Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-08 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VUL évfolyam, ti. szám, 1958. április 8. vasárnap.------^ /* M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A leszerelés kérdéséről (2. o.) — Úttörőélet (2. o.) — A nemzetközi erőviszonyok alakulása a második világháború után (2. o.) — Levél Nagybaracskáról Karcagra (3. ö.J — Hős szovjet asszonyok (4. o.) — Kakas (5. o.) — Hírek, Apróhirdetések, Sport (6. 0-) c A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ] L A második negyedév kezdetén A TAVASZI MUNKÁK SIKERÉÉRT J Uányszor hallottuk az elmúlt három hónapban: „Csak az 1 1 első negyedéven legyünk túl. Ha kitavaszodik, jönnek a jó idők, nem félünk a lemaradástól!” Most már megállapíthatjuk, hogy sem az aggodalom, sem a bizakodás nem volt alaptalan. Az előzetes számításokból kitűnik, hogy megyénk ipara összességében komoly adósságot szerzett, különösen februárban és márciusban. Negyedéves szinten nem váltotta valóra tervét egy sor fontos nagyüzem, mint a Jászberényi Aprítógépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnoki Papírgyár, öt nagy téglagyárunk, s több helyi ipari vália'at. Ugyanakkor igaz az is. hogy a téli hideg elmúltával — a fel- szabadulási műszakon — eredményes erőfeszítéseket tettek gyárainkban, hogy mielőbb kiküszöböljék a csorbát. Főleg ott növekedett jó iramban a termelés, ahol a pártszervezet és a kommunisták kezükbe ragadták a kezdeményezést, s megérttették a munkások, műszaki dől-, gozók széles rétegével, hogy az adott lehetőségek minél jobb felhasználásával, a télről még visszamaradt akadályok leküzdésével kell megnyerni a harcot. Így volt ez a Szolnoki Papírgyárban, mely a lemaradókhoz számít ugyan, de a felszabadulási műszakon — ez évben először — mennyiségi tervét nemcsak teljesítete, hanem közel három százalékkal téli is szárnyalta. Igazságtalanok lennénk, ha a teiv-lemaradásért a műszaki cs gazdasági vezetőket okolnánk. Ahol például a csővezetékek napjában többször befagytak, a munkásokat órás késéssel hordták a vonatok, az anyag nem érkezett meg idejében, ott valóban nem bontakozhatott ki a verseny. A vezetők sem sokat tehettek ez ellen. Jó azonban, ha most, a második negyedév kezdetén összegezzük a tanulságokat, mert az akadályok e’ lenére eredményünk jobb, adósságunk kevesebb lehetett volna. | épten-nyomon hangoztatják vállalatainknál, gazdasági veze- tőszerveinknél az ütemességet. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata is felhívta erre a figyelmet. S hogy ez mennyire fontos feltétele a tervszerű, eredményes munkának, legjobban a példák bizonyítják. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 1955. évi tervét egy hónappal élőbb befejezte. így maradt ideje az előkészületekre. Az év első napjától kezdve rendszeresen, egyenletesen adta ki a gépeket, s ami a legfontosabb, március 25-re befelezte az első negyedévre tervezett gyártmány-kibocsátást, s maradt ideje ahhoz, hogy felkészüljön a második negyedévre. Sajnos, vannak olyan üzemek is. amelyek sehogy sem tudjál: elérni az ütemességet, s a puszta törekvésnél nem jutottak élőbbé. Főként ott vannak ilyen bajok, ahol a vállalat széleskörű kooperációra van utálva. Évek óta szinte rendszeresen ismétlődik az a rossz szokás, hogy a tervnegyedre kiutalt anyagokat egysummában. a negyedév utolsó hónapjában zúdítják a megrendelő vállalat nyakába és, így belekényszéritik a hévégi rohamba. A Jászberényi Aprítógépgyár mindjárt januárban azért maradt le, mert ő decemberi finisben — amikor több mint kétszeresére teljesítették a havi tervet — felélte minden előgyártmányát és a szereidé jóformán hetekig munka nélkül maradt. Hasonló a helyzet a Jászberényi Fémnyomó- és Le- mezáru gyárban is, illetve annyival jobb, hogy a márciusi 170 százalékos tervteijesítéssel sikerült pótolná az előző lemaradást, s negyedéves szinten nemcsak teljesítette tervét az üzem, hanem 3 százalékkal túl is szárnyalta. E néhány példából is nyilvánvaló, hogy a második negyedévben jóval nagyobb gondot kell fordítani üzemeinkben az egyenletes, ütemes munkára, mint eddig. S ez nem elérhetetlen. S ok javítanivaló van még a munkafegyelem területén. Tény. hogy a kényszerű üzemáilások vonatkésések nem befolyásolták kedvezően a kevésbé öntudatos dolgozók munkaszeretetét. Egyesek úgy gondolják: ha téléin kibírta az üzem a munkakieséseket, miért ne bírná továbbra is. így aztán a Tisza Cipőgyár gumiüzemében szabályos kártyázó-táxsaságcfc alakultak. Míg a gyártóköröik megfeszített irammal dolgoznak, 2—3 csoport a kazánház melletti helyiségben ultizik. Ugyanakkor a gumiüzem öt műhelye a legutóbbi időkig többezer pár lemaradással küzdött. Ilyen jelenségek mellett nem lehet elmenni szó nélkül, s párt- szervezeteinknek keményebben fel kell venni a harcot mindenféle liberalizmus ellen. Egyetlen napoai, áprüis 2-án a Jászberényi Fém-nyomóban tizenöt embert jelentettek igazolatlannak. Ám különféle indokokkal, több mint száztíz dolgozót engedtek el a művezetők erről a hétfői napról. Könnyen tehették, mert már. előre, a hónap elején túlórát igényeltek. Ebből is látszik, hogy a fegyelmezetlenség milyen károsan befolyásolja a munkát, rontja a termelékenységet cs a dolgozók munkakedvét is, mert hiszen senki sem szeret más helyett dolgozni. G ondoskod ni kell arról is, hogy a verseny tóréementesen húzódjék át a második negyedévre. Bár voltak kivételek — a Szolnoki Járműjavító, a Fűtoház—, a most lezárult felszabadulási versenyben nem tapasztalhattunk elég élénk vetélkedést. Elhanyagolták és értékelés nélkül hagyták az üzemen belül kialakult páros- versenyt. A nyilvánosság csupán a teljesítmény-százalékok kiírására szorítkozott, jóllehet a megyei üzemek nagyrészében a könnyűipari és az export nyersanyaggal dolgozó vállalatoknál mindinkább a minőségnek, a takarékosságnak, a termelékenységnek kell előtérbe kerülnie. Nem indult mozgalom üzemrészenként „a kiváló dolgozó’1 cím elnyerésére sem. Kár volna kihasználatlanul hagyni a dolgozók kezdeményezésében rejlő lehetőségeket, mikor a legtöbb gyárunknak bőven van mit „a tejbe aprítani.” A feszített terv mellett pótolni kell ■<i~' adósságot, vagy annak egy részét május 1-ig és az elkövetkezendő három hónap alatt. Ennek érdekében fel kell mérni a reális lehetőségeket is: hogy mennyi idó alatt, mit tudnak törleszteni a tartozásból. Meg kell jegyezni. ez esetben sem lehet cél az olyan vállalás, amely kizárólag mennyiséget hajszol. Könnyű elképzelni, hogy például a Vegyiművekben, vagy a Papírgyárban, ahol a termelési tervek a gépek meghatározott kapacitására épültek, nem növe’hető bizonyos határon túl a termelés. Ez a minőség romlásához, anyagpocsékoláshoz, a gépek idő előtti megrongálódásához vezet. Pontos műszaki számítások alapján az üzem dolgozóinak véleményét meghallgatva kell kitűzni az újabb célt, s ennek alapján kell egységes harcot indítani a lemaradás elemi Huszonkét traktoros teljesítette eddig kampánytervét a Cibakház! Gépállomáson Cibakházán van a megye jelenleg legjobb gépállomása. Már a téli gépjavításnál kitűnt, hogy dolgozói nagyszerű eredményekre készülnek ebben az évben. A gépjavítást elsőnek fejezték be és a tavasa munkák megkezdésekor azonnal az élre törtek. A brigádok egész évre szóló vállalásokat tettek április 4. tiszteletére: megfogadták, hogy éves tervüket 120 százalékra teljesítik, ezen belül a tavaszi te”vkötelezett- ségnek 115 százalékra tesznek eleget. A felszabadulási vensenyszakászban áttértek a váltott műszakra és Mé<j kút négyzetesen A Magyar Rádió hangos híradója a tél folyamán meglátogatta a mi gépállomásunkat, s a tavaszi munkáról való felkészülésről érdeklődött. A gépállomás dolgozói elmondták, hogy április 4. tiszteletére három négyzetesen vető gépet készítenek. A hidraulikus gép első példányát március 39-án próbálták ki a termelőszövetkezeti elnökök cs agro- nómusok előtt. A gép jól működött. Keresztben, hosszában haladva négyzetben rakta le a szemeket. A gépet id. Szabó Ferenc, Munka Érdemrenddel kitüntetett tőgépész e'gondoiása nyónján készítettük el. Nagy segít éget nyújtottak Horváth Béla műhelyvezető, valamint a műhely dolgozói. Hidraulikus kultivá- torra van ráépítve a vetőszerkezet, amelyet a kukorica vetése után könnyen le lehet szerelni s helyette ha úgy’ kívánják a körülmények, éjjel-nappal folyik a munka. A vetésből már csak a napraforgó é6 a kukorica van hátra. Jelenleg a napraforgót vetik négyzetesen. A kukorica vetéséhez is hozzáláttak volna, de a talaj hőmérséklete még nem megfelelő. Ezt a munkát hétfőn kezdik meg és több száz holddal nagyrebb területen végzik majd el, mint amennyi az eredeti tervükben áll, mert a gépállomás jól szervezte meg a szerződések kötését. A tavaszi kampánytervek mielőbbi teljesítése érdekében szélesre tő gépet készítünk felerősíteni kultíváter-kapákat, hogy géppel kapálhassunk. Még két ilyen négyzetesen vető gépet készítünk. A hozzá szükséges huzalok már megérkeztek, április 10—12-ig elvégezzük a munkát. Most kaptunk két új négyzetes .vetőgépet is, s így fokozottabb segítséget tudunk nyújtani a termelőszövetkezeteknek a napraforgó és kukorica négyzetes vetéséhez. Fülüp Ferenc, Tószeg, Gépál’omás. A jő kapcsolat Az egymás megsegítésének szép példáját adta a mezőhéki Augusztus 20. Termelőszövetkezet, Ez a közös gazdaság nemrég alakult, sőt az ősz folyamán még ők is támogatásra szorultak. Mikor meghallották, hogy a tőlük nem messze levő Tisza Tsz-ben nincsen elegendő takarmány, 70 mázsa silót ajánlottak fel a szomszédos közös gazdaság megsegítésére. körű verseny bontakozott ki a brigádok között. Ennek eredményeként közel hetven százalékra teljesítette már a gépállomás a tavaszi terveket. Ezen belül 22 traktoros végezte el a felszabadulási versenyszakasz idején a tavaszi kampánytervekben meghatározott feladatokat. Számosán vannak olyanok — mint Horváth István és Cimrák János fiatal traktorosok, akik több mint a terv másfé’szeresét, vagy vagy csaknem a másfélszeresét teljesítették. Levél a zsúmbeki fez-elnök képző iskoláról Mi, a zsámbéki tsz-elnökképzö iskola Szolnok megyei hallgatói, a Néplapon keresztül szeretnénk elmondani, milyen sok, hasznos dolgot tanultunk, amely a tsz-mozga- lomban, a nagyüzemi gazdálkodás tervszerű irányításában, munkáján ban nélkülözhetetlen. A sok elméleti tanulás ■ mellett hasznos tapasztalatokat szerzünk az üzemi gyakorlatok alkalmával, amikor élenjáró állami gazdaságok, tsz-ek bevált módszereit a helyszínen tanulmányozzuk. . Megismerkedünk a korszerű agrotechnikával, annak alkalmazásán Vél, a régi munka előnyeivel, helyes, gazdaságos felhasználásával, a nagyüzemi munka megszervezésével, a jövedelmezőség fokozásával. Az a javaslatunk, minden tszvezető igyekezzen elméleti képzettségét emelni, mert csak képzett vezetők képesek helytállni a szocialista mezőgazdaság építése során, GULYÁS ISTVÁN. A tis/asfabi Vörös Csillag Tsz-ben hasznos!!ják a kikapcsolt rizsiéi epeket * Az 1086. számú minisztertanácsi rendelet a monokultúrás rizstermelés megszüntetése és a talaj tápanyag egyensúlyának biztosítása érdekében előírja, hogy rizst csali vetésforgóban lehet termelni. Ilyen öntözéses vetésforgó például a gyakorlatban jól bevált hetes forgó, amelyben az első három szakasz rizs, a negyedik és ötödik vöröshere, a hatodik kalászos, a hetedik pedig istállótrágyázott kapásnövény. Ha esetleg kihagyjuk a kalászost, amit rendszerint öntözés nélkül szoktunk termelni, még mindig intenzív hatos rizses vetésforgót kapunk, amelyben a vöröshere és a kapásnövény öntözésével nagy terméseredményre számíthatunk. A kikapcsolt rizstelepek kalitkáiban a vöröshere árasztó öntözése csak akkor végezhető el jó eredménnyel, bn a gyors elárasztást gyors lecsapol ás is követi, mert a nyári melegben a vöröshere 12 óra hosszánál tovább terjedő vízborítást károsodás'nélkül nem bír. Mivel rizstelepeink nagyrészét egyoldalú rizstermelésre építették, számos kalitka az öntöző vizet a mellette levő kalitkából, annak elárasztása után kapja. így az öntözés ideje a vöröshere számára túl hosszú. A lecsapol ás is legtöbbször kalitkáról kalitkára történik, ami az elbontás idejét méginkább fokozza. A fentiek megoldása érdekében szükségessé válik a telep átépítése. Bátor kezdeményezés indult Ti- szasülyön a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. A szövetkezet tagjai saját erőből építik át a 25 holdas kikapcsolt rizstelepet. A lejtőkre keresztirányíj rizsgátakat elbontják, és az így nyert nagyobb táblákon sávos, csörgedeztek! öntözésre rendezkednek be. Ahol a terep lejtése megengedi, az ideiglenes öntözőcsatorna helyett a rizs- gátak koronájába építik be az állandó jellegű csatornákat. Ezzel a berendezéssel a vörösherét a vetésforgóban követő kapásnövény barázdás öntözése is lehetővé válik. A Jászkiséri Gépállomás támogatásával a tsz-ben igen lelkes munka folyik. Szalóki Alajos traktorvezető a rizsgátak gépi erővel való szélbonlásánák módjával kísérletezik. Ez az eljárás ezideig ismeretlen volt, de máris ragy közkedveltségnek örvend a szövetkezeti tagok körében. Bágyi Sándor növénytermelési brigádvezető, valamint Korpás András és Táncos András tsz- tagok irányítása alatt a szövetkezetben igen jó ütemben halad a rizstelep építése Kiss Istváu mezőgazdász RIGÓ LAJOS papírgépes művezető nagy gonddal és hozzáértéssel irányítja a munkát. Minőségi és mennyiségi feladatát rendszeresen teljesíti. Az ő műszakja a legjobb. RÓZSAHEGYI BELA vi I lány hegesztő, a Tisza nyomócső hegesztésénél, ha a munka úgy kívánta 24 órán át is dolgozott. Teljesítménye 100 százalék felett van. SÁNDOR FERENC tekercsvágó gépvezető. Az első ne gyedévben minőségi kifogás nem merült fel munkája ellen. A felszabadulási műszakon 130—140 százalékos tel- fesítménnyel dolgozott. A Szolnoki Papírgyár „derékhadába»”
