Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-16 / 65. szám
1956. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rákom Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Folytatás a 2-tk oldalt ól.) tos kérdéseket és irányítsa a párt politikáját. Ezt látnunk kell és tovább kell munkálkodnunk azon. hogy ez a helyzet javuljon. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának egyik legnagyobb tanulsága, hogy a kollektív vezetés rendkívül elmélyíti a párt befolyását a tömegek között, létrehívja, serkenti a dolgozók aktivitását, kezdeményezését, megerősíti a párt és a dolgozó nép összeforrottságát és megfordítva: a személyi kultusz fékezi a tömegek alkotó tevékenységét. — Teljes erővel tovább kell szilárdítanunk mindenütt, nemcsak a Központi Vezetőségben, hanem a megyei, járási és a helyi párt- bizottságokban és szervekben a kollektív vezetést. Tovább beli fejlesztenünk a pártdemokráciát — Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát, bátorítanunk kell a kritikát és önkritikát, különösen az alulról jövő kritikát, az egyszerű dolgozók bírálatának kibontakozását. — Ezzel párhuzamosan változatlan erővel harcolni kell a személyi kultusz minden megnyilvánulásával szemben. Erre annál is inkább szükség van, mert nem egy jel azt mutatja, hogy újra kezdi felütni a fejét ez a veszedelem, különösen az alsóbb párt- és állami szervekben. — Látnunk kell, hogy a személyi kultusz elleni küzdelem nem egyszeri kampányfeladat, hogy a személyi kultusz feltámadása állandó veszély, amelyet táplálnak a talpnyalók, a karrieristák, nem egyszer tudatosan az osztályellenség is, s melynek minden megjelenési formáját csirájában el kell fojtani. — Azt is látnunk kell, hogy a személyi kultusznak életünk minden területén van táptalaja. Az irodalomban, a művészetben, a filozófia, a tudomány, a gazdasági élet és az államigazgatás nem egy helyén találhatók he'iyi diktátorok és vezérek, akik csalhatatlanok, akár a pápa, ellentmondást vagy ellenvetést nem tűrnek. gyakran nem a meggyőzéssel, hanem a le- dorongolással, az adminisztratív -eszközök használatával érvelnek. Körü’öttük kialakul a fejbólonga- tók, hízelgők tábora, klikkje, akik helyi „vezérük” minden szavát kritika nélkül elfogadják, szentívás- nak veszik. Világos, hogy az ilyen elterjedt jelenségek ellen is szakadatlanul harcoini kell. fáradságos munkát igényel, de végre kell hajtanunk. — A XX. pártkongresszus egyik legbiztatóbb jelensége volt — mint említettem —, hogy a párt jó munkája folyamán szorosabbá vált és elmélyült a kapcsolat a párt és a lolgozó tömegek között. Ebben mutatkozik meg a kollektív vezetés, a pártdemokrácia kibontakozása, a szabad bírálat és a szocialista törvényesség megerősödése, a párt-, valamint a kormányszervek munkája megjavításának együttes eredménye. — Nálunk is minden erővel arra kell törekedni, hogy hasonló módon növeljük pártunk vezető szerepét, erősítsük, elmélyítsük kapcsolatait a dolgozó néppel. A Hazafias Népfront a várt vezetésével a legszelesehh tömegeket foghatja át Az ideológiai munka, as irodalom és a művészet kérdései — Azok a hibák, amelyeket a pártmunkával, az ideológiai munkával kapcsolatban a XX. kongresz- szuson felvetettek és kijavításukra határozatokat hoztak, szinte kivétel nélkül a mi munkánkban is fellelhetők. A kongresszuson rámutattak arra, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok életét tanulmányozó közgazdászok gyakran felszínen mozognak, nem hatolnak a mélyre, nem bocsátkoznak komoly elemzésbe és általánosításba, az ideológiai front munkásai elmaradnak az élettől, holott a közgazdászoknak, történészeknek, filozófusoknak, jogászoknak lépést kell tartaniok a párttal, az élettel. Nem szabad elmaradniok és gondoskodtok kell a marxizmus—leninizmus alkotó gazdagításáról. A kongresz- szusi beszámoló kifogásolta, hogy az irodalom és a művészet elmarad az élettől a szovjet valóságtól, mert egyes írók és művészek kapcsolata meglazult az élettel. Harcolni kell a valóság hamis, megszépítő ábrázolása ellen, de azok ellen is, akik fitymr'ják, lebecsülik azt, amit a szovjet nép kivívott. — A beszámoló azt követeli, hogy az irodalmi és művészeti alkotó munkát hassa át a kommunizmusért vívott harc szelleme és öntsön bátorságot, szilárd meggyőződést a szívekbe, fejlessze a szocialista öntudatot és az elvtársi fegyelmet. — Az hiszem, tisztelt Központi Vezetőség, hogy ezeknek a megállapításoknak —• melyekhez hasonlót mi nemegyszer hangoztattunk — minden szavát és minden betűjét a magyar tudomány, irodalom és művészet dolgozói is megszívlelhetik. — Nagyon fontosak számunkra azok a tanulságok, melyeket a XX. kongresszus határozataiból az agitáció és propaganda, valamint a tudományos és kulturális munka megjavítására levonhatunk. Egy sor felszólaló élesen bírálta az élettől távol álló, a szocializmus építése gyakorlati kérdéseitől elszakadt ideológiai munkát. As agitáció és propaganda kérdései — Olyan tudományos munkát követelt a kongresszus, melynek a lehető legjobb közvetlen gyakorlati jelentőségű eredményei legyenek. — Az agitáclőnak és propagandának elsősorban arra kell irányulnia, hogy a gazdasági feladatok megoldását segítse elő, megmutassa, hogyan kell az új életet építeni. Ennek megfelelően a propaganda- munka központjába a politikai gazdaságtant és a gyakorlati gazdaságtan tanítását kell helyezni. — Nekünk is látnunk kell, hogy a ml pártoktatásunk is elvont, távol áll az élettől és a gyakorlati gazdaság kérdéseivel foglalkozik aránylag legkevésbé. Ezen változtatnunk kell. Át kell vizsgálnunk és ú jra meg kell írnunk a pártunk történetéről szóló könyveinket, amelyek nem emelik ki eléggé a tömegek történelemalkotó jelentőségét, s amelyekben emiatt nemegyszer ferdítések, a történelmi igazságnak meg nem felelő tények és a személyi kultusz maradványai is fellelhetők. Ezen túlmenően át kell vizsgálni a tankönyveket és az iskolai oktatást, mert azok a hibák, melyek a pártoktatásban előfordulnak, ugyanúgy fellelhetők az iskolákon és az egyetemeken is. Mindez gondos tanulmányozást és — A pártmunka megjavítása a tömegszervezetekkel, szakszervezetekkel, a DISZ-szel, az MNDSZ-szel. a tanácsokkal való állandó törődés, a vezetés és az irányítás megjavítása ennek egyik eszköze. Jelentékeny módon hozzájárulhat pártunk tömegkapcsolatainak megerősítéséhez a Hazafias Népfront aktivitásának fokozása. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a népfront egyre kevésbé tevékeny. A népfront aktivitását úgy lehetne megnövelni, ha új, népszerű feladatokat bíznánk rá. melyek elvégzése meggyorsítja vérkeringését. Bulgáriában a Bolgár— Szovjet Baráti Társaságot beolvasztották a népfrontba. Lehet, hogy ez nálunk is célszerű. A békeimozgalom feladatainak jelentékeny részét is a Hazafias Népfront végezhetné, ami kétségkívül növelné tevékenj'Ségét és népszerűségét. A mostani nemzetközi helyzetben, amikor a Szovjetunió és a szocialista tábor sikerei nyomán minden eresztékében recseg-ropog az imperialisták gyarmati rendszere, s éveken' át nagy gonddal felépített háborús szövetségek kezdenek szétesni, amikor a tőkés országokban napirendre kerül a népfront kérdése, megnőtt a jelentősége az olyan mozgalomnak, mint a Hazafias Népfront, mely pártunk vezetése alatt a legszélesebb tömegeket foghatja át. — Fel kell vetnünk újra a szocialista törvényesség kérdését. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatai, melyek e téren gyökeres változást követeltek, lényegében megvalósultak, és elmondhatjuk, hogy a szocialista törvényesség alapjában véve helyreállt. Határozott intézkedések történtek a megfelelő állami szervek hatásos ellenőrzésére és a Politikai Bizottság az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján most dolgozza ki azokat a rendszabályokat, melyek az ellenőrzést még hatásosabbá teszik és a szocialista törvényességet még szilárdabb alapokra helyezik. — Befejezésül meg kell említeni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusával kapcsolatban nálunk a jobboldali elemek azon az alapon, hogy „éhes disznó makkal álmodik”, azt várták, hogy a kongresszus vonala őket fogja igazolni. Most mindenki számára világos, hogy e várakozások nem váltak be, hamisnak bizonyultak. A kongresszus egész munkája azt bizonyít ja, hogy a párt és Központi Vezetősége helyes úton jár — A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Pártunk politikai vonala, melyet az MDP III. kongresszusa dolgozott ki, helyes volt. — Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai, melyek elutasították a szocialista iparosítással, a nehézipar fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átépítésével kapcsolatos helytelen jobboldali nézeteket, az ideológiai és az irodalom frontján megmutatkozó helytelen, nem kommunista jelenségeket. E határozatok nyomán politikai és gazdasági életünk legtöbb területén komoly javulás, fejlődés állt be. A XX. kongresszus munkája folyamán megállapíthattuk, hogy pártunk fő irányvonala minden téren helyes és azt politikát, melyet Központi Vezetőségünk a múlt év márciusi határozataiban lefektetett, erőteljesen fovább kell vinni. Ezt azért kell ilyen élesen kihangsúlyozni, mert egyes elvtársaknál az átmeneti nehézségek hatása miatt bizonyos nerspektívátlanság, passzivitás mutatkozik. Az ilyen elvtársak behúzzák a nyakukat és nem tudnak a megfelelő lendülettel dolgozni. Az ilyen hansulatot, mély gátolja munkánk lendületét, sürgősen fel kell számolni. Pártunk erős és egységes. Egészséges alapon áll népgazdaságunk. mely 1955-ben újra komoly fejlődésnek indult, s ezt a fejlődést az idén is folytatjuk. — Nagy elégtételünkre szolgál, hogy valahányszor a XX. kongresz- S7us a szocialista tábor óriási eredményeiről számolt be, az eredmények között mindig ott szerepeltek a Magyar Nénköztársaság gazdasági, politikai és kulturális eredményei is, melyekre joggal büszke minden magyar kommunista, minden öntudatos dolgozó. — És büszke azokra a hatalmas eredményekre, melyeket a Szovjetunió a leninizmus zászlaja alatt elért, azokra a folyton növekvő sikerekre, melyeket a népi demokratikus államok, az egész szocialista tábor a leninizmus jegyében kivívott. Haladjunk bátran azon az úton, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa hatalmas fényszóróként megvilágított, s akkor, mi is — Hruspsov elvtárs szavaival élve — nemsokára elérjük azt a magaslatot, ahonnan már láthatók a boldog, békés jövő, a kommunizmus körvonalai! A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA HÍREI Ünnepélyeién fogadtál't Saolno kon a vendégszereplésre ér hesett szovjet művészeket A magyar-szovjet barátság hó napja kiemelkedő eseménye zajlott le tegnap este a Szolnoki Szigligeti Színházban. Naum Valter zongoraművész, a Moszkvai Rádió szólistája, Maja Pliszeckcja, a Moszkvai Nagy Színház szólótáncosnője és Márisz lAepa, a Lett SZSZK Opera- és Balettszínházának szóló- táncosa mutatták be nagyszerű művészetüket. A Szolnokra érkező szovjet művészeket a megye és a város párt- és állami vezetői a városi tanács házában fogadták és köszöntötték a szolnoki dolgozók nevében. Fellépett a műsorban Palló Imre Kos- suth-díjas kiváló művész, a Magyar Állami Operaház szóZóé nodos ak hétfőtől szombatig dolgozzanak, de ahogy a parasztcsaládoknál azelőtt is segítettek az asszonyok a legnagyobb dologidőben a férfiaknak — a tsz sem nélkülözheti ezt a segítséget. Az asszonyok közűi sokan szólaltak fel — szinte meglepő volt ez az élénkség — és különböző munkákat vállaltak el. Egyrészük az egész nyári időszakban a kertészetben tud majd dolgozni. Elvállalták a virágházi munkákat sőt a virágmagvak összegyűjtését is. Mások a közös baromfiállomány részére 50—100—200 csibét nevelnek fel. Ez az otthoni munka mellett is elvégezhető. A sürgős nyári munkák idejére — majd mindegyik asszony megígérte — a legnagyobb dologidőben néhány napra számíthatnak rá. A tsz kukoricatáblájából Vs—1 holdnyi terület egészévi teljes gondozását, kapálását is elvállalták, ki, menynyit bír erővel. Ez a változatosság — a lehetőségeket számításba vevő figyelmesség — teszi azután lehetővé, hogy a legtöbb tsz-tag felesége, leánya valamilyen módon segíti a közös munkák elvégzését, fis ez együttvéve igen sokat jelent. Az is beigazoló- ditt a jászkiséri Táncsics Tsz-ben, hogy a fiatalokra mindig lehet mámitani, természetesen csak akkor, ha kedvükre való, igazi fiatalos lendületet kiv4nó feladatokat kapnak. Az ifjúságnak tetszik az, ha külön brigádban is megmutathatja képességeit és versenyre kelhet a többiekkel. Ezért a Táncsics Tsz-ben egy férfi- és két leánymunkacsapatot szerveztek. De hozzáfogtak már az ifjúsági cséplőcsapat szervezéséhez Is. A fiatalok védnökséget vállaltak 30 kh. négyzetes kukoricavetés és 5 kh. ikersoros vetés felett. És hogy a munkát szórakozással is fűszerezzék, készülnek egy szép kultúrműsor megtartására, folynak a próbák és ez is összetartja a fiatalokat. E cikk keretében még csak megközelítően sem lehet felsorolni azokat a változatos lehetőségeket, amelyek mind elősegítik a kollektív munka megszervezését és megszerettetését a termelőszövetkezetekben. Az is tény, hogy az abádszalókl Lenin Tsz-ben is tettek lépéseket ilyen irányban. Pl. taggyűlésen megvitatták a munkábaállítás fő szempontjait. Februárban a népnevelők felkeresték azokat, akik nem vették ki részüket a közös munkából, hiba, hogy ezt csak egyszer tették meg. Általában csak a belépéskor beszéltek az új tagokkal és később nem magyarázták meg nekik, milyen károk származnak a tsz-re nézve, de egyénileg, rajuk nézve is, ha nem dolgoznak a közösben. Jó módszernek bi»'nyúlt az is, hogy brigádonként összehívták a munkába beosztott tagokat és ismertették velük a feladatukat. A régebbi tsz-tagok felszólaltak, elmondták a tapasztalataikat az új tagoknak s a munkára is buzdították őket. Ennek volt is hatása. De ha azt nézzük, hogy az 550 nyilvántartott tsz-tagból csak 350-et tudtak bevonni ezideig a munkába, akkor láthatjuk, hogy még nagyon sok a tenni valójuk. Igazuk van tehát a tsz vezetőinek, amikor ezt a problémát ennyire fontosnak tartják. Ha a megfelelő módszereket is megtalálják hozzá — hiszen még a jó módszereket sem lehet szolgaian lemásolni, hanem a helyi Körülményeket is figyelembe kell venni hozzá — akkor több idejük jut majd a napi feladatok megoldásában való elmélyedésre. Az abádszalókl Lenin Tsz ‘természetesen csak egy a sok megnö- yekedett tsz közül a kunhegyes! járásban. Példája azonban — amint az elmondottakból is kiderül — több olyan tanulságot nyújt, amelyet érdemes megszívlelni a további munkához más termelőszövetkezeteknek és a terület irányító munkájával foglalkozó elvtársaknak is. Következő cikkünkben ezeket a tanulságokat foglaljuk össze. (Folytatjuk.) kese és Virizlai Mihály kétszeres VIT-díjas csellóművész. A közönség az este 8 órakor kezdődött előadáson zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét és melegen ünnepelte a vendégeket. ' Az előadás ismertetésére visszatérünk. An élenjáró technika napja a Thxamenti T egy imürekben A magyar-szovjet barátság hónapja keretében megyénk nagyobb üzemeiben mindenütt megrendezik az élenjáró technika napját. Az első ilyen rendezvényre ma délután /él 5 órakor kerül sor a Tisza- menti Vegyiművekben. Az üzem mérnökei, műszaki vezetői, kiváló dolgozói értekezletre jönnek össze, előadást hallgatnak meg a technika fejlesztéséről s megbeszélik azokat a tennivalókat, amelyek ezen a téren rájuk várnak. 4 Ssovielunióhan végtelt rung, ar egyetemi hallgatók baráti találkozója Ma délelőtt 10 órai kezdettel a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében kerül sor a Szolnok megyében dolgozó, Szovjetunióban végzett egyetemi hallgatók baráti találkozójára. A találkozó célja az, hogy a fiatal értelmiségi dolgozók beszámoljanak a Szovjetunióban tanultak és tapasztaltak alkalmazásáról, az ezzel kapcsolatos esetleges problémákról, valamint, hogy ismertessék munka és életkörülményeiket. A fialtalak mellett a megye pártós állami szerveinek vezetői is résztvesznek a találkozón. Varsó népe gyászolja Boleslaw Bierutot Varsó (PAP). Március 14-én 12 óra 50 perckor a varsói Okecie repülőtéren földreszállott az a repülőgép, amely Moszkvából hazaszállította Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának holttestét. Varsó lakosainak ezrei gyűltek össze a repülőtéren a pártszervezetek gyászfátyollal bevont lobogói előtt. A repülőtéren jelen voltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és kormányának tagjai, a politikai pártok és társadalmi szervezetek vezetőségének képviselői, tábornokok a lengyel munkásmozgalom régi harcosai, a párt, az állam és a társadalom vezető személyiségei. Megjelentek továbbá az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Jugoszláv Népköztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság diplomáciai testületéne l- tagjai. A vörös és fekete lepellel borított koporsót a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai — az elhunyt legközelebbi munka- és harcostársai — emelték a katonai gépkocsin elhelyezett ravatalra. A koporsónál a lengyel hadsereg tisztjei álltak díszőrséget. A gyászmenet az Internacionálé hangjai mellett indult el. A gyászmenet többkilométeres útvonalát Varsó lakosságának ha- almas tömege kísérte, így akarták kifejezni kegyeletüket Boleslaw Bierut iránt. Minél közelebb éri a menet a város központjához, annál zsúfoltabbak voltak az utcák. A gyászmenet 14 óra 25 perckor érkezett meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székháza elé, ahol emberek 'í/.ezrei álltak néma várakozásban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai ’yászinduló hangja mellett leemelek a koporsót a gépkocsiról és be- 'itték az épületbe. A koporsót fekete posztóval bevont teremben, vörös ér fehér virágokkal díszített ravatalra helyezték. A ravatal mellett a lengyel hadsereg katonái és tisztjei álltak díszőrséget. (MTI)
