Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

Hatodik sslDés SZAIIHIKIKS OLIML mdrcius A Kakas kérdezi Község politikai tervek megvitatása idején — A jászdózsai kémény­seprőktől: Ha egyáltalában nem sőp- rik a község kéményeit, ak­kor mitől kormosak? —. A szolnoki KIK-től? Arra az egy-két évre, amíg a Jászkürt utca 2. szám alatti kétemeletes bérh áznál a csőrepedést meg nem csi­nálják, nem lehetne a ház udvarán egy gémeskutat fel­állítani? —- A megye KTSZ-órásal- tól? Mi az oka annak, hogy egy rugótörés megjavításának más és más az ára mind­egyik üzletben? A tanácselnök tervez, mi­előtt nem beszélt a község dolgozóival. A tanácselnök tervez — mi­ntán beszélt a község dolgo­zóival. Jaj], befulladunk ! (A nákóczttaM te i tanács vb. elnökei rek levewséséf/et.) ríkócziújfalui köze&gi nem törődnek a betoi­EGYTK BŰZASZAk! — Än már nem bírom tovább, szóljál a VB-elnöknek, hogy mindnyájan belefulladunk a vízbe. MÁSIK BOZASZAXi! — Törődik la az azzal, ml lesz veWnk, Ki az a tsz-elnöb, aki magára ismer? a) Mikor kevés a munka: b) Amikor feltorlódik a mun: — Az asszony maradjon a ka: fakanálnál.. 4 — Könyörgöm, jöjjön dol­gozni. karcaii DISZ ku'oroUhonbau látlak (A kultúrotthon ban nincsen ruhatár, összejö­vetelek alkalmával a felső kabátokat és kala­pokat, két asztalra rakják.) DISZ-FIATAL: — Komára, ha megtalálod a 366-os •számú kabátot és kalapot, az az enyém. Az udvariasság ábc-je Hézagpótló írást nyújtunk át olvasóinknak. Ugyanis na­gyon hiányzik egy kézikönyv, amely az udvarias társalgás­ról szól. A minap aztán, ami­kor autóbusszal Hókról Me­zőtúrra utaztunk, a szőke — Marika névre hallgató — ka­lauznő olyan finoman, udva­riasan beszélt az utasokkal, hogy elhatároztuk: egyes ki­tételeit a közönség nevelése érdekében közreadjuk. 1. Udvarias megszólítás: — Hé, ott maga, maga öreg, megvan a jegye? (Miután válasz nincs.) — Hallja, öreg szivar, ma­gához pofázok. Megvan a jegye? 2. Öröm alelett, hogy sok az utas. — Az isten akárhova tegye magukat, de sokan vannak. Ebből a két idézetből is kiderül, hogy Marika a ka­lauznő magasabb beosztást érdemel. Ki kell nevezni il­lemtanéinak — mert kalauz­nak nem való. .Zavarosan folynak a vizek,* — Tiszafüreden A tiszafüredi Járási tanács február 10. ülésének jegyző­könyvéből közöljük az alábbi szöveget, amely mindenki számára világos és könnyen érthető: „A.:: élvtárstól többet várunk, mert amikor az is­kolán volt, ott igen jól ta­nult és ezt a tudást Itt kell megmutatni, igen helyte­len, amit a beszámoló je­lentés és a járási tanács je­lentésében, hogy igen si­mán foglalkozik a tanács­tagi és fogadóórákkal. Meg lettek tartva ugyan, de komentálva nincsenek.” A fentiekhez nem fűzünk kommentárt, Illetve észrevé­telt . ; j A megzenésített beadási könyv Jelenet, lejátszódik a tiszaderzsi tanács begyűjtési csoportjánál. — Szereplők: A begyűjtési hivatal tisztviselője János bácsi. (Mikor a függöny felmegy, a Tisztviselő van a színen, a a rádió a közismerten klasszikus zeneszámot bömböli.) TISZTVISELŐ (énekel): Az én apukám.., JÁNOS BA (bejön): Jónapot kívánok! TISZTVISELŐ (oda se figyel, tovább énekel): «::« egy olyan híres.. 8 JÁNOS BA: A sertésbeadást jöttem elintézni. TISZTVISELŐ (tovább énekel): bohóc volt... JÁNOS BÁ: Engem nem érdekel, mi volt az édesapád, írd be a sertésbeadásomat. TISZTVISELŐ (sértődötten abbahagyja ez éneklést): Adja ide azt a könyvet. JÁNOS BA (odaadja): Tessék. TISZTVISELŐ (a kartonokat böngészi és énekel): Az én apukám... Tehát beadott János bácsi 58 kiló hízott­sertést. JÁNOS BÁ: Nem 58-at, hanem.>. TISZTVISELŐ (közbevág): Igen, 68-at;., egy olyan híres... JÁNOS BÁ: Nem 68-at, hanem... , TISZTVISELŐ: Látom már, nem 68, hanem 78.-«. bohóc volt. •» JÁNOS BÁ (kezd mérges lenni): Hallod-e, ha az apádból bohócot Is csinálsz, nekem semmi közöm hozzá, de énbelőlem ne csinálj paprikajancsit. TISZTVISELŐ: Nem kell idegeskedni«.. Vörös haja volt, krumpliból volt az orra... JÁNOS BÁ: Krumplibeadásom nincsen« TISZTVISELŐ: Tehát volt 88 kiló hízottsertésbeadása.. Hogyis van tovább a szöveg? Na mindegy: — Az én apukám.. > JÁNOS BÁ (torkaszakadtából énekelni kezd): Haj, de édesanyám is volt nékem..« TISZTVISELŐ: Hallja, ne ordítson itten«.. 108 kiló hí­zottsertés. JÁNOS BÁ: Haj, de keservesen tartott engem««« TISZTVISELŐ (gyorsan beírja a 126 kiló sertésbeadást és visszaadja a könyvet): Mit énekel itt? Ez nem kocsma. JÁNOS BÁ: Nem? Nahát bocsánat, én azt hittem... ■íFüsgöny) Már nem megjegyzés nélkül A Kakas február 26. számában táblázatot közöld tünk arról, hogy a megyei tanács osztályvezetői hány értekezleten vettek részt és hányszor voltak kinn a területen ígéretünkhöz híven most közöljük a már­cius 5-től 10-ig terjedő hét eredménveit. Ertekerle- KisaálM- tek száma sok száma Kovács Antal Ipari oszt« 2 1 Dr. Salló Ferenc tervosztály 0 1 Dr. Suchy Dezső eü osztály 2 1 Turóczi Ferencné élip. osztály 0 1 Csorna Kálmán VKG-osztály 1 0 Horváth Imre mezőgazd. igazgatóság 4 3 Hack Márton oktatási osztály 1 1 Sassi István Gépáll lg. főmérnöke 1 1 Adler Vilmos pénzügyi osztály 6 0 Kalocsai Béla keresk. osztály 4 1 Niehold György mezőgazd. lg. beruház. oszt. vez. (nem találtuk meg) A két összehasonlított hét alapján az eddigi eredmény a következő: Február 20—26-ig 69 5 Március 5—10-ig 21 10 Az elmúlt két hét alatt tehát jelentős javulás tapasz­talható. Az elmúlt 6 napban csaknem ötvennel kevesebb értekezletet tartottak a megyei tanács osztályvezetői, mint február végén. Dicséret és elismerés! Viszont a kiszállások száma még mindig Igen alacsony, pedig itt a tavasz, most már kellemesebb dolog kijárni vidékre. Próbálják csak meg az elvtársak! (R.&uzeiönl (Hobt ötlete. 3C (A fegyvernek! tanács a napközi otthon épületében helyezte el az állatorvosi rendelőt. A gazdák a napközi otthon udva­rára hozzák megvizsgálásra a beteg lovakat.) Egy szerelem és következményei TAVASZ TÜNDÉR: — JajJ, de szeretlek.,, HÓEMBER: — Jajj, elolvadok.«. GYALOGOS: — És mindennek én viselem a követ­kezményeit i., A nagykörűi kisieee Egykori feljegyzések hall­gatnak róla, hogy Mátyás ki­rály egyízben Nagykörűben is megfordult. Mivel a király ottjártában nagyon megszomjazott, betért a helyi földművesszövetke­zeti italboltba és kért egy nagyfröccsöt. Tehát két deci bort egy deci szódával. — Én uram, királyom, egy éltem, halálom — szólt a fel­séges megrendelés hallatára a csapos — nem tudok neked nagyfröccsöt adni, mert nin­csen amivel mérjem a bort, nincsen kétdecls mércém« — Hazudsz, csapos! — dö­rögte a király. — Hát az mi­csoda ott — és a pultra muta­tott« — Az kétdecls mérce, uram, királyom — válaszolta reszketve a hegyek levének derék mérője —, de azt nem lehet használni, mert be van horpadva és folyik is és így, írni re a bort a tartályból a pohárba mérem, legalább kél cent kifolyik belőle« király Megenyhült erre a és Imigyen szóla: — Látom, becsületes szol­gám vagy, csapos, tehát meg­engedem, hogy ezzel a rossz mércével mérjél nekem két deci bort..« Mindez 480 esztendővel ez­előtt történt vala, azóta a nagykörül földművesszövet­kezet italboltjában ugyanazt a kétdecis mércét használ­ták, minek nyomán minden két deci bor csak 1,7 vagy 8 tized volt, mivel a mérce azóta tovább horpadt és so­kasodtak rajta a lyukak. Innét kapta a nevét: nagy­körűi kisicce« Most nagy igazságtalanság történt. A horpadt, többszö­rösen lyukas kétdecis mércét a kereskedelmi felügyelőség bevonta, a csapost megbün­tette, nem törődve azzal, hogy az a kisicce jogát Mátyás ki­rálytól nyerte. Értesülésünk szerint emiatt mos. a nagykörül italbolt U*- toga tói tiltakozni akarnak,»«

Next

/
Thumbnails
Contents