Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-24 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TŰI. évfolyam, 12, szám, 1936, március 24, szombat, loyjOR MEGYE* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ] MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Cibakház* tanácstagok (2. a) A szovjet könyv ünnepe (2. o.) Turkeve életéből (3. a) Használják fel az SzKP XX. kong­resszusának útmutatásait a Tisza Bútorgyár népnevelői (3. o.) Asszonyok a termelőszövetkezetben (3. o.) Sport. Rádióműsor (4. o.) I Pályaválasztás előtt TV agyán sok fiatalt foglalkoztat ezekben a napokban a pálya- választás kérdése. Az eddigi tervezgetések most már hatá­rozott formát öltenek, dönteni kelL És ez a döntés legtöbbször egy életre szól, nem könnyű tehát a választás Különösen az érettségiző fiatalok töprengenek sokat — milyen pályára is lépjenek? Egyrészük egyetemen tanul tovább, de számosán lesznek olyanok, akik már ez évben, az iskola befejezése után valamilyen gyakorlati munkához fog­nak- / De mi legyen ez a munka, mik a lehetőségek? — érdeklődnek a fiatalok. Akad közöttük olyan, akit máris hívnak odahaza a falu­jában tsz-be, állami gazdaságba vagy a gépállomáshoz irodai mun­kára, esetleg könyvelőnek. Tehát az érettségizettek egyrésze irodai, hivatali , munkát végez majd. A lányok közül többen jelentkeztek ápolónői, védőnői iskolákra. Egyesek Mezőtúron és Szolnokon — ahol ilyen iskola működik — gyors- és gépirói tanfolyamra iratkoz­nak be T együk hozzá azonban, hogy ezek a munkakörök nem min- -*■ den fiatalt elégítenek ki. Különösen a fiúkban, de egyre inkább a leányokban is él az érdeklődés a technikai kérdések iránt A motor, a gépek, a villamosság századában élünk, ezek ragadják meg leginkább a mai fiatalok képzeletét is. Az egyetemek azonban éppen ezeken a szakokon a legz-úfoltabbak, s csak egy kis részét tudják befogadni — még az aránylag nagy létszámuk mellett is — a jelentkezőknek. De megvan a mód, hogy az érettségizett fiatalok ked­vüknek és hajlamaiknak megfelelően elsajátítsák a gyakorlati szak­mákat. Csupán a budapesti Heroád utcai és Wesselényi utcai MTH in­tézetekben — amelyekben érettségizett fiatalokat képeznek ki első­sorban — 25 különféle szakma közül választhatnak a jelentkezők. Az esztergályostól az orvosi műszerészig mindenféle lehetőséget meg­találhatnak itt — s egy—másfél—két esztendő alatt elsajátíthatják a szakmát. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár ugyancsak fel­vesz érettségizett fiatalokat műszaki tanulónak (e:ztergályos, szer­számkészítő, TMK lakatos, stb.) rövidített tanulási idővel. Jelentkez­hetnek az érettségizettek traktoros-gépész — illetve traktor és mező- gazdasági gépszerelő — tanulónak is. Megvan a lehetőség, hogy a to­vábbiakban gyakorlati munkájuk mellett, mint az egyetemek leve­lező hallgatói, akár mérnöki képesítést is szerezzenek. \ kereskedelem területén is van mód szakmai tanulásra. Szol- nokon, Jászberényben és Karcagon 1 éves időtartamú ke­reskedelmi iskola kezdődik érettségizettek számára, akik mint eladók, s a szakmai jártasság megszerzése uán, mint boltvezetők nyernek majd elhelyezkedést. Kizárólag érettségizettek számára indul Buda­pesten kirakatrendezői tanfolyam is­Sajnos ma még igen sok szülő így gondolkozik: „Azért járt gimnáziumba a gyermekem, hogy a végén esztergályos, vagy műsze­rész legyen belőle?” Erre ezt a választ adhatjuk: Az érettségizett fia­talok nemcsak rövidebb idő alatt sajátíthatják el a szakmát, hanem tudásuk előnyét élvezik a későbbiek folyamán is és ennek megfele­lően lesz belőlük művezető, vagy más fontos beosztású szakmai ve­zető. Az érettségizett ifjú mint munkás a tudásánál fogva képes lesz olyan eredményele elérésére, amelyek egyúttal anyagi előnyt, megbe­csülést is jelentenek számára. Tegyük hozzá, ez évben már az általános iskolát végzetteknek felét középiskolákba kell irányítani Szolnok megyében és elsősorban az általános gimnáziumokba. A Szovjetunióban már ott tartanak, hogy az általános középfokú oktatás bevezetésére is sor kerül a ha­todik ötéves terv alatt. De nálunk is az általános, középiskolai szín­vonalú tudás és műveltség megszerzése egyre szélesebb tömegeknek válik lehetővé. Nem kiváltságot, hanem nagyobb tudást jelent az érettségi megszerzése. A követelmények egyre nőnek a társadalom és a technika fejlődésével, tehát a jövőt nézve is az jár jobban, aki ma megszerzi azt a tudást, amit fiatalon kevesebb energiával és fá­radsággal megszerezhet. Ugyanakkor a jó szakmunkás képzettsége egyre inkább közelebb kerül a technikuséhoz, sőt bizonyos esetek­ben a mérnökéhez. A jövőt választja tehát az az érettségizett fiatal, aki most a pályaválasztáskor úgy határoz, hogy gyakorlati pályára lép. Forduljanak tanácsért bizalommal iskolájuk igazgatójához, aki a megfelelő tájékoztatást — a felsőbb szervek segítségével — máris meg tudja adni ezekre a kérdésekre. A pártbizottságok és helyi tanácsi szervek is legyenek segftsé- gükre az ifjúságnak a pályaválasztásnál. Szakmát, hivatást választani nem könnyű dolog s ilyenkor a fiataloknak szükségük van minden segítségre, még akkor is, ha már nem kell a létbizonytalan­ság és a munkanélküliség problémájával megküzdeniök, mint apáik­nak kellett. Segítsük a fiatalokat, hogy megtalálják helyüket az élet­ben, lássák a célt és magabiztosan vágjanak neki az útnak. A jövő szakembereit, vezetőit lássuk máris bennük, akiknek munkája pár év múlva, de még előbb is segítem fogja országépítő munkánkat. Elüzem a Csorbái Állami Gazdaság ÁPRILIS 4. TISZTELETERE Megkezdődött a vasúti pályák javítása A vasúti pályák — különösen a fővonalakon — a nagy igénybevétel miatt állandó karbantartást kíván­nak. A hideg tél hossabb időn keresztül megakadályozta a javítá­sukat Olvadás után a hóié beszi­várgása és az éjjeli fagyok meg­lazították a vasúti töltések alapza­tát. Legfontosabb fleadat, hogy még a teljes tavaszi vasúti forgalom előtt elvégezzék a fontosabb javí­tásokat. A sürgős kart>anartási munkák­ról Vermes Ödön elvtárs, a szol­noki pályafenntartási főnökség fő­mérnöke a következőket mondotta: — Munkásainknak több mint a fele 11 napig az árvízvédelemnél dolgozott és az itthonlévő kevés munkaerővel nem sokra haladtunk. Most első dolgunk a futószabályozás elvégzése. A tél folyamán megron­gálódott síneket sürgősen meg kell javítaná. A talpfa jelöléseket már megkezdtük. Az elhasználódott alapfákat újakra cseréljük. A vá­gányok bemérését egy mérőkocsi végzi el. Ez a sínek egymástól való távo'ságát és szintkülönbsé­gét is grafikonra rajzolja és erről meg tudjuk állapítani, hol, milyen javítást kell sürgősen elvégezni. — A fővonal egyik szakaszán rö­videsen megkezdik szovjet mintára a pálya futószalagszerű javítását. Egy pályamunkás vezetésével há­rom — egyenként húsz tagiból álló — brigád végzi ezt a munkát. Az első csoport kicseréli a megrongálódott talpfákat, a második beszabályozza a vágá­nyokat, a harmadik pedig rend­behozza a töltést. A mellékvonala­kon kisebb csoportok végzik ezt a munkát. — Dolgozóink télen a hótakarítá- eon kívül más munkát is végeztek — mondta Vermes elvtárs. — Ki­javítottuk a törött, megrongálódott szerszámokat. A fővonalból kisze­dett talpfákat szintén megjavítot­ták és ezeket a mellékágakhoz még fél tudjuk használni, ami jelentős famegtakarítást jelent. A gyorsabb közlekedés érdekében még a tavasz folyamán Szolnok és Cegléd között nagyobb teherbírású sínekre cseréljük a kitérőket. A munkát már most úgy szerveztük meg, hogy az a legjobban halad­jon és ne fordulhasson elő ebből kifolyólag zavar a közlekedésben. Ezután felkerestük Dóra Boldi­zsár csoportját Talposenéhez ké­szítették élő az egyik szakaszt. A brigádvezető 50—00 lépésre a töb­biektől csákánnyal kopogtatta a talpfákat és a rosszakat krétával megjelölte. — Ezeket kiselejtezzük, mert be­tegek — mondta. — Nagyon sze­retnénk elmaradásunkat mielőbb pótolni. Ennek érdekében vállalást tettünk április 4-e tiszteletére, ötven fo­lyóméter sínszabályozást és 50 da­rab talpfát cserélünk ki április 4-ig, terven felüL Dóra elvtárs csoportja teljes lét­számmal résztvett 11 napig az ár- vízvédelemben is. A brigád minden tagja DISZ tag Munkájukat min­denkor a legnagyobb körültekin­téssel és szorgalommal végzik. Ja­nuárban a pályafenntartási csopor­tok között övék lett a legjobb. — Ügy fogunk dolgozni — mondta az egyik fiatal munkás — hogy május 1-re az összes lema­radásunkat pótoljuk. A jövő hó­napban szeretnénk ismét kiérde­melni a vándorzászlót. ITT A TAVASZ 'Vetnek a tiszafüredi Kálmán Kató Tsz-ben Amint kisütött a nap, megélén­kült az élet a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben is. Az előfeltételeket időben biztosították, nem is gátol­ta őket semmi a tavaszi munkák megkezdésében. Már eddig több mint 5 hold má­kot vetettéle el. Vetik az árpát is. Eddig 7 hold árpavetéssel készül­tek el. Ezen a területen a jövő hé­ten megkezdik a vöröshere vetését. Jól gondolkodnak a Hámán Kató Tsz vezetői és tagjai. Az árpára va­ló herevetéssel nem csak a terüle­tet használják ki jobban, hanem a terméseredményt is fokozzák. A here nitrogénnel gázdagítja a ta lajt, s ezáltal az árpa fejlődése erő­södik. A kertészeti brigád, Zsigri Sán­dorral az élen, melegágyakat készít, hogy a különböző palántákat idejé­ben ki tudják ültetni, s így termé­sük mielőbb piacra kerülhessen. A 30 holdas gyümölcsösben már elvégezték a fák tisztogatását, a gallyak ritkítását. Most gyümölcsö­sük fejlesztésére készülődnek. A jövő héten ugyanis 400 facsemete ültetéséhez látnak hozzá. Ugyan­csak a jövő héten kezdenek hozzá a 3 hold erdő telepítéséhez is. Munkában a Szolnoki Gépállomás brigádjai A Csorbái Állami Gazdaság dol­gozói az 1955-ös tervevet 1 168 000 Ft-os nyereséggel zárták. A trakto­rosok közül különösen Mészáros Imre zetoros és Subicz Ferenc tűnt ki. — A fogatosok közül: Egyed László, Kerekes Ferenc, Barabás Sándor, a növénytermelési dolgo­zók közül: Kerekes Teréz, Simon Juliánná, B. Nagy Erzsébet, Bagi Erzsébet, az állattenyésztési dolgo­zók közül pedig Kurucz Mária, Oros Sándor, Kábái Sándor, Enisz Lajos, Finta János járultak hozzá jó munkájukkal ahhoz, hogy a Csorbái Állami Gazdaság elérje az élüzem cím elnyeréséhez szükséges eredményeket. A Szolnoki Gépállomás 126 erő­gépe már régen kivonult a brigá­dok területére, hogy mihelyt vala­hol a talaj megengedi, munkához láthassanak. Az őszről maradt kb. 700 kát. holdnyi területből, amelyen nem tudták elvégezni a mélyszántást, már eddig 400 holdat felszántottak, s rövidesen a többit is pótolják. Január 1 óta 4500 normálholdnyi munkát végzett a gépállomás. Igaz, ennek zömét még a trágya és építő­anyag szállítás, valamint daráló-és présmeghajtás adta, de egy hete már a gépállomás körzetében min­denütt megindultak a tavaszi mun­kák. Peszeki István brigádja a beseny- szögi Lenin Tsz területén 70 hold árpát vetett már el eddig. Folyik a simítózás az ugyancsak besenyszögi Erdei és Lenin Tsz-eknél. Az utób­binál Balpataki Lajos brigádja dol­gozik, amely benevezett a trakto­rosbrigádok országos versenyébe. A Balpataki brigádnak határozottan vannak esélyei. Tavaszi tervét ed­dig 47 százalékra teljesítette. A Szolnoki Gépállomás körzeté­ben egyre szélesebb körben folynak Felkészülten indultunk a munkába Termelőszövetkezetünkben felké­szülten indultunk a tavaszi mun­kába. — A növénytermesztés­ben dolgozókat három brigádba osz­tottuk, s minden brigádban meg­alakítottuk a pártcsoportokat. Egy- egy brigádnak 425—430 hold terü­lete van, természetesen ez az új be­lépők földjeivel még szaporodik. A legjobb párttagokat bíztuk meg az­zal, hogy személyes példamutatá­sukkal és felvilágosító szóval is se­gítsék a munkafegyelem betartását, a feladatok elvégzését. Rékasi Kálmán Törökszentiniklós, Dózsa Tsz Az öcsödi Szabadság Tsz-ben is vetnek Az öcsödi Szabadság Tér- , nielőszövetkezetben 16 lóigá­val megkezdték az árpa veté- - sét. A vezetőség úgy határo­zott, hogy vasárnap be is feje­zik a sürgető munkát. a tavaszi munkák. A napokban el­kezdik például a talajelőkészítést a cukorrépa és napraforgó alá. Mezőtúron á Béke, Szabad Nép, Bercsényi Ter­melőszövetkezetekben megkezdték a tavasziak vetését. A Szabad Nép Patkós-brigádja már elvetette az őszi árpát, a Petőfi Termelőszövet­kezetben 500 katasztrális holdon szórták el a műtrágyát repülőgép­ről. Kungyalun elvetették a tavaszi búzát és árpát Az időjárás előrehaladottsága miatt minden tavaszi munkával jobban kell igyekezni, mint az el­múlt évben. Különösen vonatkozik ez a tavaszi gabonafélék, elsősorban a tavaszi búza vetésére. Jó termést csak az idejében elvetett gabonából lehet várni. Községünkben ezért már szerdán befejezték a tavaszi árpa és csütörtökön a tavaszi búza vetését. Igen eredményesen dolgoz­tak a Zöld Mező Tsz tagjai, vala­mint ifj. Pászti Mihály, Kiss Bene­dek, Kovács Mihály, Pászti Ferenc, Major Imre és ifj. Borsos Pál egyé­nileg dolgozó parasztok; A mezőgazdasági munkákhoz ha­sonlóan a begyűjtés is jó ütemben halad. Községünk hízottsertésből 155,8, tojásból 102,8, baromfiból 113 százalékra teljesítette első negyed­évi tervét. Vincze András VB-elnök Kungyalu Az árvízkárosultak megsegítéséért megsegítő­A Kilián György Rc­pülő-Hajózó Tiszti Is­kola tisztjei, tiszthe­lyettesei, növendékei és a technikai személyzet 65 000 forinttal segíti az árvízkárt szenve­dett lakosságot, * A Szolnoki Kiskeres­kedelmi Vállalat dolgo­zói az árvízkárosultak megsegítésére 16 000 fo- rontot ajánlottak fel. A vállalaton belül a 33- as bolt dolgozói fizeté­sük 5 százalékát adták. * A Surjáni Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak az árvíz- károsultak megsegíté­séhez. Egynapi kerese­tüket ajánlották fel. A kultúrbrigád előadást tart s az itt befolyt ösz- szeget is eljuttatják, A tiszafüredi járás MNDSZ asszonyai is kiveszik részüket az árvízsújtotta terület megsegítéséből. Tisza- igaron tizenkét asszony végzi a gyűjtést. Példát mutatnak az MNDSZ vezetői, Somlai Lajos- né titkár pl. 20 kg bú­zát, 15 tojást, 20 forin­tot, Tóth Mártonná — a férje az állami gazda­ságban dolgozik — egy­napi fizetését, 10 kg ku­koricát, 2 kiló babot adott. * A TITÁSZ karcagi üzletvezetőségén Tren- ka János TMK fősze­relő és Sztrelkó János szerelő havi fizetésének másfél százalékát és ezenkívül 100—100 fo­rintot adtak az árvíz­károsultak sére. A FÜSZÉRT jászbe­rényi kirendeltségének dolgozói fizetésük két- napra eső részét küldik el a kárt szenvedett la­kosságnak. * Kungyalu községben is megindult a gyűjtés az árvízkárosultak ré­szére. Pá.. .ti Mihály ta­nácstag választókörze­tében igen sokan 50— 50 forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésére. * A Csorbái Állami Gazdaság háromszáz dolgozója március havi keresetének 5 százalé­kát ajánlotta fel az ár­vízkárosultak megsegít tésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents