Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-13 / 88. szám

\ £nri1is 13. KÖLNÖK MEG TFT NÉPLAP »ttTvajür-T iw iMMMwammmmmmmMaammmmammmmmmammmm 9 ÚTKÖZBEN A hét szemlelet Miskolcra utaztamban Vámos- györkön szálltam át. A fülkében, ahová beléptem, csak egy ülőhely volt. Ide telepedtem. Velem szem­ben egy vasutas és egy fiatal kato­likus pap ült. Olvastak. A pap az imakönyvét, a vasutas egy füzetet: „Az atom a béke szolgálatában”. Mezőkövesden új utasok kerültek a kocsiba, köztük egy idősebb pa­raszt házaspár. Jött a kalauz, az asszony megkérdezte:-r- Tessék már mondani, mikor érünk Pestre? — Pestre? — csodálkozott a ka­lauz — hiszen az ellenkező irány­ban van. Erre aztán a szakaszt elöntötte a derültség. Ezt fokozta még az is, hogy a feleség szidni kezdte a férj- uramat, hogy így, meg úgy — ahogy a- asszonyok szokták. A pap meg a vasutas is letették a könyvet, feloldódott a szótlanság, és megindult a beszélgetés. Az ilyen vonati ismeretségek azzal kezdőd­nek, hogy ki honnan jött és hová utazik. A vasutas pesti volt, Mis­kolcra ment látogatóba, a pap is pesti, negyedikéves szemináriu­mista, de már fel van szentelve, Abaujszántóra utazott helyettesí­teni az ottani plébánost, mert az megbetegedett. Negyedóra múlva már az árvíz­ről beszélgettek. Azt mondta a pap: — Én nem olvasok újságot, de úgy hallottam, hogy hiba történt a jégrobbantásoknál. Villant a vasutas szeme, kivett a zsebéből egy aznapi Magyar Nem­zetet' és benne a nyilatkozatot ar­ról, hogyan is történt az árvíz. Dé- gen Imre, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetője ebben a nyi­latkozatban elmondta, hogy min­den lehetőt megtettek az árvíz el­hárítására, de a nagytömegű jég miatt lehetetlen volt megakadá­lyozni a Duna kiöntését. A fiatal pap meghallgatta a cik­ket, azután elnémult, szótlanul néz­te a tájat, a vasutas is ugyanezt tette. A vonat egy kis állomásra érke­zett, Csincsa-tanyára. Most fejlődő település. Az állomáshoz közel vagy húsz új négyszögletes, villa­szerű, pirostetejű épület hirdeti ezt. Megszólalt a vasutas. — Itt is mennyi szép, új ház épült. A pap közömbösen nézett kifelé, aztán a házakról a töltés mellé sik­lott a tekintete. —- Nézze, itt a temető — muta­tott a töltés melletti sírokra. A vasutas ránézett útitársára és csak ennyit mondott: *— Az új házak szebbek. Misholc Miskolc a felszabadulás óta az ország második városává fejlődött. Rossz hasonlattal élve, olyan mint egy hirtelen nőtt kamasz, amely ki­nőtte a ruháját. Ez sok mindenben megmutatkozik. Ha az ember vé­gigmegy a főutcán — Széchenyi utcán —, különösen a délutáni órákban, amikor az üzemekből és a hivatalokból kijönnek a dolgozók, a járda kiönt, a járókelők az úttest­re szorulnak, Miskolcon sokkal sú­lyosabb a lakáshiány, mint Szolno­kon, annak ellenére, hogy termé­szetesen több az építkezés. Egymás­után húzzák fel a 100—150 lakásos hatalmas bérházakat, de a lakás­igénylők áradata bizony keveset csökken. Ha az ember megmássza az Avast — bizony meg kell mondani, hogy a városi tanács nem nagy gondját viseli — akkor szemei elé tárul ennek a városnak nagyarányú fej­lődése. Balról látni lehet a Lenin Kohászati Művek kohóinak kémé­nyeit, tőle jobbra a Sztálin út új épületsorait, és ellenkező irányban, ha tiszta az idő, az épülő egyetemi várost. Egyébként nem lehet mon­dani, hogy az Avason friss hegyi le­vegőt szippanthat az ember. A le­vegő — a Lenin Kohászati Művek­től — széndioxidtól terhes. Mi az, amit még fel lehet Mis­kolcról jegyezni? A városban igen élénk a kulturá­lis élet. A miskolci színház és ka­maraszínháza minden nap megte­lik. Mozija kevés van, mindössze három, oda a jó filmre nem is le­het jegyet kapni. A hirdetőoszlo­pok televannak kultúrműsorokat és egyéb szórakozási lehetőséget kínáló alkalmakkal. Egy olyan pla­kátot láttam, amelyet Szolnokon hiába keresnénk. A szakszervezet és a TTIT közös rendezvényeinek plakátját. Tudományos előadások, mikrobarázdás hangversenyek, klubesték, különböző baráti össze­jövetelek, irodalmi és vitaestek sze­repelnek a műsoron. Jelenleg pél­dául vita folyik a házasságról. Ebből nem ártana tanulni.. -. Tóth Kornél TÁVIRAT A DOLGOZOK EGÉSZSÉGÉÉRT Gépállomásunk tavaszi tervét április 11-én estig teljesítette. Jakab János Kunmadarast Gépállomás Igazgatója Ifibb mint ötmiliiárd dinár kárt okozott az árvíz a Vajdaságban Újvidék (Tanjug). A talajvíz okozta áradások 5460 millió dinár kárt okoztak a Vajdaságban. Mint­egy 410 000 hold földterület került víz alá. A talajvíz megáradása kö­vetkeztében 1570 ház és gazdasági épület dőlt össze, 4272 pedig meg­rongálódott. Az áradás a legna­gyobb károkat a nagybecskereki, verseci, pancsovai és mitrovicai já­rásban lévő falvakban okozta. Az őszi vetés nagyrészben elpusztult, úgy hogy az ősszel bevetett terüle­teket újból fel kell szántani. (MTI) A Tisza Cipő­gyárban állandó­an őrkődnek a dolgozók egész­sége felett. A ké­pen látható, — amint Szabó Má­ria az üzem or­vosi rendelőjében Jenei Jánost, a 49-es műhely dol­gozóját kvarcke­zelésben részesíti. Miért nincs a jászapáti járásban takarmányrépa és a törökszentmiklósi járásban napraforgó vetőmag? Azért, mert a jászapáti és a törökszentmiklósi járási tanács vb. mezőgazdasági osztályán nem olvasták el figyelmesen a Mezőgazda­sági Igazgatóság írásbeli utasítását s nem vették tudomásul a szóbeli tájékoztatást sem, amely a tavaszi vetéshez szükséges magvak meg­rendelésére vonatkozott. Cseh elvtárs, a jászapáti járási tanács vb. mezőgazdasági osz­tályának vezetője március 6-án szóban és írásban kapott arról tájé­koztatást, hogy a takarmányrépa vetőmagot Budapesten, a KERTI- MAG Vállalatnál lehet beszerezni. A megrendelést is oda kell bekül­deni. Erre ő — nem tudni mi ckból — a Szolnoki Magtermeltető Vállalthoz küldte a megrendelést. A Magtermeltető Vállalat azzal nem tudván mit kezdeni, továbbította a Szolnok megyei Terményfor­galmi Vállalathoz. A Terményforgalmi Vállalat nem foglalkozik ta­karmányrépa magvak árusításával, ezért elküldte a megrendelést Bu­dapestre, a KERTIMAG-hoz. Persze ez jó néhány napba telt és a jászapáti járás termelőszövetkezetei heteken át nyilván hiába sürget­ték a vetőmagot, mert az a járási tanács mezőgazdasági osztáyveze- tőjének mulasztása miatt csak a napokban fog majd megérkezni. Hasonló a helyzet a törökszentmiklósi járásban, azzal a különb­séggel, hogy ott meg a napraforgómagot a KERTIMAG-nál rendelte meg a járási főagronómus a Szclnokmegyei Terményforgalmi Válla­lat helyett. Bár azt az utasítást, amelyet a jászberényi, a szolnoki, a kunhegyesi, a kunszentmártoni, a tiszafüredi járási, valamint a szol­noki, a turkevei, a törökszentmiklósi, a karcagi, a kisújszállási és a mezőtúri mezőgazda ági osztály pontosan végrehajtott, ő is megkapta. Ezért várták hát hiába a kuncsorbai Haladás Termelőszövetkezet tagjai a napraforgó vetőmagot. Remélhető, hogy a jászapáti és a törökszentmiklósi járási ta­nács végrehajtó bizottsága mindezeket nem hagyja szó nélkül. —ka— c4z oUxaié UéuLez, A NÉPLAP VÁLASZOL MELEG BElANÉ öcsödi levele­zőnk arról írt, hogy náluk is meg­kezdték a földművesszövetkezeti tagok részére a vásárlási és érté­kesítési visszatérítés kifizetését, de tudomása szerint kevesebbet fizet­nek, mint más községekben. — A Földművesszövetkezetek Szolnok megyei központja, mint illetékes szerv, az alábbiakban adott választ ügyében: „A közelmúltban a földműves­szövetkezeti tagság határozatot ho­zott a vásárlási és értékesítési visz- szatérítés bevezetésére. A visszaté­rítés kifizetésére első esetben 1955- ben került sor. A tagság nagy örömmel fogadta e rendszert, mert a befizetett részjegye duplán meg­térült. A visszafizetés mértékét nem a tagság létszáma, hanem a jövedelem szabja meg. Ezért van az, hogy a visszafizetés értéke min­den földművesszövetkezetnél más­más. Arra kérjük levélírónkat, to­vábbra is a szövetkezetnél vásá­roljon és ott értékesítse felesleges termékeit — erre kérje a többi ta­got is — mert ezáltal a szövetkezet jövedelme nő, és nő a visszatérítés is.” * SZABÓ LASZLÓNE, a mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezet tagja, a háztáji terület helyes megállapítá­sáról érdeklődött. A Termelőszövet­kezeti Tanács Megyei Irodája a kö­vetkező választ adja kérdésére. A termelőszövetkezeti alapsza­bály 4. pontja értelmében a terme­lőszövetkezetben levő minden csa­lád, amelynek önálló háztartása van, jogosult fél—egy hold földet háztáji gazdálkodás céljára meg­tartani, illetve, ha föld nélkül lé­pett be, ennyi területet a közösből háztáji terület céljára igényelni. Természetesen a termelőszövet­kezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik, hogy ezen említett határon belül, a végzett munka arányában a háztáji területre jogosult csalá­doknak mennyi területet biztosít. Amennyiben tehát a termelőszö­vetkezet közgyűlési határozatot ho­zott a háztáji terület mértékére vonatkozóan, ezt csak a közgyűlés jogosult megváltoztatni. A családos anyák, éppen a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőik következté­ben, nem tudnak annyi munkaegy­séget teljesíteni, mint a férfi ta­gok, ezért állítottak be részükre a háztáji terület biztosításánál más kategóriákat. SzóV ATESSZtl K AZ UTAS ÉS A CSOMAG HAJHAL felé jár, mikor a 375-ös mozdony, szerelvényével lassacskán elindul Félegyházáról. Az állomás lámpáinak fénye imitt-amott egy bóbiskoló fejet világít meg a ko­csiban, míg ki nem érünk a nyílt pályára, aztán vonatunk befúrja magát a sötétbe. Időnként csak a kalauz riasztja fel a szendergőket; — Szabad a jegyeket? — Aztán újra csend, egyhangú végnélküli kattogás. Kint már pirkad, a fák, házak körvonalai jól kivehetők, mikor Lakitelekre érünk. Ha eddig valaki egyhangúnak találta az uta­zást, itt már volt min elnézgelődni, megkezdődött az élet. Szolnokra igyekvő dolgozók, piaci árusok fog­lalnak helyet sebtében az üres pa­dokon. Szakadozott beszélgetés indul imitt-amott, egyre fogynak a kilo­méterek, egyre jobban megtelik a kocsi. Mindenki kíváncsi, hova fér el az a temérdek nép, ami Tisza- kécskén várja a vonatot, öt perc nem telik bele, megtudjuk. Hatal­mas kosarak, batyuk, zsákok, min­denféle cókmókok tarka sokasága kerül a padok alá, a bő szoknyák ráncai mögé, mozdulni sem lehet tőlük. Valami érthetetlen ok miatt, csak a csomagtartó marad üresen. Attól félnek talán, hogy nem bírja meg? MIELŐTT még rájönnék a „ti­tokra”, látom, hogy én is megtet­szettem valakinek. Egyenesen fe­lém tart s kedves mosollyal betol elém az ablakhoz egy hatalmas ko­sarat, lehet vagy 30—35 kiló. — Látom, fiatalember — mond­ja, mielőtt szóhoz jutnék — magá­nak jó bő köpenye van. Takarja el legalább a felét. — Mit tehetek, kijebb csúszom a pádon s eltaka­rom. Látom, nem én vagyok egye- öül, aki eleget tesz ilyenirányú „embertársi kötelességének”. Odébb hallatlan erőfeszítéssel egy kosarat próbálnak a pad alá gyömöszölni. Sehogy sem megy. Mint kiderült, akadályozta a pad, mert nem gó­» lya lábakra építették. Legfőképpen azonban a pádon ülő és segédkező nő nylon harisnyája, mert egy ki­álló vessző éppen ebbe akaszko- dott meg. Különösen az utóbbi aka­dály felfedezése volt döbbenetes, legalábbis a harisnya tulajdonosá­nak eltorzult arckifejezéséről ítélve. Közel az ajtóhoz, az útban még egy terebélyes kosarat helyeznek. Majd új megálló jön újabb fel­szállókkal és újabb kosarakkal. Végül Vezseny sok-sok utaznivá- gyóval. ELSŐNEK itt egy tarkasálas fia­talember tört át magát a bejáraiig. Látja az akadályt, magasra emeli lábát, hogy átlépje. Csak akkor veszi észre, hogy ez lehetetlen, mi­kor már megkezdte az átlendülést. Sebaj, az útban lévő mosdótálat elveszik s most már megindul a forgalom a kosár felett. Megy is szépen, mindaddig, míg a kosárból kiálló vesszővégek farkasszemet nem néznek egy érkező nylonharis­nyájával. Halk sikítás jelzi, hogy ez esetben is a kosár győzött. Ez­zel egycsapásra leállt a forgalom. Nem jöttek be többen, a lépcsőn lógtak az emberek. Már szinte vártuk a kalauzt, hogy rendet csináljon a csomagok kö­zött s helyet szorítson az utasok­nak. Nem kényelmes a lépcsőn utazni, nem is életbiztosítás. Egy­szer aztán jön is. Jóságos tekintet­tel méri végig a csomagnyomorga- tástól elkínzott embereket. Jó fiú, nem bánt senkit. Csupán azt kérdi meg, kié az a csomag az ajtóban, valószínű azért, mert ő is szeretett volna átjutni rajta. — Az enyém — vágja rá bátran egy harcias, termetes asszonyság. Erre a határozottságra a jegyvizs­gáló nem tud mit csinálni, bátorta­lanul megkérdezi még — csak ép­pen, hogy mondjon valamit — „A jegyek kezelve vannak?” — s ez­zel megy is, egyetlen vigasztaló szó nélkül. Átpréseli magát. Rendkívül gyorsan kiegyezett. ÍGY ÉRKEZTÜNK meg Szolnok­ra. Sokan jobban kifáradtak, mint­ha gyalog jöttek volna. Köpenyem alól én is kiadom a csomagot s máig sem tudom, mi szükség volt a védelemre. Ezen a járaton, ha meglátja is a jegyvizsgáló, hogy ne­talán az engedélyezettnél több és nagyobb csomagot visznek, azon­nal elfordítja a fejét, vagy ha ez a csomagok miatt lehetetlen, be­hunyja a szemét. —mór Védekezzünk a szántóföldi kártevők ellen Az őszi gabonavetések és az évelő takarmánynövények fejlődé­sét kísérjük figyelemmel: nem fordul-e elő bennük pocok kártétel. A pocok irtását már gyenge fertőzés esetén is kezdjük meg és a helyi tanács irányítása mellett szervezetten, kollektív munkával hajt­suk végre. Az irtást április közepéig fejezzük be, mert később a már fejlettebb gabonában a védekezéssel nagy kárt tehetnénk. Várható gabonavetéseinkben a csócsároló (gabonafutrinka lárvája) megjele­nése is. Az esetleges kártételt a helyi tanács jelentse haladéktala­nul a mezőgazdasági igazgatóságnak, hogy az a védekezés megindí­tása érdekében intézkedhessen. A lucernatáblákon — kisebb lucemabogár- és lucamaböde fer­tőzés esetén hálózással, erősebb fertőzés esetén pedig idegméreg tar­talmú porozószerrel védekezzünk. Száraz, meleg idő esetén a len és a korábban elvetett cukorrépa ve­tésekben a földbolhák kártételével is számolni kell. Ezért a vetéseket a kelés idejétől kísérjük fokozott figyelemmel. Mészáros Jánosnétól kaptuk az alábbi sorokat. Közel 6 hónapja várok panaszom intézésére. 1951. január 1-től a jász­berényi banknál dolgoztam, mint tsz hitelügyi előadó. Munkaviszo­nyom 1955. október 15-ével szűnt meg az alábbi okok miatt. Férjemet 1955. július 20-ával a jászberényi katonai kiegészítő pa­rancsnokságtól Kunszentmártonba helyezték. Én akkor a Területi Iro­dát levélben kértem, ha lehetőség njílik rá, helyezzenek át az ottani bankfiókhoz. Ügy értesítettek, hogy egyelőre nincs üresedés, de majd közük, amennyiben szükség lesz munkámra. Eljött a költözködés ideje s ekkor egyhavi fizetésnélküli szabadságot kértem. Egy hétig hiá­ba vártam a válaszra majd amikor telefonon felhívtam a szolnoki Te­rületi Irodát, azt válaszolták, úgy mehetek el 15-én, ha a munkavi­szonyom megszüntetem. Nem volt mit tennem. Levélben kértem mun­kaviszonyom megszüntetését, és azt, hogy munkakönyvemet „hoz­zájárulással” az új lakcímemre jut­tassák el. A munkakönyvemet november 22-én kaptam meg, amelyben ki volt javítva az október 15. dátum november 20-ra. Én sérelmesnek találtam, ahogyan ügyemet intéz­ték, s ezért november 23-án a Ke­reskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéhez fordultam, amely a Jászberényben működő közös egyeztető bizottsághoz adta át ügyemet. Meg kell jegyeznem, hogy e bizottság elnöke, a volt főnököm, s így a levelet, melyet jászberényi közös egyeztető bizottsához küld­tem, Gelbertfi János részére címez­tem. Nem tudom mi az oka annak, hogy nem foglalkoznak panaszom­mal, sőt még választ sem adnak. Mészáros Jánosné Jászapáti Megjegyzés: A Munka Törvény- könyve 145. paragrafusa 2. pontja alapján „Az egyeztető bizottság kö­teles a panaszt előterjesztésétől szá­mított 8 nap alatt elintézni.*' Vonatkozik ez a jászberényi kö­zös egyeztető bizottságra is. HÍREK Áramszünet — Április 15-én, vasárnap reggel 4 órától 8 óráig Szolnok város te­rületén a berendezések karbantar­tása érdekében áramszünet lesz. Ezen idő alatt a vízszolgáltatás is szünetel. 8—12 óra között is csak csökkentett mennyiségben áll majd víz rendelkezésre. — Magyar nóta és operett estet rendez április 14-én és 15-én a jászapáti földmű ve-szövetkezet a vendéglő éttermében. — A nagy érdeklődésre való te­kintettel a jászberényi Déryné kul­túrotthon színjátszó együttese áp­rilis 14 — 15-én megismétli a — Gyárfás Miklós „Koratavasz’* c. nagy sikert aratott drámájának bemutatását. — A Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társu­lat Művészeti Szakosztálya Szolno­kon, a klubhelyiségben „Mátyás király és a magyar reneszánsz’4 címmel előadást rendez. Előadó: Kádár Zoltán egyetemi docens. — A Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói fizeté­sük 5 százalékát, — 9500 forintot, — küldték el az árvízkárt szenve­dett lakosság megsegítésére. — Kuncsorbán 135 000 forintos költséggel új állatorvosi lakást építettek. — Kengyelen 222 000 forintos beruházással elkészült az új artézi kút.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents