Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-24 / 72. szám

1956. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PARTÉIÉTw Használják fel az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait a Tisza Bútorgyár népnevelői A Szolnok Megyei Néplap már­cius 6-i számában rövid cikk jelent meg a Bútorgyár egyik dolgozójá­nak tollából. Czuczor elvtárs leírta, hogy szakszervezeti bizottságuk munkájához milyen segítséget ad az SZKP XX. kongresszusa. Nemcsak a szakszervezeti bizott­ság, hanem a vállalat többi dolgo­zója is nagy érdeklődéssel fogadta a kongresszusi beszámolókat és hozzászólásokat. Több dolgozó mon­dotta: „De jó lenne, ha már mi is a hatodik ötéves tervnél tarta­nánk!” Ezzel is kifejezésre akar­ták juttatni azt az örömöt, amit a Szovjetunió új szociális intézke­dései — a munkaidő csökkentése, az alacsony fizetésű munkások bé­rének emelése, stb. — keltettek bennük, hiszen ezek a mi viszo­nyaink között is — előrehaladá­sunktól függően — megvalósítha­tók. A dolgozók körében tapasztalha­tó érdeklődést a pártvezetőségnek ezidáig nem sikerült kiaknázni a a népnevelőmunka, a tanulás és politikai agitácó fellendítésére. Az első népnevelő értekezletre az új pártvezetőség megválasztása után csak egy hónap múltával került sor s addig a népnevelő munka csak a népnevelők öntevékenysége alapján folyt. így történhetett meg, hogy nem foglalkoztak a kongresz- szus útmutatásainak elterjesztésé­vel. Kovács Mihály elvtárs például a gépműhely egyik népnevelője jó munkát végzett a termelési agitá- cióban. különösen a felszabadulási munkaverseny felajánlásainak szer­vezésében. A kongresszus anyagát azonban ő sem használja fel, mond­ván: a felajánlások már régebben történtek. Ebben a nézetben az is benne van — bár talán nem tuda­tosan —, hogy a felajánlások tel­jesítésére már nem kell ösztönözni. Pedig ezzel kapcsolatosan a nép­nevelők rámutathatnának: a ter­Orosz zenei esi az egyetemen Az MSZT pedagógiai szakosz­tálya, a Közlekedési- és Műszaki Egyetem MSZT szervezete és DISZ bizottsága, valamint a leánygimná­zium DISZ bizottsága március 25-én vasárnap délután 5 órai kezdettel az egyetem dísztermében orosz zenei estet rendez. Az esten közreműködik A. Chio- vln' Márta hegedűművész és az Ifjúsági Kamarak&rus. Bevezetőt mond Reményi János, a zeneiskola tanára. melési eredmények teljesítése alap­vető feltétele — a mi viszonyaink között éppenúgy, mint a Szovjet­unióban — az életszínvonal emel­kedésének. Cél Sándor élvtárs, DISZ tit­kár szerint a fiatalok egyrésze nem ismeri a kongresszus anyagát, éppen ezért nem ismerhetik annak jelentőségét sem. Ezeknél a dolgo­zóknál különösen fontos a népne­velők munkája. Fel kell kelteniük az érdeklődést. Ez viszont azt köve­teli, hogy a népnevelők alaposan ismerjék a kongresszusi anyag mellett pártunk idevágó határoza­tát és a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésén elhangzott beszámo­lót is. A kongresszus anyagának politikai oktatásban való tanulmá­nyozása segíteni fogja a népneve­lőket is a további ismeretekben. A pártonkívüli dolgozókhoz elsősorban nekik kell eljuttatni a tanultakat. Maguk az üzem dolgozói vetet­ték fel, hogy sok kérdést nem ér­tenek világosan. Egyesek úgy kép­zelik, hogy a XX. kongresszus irányelveit mechanikusan alkal­mazni lehet nálunk is minden te­rületen. A pártszervezetnek segí­tenie kell a kérdések tisztázását a pártonkívüliek körében is és ebben ismét a népnevelők tudnak sokat segíteni. Helyes az a tervük, hogy az arra érdemes DISZ tagokat is bevonják a kongresszusi anyagok­nak a pártoktatás keretein belüli megtárgyalásába. Az elmondották is mutatják, hogy a Bútorgyár népnevelőinek, Kovács Mihálynak, Nyilas Ferenc­nek és a többi elvtáreaknak nem kis feladatuk lesz az SZKP XX- kongresszusán elhangzottaknak a népnevelő munkában való haszno­sítása, ismertetése, alapos megma­gyarázása. Illesszék ezt a feladatot az egész gyár közvetlen gyakorlati munkájának szolgálatába s akkor az eredmények is könnyen lemér- hetőek lesznek a dolgozóik fokozódó termelési kedvén és munkáján ke­resztüli Eredményesen vizsgázlak a kenderesi ezüstkalászos tanfolyam haügaté! Ünnepi díszbe öltöztették az ál­lattenyésztési ezüst-kalászos tanfo­lyam hallgatói a kenderesi ált. is­kola egyik tantermét. Vizsgára ké­szültek. A tizennégy hallgató, akik már a második télen át jártak rend­szeresen az ezüst-kalászos tanfo­lyamra, megilletődött arccal ültek be a kis padokba, hogy beszámol­janak a tanfolyamon szerzett tu­dásról. Vannak itt idősebbek, mint Asztalos Ferenc, vagy Tóth Sándor, de olyanok is, akik még csak 18 évesek és most kezdik az életet. A tanfolyam hallgatói között több olyan gazdát is lehet látni, akik már a múltban vagy 1947— 48-ban elvégezték az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. A tanfolyam vezetője, Szabó Illés, jó munkát végzett, erről tanúskod­tak a vizsgafeleletek is. Tóth Sándor 19 holdas középpa­raszt a sertéstenyésztésről beszélt. Ismertette a Magyarországon te­nyésztett sertésfajtákat, majd rész­letesen beszélt a mangalica fajtá­ról, amely kenderesi viszonylatban a legjobban bevált. Amikor egy-egy elméleti kérdést elmondott, mind­járt hozzáfűzte az ő eddigi tapasz­talatait is; Tűri Imre 15 holdas középpa­raszt, erőteljes fiatalember, alig 29 éves. A községben úgy ismerik, mint jó szarvasmarhatenyésztőt. Beszámolt a múlt év végén kapott termelési feladatának teljesítésé­ről. Neki bikaneveléssel kellett fog­lalkoznia és sikerült jó eredményt elérnie. Míg az előző években a bikákat az istállóban nevelte és nem törekedett a természetszerű tartásra, most a tanultak alapján kora tavasztól kése őszig a szabad­ban nevelkedett a bika. Ennek az lett az eredménye, hogy a növen­dékállat szervezete szilárdabb, erő­sebb lett. a betegségekkel szemben is sokkal ellenállóbb, mint az elő­ző évben. Ifj. Pádár Imre 16 holdas közép­paraszt már egyszer végzett ezüst- kalászos tanfolyamot. Most újból elvégezte, mert mint mondotta, az­óta sok új elméleti és gyakorlati tapasztalattal bővült a mezőgazda­ság. A tanfolyamon szerzett elmé­leti tudás alapján sikerült elérnie a múlt évben, hogy a martonvásári hibridkukoricából holdanként 35 mázsás termésátlagot ért el. A vizsgát mindannyian eredmé- nyesen tették le és így Kenderesen tizennégy olyan gazdával van több, akik megismerkedtek a növényter­melés és állattenyésztés alapvető tudományával. Megkapták az okle­velet, amely feljogosítja őket az „ezüstkalászos mezőgazda” elneve­zésre és jelvény viselésére. VÁGÁSI KÄLMÄN « ASSZONYOK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN AZ ÜGYES-BAJOS DOLGOKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS (Folytatás.) Még kell beszélnünk egy-két kér­désről. Az első, a nők problémá­jával való fokozottabb törődés. Ahol jártunk, egyik termelőszö­vetkezetben sem volt megfelelő a DISZ-szervezet munkája. Ez külö­nösen vonatkozik a Fehér Imre és a tiszaőrsi Uj Élet Tsz-re. Pedig ép­pen a DISZ-nek lenne a feladata, hogy a fiatalokban fejlessze, elmé­lyítse a nők fokozott megbecsülé­sét, lehetőséget biztosítson a lá­nyoknak, a fiatalasszonyoknak ké­pességük kibontakozására, elősegít­se fejlődésüket és nem utolsó sor­ban igényes, széleslátókörű, kultu­rált embereket neveljen belőlük. Amikor Piegler Máriát, a Fehér Imre Termelőszövetkezet tagját megkérdeztük, hogy a multévi kere­setéből mit vásárolt, könyvet pl. vett-e, a következőket válaszolta: — Csak ruhát vettem, mert azt látják az emberek, hogyan öltözkö­döm, de azt nem, hogy van-e rá­dióm, vagy könyvem. Piegler Mária a termelőszövetke­zet legszorgalmasabb tagjai közé tartozik, kiváló növénytermesztő, jóképességű ember. Mivé fejlőd­hetne, ha a DISZ-szervezet törőd­ne szakmai és kulturális fejlődésé­vel; És ehhez kapcsolódik a második kérdés: az igények fokozása. Az asszonyok részéről, különösen a Fehér Imre Termelőszövetkezet­ben nyilvánul meg olyan vélemény, hogy: „Ha férjhez mentem, tartson el az uram. Minek törjem magam, elég az, amit az ember keres.” Fá­bián Gáborné, aki ennek a termelő- szövetkezetnek a legszorgalmasabb asszopyai közé tartozik, megmutatta a lakását. A szobában új bútor van, a padlón szőnyegek, az ablakon füg­gönyök. Lányai, akik férjhezmenés előtt állanak, kereken kijelentik: már pedig ők kombinált szobabú­toron alul nem adják; A magasabb igény, a kulturál­tabb, szebb életkörülmények utáni törekvés még nem jelentkezik elég erővel. Sokan megelégednek azzal, hogy a régi szegénysorához viszo­nyítva most. jól élnek. Megvan az évi kenyér, a zsírozó és a szükséges ruházat. A párt azt akarja, hogy eltűnjenek a város és a falu közötti lényeges különbségek és ha ez nem is megy máról holnapra, de arra kell törekedni, hogy a városi maga­sabb kulturáltságot jelentő igények a termelőszövetkezet tagjai között minél erőseben jelentkezzenek. A harmadik kérdés: többet segí­teni az asszonyoknak a mindennapi gondokban. Ennek a feladatnak az egyik ol* daláról, a munka megszervezéséről és elosztásáról már beszéltünk. De ez csak a kérdés egyik oldala. Igen fontos dolog — különösen a nyári mezőgazdasági munkák ide­jén —, hogy az asszonyoknak le­gyen hová elhelyezniök gyermekei­ket. Mind a három községben van napközi otthon, de például a tisza- szentimrei már szűknek bizonyul. A termelőszövetkezetnek már lehe­tősége van arra, hogy — az állami gazdasággal közösen — idényböl­csődét rendezzen be a tanyaköz­pontban. Ez azt jelentené, hogy az itteni asszonyoknak nem kellene naponta bevinni a községbe és visz- szahozni a kicsinyeiket. A terme­lőszövetkezetek többsége már elég erős ahhoz, hogy ennek a kérdés­nek a megoldásánál ne csak az ál­lamtól várja a segítséget. Gál Jó­zsef elvtárs, a tiszaőrsi Uj Élet Tsz elnöke elmondotta: tervbévétték, hogy ebben az esztendőben napközi otthont állítanak fel. Helyiség van, a konyhát naponta el tudják lát­ni a kertészetből friss zöldségfélék­kel és a 'termelőszövetkezet terhé­re napközi otthon vezetőt állíta­nak be. Azt a helyes kezdeményezést, amellyel a tiszaigari Petőfi Terme­lőszövetkezetben találkoztunk, he­lyes lenne, ha a termelőszövetkeze­tek pártszervezetei követnék. Ez pedig — már szóltunk is róla — az, hogy a pártvezetőség megbízta egyik tagját, rendszeresen törődjék, , foglalkozzék a termelőszövetkezet lányainak, asszonyainak minden­napi ügyes-bajos dolgaival. Ha a nők azt látják, tapasztalják, hogy a termelőszövetkezetek kommunistái, vezetői rendszeresen törődnek ve­lük, segítik őket, akkor nagyobb lel­kesedéssel, aktivitással, vesznek részt a közös munkában, ez pedig a termelőszövetkezetek további meg­szilárdulását jelentig * Három termelőszövetkezetben szerzett tapasztalatainkat írtuk le. A problémák, amelyekről szóltunk, szoros összefüggésben állnak terme­lőszövetkezeteink további megerő­södésével, gazdagodásával, tehát tagságuknak jólétével, kulturáltabb, emelkedettebb életviszonyaival. Megyénk termelőszövetkezeteiben a termelőszövetkezeti asszonyok mun­kájával, a velük való törődéssel kapcsolatban minden bizonnyal van egy sor olyan tapasztalat és ered­mény, amelyről ez a cikksorozat nem beszélt. Arra kérjük megyénk termelőszövetkezeteinek pártszerve­zeteit, komunistáit, gazdasági veze­tőit s természetesen tagságát, első­sorban az asszonyokat, szóljanak hozzá a szóbakerült kérdésekhez. Ezzel is segítsék elő, hogy az asz- szonyok munkájával kapcsolatos téves nézeteket és gyakorlatot megszüntessük, termelőszövetkezeti mozgalmunk további felvirágozta­tása érdekében. Kiss Antal—Tóth Komé1 TURKEVE ELETEBOL A termelőssövetís esetek vetik as árpát A hért elején a turkevei határban is javában folytatták a koratavaszi munkákat, a fejtrágyázást, a foga­solást és a Siimítózást. A Dózsa Népe Termelőszövetke­zet tagjai kihasználva a vetés meg­kezdése előtti utolsó napokat, igye­keztek is a munkák befejezésével. Eddig már 600 holdat fejtrágyáz­tak, 200 hold őszi mélyszántást el- simítóztak, fogasoltak. A hét dere­kán már annyira szikkadt a parto­sabb helyeken a föld, hogy hozzá­kezdhettek a vetéshez. Csütörtök estig 60 hold őszi árpát vetettek el. Legelőször a 3. brigádban 26 hol­don fejezték be a vetést. Itt 2 fo­gattal vetettek és egy Lanz— Bulldoggal magtakaróztak. A 4. brigádban Zetorral csütörtök estig 34 holdon vetették el az árpát s emellett egy vontatóval Turkedden, egy másikkal pedig ördögárkán folytattak trágyahordást. A Harcos Termelőszövetkezetben 20-án a C-forrgón a Gyarmati bri­gádban a borsó vetését és a cukor­répa talajának az előkészítését megkezdték, emellett folytatták a simítózást, a szerves- és műtrágyá­zást, 21-én a Soós brigádban az Á- forgón elkezdték a tavaszi árpa és a borsó vétóét. A Gönczi brigád­ban hozzáláttak a lucerna-föld elő­készítéséhez. Több brigádban elő­készültek a lucerna, cukor- és ta­karmányrépa vetéséhez. Eddig a szövetkezet brigádjaiban 400 hol­dat műtrágyáztak s folyamatban van az ősziek fejtrágyázása. A Táncsics Termelőszövetkezet­ben csütörtök estig 25 holdon ve­tették el a tavaszi árpát A gazdaasszonykörők szabás-varrás tanfolyamának vizsgája Ma, szombaton este örömtől és izgalomtól kipirult arcokkal telik meg a Táncsics Terme­lőszövetkezet székháza. A szövetkezetben műsoros teaest ke­retében rendezzék a tsz MNDSZ szervezetének tagjai a téli hónapok alatt tartott gazdaasz- szony-körök vizsgáját. Ne gondoljon senki hivatalos és szigorú szokásos iskolai vizs­gára. Dolgozó nők és családanyák gyűlnek össze és hozzák el azo­kat a legjobban sikerült darabokat, amelyeket a hosszú téli estéken ma­guk készítettek. Nem az volt ennek a gazda­asszony-körnek a célja, hogy a szabásban-var- rásban, vagy kézimun­kákban túltegyenek az üzemekben készített ruhákon. Csupán az, hogy egy kis ügyesség­gel — amit ezeken az estéken elsajátíthattak — otthon a maguk ere­jéből, ráérő idejükben meg tudjanak varrni egy könnyebb alsó ru­hát, inget, a kisgyer­mekeknek egy pizsa­mát, vagy éppen az ágyra, asztalra, vagy kanosára horgoljanak egy szép csipketeritőt. RÖVID HÍREK Ehhez a termelőszö­vetkezet párt, MNDSZ- szervezete és vezetősé­ge meleg teremmel se­gítette hozzá az asszo­nyokat, akik aztán oly sok estén át szorgal­masan figyelték, hall­gatták Sonkoly Lászió­né és Kalup Gyuláné előadók szavait. Volt még ennek a gazdaasszonykömek egy másik jelentős ér­deme is. A szövetkezet női dolgozóit sikerült az összejöveteleken köze­lebb hozni egymáshoz. Jobban megismerték egymást s több meg­becsüléssel vannak egymás munkája iránt. =-■ A városi tanács dolgozói több­ezer forintot ajánlottak fel az ár­vízkárosultak megsegítésére. — A nagycsaládos dolgozók közül Hol- lósi János 60, Virág Lajos 50 fo­rintot adott. — A Terményforgalmi Vállalat dolgozói is szépen kivették részü­ket a segítségadásból. A néhány fő­vel dolgozó vállalat alkalmazottai 482 forintot küldtek az árvízkáro­sultak részére. — A Táncsics Termelőszövetke­zet minden brigádjában gyűjtést indítottak az árvízkárosul talpak. — A Dózsa Népe Termelőszövet­kezet tagjai valamennyien átérez- ték az árvízsújtotta embertársaik sorsát. Néhány nap alatt összegyűj­töttek egy teherautóra való élelmi­szert, amit péntek reggel Szurcsik István, a szövetkezet agronómusa személyesen vitt el Bajára. — A földművesszövetkezet ma este (március 4-én, szombaton) 7 órai kezdettel a városi kultúrotthon színháztermében műsoros divatbe­mutatót rendez. Bemutatásra ke­rülnek a Magyar Ruhaipari Ter­vez» Vállalat által készített és a Lipcsei Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott új tavaszi ruhajno- dellek. A ruhabemutatót a Ruha­ipari Tervező Vállalat dolgozói, a műsort fővárosi művészek adják. — A kultúrotthon színjátszói va­sárnap este 7 órai kezdettel vidám, zenés „Tarka-estet” rendeznek. SZÓ VAl ESSZÜK.. , Értesítsék az utazóközönséget a vonat indítása előtt Ujszászon jártam március 13-án. A Nagykátáról jövő vonatról száll­tam le, szerettem volna a helyi vo­nattal Szolnokra utazni, az ujszászi állomás személyzetének hanyagsága miatt azonban lemaradtam. Az történt, hogy a vonatot nem engedték be az állomásra, kintről indították el s nem szóltak be előtte a váróterembe. Kértük az indító tisztet — Sar- kadi elvtársat —, hogy állítsa meg a vonatot, de nevetve mondta, hogy ő ezt nem teheti. Néhányan közülünk a kórházba akartak be­utazni kötözésre, erről maradtunk le. A jövőben nagyobb figyelmet kérünk a MÁV dolgozóitól. Nagy Ferencné Uj szász Négyágú villa öt darabban A jászladányi földművesszövet­kezetnél négyágii vasvillát vásárol­tunk. A szerszám öt darabból volt, összeforrasztva és használat közben teljesen széthullott. Ez felesleges kiadást jelent a termelőszövetkeze­teknek. Kérdezzük, ki a felelős az ilyen munkáért? Smiri Eszter Jászladány Válaszoljon a szolnoki mentőállomás Január 16-án gyermeket szültem. A szolnoki mentőállomás autója vitt be a kórház szülészeti osztá­lyára. A beteglapom nem volt ná­lam, másnap vitte be a férjem azt, hogy a szükséges adatokat kiírják belőle. Február 5-én kaptam egy felszó­lítást, hogy 8 napon belül fizessek 100,70 forintot, mert ennyiért vit­tek be Szolnokra. Mivel férjem után SZTK biztosított vagyok, úgy tudom, hogy nem nekem kell meg­fizetni a felmerült költségeket. Február 7-én 469. számú ajánlott levélben kértem a mentőállomást, küldjék vissza beteglapomat. Majd március 7-én 748-as számú ajánlott levélben sürgettem meg kérésem teljesítését, azonban fáradozásom eredménytelen maradt. Szeretném, ha többet törődnének a mentőállomáson a dolgozók leve­leinek megválaszolásával, kéréseik teljesítésével. PAPP JÁNOSNÉ Kengyel B nagy Érdeklődésre való tekintettel a 11S Z fi moziban a „Ví*k ereszt, vagy amit akartok“ című filmből hétköznap 3 előadást 5-7-9 órakor, vasárnap 4 előadást árakor fariunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents