Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

1958. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PARTÉIÉTt Á Közlekedési Műszaki Egyetem pártéletének néhány kérdéséről A Központi Vezetőség egyetemi munkáról szóló határozata az egye­temek párt és állami vezetésének központi feladataként a politikai nevelőmunka megjavítását hatá­rozta meg. Ez állott a Közlekedési Műszaki Egyetem üzemmérnöki karának pártszervezete munkájá­nak központjában is. Erről szá­molt be a pártszervezet régi veze­tősége a vezetőségválasztó taggyű­lésen. A beszámoló megállapította, hogy a politikai neve'őmunka területén bizonyos javulás érezhető. Megmu­tatkozik ez a fegyelmi ügyek számá­nak csökkenésében, a vezetőség irányító munkájának némi javulá­sában, valamint abban, hogy ki­elégítővé vált a DISZ vezetőséggel való kapcsolat. A DIgZ jelentősen segítette a pártvezetőség munklját a nagyobb feladatok megoldásában és különö­sen a poétikai munkában. Jelen­tősén javult a kommunisták mun­kája és a párttag hallgatók több­sége jó példát mutatott. Simonyi, Hoffmann és Borscsiczky elvtár­sak ma már az egyetem valameny­­nyi hallgatója előtt példaként ál­lanak. Komoly mozgalmi munká­juk mellett kiváló tanulmányi eredményt értek el. Jó volt a felvilágosító munka az egyes kampány-feladatok, például a békekölcsönjegyzés idején. Mind­ezek ellenére azonban a pártszer­vezet nem használta ki az egye­tem sajátos lehetőségeit a politikai nevelőmunka megjavítása érdeké­ben és még csak egészen kezdeti lépéseket tett a Központi Vezető­ség egyetemi határozatának végre­hajtása terén. A politikai munka gyengesé­gére mutat az egyetemi taggyű­lések általában nem kielégítő szín­vonala — így a hozzászólások von­­tatottsága is a vezetőségválasztó taggyűlésén. Továbbá, hogy a hall­gatók (a párttagok is) ritkán for­dultak problémáikkal a vezetőség­hez és a taggyűléshez. Tükrözte a politikai nevelő munka gyengesé­gét a vezetőségválasztó taggyűlé­sen elhangzott beszámoló is, amely főleg az agitációs munka szerve­zeti kérdéseire fordította a figyel­met a tartalmi kérdések helyett és helytelenül az írásos agitációt he­lyezte előtérbe a szóbelivel szem­ben. A politikai nevelőmunka nem megfelelő színvonalának kiinduló­pontja kettős. Először: nem érvé­nyesült kellően a kollektív vezetés. Sok olyan feladat volt, melyről a vezetőség tagjai csak utólag érte­sültek. Másodszor: az egyetem egyes állam} szervei; nem tekintet­ték a többivel egyenrangúnak a pártvezetőség azon tagjait, akiket a hallgatók közül választottak a ve­zetőségbe. A nevelő munka szinte vala­mennyi hibája ebből fakad. Alapvető hibát követett el a régi pártvezetőség, amikor engedte, hogy a népnevelő hálózat szinte kizárólag az egyetem falain kívül végezzen munkát. így következhe­tett be, hogy bár vannak tapasz­talt népnevelők, az egyetemen be­lül mégsem sikerült megtalálni a népnevelő munka helyes módsze­rét. Igaza volt Dux elvtársnak, aki hozzászólásában rámutatott: kevés az ötlet, az egyéni szín , a párt­munkában. Nem használta ki pél­dául a pártvezetőség a hallgatók nyári, külföldi tanulmányútjából származó lehetőségeket. Ai új vezetőség leglényegesebb fe’adata ezért a népnevelő háló­zat kiépítése, a népnevelő munka helyes — az egyetem lehetőségei­nek megfeledő — módszerednek ki­alakítása. Az egyetemen folyó ideológiai munkában javulás mutatkozik. A marxizmus—lenlnizmus oktatásá­ban az előadások és a szemináriu­mok színvonala javult. Ennek el­lenére a tanszemélyzet ideológiai oktatásánál jelentős előrehaladás nem tapasztalható. A pártvezetőség munkájának a közeljövőben — amikor az SZKP XX. kongresz­­szusa anyagának tárgyalására ke­rül a sor — különösen nagy figyel­met kell szentelnie az ideológiai oktatásra. A kommunistáknak kü­lönösen jó felkészülésükkel kell példát mutatni ezen a területen. Az agitációs munka gyengesége következtében lazult a pártvezető­ség kapcsolata az egyes évfolya­mokkal. A diákszállóban javult a nevelő munka, több esetben a pártvezetőség egyénileg foglalko­zott egyes a párttagokkal éspárton­­kívüliekkel, de a most végző V. éves hallgatók problémáival keve­set törődött, pedig ezek igénylik jelenleg a legtöbb segítséget. Az egyes évfolyamokkal való kapcso­lat gyengeségét jelzi, hogy a II. és II1. évfolyam alig van kép­viselve a párttagságban és a szer­vezeti életben. Ezeken az évfolya­mokon különösen erősíteni kel a nevelő munkát. A pártvezetőség ehhez fokozottabban hasznába fél az oktató személyzet segítségét, biztosítsa a tájékozódást az egyes évfolyamök problémáiról. Csak így tud segítséget nyújtani minden év­folyamnak, csak így tudja hatható­san segíteni a Központi Vezetőség egyetemi munkájáról szóló határo­zatának megvalósítását. A vezetőségválasztó taggyűlés rámutatott, hogy az egyetemen is olyan politikai nevelő munkára kell törekedni, amilyenre a Köz­ponti Bizottság beszámolója hívta fel a figyelmet az SZKP XX. kongresszusán: A pártszervező mun­kában a legfontosabb a tömegek körében végzett munka, a tömegek megszervezése a párt kitűzte gaz­dasági politikai feladatok való­­raváltásáért folytatott harcra. Nem szabad tovább megtűrni azt, hogy a pártapparátus sok dolgozója nem tartózkodik állandóan a tömegek sűrűjében, hanem bezárkózik az irodába, határozatokat gyárt s köz­ben az élet elmegy mellette. Készülődés a Nemzetközi Nőnapra Március 8 negyvenhat év óta a nők jogaiért, a békéért folytatott harc napja. Klara Zetkin, a nagy német szocialista asszony 1910-ben a szocialista munkásnők második kongresszusán Koppenhágában — amelyen a készülő imperialista há­ború megakadályozásáról és a nők egyenjogúságáért való harcról tár­gyaltak — javasolta, hogy március 8. legyen a nők harci napja, ame­lyen tüntetnek a békéért és jogai­kért. Azért választották éppen ezt a napot, mert 1908-ban március 8-án tüntettek először a kizsákmá­nyolt, rettenetes nyomorban élő munkásnők és munkásfeleségek az Egyesült Államokban, New York­ban a választójogért és az emberi életért. A Nemzetközi Nőnapot mindig több és több országban szervezték meg a világ demokratikus asszo­nyai s ma már elmondható — vi­lágszerte harcos ünnep ez a nap. A kapitalista országokban a poli­tikai és gazdasági jogaikat védel­mezve, a gyarmati országokban a legelemibb erében jogokért har­colva, sokszor a bebörtönzés veszé­lyének kitéve ünnepelik ezt a na­pot a lányok és az asszonyok. A Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban ez a nap a nők nagy ünnepe., amelyen az egész dolgozó nép velük együtt ünnepel. A kiví­vott és a felszabadulástól kapott vívmányok, az elért eredmények számbavételénél nem feledkeznek el azokról az asszonyokról sem, akik még nem tapasztalhatták, milyen boldogság szabadon, emberi módon élni és alkotni, résztvenni az egész társadalom munkájában az ország építésében. Szolnok megye asszonyai is ké­szülődnek a Nemzetközi Nőnap méltó megünneplésére. Minden köz­ségben kultúrműsorokat, teaesteket, kedves találkozásokat rendeznek. Ajándékok és megemlékezések te­szik még örömteljesebbé ezt a na­pot. Üdvözletét írnak a magyar asz­­szonyok a népi demokratikus s a világ többi országaiban élő asszo­nyoknak és üdvözleteket kapnak ők is viszonzásul. Ez az ünnep Klara Zetkin szép mondását idézi: „Mi, asszonyok nem fogunk hiányozni, ha arról lesz szó, hogy utolsó lehelletünkig minden tudásunkat, egész lényün­ket a béke, a szabadság, az emberi­sig boldogságának szolgálatába ál­lítsuk.” IDÖJÁRÁSJELENTÉS Várható Időjárás szerda estig: kelet telő! felszakadó felhőzet, sok helyen főképp ma, havazás. Mérsékelt később élénkülő keleti szél. A hőmérséklet főképpen ke e­­ten tovább sül yed. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 8— mínusz 13, legmagasabb nappali hőmér­séklet szerdán; mínusz 4—mínusz S fok között. I A fűtés alapjául szolgáló várhaió közép­­hőmérséklét mínusz 4 fok alatt. (MTI) Kun Béla születésének hetvenedik évfordulója Hetven évvel ezelőtt, 1886 feb­ruár 20-án született Kun Béla elv­­társ, az 1919-es magyar proletár­forradalom egyik vezetője, a ma­gyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiváló harcosa. Már kora ifjúságától résztvett a munkásmoz­galomban és a szociáldemokrata párt balszárnyén küzdött a jobb­oldali vezetők, reformista, oppor­tunista politikája elten. Az I. világháborúban hadifog­ságba esett. Ott ismerkedett meg Lenin tanításaival és került kap­csolatba azokkal a rrlfegyar elvtár­sakkal, akikkel együtt kezdemé­nyezte a Kommunisták Magyar­­országi Pártjának megalakítását. 1917 nyarán tagja lett a Bolsevik Pártnak, Rákosi Mátyással és más e’vtársakkal együtt kezdeménye­zője és legkimagaslóbb szervezője volt a magyar hadifoglyok forra­dalmi mozgalmának. 1918-ban Le­nin meghívására Kun Béla Mosz­kvába utazott s ott közvetlen kap­csolatba került a Bolsevik Párt nagy vezérével. Kun Béla irányítá­sával készült akkor az első magyar kommunista újság, a Számuelly Tibor által szerkesztett „Szociális Forradalom”. Több nyelven közzé­tette „Mit akarnak a kommunis­ták?” című brossúráját. A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtáns hazatért Ma­gyarországra, egyik alapítója és ki­magasló vezetője lett a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának. A párt növekvő befolyása követ­keztében megerősödött forradalmi hullámot a burzsoázia 1919 feb­ruárjában terrorral akarta megfé­kezni. Ekkor Kun Bélát és a kom­munista párt több más vezető tag­ját börtönbe vetették. A forra­dalom győzelmét a kommunisták üldözésével nem lehetett megállí­tani. A burzsoáziának át kellett ad­nia az álamhatalmat a munkás­­osztálynak. A forradalmi esemé­nyek kényszerítő hatása alatt 1919 március 21-én a szociálde­mokrata párt vezetői a börtönben keresték fel Kun Bélát és a kom­munista párt többi vezetőjét. Itt a börtönben megállapodás jött létre arról, hogy a két munkáspárt egye­sül, Magyarország Tanácsköztársa­ság lesz és szövetséget köt az Orosz Tanácsköztársasággal. A Magyar Tanácsköztársaság üd­vözlő táviratára már másnap, már­cius 22-én megérkezett Lenin vá­lasza. Március 23-án szikratáviratban figyelmeztette Lenin Kun Bélát arra, hogy a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne az orosz taktika minden részleté­ben való puszta utánzása, ugyan­akkor megkérdezte: milyen tényle­ges biztosítékok vannak arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság való­ban kommunista kormány lesz. A két munkáspárt egyesülése oly módon történt, hogy a gyakor­latban a jobboldali szociáldemok­rata vezetőknek nagy volt a befo­lyásuk a tanácsiköztársaság vezető szerveiben. Ez, továbbá az egyesült párt helytelen agrár politikája, a földreform elmulasztása hozzájá­rultak ahhoz, hogy a nemzetközi reakció nyomása és az antant-csa­patok beavatkozása következtében az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott és megkezdődött az el-len­­forrada om, a fehérterror uralma. Kun Béla elvtárs a forradalom bukása után is, a Központi Bizott­ság élén irányította a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának hősi harcát a magyar nép szabadsá­gáért, Kun Béla elvtáns, aki egész életében — hibái ellenére is — ki­magasló szerepet játszott a ma­gyar munkásmozgalomban, 1929- ben, a magyar proletárforradalom tanulságairól helyesen állapította meg többek között a következő­ket: „A magyarországi proletár­forradalom nemcsak hibái miatt jellegzetes, de erényeivel, jó olda­laival is tündöklik... A magyar­­országi proletárforradalom nem­csak tehermentesítette az orosz proletárforradalmat, de magára vonta a nemzetközi ellenforradalom erőit akkor, amikor az Orosz­országi Tanácsköztársaság nemzet­közi és belső helyzete a legnehe­zebb volt...” A magyar kommunisták, kiknek vezetése alatt népünk kivívta sza­badságát és építi boldog szocialista jövőjét, a nagy forradalmár veze­tőt illető megbecsüléssel emlékez­nek meg Kun Béla elvtársról, szü­letésének 70-ik évfordulóján. (A Szabad Nép 1956 február 21-1 számában megjelent cikk alapján.) Az SZKP XX. kongresszusáról beszélgetnek a Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói Már a kongresszus kezdete előtt — különösen a hatodik ötéves terv irányelveinek megismerésekor — sokat beszélgettek a Járműjavító Vállalat dolgozói a Szovjetunió eredményeiről és az új ötéves terv távlatairól. Az SZKP XX. kong­resszusának megnyitása napján röpgyűléseket tartottak és a kong­resszus tiszteletére munkaversenyt indítottak. Ezekben a napokban különösen az elhangzott beszámolóról és a fel­szólalásokról beszélgetnék. Az alap­­szervezetek 16—17-én megtartott taggyűlésein és a politikai oktatás hétfői konferenciáján is sok szó esett az SZKP XX kongresszusá­ról. Kovács Ferenc elvtárs, a gyár egyik művezetője pl. „Az SZKP története” konferencián a kollektív vezetés lenini elvéről beszélt, ame­lyet a beszámoló és a hozzászólá­sok is mint a legfőbb forrást je­lölték meg a párt erejének továb­bi fokozásában. Magyarossi Sándor elvtárs pro­pagandista elmondta, hogy igen nagy érdeklődési tapasztal az üzem dolgozói részéről a XX. kong­resszus iránt. Napról napra figye­lik a sajtót a dolgozók. Érdeklő­déssel olvasták pl. a 7 órás munka­időről, a nyugdíjkérdésről, a villa­mosítás nagyarányú fejlesztéséről, valairikrt a háború elkerülhetősé­gének problémájáról szóló része­ket. Az a vélemény, hogy a Szov­jetunió új ötéves terve nagy kiha­tással lesz a mi népgazdaságunkra is. Vall Sándor elvtárs, a gyári pártbizottság ágit. prop. titkára A Tószegi Gépállomás * a kongresszuson A Tószegi Gépállomásom a tava­ssa munkákhoz szükséges erő- és munkagépek már készen állnak a szemlére. A tószegi elvtársak tel­jesítették korábbi ígéretüket és né­hány nappal a határidő előtt befe­jezték a téli gépjavítást. A leg>zor­­galmasabbak Kovács Imre erőgép­javító brigádjának tagjai voltak. A gépállomás vezetői pontozás alap­ján állapítják meg a verseny he­lyezési sorrendjét és a Kovács bri­gád, melynek tagjai még ifj. Szabó Ferenc és Hasznos Pál, 1192 pontot szereztek. A munkagép javító bri­gádok közül 1140 ponttal Lévai Sándor brigádja lett a második. Fe­kete László brigádjának tagjai, akik a boronákat, tárcsákat és a különböző munkaeszközöket javít­ják a harmadik helyet szerezték meg a versenyben. arról tájékoztatott bennünket, hogy a kongresszus anyagát aktivaülése­­ken tárgyalják meg részleteiben. A kongresszus anyagának tanul» mányozása — amint a gyér dolgo­zói, kommunistái hangoztatják — sok tekintetben iránymutatást ad majd további munkájához. dolgozói sokat tanulnak : elhangzottakból A Tószegi Gépállomás dolgozói» nak munkáját különösen lelkes!» tette a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. A pártkongresszus megnyitása utáni napokban röpgyűlést tartottak a gépállomás kommunistái és pár­­tonkívüli dolgozói, amelyen a Szov­jetunió hatodik ötéves tervének nagyszerű távlatait ismertették. — Megszervezték a rendszeres rádió hallgatást és a pártszervezet kez­deményezésére a traktoristáknak előadásokat tartanak majd. Ezeken a Szovjetunió mezőgazdasága fej­lesztésének kérdéseit vitatják meg. Különös tekintettel a technika fej­lesztésére, a gépek kihasználására; amelyekből sokat tanulhatnak a Tószegi Gépállomás dolgozói Is. A Jászsági Mezőgazdasági Hónap első hetében Jánoshidán új termelőszövetkezeti csoport alakult A Jászsági Mezőgazdasági Hó­nap keretében vasárnap, február 19-én Jánoshidán és Jászfénysza­­run falunapot rendeztek. A jános­­hidi falunapon a szomszédos jász­­boldogházi dolgozó parasztok is részt vettek. A falunapot a két község termelőszövetkezeti tagjai­nak, egyénileg dolgozó parasztjai­nak termelési tapasztalatcsere ér­tekezlete vezette be. Ennek során Papp Ferenc bejelentette, hogy a mezőgazdasági hónap kezdetén Já­noshidán Haladás néven új ter­melőszövetkezeti csoport alakult, amelynek tagsága őt választotta meg elnöknek. Az új elnök az ér­tekezleten a következő felszólalást intézte Jánoshida és Jászboldog­­háza egyénileg dolgozó parasztjai­hoz: — Tizennégyen választottuk teg­napelőtt a közös gazdálkodás útját. Földterületünk 59 hold. Erősnek érezzük magunkat, mert a tizen­négy tagból tizenketten kommunis­ták vagyunk. Csoportunkról el­mondhatjuk, hogy a kommunisták oéldamutatásaként jött létre. Va­lóban arra is törekszünk, hogy pél­dánk nvomán mind a két közsé dolgozó parasztsága csatlakozzon a közös gazdálkodás híveihez. — Dolgozó paraszttársaink! Arra kérünk benneteket, most már ne habozzatok és ne töprengjetek egyetlen percig se. hanem köves sétek példánkat és bátran lépjetek rá a nagyüzemi gazdálkodás ma­­gasbaívelő útjára. A tapasztalatcsere értekezlet to­vábbi folyamán a két község köl­csönösen munkaversenyre hívta egymást. Növénytermelési vonat­kozásban úgy döntötték, hogy nem 3 százalékos, hanem 4 százalékos hozamemelést tűznek ki célul Ala­posan megemelték az állattenyész­tési termékekre vonatkozó ver­­senyfeltété’eket is. sőt mind a két község képviselői hangsúlyozták, hogy a verseny kitűzött céljai csu­pán az alsó határt jelölik meg. A tapasztalatcsere értekezletet „A régi és az új küzdelme a já­szok életében” című dokumentá­ciós kiállítás megtekintése, majd színes, termelőszövetkezeti tárgyú kultúrműsor követte. A résztvevők A Minisztertanács rendelete ér­telmében mentesül az 1956. évi jö­vedelemadó kivetése alól az az egyénileg gazdálkodó aki 1956. áp­rilis 30-áig termelőszövetkezetbe lép és — az alapszabálynak meg­felelően — a háztáji gazdaságban meghagyhatókon kívüli földjét és termel*eszközejt beviszi a szövet­kezetbe. aztán a jánoshidi Dimitrov TSZ-t látogatták meg, amelynek jó mun­káját bizonyítja az a körülmény is, hogy ez év január elseje óta a község tekintélyes gazdái közül huszonnégyen kérték felvételűket tagjai sorába. Jászboldogháza híres állattenyésztői a látogatást követő baráti megbeszélésen hangsúlyoz­ták. hogy a Dimitrov TSZ állat­tenyésztése igen jó úton halad, s a tsz portáján minden jel arra mu­tat, hogy a közös gazdálkodás való­ban sokkal többet nyújt a dolgozó parasztságnak, mint az egyéni. Máris megindult a készülődés a következő vasárnapra, amikor a szomszédos Pusztamonostor rendez falunapot a jászfelsőszentgyörgyiek részvételével Amennyiben termésüket nem egyénileg, hanem közösen takarít­ják be, része’ü'nek a kedvezmény­ben azok is. akik április 30-a után ■épnek a termelőszövetkezetbe. Ilyen esetben a már kivetett jöve­­lelemadót törlik. A rendelkezés a háztáji gazdasár gok adójára természetesen nem vonatkozik. (MTI) Minis?teManác$i rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe lépők 1956. évi általános íövedelemadí-meniességéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents