Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VIII. évfolyam, 42. szám, 1956. február 18. szombat, Ü-OINOK MEGYE1 A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói Néphadseregünk katonáival váll­vetve keményen küzdenek a hideg ellen. (3. oldal) Janoshidan vasárnap falunapot rendeznek (3. oldal) Sport, — Hírek, •— Rádióműsor (4. oldal) V. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa Az SZKP XX. Kongreszusának február 16-i délelőtti ülése „4 Szovjetunióval — mindörökre!u A Csehszlovák Kommunista Párt nevében A. Novotny, a központi bizottság első titkára üdvözölte a kongresszust. A küldöttek őt is me­leg fogadtatásban részesítették. A csehszlovák nép forró, testvéri üd­vözletét és őszinte barátságát tol­mács©'ta a Szovjetunió népeinek. Az SZKP XX. kongresszusa — mondotta Novotny — olyan idő­szakban ült össze, amikor a Szovjetunió és a vele együtt haladó országok, a demokra­tikus tábor országai komoly eredményeket értek el a népek békéjéért vívott harcban, ami­kor a kommunizmus halhatat­lan eszméi világszerte győzel­mesen utat törnek maguknak. A kommunista párt vezette szov­jet népnek bátor gazdaságfej­lesztési tervei végrehajtásáért vívott harca élénk visszhangot kel­tett Csehszlovákia dolgozói töme­geiben. A szovjet népnek a nehéz­ipar további fejlesztésére és a kor­szerű technikának az egész népgaz­daságban való meghonosítására irá­nyuló erőfeszítéseit, azokat az erő­feszítéseket, amelyekkel megoldja a mezőgazdasági terme’és lényeges fokozásának feladatát, országunk­ban nagy figyelemmel fogadták, mivel ezek megmutatják, hogyan lehet biztosítani a gazdagság fej­lesztését nálunk is és megteremteni ily nvVon az előfeltételeket a nép életszínvonalának szakadatlan emeléséhez. Népünk most kezdi végrehajtani második ötéves tervét A dolgozók állandóan fokozódó kezdeményező készsége és a kitű­zött feladatok megvalósítására irá­nyuló eltökéltsége záloga annak, hogy az elkövetkező öt év folyamán a népi demokratikus Csehszlovákia megteszi a következő lépést a szo­cializmus győzelme felé. A. Novotny ezután a béke meg­szilárdításáért küzdő, békeszerető szovjet külpolitika hatalmas jelen­tőségéről beszélt. A Szovjetunió ja­vasltait a népek széles körben tá mogatják; a békés egymás mellett élés eszméje mélyen gyökeret vert minden nép tudatában és a nem­zetközi viszonyok egyik legfonto­sabb tényezőjévé vált — mondotta. A Szovjetunió külpolitikája — hangsúlyozta a továbbiakban — az egész világ népeinek nagy rokon­­szenvét élvezi, mivel megfelel a népek legfontosabb létérdekeinek. A csehszlovák nép történelme ta­pasztalatain meggyőződött róla, hogy mát jelent számunkra a barát­ság és a szövetség a Szovjetunió­val és egész szivéből ki jelenti: „A Szovjetunióval — mindörökre!” Büszkék vagyunk, hogy váll­vetve a Szovjetunióval, cselek­vőén elősegítjük a béke erői­nek (üada'át a háború sötét erői felett. A kongresszus küldöttei viharos tapssal fogadták A. Novotny befe­jező szavait, amelyekben a kommu­nizmust építő nagy szovjet népet és a Szovjetunió hősi kommunista pártját éltette. A rjazanyi Uolhozparwz'ok egy év alatt teljesítik a hatodik ötéves terv feladatait Az SZKP központi bizottságának beszámolója feletti vitában a dél­előtti ülésen elsőnek A. N. Larionov (rjazanyi terület) szólalt fel. — Pártunk és az egész sokmilliós szovjet nép hatalmas lelkesedéssel, mélységes megelégedéssel és nagy hazafias büszkeséggel fogadta a központi bizottság beszámolóját az SZKP XX. kongresszusán — mon­dotta. — Hruscsov elvtárs beszá­molója behatóan és minden oldal­ról elemezte hazánk belső és nem­zetközi helyzetét, megmutatta a párt és a szovjet nép előtt nyíló széles távlatokat. ,A szónok a továbbiakban beszá­molt arról a munkáról, amelyet a rjazanyi pártszervezet az SZKP központi bizottságának szeptemberi plénuma óta a mezőgazdaság fel­lendítésében végzett. A falu dolgo­zói elérték valamennyi mezőgaz­dasági termény terméshozamának emelkedését és ez lehetővé tette, hogy fokozzák a gabona, a zöld­ség, a tej és a hús termelését. A te­rületen kibővítették a kukoricater­mesztést, megnövekedett a jószág­­állomány, megerősödött sok gazda­ság. A rjazanyi kolhozparasztok — hangoztatta — a voronyezsiek pél­dáját követve elhatározták, hogy az idén megduplázzák a hús, a burgo­nya, a tej és a zöldség terme­lését, s egy év alatt teljesítik azokat a feladatokat, melyeket XX. pártkongresszus irányelvei­nek tervezete a hatodik öt­éves tervre előirányoz. Sz, Baba je v (turkmén pártszer-A moszkvai dolgozók őt év alatt 48,5 százalékkal emelték a munka termelékenységét A következő felszólaló L V. Ka­pitonov (moszkvai pártszervezet) volt. Az SZKP központi bizottsága — mondotta — biztosította a párt­­szervezetek további jelentős meg­erősödését. a párttagok hatalmas tömegei aktivitásának, kezdemé­vezet) arról beszélt, hogy az SZKP központi bizottságának beszámolója milyen mélyrehatóan elemezte a Szovjetunió bel- és külpolitikáját. Hruscsov elvtáns beszámolója — mondotta a továbbiakban Sz. Ba­bajev — nagyon helyesen tárta fel és elemezte a pártszervezetek mun­kájának hiányosságait az ipar, a mezőgazdaság és a kulturá’is épí­­tőmunka irányításában. Ezek a hiányosságok a turkmén pártszer­vezet munkájában is megvannak. A nemrég lezajlott kerületi, városi és területi pártkonferenciákon, Turkménia Kommunista Pártjának kongresszusán a küldöttek rámutat­tak, hogy a köztársaság pártszer­vezete még mindig nem irányítja elég konkrétan a gazdasági életet. Jelentős mértékben ez az oka an­nak, hogy mind ez ideig gyengén alkalmazzuk a tudomány és az élenjáró tapasztalatok eredményeit, hogy az üzemek egy része az elmúlt évben- nem teljesítette a tervet és hogy nem teljesítettük az 1955. évi állami gyapotbegyűjtési tervet. Turkménia előtt az a feladat áll, hogy gyapottermelését 1958-ban 1955-höz viszonyítva 45 százalékkal növelje. A köztársaság pártszerve­zete minden intézkedést megtesz, hogy becsülettel teljesítse e felada­tot) A köztársaság tekintélyes lehe­tőségekkel rendelkezik az ás­ványolaj-kitermelés fokozásá­hoz. A hatodik ötéves tervben célszerű ezt 1,6-szeresére nö­velni az új ötéves terv irányel­veinek tervezetében foglalt 1,3-szeres növelés helyed nyezc készségénél? fokozódását megismertette a kommunistákat a Dárt és a kormány legfontosabb ha­tározataival, tájékoztatta őket azokról a kérdésekről, amelyeket pártunknak, egész népünknek mea kell oldania.- A kommunisták meg­érezték és megértettek, hogy -köz­ponti bizottságunk hozzájuk szól, hogy tanácskozik velük. Ez igen élénk érdeklődést keltett és a kitű­zött feladatok sikeres megoldására l:lkesítette a párttagokat és tagje­lölteket. Egész pártunk a központi bizottság teljes üléseinek anyagain, a párt és kormányba tározatokon nevelkedett. A tömegkapcsolatok további bő­vülése. a kommunisták aktivitásé­nak fokozódása pozitív eredmé­nyek elérését tette lehetővé a gaz­dasági és kulturális építésben. Moszkva és a Moszkva-terület ipara határidő előtt teljesítette az ötödik ötéves terv előirány­zatát. Ez lehetővé tette, hogy a népgazdaság 28 milliárd rubel értékű terven felüli termékhez jusson. A globális termelés 1950-hez viszo­nyítva 80 százalékkal, a munka termelékenysége 48,5 százalékkal ■emelkedett. K. G. Piszin (altáji pártszerve­zet) felszólalásában a mezőa-gzda­­ság fejlesztésének kérdéseivel fog­lalkozott. Megjegyezte, a párt köz­ponti bizottságának nagy érdeme az, hogy időben és lenini elvhűség­­gel mutatta meg a mezőgazdaság helyzetében lévő komoly fogyaté­kosságokat és hibákat. A központi bizottság a pártszer­­vezebsk tevékenységének közép­pontjába a mezőgazdasági terme­lés ésszerűbb vezetését állította. Helyesen és szabatosan megadta a mezőgazdaság fellendítésével össze­függő főbb kérdések megoldásának irányát. Országszerte lelkes támogatásra talált, amikor a párt központi bi­zottsága felvetette a szűz- és par­lagföldek megművelésének, annak az intézkedésnek kérdését, amely biztosítja a mezőgazdasági terme­lés gyors ütemű növekedését. Piszin hangsúlyozta, hogy az altáji határterület kolhozaiban és szovhozaiban a vetésterület két év leforgása alatt, a szüz- és parlagföldek megmunkálása révén 3 200 000 hektárral, a szemesterménytermelés pedig háromszorosára növekedett, de ezzel a szemesterménytermelés növe'ésében távolról sem merí­tették ki az altáji határterület tartalékait. „4 népek békeharcát magasabb fokra kell emelnünk Ezután M. A. Szuszlov emelke­dett szólásra. — Lenin arra tanított — mon­dotta —, hogy a párt politikája csak akkor vezethet sikerre, ha számításba veszi az adott időszak követelményeit, ha a párt gondosan figyel az élet szavára. Ha ebből a szempontból szemügyre vesszük a beszámolási időszakot, elmondhat­juk, hogy ezekben az években a párt — élén a központi bizottsággal — különösen közel állott az élet­hez, a néphez, különös éleslátással értékelte a belső és külső helyzetet, híven megragadta az idő megérett szük­ségleteit, alkotó módon állt hozzá mind a g^zdas-gi, mind a politikai kérdések megoldásához. M. A. Szuszlov beszédének je­lentős részében a tartós békéért, a szocializmusért vívott harc kérdé­seivel foglalkozott. Megállapította hogy ezen a téren a párt aktív ve­zető erőként működött, igyekezett a gyakorlatban komkrét-an megszer­vezni mindazoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyektől a béke sorsa függ. A Szovjetunió és a többi békeszerető erő tevékeny harca két fontos eredményre veze­tett. Hosszú évek óta először el­értük a nemzetközi feszültség bi­zonyos enyhülését; A második eredmény az, hogy a béke, a demokrácia és a szo­cializmus erőinek állásai jelen­tősen megszilárdultak. Komoly mértékben megnövekedett a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor nemzetközi tekin­télye és befolyása. Ugyanakkor az imperialista tá­bor poziciói jelentékenyem meg­gyengültek. A béke ügye még in­kább megerősödött az utóbbi idő­ben, amikor kibővültek a Szovjet­unió és- a békeszerstő ázsiai álla­mok baráti kapcsolatai. Megnöve­kedtek a béke erői magukban a kapitalista országokban is. Ezt mutatják például a nemrég lezaj­lott franciaországi válás zitás-cv: eredményei. Helytelen lenne azonban, ha megelégednénk az elért eredmé­nyekkel — hangsúlyozta M. A. Szuszlov. — A népek békeharcát magasabb fokra emelhetjük és kelt is emelnünk, különös tekintettel a hidegháború megújítására irányuló kísértetekre, amelyekkel bizonyos nyugati körök próbálkoznak. Rendkívül nagyjelentoségűek —« folytatta M. A. Szuszlov — a mai nemzetközi fejlődés elvi kérdései, amelyekkel Hruscsov elvtárs be­számolója foglalkozott: a két rend­szer békés egymás mellett élésének kérdése, a háború elháríthatóságá­nak kérdése a jelenlegi időszakban a szocializmusba való átmenet for­máinak kérdése a különböző or­szágokban és a szociáldemokrata pártokhoz való viszony kérdése. Ezeknek a kérdéseknek meg­világítása Hruscsov elvtárs be­számolójában konkrét példát nyújt a marxizmus—leninizmu* nagy tanításainak alkotó al­kalmazására és továbbfejleszté­sére. Hruscsov elvtáns a mai nemzet­közi helyzet és az elmúlt időszak­ban lejátszódott világtörténelmi jelentőségű változások marxista értékelésére, pártunk, a testvéri kommunista pártok és az egész nemzetközi munkásmozgalom által ■ felhalmozott új tapasztalatok álta­lánosítására támaszkodva meg­győző választ adott a minden or­szág népeit foglalkoztató létfontos­ságú kérdésekre, „Eredményesen folyik a kollektív vezetés elvének helyreállítása** hogy a központi bizottságba» teljes mértékben érvényre jut-M. A. Szuszlov a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt szervező munkáját az új feladatok színvo­nalára kell emelni. Megállapította, hogy a XIX. kongresszusiig jelen­tős kárt okozott a pártmunfcábam a személyi kultusznak a marxizmus— leninizmus szellemétől idegen el­mélete és gyakorlata. A személyi kultusz elmélete es gyakorlata lebecsülte a néptöme­gek szerepét és a párt szerepét, le­alacsonyította a kollíktiv vezetést, aláásta a párton belüli demokrá­ciát. elfojtotta a párttagok aktivi­tását, kezdeményező készségét és öntevékenységét, ellenőrizetlenség­hez, felelőtlenséghez, sőt önkény­hez vezetett egyes személyek mun­kájában, gátolta a bírálat és ön­bírálat kibontakozását, a kérdések egyoldalú, olykor pedig hibás meg­oldásait eredményezte. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a bírálat és önbírálat mind na­gyobb kibontakozása, a legfon­tosabb kérdések valóban kol­lektív megvitatása és eldöntése a pártsz érvekben airol ta­núskodik, hogy eredményesen folyik a kollektív vezetés elvé­nek helyreállítása minden szin­ten — a központi bizottságtól az alapszervezetekig, A legcse­kélyebb kétség sem fér ahhoz tassák a kollektív vét. vezetés el-A párt ideológiai munkájára rá­térve, Szuszlov megjegyezte, hogy ennek legfőbb hibája az, hogy je­lentős mértékben elszakadt az élet­től, hogy a tömegekben nem tud­ják általánossá termit és elterjesz­teni a kommunista . építésnek a ■legjobb, az életben bevált min táit, gyenge az aktivitás az előre­haladásunkat gátló negatív jelen­ségek elleni harcban, Szuszlov rá­mutat a közgazdaságtudomány el­maradására, arra, hogy a filozófiá­ban az elméleti gondolat elszakad életünk időszerű feladataitól. Min denekelőtt a gyakorlattól való el­szakadás következtében igen elter­jedt közgazdászaink és filozófu­saink egy részénél a bétűrágág és a dogmatizmus. Ideológiai mun­kánknak — mondotta Sauszlov — vissza kell adni a párt által évtizedek során kidolgozott bar cos bolsevik szellemet és cél­irányosságot, alá kell rendelni az ideológiai munkát a kom­­munizmus győzelméért folyó harc feladatainak. Az SZKP XX. kongresszusának február iád esti ülése Moszkva (TASZSZ). A? SZKP | esti ülésén N. Sz. Patolicsev elvtárs XX. kongresszusának február 16-i • elnökölt; Grúziában 100 új iparvállalat létesült as elmúlt öt esztendőben Elsőnek V. P. Mzsavanadze elv­társ (Gruziá-i pártszervezet) szólalt fel Az egész szovjet nép, kommu­nisták és pártonkívüliek, a munka és a tudomány * emberei — mon­dotta — szívből helyeslik és tevé­kenyen támogatják a kommunista párt politikáját. Szilárd meggyőző­désünk, hogy Központi Bizottsá­gunk ezután is bölcsen és körülte­kintően. bátran, kitartóan és bizto­san vezeti népünket a kommunista építés programjának sikeres telje­sítéséért. A XX. pártkongresszus összehívása felkeltette a grúz nép politikai lelkesedését és munkalen. dületét. Grúzia dolgozói szemében a hatodik ötéves terv irányelv-ter­vezete a párt gondoskodásának űj, szembetűnő megnyilvánulása a Szovjetunió valamennyi nemzeti köztársaságának gazdaság) és kul­turális felvirágzása érdekében.,. . Mzsavanadze elvfáts szólott GrtL zia dolgozóinak siksrféíröl. Elmon­dotta például; hogy a* elmúlt öt esztendőben a kézíátsaságbaa a teljes termelés 73 százalékkal nétt, száz új iparvállalat kezdte meg működését. Dé a köztársaság párt­­szervezetei nem mindig eléggé (Folytatása a 2-ik oldalon.'' ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents