Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-23 / 71. szám
19S6. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 DÜNAPART1 EMBEREK társaihoz: >yA mi családjaink jó helyen varrnak, nyugodt körülmények között élnek. Éppen azért az árvíz-védelem meUett — tehetségünkhöz mérten — anyagilag is segítenünk kell a károsultakat.” A kulák meg reggeltől estig az ablakban ül, nézi a vizet, s bizonyára arra gondol, hogy terményeit az idei tavaszon drágábban adhatja majd. Dühösen legyint, legszívesebben ledobná a kulákot a kocsiról. Közben megérkeznek a bétaszéki határban levő vasúti hídhoz. Félel- metesen-'ZÚgva árad át rajta a víz, örvénylő sodra egyaránt veszélyezteti Bétát és Bátaszéket. A munkások pátriálemezekkel igyekeznek elzárni a híd nyílását. •— Csak ne sikerülne — sóhajt fel a kulák. — Odaát van egy tanyám, ha a víz “nem tud átjönni, összedül. — Az isten csapja szét a fejed! — tör ki Fadgyas. — Már hogy mondhatsz ilyet? — Inkább a két falut öntse el, csali a tanyád maradjon meg? Indulatában „letegezi” a kulákot és olyan jelzőket használ, hogy az sem hagyja szó nélkül. így aztán egymás „dicséretét” kezdik elölről. •» Késő délutánba hajlik az idő, még néhány óra, s a Duna gátján végig kigyúlndk a fáklyák, felvillannak a reflektorok, pihent erejű emberek váltják fel az elfáradta- kat. Mohács felett utászok szánknak partra. A szigetről jöttek, mentették, amit lehetett. Derekukra kötelet erősítve húzzák a csónakot a víz szélén összetorlódott 20—30 méteres jégrétegen. Veszélyesebb ez, mintha meredek sziklákon kellene cipelniök a ladikot. A jégtáblák között 3—1 méteres szintkülönbségek vannak, minden erejükre, leleményességükre szükség van, hogy partra juthassanak. Három hét óta minden nap talpon vannak, minden percben készek ti segítségadásra. Erősítették már a gátat, homokzsákokat cipeltek hátukon, résztvettek az elöntött területeken folyó mentési munkákban. A napokban 78 éves, beteges öregembert hoztak ki az egyik dűlőfélben levő tanyáról. A rozzant vályogfalak nem sokáig álltak volna ellen a Dunának. Az ár majdnem ellepte már a padlást is. Fiával és két lányával élt ott az öreg. Gyermekei a veszély közeledtére élelmet, ruhát csomagoltak maguknak, s köszönés nélkül otthagyták apjukat. Arra sem érdemesítették, hogy segítséget küldjenek. Az öreg reszketős kezével simogatta az utászokat, s elsírta magát. „Jobbak vagytok hozzám, mint saját gyermekeim.” Alig akart megválni tőlük. ' Dicséretül Írjuk ide ezeknek a katonáknak a címét: Honvédség Pf. 6119. Parancsnokuk: Mike Károly hadnagy. SIMON BÉLA Ketten ütmek a lassan poroszkáló parasztszekéren. Fadgyas Lajos, a dunai árvízvédelemben résztvevő Szolnok megyeiek étkezési felelőse, afféle vígkedélyü, mindig tréfára- hajló kunsági ember, meg a fogat gazdája, Báta egyik kulákja. Viszik a kétfogásos ebédet (azért kétfogásos, mert hétszer kell nekifogni, mire meg lehet enni) a gátra. Az előzményekből kifolyólag nem valami barátságosan méregetik egymást. Az történt ugyanis, hogy Fadgyas hiába kérte a kulá- Icot az ebéd kiszállítására. „Azért vigyem, hogy megszakadjon a lovam?” — húzódozott a kulák. — A végén hivatali szerveknek kellett intézkedni, hogy legalább az ebéd szállításával vegye ki részét az árvíz elleni védekezésből. Dúl-fúl, hogy egy órahosszára ki kelleti mozdulnia a hegyoldalban, biztonságos területen lévő házából, s még a lovát is be Icellett fogni. Most eszi a méreg: — Vízbe kellene fúlni az ilyeneknek, mint maga — fordul Fad- gyashoz. — Szánt-szándékkal az ember kárát akarja. Vissza is fordulok, nehogy megszakadjon a lovam. Saját maga is tudja, hogy ettől nem kell tartani, hiszen alig 30 munkás ebédjét szállítja csak, s bármennyire rossz az út, könnyen elbírja a ló, dehát semmi értelmét nem látja a munkának, legszívesebben otthagyna csapot-papot. Fadgyasndk voltak ugyan elképzelései a kulák gondolatairól, de a félreérthetetlen mondatban kifejezett „jókívánság” hallatára hirtelen mégsem talál szavakat. Elönti a méreg, a füle is belepirul s elkezd példálózni bizonyos „zsíros disznókról”, s hogy tévedés ne essék, kétszer is felhívja a kulák figyelmét, hogy e jelző álól a fogat gazdája sem kivétel, sőt elsősorban őrá vonatkozik ez a titulus, mivel egy hét alatt egyszer sem látta a gáton, pedig a falu alsó része már viz alatt van. önkéntelenül is arra gondol közben, hogy mennyivel különbek, emberiességben, segítőkészségben és munkaszeretetben, mennyivel magasabban állnak azok, akik 16—20 órát dolgoznak a gáton, s az eléggé gyenge minőségű ebéd ellenére, lankadatlan buzgalommal, erejüket nem kímélve dolgoznak, igyekeznek útját állni a szennyes árnak. Ott van például Hegyi György, a DEÖNT mezőtúri telepének kubikusa. Kilenc gyermek várja otthon a keresetét, mégis azzal fordult ^P&stá tikból. Csütörtökön, március 22-én 43 levél érkezett szerkesztőségünkbe. Levélíróink és levelezőink ma is többségükben airói számoltak be, hogy megyénk minden községében és a városokban milyen áldozatkészen segítik az árvíz által kárt szenvedett lakosságot. Szilágyi Lajos, a Kisújszállás— csorbái Állami Gazdaság éüüzeim ünnepélyéről, Ács Károly a megyei kéményseprők munkájáról, Demeter György a talajjavítás jelentőségéről küldött tájékoztatást. Bóza Gyula törökszentmiklósi. Lovas Lajosaié mezőtúri, Eszes Ibolya tiszaföldvári, Kinczel Éva ken- deresi levélíróinknak levélben adunk választ. Megbecsült dolgozó BÁNYAI JÁNOS, a Talajjavító Vállalat vontatás brigádvezetője. Gépét gondosan karbantartja. Szorgalmas, lelkiismeretes dolgozó, akit munkatársai szeretnek és becsülnek. ASSZONYOK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN MILYEN M Az asszonyoknak a főzőkanál mellett a helye.», A nők nem valók a vezetésbe... Ha egyenjogúság van, miért nem zsákolnak az asszonyod is?»;; Hogy 'Süt ezekből a mondatokból a hamis férfi gőg, de egyúttal a má felszabadult világunkhoz méltatlan, a dolgozó nőket lebecsülő szemlélet is. Mi azt mondjuk: a megfelelő embert a megfelelő helyre. A férfiak közül sem alkalmas mindenki kovácsnak, vagy mondjuk pilótának. És most nézzük le, akik testi alkatuknál fogva nem alkalmasak erre a pályára? Nem nézzük le őket, mert más munkaterületen esetleg jobban megállják a helyüket mint azok, akikből jó kovács vagy jó repülőtiszt válik. A mi rendszerünkben éppen az a nagyszerű, hogy megszüntetve a vagyoni, a származási kiváltságokat, felnyitotta a sorompókat minden becsületes ember előtt, hogy a testi és szellemi adottságoknak legmegfelelőbb pályát, élethivatást választhassanak. És mindez vonatkozik a női egyenjogúságra is. A baj csak az, hogy ennek a három termelőszövetkezetnek a párt- szervezete, kommunistái ezt nem magyarázzák meg, nem veszik fel a harcot a régi, káros nézetekkel szemben. A másik hiba: mind a három termelőszövetkezetben általában a nőkről beszélnek és néni tesznek különbséget a lányok, a gyermektelen asszonyok, az egy- és többgyermekes családanyák között. És itt vissza kell térni Kun Sán- dorné esetére. Kunné a Fehér Imre Termelő- szövetkezetben azért harcolt hogy osszák be állandó munkára. Ehhez joga van, hiszen rendes tag A tsz vezetősége nem akarta teljesíteni a négy-gyermekes családanya követelését, éppen a családi okra való hivatkozással. Az helyes, hogy Sóskúti elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke tekintettel volt Kunné csaELTATLANI ládi helyzetére, csak az a baj, hogy nem helyes elgondolással közeledett ehhez a kérdéshez. Miről van szó? Arról, hogy mi igen is azt akarjuk: az asszonyok a lehetőséghez képest a legtöbbet adják a közös gazdaság, teliét családjuk javára is — de ez soha se menjen a családi élet rovására. A termelőszövetkezet van a tagokért és nem megfordítva. Még közelebb: a közös munka nem cél, hanem eszköz a tagság jóléte, boldogsága érdekében. Az egyéni parasztasszony életkörülményei még olyanok, hogy akár hány gyermeke is van, robotolni kényszerül, mert hiszen őt nem szabadíthatja meg a sok és nehéz munkától a gép, a tudomány, a közös összefogás ereje. Nekünk azzal is vonzóbbá kell tennünk a termelőszövetkezeteket az egyéni parasztgazdasággal szemben, hogy bebizonyítsuk: az asszonyok felszabadulnak a föld szolgasága alól és több idejük jut a családdal való törődésre, a gyermeknevelésre. Kun Sándomé — és a gyermekes anyák többsége — dolgozni akar mind a három termelőszövetkezetben. Tegyék ezt számukra lehetővé, de a vezetők a munka szervezésénél és elosztásánál alaposan vegyék figyelembe a családos anyák helyzetét. Milyen elgondolásoknak kellene itt érvényesülniük? Először is annak, hogy fejleszteni kell azokat a termelési ágakat, amelyekben elsősorban is női munkaerőkre van szükség. Vegyük ezeket sorra. A szóbanforgó termelőszövetkezetekben igen alacsony a fejési átlag. A Fehér Imre Termelőszövetkezetben mindössze 4,2 liter. A Fehér Imre és a Petőfi Termelő- szövetkezetben egyáltalán nem foglalkoztatnak nőket a tehenészetben, a tiszaőrsi Üj Életben egy asszony dolgozik a férjével a tehenek mellett. Erősen hat az a vélemény, hogy nők nem valók erre a munkára. Illés Imre elvtárs, a tiszaszent- imrei községi pártbizottság titkára, aki Karcagról került a szövetkezetbe, erről a következőket mondotta el: — A karcagi Táncsics Termelő- szövetkezetben, amikor a nőket sikerült nagyobb mértékben bevonni a tehenészet munkájába, a fejési átlag 3,5 literről 14,7 literre emelkedett. Ez havi 36 ezer forint többletbevételt jelentett a szövetkezet számára. A meglátogatott három szövetkezet egyiikétoen sem vezették be a tejfeldolgozást és az itatásos borjúnevelést. Mind a kettő nagy jövedelmet biztosítana pedig a termelőszövetkezet tagságának. A közös gazdaságokban a baromfi-tenyésztés sem kapja meg azt a rangot, amelyet megérdemelne. Budai Mihály elvtárs, a Fehér Imre Tsz párt titkára elmondotta: csalc hosszú vita után sikerült elérnie, hogy erre az évre betervezzenek 400 libát és 1000 baromfit. A liba, a kacsa, a pulyka, a tyúktenyésztés és tartás — szakszerű kezelés mellett — szép jövedelmet jelent. De egyik termelőszövetkezet sem küldött el asszonyt baromfitenyésztési tanfolyamra, sőt még tapasztalatcserére sem. De természetesen a termelőszövetkezetek nem mondhatnak le arról, hogy a nők nagyrészét a növénytermesztésben foglalkoztassák. Azonban itt is fokozottan figyelembe kell vermi a családanyák helyzetét. Itt arra gondolunk, hogy a női munkacsapatok területét a lehetőségekhez képest a községhez, a városhoz legközelebb fekvő részeken jelöljék ki és nem a határ legmesszibb részén. Aztán: a sokgyermekes anyák számára a termelő- szövetkezetek vezetősége tegye lehetővé, hogy a vasárnapokon kívül egy héten még egy szabadnapjuk legyen és mindennap egykét órával ké őbben kezdjenek, vagy előbb mehessenek haza a munkából. (Folytatjuk.) Tiszaörvény túl telj esti ette első negyedévi beadási és adótervét Községünk dolgozó parasztjainak nagy többsége magáévá tette mind a begyűjtési, mind az adófizetési tervek teljesítését. Ennék eredményeként a tiszafüredi járásban elsők lettünk a versenyben. A begyűjtési és pénzügyi állandó bizottság tagjai személyesen keresték fel azokat a lakosokat, akik valamiből hátralékban voltak. A személyes beszélgetés nyomán többen eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek. Sertésbeadási előirányzatunkat 147, a vágómarhát 112, a baromfit 200, míg a tojást 100 százalékra teljesítettük. Adófizetési kötelezettségünknek 113,5 százalékra tettünk eleget. Tervünk az, hogy a második negyedévi kötelezettséget minden téren június 15-re túlteljesítjük. Nagy Eszter levelező, Tiszaörvény. TERMELÉS - TECNIKA HÍREI Ot nap alatt készül el az „előgyártott” lakóház A Szovjetunió házépítő kombinátjaiban egy-két-négy és nyolclakásos házakat állítanak elő. Az utóbbi két év során a gyári házépítőipar nagymennyiségű összeszerelhető családi házat hozott forgalomba. Gyártanak 25,6 és 32 négyzetméter alapterületű kétszobás és 42, valamint 52 négyzetméter lakóteriTetű háromszobás házakat. Az előregyártott házaknak üvegezett verandájuk, központi fűtésük, beépített szekrényeik vannak, az ablakokat zsalugáterek védik. A válaszfalakat és a mennyezetet ragasztott lapokból készítik. öt munkás öt nap alatt szerelhet össze egy ilyen házat. Mivel a lapok nagyrésze fumirlemezből van — rendkívül egyszerű a belső stu- katurozás. A falak tapétázhatók és bármilyen színűre festhetők. A házak külső díszítése is a legelőnyösebben oldható meg. < Uj gyapjuszerű műanyag Az NDK tudósai és szakemberei eredményesen kísérleteznek újfajtájú műrost készítésével. Nemrégiben fejeződtek be a kísérletek az úgynevezett volkrilonnal. Az új anyag tulajdonságait tekintve, emlékeztet a merinó-gyapjúra. Hasonlóan ellenáll a lúgok, savak hatásának és a mosásnál alkalmazott egyéb szereknek. Ezenkívül, jóformán gyűrhetetlen, gyorsan szárad, s ami nem lebecsülendő tulajdonság, a molyok nem tesznek kárt benne. Volkrilonból máris a legkülönfélébb ruhaféléket, fürdőruhákat, függönyöket, munkaruhákat, szűrőszöveteket gyártanak. Az NDK-ban most rendezkednek be ennek az újfajta műrostnak nagyüzemi gyártására és bizonyos, hogy ezzel új hatalmas lehetőségek nyílnak meg a textiliparban. Vágánytisztító gép A Moszkva—Kurszk—Donyecme- dence vasútvonalon már jó néhány éve használják a Barikin-féle roto- rcs vágánytisztító gépeket. Jól beváltak,. a gyakorlatban. Könnyen kezelhetők, s ha vonat közeledik, fél perc alatt el lehet távolítani a vágányokról. A gép megtisztítja mind a talpfák közötti, mind pedig a sín két oldalát a kavicstól. A gépet nemrégen még tökéletesítették s most azonkívül, hogy megtisztítja a vágányok közeit, az ott összegyűjtött szemetet a töltés két oldalára szórja» Jászberényben feCendiílt a kullúrmunlia Városunkban az eddigi tapasztalatoktól eltérően igen komoly eredményeket értünk el a színházi rendezvények rendszeres megtartása mellett a közönség biztosítása terén. Míg az elmúlt években havi rendezvényekkel is nehéz volt a kellő érdeklődést felkelteni, ma már csaknem minden héten megtartjuk a budapesti, szolnoki, egri színházak előadásait, egyre nagyobb sikerrel. Szorosan összefügg ez azzal, hogy a városi pártbizottság és a városi tanács jóakarattal segíti kulturott- honunk munkáját. A pártbizottság vezetésével Kapus Ferencné elv- társnő bevonja a pártszervezeteket kulturális harcunk támogatásába. A városi tanács segítségével megoldódott a színházterem kérdése. — Megkaptuk az úgynevezett KTSZ kulturotthont, amely eddig kihasználatlanul állt, nekünk pedig nélkülözhetetlen» A kultúrotthon — karöltve a szakszervezeti kulturotthonnal — jelenleg 3 színdarab bemutatására készül. Bemutatják a „János vitéz”, „Koratavasz”, „Igazgató űr neve- napja” című színdarabokat. Szimfonikus zenekarunk önálló Strauss- estet rendez. A Ságvári Endre kulturális seregszemle bemutatói is megkezdődtek. Szívós József Jászberény. Intézk Megyei lapunkban február 13-án egy rajz, majd február 23-án egy cikk jelent meg „Több gondot a kenyér tisztaságára” címmel. — A panaszos-levelek alapján írt cikk adatait megvizsgáltuk és megállapítottuk: a panaszok jogosak voltak, megfeleltek a valóságnak. A vizsgálat eredményeit és a tett intézkedéseket alább közöljük: 1956. március 9-én a Jászberényi Sütőipari Vállalat műszakvezetőjét leváltottuk. 1956. március 15-én a Kuníhe- gyesi Sütőipari Vállalat igazgatóját — egyéb okok miatt is — fegyelmi úton felfüggesztettük. — Ugyan ezen a napon a vállalathoz új műszakvezetőt állítottunk be. Március 13-án a Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat műszakvezetőjét írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. Március 14-én utasítottuk a Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat igazgatóját a minőségi ellenőri állás betöltésére» A vállalathoz tartozó telepek ellenőrzése folyik. Vizsgálataink során elsődlegesen azt nézzük meg. hogy a felelős vezetők milyen mértékben tartják be a kiadott gyártási utasításokat. Megállapítottuk: a panaszok 99 százaléka, a lisztek szállítása körüli hibákból és a gyártásnál, az egyes műveletek kihagyásából ered. Figyelemreméltó, hogy a panae dtünk szók többsége a 'kunhegyest és a törökszentmiklósi vállalatok telepeiről érkezett be. Méltán feltehető a kérdés, mi a helyzet más területen? A Szolnok megyed Néplap eddig arról még nem írt, hogy a hanyagok mellett vannak nekünk kiváló és elismerést érdemlő telepvezetőink és dolgozóink is. így például három év óta egyetlen egy panasz sem érkezett a turkevei, a kisújszállási, a mezőtúri és a karcagi telepek által sütött kenyerek ellen és elismerés illeti a Jsenderesi, az újszászi, a jászárokszállási, a kunszentmártoni, a jászdózsai és a szolnoki 1. sz. üzem dolgozóit is- Az ezeken a helyeken dolgozó elvtársak úgy végzik munkájukat, hogy becsületesen, a kapott utasításokat betartva, á dolgozók érdekeit legmesszebbmenően figyelembe véve, naponta tiszta, jóminőségű kenyérrel látják el a fogyasztókat. A vezető-állású műszaki dolgozóink közül ki kell emelni Karcagon Szász Istvánt, Jászberényben Harmat Antalt, Szolnokon Balogh Imrét. TURÓCZI FERENCNÉ a Megyei Tanács VB. élelmiszeripari osztályának vezetője * A szerkesztőség a panaszt tevő fogyasztók nevében — megelégedéssel veszi tudomásul a Megyei Tanács élelmiszeripari osztályának válaszát és örömmel közli azoknak a jól dolgozóknak a nevét, akiket az osztály megdicsért. Szerkesztőség
