére FOLD ME V ESS £OVETKEZ El TEL Művelési előleg! Biztos áruátvétet !

Next

/
Thumbnails
Contents