Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-23 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKl MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: ítA tanítónő” (2. o.) Dunaparti emberek (3. o.) Asszonyok a termelöszön>etkczetben (3. o.) Levelezőink írják, Hírek, Sport. (4. o.) Dobi István üdvözlő távirata a pakisztáni ideiglenes főkormányzóhoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Takácsának elnöke az alábbi táviratot intézte Iskamder Mirza pakisztáni ideiglenes főkormányzóhoz: ISKANDER MIRZA őnagyméltósága Pakisztán ideiglenes kormányzójának K a r a c a i A pakisztáni Izlam Köztársaság kikiáltása alkalmából engedje meg nagyméltóságod, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kifejezzem őszinte szerencsekivánataimat Pakisztán népének és személy szerint önnek. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Megyénk dolgozói az árvízkárosultakén Nap, mint nap tömegével kapja a szerkesztőség a leveleket, táviratokat, amelyekben megyénk dolgozói beszámolnak arról, hogy üzemükben, termelőszövetkezetükben, városukban, községükben, az iskolákban, tehát életünk minden területén milyen nagy együttérzéssel mozdultak meg az árvízsújtotta lakosság érdekében. Talán egy egész újság kevés lenne a beérkező pénz- és terménybeli felajánlások felsorolásához. Nagy és szép, hazafias megmozdulás ez és bebizonyítja, hogy Szolnok megye minden becsületes dolgozója segíti az árvíznél bajbajutott, házát, értékeit vesztett honfitársait. A beérkezett felajánlások közül a következőket közöljük: A Törökszentmiklósi Gőzmalom dolgozói, röpgyűléseken arra az elhatározásra jutottak, hogy egynapi keresetüket ajánlják fel az elemi csapás által kárt szenvedett dolgozótársaik megsegítésére. Mégpedig úgy, hogy a műszakban dolgozók vasárnap üzemelni fognak és e napra járó bérüket, a többi dolgozó pedig egy napra eső keresetét juttatja el az árvízkárosultaknak. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz küldöttsége március 21-én felkereste az árvízkárt szenvedett hercegszántói Dózsa Tsz-t. 1 mázsa cukrot, 10 mázsa lisztet, 10 mázsa búzát, 11 mázsa ta/vaszi vetőmagárpát és 6 mázsa kulcorícát adtak át a szövetkezet vezetőinek, tagjainak. A mezőtúri termelőszövctloezetek felhívását tegnapi lapszámunkban közöltük. Azóta a legújabb értesülésünk szerint a Petőfi Tsz 30 malacot, 2 vágómarhát, a Haladás Tsz 2 szarvasmarhát, a Rákóczi Tsz 1 125 kg-os hízót és 10 malacot, a Törő Pál Tsz 20 malacot, a Béke Tsz 2 szarvasmarhát, a Bercsényi Tsz 10 juhot, a Szabad Nép Tsz 4 üszőt és 6 malacot küld, a nagymennyiségű kenyérgabona és élelmiszer, valamint takarmány mellett. A kengyeli termelőszövetkezetek tagjai és a község lakosai is egy- embérként sietnek a segítség adással. A Sallai Tsz a közös vagyonból 15 süldőt adott, s emellett a tagok tehetségükhöz mérten külön adnak még. Kéki Lajos a Harcos Tszcs elnöke 1 süldőt, a Terményforgalmi Vállalat dolgozói fizetésük 5 százalékát, a földművesszövetkezeté 1000 forintot, a tantestület tagjai is több mint ezer forintot, a községi begyűjtési hivatal do’gozói fizetésük 10 százalékát ajánlották fel. Mit teszünk a gazdag termés érdekében ÍVJ ilyen tennivalóink vannak ezekben a napokban? Az előirányzott 460 kát. hold őszi búza vetéstervet szövetkezetünk annak idején 100 százalékig teljesítette. A búza azonban nem minden esetben került a legmegfelelőbb elővete- mény után és a legjobb agrotechnika mellett a földbe. Ezért mintegy 320 holdas területen két részletben holdanként 60 kg. pétisóval fejtrágyázunk. Mintegy 60 hold búzát pedig komposztszerűvé érett istálló trágyával erősítünk meg. Hengerezéssel, fogasolással, később vegyszeres gyomirtással megfelelő ápolásban részesítjük vetéseinket. Az említett munkáik idejében való elvégzésével, valamint gabonater- .melési munkák gépesítésének fokozásával lehetővé válik, hogy a tervben szereplő 9,6 mázsás átlagterméssel szemben holdanként 10 mázsa búzát termeljünk. Ezzel a tavalyi tervelőirányzatot 18 százalékkal túlszárnyaljuk. Mi a Dózsa Tsz-ben ilyen formán értelmezzük a XX. kongresszus határozatait a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtésére. í'* azdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése elképzelhetetlen az állattenyésztés további fellendítése nélkül. A kongresszus útmutatásai alapján ez évben 60 holddal nagyobb területen termesztünk kukoricát. Vetésterületünk tehát az elmúlt évihez képest 50 százalékkal növekszik. A jó termés biztosítására az őszi mélyszántást hiánytalanul elvégeztük, a terület 57 százalékát istálló trágyával szórtuk meg, mintegy 50 holdat pedig szervesen szemcsézett műtrágyával erősítünk. A teljes területet hibrid vetőmaggal vetjük be, négyzetesen műveljük. Mintegy 30 holdon termelünk nagytömegű és magas tápértékű silókukoricát. A gépállomás gépeinek segítségével kukoricaföldjeinket legalább' háromszor kapáljuk és elvégezzük az aratás utáni gazoló kapálást. A fenti módszerek segítségével (májusi morzsoltba számítva) 13 mázsás átlagtermést érünk el. Ezzel tavalyi tervünket 26 százalékkal tű'szárnyaljuk. Arra törekszünk ugyanis, hogy még több és olcsóbb kukoricát termeljünk, mivel az állati termékek előállítási költségeit elsősorban az olcsó szemestermények bőségével csökkenthetjük; |7 zen túlmenően növeljük az JLJ évelő pillangósok vetésterületét. Mintegy 20 holdon vetünk lucernát és a gépállomással karöltve megszervezzük a gondos, veszteségmentes betakarítást, A szarvasmarha állomány legolcsóbb és egyik legjobb tejtermelő takarmánya a siló. Tervükben 800 köbméter siló tárolását állítottuk be. Ezt legalább 200 köbméterrel túlteljesítjük. Ebből 100 köbméter teüs érésben sí1 ózott kukorica és 200 köbméter őszi takarmánykeverék lesz. Különös gondot fordítunk a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére. A jobb takarmányozással, gondozással biztosítjuk, hogy a teheneknél a múlt évi hozamot 100 százalékkal felülmúljuk. A legjobb minőségű takarmányt, főleg a lucernát a tehenek és növendék üszők ellátására használjuk fel. 1| indezek biztosításával terme- lőszövetkezetünkben erős alapot teremtünk az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítéséhez, a közös gazdaság vagyonának gyarapításához, a munkaegység részesedés növeléséhez. NÁDAS MIHÁLY, a kunmadarasi Dózsa Tsz ein. ÁPRILIS 4. TISZTELETERE A törökszentmiklósi gépgyárból 66 vagon mezőgazdasági gépet küldtek a Dunántúlra A Törökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár dolgozói értékes versenyfelajánlásokat tettek hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére. Ennek első eredménye a 66 vasúti kocsiból álló irányvonat, mely mintegy 140 mezőgazdagazdasági géppel megrakva a hét elején elindult a Dunántúlra. A gépgyár munkásai a terven felül elkészítetett mezőgazdasági gépekkel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a földeken idejében s a nagyobb terméseredmények reményében — kezdjék el a tavaszi munkákat. A verseny első negyedéves szakaszának csúcspontján — a felszabadulási műszakon — egyre több dolgozó ér el kiemelkedő eredményt. A formázok közül Zakaf József és Öz József szerdán délelőtt 280 százaléknál tartottak. Zimmerman Ferenc, Erdei Mihály és Sipos Gyula lakatosok megközelítették a 200 százalékot. A hegesztők közül Bolytok János, Deák Ferenc tűnt ki. Rajtuk kívül még a gyár dolgozóinak egész sora jeleskedett. Felszabadulási műszak a Szolnoki Fűtőházban A szolnoki Fűtőházban tekintélyes a lemaradás, s a négy napja tartó fel- szabadulási műszakon az a legfontosabb feladat, hogy minél többet törlesz- szenek ebből április 4-ig. Legaktívabban a DISZ mozdonyjavító brigád kapcsolódott a versenybe. Mindjárt, a kezdet kezdetén versenyre hívták az üzem összes dolgozóit. Felhívásukhoz nyomban csatlakoztak Vígh Béláék is: hatan mozdonylakatosok. — Április 4-re szeretnénk fűtőházunk lemaradását jelentősen csökkenteni — mondja a brigád- vezető Vígh elvtárs. A hideg idő most már nem gátolja munkánkat, úgyhogy a megszokott ütemben haladunk. Igv bízunk abban, hogy elérjük célunkat. Bizakodásuk nem alaptalan. Vasárnap 22 mozdonyon végezték el a futójavítást. Ez kb. 160 százalékos teljesítménynek felel meg. A többi napok sem sikerültek gyengébben. A felszabadulási versenyben eddig az időszakos mozdony javító dolgozói érték el a legjobb eredményt. Április 4. tiszteletére készülve vállalták, hogy első negyedévi tervüket március 25-re befejezik. ígéretüket már 20- án valóraváltották. A hátralévő napokon még kb. 3 mozdony időszakos javítását végzik el. A javítócsarnok bejáratánál találkozunk Surá- nyi Imre vezetőmémök- kel. Kezében jókora kalapácsot tart,, ruháján Hajlóitok árulkodnak. Bizonyosan valamelyik mozdony javításánál segédkezett. — Sajnos, lemaradtunk a télen — mondja. — De most azon iparkodunk, hogy április 4-re segítsünk ezen a helyzeten. Az én verseny vállalásom a jó irányítás, de nem az irodából, hanem a helyszínen. Nehéz körülmények között végzi feladatát Kovács György kézikovács. Gyakran küzd anyaghiánnyal. Ezért most a versenyben azt vállalta, hogy elfekvő anyagokat használ. A széntéren a 324—1538- as számú mozdony áll szerelésre várakozva. Felkapaszkodunk rá. Bánkerti Béla vezető és D. Vígh János fűtő szívesen beszél. Bánkerti elvtárs elmondotta, hogy márciusi tervét már 19-én befejezte. Az a szándéka, hogy április 4-ig még 4000 kilométert tesz meg. Egyébként a széntakarékosság is vállalásuk közé tartozik; Ezért is tettek egyet és mást. Március 10-én pl: tehervonattal jöttek Hatvantól Szolnokig 300 tonna túlsúllyal. Ezen az egy úton két tonna szenet takarítottak meg. Sok példát hozhatnánk még arra, milyen lelkesen. lendületesen megy a munka a felszabadulási műszak napjain a szolnoki Fűtőházban. Mind ez jó jel arra, hogy a szolnoki vontatási telep, az ötszörös élüzem nerc marad sokáig az adósok sorában; Varga János Országos kukoricatermesztési ankét Szolnokon A Földművelésügyi Minisztérium és a Szolnok megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatósága szerdán a Megyei Tanács nagytermében kukoricatermesztési ankétet tartott, amelyen Pest, Bács, Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar és Szolnok megye élenjáró szakemberei, kiváló kukoricatermesztői, termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások képviselői, valamint egyéni parasztok vettek részt. A vitaindító előadást Kolbay Károly egyetemi tanár, a mezőgazdasási tudományok doktora tartotta. Miután lerögzítette, hogy mező- gazdaságunk jelenlegi feladata a kukorica négyzetes-vetés minél szélesebb körű alkalmazása, részleteden rátért a kísérletekben már bevált, de nagyüzemi gazdaságban még ki nem próbált ikersoros-vetés ismertetésére. A vitaindító előadás után a részvevők felszólalására került sor. Csizmadia Antal, a karcagi Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa a többi között arról beszélt, hogy a kukorica a búzának fontos előveteménye a betakarításra fordított gond egyben a jó búzatermést is elősegíti. Ha előbb takarítjuk be a kukoricát, a búza vetésidejét is előbbre hozhatjuk, amivel jobb búzatermést biztosíthatunk. Cs- Kiss Ferenc, a Tótkomlósi Gépállomás igazgatója hozzászólásában bírálta a vitaindító előadást, amelyben az igen fontos és jelenleg célul tűzött négyzetes vetés háttérbe szorult a még országosan be nem vezetett ikersoros vetés kísérleti tapasztalatai mögött. Maczkó Ferencné egyénileg gazdálkodó a kukoricatermesztésben szerzett tapasztalatairól beszélt. Négyzetesen vetett kukoricája azon a két hold földön, ahol szerves és műtrágyakeverékkel kísérletezett 34 mázsás holdankénti átlagtermést hozott, a csupán műtrágyával kevert 2 holdas vetés 32 mázsás átlagtermésével szemben. Déri Károly, a kisújszállási Sallai Tsz tagja a négyzetesvetési tapasztalatairól beszélt. 1953-ban, amikor még a gépállomás nem rendelkezett négyzetes vetőgéppel, magukszerkesztette kézipuskával végeztek négyzetes vetést. Már akkor bebizonyosodott ennek a módszernek az előnye. A négyzetesen vetett területen 7 mázsával lett magasabb az átlagtermés. Jelenleg kukorica vetésterületük 80 százalékát vetik négyzetesen. Nyíri Béla megyei főagi'onómus hozzászólásában Szolnok megyei tapasztalatairól beszélt. Megállapította, hogy a négyzetes vetés terén még koránt sincs tisztázva minden kérdés, így számos további feladat vár azokra, akik kukoricatermesztéssel foglalkoznak. Ezután több, # a maradiság okozta hibára hívta fel a figyelmet. Különösen a jászberényi és jászapáti járásban tapasztalható, hogy az egyéni gazA jászjákóhalmi Béke Tsz tagjai a napokban többtermelési versenyt kezdeményeztek, melynek során a növénytermesztésből és állattenyésztésből jelentős mértékben túl akarják teljesíteni a tervben előirányzottat. Búzából 2.5 százalékkal, dák — igen helytelenül — tavasz- szal újra szántják a kukoricafölde- két. Másutt ragaszkodnak ahhoz, hogy a tavaszi vetéseket Szent György-napján kezdjék meg, holott a vetés megkezdésének idejét egyedül a megfelelő talajhőmérséklet határozza meg. A maradi nézetek elég nehezen oszlanak szét* ugyanis szakembereink lealacsonyítanak tartják a szak-propagandát.' Nyíri elvtárs legfontosabb feladatnak a kukoricavetés mielőbbi megkezdését jelölte meg. A jól előkészített talajba megfelelő mélységbe kell vetni a kukoricát. Túl kell lépni a bűvös 6 centis mélységet. Le kell tenni a vetőmagot olyan mélyre, ameddig csak nedvességet talál. A hozzászólások után Kolbay professzor elvtárs válaszolt a kérdésekre, majd Tóth Imre elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese bezárta a vitát. kukoricából 3 százalékkal, cukorrépából 10 százalékkal, az őszi takarmányfélékből 8 százalékkal termelnek többet az előirányzottnál. Tehenészetük 97 ezer literes hozamát 1940 literrel emelik, Két termelőszövetkezet alakult egy napon Jászalsószenlgyörgyön Oj termelőszövetkezettel gyarapodott megyénk. Március 18-án Jászalsószentgyörgyön Úttörő- és Szabadság néven két új termelőszövetkezet alakult. A Szabadság Tsz-be tizenegy dolgozó paraszt kérte a felvételét; Elnöknek Adám András megyei tanácstagot, 18 holdas középparasztot választották. Az Úttörő Tsz nyolc taggal alakult. A tagok Gortva Kálmán dolgozó parasztot választották elnökül; A jászjákóhalmi Béke Tsz versenyre hívta a járás termelőszövetkezeteit