Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

1953. március SZOLMOK UOSB NÉPI.A P 3 Hz SZKF XX- kongresszusa lendületet adott munkánkhoz JHéq, több kőmjoharntot ! Egy hete fejezte be munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa. Az ott elhang­zott beszámolókból, hozzászólá­sokból Igen sokat tanulhatunk. A Szovjetunió dolgozói a hatodik, mi pedig a második ötéves tervünk megvalósításán munkálkodunk. A szovjet nép példája, nagyszerű ter­vei bennünket is lelkesítenek. Nagy érdeklődéssel olvastam Svernyik elvtárs beszámolóját a szakszervezeti munkáról, s önkén­telenül arra gondoltam, hogy mi­lyen szakszervezeti élet van ná­lunk, a Bútorgyárban. Ránk is vo­natkozik, amiről Svernyik elvtáre beszélt, hogy a munkaverseny ki­szélesítésével sok helyen rosszul foglalkoznak s a szakszervezet nem fordít erre kellő gondot. Második ötéves tervünk az ed­diginél nagyobb technikai fejlettsé­get kíván, s az újítók kezdeménye­zésétől, aktivitásától sokban függ ez. A kongresszusi anyagból a szakszervezeti aktíváknak is tanul- niok kell. Munkájukkal segítsék a szocialista munkaversenyt, az újí­tások elterjesztését. Svernyik elvtára beszélt arról is. hogy nem szabad lebecsülni a ter­melési értekezletek jelentőségét. Ebből is le kell vonnunk a kellő tanulságot, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy egyes vezetők mulasztása miatt nem sikerült kellően a termelési értekezlet, nem igen hangzott el a dolgozók részéről javaslat, vagy bírálat. A dolgozók kedvét elveszi az is, hogy a termelésben észlelt hiányosságo­kat nem kellőképpen orvosolták. Útmutatásként hell felhasznál­nunk Svernyik elvtárs beszámoló­jának azt a részét is, melyben a munkakörülmények egészségesebbé i tételéről beszélt. A md üzemünk- j ben is van még tennivaló, annak j érdekében, hogy tiszta, szellőzött, j jól világított és fűtött munkahe- < yen dolgozhassunk. Fel kell szá- < molni a meglévő hiányosságokat,! mert azok gátlói haladásunknak, a : termelékenység növelésének. : Az SZKP XX. kongresszusa len- i dületet adott nekünk is. A szovjet j nép alkotásaiból, eredményeiből j erőt merítünk második ötéves tér- j vünk sikeres megvalósításához, j Czuczor Gyula, • Szolnok, Bútorgyár. • Március 19-iöl április Mg feiszabaiWási műszakot tartana'« j a szó noki üzemek 1 A szolnoki üzemek párttitkárai, igazgatói, főmérnökei, ÜB elnökei az első negyedév feladatairól, az április 4-i előkészületekről tanács­koztak. Többek közölt megállapították, hogy a® üzemek egyrésze a téli időjárás és más okok miatt lema- • radt terve teljesítésével. Elhatároz­ták, hogy április 4-e tiszteletére • március 19-től április 4-ig felszar badulásl műszakot tartanak, s ez idő a'att az adósság nagy részét tör­lesztik. TAVASZ E »• X, o T T Szemíe a Turk evei Gépállomáson Pár nappal ezelőtt szemlebizott­ság járta sorra a Turkevei Gépállo­más szerelőcsarnokait, a színeket s nézte végig a szabadban álló gépe­ket. A téli gépjavítás igazi eredmé­nyét csak egy év múlva lehet le­mérni, amikor kiderül, egy-egy ja­vított gép, hogyan állta meg a he­lyét, mennyit kellett rákölteni a téli nagyjavítás után. Most csak azt le­hetett megállapítani, a Turkevei Gépállomás hogyan készült fel az idei nagy munkára. Jóleső érzés volt látni a világos- zöldre festett, egymásmelleit sora­kozó traktorokat. Külsőleg minden­kinek megnyerte a tetszését. A szemlebizottság kiválasztott 10 traktort, s ezeken erőpróbát végeztek. Mind a 10 traktor megállta az előírt 30 lóerő tel­jesítmény-próbát. Az erőpróba után minőségi ellen­őrzést olytattak. Szétszedték a trak­torokat és megvizsgálták az alkat­részeket. Alaposan megfigyelték az illesztéseket. Megnézték, milyen al­katrészeket használtak, az összesze­relésnél nem a régi kopottak kerül­tek-e vissza. Rendben találtak va­lamennyi erőgépet. Boza János elv­társ, a megyei gépállomási igazga­tóság mérnöke szerint itt találtak legjobb munkát az eddig megtartott szemlék alkalmával. A szemlebizottság véleménye sze­rint az erőgépeket kifogástalanul adták át. A vetőgépeket általában üzemképes állapotban találták. Mindegyikkel lehetett ugyan vetni, de ezeken már hibákat észleltek. A vetőgépeken kotyogtak a fogaskere­kek és a felfüggesztőcsapoki Nem zártak pontosan a roszlyák, s a javításnál nem a vetőgéphez való csavarokat használtak. A tárcsák, fogasok javításánál is történtek mulasz­tások. Miből adódtak ezek a hibák? Abból, hogy a gépállomás szak­emberei a munkagépek szalagszerű javítását nem szervezték meg. A munkát nem is ellenőrizték. Mindez csak most, a szemle alkalmával de­rült ki. E mulasztásokat néhány nap alatt rendbehozzák a gépállo­más dolgozói. Erre különben a bi­zottság is utasítást adott. Végül az adminisztrációs vizsgá­latra került sor. Itt ismét dicséret illeti a gépállomás dolgozóit. Ponto­san kimutatható, hogy az idei javí­táshoz milyen alkatrészeket épí­tettek be, milyen fődarabokat hasz­náltak fel, mennyi időt fordítottak az egyes gépek javítására. Nem lép­ték-e túl a tervezett költséget. E te­kintetben pontos munka folyt és erőgé­penként két ezer forintot ta­karították meg. A Turkevei Gépállomáson lezaj­lott szemle azt bizonyítja, hogy ál­talában felkészülve indulnak ki a határba a traktorok s minden bi­zonnyal eredményes munkát végez­nek majd a termelőszövetkezetek földjein. A mezőtúri Bercsényi Tsz-ben gondoskodnak a belvizek levezetéséről Mezőtúr termelőszövetkezeti vá­ros legnagyobb közös gazdaságá­ban, a közel 6000 holdas Bercsényi Tsz-ben rövidesen megkezdődnek a tavaszi munkák. Ei'dei Ferencnek, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek rádióbeszéde nyomán a szövet­kezet tagjai most még nagyobb gonddal készülnek fel a tavaszi szántás-vetési munkákra. — A termelőszövetkezet területé­nek háromnegyedrésze szikes föld — mondotta Vad Sándor, a Ber­csényi Tsz elnöke. — Éppen ezért sajátos nehézségekkel kell megküz- denünk minden tavasszal. Legfon­tosabb teendőnk most az, hogy el­hárítsuk az esetleges belvizeket. Az előző években jelentős területe­ken okozott kárt a talajvíz. Ezért az idén a* olvadás kezdetétől minden brigádból öt-hat embert azzal bíztunk meg, hogy állandóan figyeljék a területet és nyom­ban gondoskodjanak a belvizek levezetéséről. Ennek köszönhetjük, hogy ezidáig még nem okozott kárt a téli csapa­dék. — ősszel több mint 1600 holdon vetettünk búzát. Általában jól te­leltek a vetések, de a korai fagyok miatt nem tudtak megerősödni. Úgy határoztunk, hogy a meglévő nit­rogén műtrágyát a legfontosabb te­rületeken használjuk fel. Mihelyt az idő engedi, hengerezni fogjuk a vetéseket, később pedig mintegy 1300 holdon műtrágyával erősítjük meg az őszi búzát. — A kenyérgabona után az égjük legfontosabb növényünk ebben az esztendőben is a rizs lesz. Hatszáz­tizennégy holdon vetünk majd a ta­vasszal rizst, ebből 200 hold új te­lepre kerül. Itt még sok tennivalónk van. Mintegy 200 holdnyi terület szántatlan. Ezért megbeszéltük a gépállomással, hogy mihelyt rá le­het menni a földekre, 12 traktorral kezdi meg a vetés alá a szántást. A zord időjárás miatt a gátak, csator­nák nagyrészét nem tudtuk kijaví­tani. Elhatároztuk tehát, hogy a jövő héten teljes erővel hoz­záfogunk a rizstolepek helyre­állításához. A jószággondozó­kon kívül minden tagot erre a munkára irányítunk. Az idén új, Mezőtúron eddig nem termelt rizsfajtát próbálunk ki. Az új fajta az eddigieknél lényegesen ellenállóbb a rizsbetegséggel szem­ben. így akarjuk biztosítani, hogy ebben az évben elérjük a 15 mázsás holdankénti rizstermést; A szolnoki csata (1849; március 5.) évfordulója mindig megdobogtatja a szolnoki szíveket A Zagy- va-hídon átmenők job­ban szemügyre veszik a Damjanich szobrot a mű­vésztelepen. A fehér már­ványból készült lovas szo­bor daliás főalakja mint­ha diadalkapu alól tömé előre, körülvéve hős hon­védéitől. A Szabadság té­ren az elmúlt évben reno­HŐSÖK EMLÉKE vált honvédemlék vonja magára a figyelmet. 1868- ban a Külső-Szolnok me­gyei Honvédegylet emelte a szabadságharc hős hon­védéi emlékezetére. A ta­vaszi nap megvilágítja a Zagyva felőli oldalát, amelyen messziről olvas­hatók az alábbi költői so­rok: „HOL LEGTÖBB HONFIVÉR LEPÉ A HARCZI SÍKOKAT: A NÉP-SZABADSÁG OTT TENYÉSZT LEGSZEBB VIRÁGOKAT.” A Tisza-hfd jobboldalán a Damjanich utca neve és a szabadságharc 100 éves évfordulóján a hároméves tervben épült korszerű uszoda emlékeztet ben­nünket a szolnoki csata hős tábornokára. A Me­gyei Tanácsház melletti kis utca, a Lengyel légió nevét viseli. 1948-ban Szolnok város ezzel kí­vánt emlékezni a szolnoki csatában résztvett lengyel szabadságharcosok százai­ra. A Kossuth téren emlék­tábla hirdeti a szabadság- harc léngszavú vezetőjé­nek alföldi toborzó útját; A városi tanácsház dísz­termében hatalmas fest­mény örökíti meg a csata egyes részeit. Középre Damjanich lovas alakját festette Pólya Tibor festő­művész. A Damjanich Já­nos Múzeum helytörténeti kiállításán Chiovini Fe­renc történelmi képe mu­tatja a honvédek rohamát az ágyúk ellen. (A Papír­gyár és a Dohánybeváltó között lefolyt csata jelene­tét örökíti meg.) Ott lát­hatjuk az 1849. júniusi or­szággyűlési választási jegyzőkönyvet is, amely szerint a hálás szolnoki nép Damjanichot óriási szótöbbséggel képviselőjé­vé választotta. Az ismertebb emléke­ken kívül említsük meg a Körösi út melletti régi te­metőben lévő karcsú fe­kete márványoszlopot. Ez az obeliszk egy kis dom­bon áll s alatta a szolnoki csatában elesett hősök hamvai nyugosznak. Kevesen tudják, hogyan kerültek oda. Érdemes a feledékenység porát fel- lebbenteni, mert megtud­juk, hogy a MÁV mű­hely munkásai, énekkara, olvasóegylete a múlt szá­zad végén milyen kegye­lettel adóztak a hősök em­lékének. A Járműjavító Vállalat 100 éves történetének ku­tatása közben került elő a következő értékes adat: — „ ;.. A szolnoki csatában elesett honvédek sírja so­káig jeltelenül, elhagyat­va állt. Hogy mégis telje­sen el nem tűnt az isme­retlenség homályában, azt egy derék öreg műhelyi munkásnak, Ny okó Mi­hály egyleti tagnak, a szolnoki csatában részt­vett 1848/49-diki honvéd­nek köszönhetjük, ki már évtizedekkel ezelőtt fel­kereste az elhagyott sír­halmot, ott saját költsé­gén egy szerény fakeresz­tet állított s azt felirati táblával látta el és igy... tudja a mai nemzedék, hogy merre fekszik a szol­noki csatatéren elesett névtelen hősök sírja..; (Ifj. Heynke Oszkár: A MÄV szolnoki műhelyé­ben fennálló „Millenium” önképző-, dal- és zene­egylet keletkezése és mű­ködése. 1898. 71. lap.) Megtudjuk azt is, hogy a szabadságharc 50 éves évfordulójára az újvárosi templom helyén lévő „ ;;. régi temetőben porló hamvakat az újtemetőbe átszállítják...” Ezt a munkát és a felmerülő összes költséget a MÁV műhely munkásai vállal­ták magukra. Megérdem­lik a hősök és akik emlé­küket márványoszloppal megörökítették, hogy a hálás utódok a szolnoki csata évfordulóján rájuk emlékezzenek. Kaposvári Gyula Szolnok. Múzeum /Oí'épünk az elmúlt évtized so- " U rán olvasó néppé vált. A jó könyv nálunk ma már milliók mindennapi életszükséglete, leg­jobb segítője, nevelője lett. Éke­sen bizonyítja ezt könyvtáraink látogatottsága is. Szolnok megyé­ben 1954-ben 778 960 könyvet köl­csönöztek könyvtáraink, 1955-ben pedig már 1 047 925 könyvet vit­tek ki az olvasók. Nemcsak a könyvtárak, hanem a könyves­boltok is hasonló szép növekedés­ről számolhatnak be: 1955-ben az előző évhez viszonyítva 50 száza­lékkal emelkedett az egyéni könyvvásárlók száma. Ezek a számek azt mutatják, hogy a dolgozók közül egyre töb­ben válnak olvasókká, műveltebb, kulturáltabb emberré. A további cél az, hogy ezek az olvasók a könyv állandó, hűséges barátai legyenek, még több olvasóban keltsük fel a kedvet, hogy saját könyvtárat gyűjtsenek. Mert a jó könyvet csak az élvezi igazán, aki újra meg újra elöveheti, belela­pozhat, olvashatja: az igazi könyvbarát a könyvnek boldog, megbecsülő tulajdonosa is. Írók, kiadók, könyvtárosok és könyvterjesztők közös kezdemé­nyezésére indult meg a „Könyv- barátok”-mozgalom. Sokat vá­runk e társadalmi mozgalomtól, hiszen jelentős lépéssel viheti előre a közművelődés ügyét. Ez a mozgalom, melybe minden olvasó bekapcsolódhat, még szélesebb tömegeket akar hozzásegíteni ah­hoz, hogy jó könyveket szép kivi­telben és — tudjuk, ez sem mel­lékes dolog — a bolti árnál ol­csóbban szerezhessen meg. Tehát a „Könyvbarátok” célja, hogy az olvasókat maradandó ér­tékű, ízléses kiállítású és egyút­tal kedvezményes áru könyvek- kell lássa el és mindenki számá­ra lehetővé tegye értékes saját könyvtár megalapozását, illetve ha már van könyvtára, annak fej­lesztését. Nem mellékes célja a „Könyvbarátok”-mozgalomnak a könyvesboltoktól távol lakó olva­sóközönség rendszeres könyvellá­tásának biztosítása. z előfizetésnek két kategó- C/l riája van. Az első politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi műveket ölel fel. Ezeket minden művelődni vágyó ember örömmel helyezheti el könyvespolcán. Ez a sorozat ,,A Művelt Ember Könyv­tára” címet viseli. Az előfizetők tíz hónapon keresztül fizetendő havi 15 Ft-ért a bolti árnál jóval olcsóbban jutnak hozzá a hét il­letménykötethez. Ezek a követ­kezők: Anatole France: A pingvi­nek szigete; Gergely Sándor: Rö­gös út; Gordon—Allan: Egy se­bészorvos hősi élete; Heyersdahl: Tutajon a Csendes óceánon át; Lenin, Rövid életrajz; Szimonov: Fegyvertársak; Veres Péter: Számadás. A második kategória a legfej­lettebb igényeket is kielégítő bib­liofil kiadványokat foglalja ma­gában. E sorozatnak „A Szép Könyvek Barátai” a címe. Nyolc gazdagon illusztrált illetmény­kötete: Csokonai Vitéz Mihály: Kultúra; Till Eulenspiegel; Fir- dauszi: Királyok könyve; József Attila: Hazám; Marx Károlyról; Orbeliani: A bölcsesség mesés­könyve; Solohov: Uj barázdát szánt az eke; A XIX. század nagy magyar mesterművei. Ennek a sorozatnak havi 25 Ft az előfize­tési díja tíz hónapon keresztül. Az előfizetők mindkét kategó­riánál az előfizetési díjnál 25 szá­zalékkal magasabb értékű illet­ménykötetet kapnak. yj mozgalom tagjai a „Könyv- C-'*- barátok” című havonta megjelenő képes irodalmi folyó­iratot kedvezményesen, évi 24 Ft helyett 18 Ft-ért fizethetik elő. Az előfizetése azonban nem köte­lező; Mindkét előfizetés! kategóriá­nál a felsorolt művek közül kettő helyett sokszáz könyv közül mást választhatnak s ezen kívül is „A Könyvbarátok Könyvtára” című jegyzékbe felvett többszáz mű vá­sárlásánál 10 százalék enged­mény kapnak. Uj előfizető szerzéséért könyv- jutalmat kapnak a mozgalom tag­jai. Azoknak az előfizetőknek, akiknek lakóhelyén nincs állami könyvesbolt, az illetménykötete­ket díjmentesen házhoz szállítják. (A cserekötetek portókötelesek.) Különböző irodalmi előadásokra igen olcsó — egyes esetekben díj­mentes — belépőhöz juthatnak a tagok. Előfizetéseket az állami köny­vesboltok fogadnak el, a könyv­tárakban is lehet jelentkezni. Az olvasókkal könyvtárosaink vannak legszorosabb kapcsolat­ban, komoly segítséget nyújthat­nak a mozgalomnak, s ezzel az olvasni szerető, könyveket gyűjtő embereknek, a magyar művelő­dés ügyének azzal, ha olvasóik körében propagálják a mozgal­mat és előfizetőket gyűjtenek. rJl „Könyvbarátok’-mozgalom és folyóirata, a „Könyvba­rát” kulturális forradalmunkat szolgálja, azt a célt, hogy né­pünk rendszeresen olvasó, műve­lődő néppé váljék. Felhívással fordulunk könyvtárosainkhoz — akik amúgy is ennek a célnak szentelték életüket — segítsék elő e mozgalom megvalósulását ilymódon is; SÁGI PÁL, a Megyei Könyvtár munkatársa Új mezőgazdasági szakemberek jöttek megyénkbe A műit héten huszonhárom fia­tal mezőgazdasági szakember ke­reste fel a Megyei Tanács Vb. Mezőgazdasági Igazgatóságát. Most kerültek ki az egyetemről, az is­kolapadokból. Kezükben az okle­vél, fejükben pedig a többéves munkával megszerzett szaktudás. Tizenhat agronómus, négy agrár- közgazdász, két állattenyésztő és egy kertészeti szakembert kapott megyéink. A hozzánk érkezett fiatalok nagy- része megyénkből került el, így nem ismeretlen helyre jöttek. Rát- kai István Törökszentmiklósról ment el tanulni és most szülőváro­sában városi fóagronómus lett Amikor megkérdeztük Rátkai elvtáreat, hogy mik a tervei, a következőket mondta: „Terveimről nagyon nehéz még beszélni, mert egy kezdő szaikem­bemél mindig ezrével jelentkeznek a problémáik. Egyelőre legfonto­sabbnak tartom, hogy alaposain megismerjem munkakörömet, a ter­melőszövetkezeteket. Ezután kerül­het csak sor arra, hogy az elmé­letet, amelyet az iskolában tanul­tam, a gyakorlatban megvalósít­sam. Mindenesetre azon leszek, hogy segítséget adjak a nagy át­alakuláshoz, mely most városom­ban folyik. Bízom benne, hogy Tö~ rökszenlmiklós minél előbb ter­melőszövetkezeti város lesz. Remé­lem, odahaza olyan szeretettel fo­gadnak, amilyen szeretettel és aU kotnivágyással megyek közéjük.” A most hozzánk érkezett fiata­lok munkájához sok sikert kívá­nunk. Bízunk benne, hogy a hoz­zájuk fűzött reményeket bevált­ják. Vágási Kálmán. Feilst! állattenyésztés a „Hovaja Zsizny“ koütazfean A Novoszibirszk kerületi „Novaja Zsizny*’-kolhozban nagyon fejlett az állattenyésztés. A köze’műltban 248 férőhelyes istállót, fejőtermet és egy nagy sertéshizlaldát építettek A képen: A „Novaja Zsizny"- kolhoz új sertéshizlaldája. (Foto V. Lescsinszkii)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents