Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V1IL évfolyam, 52. 1956. március 1, csütörtök^ MlWg H i>« R a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja MAS SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Partéiét. — Többre is képes a tószegi községi párt- végrehajtó- bizottság. (2. a) A tsz. kovácsa, (2. o.) / Karcag életéből (3. o.) Dnlszka asszony erkö'cse. — A Szigligeti Színház előadása. (4. o.) Úttörő élet. — Sport. (4; o.) Új gépek bölcsőjénél Üvegajtós, gépektől zsúfolt műhely húzódik meg a Mezőgépgyár öntödéjének szomszédságában: a szerszámkészítő. Arról nevezetes ez az üzemrész, hogy itt készítik az új gépek sorozatgyártásához szükséges szerszámokat, melyek segítségével a présgép nyomása alatt kialakul a morzsológép oldala, vagy egy-egy alkatrésze; a vágó, leszúró szerszámokat hordják innen, melyek köny- nyedén harapnak bele a legkeményebb acélba is. Itt készülnek az idomszerek, kaliberek, ezek segítségével gyors, pontos méréseket végezhetnek a minőségi ellenőrök. Pontos, precíz munkát kell végezni itt s nagyobbrészt válogatott szakemberek dolgoznak a szerszámműhelyben, mint Szakái István, Bene Elek, Tuka Zsigmond, Bisof József és mások. Az acél minőségét jól ismerik, ha mégis kétségük van, köszörű kő elé tartják a szélét s a szikrazápor színéből — a szikrák alakjából pontosan megállapítják, milyen összetételű az anyag, milyen keménységű, mire jó. fi ét új gyártmányt az oldaiozó és az egyenirányú borona szerszámait készítjük — mondja Vass István művezető. — Hetven darab szerszámot igényeltek hozzá, ebből 30-at már kiadtunk, úgy hogy a gyártás kezdetére meglesz mind. Emellett persze van egy sor más munkánk, amit a műszaki fejlesztés érdekében teszünk. Aki a műhelyt körüljárja, hamarosan meggyőződhet arról, hogy az új technika bölcsője ez az üzemrész. Egy szerszámot nézegetünk ... A TM-morzsoló bordalemezét vág- ;a ki és bordát nyom bele egyszerre. — Ez két műveletet végez — magyarázzák. — Eddig egy műveletet végző szerszámokat gyártottunk túlnyomórészt. Most az irány a két és három műveletet végző szerszámok kialakítása. Van a morzsolórostélyhoz automatikus szerszámunk is, mely önállóan adagolja az anyagot. Egy másfajta nagyjelentőségű módszerrel is kísérletesnek, ami szinte forradalmi újat jelent a vasiparban: az úgynevezett élfelrakó hegesztéssel. Ennek az a lényégé, hogy a gyenge minőségű anyagba — mely a szerszám testét •adja — a vágóéi körvonalának megfelelően vájatot készítenek és ezt később nemes acéllal behegesztik. Az élet a beömlesztett nemes acélból munkálják ki, míg a szerszám többi része közönséges, olcsó vasanyag. A megtakarítás import nemes acélból igen nagymértékű. Például egy 30—35 kilogramm súlyú szerszám előállításához tulaj- dómképpen két-két és fél kiló finom acél kell. Hasonló eljárással újítják fel a gyalukéseket és leszúrókéseket. Egyelőre csak az a probléma, hogy a hegesztést 700 fokig felmelegített anyagon kell végezni. Azért a hegesztők nem ijednek meg tőle. Munka közben hidegvizes vödröt állítanak melléjük s ebbén hűsítik a kezüket, ha perzselni kezd a hő. Persze ez csak pillanatnyi megoldás. modem gázkemencét kémek, hogy tökéletesíteni tudják a hasznos eljárást. Ha a hidraulika szakértői között rangot osztanának, úgy a mesteri címet valószínű Csortos Károly technikus érdemelné. Tavaly olyan hidraulikus szerszámot szerkesztett, ami egy kattanással a műveletek egéss sorát végeste eL — Már régóta gondolkodom olyan kis hidraulikus egységek szerkesztésén, amelyeket mindenhol lehet alkalmazni. Most. ha néhány lyuka’ kell vágni valamilyen anyagba a 25 tonnás préshez kell vinni, hogy elvégezzük. A tervem, hogy kis hidraulikus egységeket viszek a megmunkálás helyére. Magasnyomású olajat csővezetéken lehetne hozzávezetni. Ez nagymértékben növeli majd a munka termelékenységét, meggyorsítja az átfutási időt Ha Csortos Karoly gondolkozik valamin, az előbb-utóbb megvalósul, csakúgy mint a lemezt körülvágó szerkezet, vagy a lemezek furaton keresztüli hegesztése, ami nagyszerűen helyettesíti a szegecselést és jóval gyorsabban megy ennél. Nagyrésze van a szerszám-műhely dolgozóinak abban, hogy a technika fejlődésével növekedett a gyártmány-szalagok termelékenysége. A TM-morzsolóból pl. már, 50 darabot gyártanak naponta, a kezdeti 15 darab helyett. Ugyanolyan erővel, csak több és jobb szerszámmal. A gépgyár szerszámkészítői szorgalmukkal, szakértelmükkel, jó hírt vívtak ki maguknak az iparágon belül s más üzemekből is felkeresik a kis műhelyt, hogy átvegyék a legjobb tapasztalatokat. Uj tux alahuh Tiszanxollősön Kedden este Tiszaszöllősön tíz család — Előre TSZ néven — mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakított. Az alakuló közgyűlésen Kun Lajos 10 holdas dolgozó parasztot választották elnöknek. A tagok között ott találjuk Sípos Lőrinc 4 holdas, Molnár Péter 21 holdas, Pálfi Sándor 8 holdas, Papp József 9 és félho’das, Gyurkó János 8 holdas dolgozó parasztokat, akiket mindenki jó gazdának ismer a községben. A közgyűlésen úgy határoztak, hogy az új tsz-ben őszig átmeneti gazdálkodást folytatnak. A szántóterület 40 százalékán öntözéses gazdálkodást rendeznek be. Azt is tervbevették, hogy őszig száz—százötven családra fejlesztik a tsz taglétszámát. Tavasz ELŐTT MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEIBEN Gyarapodnak a töröhssentmiklósi új tss-ek A törökszentmiklósi új termelőszövetkezetekben serényen folyik a készülődés a közös munka megindításához. A Béke, az Ezüst Kalász, a Táncsics TSZ-ben a tanyaközpont kialakítása után a közösbe vitt felszereléseket, jószágokat központosítják^ és megkezdték a tavaszi vetőmagvak összegyűjtését. Valamennyi közös gazdaságban befejezés előtt áll a tervkészítés, amelyhez a gépállomás agronómusai nagy segítséget adtak. Mindegyik új tsz-ben összeállították már a munkacsapatokat, megszervezték a brigádokat, megválasztották a brigádvezetőket. Vannak helyes kezdeményezések. A Béke és a Táncsics TSZ-ben egy-egy süldőt állítanak hízóba, hogy az állam iránti kötelezettségüket már az év elején teljesíteni tudják. Ezenkívül e közös gazdaságokban minden tsz-tag vállalta, hogy egy-egy pár tyúkot ad be. Ezzel megteremtik a baromfitenyésztés alapját. Majdnem minden új szövetkezetnek van már darálója, kovácsműhelye, homokbányája, amelyeknek jövedelme szintén a közös gazdálkodást erősíti. CSIK JÓZSEF VB-elnökh; Törökszentmiklós A tissapüspöki pedagógusok as alapssabáty ismeretére, a munka- egységssámitásra tanítják a tss-tagokat A tiszapüspöki Uj Élet TSZ-ben szép feladatokkal kezdett az új vezetőség a szövetkezet megszervezéséhez. Ehhez segítséget nyújtanak a pedagógusok, akik lelkesen vállalták, hogy megtanítják a tagokat a munkaegységszámításra. Február elején indult meg a szervezési munka és többen jelentkeztek, hogy hetenként egyszer — esténként — Kiscsatári József pedagógus vezetésével tanulják a munkaegységszámítást és részleteiben is megismerik az alapszabályt. Azonkívül elsajátítják a növénytermesztési és állattenyésztési tudnivalókat is. A község másik szövetkezetében, az Előre TSZ- bem ugyancsak pedagógus, Antali János irányításával folyik a tanulás. Náluk is az a cél, mint az Uj Élet TSZ-ben, mire eljön a tavasz, már tudással felfegyverkezve kezdjék el a földek művelését, a gazdaság vezetését. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés gyorsan terjed majd minden tsz-ben, s így tanultabbak, képzettebbek lesznek a termelőszövetkezeti tagok. Márton Domokos, igazgató Tiszapüspöki A turhevei Vörös Csillag TSZ-bén igen vontatottan halad a takarmány= előkészítő helyiségek berendezése A turkevei Vörös Csillag TSZ-ben 1954 augusztusban kezdték meg egy süldőnevelő telep építését és ez a munka a múlt év szeptemberében fejeződött be. A sertésgondozók úgy számították, hogy az építkezés befejezése után rövid }dőn belül sor kerül a kavaróház átépítésére, a vízvezeték és a kavaróká- lak beszerelésére. Ez azt jelentette volna, hogy a takarmány megtakarításiban jelentős eredményt érnek eh A nagy hidegben feltétlenül szükséges a növendék sertésállomány részére a melegvíz rendszeres biztosítása is. Mindez csak álom maradt egyelőre, mivel az épületek ugyan elkészültek, a kavaróház felszerelése azonban elmaradt. A sertések melegfl Magyar dolgozok Pártja RözDonti Vezetőséginek távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt meiaiaoításának harmincitödik évfordulója a kaiméból A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának Ulan-Bator Kedves Elvtársaki A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának harmincötödik évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forrada'mi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Dobi István üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökének Dr. U. K. Kekkonen Őexcellenciájának, a Finn Köztársaság elnökének HELSINKI. nöki Tanácsa nevében szívből jövő üdvözletem küldöm Nagyméltóságodnak. és őszintén kívánom, hogy elnöksége alatt tovább emelkedjék a testvéri finn nép jóléte és fejlődjék a népeink közötti baráti kapcsolat. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Huszonhárom új mezőgazdasági szakember érkezett megyénkbe Ma, március elsején foglalja el helyét az a 23 mezőgazdasági szakember, aki most végezte el a főiskolát. és megyénk gépállomásain, termelőszövetkezeteiben, s a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain kap beosztást. A Finn Köztársaság elnöki tisztségébe történő beiktatása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elvízzel -való ellátása állandóan nehézségbe ütközik. Nem kellene mást, csupán a vízvezetékszerelést befejezni és a kavarókádakat beépíteni. Ezt Irházi elvtárs, a sertéstenyésztési brigád vezetője hétről hétre szorgalmazza is. A tsz-vezetősége meg is ígéri az elintézést, csak hogy ez mindeddig ígéret maradt. Feltehető a kérdés, vajon ígéretekkel lehet-e meleg kavartat biztosítani a növendék-sertéseknek, lehet-e megfelelően takarékoskodni a takarmánnyal? Az ígéretekkel kipusztíthatók-e a patkányok, és vajon miért építették az új kavaróházat, hogy több mint félévig kihasználatlanul álljon? Célszerű lenne, ha a turkevei Vörös Csillag TSZ vezetősége erre a kérdésre elsősorban a tsz-tagságának válaszolna. Megkétsseresödött a jásskiséri Kossuth TSZ ereje 1955. őszén nagy fejlődésen ment keresztül a jászkiséri Kossuth TSZ. Létszáma, földterülete több mint kétszeresére nőtt. A százhatvan tag helyett háromszáznegyven dolgozik már a közös gazdaságban, 800 helyett 2150 holdon, s ez a szám egyre nö- v vekszik. Nem múlik el olyan hét, hogy 3—4 egyéni paraszt fel ne keresné a tsz vezetőségét, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. Ez a rohamos fejlődés nagy feladat elé állítja a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait. A megnövekedett lehetőségeket ki is kell aknázni, fokozottabban kell élniök a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. i A vezetőség a tagokkal karöltve elhatározta, hogy úiabb jövedelmező üzemágakat keres. A választás a dohányra és a cirok termelésre esett. Tizenhét hold száraz-dohányra kötnek szerződést, valamint 10 hold cirok termelését is tervbe vették. Mindkét növény jól jövedelmez, s a már évek óta termelt rizzsel és cukorrépával együtt egyik legtöbb hasznothajtó növényféleség. Nézzük meg közelebbről, mennyit jövedelmezett ez a két növény a tsz-nek. A 17 hold dohány termését 114 mázsára tervezték, ezért 181 250— forintot kapnának s ezenfelül még 12 500 cigarettát. A 10 hold cirok termése 50 mázsa, amely 20 000 forint jövedelmet biztosít még akkor is, ha nem vesszük tekintetbe a cirok magtermését, amely 80 mázsa körül lehet, s amely az apró jószág etetésére kiválóan alkalmas, A jó termés biztosítása érdekében a dohány alá holdanként 70 kilogramm kálisót és 60 kilogramm szuperfoszfátot szórnak el, a 60 hold cukorrépa alá holdanként 50 kilogramm műtrágyát, a rizs alá 100 kilogramm szuperfoszfátot. A gazdálkodás egyéb ágait sem hanyagolják el. A 365 hold őszi búzát felültrágyázzák. Az őszi kalászosokat tavasszal, mihelyt az idő megengedi, boronálják, ha szükséges, hengerezik. Az őszi szántásokat simítózzák, hogy a téli csapadékból minél többet megőrizhessenek a növényzet számára. A jászkiséri Kossuth TSZ tagjait nem éri váratlanul a tavasz. Tisztában vannak azzal, hogy a késlekedés egész évi munkájukra rányomná a bélyegét. Vetőmagjaik kitisztítva, gazdasági felszerelésük, szerszámaik kijavítva várják az idő enyhülését Megszervezték a brigádokat munkacsapatokat és tisztázták feladataikat. Mindezek azt bizonyítják, hogy a jászkiséri Kossuth TSZ tagjai és vezetői komoly előrelátással alapos munkát akarnak végezni, aminek nem is marad el az eredménye. Jól látják ezt a még egyénileg gazdálkodó parasztok is, és főleg ennek tulajdonítható, hogy a Kossuth TSZ taglétszáma napról napra növekszik; Saját erőből építkezünk Szövetkezetünkben nemrég tár* gyaltuk az 1956. évi üzemterv fel- adatait. Elvetettük a korábban előirányzott ötven férőhelyes tehén- istálló építésének tervét. A 20 va- gonos góré helyett egyelőre hat va- gonosat építünk. A fiaztató építésére sem veszünk hitelt igénybe és több kisebb olyan beruházást is későbbre halasztottunk, amelyben most még nem tadnánk megfelez lően gyümölcsöztetm az államtól kapott kölcsönt. A tehénistáUót azonban mégis felépítjük, de nem kölcsönből, hanem a meglévő bontási és egyéb anyagok felhasználásával, saját erőből, mintegy 8 ezer forintos költséggel. A szükséges előkészületeket már megtettük és az idő ja vulását sem várva, hozzáfogunk az építkezéshez. Előbb a belső átala- kitéísoklcai végzünk, majd kibóvíu jük az épületet, így a rendelkezés sü-nkre álló régebbi gazdasági épületeket tökéletesen ki tudjuk használni, és az első esztendőt sem adóssággal kezdjük már. Sertés-kutricára is szükség van, ezért azokat is felépítjük, de nem hitelből, hanem saját erőből. Az előregyártott vasbeton elemek be- szerzése után hozzáfogunk a góré építéséhez is. Ezt is kőműves-brigádunk tagjai végzik el Az épitőbrl- gádnak így egész esztendőn qt lesz foglalkozása, amelyre g, brigád minden tagja bizton alapozhat, Termelőszövetkezetünk tagjai is jobban megbecsülik azokat a javakat, amelyeket két kezünk munkád jóval állítunk elő. SAMU ISTVÁN levelező, Törökszentmiklós, Harcos TSZs
