Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-07 / 83. szám
1956. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért kezelik bürokratikuson a munkások újitáscit a Bútorgyárban ? Szép eredményeket hozott az újítási hét a Tisza Bútorgyárban is. Nem kevesebb, mint 15 javas- 'atot adtak a dolgozók — szemelőtt tartva az üzemi újítási feladat tervét. Olyan fontos műszaki problémák vártak megoldásra ezúttal, mint pl, a műveletek összevonása, a gépi előtolás megvalósítása, az enyvező korszerűsítése, stb. A vállalat szakmunkásai igyekeztek megoldani a feladatokat. Kávéi Ignác 68 éves karbantartólakatos most Is alaposan kitett magáért. Már eddig is több hasznos újítással tette gyorsabbá és egyszerűbbé a gyártást. A múlt év uto’só negyedében pl. két régi gépet úgy alakított át, hogy a konyhaszekrények görbe ajtóit ma 8 művelet helyett kettővel tudják elkészíteni. Most újabb négy hasznos javaslattal ált elő s elgondolásait mindjárt le is rajzolta, hogy a műszaki tanács — melyet a javaslatok felülbírálására alakítottak — könnyebben eligazodjék rajta, ki tudja számolni, hogy érdemes-e valóraváltani, vagy sem. Hável Ignácra a TMK műhe’y- ben találtam rá, amint éppen magyarázott az egyik gyalúsnak. Megkértem, hogy a legfrissebb újításairól beszéljen. — A mostaniak közül a csapológép átalakítására tett javaslatomat tartom a legjelentősebbnek — kezdett hozzá. — Eddig és még most is a hosszabb deszkadarabok végeinek csapolását két fogással végezzük. Előbb beraktunk négy-öt darabot és lecsapoltuk az egyik oldalon. Aztán megfordítottuk és a másik oldalán is megtettük ugyanezt. Gondolható, hogy így lassacskán haladt a munka. Most két csapot!"épet akarok szembeállítani egymással, mégpedig úgy, hogy az egyik sínen mozgatható legyen, mert csak így lehet rajta majd a különböző hosszúságú darabokat megmunkálni. Ügy számolom, az új gépkonstrukció 50 száHÁVEL IGNÁC karbantartó lakatos. zalékkal emeli majd a termelékenységet ezen a gépen, mert a munkadarabok mindkét végét egy fogással tudjuk megmunkálni. Sok mindent elmondott még javaslatairól. Mikor arra fordult a szó, hogy milyen segítséget ad a gyár vezetősége az újítások kivitelezéséhez, megfelelő-e az elbírálás, Hável Ignác megakadt a beszédben. Látszott, nem szívesen beszél erről. Meg is mondta nyíltan, nem akarja, hogy leírjam, amit mond. Mégis meg kell említenem, mert ez szorosan hozzátartozik az újítások ügyéhez; Tény, hogy a Bútorgyár igen nagy lépést tett előre a technikai fejlődés terén. Az új eljárások meghonosításában a gyár vezetői többek között Németh Károly igazgató és Alföldi Béla műszaki vezető is személyesen járt elől jó példával Az is igaz azonban, hogy ők ketten többet s főleg nagyobb szeretettel foglalkozhatnának a munkásújítók problémáival Megszívlelendő számukra, amit Hável Ignác elmondott. — Kidolgoztam egy javaslatot az egyengető gyalú és a marógép előtoló szerkezetének megvalósítására. A munka ezeken a gépeken mindmáig kézi előtolással történik. Nos ennek az a hátránya, hogy kézzel nem lehet egyenletesen tolni az anyagot a kés felett. így a kialakított felület sem egyenletes. Ugyanakkor igen tetemes fizikai erőt is igényel az áttolás, különösen a vastagabb daraboknál. Mikor ezen a hibán segíteni akartam, főleg abból indultam ki, hogy megkíméljem munkatársaim erejét Emellett persze javult volna a minőség, növekedett vo'na a termelékenység is. A vezetőségből mégsem nagy érdeklődést váltott ki a javaslat. Alföldi Béla elvtárs egyszóval megmondta: „Ez nekünk nem üzlet.” Persze, az ilyen kijelentés nem nagyon buzdít további javas’attételre, s elmegy a kedvünk az újítástól. Nagy vita után a javaslatot mégis csak elfogadták. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyár vezetőségének nem kellett volna ilyen könnyedén napirendre térni az olyan újítás fölött, amely a munkások könnyebbségét szolgálja, még akkor sem, ha felületesen vizsgálva sem anyag, sem pénzben kimutatható munkamegtakarí fással nem jár, legalább is az első látásra. Áltálában a kisebb gazdasági eredménnyel járó újítások elfogadása nehezen megy. Ezen a téren — bár van javulás az elmúlt év hez képest — még mindig sokat kell tenni. Nem kapnak megfelelő segítséget az újítók elgondolásuk megvalósításához sem. A Tisza Bútorgyár vezetőinek nagyobb gonddal, több megértéssel kellene kezelni a munkás-újításokat. így még jobban felkelthetik a dolgozók érdeklődését a technika fejlesztésének ügye iránt. Varga János Szolnok megyében sem ritka... az olyan vezető, aki elvileg ugyan elismeri a bírálat fontosságát, gyakorlatban azonban nem sokat tesz a hibák kijavítása érdekében, és ha ezt szemére vetik, még meg is sértődik. Sőt elfelejtve a bírálat igazi szándékát, az építő, jóakaratú segíteni-akarást, igyekszik a bírálatban azt megkeresni, amit esetleg vissza lehet utasítani. A leggyakoribb eset azonban, hogy nem is válaszolnak a megbírált szervek, személyek. Szolnok megyében az elmúlt évek során komoly hibák adódtak a mezőgazdasági építkezéseknél, ezért az illetékes szervek több bírálatot is kaptak. P. Szabó József üszaigarl tanácstag a megyei tanács legutóbbi ülésén elmondotta, hogy március első felében egészségügyi vizsgálatot tartottak a Ti- szaörsi Gépállomáson. Az üzem dolgozói elpanaszolták, hogy 6 esztendő utón — mióta a Tiszaörsi Gépállomás fennáll — csak először dolgozhattak fűtött műhelyben, pedig 6 év alatt nem egyszer szóvá- tették a községi, járási, megyei vezetők előtt a hiányosságot. Ivóvíz nincs a gépállomáson, mert az udvaron lévő „átok-kút” csak bosszúságot ad, de vizet nem. — Az üzemi konyha és ebédlő is hiányzik. Mikor a bizottság ott járt, a kovácsműhelyben talpig érő füstben ebédeltek — csak úgy papírból — a gépállomás dolgozói. Nehéz azt elképzelni, hogy hat esztendő alatt a község, a járás és a megye illetékes vezetői nem tudtak volna segíteni a tiszaörsi állapotokon, ha figyelembe vették volna a gépállomás dolgozóinak bíráló szavát. Bizonyára igen. Mégis minden maradt a régiben. Vajon csoda-e ezek után, hogy a Tiszaörsi Gépállomáson nem valami szilárd a munkafegyelem és évek során át hol a gépjavítással, hol a talajmunkával maradt el. A sorozatos panaszokra a szerkesztőség még a múlt évben vizsgálatot tartott néhány gépállomáson. A tapasztalatokról a Néplap 1955 október 11—i számában „A Mezőgazdasági Igazgatóság teremtsen rendet a mezőgazdasági építkezések terén” című írásban beszámoltunk. Az igazgatóság és a kivitelező Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői azonban nem válaszoltak. És hogy nem is intézkedtek, arról tanúskodott a Néplap 1955 december 7-i számában „Rendet a mezőgazdasági építkezések terén” cím alatt megjelent cikk, amely másfél hónappal később helyszíni vizsgálat alapján íródott. Azóta elmúlt a kemény tél, s a tavaszi napsugár melengeti a ci- bakházi és kunszentmártoni szerelő műhely levegőjét. Éppen fél esztendő telt el, a Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonban máig sem válaszolt a bírálatra. Különben az intézkedés is elmaradt, erről tanúskodik Kobela Lehel elvtársnak, a Cibak- házi Gépállomás dolgozójának 1956 március 27-én kelt levele. Többek között ezeket írja: „A műhely fűtése sajnos, egyáltalán nincs megoldva. Kályhával íelfűteni ezeket a típus-műhelyeket lehetetlen. Egész télen állandóan hideg volt, pedig 7—8 vagon szenet Is eltüzeltünk. A derítők szintén nagyon rosszul állnak. Biológiai derítő állítólag nincs is tervezve. A technikai derítők szivattyú-motorjai pedig nem működnek; A szivattyúházat nagyjából megépítették. A motorokat is beszerelték. A villanyt azonban még nem vezették oda, pedig mindössze 50— 60 m-es légvezetékről lenne szó. Most aztán a motorokat, szivattyúkat ott eszi a rozsda. Vajon így látja jónak a Mezőgazdasági Igazgatóság? Mi viszont, nem, mert egyszer majd kiönt a szennyvíz, a legyek, szúnyogok nagy örömére.” Lehet ezen gondolkozni, elvtársak; ka. Levelezőink az április 4-i ünnepélyekről Felszabadulásunk 11. évfoi-duló- ján vidám gyermek-kacagás töltötte be a fűtőházi dolgozók kul- turotthonának helyiségeit. Mintegy hatvan dolgozó gyermeke örvendezett a filmvetítéssel egybekötött mesedólutánon. több kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett vasutas is megjelent itt. így Parázs Imre veszting-lakalos, aki a 325.217-es számú mozdony lakatos munkáját az előírt 12 óra helyett 9 óra alatt végezte el. A Népművelési Minisztérium április 4-én tüntette ki Szentendrei György kul túr felelőst 10 évi jó munkájáért, a „Szocialista Kultúráért” jelvénnyel. (Hemád Mátyás Szolnok, Fűtőház.) • A Csorbái Állami Gazdaság dolgozói április 4. tiszteletére tett vállalásukat teljesítették. A tavaszi vetést a kukorica kivételével elvégezték. A talajelőkészítési és a trágyázást munkákat is befejezték. 685 holdon vetették el a különböző terményféleséget. (Csorbái Állami Gazdaság.) • Községünkben az április 4-i ünnepélyt április 3-án tartottuk meg. Délután 1 órakor kezdődött a gyermekek, este 7 órakor pedig a felnőttek megemlékezése a nagy napról, az I. számú iskola kultúrtermében, Nagy meglepetésben volt ekkor részem. Jász János elvtárs a községi pártbizottság titkára átadta a Darvas József népművelési miniszter aláírásával ellátott oklevelet, amelyben könyvtárosi munkámért dicséretben részesít. (Wes- niczky Antal, Besenyszög.) Kengyel község lakosai is hálával emlékeztek meg április 4-én a szovjet nép áldozatos harcáról. Az ünnepséget a pedagógusok készítették elő. Kivették részüket tanítóink a termelőszövetkezetek erősítéséből is. Egy hónappal ezelőtt az Ifj-ú Gárda úttörő csapat kezdeményezésére termelőszövetkezet szervezését vállalták hasonló néven. Ma már az Ifjú Gárda Tsz- nek 103 tagja van. Megválasztották a fiatalok közül az elnököt, brigádvezetőket, munkacsapat vezetőket. (Futás Lajos, Kengyel.) FIZESSEN ELŐ * s Szolnokmegyei Néplapra, előfizetési díj egy hóra 11.—FI Megrendelhető minden j postahivatalban és minden postáshézbesitőnéL A népi demokráciák életéből Rövidesen üzembehelyezik a varsói televíziós állomást A vaisói Kultúra és Tudomány Palotájának XXVII. emeletén befejezéshez közeledik a televíziós adóállomás szerelése. Április 15-én megindulnak a próbaadások. Május elsején megkezdi működését a varsói televíziós állomás. Az adások 80 kilométer körzetben válnak vehetővé. Működik az első csehszlovák üveg automata malom Csaknem 10 hónappal ezelőtt kezdte meg működését Janderovo- ban az első csehszlovák üveg automata malom. A korszerűen berendezett és világviszonylatban is nagy feltűnést keltő újrendszerű malom egymás után vívja ki mind a hazai, mind pedig a külföldi szakemberek elismerését. Az eddig ismert korszerű automata malmoktól a janderovoi üvegmalom abból a szempontból különbözik, hogy a malom működéséhez szükséges csövek kivétel nélkül üvegből készültek és a megőrölt gabona szállítása pneumatikus módszerrel történik Hasonló típusú malom még sehol a világon nem működik. A tanítóképzés Kínában Kína 40 tanítóképzőjében több mint 60 000 diák tanul. Ez ötször annyi, mint 1949-ben volt — jelenti a kínai közoktatásügyi minisztérium. A munkás- és parasztszármazású diákok ma már a létszám 33 százalékát teszik ki; ezt mutatja mennyire megváltozott a tanítóképzők összetételének jellege. A tanítóképzőkben 8300 tanár és segédtanár működik, 49 százalékkal több mint 1953-ban. Ezekből az intézetekből 1954. és 1955. években 19 600 középiskgjai tanár került ki; A népi alkotás kincsei A Román Népköztársaság Nép- művészeti Intézetének kutatói már évek óta fáradhatatlan munkával gyűjtik a népköltészet alkotásait, a román nép és az egymás mellett élő nemzetiségek szájhagyományának és mondavilágának íratlan gyöngyszemeit. Az intézet kutatóiból alakított kollektívák most öt kötetre való összegyűjtött anyagot készítenek sajtó alá. Az első két kötet a Vajdahunyad és Hátszeg vidéki hegyilakosok népmeséit tartalmazza. A sorozatot 40 kötetesre tervezik és felöleli majd a Román Népköztársaság teljes népművészetét. A kutatók eddig gramofonlemezre és magnetofonszalagra több mint 60 000 balladát, népdalt, legendát, népmesét, alkalmi rigmust és népi táncot gyűjtöttek össze Moldvában, a Küküllő mentén, a Bánságban és Hunyad tartományban. Külön kollektíva gyűjti a legújabb népdalokat, amelyekre a szocializmus építése ihlette meg a nép tehetséges költőit. Szénszállltószalagok *— perionból A Német Demokratikus Köztáp» saság blankenburgi Gumi- és Textilműveiben megkezdték 1600 milliméter széles szállítószalagok gyártását — perionból. Ezek a szállító- szalagok rendkívül teherbíróak. Ax első perion-szállítószalagok már meg Is állták a próbát az NDK több szénbányájában. Az üzem dolgozói a második ötéves terv végéig 30 százalékkal akarják fokozni a már eddig is gyártott perion-ékszíjak és szállítószalagok gyártását} SzÓVÁTESSZÜK Mégegyszer kérjük az újszászi tanács végrehajtó bizottságát Több esetben kértük a Néplapon keresztül az újszászi tanács végrehajtó bizottságát, hogy a kulturház melletti teret világíttassa ki, s a testi épséget veszélyeztető drót huzalokat szedesse fel, az oszlopokat pedig fehérre meszeltesse be. Ez a mai napig sem történt meg. Már eddig is többen megsérültek az alacsonyan kifeszitett drótok miatt. Például Kelemen János és felesége, valamint Sós Károly, akik a sötétben nekimentek a drótnak és könnyebb sérülést kaptak. Egy fiatal anyát, aki a kisgyermekét vitte, szinte az utolsó pillanatban tudtuk figyelmeztetni, különben keresztülbukott volna az alacsony drótokon. Szeretnénk, ha a tanács vezetői nagyobb figyelmet szentelnének a dolgozók kérésének. Csömör János levelező Szolnok, Járműjavító A Fémnyomó és Lemezárugyár bölcsődéje A 10. sz. Autóközlekedési Vállalatnál dolgozom. Három kisgyermekünk van, akiket a vállalat bölcsődéjében helyezünk el, amíg dolgozunk. A gyönyörű bölcsődének nincs gazdája, nincs aki törődjék vele. Márciusban a szülői értekezleten azt kértük, hogy a hiányzó felszerelést sürgősen szerezzék be. Az igazgató elvtárstól és a szociális osztály vezetőjétől is ígéretet kaptunk. Ezt megelőzően a bölcsőde vezetője több esetben beadta a hiányzó felszerelések jegyzékét a szociális osztályhoz, de mindeddig csak az ígéretek tömegét kapta. Több esetben hivatkoztak arra, hogy nincs pénz, viszont a szülői értekezleten jelenlévő pénzügyi osztályvezető megcáfolta ezt az állítást s kijelentette, hogy a bölcsőde részére a szükséges felszerelések beszerzésére rendelkezésre áll a pénz. Szeretném megkérdezni, mikor óhajtják pótolni a mulasztást. Csak nem fognak arra hivatkozni, hogy a hiányzó felszereléseket nem kapják meg. Arról is helyes néhány szót szólni, hogy egészen novembertől kezdve javítják, festik az újonnan megépített bölcsőde egyes helyiségeit. Nem ártana az illetékes építő vállalat munkáját megvizsgálni, mivel jóvoltából a gyermekeket nem tudják megfelelően elhelyezni. Még a fürdőszobát is igénybe kellett venni a nagyobb gyerekek részére, mert a meglevő szobák szűknek bizonyultak a létszámhoz} A bölcsőde udvara még a tél nyomait viseli. A vállalat ezt a munkát elvégeztethetné, hogy gyermekeink a napfényes, tiszta udvarra minél előbb kimehessenek} NÓGRÁDI GYULANÉ Jászberény A fiszaderzsi italbolt eresz« Richter Lajos levelezőnk kb. egy hónappal ezelőtt megírta, hogy Ti- szaderzsen a földművesszövetkezet 1. számú boltjának udvarát szemét borítja, valamint az 1. számú italbolt utcafelőli eresze a leszakadás veszélyével fenyeget. Levelezőnk észrevétele nyomán a MÉSZÖV vizsgálatot tartott. A tények igazolták a sérelem jogosságát. Intézkedés is történt a bolt udvarának rendbehozására. Az italbolt ügyében azonban már nem ilyen könnyen ment a dolog, mivel az épület nem a szövetkezet tulajdona. A tiszaderzsi földművesszövetkezet ügyvezetője többször kérte a helyi tanácsot, javíttassa meg a épületet. Felajánlotta a földművesszövetkezet, hogy elintézi az épület rendbehozását, s a javítási költséget a lakbérből leszámítja. A tanács azonban nem fogadta el a javaslatot. A NÉPLAP elintézte A szolnoki Fürst Sándor utcai lakók márciusban, sót annak előtte Is, sérelmezték, bogy a Szolnoki 61. számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsiparkja akadályozza az utcában a gyalogosok közlekedését. Választ kaptunk a vállalat forgalmi osztályának vezetőjétől, aki többek között ezeket Írja: „A Fürst Sándor utcai raktárhelyiségünket március 21-én kiürítettük és 26-tól a darabárus forgalmat a József Attila utcai telepünkön bonyolítjuk le. A kiköltözködést akadályozta, hogy a raktárt építő vállalat a munkákat határidőre nem tudta befejezni, továbbá, hogy a posta a telefont csak március 21-én vezette be.’Pató Imre levelezőnk arra hívta fel a figyelmet, bogy a törökszentmiklósi Fürst Sándor utcában — ahol döntő többségben termelőszövetkezeti tagok laknak, Illetve ezen az utcán járnak munkába — nincs villany és a kőjárda Is Igen elhanyagolt állapotban van. A Megyei Tanács vb város- és községgazdálkodási osztálya a panasszal kapcsolatban tájékoztatta szerkesztőségünket. Az utcában a községfejlesztési alapból még ez évben járdát építenek és bevezetik a villanyt,
