Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

1936. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozáson vettek részt a falusi munkára jelentkezett kommunisták Február 23-án a megyei tanács nagytermében összegyűltek a fa­lura jelentkezett pártmunkások. Jelen voltak még a megyei, illetve a városa párf- és tanácsszervek vezető munkatársai, a járási párt­végrehajtó bizottságok titkárai — Fekete János elvtárs. az MDP Köz­ponti Vezetősége mezőgazdasági osztályának munkatársa, valamint Tisza József, a Termelőszövetke­zeti Tanács titkára. A beszámolót Csáki István elv­­(árs. a megyei pártvégrehajtó bi­zottság titkára tartotta A beszá­moló a többi között a következő­ket állapította meg. A termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésében értékes segítséget nyújtottak a falura je­lentkezett pártmunkások. Számos helyen. így a termelőszövetkezeti városok közös gazdaságaiban is az új elnökök megválasztása óta jelentős előrehaladás ta­pasztalható. A pártélet is meg­javult ott. ahol a kommunis­ták titkárnak választották a segítségükre küldött elvtár­sakat. Az átlagosnál magasabb elmé­leti felkészültség, valamint az üze­mekből hozott szervezőkészség nagyban hozzájárult a feladatok megoldásához. Ahol a munkásosz­tályból kikerült, vagy a felsőbb szervektől érkezett kommunisták vették kézbe az ügyek Intézését, örvendetes javulás tapasztalható Példa erre a Szolnoki Gépállomás is. Köztudomású, hogy itt aggasz­tó jelenségek mutatkoztak annak idején, de amióta Szabados Fe­renc elvtárs az igazgató és Var­ga Pál elvtárs a párttitkár, az el­sők közé küzdötte fel magát a megyében a Szolnoki Gépállomás. Dolgozói a téli gépjavítási tervü­ket jóval a határidő előtt befejez­ték és ez nagyrészben annak kö­szönhető. hogy megerősödött a pártszervezet, kapcsolata szoros lett a gazdasági vezetéssel, a kom­munisták legfontosabb pártmun­kájuknak tekintik a termelésben való példamutatást. Ennek az új szellemnek a kialakításában két­ségtelenül nagy része van mind az) új igazgatónak, mind az új párttitk árnak. összegezve, annak az Időnek a tapasztalatait, amióta falura jelentkezett pártmunkások segítik a megye fejlődését, meg lehet állapíta­ni, hogy az elvtársak bevál­tották a hozzájuk fűzött remé­nyeket, képesek eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyekre vállalkoztak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eredmények kezdetiek, s igen sok még a tennivaló, hogy olyan ütemben fejlődjön a megye mezőgazdasága, ahogyan azt a lehetőségek biztosítják. Éppen ezért itt kell megemlíteni az ön­elégültség elleni harc fontosságát mivel itt-ott, éppen az eredmé­nyekre hivatkozva, egyes elv tár­saknál az elbizakodottság jelei mutatkoznak. Erre sem oka. sem joga nincs senkinek, mert bár előbbre léptünk, még nem va­gyunk azon a szinten, ahol len­nünk kellene a fejlődés követel­ményei szerint. Nem szabad lanyhulni azon tö­rekvésünknek, hogy a inegyé­ben tovább terebélyesedjen a termelőszövetkezeti mozga­lom. folytatta Csáki elvtárs A tél hát­ralévő hetei nagyon alkalmasak arra. hogy folytassuk felvilágosí­tó munkánkat az eevénile« dolgo­zó parasztság körében- Használjuk ki ezt az időt. A tavaszi munkák idején kevesebb idődet a fejlesz­tésre. ^ Igen fontos probléma a felduz­zadt termelőszövetkezetek belső megszilárdítása. Több -helven baj van a tagok fegyelmével és a kö­zös vagyonhoz való viszonnyal. Türelmes nevelő munkára, a párt­­szervezet és a gazdasági vezetők közös erőfeszítésére van szükség, hogy ezt az állapotot felszámol­juk. A tél elhúzódása ismét arra kényszerít bennünket, hogy min­den erőt latba vessünk a tavasz folyamán. Mihelyt az idő engedi, azon­nal tanácsos hozzálátni az őszi vetések ápolásához, a fejtrá­gyázáshoz. Itt a rendelkezésre álló műtrá­gya mellett feltétlenül hasznosíta­ni kell az érett istállótrágyát is. A gazdasági vezetők — a párt­szervezettel közösen — harcolja­nak azért, hogy a talajmunkákat a traktorosok tökéletesen végezzék el. Gondos talajelőkészítés nélkül nem tudjuk végrehajtani a párt határozatát, mely szerint a mező­­gazdaság hozamát 3 százalékkal kell emelni ebben a gazdasági él­ben. Sok a tennivaló a rizsföldeken Már most hozzá kell látni — a lehetőséghez mérten — a levezető­­csatornák rendbehozásához, hogv a csapadék mindjárt az olvadás után lehúzódhasson a földekről. Ellenkező esetben nem tudnak munkához látni a traktorok, meg­késünk a szántással, a vetéssel és ezt a terméseredmény sinyli meg Nincs minden rendben az á'lami gazdaságokban. Az elmúlt évben túlságosan magasak voltak a ter­melési költségek. Minden lehetőség megvan arra, hogy ezen az idén gyökeresen változtassunk. Bizo­nyítsák be az új vezetők, hogy le­het jobban dolgozni. Ehhez per­sze szükséges, hogy a rendelkezésre álló gépi erő teljes kapacitását kihasznál­ják. hiszen mindenki előtt is­meretes, hogy egyedül a gé­pekkel lehet eredményesen csökkenteni a termények ön­költségét. A technikai felszerelés lelkiismere­tes keze ésével, karbantartásával el kell érni, hogy egyetlen gép se áll­jon kihasználatlanul az állami gaz­daságokban. A beszámoló után elmondották a tanácskozás résztvevői, hogy új munkakörük átvétele után hogyan áTtak helyt az eléjük tűzött fel­adatok elvégzésében és ismertették terveiket a jövőre vonatkozóan. Tölgyes Sándor, az Alcsiszigeti állami Gazdaság igazgatója arról beszélt, hogy a gazdaság gondjai­nak nagyrészét a dolgozók segít­ségével oldotta meg. A pártszervezet segítségével si­került ésszerűbben megszer­vezni a munkát és ennek nyo­mán már az ősszel felszámol­ták az elmaradás nasv ré­szét. eredményeket értek el a gépi erő íokozotabb kihasználása terén is. A gépjavítás során ugyancsak egy­öntetűen álltak a vezetőség mellé a dolgozók. A tavaszi kampányra egyéb munkák elvégzése mellett a munka megszervezésével készül­­neki Hegyi István, a mezőtúri Sza bad Nép TSZ új elnöke arról szá­molt be, hogy a szövetkezetben harcot indítanak a takarékosságért Korábban baj volt a munkaegysé­gek körül, egyesek jogtalanul ju­tottak nagyobb jövedelemhez a megérdemeltnél Most megszigorították az el­lenőrzést és teljesen felszá­molják a munkaegységhigí­­tást. A szövetkezetben feltétlenül meg kell változtatni a szarvasmarha­állomány összetéte'ét. Tervbe vet­ték, hogy törzsállatokkal javítják fel az állományt, hogy kifizetődő legyen a tehéntartás. Ezzel párhu­zamosan kiszélesítik a takarmány­alapot, több dús tápértékű szálas­takarmányt termelnek az eddigi­nél. Még ebben az évben el akar­ják érni, hogy legalább 2300 liter legyen a tehenenként! tej­hozam. Ugyanakkor a száz holdra eső hí­­zottsertés állományt a jelenlegi 30 mázsáról 35 mázsára növelik. Ezután még számos hozzászólás következett. A vitát Csáki István elvtárs összefoglalója zárta be. Megállapította, hogy a soronlévő fe1 adatok szempontjából fontos és hasznos volt ez a tanácskozás és ismét figyelmeztette a jelenlévőket. hogy minden erőt a tavaszi mun­kák megszervezésére összpontosít­sanak. Df«értessék! — forgatta fel a múlt tél egyik estéjén egyhangú életüket Sápi tisztelendő úr köszöntése. Elhűlve néztek a reverendás ven­dégre, aki rögtön beléjük látott. Tudja ő, hogy reformátusok, de egy az isten s nehéz időkben össze kell tartani a bárányokat. így az­tán mindig kisebbedett az a régi­módi vétek, hogy katolikus pap jár a református házhoz; Sápi tisztelendő úr komoly em­ber volt. Mélyen ülő tüzes fekete ■szeme úgy árasztotta a bátorítást Ct ácska bejegesedett érzelmeire, hogy a fagy felengedett Estelente anyuka mindig elbóbiskdlt. Etács­­ka nesztelenül a nehéz bronzszínű függöny mögé bújt — az udvari ablak felől — s titokban vásárolt készletéből vigyázattal púderozta magát. Ügy elfogta a boldog izgalom, míg a tisztelendő úrra várt hogy har­mincöt évének szarkalábait meg sem látta már ernyedt kék szeme sarkánál. Amint meghallotta Sápi atya lépteinek kimért koppanását, gyor­san felkapta „Az úr útjai kiszámít­hatatlanok” c. könyvét s ö’ébe he­lyezve várta, ülve leste, mikor lép be — ő. ő pedig jött halkan, tapintatosan. Még csak nem is mosolygott azon. miután a villanyt felkattintotta, hogy Etácska ölében a betűk fejjel lefelé nyüzsögtek a lány káprázó szeme előtt. . Anyuka ezekben a pülanatokban mindig feleszm It. De éppen csak felpattintofta egvik szemhéját mo­solygott s tovább aludt. A fiatalok diszkréten társalogtak. Mikor a tisztelendő úr * ásító zása jelezte, hogy későre jár, Etácska szendén feliaidulta — Jaj, de neveletlen vagyok, éhen engedném el az atyát. — Hozta a sonkát, likőrt, amire félté­kenyen zsugorgatta a pénzt, öreg este volt mindig, mikor a tisztelen­­dőt kikísérte. C1 gv esztendő múltán aggódva J kérdezte meg egyszer anyuka. — Nem voltál kint túlsokáig? Vigyázz, már benőhetett a fejed lágya. , Másik alkalommal. Etácska köny­­nyes szemmel tért vissza. Anyuka már rosszul látott, nem vette észre. Feltűnt viszont neki másnap, hogy Sápi tisztelendő úr milyen ideges, robbanékony. Mondta is neki. — Tisztelendő uram, olyan félel­metesek a szemei, mint egy forra­dalmáré. Nyugtalanul figyelt, résen volt ezután az öregasszony. Csak nem «inált ez a lány va­lami bolondságot?! Sápi tisztelendő urat szintén emésztette a gond? Mi lesz, ha a lány lármát csap? Egy-két hóna­pig még el lehet titkolni, de az­tán ... szemmellátható lesz a kap­csolat következménye. Kitől kérjen tanácsot, hogy ez be ne következ­zen?! Vasárnap reggel éppen a kenye­ret hozta a péktől a tisztelendő úr. Behúzta a nyakát, felhajtotta gal­lérját s fekete kalapja is mélyen takarta homlokát. Sütött a metsző szél Kesztyűs kezét is úgy igaz­gatta a veknin, hogy minél beljebb kerüljön a kabát ujjába, mert ujjal hegyét is szúrós fájdalom ha­sogatta. — Tisztelendő atyám; s; Szeret­nék máma meggyónni — zökken­tette ki gondolataiból egy fiatal­­asszony, aki már jódarabon koco­gott mellette, csak nem ügyelt rá. Sápi Zoltán komor vonásai mindig meglágyultak, ha ezzel a hetyke megjelenésű menyecskével találko­zott. Most is jóízűen elnézegette huncut barna szemét, formás dere­kát a rojtos kendővel s a csinos, csázmaszárból kigömbölyödő láb­szárát. — Lehet lányom. Szentmise előtt várlak a temp’ómban. A tisztelendő úr előbb ott volt. ** Meggömyedve sétált fel s alá a jéghideg köveken. Megörült, mi­kor a nyüó ajtón vüágosség lib­bent a temp’omhajó titokzatos ho­mályába. Kabainé oldalával neki­dűlve nyomta be az ajtót. Szép látvány volt bamapiros arca, élénkfényű szeme a szomorúszürke ajtó mellett, amint megvillant raj* a a kint dühöngő zimankó fehérsége. így látta maga előtt a pap, mi­kor a gyóntatószék kis ab’akához hajolva hal1 gáttá. De nem azt, amit mond, hanem hangja friss dalla­mát. Akkor ocsúdott fel, midőn pillanatra megállt az asszony a beszéddel. Zavartan pillantott át a rácsokon s forró izgalommal kutatott Ka­­bataé várakozó tekintetében. — Mondd lányom, hány éve is vagytok házasok? — Két és fél éve, atyám; — Gyermekkel nem áldott méa meg benneteket az isten, úgy-e? Kabainé elvörösödött. Fejét bel­jebb fészkelte havas kendőjébe, úgy sütötte le szemét. Nagysokára válaszolt alig hallhatóan. — Nem.:; bár.:: Sápi tiszte1 endő úr is szünetet tartott és szigorú határozottsággal vonta felelősségre. — Az úr színe előtt tégy vallo­mást, lányom.;: Hogy csináljátok? A Magyar-Szöviet Barátság Hónapja előtt A már hagyományossá vált Ma­­gyar-Szovjet Barátság Hó­napját az MSZT ebben az évben is megrendezi. — A cél, hogy még behatóbban ismertessük a szovjet emberek életét, a Szovjetunió gazdasági, társadalmi, tudomány« és művészeti téren elért eredmé­nyeit, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználásával tovább erősítsük, gazdagítsuk hazánkat, növeljük dolgozó népünk anyagi és kultu­rális színvonalát; hogy fejlesszük népünkben az internacionalista szemléletet, a béke iránti olthatat­­lan vágyat és küzdeniakarást. Az eddigi előkészületek azt mu­tatják, hogy megyénk dolgozói ed­dig még soha ilyen lelkesedéssel, ennyi kezdeményezéssel nem ké­szültek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára. A járásokban, a váro­sokban és a községekben mega'a­­kult operatív bizottságok olyan munkatervet készítettek, amelyek végrehajtása kétségtelenül biztosí­taná fogja a különféle rendezvé­nyek sikerét, látogatottságát. A Magyar-Szovjet Barátság Hó­­napja rendezvényeinek szí­nességét, újszerűségét biztosítja az is, hogy a hazánkban, illetve me­gyénkben tartózkodó szovjet elv­­társak bekapcsolódnak az ünnepsé gekbe. Mezőtúr és Karcag szövet­kezeti városokban szovjet mező­­gazdasági szakemberek látogatnak el, Szo’nokon és más városokban, községekben pedig résztvesznek az ünnepi megnyitókon a szovjet elv­társak. A megyei operatív bizottság az ünnepélyes megyei megnyitót már­cius 5-én Szolnokon, a Szigligeti Színházban rendezi meg s nagy­szabású kultúrműsorral köti össze. A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napjának ideje alatt a megyében megrendezik a Szovjet Film Ün­nepi hetét, a Magyar-Szovjet Diák­hetet, a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét. Ezenkívül agrártudományi, műszaki, termeléstechnikai és más tudományos-művészeti előadásokat rendez a Magyar-Szovjet Társaság. A Szovjetunióban járt dolgozók élménybeszámolókat tartanak majd, ezenkívül pedig különféle rendez­vényeken ismertetik a szovjet kul­turális élet gazdag eredményeit A Magyar-Szovjet Társaság me­gyei szervezetének az a terve, hogy brossúrát ad ki. Ebben a Szovjet­unióban járt, ott tanult elvtársiak teszik majd közzé tapasztalataikat s írják meg, hogy ezeket jelenlegi munkaterületükön hogyan haszno­sítják. őst folyik a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusa. A Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja során a kongresszuson e'hangzottak ismertetésére is gon­dot fordítanak. Előadásokat szer­veznek s ezeken az SZKP Központi Bizottsága beszámolóját, a hatodik ötéves terv irányelveit, valamint a hozott határozatokat tes2ik egyre szélesebb körben ismertté a me­gyében az MSZT aktívái. A Magyar Szovjet Társaság arra törekszik, hogy a magyar és a Szovjet nép barátságának további szilárdítása érdekében színes, von­zó, szórakoztató, ugyanakkor ta­nulságos legyen a barátsági hónap minden rendezvénye. ÁPRILIS 4. TISZTELETÉRE A megye kisipari termelőszövetkezetei jelentős vállalásokat tettek Megyénk kisipari termelőszövet­kezetei az éves terv sikeres teljesí­tése éraekében versenyszerződése­ket kötöttek egymással. Felszaba­dulásunk tiszteletére szocialista munkaversenyt szerveztek. A Tiszaföldvárj Építőipari KTSZ az 1956. évi terv teljesítése érde­kében versenyre hívta a megye összes építőipari szövetkezetét. A vállalás fő pontjai: a termelékeny­ség eme'ése, az önköltség csökken­tése és a munkavédelem. A Jászapáti Cipész KTSZ dol­gozói április 4. tiszteletére vállal­ták hogy első negyedéves tervüket március 20-ra befejezik. A Kunszentmártoni Bőripari KTSZ munkásai felajánlották hogy az elfekvő anyagokból az év első három hónapjában terven felül 200 pár női parafás szandált készítenek. A Jászárokszállási Cipész KTSZ dolgozói vállalták, hogy az első ne­gyedévi tervüket határidőre telje­sítik. Lukács Béla anyagelőkészítő ígérte, hogy az első negyedévi tervmunkákhoz szükséges anyagiból 2 százalékot takarít meg. melynek értéke 500 forint. A szövetkezet dolgozóinak mintegy 90 százaléka tett versenyvállalást. A Karcagi Általános Szerelő és Gépjavító KTSZ gépkocsijavító részlege megfogadta, hogy a karcagi Ságvári TSZ és a kisújszállási Tán­csics TSZ gépkocsijait március 20 helyett március 10-re elkészíti. Kri­­zsó Barnabás festő, az export hajók hoz készítendő ventillátor motorok pajzsait és belsőrészeit megtakarí­tott festékkel fogja befe?temi. Ezzel is segíti az önköltség csökkentését. A kisújszállási Kocsigyártó KTSZ lakatos részlege felajánlotta, hogy az első negyedévi munkájukhoz 60 százalékban hulladékanyagot hasz­nálnak fel. A mezőtúri Mezőgazdasági KTSZ dolgozói első negyedéves tervüket március 31-re 5 %-kal túlteljesítik, önköltségi tervüket I %-kal csök­kentik s a lakos ág részére készülő munkákat határidőre elkészítik, a munkafegyelmet megszilárdítják. A tiszafüredi Mezőgazdasági KTSZ asztalos részlegének dolgo­zói 110 százalékos tervteljesítés mellett 3 százalékos anyagmegta­karítást és 10 százalékos termelé­kenység emelést akarnak elérni áp­rilis 4. tiszteletére. A Jászberényi Felsőruházati KTSZ dolgozói vállalásuk szerint az év első negyedében 56 ezer fo­rint értékű ruhával többet készíte­nek és tervüket 3 nappal a határ­idő előtt befejezik. A Turkevei Ruházati KTSZ versenyszerződ ist kötött a Mező­túri Ruházati KTSZ-el. Verseny­pontok: az önköltségcsökkentés, minőség javítás és a határidők be­tartása. A Jászárokszállási Vegyesipari KTSZ lakatos részlege vállalta, hogy a Gyöngyös—Eger vidéki Bor­fogalmi Vállalat részére készítendő 11 méteres serleges elevátort ápri­lis 25 helyett, április 4-re elkészíti. A szövetkezet bádogos részlegének dolgozói váll alti k, hogy terven fe­lül havonta 10 ceglédi kannával ké­szítenek többet. Az itt felsorolt szövetkezetek dol­gozóinak jelentős része egyéni fel­ajánlásokat tett felszabadulásunk 11-ik évfordulójának tiszteletére. A Karcagi Villanymalom dolgozóinak vállalása A Karcagi Villanymalom dolgo­zói a legutóbbi termelési értekez­leten jelentős vál’alást tettek Áp­rilis 4-e tiszteletére. Valamennyien vállalták, hogy éves tervüket határidő előtt két nappal teljesítik, amely 13 vagon terven felü’i kiőrlóst jelent. Emel­lett szigorúan betartják az anyag­normákat, csökkentik az energia­felhasználást s továbbra is úgy dolgoznak, hogy megtartsák az él­üzem szintet. Jelentősen megnehezíti a malom munkáját a gyakori üzemzavar miatti állás. Most vállalták, hogy ebben az évben az üzemzavarórák száma nem haladja meg a termelő­­órák 0.2 százalékát. Március elején kezdi meg az üzem az évi nagy karbantartást A műszaki dolgozók vá’lalták, hogy a karbantartási időt 3 nappal megrö­vidítik, s ez 20 vagon terven felüli kiőrlést jelent. Ugyanakkor a javí­tás kifogástalan lesz. Vádalásuk sikeres teljesítése ér­dekében az üzem dolgozói ésszerű­sítéseket, újításokat vezetnek be. Húszán tettek egyéni munkafel­ajánlást és versenyre hívták ki a megye összes malmait. II Töitoentmiklósi FŰLDMÜVESSZŰVETKEZET Igazgatósága felhívja a tagság és a lakosság figyelmét, hogy 1956. február 26-án, vasárnap d. e. 9 órai kezdettel a városi kulturház nagytermében mérleg be$zá móló taggyűlést tart, melyre mindenkit szeretettet vár a Szövetkezet Igazgatósága,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents