Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-14 / 63. szám
I SZOLNOK MEGY® NÉPLAP m&rrtus 14, KÖZÖS ÚTON Ha valaki napjainkban megkérdezd az abádszaJóki Lenin Tsz vezetőit, mi a legnagyobb problémája jelenleg a termelőszövetkezetüknek, határozottan ezt a választ adják: az új tagok munkába állítása. És ezen nem is lehet csodálkozni. A tsz taglétszáma hetvenhatról ötszázötvenre, területe pedig 650 holdról 2780 holdra emelkedett alig egy esztendő leforgása alatt. De hát mi akadályozza az új tagok bevonását? Nem könnyű a felelet. Mert nemcsak a jelenről és a jövőről, hanem a közelmúltról is beszélni kell ezzel kapcsolatban. Az elmúlt év, mi tagadás, nem a legjobban zárult a termelőszövetkezetben. Hiába volt legszebb kalászosuk, kapásuk a határban, olyan, hogy csak úgy húzta befelé a kívülállókat a tsz-be, hiába értek el magasabb terméseredményt az egyénieknél, egy munkaegységre nem tudtak többet osztani, mint 18 forint egynéhány fillért, mindent összevetve. Igen sokan azon a véleményen vannak a tsz-ben, hogy a nagy növekedés vitte el a régebbi tagok magasabbnak ígérkező jövedelmét. A nagyobb területre több vetőmagot, a nagyobb jószágállomány szántára több abráktakarmányt kellett tartalékolni, visszatartani. Növelni kellett az állatállományt is a terület arányában. Hogy ezt megtehessék, nem vihették piacra, eladásra a tervezett meny- nyiséget például sertésekből. Az új tagok nem hoztak be annyit a közösbe, amivel mindezt pótolni lehetett volna. Egyszóval a régebbi tsz-tagoknak áldozatot kellett hoz- niok tsz-ük megnövekedéséért, a belépett új tsz-fcagakért. Legalább is ezzel magyarázták a zárszámadás idején még a vezetők is a tagság előtt az alacsony részesedés okát. Más indokot hirtelenében nem is igen tudtak felhozni, hacsak még a rizsát nem, amiből tavaly mindenütt, így náluk is kevesebb termett, mint amire számítottak és ez többszázezer forinttal csökkentette a jövedelmet. De lássuk csak; VALÓBAN A TSZ NÖVEKEDÉSE VOLT-E AZ OKA a várakozáson aluli jövedelemnek? A tsz növekedése tagadhatatlan új távlatokat nyit gazdálkodásuk előtt. A jószágállomány megnövelésére, a nagyobb mennyiségű abrak takarmány tartalékolására hozott intézkedéseik tehát helyénvalóak voltaic és az is érthető, hogy ennek érdekében bizonyos áldozatokat is kellett hozmok. Olyan áldozatokat, amelyek busásan kamatoznak majd az új gazdasági évben. De ha megvizsgáljuk a tsz múlt évi gazdálkodását, egészen más megvilágításban látjuk a dolgokat, mint ahogyan ezeket a Isz-ben magyarázzák. Kiderül, hogy egészen szerény számítások szerint is, legalább félmillió forinttal nagyobb lett volna a jövedelmük, ha.;; fis ennél a ha;;. -nál meg kell állni egy pillanatra. Mert nem csupán arról van szó, hogy egy termelőszövetkezet gazdálkodásában előfordult hibákat most a példa kedvéért elősoroljuk, hanem arról is, hogy ezeknek az eredőjét kutassuk fel a tények mögött, az okulás, a tanulságok miatt. NÉHÁNY PÉLDA A SOK KÖZÜL A szálastakarmánnyal jelenleg is igen szüleiben vannak. Ezen ugyan már nem 6egít, mégis kell beszélni ‘róla, hogy tavaly csak levágták a vörösherét, de a forgatás, a gyűjtés egyáltalán nem haladt. Százmázsákra rúgott az a takarmánymennyiség, ami ott rothadt el, be- takarítatlan. Szerződtek sonkasüldőre, fel is vették az előleget, a hízókat viszont nem állították be: 120 ezer forint veszteség. A 20—22 mázsás átlagot ígérő tengeri hónapokig a földeken, majd a kazlakban ázott, kitéve a predálásnak, mert a génét későn csinálták meg: !egy-másfél vagon kukorica ment veszendőbe. A burgonyának csak a nagyját szedték fel az ősszel, azzal, hogy majd a malacok rájárnak a többire — érthetetlen és ugyancsak ráfizetéssel járó intézkedés veit ez, hiszen most kénytelenek vásárolni a burgonyát vetőmagnak. És ezzel még mindig nincs vége, mert a dohánytermesztésnél is hasonló volt a helyzet. Megtermelték a gyönyörű dohányt — kifogástalan volt, míg le nem törték — de azután úgy összezsúfolták, hogy befülledt, szaiknyel- ven: megégett — és csak igen kevés lett belőle első osztályú; A munkát és a munkaegységet természetesen ugyanúgy felemésztette, mintha első osztályú került volna ki a kezük alól. A szakszerűtlen és lelkiismeretlen gondozás következtében a 280 darab augusztusi malacból mindössze 90 darab maradt életben. De vajon kell-e még több példa is arra, hogy világosan lássuk — és lássák az abádszalóki Lenin Tsz tagjai is —, hogy egyáltalán nem a tsz növekedése vitte el az elmúlt esztendő zárszámadásának nagyobb eredményeit? Mert, ha kételkednének ebben, a példákat még M lehet egészíteni azzal is, hogy ugyanakkor egyes munkáknál, például a rizstelep építésénél — amihez idegen munkaerőt is alkalmaztak — a tagok alaposan felhígították a munkaegységet, kevesebb munkáért, több értéket íratták be, mint ami járt volna. Hogy ezzel is saját magukat károsították, azidőtájt senki sem mondta meg nekik őszintén. Pedig SZÜKSÉG LETT VOLNA AZ ŐSZINTE SZÓRA, mert amint a felhozott példái;hói is látszik, egyetlen egy sincs közöttük olyan, amelyet valami különös istencsapása okozott, amelyet fokozott gonddal, előrelátással ne lehetett volna elkerülni. Például a burgonyaszedésnél az ott dolgozó tsz tagok maguk is csodálkoztak a furcsa intézkedésen, ami az egyszerű, józan paraszti gondolkodásnak is ellentmond, hogy az apraját ne szedjék fel a termésnek — de csak otthon morfondírozták: micsoda egy balga intézkedés. Hogy a vezetők is tévedhetnek, megbotolhatnak a sok munka közben, — kinek is juthatott eszébe? Azaz, hogy észre kellett volna vennie a tsz pártszervezetének, fel kellett volna lépniök a hibák ellen a tsz kommunistáinak. Olyanformán, mint ahogy például a jász- kisóri Táncsics Tsz-ben felvették a harcot a hasonló hiányosságokkal szemben. Hogyan csinálták a jász- kisériek, mit mulasztottak el az abádszalókiák — és miként kezdenek hozzá a megnövekedett tsz- ben a még több felelősséget, szakértelmet kívánó munkához. erről lesz szó a következőkben. (Folytatjuk.) .JHejgjtmlckedJiíik a ttmizdkozi nő na piái — Levelezőink jelentik — Elhunyt iolesiaw Bíernt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Varsó (PAP.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság államtanácsa és kormánya minden dolgozóhoz, a lengyel néphez! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság államtanácsa és kormánya mélységes megrendüléssel tudatja az egész néppel — országunk munkásaival, parasztjaival, értelmiségével és ifjúságával, — hogy március 12-én, 21 óra 35 perckor Moszkvában súlyos betegség után elhúnyt Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Súlyos veszteség ez a lengyel munkásosztály számára, amelynek Bierut elvtárs fáradhatatlan harcosa volt, a dolgozók számára, akiknek hű fia volt, a nép számára, amelynek szabadságáért és jobb jövőjéért ifjú éveitől kezdve egész életében harcolt Boleslaw Bierut ifjú nyomdászként lépett a szocializmus ügyéért harcolók soraiba. Mint a Lengyel Szocialista Párt balszámyának harcosa megedződött a cári hódítók, a német-osztrák megszállók elleni harcban. A Lengyel Kommunista Párt megalakulásának kezdetétől fogva annak zászlaja alá állt. A két háború közti években az üldöztetéstől és a többszörös letartóztatástól meg nem törve, lelkesen és önfeláldozással szervezte harcra a munkásokat, a dolgozó parasztokat, az értelmiséget, valamint az ifjúságot a kapitalisták és a nagybirtokosok hatalma ellen a kenyérért és a munkáért, a demokratikus szabadságjogokért, a békéért és a nép hatalmáért. Boleslaw Bierut, mint a nemzetközi munkásmozgalom harcosa résztvett a testvérpártök forradalmi harcában. Népünknek a hitleri megszállók elleni harca legsúlyosabb napjaiban Bierut — „Tornász” elvtárs neve elszakíthatatianul összekapcsolódott a Lengyel Munkáspárt hősi történetével. Ö volt a Lengyel Munkáspárt egyik megteremtője. Tornász elvtárs szervezője és elnöke volt a Krajowa Rada Narodowának, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért harcoló lengyel nép első demokratikus kormányának; A népi Lengyelország évei elszakíthatatlan kapcsolatban vannak Bierut elvtársnak, a köztársasági elnöknek, a minisztertanács elnökénél;, a Lengyel Nemzeti Front Országos Bizottsága elnökének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának munkájával. Bierut élvtárs a néphatalom szilárdításáért, Lengyelország Odra—Nyea menti határáért, a munkásosztálynak a marxizmus—Jeninizmus alapján való egyesítéséért, az ország újjáépítéséért, gazdaságának és kultúrájának fejlesztéséért, Lengyelország világhelyzetének szilárdításáért, a szocializmusért küzdő rendületlen harcosként, él a nép emlékében. Boleslaw Bierut lelkes hazafi volt, bajnoka a népi Lengyelország és a Szovjetunió, minden szocialista ország testvéri barátságának, bajnoka a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a békéért és a népek barátságáért küzdő lánglelkű harcos volt. A munkásosztály, az egész nép úgy ismerte őt, mint a pártnak — amely a munkásosztályt, a népet munkájában és harcában vezeti — élvonalbeli harcosát. A párt, amelyet utolsó lehelletéig szolgált, a kommunizmusért küzdő rendíthetetlen harcosként ismerte őt. Dicsőség emlékének. (MTI) B Szovjetunió Kommunista Pártja KifzpoitH Bizottságának és a Szovjefunió Minisztertanácsának közlőmévé Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély szomorúsággal közli, hogy március 12-én 23 óra 35 perckor (moszkvai időszámítás) súlyos betegség után (szivizominfarktus) Moszkvában elhunyt Boleslaw Bierut, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a lengyel ncp nagy fia, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Szovjetunió Minisztertanácsa Orvosi jelentés Boleslaw Bierut betegségéről és haláláról A Szolnoki Tejipari Vállalat MNDSZ szervezete a nemzetközi nőnap alkalmából az ünnepség résztvevőit finom uzsnonnával vendégelte meg, s mintegy 1000 forint értékű ajándékot osztottak ki az élenjáró dolgozóknak. A képen Török Mária, Szüle Rozália, Bíró Miklósné és Horváth Róza Este fél hatkor a tiszafüredi utcákon az asszonyok és lányok ki- sebb-nagyobb csoportokban siettek a kulturház felé. Az ajtóban az MNDSZ vezetőségi tagok kis kék nefelejcset tűztek minden érkező kabátjára. Hamarosan zsúfolásig megtelt az ötszáz személyt befogadó kultúrterem, s több mint százan a folyosón hallgatták meg az ünnepi beszédet, melyet Gáli Zoltánná, az MNDSZ megyei elnöke mondott. Az élenjáró termelőszövetkezeti tagok, kiváló társadalmi munkát végző aktívák, pedagógusok és egyénileg dolgozó paraszt asszonyok az első három sorban foglaltak helyet. A székeken a nevük mellett egy-egy szál szekfűt helyeztek el az MNDSZ vezetőség tagjai, ezzel is kifejezve megbecsülésüket; A DISZ-fiatalok, az iskolások és óvodások meleghangú üdvözlése után a járási MNDSZ elnöksége a legjobb aktívákat megjutalmazta. Köztük Németh Pálné, akinek öt piciny gyermeke van, egy cserép virágot és „Az anya” című könyvet kapta. Bodnár Ilona és Molnár Györgyné szintén virágot kaptak munkájuk elismeréséül. Az MNDSZ emlékbélyeg elhelyezésében elért kiváló eredményért Tassi Gábor- nét és Kozák Andrásnét jutalmazták meg egy-egy kendővel. A Járási Párt VB a járási MNDSZ elnökségének legjobb munkát végző tagját, Tassi Dánielnét könyvjutalomban részesítette. Többen kaptak még könyvet s egyéb apró ajándékokat. A nőnapi ünnepséget színvonalas kultúrműsor zárta be; Baricza Angola Tiszafüred * Március 8-án lelkes ünnepi est színhelye volt a jászalsószent- györgyi kulturház nagyterme. Több mint háromszáz asszony és leány gyűlt össze a nemzetközi nőnap megünneplésére. Nagy Ignácné pedagógus tartott beszámolót, majd a községi pártbizottság titkára köszöntötte a dolgozó nőket, s kérte, hogy a jövőben még fokozottabban segítsék az MDF KöstmU Vezetősége határozatainak megvalósítását. A tíz legjobb pártmunkát végző MNDSZ-tagnak — köztük Ivány Antalnénak, Kormos Istvánnénak, Ranyecz Sándoménak és Palics Jó- zsefnénak, stb. — a titkár elvtárs adta át a könyvjutalmakat, a párt VB ajándékát; * Anyasági érdemérmet kapott Csonlca Sándor né, Bató Kál- mánné, Káposztás Albcrtné, Keskeny Ambrusné, s még több sokgyermekes anya. Az MNDSZ- szervezet tizenöt legjobban dolgozó aktíváját értékes tárgyakkal jutalmazta meg. Az óvodások, úttörők és a DTSZ- jiatálok kedves kultúrműsorral szórakoztatták az ünnepség résztvevőit. T. £; J ászalsószentgyörgy * A tiszasasi Rákóczi Tsz-ben az újonnan alakult MNDSZ-szervezet és a DISZ-fíatalok lelkesen készültek a nemzetközi nőnap megünneplésére. Az eredmény nem is maradt el, minőjén i&gggv$ felejthetetlen nap március 8-a. Az MNDSZ ötven gyermeket, s azok édesanyját vendégelte meg teával, süteménnyel, majd színdarabbal, szavalattal és énekszámokkal szórakoztattál; a megjelenteket. Dicséret illeti a szereplőket, a helyi DISZ-szervezet leány tánccsoportját szép játékukért, táncukért. Az asszonyok és lányok jókedvűen, s azzal az elhatározással távoztak él a nőnapi ünnepségről, hogy a termelő munkában is fokozzák eredményeiket. Sz. Szabó Antal Tiszasas * A Jászapáti Járási Tanácsnál kedves ünnepségen köszöntötték a férfiak munkatársaikat, a tanács nő-dolgozóit. Csokoládéval, cukorkával és virággal ajándékozták meg az asszonyokat, lányokat. A férfi csasztuska brigád műsora után táncmulatsággal ért véget a nőnapi ünnepség. SZERENCSÉS ISTVANSÉ Jöszapgti Varsó (PAP). Boleslaw Bierut elvtárs ez év február végén influenzában és tüdőgyulladásban megbetegedett. Március 1-én szívizomin íarktus keletkezett, március 12-én pedig fokozódott szívérelégtelenség tünetei közepette beállott a halál. N. Vaszilenko professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja M. Feigin professzor, a Lengyel Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma Gyógyintézetének fő- b'elgyógyásza A. Markov professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma IV. osztályának vezetője. (MTI) ŰZ cAtmrlkui eppe lenti tanár Sgjpesiiit cÁllanwU. qijarmali fiúliUkájúról New York (TASZSZ). A Current History című folyóirat márciusi száma közli Harry Rudiiig professzornak, a Yale egyetem történelemtanárának cikkét, amely élesen bírálja az Egyesült Államok gyarmati politikáját. Az Egyesült Államok látszatra függetlenséget adott a Fülöp-szige- teknek — olvassuk a cikkben —, de ezt olyan gazdasági fettételekhez kötötte, hogy még hosszú évek telnek el, amíg a Fülöp-szigetek gazdaságilag szabaddá válnak; Sok nép — köztük a francia, úgy véli, hogy az indokinai háború, amely oly sokáig tartott és olyan sokba került Franciaországnak, hamarabb befejeződhetett volna, ha az Egyesült Államok nem követelte volna makacsul e háború folytatását. A cikkíró emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok látta el fegyverrel Franciaországot Marokkó és Algéria népei ellen, majd hangsúlyozza, hogy ez a tény maradéktalanul bizonyítja, hogy Amerika ,.a pusztulóban lévő gyarmati rendszer támasza lett”; Az arab országokról szólva a cikk példákat idéz arra, hogy az Egyesült Államok semmibe veszi az arab országok jogos érdekeit. A cikk megállapítja, hogy a Szovjetunió támogatja az iparosításra törekvő ázsiai és afrikai országokat, vagyis „az oroszok hajlandók együttműködni az iparosítás terén”. Ezzel szemben 1955 nyarán „a Hoo- ver-bizottság azt ajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy Japan kivételével ne foglalkozzék az ázsiai országok iparosításával”. „Nem szükséges különösebben ferde megvilágításba helyezni az amerikai politikát ahhoz, hogy országunkat a gyarmati népek ellenségének, Oroszországot pedig a népek barátjának tüntessék fel” —■ mondja befejezésül a cikk.,— Az Egyesült Államok nem értette meg a bandungi értekezlet jelentőségét, amely abban állt, hogy ez az értekezlet végetvetett a kolonializmu?- nak. „A kolonializnmst nem lehet feltámasztani, ennek érdekében minden erőfeszítés hiábavaló” — fejezi be a cikkíró. (MTI) f üggetlenségi mozgalom honiakozik ki Szingapúrban London (TASZSZ.) A Reuter tudósítójának jelentése szerint Szingapúrban széleskörű mozgalom bontakozott ki. Célja, hogy ez az angol gyarmat függetlenséget kapjon. Most hogy Szingapúrba érkezett az az -angol parlamenti küldöttség, amelynek; nteg kell allapitajtja- „menynyire érett meg a függetlenségre Szingapúr”, a városban sokezer plakátot ragasztottak ki ilyen felhívásokkal: „Vessenek Véget a gyarmatosításnak!” „függetlenséget akarunk!” A politikai pártok gyűléseket tartanak a függetlenségi harc fokozásának jegyében. (MTI.)
