Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

m évfolyam, 44. szám, 1956. február 21, kedd.

ilOLNOK

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

l

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL

Jászberény kommunistái készülnek a városi pártértekezletre (3. o.)

Jól gazdálkodik az energiával a Szolnoki Papírgyár (3. o.)

A Szolnoki Fűtőház „Vörös Csillag Dalköréinek jubileumi ünnepsége (4. o.)

Hírek •— Sport (4. o.)

Gyorslista az Ötödik Békekölcsön második sorsolásáról (4. o.)

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa

A szombat délelőtti tanácskozás

Az SZKP XX. kongresszusának február 18-i délelőtti ülésén, amelyen B. Gafurov elnökölt, folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása I. G. Kebim (észtországi pártszervezet) felszólalásában rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága állhatatosan megvalósította a párt lenini fő irányvonalát, amely a nehézipar elsődleges fejlesztésére és ennek alapján a népgazdaság valamennyi ágának gyorsütemű fejlesztésére irányult. Nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdaságra, amely a Szovjetunió népgazdaságának legfeszültebb és legélesebb kérdése. Az utóbbi két évben hatalmas anyagi erőket irányítottak a mezőgazdaságba, komoly intézkedéseket tettek szakemberekkel való megerősítésére Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány segített a szövetséges

köztársaságoknak, többek között az Észt Köztársaságnak a mezőgazdaság tovább fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldásában.

Kebin a továbbiakban beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyek keretében Észtország Kommunista Pártja jó szervezőkkel és gazdasági vezetőkkel erősítette meg a köztársaság kolhozait. Ennek eredményeképpen javult a munka megszervezése, emelkedett a kolhozparasztok munkaaktívitása, 1955-ben határidő előtt te’jesí tették a mezőgazdasági terménybeadási tervet.

Kebin érintette ezután a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet különböző országokban különböző sajátosságainak az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában megvilágított kérdését és elmondotta, hogyan valósították meg az észt dolgozók a szovjet hatalmat köztársaságukban.

Enver Hodssa as Albán Munkapárt üdvösletét tolmácsolja

Ezután Enver Hodzsa emelkedett szólásra. A kongresszus küldöttei és vendégei meleg fogadtatásban részesí L^.ték.

Az Albán Munkapárt és az egész albán nép — mondotta — küldöttségünket bízta meg azzal, hogy legforróbb forradalmi üdvözletét tolmácsoljuk a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja XX. kongreszszusának és a testvéri szovjet népnek. Az albán nép hősiesen harcolt szabadságáért, megszabadult az évszázados rabszolgasorstól és ma — a marxizmus—leninizmus diadalmas eszméit követve, a nagy Szovjetunió Kommunista Pártjának és népeinek segítségére támaszkodva — a szocializmust építi.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát nagyiskolának tartjuk a magunk számára — jelentette ki Enver Hodzsa. — Komoly figyelemmel és lelkesedéssel hallgattuk Hruscsov elvtárs előadói beszédét. A szocialista tábor országainak népei, amelyeket a legszorosabb barátság kötelékei fűznek össze a nagy Szovjetunióval, az önök országainak hatodik ötéves tervében nem'csak azt látják, hogy a szovjet ország magabiztosan halad a kommunizmus felé vezető fényes úton, hanem azt is, hogy az önök országa rendkívül sokkal járul hozzá országaink mindenoldalú erősödéséhez és fejlődéséhez. A Szovjetunió hatalmas békeszerető erő, amely óriási befolyást gyakorol az egész világra.

Enver Hodzsa elvtáns beszámolt azokról a nagy változásokról, amelyek Albániában mentek végbe azóta, hogy megteremtették ott a népi demokratikus rendet, felszámolták a földesurak és a kapitalisták hatalmát. Albániában új műszaki kádereket teremtettek meg és korszerű ipart.

Oj villamos-vízierőműveket építettek és építenek az országban, lecsapolják a mocsarakat és a tavakat, növelik a megművelt földterületet, emelkedik a mezőgazdasági termelés. Parasztjaink — mondotta Enver Hodzsa — biztos léptekkel haladnak a kol’ektívizálás útján. Amiről népünk tegnap ábrándozott, azt ma valósággá váltotta hősies munkával, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével. Sikeresen befejeztük első ötéves tervünket. 1945-ben országunk lakosságának több mint 80 százaléka még írástudatlan vo't, ma pedig 40 éves korig bezárólag megszűnt a lakosság írástudatlansága.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja — jelentette ki befejezésül Enver Hodzsa — szülőanyánk, amely tanít bennünket; világítótorony, amely megvilágítja az utat az egész világ kommunista- és munkáspártjai előtt; a Szovjetunió Kommunista Pártja számunkra a napfény; s mi úgy őrizzük szeretetünket Lenin nagy pártja iránt, mint szemünk világát. Népünk örökké há’ás lesz az országunknak nyújtott mérhetetlen segítségért, drága szovjet elvtársak.

Cot Jen Gen a Koreai Munkapárt nevében üdvösli a kongresszust

Ezután Cot Jen Gén elvtárs emelkedett szólásra. A kongresszus küldöttei hosszantartó tapssal fogadták.

A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának forró üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongreszszusának, a Szovjetunió kommunistáinak és az egész szovjet népnek.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa — mondotta Coi Jen Gén -— új, nagy esemény, amely történ; Imi jelentőségű nemcsak a szovjet nép életében, hanem az egész haladó emberiség életében is. A Szovjetunió és a szovjet nép történelmi jelentőségű győzelmeiben valósággá váltak az egész vüág egyszerű embereinek legszebb ábrándjai és reményei.

A nagy szovjet nép, amelynek hősies fegyveres erői felszabadították a koreai népet a japán imperializmus igája alól, támogat bennünket az új élet építésében.

A koreai nép, amely hatalmas segítséget kap a nagy szovjet néptől, továbbá Kína és a népi demokratikus országok népeinek testvéri segítségében részesül, harcba indult a háborúban tönkretett népgazdaság mielőbbi helyreállításáért, azért, hogy a köztársaság északi részében felépítse a szocializmus alapjait.

Hazánk — folytatta Coi Jen Gén — még nem egyesült és nemzetünk még mindig mesterségesen ketté van szakítva. Az amerikai imperialisták és ti Szín Man áruló klikkje ellenzik hazánk békés egyesítését és támadó háború kirobbantására irányuló politikát folytatnak. A Koreai Munkapártnak és a koreai népnek hazája egyesítéséért és nemzeti független

ségéért vívott harca kemény harc, sok nehézséggel és akadállyal. Ez azonban nem ingathatja meg a koreai nép győzelmi bizonyosságát és nem törheti meg harci szellemét..

Coi Jen Gén beszédének befejező részében a következőket mondotta; „A Szovjetunió Kommunista Pártjának páratlanul gazdag tapasztalata értékes vezérfonal a Koreai Munkapárt és minden kommunista és munkáspárt számara. Pártunk behatóan fogja tanulmányozni az SZKP XX. kongresszusának határozatait és alkotó szellemben fogja alkalmazni egész tevékenységében.”

Ezután V. M. Molotov mondott beszédet.

X, M. Molotov elvtárs felszólalása

A Központi Bizottság beszámolójának rövid méltatása után Molotov többek között a következőket mondotta:

Népünk dicső útra tekinthet viszsza. Már a háború előtt alapjában véve felépítette a szocialista társadalmat, most pedig fokozatosan halad a szocializmusból a kommunizmusba.

Molotov ezután az ötödik ötéves terv túlteljesítésével, a hatodik ötéves terv feladataival, a munkásparaszt szövetséggel foglalkozott, majd a mezőgazdaság fellendítésének kérdéseiről szólott.

Ki kell emelni — hangsúlyozta —, hogy a párt és a szovjet kormány különös figyelmet fordít a kolhozparasztság jólétének növelésére. A kommunista építés feladatainak megfelelően az állami tervek előirányozzák, hogy a falusi népjólét mindjobban közeledjék a városi életszínvonalhoz. Ismeretes, hogy az ötödik ötéves terv esztendeiben a kolhozparasztok reáljövedelmének színvonala ötven százalékkal, a munkások és az alkalma zottak reálbére pedig harmincki lene százalékkal növekedett. A hatodik ötéves terv előirányozza, hogy tovább kell növelni a kolhozparasz tok jövedelmét — átlagosan legalább negyven —, a munkások és az alkalmazottak reálbérét pedig átlagosan harminc százalékkal.

Molotov ezután az ipar és a kereskedelem fejlesztésének kérdését érintette, majd a hétórás munkapapra való áttérésről, valamint a reálbérek további emeléséről beszélt, amiben ismét megmutatkozik a párt gondoskodása a dolgozók életének megjavításáról.

A párt őszintén és bátran feltárja a nagy fogyatékosságokat a gazdasági és a kulturális építés valamennyi ágazatában — folytatta Molotov. — A párt minden módon arra törekszik, hogy megjavítsa és ezzel csökkentse az államapparátust, a legszigorúbban biztosítsa a törvényességet. A párt mindebben a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiségiek támogatására és tevékeny közreműködésére támaszkodik.

Mélyreható váltosások a nemzetközi helyseiben és as új háború elhárításának lehetősége

A második világháború igen komolyan próbára tette a szovjet szocialista társadalmi és államrendet — jelentette ki Molotov. — Ez a próba megmutatta, hogy a nép odaadó támogatását élvező szocialista államnak kimeríthetetlen szellemi és anyagi erőforrásai vannak.

Hazánk a háború befejezése után rövid idő alatt újból a gazdasági és a kulturális építés rohamos fellendülésének útjára lépett. Tudjuk, hogy a szocializmust építő népi demokratikus országok is sikeresen oldják meg feladataikat.

Hangsúlyozta a béke, a demokrá cia, a szocializmus hatalmas tábora létrejöttének rendkívül fontos nemzetközi jelentőségét;

E tábor országainak tapasztalata megmutatja — mondotta Molotov —, hogy a szocializmus építésének

útjai különbözőek, egyszersmind Példátlan mértékben kiterjeszti a szocializmus befolyásának lehetőségeit és arányait. Ez a tábor ugyanakkor biztos támasza a tőkés országokban a jogaiért és élete megjavításáért küzdő munkásosztálynak és minden dolgozónak.

Jelenleg a kapitalista világrendszer mellett létezik a szocialista világrendszer is. A történelem napirendre tűzte e rendszerek békés egymás mellett élésének kérdését. Természetesen számolni kell azzal, hogy a két rendszer között elkerülhetetlenek a nézeteltérések és a viták. Ezért világosan válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan kell megoldani a meglévő és az események során jelentkező vitás kérdéseket.

Erre csak két út van: vagy a tárgyalások, a nézeteltérések békés rendezése, vagy a háború. Más út nincs. A Szovjetunió és minden más szocialista ország határozottan elutasítja a háborút. Arra törekszünk, hogy a szembenálló rendszer hívei is elismerjék a békés egymás mellett élés elvét és nem kíméljük erőnket, hogy tárgyalásokkal oldjuk meg a megérett és felmerülő nemzetközi problémákat, hogy elősegítsük a béke és a népek biztonságának fenntartását és meg.szilárdítását. (Hosszas taps.)

Molotov hangsúlyozta, hogy a jelen körülmények közt létrejöttek azok a társadalmi erők, amelyek elegendők és képesek arra, hogy megakadályozzák a háborúkat, hogy végetvessenek az imperialista háborúknak.

Ezen erők megjelenésének következtében — jelentette ki — megszületett a háború elhárításának reális lehetősége. (Taps.)

Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az imperializmus legagresszívabb körei a történelmi fejlődés kerekének visszafordításáról szövögetnek terveket.

Köztudott, hogy az ilyen fajta törekvéseket fejezték ki a „fékentartási” tervek és különösen a „felszabadítási” tervek, amelyeket agreszszív szellem hat át a szocializmus országai ellen. De más ilyesfajta képtelen terveket szőni arra, hogy a kapitalizmust a szocializmus országaiban erőszakosan visszaállítsák és megint, egészen más, menynyire valósíthatók meg e tervek a jelen körülmények között, tekintve; hogy a Szovjetunió létezése és fejlődésének egész története oly ragyogóan bebizonyította: e tervek légvárak, Irreálisak. (Hosszantartó taps.)

Molotov ezután leszögezte, hogy abban a kérdésben, lesz-e háború, avagy nem, most teljesen más a helyzet, mint a legutóbbi világháború előtt és méginkább más, mint amilyen az 1914—1918. évi háború előtt volt.

Molotov rámutatott, hogy kialakult a szocialista államok tábora, amely az új háború előkészítésén mesterkedő agresszív körökkel szemben a béke megóvásában látja főfeladatát.

A béke kérdésében valamennyi nép érdeke, függetlenül az egyes országok társadalmi és állami berendezkedésétől, egybeolvad az egyetemes béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyét önfeláldozóan védelmező szocialista tábor országainak érdekeivel.

Nem szabad lebecsülnünk a háborús veszélyt — folytatta Molotov —. de nem szabad lebecsülnünk erőinket sem, sok lehetőségünket a béke megvédésében és biztosításában. Az ilyen lebecsülés akadályozna bennünket abban, hogy a békf fenntartásában és megszilárdítása ban felhasználjuk mindazokat az erőket, amelyek a második világ háború után a földkerekség minder részén feltűntek és rendületlent]1 növekszenek.

Az ellenséges erők táborában jól

tudják, hogy mi felmérhetetlen anyagi lehetőségekkel és technikai vívmányokkal rendelkezünk — köztük a leghatalmasabb és legkülönfélébb, legkorszerűbb fegyverfajtákkal is — hogyha szükséges, kellőképpen álljuk a sarat. (Viharos, hosszantartó taps.) Gondolnunk kell arra, hogy ellenfeleink felhagytak sok olyan illúzióval,

amelyben még nemrégiben ringatták magukat. Nekünk pedig gondoskodnunk kell arról, hogy anyagi és technikai erőben — beleértve a biztonság biztosításának és az agresszióval szembeni ellenállás biztosításának összes elengedhetetlen és legtökéletesebb eszközeit — még erősebbek, szervezettebbek és hatalmasabbak legyünk. (Hosszantartó taps.) Lehetőségeink nem kisebbek, mint a másik táboréi.Anyagi forrásaink, legújabb technikai vívmányaink, óriási embertartalékunk és népeink elmélyült barátsága, erkölcsi-politikai egysége a szocializmus táborának legyőzhetetlenségébe vetett biztos tudattal töltenek el bennünket. (Viharos, hosszantartó taps.)

A béke megvédésének kérdésében olyan a nemzetközi helyzet, amilyenről 10—15 évvel ezelőtt csak ábrándozhattunk volna. A szocialista tábor határain túl is gyarapszik szövetségeseink száma.Nem csekély az olyan más államok száma sem — különösen azok körében, amelyek tegnap még teljes mértékben az imperializmustól függtek és csak most tértek rá a nemzeti élet önálló útjára — amelyek nyiltan állást foglalnak az agressziós tervekkel szemben, n

Ezzel összefüggésben Molotov kiemelte a gyarmati rendszer mostani szétesésének világtörténelmi jelentőségét.

Soha azelőtt agresszoroknak még nem kellett oly nagy nehézségekkel megküzdeniök terveik keresztülvitelében — folytatta — mint most; A támadók ugyanis most már nem számíthatnak arra, hogy politikájuk végrehajtását a népek engedékenyen és alázatosan szemlélik. De korántsem szabad elbizakodnunk, ennek nem szabad arra vezetnie, hogy a véletlenre bízzuk magunkkal

Tudjuk, mily hatalmas és menynyire különböző eszközöket vesznek igénybe az imperialisták a fegyverkezési hajsza folytatására és a háborús hisztéria felszítására, hogy ebben a légkörben újabb terveket szőjjenek támadó háborúra. Tudjuk, mily széles körben használják fel e cél érdekében a burzsoá sajtót, rádiót, mozit és minden más propagandaeszközt. Mindezt nem szabad lebecsülnünk, nemcsak azért, hogy ne gyengítsük, hanem azért is, hogy minden lehető módon fokozzuk a népek ellenkezését és ellenállását minden, a háború előkészítésére irányuló tervvel szemben.

Molotov ezután rámutatott, hogy nem egyszer még megmutatkozik a Szovjetunió külpolitikájában, a külügyminisztérium munkájában az új háború elhárítására rendelkezésre álló lehetőségek lebecsülése; Ennek a lebecsülésnek véget kell vetni.

Pártunk külpolitikájában mindig ízt a módszert követi — folytatta a továbbiak során —, hogy a legkomolyabban számba kell venni az adott feltételeket, az adott helyze(Folytatása a 2-ik oldalon.)

\