Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-10 / 85. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP OBilBESESEB^Ba 1958. áprSSs Sft S&CS2Z A pártbizottság hasznos útmutatásokat adhat a tanácsnak Az SZKP XX. kongresszusa után a jászberényi járási párt-végrehaj­tó bizottság elhatározta, hogy gya- korlatiasabbá teszi a munkát, s el­éri, hogy a járás vezető szerveinél is megjavuljon az irányítás, haté­konyabb legyen a segítségnyújtás. E célból a járási pártbizottság titkárai, osztályvezetői és munka­társai több napot töltöttek egy-egy községben, s az ott szerzett tapasz­talatokat megvitatták a járás veze­tőivel, A tanácsokkal kapcsolatban megállapították, hogy sok jó mód­szert alkalmaznak a községekben, biztató fejlődés tapasztalható az el­múlt időkhöz képesti Ennek kö­szönhető többek között, hogy szi­lárdult az állampolgári fegyelem, s a középhatárú járások között or­szágos viszonylatban negyedik he­lyen állnak a begyűjtési verseny­ben; » Tennivaló mégis bőven akad a járási szervek részére. A községi tanácsoknál például alapvető hiá­nyosság, hogy az irányítás eléggé alacsony színvonala. A községi tanácsok vezetői nem tanulmányozzák megfelelően a helyi körülményeket, nem aknáz­zák ki kellően a lehetőségeket. Akad közöttük olyan is, aki nem ismer alapvető párt- és kormány- határozatokat. Jásztelken például Tari elvtárs VB-elnök és helyet­tese, Panyiné elvtársnő azon vitat­koztak, hogy érvényben van-e az 1953. decemberi párt- és kormány­határozat a mezőgazdaság fejlesz­téséről. A határozat természetesen ma is érvényes. A mezőgazdaság terméshozamának három százalé­kos emelését sok helyen lebecsülik, mondván, hogy könnyen teljesítik. Vannak ilyen vélemények Jászjá- köhalmán is. Arra viszont nem gondolnak, hogy a 3 százalék _ or­szágos átlag, s ahol arra lehetőség van, túl kell teljesíteni, A helyi tanácsok munkája elég­gé ötletszerű, nincs határozott programjuk, s ennek következté­ben a termelőszövetkezetek se­gítése eléggé háttérbe szorul. Pusz­tamonostoron például Horváth VB- elnök elvtárs ebben az évben még csak egyszer volt a December 21 Tsz-ben, pedig ez a csoport a járás gyenge szövetkezetei közé tartozik. Jásztelken sem a VB-elnök, sem a helyettese nem ismeri az Alkot­mány és a Tolbuchin Tsz problé­máit, következésképpen nem tud segíteni. Ezekből adódnak a főbb felada­tok a járási tanács részére is: rendszeressé tenni a helyi tanácsok munkáját .előtérbe helyezni a termelőszövet­kezetek támogatását megismertet­ni velük a fontosabb párt- és kor­mányhatározatokat, elérni, hogyne legyen olyan „irodaszagú” a mun­ka. Helyes lenne egyéb fontos prob- lébákra is felfigyelni. A tanácsülé­sek például gyakran nem töltik be hivatásukat; A vitában mindig ugyanazok vesznek részt (Puszta- monostoron Bállá elvtárs egy-egy tanácsülésen tiz-tizenötször is fel­szólal), éjfélig elhúzzák az időt. Az ilyen tanácskozásnak nincs semmi értelme. Az a helyes, ha a napi­rendhez tartozó kérdéseket min­den sallangtól, felesleges frázisok­tól mentesen tárgyalják meg, s igyekeznek minél több tanácstag véleményét meghallgatni. Csakis így tudják világosan megjelölni a teendőket. Mulasztás tapasztalható az ellen­séges elemek tevékenységének fi­gyelemmel kísérésénél is. Kevés az olyan vezető, mint Bazsó eivtárs, jászboldogházi VB-elnök, aki rend­szeresen ellenőrzi, hogy a kulákok pl. teljesítik-e beadási és adófizeté­si kötelezettségüket, Többet kellene törődni a tanács- apparátus tagjaival, politikai kép­zettségük és általános műveltségük színvonalának emelése szempont­jából, Nem egyedülálló ugyanis Lengyel elvtárs, jászárokszállási tanácselnökhelyettes, aki azt tart­ja, hogy ő már eleget tud. Többen nem olvasnak rendszeresen újsá­got, nincsenek tisztában a napi po­litikai eseményekkel; Ahhoz viszont, hogy ezeket a hi­bákat megszüntessék, változtatni kell a járási tanács munkamódsze­rén is. Vezetőinek, 'beosztottjai­nak egy-egy helyen többet — leg­alább egy napot — kell tartózkod­ni, s módszerbeli segítséget nyúj­tani, főleg a mostanában falura került elvtársaknak. A helyi tanácsok ve­zetői Terjéki elvtárstól, a járási tanács titkárától hiányolták legin­kább ezt. A járási tanácsnál is eléggé hát­térbe szorul a termelőszövetkeze­tek támogatása. Nem véletlen, hogy munkatársait úgy emlegetik a tsz- elnökök, hogy „az adatgyűjtők”. E jelzőt olyan esetekért kapták, mint ami a jászteleid Alkotmány Tsz- ben történt, ahol 15 perc alatt el­végezték a tavaszi szemlét. Itt je­gyezzük meg, hogy a gépállomási vezetők is ritka vendégek a terme­lőszövetkezetekben. A Jászberényi Gépállomás vezetőgárdájához tar­tozó Sólyom elvtárs ősz óta csak kétszer volt az általa patronált jászfényszarul Lenin Tsz-ben. Változtatni kellene a járási ta­nács szakelőadóinak munkamód­szerén is. Azok ugyanis az egyes szakfeladatokról nem tájékoztatják a helyi vezetőket, s így akarva, akaratlan elősegítik az ellenőrzés elmulasztását. Joggal sérelmezik a községekben azt is, hogy tanácsüléseiken a járási ta­nács vezetői ritkán vesznek részt. Képviseltetik ugyan a járási taná­csot, de hogyan? Jásztelekre pél­dául Gömbösnél, a kereskedelmi csoport vezetőjét, Jászfény szarura meg Faragó elvtársat azzal küldik ki, hogy „úgyis hazamegy"; Hely­telen ez a módszer. Bizonyítja ezt a megállapítást az is, hogy Gombosné még egyszer sem szólalt fel a já­rási tanács képviseletében; íme néhány megállapítás és gyorsan megoldásra váró feladat a járási pártbizottság útmutatásából. Mindez nem jelenti azt, hogy a ta­nácsapparátus munkájának zöme rossz. Mint a cikk elején is hang­súlyoztuk, sok érdeme van a ta­nácsnak a jászberényi járásban. A többet, jobbat akaró segítőszándék hozta felszínre ezeket a hibákat, megmutatva a gyenge pontokat. Bizonyára nem marad el orvoslá­suk sem. EGYIPTOM PIRAMISOK NÉLKÜL f,l nyugati siselüdemskratáknuk meg kell szívlelniük az SZKP XX. kongresszusának tanulságait“ KEVÉS ORSZÁGBÓL Írtak annyi könyvet és cikket, mint Egyiptomról, Soikezer különféle kiad­vány ismerteti ennek az országnak nagy múltját, ősi templomait, óriási piramiasait, de a modern Egyiptom problémáiról és életéről szóló megbízható mű párját ritkítja Úgy gondoltam, Kairó is poros és rendezetted, mint a legtöbb keleti város. De gépkocsink egy tel­jesen modem város gyönyörű, aszfaltos útján gör­dült végig. Igen sok utca nemrég épült újjá, köztük a főútvonal, a Július 26-a utca is (1952. július 26. volt az egyiptomi király trónfosztásának napja.) Ezen az utcán már nincsenek villamos-sínek, az út­testet aszfalt borítja, a járdákat pedig aöldelő fák övezik) As idegen elnyomás hosszú évei súlyos öröksé­get hagytak hátra. A hódítók inkább törődtek az egyiptomi gyapot megszerzésével, mint iskolák építé­sével. Ezéirt aztán a lakosság majdnem teljesen írás- tudatlan volt. Sok egyiptomi ma sem tudja leírni a nevét. A szegényebbre ujjlenyomatai, a gazdagabbra pedig menogrammos peaséfenyomóval helyettesíti aláírását; Jóformán senki sem tudja pontosam, hány éves. De egy ideje mind több és több gyermek láto­gatja az ingyenes állami iskolákat; Kairó utcáim nagy kék színű táblák ötlenek sze­münkbe: arab betűs feliratuk azt hirdeti, hogy „Egyiptom jövője a sivatag meghódítása.” Egyszerű és pontos meghatározás! Egyiptom területének _ 97 százaléka sivatag. Az ország több mint húszmillió lakosának zöme a Nílus völgyében és deltájában él. A népsűrűség errefelé igen nagy: négyzetkilomé­terenként 550—600 lakos; A völgyben nincs egyetlen talpalatnyi kihasz­nálatlan föld sem. Még az utak szegélyén és a sok öntözőcsatorna meredek partján is vetések zöldéi­nek. A földhiány az egyiptomi falvak építkezésén is meglátszik. A kis házak sűrűn tapadnak egymás­hoz, Az utcák keskenyek és girbe-görbók; CSAK AZ ÉRTHETI meg igazán a gyarmatosí­tok hosszú egyiptomi uralmának végzetes következ­ményeit, aki saját szemével látta, milyen iszonyatos nyomorban tengődik Egyiptom lakosságának java­része; A legtöbb egyiptomi paraszt ma is hiányosan táplálkozik, a legelemibb szükségleteit sem tudja ki­elégíteni, nem részesül sem orvosi kezelésiben, sem oktatásban. Még sok idő és sok fáradság szükséges a gyarmati rendszer nyomainak eltüntetéséhez. Ezért nagyon fontos a sivatag meghódítása; Az egyiptomi nép a sivatag ellen vívott harc sok- ezeréves tapasztalatára tekinthet vissza. Ez a harc szakadatlanul folyik minden darabka megművelt föl­dön. Ha nem így volna, a sivatag forró homokja hamarosan betemetné a szántóföldeket is, a virágzó kerteket is. De a sivataggal vívott harc a legutóbbi időkig voltaképp csak a védekezésre korlátozódott. Az egyiptomi hatóságok most merész tervet készí­tettek a delta délnvuga+i oldalához csatlakozó Líbiai strata? földiének ói. nagy, termékeny tartománnyá változtatáséra. Ennek az új tartománynak at-Tahrir, vagyis Felszabadulás lesz majd a neve. Megérkeztünk Umm Szaberba, az új tartomány első falujába. Egyes utcák, takaros betanházak, is­kola, két klub (egy a férfiaknak és egy a nőiknek), orvosi rendelő, üzletek, mecset. A sporttelep is épül. Van vízvezeték, csatornahálózat. A lakásokban lesz vffllany és rádió. A falu melíett viíűamcserőmű épül. EGY MÉRNÖK -ELMONDTA nekünk, hogy az új tartomány látja majd el zöldségfélével és gyü­mölccsel Egyiptom nagy városait, valamint azokat az ipari központokat, amelyeknek felépítését a kor­mány elhatározta. Télen az új tartomány Európába exportál majd gyümölcsöt és zöldséget. Kairó, Alexandria és az ország több más városa már most is sok sárga- és görögdinnyét vásárol innen. Néhány év múlva virágba borulnak az itteni narancs- és mandaiánfák, magasba szökkennek, a dús lombú datolyapálmák, s zöldéinek majd a mangófák is. Addig is minden palánta fölé kis sátrat kell épí­teni. Ez a sátor védi meg a gyönge csemetét a siva­tag forró lehélletétől és a nap izzó sugaraitól.­Ezután egy másik falut látogattunk meg. Ennek építése már majdnem befejeződött. A falu határá­ban lévő mezők még bevetetlenek, de már teljesen megmunkáltán várják a vetést. A csatornahálózat itt is takaros négyszögekre osztja a homok elegyen­getett felületét. Megtudtuk, hogy az építők a sivatag felületének egyengetése során nagy termőföldterü­letre bukkanták. Kiderült, hogy az ókori Egyiptom lakói művelték ezt a földet, de később az ivadékok elhanyagolták az öntözőműveket, s a sivatag el­nyelte a valaha virágzó mezőket. AZ EGYIPTOMI KORMÁNY at-Tahrir tarto­mányban szövetkezeti mintagazdaságokat szándéko­zik létesíteni, s meg akarja tanítani a fellahokat a korszerű mezőgazdasági módszerekre. A kormány már kidolgozta a nagyobb községekben a létesítendő kulturális központok tervéi.. E kulturális központok­ban iskola, kórház, állatorvosi rendelő, mozi és könyvtár működik majd. Rövisedeson megkezdődik majd a féllahök részére szervezett mezőgazdasági tanácsadás is. Minden tizenötezer parasztra jut majd egy ilyen kulturális központ; Nagyon fontos a falvak ivóvíz-ellátása.- A Nílus iszapos, mikrobáktól hemzsegő vizének fogyasztása tömeges megbetegdéseket okoz; A mezőgazdaság fellendítésére irányuló intézke­dések szorosan kapcsolódnak az iparfejlesztő tervek­hez, amelyek alapján at-Tahrir tartományban kon­zerv-, cement- és cipőgyár is épül majd. Az egyiptomiak Miszr al-Khalidának (örök Egyiptomnak nevezik hazájukat. Az egyiptomi nép ősi civilizációjára emlékeztetnek a mindmáig épen maradt piramisok és templomok. De nemcsak az ősi civilizáció Egyiptom igazi dicsősége: Egyiptom most harcolja ki „helyét a XX. század éleiéiben.” Az ..Örök Egyiptom” népe lerázta a gyarmati igát, s eltökélten építi jövőjét. Trta: O. ROVTDN Berlin (MTI.) A nyugatnémet­országi szociáldemokraták baloldali ellenzékének lapja, a Hamburgban megjelenő Die Andere Zeitung, Németország Szocialista Egység­pártja III. értekezletével és a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglalkozó cikké­ben kifejti, hogy a Német Szociál­demokrata Pártnak pozitív követ­keztetéseket kell levonnia mindkét tanácskozásiból. A lap követeli, hogy a Német Demoäcratikus Köz­társaság nagy vívmányait ültessék majd át a jövendőbeli egyesített Németországba. A Die Andere Zei­tung ezzel kapcsolatban hangoz­tatja: „A munkásosztály élőtt igazol­hatatlan magatartás lenne, ha a craMsták azon törnék a fejűket, mi­lyen módon lehetne a szocializá­lást, a földreformot., az egységes társadalombiztosítást és az iskola­reformot felszámolni, ahelyett, hogy azon tanakodnának, mint lehetne e nagyjelentőségű vívmányokat az újraegyesített Németországban meg­honosítani. A lap az SZKP XX; kongresszu­sának jelentőségét, elemezve meg­állapítja: „A nyugati szocialisták a szo­ciáldemokrácia nagy és talán utolsó történelmi esélyét hagynák kihasz­nálatlanul, ha nem szívlelnék meg az SZKP XX. kongresszusának ta­nulságait és nem vizsgálnák félül az új fejlődés megvilágításában eddigi állásfoglalásaikat. Ez foko­zott mértékben áll a németországi szociáldemokratákra, akiknek most a következő két eshetőség között kell választeniok: vagy eltemetik reményeiket és a nénjpt újraegye­sítés jelszavát nem szocialistáknak engedik át, vagy a munkásosztály erejéből új reményt merítve, hatá­sos kezdeményező lépéseket tesz­nek Németország újraegyesítésének megvalósítására. (MTI.) Hazautazott az Egyesült Államokból a Tuapsze szov­jet tartályhajó legénységének öt volt tagja New York (TASZSZ.) Április 7-én New Yorkból repülőgépen ha­zaindult a Taupsze szőriét tartály­hajó legénységének öt volt tagja. Mint ismeretes, a Taupsze tar- tádyhajót a esangkaisekteták 1954- ben kalóz módon elfogták. A hajó legénységének nagyrésze Tajvan szigetéről már hazatért. A legény­ség többi tagját tavaly Tajvan szi­getéről az Egyesült Államokba vit­ték; A tartályhajó legénységének fenti öt tagja az Egyesült Álla­mokban a szovjet nagykövetséghez fordult, hogy segítse elő hazatéré­süket. (MTI.) 4 Malájföldi Kommunista Párt a héketárgyalások újrakezdését javasolja Peking (Uj-Kína). Szingapúri sajtójelentések szerint Abdul Rah­man , a malájföldd államszövetség főminásztere, április 2-án Szonga- purban megtartott sajtóértekezletén közölte, hogy a Malájföldi Kom­munista Párt átiratot intézett hoz­zá, amelyben a béketárgyalások új­rakezdését javasolja a Malájföldön folyó háború megszüntetése érde­kében. A Malájföldi Kommunista Párt­nak a főminiszterhez intézett át­irata hangsúlyozza, hogy a Maláj - földön folyó háború csak akkor ér- hét véget és a béke csak akkor áll­hat helyre, ha a malájföldi hatósá­gok újrakezdik a tárgyalásokat és a malájföldi népnek, beleértve a kommunistákat, megadják demok­ratikus jogaikat és politikai sza­badságjogaikat, ha tartózkodnak a malájföldi kommunisták politikai megalázásától és az éllen ük alkal­mazott megtorlásoktól. (MTI.) Az árvízkárosultakért, Szolnokon rendezte meg a Méhé­szet című folyóirat szerkesztősége a Szolnok megyei méhészek megyei tanácskozását. A tanácskozáson Szabó László hadirokkant, a jász­berényi méhész-szakcsoport tagja felajánlotta, hogy egy méhcsaládot kaptárral együtt odaajándékoz az ■ árvíakárosul taknak, * A Talajjavító Vállalat mezőtúri munkahelyén , idáig 1772 forintot gyűjtöttek össze az' árvízkárosul­taknak. • A tiszafüredi járásban tovább folytatják a gyűjtést. Eddig 32.403 forintot, 23 mázsa búzát, 13 mázsa kukoricát, 28 mázsa burgonyát,— ezenkívül szarvasmarhát, juhot, sertést, szalonnát és ruhaneműt gyűjtöttek. * A Szolnoki ügyvédi Kamara az árvízkárosultak részére 20 ezer fo­rintot küldött. * A szolnoki Achim András-űti is­kola és a Verseghy-úti óvoda neve­lő testület» és fizikai dolgozói, va­lamint az iskola négyszázhárom ta­nulója összesen 1.449 forint 60 fil­lért gyűjtött az árvízkárosultak megsegítésére. Hajdú Dénesné és Bozsik Tiborné nevelő mesedélutá­nok és filmvetítések rendezésével is gyarapították az összeget, * A szolnoki Sipos-téri iskola öt­száztizenhat tanulója 1.416 forintot küldött a dunai árvíz károsultjai­nak, • A kungyalui tanács vb, elnöke, Vincze .András, 100 forintot, Garáz Sándor szintén ennyit, a vb. titkár 40 forintot ajánlott fel az árvízká­rosultaknak. A pedagógusok 50—50 forint felajánlásával fejezték ki se- gítőkészsógüket, * Az árvízkárosultak javára a Ti- szamenti Vegyiművekben a dolgo­zók átlag havi fizetésük 2—3 szá­zalékát ajánlották fel; A gyár műszaki és adminisztratív dolgozói ezenkívül önkéntes munkát vállal­tak egy vágány-áthelyezési mun­kán olyan feltétellel, hogy az erre járó munkabérüket az ánizsujtotta területek lakosságának utalják át « A Felső jászsági Állami Gazdaság dolgozói is igaz szívvel ajánlották fel fizetésük egynapira eső összegét. Több mint 8.000 forintot küldenek el segítségképpen. Az ifjúság külö­nösen példát mutatott a felajánlá­sokban, » A Szolnok megyei Kéményseprő Vállalat es a Szolnoki Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói fi­zetésük 3 százalékát küldik el az árvízkárt szenvedett lakosságnak. * A szolnoki Thökőly-úti általános iskola Zrínyi Ilona és Dózsa György úttörőcsapata a pénzbeli hozzájá­ruláson kívül ruhát gyűjt és szem­léltető eszközöket készít a kárt- szenvedett iskolák részére. * A szajoli úttörők zsebpénzükből 3—4 forintot ajánlottak fel azoknak a kispajtásoknak a megsegítésére, akiket a pusztító árvíz hajléktalan­ná tett­D1S Z-hírek A jászszentandrási területi DISZ szervezet az ,,%iekesmadár'' című háramfelvonásos színdarabbal szó­rakoztatja a falu lakosságát, míg a gépállomás fiataljai április 22-én mutatják be a „Nagymamát,” • A j ászalsószen tgyörgyi fiatalok gyümölcsöt termesztenek, amely­nek jövedelmét a szervezet sport- és játékfelszerelésének bővítésére használják fel. » Érdekes ankétet rendez, április 13-án a kisújszállási DISZ Bizott­ság; A gyűlésre meghívják a DISZ tagokat, a szülőket, a párttitkáro­kat, akik elmondják majd, mit vár­nak az ifjúsági szövetségtől. Tsz ve*etőkép*ő tanfolyamok záróvizsgája Mezőtúron és Torükszentmiklóson Néhány nappal ezelőtt tartották Törökszentmiklóson és Mezőtúron a tsz vezetőképző tanfolyamok zá­róvizsgáját. Ezeken az elméleti oktatás mel­lett sok gyakorlati kérdései ismer­kedtek meg azok a tsz-tagok, akik még nemrégen fogtak hozzá a kö­zös gazdálkodáshoz és így előttük a nagyüzemi termelés sok-sok prob­lémája ismeretlen volt, A törökszentmiklósi és a mező­túri tanfolyamon ös zesen 83 hall­gató vett részt. Kitűnően vizsgá­zott Hcdos Sándor, a tiszaderzsi Űj Barázda Tsz elnöke, valamint Nagy Irtván, a martfűi Tisza Tsz tagja;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents