Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956, március SO, H termelőszövetkezet! asszonyok munkájára számftkat a párt Március '17-én tanácskozásra jöttek össze Szolnok megye termelőszövetke­zeti asszorrvainak küldöttei. A nő- gyűlésen a Központi Vezetőség: 1955. évi júniusi határozata végrehajtásá­ról, valamint az MNDSZ szervezetek további tennivalóiról beszéltek. Gáli Zoltánná, az MNDSZ Szolnok megyei titkára tartotta a beszámolót Megállapította: a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők is hozzájárultak ahhoz, hogv a múlt évben megnőtt a tsz-ek tekintélye és növekedett terme­lési eredményük is. Szolnok megyé- gyében 21—26 forint értéket ért e! 1955-ben az egy munkaegységre eső teirnészetbeni és készpénz részesedés. Ez késztetett megyénkben a múlt cv folyamán sokezer családot ar­ra, hogy a felemelkedés útjára lép­jen. Ugyanakkor a belépők között aránytalanul kevés a nő. Az MNDSZ előtt továbbra rs a termelőszövetkezetek termelési szín­vonalának emelése a legfőbb feladat. Az tsz-ekben működő szervezeteknek úgy kell dolgozniok, mint a karcagi „Szabad Ifjúság” asszonyai dolgoz­tak a múlt évben. Náluk már aratás végére 200 munkaegységgel rendel­keztek az MNDSZ tagok. H. Tóth Lö- rincné, családanya munkájának is meg lett az eredménye. H. Tóth Lőrincné- ék csak kenyérgabonából 30 mázsát vittek haza. Karcagon 784 nő kapcsolódott be a termelő munkába, közülük öt­százötvennégyen teljesítettek 350- 250, a kisgyermekes anyák pedig 120 munkaegységet. Ez évben is hasonló munkát vár a párt az MNDSZ-től. Az MNDSZ tagoknak legyen gondiuk a tsz-ek ba­romfi állományának szaporítására, — gondozására. Bontakozzon ki minél szélesebb körben a „Keltess több ba­romfit” mozgalom. Asszonyok te­gyék széppé a gyermekek második otthonát az iskolát. A tavasz idején női találkozók lesznek a megye szö­vetkezeteiben, mozgósítani kell ezekre a tsz látogatásokra. Az MNDSZ egyik legfőbb segítsége akar lenni a pártnak a mezőgazdaság fejlesztéséért folytatott harcában — fejezte be előadását Gáli elvtársnő. A gyűlés résztvevői megvitatták a beszámolót és elmondották ezzel kap­csolatos javaslataikat. Bereczki Jánosné, a kenderes) „Ha­ladás” Tsz elnökének felesége ver­senyre hívta Szolnok megye tsz elnö­keinek feleségeit. — Az elnökfeleségek úgy vegyék ki részüket a termelő munkából, hogy azáltal is szilárduljon férjeik tekinté­lye — mondotta. Patkó Jánosné arról beszélt, hogy a törökszentmiklósi „Dózsa” Tsz-ben nemcsak a 200 munkaegységet teljesítő mozgalomra fordítanak erőt, de megszervezik a családos, és az idős asszonyok 120 munka­egységes versenyét is. A „Dózsa” Tsz-ben az MNDSZ szer­vezet tagjai meglátogatják a szövet­kezet betegeit. Kun Sándornénak és asszonytár­sainak a tiszaszentimrei .Fehér Im­re" Tsz-ben még harcolni kell azért, hogy munkát kapjanak, még mindig nem híznak eléggé bennük a férfiak. — A tiszfüredi iárásban kilencven nő vállalta a 200 munkaegység tel­jesítését. — szólalt fel Baricza An­gela MNDSZ járási elnök. Fehérné elvtársnö. a karcagi Tán­csics Tsz MNDSZ szervezetének ver­senyfelhívásáról számolt be. A kar­cagi asszonyok versenyre hívják a megye tsz-einek női dolgozóit. A Az eddig használatos traktor- vontatású műtrágyaszórógépek napi teljesítménye — a traktortí­pustól függően 10—20 kát. hold. Még a korszerűbb, fúvókás rend­szerű is legfeljebb 70—80 holdat tud naponta fejtrágyázni. A műtrá­gyaszóró repülőgép napi teljesít­ménye ezzel szemben 250—300 kát. hold. Az elmúlt évben már sikeres kí­sérletek folytak megyénkben a repülőgépről való műtrágyaszórás­sal a Cukorgyár célgazdaságában és a Tiszasülyi Állami Gazdaságban. Ez a módszer olcsóbbá teszi és rendkívül meggyorsítja a munkát. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának hivatali MSZT szerve­zete és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének hivatali csoportja március 19-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel magyar—szovjet ba­rátsági estet rendezett. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sárközi Gyula versenyszempontok: az épületeket má jus 1-ig bemeszelik, rendet terem­tenek a tanyák körül, otthonossá te­szik a brigádszállásokat. A szövetke­zetben dolgozó nők mindannyian MNDSZ tagok lesznek. Megkétszere­zik az állattenyésztésben dolgozó asszonyok létszámát. Megkétszerezik a tejtermelést, a baromfi és tojás be­adást határidőre teljesítik, stb. Tóth fmre elvtárs. a megyei párt- végrehaitóbizottság osztályvezetője jó munkát kívánt az MNDSZ tagoknak. Hangsúlyozta, hogv a termelőmun­kában való helytállás mellett a csa­ládnevelés az asszonyok fő köteles­sége. Az MNDSZ tagoknak foglalkoz­tok kell a szervezeten kívülál­ló asszonyokkal is — tolmácsol­ta a párt kívánságát Tóth clv- tars. A nőgyűlésen megjelentek végül elhatározták, részt kérnek az árvízká­rosultak megsegítéséből, majd a leg­jobban dolgozó asszonyokat megaján­dékozták. R mezőtúri Petőfi Tsz-öen realiiönspröi feftrágyázzák az őszi gabonavetést Magyar-szovjet barátsági est a megyei tanácsnál Erre pedig most igen nagy szükség van a kései kitavaszodás miatt. A gabona gyors fejlődését elősegíti, ha a hóolvadás után, amint a talaj­élet megindul, mindjárt kész táp­anyagot kap. A mezőtúri Petőfi Tsz-ben most 1540 kát. hold őszi gabonavetést repülőgépről fej trágyáznak. A szük­séges előkészületeket megtették és ma megkezdik a műtrágyaszórást. A terv szerint 5—6 nap alatt vé­geznek vele. Ha a régi módszer szerint dolgoznának, 30 traktorvon- tatású műtrágyaszórógépre lenne szükségük. elvtárs, az Uj Világ című lap mun­katársa számolt be a Szovjetunió­ban tett látogatása során szerzett élményeiről. Az előadást színvonalas kultúr­műsor követte, melyben a hivatal zenekara mellett a Szolnoki Népi Együttes ének-, zene- és tánckara is fellépett, Megszilárdult a vezetés, bizakodva kezdtek a tavaszi munkához a tiszasülyi Sallai Tsz tagjai Á fcteaasüüyl SaBai Tsz annakide­jén rizstermelő szövetkezetként alakult. Kezdetben jól is jövedel­mezett a gazdálkodás, s ez egy kissé elbizakodobtá tette a tagokat. Minden jövedelmet kiosztotak, nem g ndoltak a jövőre. A szántófölde­ket nem trágyázták, holott az ön­tözéses gazdálkodás után még in­kább szükség lett volna a talaj bő­séges szervestrágyázáséra. Amikor a rizs jövedelmezősége csökkent, akkor sem látták be, hogy az egy­oldalú gazdálkodás nem biztosít­hatja a termelöszövetkeiet j&vftját Á riasterület fokozásában látták a kiutat, persze tévesen. 1953-ban 1 kiló 40 dkg rizst osztottak egy munkaegységre, 1954-ben, amikora rizs vetésterületét 100 holdról 150 holdra növelték, már csa. 77 dkg-ot. 1955-ben már 200 hold vetésük volt, mégis csupán 51 dkg rizs ju­tott egy munkaegységre; A vezetőség és a tagok viszonya sem volt kielégítő. A vezetők nem találták meg a megfelelő hangot, tekintélyük nem volt. 1955-ben földterületük megkétszereződött. Ez is nagyobb alaposságot, hozzáértést kívánt volna a vezetőktől. Akkor már a vezetőség is belátta ezt. Pár­tunkhoz fordult segítségért. A párt Kurucz József élvtársat küldte hoz­zájuk, aki azelőtt Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottságon dol­gozott; A termelőszövetkezet tagjai örömmel fogadták Kurucz elvtár- eat, aki otthagyta a fővárosi életet, hogy családjával eljöjjön Tisza­fái] y re, mert itt van szükség rá. A közgyűlés, amelyre a válasz­tást kitűzték, teljes létszámú volt, azelőtt erre kevés példa akadt. Egyhangúan és igen nagy lelkese­déssel választották meg új elnö­küket, ezzel is mutatva: sokat vár­nak tőle. Kurucz elvtárs hamar megismer­kedett a termelőszövetkezettel, rö­videsen tisztában volt azzal, milyen nagy feladat vár rá; A legelső legnagyobb feladat az állatállomány átteleltetése volt. A lovak takarmányának rovására nö­velték a teheneik takarmányadag­ját. Ezzel és az állami segítségen vásárolandó takarmánnyal újig ki­húzzák; Ugyanis jelentős mértékben növelték takarmány termő területeiket, így az idén már nem lesz gond a jószá­gok tartására; Nagyobb mennyiségű műtrágyát is biztosítottak, hogy az őszi veté­seket fejrágyózhassák. Amit csak lehet, géppel akarnak végezni. A szerződést megkötötték a gépállo­mással; Ez így persze egyszerűen hang­zik, de a gyakorlatban koránt sem volt az. Kurucz elvtánsnak nagyon sokat kellett fáradoznia, míg meg­győzte a tagokat a gépek alkalma­zásának helyességéről. A korszerű agrotechnikát äs al­kalmazni akarják. Eddig ilyesmi­ről alig volt szó a Sallai Tsz-ben. Vegyszeres gyomirtásra szerződtek, ezenkívül saját maguk is akarnak vegyszeres gyomirtást végezni. A vegyszert beszerezték, a felszerelést pedig a Tiszasülyi Állami Gazdaság bocsátja rendel­kezésükre. A tsz tagok és a vezetőség vi­szonya szinte egyik napról a má­sikra megváltozott. Megszerettek Kurucz elvtánsat, ezt az örökké te­vékenykedő embert. Tekintélyét emberségével és határozottságával vívta ki. A minap a termelőszövetkezet asszonyait hívta össze, s elbeszél­getett velük a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokról, arról, ho­gyan lehetne megteremteni a jó munka előfeltételeit. Az asszonyok csodálkoztak: eddig a, tsa-ben isme­retlen dolog volt, hogy az ő véle­ményüket is megkérdezik, — s hasz­nos javaslatokat adtak. Végül pedig azt kell megemlíte­nünk, hogyan állnak a tavaszi munkákkal; A vetőmagvakat biztosították, az előzetes csiráztatási próbákat elvé­gezték. A gazdasági szerszámokat teljes egészében kijavították. A vadvizek levezetését a napokban befejezik, ezenkívül hozzákezdtek 70 hold ösii búza fej trágyázásához; Ez az esztendő fordulópont a ti­szasülyi Sallai Tsz életéiben. Re­méljük, hogy az a nagy lendület, amellyel az új útra léptek, nem csökken, sőt fokozódik. Äs egyházak az árvízkárosultakért Az árvízkárosultak megsegítéséért indult országos akcióból az egyházak is részt kértek. A református egye­temes konvent százezer forintot, a Magyar Izraeliták Országos Irodája harmincezer forintot, az evangélikus egyetemes egyház húszezer forintot aiánlott fel a károsultak segélyezé­sére. A Katolikus Papok Országos Béke­bizottsága felhívással fordult a ma­gyar katolikus papsághoz s a hívők­höz. A felhívás többi között a követ­kezőket mondja: „Népűnk öntudatos dolgozói a gyá­rakban, a bányákban, a szántófölde­ken nemcsak a segítés országos mun­kájából vették ki részüket ott, ahol a veszély a legsúlyosabb volt ha­nem adományaikkal és munkafelaján- IásaiKkal is elsö’nek mutattak példát a szociális segítésre. Késztessen min­ket is ennek az áldozatos példának követésére a népünk és híveink irán­ti szeretet: adakozzunk lehetőségünk szerint az árvízkárosultak megsegí­tésére.” A felhívás nyomán szép eredmé­nyekkel megindult a gyűjtés a kato­likus papság körében. (MTI). Ä Pravda különtodősítőlának beszé'gotése lorodom Sziltanuk kambodzsai miniszterelnökkel Moszkva (TASZSZ). A Pravda ,,A szigorú és abszolút semlegesség politikáját követjük,, címmel közli különtudósítóiának jelentését, vala­mint Norodom Szihanuk kambodzsai miniszterelnökkel folytatott beszélge­tését. Kambodzsa népe sok évig harcolt függetlenségéért és ez a harc siker­rel végződött. Ma Kambodzsa füg­getlen, békeszerető állam. Akárkivel beszéltünk, taxisofőrrel, vagy kiske­reskedővel, nagy üzletemberrel, vagy miniszterrel, elsősorban mind azt mondja: békében akarunk élni és sen­ki se avatkozzon ügyeinkbe. Ez az általános béketörekvés képezi annak a semlegesség! politikának az alapját, amelyet Norodom Szihanuk herceg, a kiváló államférfi vezetése alatt álló kambodzsai kormány jelenleg foly­tat. A herceg elfoglaltsága ellenére fo­gadta a távoli országokból Pnom Penhbe érkezett külföldi újságírókat, a Pravda és az Humanité tudósí­tóját Norodom Szihanuk a kambodzsai kormány jelenlegi külpolitikáját jel­lemezve kijelentette: A szigorú és abszolút semleges­ség politikáját követjük. Minden or­szággal barátságban akarunk élni Nem akarunk részt venni semmilyen tömbben. Például Kambodzsa határo­zottan visszautasította a SEATO- hoz való csatlakozást. Az amerikaiak kénytelenek voltak beletörődni ebbe, de egyúttal azt állítják, hogy mi mé­gis a SEATO „védelme” alatt állunk. Nekünk azonban nincs szükségünk er­re a „védelemre”, mert békében aka­runk élni. Amikor egyesek, akiknek nem tet­szik semlegességünk, azt kérdezik tőlem miért ragaszkodik Kambodzsa a szigorú semlegességhez, azt vála­szolom, hogy ezt a politikát nem én találtam ki, ez népünk általános kö­vetelése. ­A miniszterelnök nagy lelkesedés­sel beszélt a Kínai Népköztársaság­ban nemrégen tett utazásáról. Azt szeretnénk — hangsúlyozta — hogy a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal normális dip­lomáciai kapcsolatokat létesítsünk, — ami után hozzá lehetne fogni az egyenjogú és kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi kapcsolatok és a kulturá­lis kapcsolatok megteremtéséhez. — (MTI). \ szovjet energetikusok angliai tartózkodása London (TASZSZ). G. M. Ma­lenkov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a villa­mos erőművek minisztere, az Ang­liában tartózkodó szovjet energeti­kus küldöttség vezetője március 18-án fogadta a batterseai (London) villanytelep munkásbizottságának képviselőit. A bizottság elnöke a villanytelep munkásainak megbí­zásából üdvözlő levelet nyújtott át G. M. Malenkovnak. A szovjet küldöttség tagjai dél­után a London környékén lévő Windsor-kastélyba tettek kirándu­lást. A küldöttek ezután Hampton- Court-ot, az „ngol királyok régi palotáját látogatták meg, Fischer a palota építészeti emlékeinek fel­ügyelője a palota bankett-termét bemutatva elmondotta, hogy valaha itt lépett fel színházával Shake­speare. A szovjet vendégek beszá­moltak Fischerr.ek a nagy angol drámaíró műveinek szovjetunióbeli népszerűségéről. G. M. Malenkov megjegyezte: „Shakespeare művé­szete egyesíti a népeket”. (MTI) Szélesebbre kell tárni a kapukat Koszminszkij akadémikus cikke a Pravdában a szovjet-angol baráti kapcsolatok elmélyítéséről Moszkva (TASZSZ). A Pravda J. Koszminszkij akadémikus cik­két közli „A Szovjetunió és Anglia közötti baráti kapcsolatok elmélyí­téséért!” címmel. Az utóbbi időben — hangzik a cikk — a nemzetközi kapcsolatok­ban bizonyos fordulat következett be. Üj szellő íújdogál a világ fö­lött, amit gyakran „Genf szellemé­nek” neveznek és hiába igyekez­nek az erőpolitika hívei arról meg­győzni magukat és másokat, hogy Genf szelleme halott. Genf szel­leme él és élni fog, mert most milliók mély meggyőződése, hogy a béke fenntartható, hogy az ál­lamfők közötti eleven kapcsolatok­kal, nyílt eszmecserékkel eloszlat­ható a kölcsönös meg nem értés és ellenségeskedés függönye és megta­lálható a békés egymásmelleit élés útja. Koszminszkij akadémikus a to­vábbiakban áttért a Szovjetunió és Anglia kapcsolataira és kiemeli, hogy a két ország együttműködé­sének szilárd alapja van. A szovjet emberek rendkívül fontosnak tart­ják a Szovjetunió és Anglia bé­kés és baráti kapcsolatainak meg­teremtését és ápolását. Ez az euró­pai béke szilárd biztosítékát jelen­tené. A Szovjetunió semmiféle te­rületi igényt nem emel Nagy- Britanniával szemben. A szovjet emberele jól ismerik Anglia nagy jelentőségét a nemzetközi kapcso­latok mai rendszerében. Azt jelentl-e ez, hogy a Szovjet­unió és Nagy-Britannia között nincs olyan kérdés, amely elvá­lasztaná őket egymástól? Ilyen kérdések természetesen akadnak, de azok egy része a hidegháborús politika mesterséges szülötte és a hidegháború elutasításával egyide­jűleg megszűnik; A Szovjetuniónak és Nagy-Bri- tanniának egyaránt létérdeke, hogy eloszoljék a bizalmatlanság és a rosszindulat mérgezett és mester­ségesen fenntartott légköre. Ez a légkör az utóbbi években már tisztult. Az emberek közvetlen érintkezése, a politikusok, tudósok, művészek, gazdasági szakemberek, technikusok kölcsönös találkozása fontos eszköz a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztésében. Szélesebbre kell tárni a kapukat és mindkét országnak meg Íveli ta­lálnia egymásnál a szellemi kap­csolat még feltáratlan formáit és a kulturális fejlődés ösztönzőit — írja ezután Koszminszkij akadé­mikus. — Angliában már igen so­kan felismerték a Szovjetunióhoz való politikai, gazdasági és kultu­rális közeledés szükségességét. A cikk befejezésül hangoztatja: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N; Sz. Hruscsov, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja Nagy-Britannia kormányának meghívására a közel­jövőben Angliába utazik. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦WH» »*»♦»♦♦»♦«»»»♦ A törökszentmiklósi gépgyárban a verseny gazdája a szakszervezet Hazánk felszabadulásának 11. év­fordulója tiszteletére széleskörű verseny bontakozott ki a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyárban. A pártszervezet iránymu­tatása alapján a szakszervezet vég­zi a munka nagyj át ezen a téren. Az üzemi bizottság a tervismertető értekezleteken és a bizalmi tanfo­lyamokon részletesen foglalkozott a munkaverseny kérdéseivel. Ez meg is hozta a várt ered­ményt. Az egyéni vállalások meg­tétele után a párosverseny fellen­dült. A gyár legjobb dolgozói a testvérüzemekben kerestek maguk­nak versenytársat. Szikszai Lajos esztergályos, a „szakma kiváló dol­gozója” versenyre hívta a mező­gépipar valamennyi esztergályosát. Vállalta, hogy a szovjet gyorsvágási eljárásokkal eléri, illetve tartja a havi 200 százalékos, selejtmentes teljesítményt. A Jászberényi Aprítógépgyárban sok jó hegesztő van. Ezért Kordás Gyula, Bojtok János, Balára Béla és Borsos Árpád hegesztők ide cí­mezik versenyfelhívásukat. A fel­tételek: a selejtarány nem érheti el az 5 százalékot, a havi tervet már­cius 26-ig be kell fejezni, az anyag­gal és az energiával való takaré­kosság mellett az átlagteljesítmény­nek 5 százalékkal kell növekednie. Az április 4-e tiszteletére indított munkaverseny szervezésében a szakszervezeti aktívák közül külö­nösen kitűnt Urvai Dezső, a terme­lési bizottság vezetője, Csizmadia István, Németh András és Lóié Jó­zsef bizalmi. A verseny fontos feltétele a nyil­vánosság. Elmondhatjuk, hogy az értékelés és az élenjárók népszerű­sítése kisebb zökkenők után már kielégítően működik. Plakátok, hangoshíradók s újabban hangfel­vételek adnak hírt róluk. Az Ápri­lis 4-i műszak ideje alatt s film­színházban Is népszerűsítjük a fel­ajánlásuk teljesítésében kitűnt dol­gozókat. BONNYAI GYULA Törökszentmiklós, Gépgyás

Next

/
Thumbnails
Contents