Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

2 SZOLNOK MÉOlEi NÉPLAP 1956 mámus Tf -, A kom ittnnistak segítségével A mezőhéki Táncsics Tsz elnökének tapasztalataiból — i. Csótó István elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának ak­kori elnökhelyettese, az elmúlt év áprilisában a párt felhívására falu­ra jelentkezett. A mezőhéki Tán­csics Tsz elnökének választották meg. Azóta közel egy esztendő telt e! s ha van is még hiba a Táncsics T.sz-ben, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szövetkezet a fejlődés útján jár és előrehaladása biztos. Annakidején a tagok nagy része nem igen törődött a szövetkezettel. A 33 fogatból legtöbb esetben csak 8—10 dolgozott, a többi a mezőtúri, 1 iszaföldvári, törökszentmiklósi, öesödi piacra hordta a tagokat, akik a mérhetetlenül megduzzadt háztáji gazdaságok révén a piacozást tekin­tették létalapjuknak, a közös gaz­daságot azonban elhanyagolták. A munkafegyelem laza volt, a „kedv”- től függött, ki megy dolgozni, ki nem. Így a termény nem egy eset­ben a földön ment tömbre, mert be sem takarították, a szerszámo­kat szanaszéjjel hagyták, s négy-öt esztendő alatt egész hegyek gyűltek össze a trágyából, mert nem hord­ták ki a földekre. Ez az állapot ma már a múlté. El kellett azonban mondani, hogy megértsük,. milyen kemény, meg­feszített munka, mennyi odaadás és törődés kellett ahhoz, hogy meg­változzon. Mi volt az első tennivalója Csótó Tstván elvtársnak, mikor a szövet­kezet élére került? Erre a kérdésre nem könnyű vá­laszolni, mert rengeteg tennivaló várt rá s szinte egyidőben kellett valamenyit elvégezni. Az időrendi sorrend helyett inkább a fontossági sorrendet kell választanunk, A párt»aeree*et •— bittó» hátit A legfontosabb tennivaló a veze­tés tekintélyének biztosítása volt. Hogyan érte ezt el Csótó István elvtárs? Nagyon jól tudta, hogy egyedül nem érhet célt, íriszen — ahogy Majakovszkij is írja — egy ember az egy se. Egy 4000 holdas gazda­ságban a munkafegyelem megszi­lárdításához, a jó termelési ered­mények eléréséhez nem elég csak az elnök akarata, törekvése. Segít­ség nélkül nem sokra ment volna. A segítséget az első pillanattól kezdve a pártszervezetben látta. Éppen ezért Kőműves János elv­társsal, a párttitkárral együtt arra törekedett, hogy a pártszervezet élete fellendüljön, hogy a pártszer­vezet biztos, bázis legyen, olyan, amelyre bátran támaszkodhat a ve­zetőség. S ma már ilyen a Táncsics Tsz pártszervezete. íme csak egy eset — a sok közül — ennek igazolására. Egyik szombaton kukoricacsövet silóztak éppen. Már estére hajlott az idő, 4—5 vagon cső azonban ott állt még a félig töltött gödör mel­lett. A tagok — pártonkívülick mind — abba akarták hagyni a munkát. Csótó elvtárs megkérte őket, hogy dolgozzanak még egy da­rabig, amíg a párt taggyűlés véget ér, aztán a párttagok majd befeje­zik a gödör megtöltését. A silózók között akadt, akinek nem tetszett, hogy tovább kell dolgozni, legtöbb­jük azonban megértette, hogy nagy érték mehet veszendőbe, ha hétfő reggelig ott marad befejezetlenül a silógödör. Ezért oltmaradtak. Köz­ben a taggyűlésen Csótó elvtárs megkérte a párttagokat, jelentkez­zenek azok, akik részt akarnak 'enni a gyűlés után a silógödör megtöltésének befejezésében: Ekkor, itt mutatkozott meg, mennyire egy a párttagság. Mind a negyvenhét tag jelentkezett! Biztos bázis a pártszervezet s köréje tömörülnek, a párttagokkal egyakaraton a szövetkezet fellendí­téséért harcolnak a pártonkívüliek legjobbjai is, mint S. Tóth Sándor sertésgondozó, Kállai Lajos, Tömös- közi Sándor, K. Tóth Sándor mun­kacsapatvezető s az új tagok közül is sokan, köztük Gózon István és Kun Ferenc, hogy csak kettőt em­lítsünk, cat eltávolítottak a szövetkezet te­rületéről. Amikor ennek a feladat­nak a végrehajtása megkezdődött, a kulákok így beszéltek: „Tehet a Csótó, amit akar, tovább bírjuk mi, mint ő.” Csótó elvtárs azonban nem egye­dül vette fel a harcot a kulákok el­len, hanem á párttagokkal segyütt. S ez az erő kisöpörte a kulékokat a Táncsics Tsz területéről s a szö­vetkezetből. így tisztult meg a szö­vetkezet gazdasága Lázi Jánostól, aki egy másik szövetkezetbe fura- kodott be s ennek leple alatt titkos pálinkafózdét is tartott, Nagy Gy. Józseftől, Herbály Zsigmondiéi, Ká­das Györgytől, Marinka Lajostól és más kulákoktól, köztük E. Tóth La­jostól, is, aki az ellenőrzés hiánya miatt nemcsak vezetőségi tag lehe­tett kulák létére a szövetkezetben, hanem a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és ami több — párttag is. A kulákok el takarodtak s meg­szűnt a belső lázítás, szilárdabb lett a fegyelem. Mindig am emberek kSaSti A jó vezető nem az íróasztal mel­lett ül, mert ott csak a négy falat látja, hanem állandóan kint van az emberek között, akiknek a munká­ját irányítja. Ez Csótó elvtárs véle­ménye s ő maga is így tesz. Kora hajnaltól késő estig a földeket jár­ja, hol Tresser Pál, a mezőgazdász, hol Kőműves János párttitkár, hol valamelyik brigádvezető társaságá­ban. Megnézi, hogy a sertések ete­tése rendben folyik-e, hol mi a ten­nivaló annak érdekében, hogy a bű­nös mulasztásokat pótolva, mielőbb helyrehozzák, jövedelmezővé te­gyék a gazdaságot. Az elmúlt év őszén megindult a harc a gépek erejének legjobb ki­használásáért. Vad Lajos munkaér- demrendes traktoros brigádvezető elérte, hogy a rizsföldek kivételével minden földet felszántottak. A Bo- gya-tanyában heggyé nőtt trágyát kihordták, s 450—500 hold földet letrágyáztak. A munkával való állandó és rend­szeres törődés meghozza a maga eredményét. Tavaly februárban lényegesen jobb időjárás esetén — 4772 liter volt a tehenészet hozama, az idén ezzel szemben 13 847 litert fejtek. A határozott intézkedések következtében ez az eredmény ma­gasabb, mint a tavaly júniusi, ami­kor 9151 liter volt a hozam a nyári jobb takarmányozási viszonyok kö­zepette. Nem volt könnyű feladat az em­berek nevelése. Kezdetben a tehe­nészetben dolgozók nem egyszer na­pokra otthagyták a jószágokat. Az elnök, a párttitkár és a mezőgaz­dász azonban megmagyarázták ne­kik, hogy igazi jövedelmük nem a piacozásból adódik, hanem a közös vagyon gyarapításából, a gondos, jó munkából. S az állandó nevelő­munka megérlelte az emberekben a közösség szeretetét. A párttagok mellett egyre többen s mindig töb­ben lesznek olyanok, akik azt vall­ják, hogy életük, jövőjük, boldogu­lásuk alapja a szövetkezetben vég­zett munka. (Folytatása következik.) 1.1. Mikoian megbeszélései Karacsiban Szovjet energetikusok küldöttségének angliai látogatása London (TASZSZ). A szovjet energetikusok Angliában tartózkodó küldöttsége G. M. Malenkov veze­tésével vasárnap megtekintette a Blackpool közelében lévő fleetwoodi ui villanvtelepet. A szovjet küldöttség tagjait a vil* lanvtelep vezetői és dolgozói, továbbá a fleetwoodi polgármester üdvözöl­te. A szovjet vendégek tiszteletére villásreggelit adtak, amelv meleg, szívélyes hangulatban folvt le. A küldöttség folytatta látogatásait Angliában. (MTI). A nők helyzetével foglalkozó ENSZ bizottság ülésszaka Ki a kulákokhnl « smäeetkomethSl Néhány hét kellett, csak Csótó István elvtársnak ahhoz, hogy ész­revegye: a szövetkezetben meglévő sok-sok hiba igen veszedelmes rej­tett forrásból táplálkozik. Hol itt, hol ott bukant rá annak nyomaira, hogy kulákok élnek, virulnak a szövetkezet területén, s még a veze­tőségben is van belőlük. Ezek a kulákok mindent elkövet­tek a tsz fejlődésének megakadá­lyozására. Állataikat a szövetkezet földjén legeltették, a tagok között szították a hangulatot az új elnök­kel, a tett intézkedésekkel szemben. Végül sor került arra, amit már régen meg kellett volna tenni: a kulákokat, számszerínt tizennyol* Genf (TASZSZ). Az ENSZ-nek a nők helyzetével foglalkozó bizott­sága befejezte a nők oktatásának tárgyalását : A bizottság tagjai elítélték a nő­ket még több országban sújtó hát­rányos megkülönböztetést. A bizott­ság egyhangú' határozatban felkéri az ENSZ főtitkárát, közölje a bi­zottságnak a nőknek a tanulásban való részvételéről alkotott vélemé­nyét azzal az ENSZ albizottsággal, amely a nemzetiségi kisebbségek elleni megkülönböztetés megakadá­lyozásával és a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozik. (MTI) Karacsl (TASZSZ). A. I. Mi- koján, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a szov­jet kormánv külön képviselője vasár­nap délelőtt látogatást tett Abdul Vahab khánnál, a pakisztáni alkot- mányozó gyűlés elnökénél és megbe­szélést folytatott vele .A megbeszélé­sen jelen volt S. R. Rasidov, az Uz- bég Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, E. K. Gibbon, a pakisztáni alkotmányozó gyűlés alelnöke és a pa­kisztáni alkotmánvozó gyűlés felelős titkárai is. A. I. Mikoián és S. R. Rasidov, A. P. Volkov és V. T. Lacisz, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának, illetve nemzetiségi ta­nácsának elnöke nevében pakisztáni parlamenti küldöttséget hívott meg a Szovjetunióba. Abdul Vahab Irhán megköszönte a meghívást és kijelentette, hogy a pa­kisztáni parlament küldöttsége ellá­togat maid a Szovjetunióba. Ezután Mikoian és Rasidov látoga­tást tett Fatima Dzsinnánál. Mohamed Ali Dzsinna első pakisztáni fökor- rnányző nővérénél. Pakisztán egyik- tekintélyes közéleti személyiségénél. (MTI). Az élet igazolta politika - Golosubov cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). A svéd parlamentben nemrég lefolyt külpo­litikai vitával összefüggésben a Pravda cikket közöl Golosubov tollá­ból. A cikk a svéd semlegességi po­litikával foglalkozik. A múlt tapasztalatai bizonyították — írja — Golosubov, — hogv a há­borúkban a semlegességhez ragasz­kodó egyes államok népeik számára szavatolták a biztonságot. Svédor­szág története is erről tanúskodik. A svédországi életszínvonal, épúgv. — mint a semleges Svájc életszínvonala, magasabb, mint a többi európai tőkés országé. A semlegességi politika ielentőségc felbecsülhetetlen a svéd nemzeti függetlenség és szuverenitás megőrzé­sének szempontjából is. Svédország midőn visszautasította az atlanti szer­ződésben való részvételt, biztosította maga számára az önálló külpolitikát Svédország, amelv nem vesz részt a katonai tömbökben, politikájával elő- mozdítia az északeurópai béke fenn­tartását. E politika akadályozza az agresszív erők cselekedeteit és meggá­tolja. hogv ezek az erők Skandináviá­ban „kibontakozzanak”, amint azt szeretnék. A következetesen betartott semlegesség nemcsunán Svédország nemzeti érdekeit szolgába, hanem a többi északcurópai országok érdeke­it is. A svéd politikai személyiségek — mutat rá Golosubov — több ízben hangsúlyozták, hogv a lehető leggyor­sabban meg kell oldani a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver el­tiltásának rendkívül fontos kérdését. Nincs kétség afelől — mutat rá a szerző —, hogv most. amidőn bizo­nyos sikerek születtek a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyében, mi­dőn a háborús tömbök és koalíciók po­litikája mindinkább leiáratfa magát a közvélemény szemében. Dániában és Norvégiában is fokozódik a semleges­ségi elgondolások népszerűsége. Svédország független, semleges ál­lásfoglalása örömmel tölti el a béke valamennyi őszinte harcosát. E sem­legességi álláspont azonban az orszá­gon belül és határain kívül bizonyos körökben elégedetlenséget ébreszt. E körök minden eszközzel azt a gondo­latot igyekeznek sugallni a svéd nép­nek, Hogv Svédországnak „nincs lehe­tősége jelenlegi politikáiénak megőr­zésére" és ezért a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozás mellett törnek lándzsát. A svéd társadalom azonban nem nvúit semmiféle komoly támogatást a semlegesség sírásóinak tevékenységé­hez. Ezzel kapcsolatban figyelmet érde­melnek a svéd kormánynak több ízben tett és arról szóló nyilatkozatai, hogv Svédország a iövőben is szilárdan kí­vánja követni hagvománvos politiká­ját. A Szovjetunió, a békés egymás mellett élés és a iószomszédság el­veihez hűen, tisztelettel viseltetik a következetesen folytatott svéd semle­gességi politika iránt. A szoviet köz­vélemény — írfa befejezésül Golosu- bov — kedvezően tekint a svéd kor­mánynak a békét és a népek kölcsö­nös megértését célzó erőfeszítésére. Csehszlovák parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Belgrád (MTI). A Jugopress közlése szerint Zdenek Fierlingernek. a csehszlovák nemzetgyűlés elnöké­nek vezetésével máius 5-én husztagú csehszlovák parlamenti küldöttség ér­kezik Belgrádba. A csehszlovák képvi­selők a jugoszláv szövetségi nemzet­gyűlés vendégeiként husz_ napot töltenek a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaságban. (MTI). (A vezércikk folytatása az első oldalról.) legfeleiősségtcijeeebb feladat a me­zőgazdaságban. Nem tűrhetj ük, hogy a megye területén közel 20 000 kát. hold föld haszbntálamul heverjen. Ez minden egyéb mellett takarmány­kérdés is, ami napjaink égető problémája. Az ötödik kiemelkedő feladat az i6tállótrágyázás, a trágyakezelés megjavítása. Ezen a téren koránt sincs meg az a fejlődés, javulás, amit a mezőgazdaság elé tűzött feladatok megkövetelnek. A meg­lévő érett trágyát még mindig sok helyen nem használják fel. Pedig ha földjeink nem kapják meg a szükséges szerves-trágyát, akkor a terméshozam vógsösoron nem emel­kedhet- Most a tavasz folyamán odyasi roéleskörű mozgalmat kell szerveznünk az érett istállótrágyá- nak a földekre való elterítése és alászántása, a nem érett trágyák­nak pedig a född végére való ki­szállítása érdekében, hogy ne ma­radjon szerves-trágya szanaszét fel­használatlanul; A „tiszta udvar” mozgalom kere lében udvarszemlé­ket kell tartani, s az összes istál­lótrágyát ld kell takarítaná a köz­ségekből, az ud varokról Ebben se­gít a mezőgazdaságnak egészség­ügyi hálózatunk is. Ezt a segítsé­get nemcsak szívesen kell fogadni, de számára minden támogatást meg kell adni: Bár fő figyelmünket nyilvánvaló a mezőgazdaság szocialista szekto­rára kell fordítanunk, ezen belül is a döntő szó a gépállomásoké. Raj­tuk függ, hogyan teljesíti a mező- gazdaság a kitűzött feladatokat, de ugyanakkor az egyénileg dol­gozó parasztságról sem feledkez­hetünk meg Először is azért, mert a mezőgazdaság termelésén ek mint­egy 50 százalékát nekik kell meg- tenmedniök,- — Másodszor pedig azért, mert igaz, hogy ma még egyénileg dolgozó parasztok, de ők a holnap termelőszövetkezeti tagjai, A dolgozó parasztok annál barna- >b választják a szövetkezeti gaz­dálkodást, minél mé'yebb barátság alakul ki köztük és a termelőszö­vetkezet között. Világos, hogy az egyénileg dolgozó parasztok ter­melésével is komolyan keld fog'al- kozni. Segíteni kell őket abban, hogy többet termeljenek, hogy en­nek saját-magúk is és az ország is hasznát lássa A baj gyakran az, hogy erről megfeledkeznek egyes eüvtársak. Egyes gépállomásoknál egészen rászoktak arra, hogy rend­szeresen nem teljesítik a szerződés­ben vállalt kötelezettségüket az egyénileg dolgozó parasztokkal szemben. És ebből nem is csinál­nak maguknak lelkiismerettfurda- lást. Azt hiszik, hogy ez így rend­jén való. Nagyon tévednek pedig, mert ez az út nem járható. Nagyon gyorsan pótolniuk kell a tavaly őszről elmaradt szántást, és a jövőben fel kell lépni az éllen, hogy nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Itt van az ideje annak is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizott­ságai — támaszkodva a tanácsta­gokra, a mezőgazdasági állandó bizottságokra, a termelési bizottsá­gokra és a népfront bizottságokra — azok segítségével a pártszerve­zetek irányítása mellett jobban szervezzék meg az egyénileg dol­gozó parasztok között a politikai felvilágosító munkát a mezőgazda- sági feladatokkal kapcsolatban. Ez­zel nagyszerűen össze lehet kötni más feladatokat is és mozgósíthat­nak ezekre a feladatokra. Erre a legjobb szervezeti forma az elmúlt évben már jól bevált községi, vá­rosi tanácstag választói körzet, Égy ilyen körzetet könnyű átfogni. A tanácstag itt állandóan kapcsolat­ban van választóival. Ismerni fogja problémáit és segíteni tud a ba­jokon. És ha ehhez megadják a segítséget a pártszervezetek és a tömegszervezetek is, akkor a siker nem maradhat el. Van ám a dolognak másik oldala is. mégpedig nem is akármilyen oldala. Ez pedig a politikai felvi­lágosító munka mondanivalója, tar­talma. Nem fecsegésre és nem a jelszavakra van itt szükség. Ebből már éppen elég volt. Arra van szükség, hogy a vezetők minden szinten gondosan tanulmányozzák elsősorban a, helyszínen, saját ta­pasztalatuk alapján és csak má­sodsorban a hozzájuk beérkező je­lentések alapján — hogy milyenek az eredmények, mik akadályozzák a megfelelő ütemben való előre­haladást, és mit kell tenni az esett leges bajok, hibák legyűrésére, mi­lyen káros álláspontok terjedtek el stb. Ezek és hasonló dolgok isme­retében aztán meg lehet jelölni, hogy mivel foglalkozzon a terme­lési feladatokra mozgósító agitáció, hogy miről beszéljenek a tanács­tagok a termelőkkel. Á legfontosabb feladat: hogy a legkitapasztaltabb és legjobb ter­melési módszereket fáradhatatlanul elterjesszük, mert ez nagyon meg­hálálja a fáradságot. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy ezen a téren is nagyobb követel­ményt támasszunk alsóbb szerve­ink, elsősorban azok vezetőivel szemben, hogy a tömegeknek ez­úton való nevelését és a termelésre való mozgósítását hozzáértőbben és nagyobb megértéssel oldják meg, .Szakítani kell azzal a káros gya­korlattal is, hogy a nagyobb me­zőgazdasági munkáié idején nyakra- főre iiléfeeket tartunk és egyik ha­tározatot a másik után hozzuk ab­ban a hiedelemben, hogy aztán jobban megy a munka; Már ezen a téren is van — a magunk kárán tanulva — elég sok tapasztalatunk, hogy a „határozat- gyártás” nemhogy nem viszi előre az ügyet, hanem még hátráltatja is azt 6ok esetben, mert elvonja a figyelmet a konkrét szervező és ellenőrző munkától. Legyen keve­sebb, tartalmasabb, hosszabb időre szóló határozat, de az aztán legyen kéznél és szüntelenül kell ellen­őrizni a végrehajtását. Itt van az ideje annak is, hogy megyei és járási szakirányító és, vezető szervek alapvetően megja­vítják ellenőrző munkájukatj Na­gyon beidegződött szokás tanács- szerveinknél, hogy „területi felelő­söket” neveznek ki, amikor valami fontosabb munkát végre akarnak hajtani. Az ilyen felelősök sokszor nemhogy nem segítik elő az ügyet, Iranern akaratlanul is akadályozzák azt, nem egy esetben. Az ilyenféle felelősök sokszor ellepik a községi tanácsiházát és a községi vezető­ket is feltártjáig a munkában. A* eddigi gyakorlati tapasztala­tok alapján a legjobban bevált el­lenőrzési torma a kétthárom taggal rendelkező brigádban végrehajtott ellenőrzés, amelyet gondos felké­szülés előz meg és az ellenőrzés maga alapos, amiből aztán akad ta- nulnivalója a vizsgált egységnek, szerveknek. Utána hagyni kell dol­gozni az ellenőrzött szervet és majd később vissza térni, hogy a feltárt hibákat, hiányosságokat ki ■ javították-e. Ezt kevesebb szalad-, gálással és kevesebb költséggel, de azt hiszem, annál több eredmény­nyel lehet alkalmazni. Az ilyen ellenőrzést tényleg segítségnek ve­szik alsóbb szerveink. Ezekben a kérdésekben, e mód­szerek elterjesztésében nagyon ko­moly segítséget adhat és nyilván­való, fog is adni a továbbiakban is a sajtó, a mezőgazdaságot irányító szerveiének. És ha az eddiginél job­ban tanulmányozza majd és tárja fel a szervezés, a vezetés, az ellen­őrzés hibáit, az agropropaganda, a tömegek nevelésének és mozgósítá­sának gyengeségeit és útmutatáso­kat is ad ezekben a nagyon fonté« kérdésekben, a mi megyei lapunk, a Néplap, akkor gyorsabban tu­dunk előrejutni ezen a téren is. Szüntelenül terjessze és élessze a legjobb tapasztalatokat, gazdagítsa ezzel a mezőgazdaság termelési módszereit. A nagyobb terméshozam eléré­sét nem utolsósorban az biztosítja, hogyan szervezzük meg a mező- gazdasági munkák végrehajtását, hogyan értessük meg a dolgozók­kal. hogy a nagyobb termés nem utolsósorban tőlük, az ő kezük munkájától függ.

Next

/
Thumbnails
Contents