Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VUL évfolyam, ti. szám, 1958. április 8. vasárnap.------^ /* M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A leszerelés kérdéséről (2. o.) — Úttörőélet (2. o.) — A nemzetközi erőviszonyok alakulása a második világháború után (2. o.) — Levél Nagybaracskáról Karcagra (3. ö.J — Hős szovjet asszonyok (4. o.) — Kakas (5. o.) — Hírek, Apróhirde­tések, Sport (6. 0-) c A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ] L A második negyedév kezdetén A TAVASZI MUNKÁK SIKERÉÉRT J Uányszor hallottuk az elmúlt három hónapban: „Csak az 1 1 első negyedéven legyünk túl. Ha kitavaszodik, jönnek a jó idők, nem félünk a lemaradástól!” Most már megállapíthatjuk, hogy sem az aggodalom, sem a bizakodás nem volt alaptalan. Az előze­tes számításokból kitűnik, hogy megyénk ipara összességében komoly adósságot szerzett, különösen februárban és márciusban. Negyedéves szinten nem váltotta valóra tervét egy sor fontos nagyüzem, mint a Jászberényi Aprítógépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnoki Pa­pírgyár, öt nagy téglagyárunk, s több helyi ipari vália'at. Ugyanakkor igaz az is. hogy a téli hideg elmúltával — a fel- szabadulási műszakon — eredményes erőfeszítéseket tettek gyáraink­ban, hogy mielőbb kiküszöböljék a csorbát. Főleg ott növekedett jó iramban a termelés, ahol a pártszervezet és a kommunisták kezükbe ragadták a kezdeményezést, s megérttették a munkások, műszaki dől-, gozók széles rétegével, hogy az adott lehetőségek minél jobb felhasz­nálásával, a télről még visszamaradt akadályok leküzdésével kell megnyerni a harcot. Így volt ez a Szolnoki Papírgyárban, mely a le­maradókhoz számít ugyan, de a felszabadulási műszakon — ez évben először — mennyiségi tervét nemcsak teljesítete, hanem közel három százalékkal téli is szárnyalta. Igazságtalanok lennénk, ha a teiv-lemaradásért a műszaki cs gazdasági vezetőket okolnánk. Ahol például a csővezetékek napjá­ban többször befagytak, a munkásokat órás késéssel hordták a vo­natok, az anyag nem érkezett meg idejében, ott valóban nem bonta­kozhatott ki a verseny. A vezetők sem sokat tehettek ez ellen. Jó azonban, ha most, a második negyedév kezdetén összegezzük a ta­nulságokat, mert az akadályok e’ lenére eredményünk jobb, adóssá­gunk kevesebb lehetett volna. | épten-nyomon hangoztatják vállalatainknál, gazdasági veze- tőszerveinknél az ütemességet. Pártunk Központi Vezető­ségének márciusi határozata is felhívta erre a figyelmet. S hogy ez mennyire fontos feltétele a tervszerű, eredményes munkának, leg­jobban a példák bizonyítják. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár 1955. évi tervét egy hónappal élőbb befejezte. így maradt ideje az előkészületekre. Az év első napjától kezdve rendszeresen, egyen­letesen adta ki a gépeket, s ami a legfontosabb, március 25-re be­felezte az első negyedévre tervezett gyártmány-kibocsátást, s maradt ideje ahhoz, hogy felkészüljön a második negyedévre. Sajnos, vannak olyan üzemek is. amelyek sehogy sem tudjál: elérni az ütemességet, s a puszta törekvésnél nem jutottak élőbbé. Főként ott vannak ilyen bajok, ahol a vállalat széleskörű kooperá­cióra van utálva. Évek óta szinte rendszeresen ismétlődik az a rossz szokás, hogy a tervnegyedre kiutalt anyagokat egysummában. a ne­gyedév utolsó hónapjában zúdítják a megrendelő vállalat nyakába és, így belekényszéritik a hévégi rohamba. A Jászberényi Aprítógép­gyár mindjárt januárban azért maradt le, mert ő decemberi finis­ben — amikor több mint kétszeresére teljesítették a havi tervet — felélte minden előgyártmányát és a szereidé jóformán hetekig munka nélkül maradt. Hasonló a helyzet a Jászberényi Fémnyomó- és Le- mezáru gyárban is, illetve annyival jobb, hogy a márciusi 170 százalékos tervteijesítéssel sikerült pótolná az előző lemaradást, s ne­gyedéves szinten nemcsak teljesítette tervét az üzem, hanem 3 szá­zalékkal túl is szárnyalta. E néhány példából is nyilvánvaló, hogy a második negyedév­ben jóval nagyobb gondot kell fordítani üzemeinkben az egyenletes, ütemes munkára, mint eddig. S ez nem elérhetetlen. S ok javítanivaló van még a munkafegyelem területén. Tény. hogy a kényszerű üzemáilások vonatkésések nem befolyásolták ked­vezően a kevésbé öntudatos dolgozók munkaszeretetét. Egyesek úgy gondolják: ha téléin kibírta az üzem a munkakieséseket, miért ne bírná továbbra is. így aztán a Tisza Cipőgyár gumiüzemében sza­bályos kártyázó-táxsaságcfc alakultak. Míg a gyártóköröik megfeszí­tett irammal dolgoznak, 2—3 csoport a kazánház melletti helyiség­ben ultizik. Ugyanakkor a gumiüzem öt műhelye a legutóbbi időkig többezer pár lemaradással küzdött. Ilyen jelenségek mellett nem lehet elmenni szó nélkül, s párt- szervezeteinknek keményebben fel kell venni a harcot mindenféle libe­ralizmus ellen. Egyetlen napoai, áprüis 2-án a Jászberényi Fém-nyo­móban tizenöt embert jelentettek igazolatlannak. Ám különféle indo­kokkal, több mint száztíz dolgozót engedtek el a művezetők erről a hétfői napról. Könnyen tehették, mert már. előre, a hónap elején túlórát igényeltek. Ebből is látszik, hogy a fegyelmezetlenség milyen károsan befolyásolja a munkát, rontja a termelékenységet cs a dol­gozók munkakedvét is, mert hiszen senki sem szeret más helyett dolgozni. G ondoskod ni kell arról is, hogy a verseny tóréementesen hú­zódjék át a második negyedévre. Bár voltak kivételek — a Szolnoki Járműjavító, a Fűtoház—, a most lezárult felszabadulási versenyben nem tapasztalhattunk elég élénk vetélkedést. Elhanya­golták és értékelés nélkül hagyták az üzemen belül kialakult páros- versenyt. A nyilvánosság csupán a teljesítmény-százalékok kiírására szorítkozott, jóllehet a megyei üzemek nagyrészében a könnyűipari és az export nyersanyaggal dolgozó vállalatoknál mindinkább a minő­ségnek, a takarékosságnak, a termelékenységnek kell előtérbe kerül­nie. Nem indult mozgalom üzemrészenként „a kiváló dolgozó’1 cím elnyerésére sem. Kár volna kihasználatlanul hagyni a dolgozók kezdeményezé­sében rejlő lehetőségeket, mikor a legtöbb gyárunknak bőven van mit „a tejbe aprítani.” A feszített terv mellett pótolni kell ■<i~' adós­ságot, vagy annak egy részét május 1-ig és az elkövetkezendő há­rom hónap alatt. Ennek érdekében fel kell mérni a reális lehetőségeket is: hogy mennyi idó alatt, mit tudnak törleszteni a tartozásból. Meg kell je­gyezni. ez esetben sem lehet cél az olyan vállalás, amely kizárólag mennyiséget hajszol. Könnyű elképzelni, hogy például a Vegyimű­vekben, vagy a Papírgyárban, ahol a termelési tervek a gépek meg­határozott kapacitására épültek, nem növe’hető bizonyos határon túl a termelés. Ez a minőség romlásához, anyagpocsékoláshoz, a gépek idő előtti megrongálódásához vezet. Pontos műszaki számítások alapján az üzem dolgozóinak véleményét meghallgatva kell kitűzni az újabb célt, s ennek alapján kell egységes harcot indítani a lema­radás elemi Huszonkét traktoros teljesítette eddig kampánytervét a Cibakház! Gépállomáson Cibakházán van a megye jelenleg legjobb gépállomása. Már a téli gépjavításnál kitűnt, hogy dolgozói nagyszerű eredményekre készülnek ebben az évben. A gépjavítást el­sőnek fejezték be és a tavasa mun­kák megkezdésekor azonnal az élre törtek. A brigádok egész évre szóló vállalásokat tettek április 4. tisz­teletére: megfogadták, hogy éves tervüket 120 százalékra teljesítik, ezen belül a tavaszi te”vkötelezett- ségnek 115 százalékra tesznek ele­get. A felszabadulási vensenyszakász­ban áttértek a váltott műszakra és Mé<j kút négyzetesen A Magyar Rádió hangos híradója a tél folyamán meglátogatta a mi gépállomásunkat, s a tavaszi mun­káról való felkészülésről érdeklő­dött. A gépállomás dolgozói el­mondták, hogy április 4. tisztele­tére három négyzetesen vető gépet készítenek. A hidraulikus gép első példányát március 39-án próbálták ki a ter­melőszövetkezeti elnökök cs agro- nómusok előtt. A gép jól működött. Keresztben, hosszában haladva négyzetben rakta le a szemeket. A gépet id. Szabó Ferenc, Munka Érdemrenddel kitüntetett tőgépész e'gondoiása nyónján készítettük el. Nagy segít éget nyújtottak Horváth Béla műhelyvezető, valamint a mű­hely dolgozói. Hidraulikus kultivá- torra van ráépítve a vetőszerkezet, amelyet a kukorica vetése után könnyen le lehet szerelni s helyette ha úgy’ kívánják a körülmények, éjjel-nappal folyik a munka. A ve­tésből már csak a napraforgó é6 a kukorica van hátra. Jelenleg a napraforgót vetik négyzetesen. A kukorica vetéséhez is hozzáláttak volna, de a talaj hőmérséklete még nem megfelelő. Ezt a munkát hétfőn kezdik meg és több száz holddal nagyrebb területen végzik majd el, mint amennyi az eredeti tervükben áll, mert a gépállomás jól szervezte meg a szerződések kö­tését. A tavaszi kampánytervek mi­előbbi teljesítése érdekében széles­re tő gépet készítünk felerősíteni kultíváter-kapákat, hogy géppel kapálhassunk. Még két ilyen négyzetesen vető gépet készítünk. A hozzá szüksé­ges huzalok már megérkeztek, áp­rilis 10—12-ig elvégezzük a mun­kát. Most kaptunk két új négyze­tes .vetőgépet is, s így fokozottabb segítséget tudunk nyújtani a ter­melőszövetkezeteknek a napraforgó és kukorica négyzetes vetéséhez. Fülüp Ferenc, Tószeg, Gépál’omás. A jő kapcsolat Az egymás megsegítésének szép példáját adta a mezőhéki Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet, Ez a közös gazdaság nemrég alakult, sőt az ősz folyamán még ők is támo­gatásra szorultak. Mikor meghal­lották, hogy a tőlük nem messze levő Tisza Tsz-ben nincsen elegen­dő takarmány, 70 mázsa silót aján­lottak fel a szomszédos közös gaz­daság megsegítésére. körű verseny bontakozott ki a bri­gádok között. Ennek eredménye­ként közel hetven százalékra telje­sítette már a gépállomás a tavaszi terveket. Ezen belül 22 traktoros végezte el a felszabadulási ver­senyszakasz idején a tavaszi kam­pánytervekben meghatározott fel­adatokat. Számosán vannak olyanok — mint Horváth István és Cimrák János fiatal traktorosok, akik több mint a terv másfé’szeresét, vagy vagy csaknem a másfélszeresét tel­jesítették. Levél a zsúmbeki fez-elnök képző iskoláról Mi, a zsámbéki tsz-elnökképzö iskola Szolnok megyei hallgatói, a Néplapon keresztül szeretnénk el­mondani, milyen sok, hasznos dol­got tanultunk, amely a tsz-mozga- lomban, a nagyüzemi gazdálkodás tervszerű irányításában, munkáján ban nélkülözhetetlen. A sok elméleti tanulás ■ mellett hasznos tapasztalatokat szerzünk az üzemi gyakorlatok alkalmával, amikor élenjáró állami gazdaságok, tsz-ek bevált módszereit a helyszí­nen tanulmányozzuk. . Megismerkedünk a korszerű ag­rotechnikával, annak alkalmazásán Vél, a régi munka előnyeivel, he­lyes, gazdaságos felhasználásával, a nagyüzemi munka megszervezésé­vel, a jövedelmezőség fokozásával. Az a javaslatunk, minden tsz­vezető igyekezzen elméleti kép­zettségét emelni, mert csak képzett vezetők képesek helytállni a szo­cialista mezőgazdaság építése során, GULYÁS ISTVÁN. A tis/asfabi Vörös Csillag Tsz-ben hasznos!!ják a kikapcsolt rizsiéi epeket * Az 1086. számú minisztertanácsi rendelet a monokultúrás rizsterme­lés megszüntetése és a talaj táp­anyag egyensúlyának biztosítása érdekében előírja, hogy rizst csali vetésforgóban lehet termelni. Ilyen öntözéses vetésforgó például a gya­korlatban jól bevált hetes forgó, amelyben az első három szakasz rizs, a negyedik és ötödik vörös­here, a hatodik kalászos, a hetedik pedig istállótrágyázott kapásnö­vény. Ha esetleg kihagyjuk a kalá­szost, amit rendszerint öntözés nél­kül szoktunk termelni, még mindig intenzív hatos rizses vetésforgót kapunk, amelyben a vöröshere és a kapásnövény öntözésével nagy terméseredményre számíthatunk. A kikapcsolt rizstelepek kalitkái­ban a vöröshere árasztó öntözése csak akkor végezhető el jó ered­ménnyel, bn a gyors elárasztást gyors lecsapol ás is követi, mert a nyári melegben a vöröshere 12 óra hosszánál tovább terjedő vízborí­tást károsodás'nélkül nem bír. Mi­vel rizstelepeink nagyrészét egyol­dalú rizstermelésre építették, szá­mos kalitka az öntöző vizet a mel­lette levő kalitkából, annak el­árasztása után kapja. így az öntö­zés ideje a vöröshere számára túl hosszú. A lecsapol ás is legtöbbször kalitkáról kalitkára történik, ami az elbontás idejét méginkább fo­kozza. A fentiek megoldása érde­kében szükségessé válik a telep át­építése. Bátor kezdeményezés indult Ti- szasülyön a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. A szövetkezet tag­jai saját erőből építik át a 25 hol­das kikapcsolt rizstelepet. A lej­tőkre keresztirányíj rizsgátakat el­bontják, és az így nyert nagyobb táblákon sávos, csörgedeztek! ön­tözésre rendezkednek be. Ahol a terep lejtése megengedi, az ideig­lenes öntözőcsatorna helyett a rizs- gátak koronájába építik be az ál­landó jellegű csatornákat. Ezzel a berendezéssel a vörösherét a vetés­forgóban követő kapásnövény ba­rázdás öntözése is lehetővé válik. A Jászkiséri Gépállomás támoga­tásával a tsz-ben igen lelkes mun­ka folyik. Szalóki Alajos traktor­vezető a rizsgátak gépi erővel való szélbonlásánák módjával kísérlete­zik. Ez az eljárás ezideig ismeret­len volt, de máris ragy közkedvelt­ségnek örvend a szövetkezeti tagok körében. Bágyi Sándor növényter­melési brigádvezető, valamint Kor­pás András és Táncos András tsz- tagok irányítása alatt a szövetke­zetben igen jó ütemben halad a rizstelep építése Kiss Istváu mezőgazdász RIGÓ LAJOS papírgépes művezető nagy gonddal és hozzáértéssel irányítja a munkát. Mi­nőségi és mennyiségi feladatát rend­szeresen teljesíti. Az ő műszakja a legjobb. RÓZSAHEGYI BELA vi I lány hegesztő, a Tisza nyomócső he­gesztésénél, ha a munka úgy kívánta 24 órán át is dolgozott. Teljesítménye 100 százalék felett van. SÁNDOR FERENC tekercsvágó gépvezető. Az első ne gyedévben minőségi kifogás nem me­rült fel munkája ellen. A felszabadu­lási műszakon 130—140 százalékos tel- fesítménnyel dolgozott. A Szolnoki Papírgyár „derékhadába»”

Next

/
Thumbnails
Contents