Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 198$, február 1= SS TÓTH KORNÉL: TISZAZUGI KRÓNIKA —h Igen, bólogat Gerencsér elvtárs — űzzük az ördögöt. Arra céloz, amit Móricz Zsigmond írt Nagyrévről: „...A bába volt a bűnre csábító, a bába volt az ördög képviselője, aki játszva szedte áldozatait.. Az ördög képviselője... Az ördögöt pedig úgy hívták: kapitalizmus; AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK Ezzel kezdtem; látszólag nincs semmi változás. Látszólag csakugyan nincsen sok, legfeljebb az, hogy naponta kétszer befut a községbe az autóbusz, hogy középiskolás parasztgyerekek szállnak fel rá és lépnék le róla. De az öreg házakból száműztük a gyilkos földéhséget, magasabban lobog a tudás fénye, gazdagabb lett a község, megnőttek az igények, hiszen csak 1955-ben közel félmillió forinttal növekedett a földművesszövetkezeti boltok forgalma. Több boldogságot adtunk, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt években nyolcvan fiatal származott el a községből, az 1935-ös 11 házasságkötéssel szemben 19 ifjú pár mondott jgent egymásnak; űzzük az ördögöt, de még nem űztük el egészen. Itt settenkedik, kihasznál minden lehetőséget, amely még megmaradt és mondjuk meg, amit még mi nyújtunk számára; Itt van példám a napközi otthon ügye. A dolgozó parasztok gyermekei számára a községi tanács kiutalta Varga László volt 100 holdas kulák házát, amely államosítva van. Természetesen ebbe a kulák nem akar belenyugodni, szeretne visszaköltözni a régi'házába. A tanács nem enged, hiszen ott azoknak a képviselői ülnek, akiké a gyerekek. Mit csinál erre Varga? Átkozódva járja a falut: „Az isten verjen meg valamennyi rongyost, aki az én házamba viszi a kölykét1’. És mi történik? Pár héttel ezelőtt még huszonhat gyerek volt a napközi otthonban — most négy. A szülők azt mondják: „Nem viszem a gyermekem a napközibe, minket ne átkozzon senki/’ A kulák pedig nevet a markába, hiszen ő tudja legjoban, hogy „negyvennyolc óta nem fog az átok.“ Van egy református paip a községben, úgy hívják Ladányi Imre. Ezelőtt fél évvel került oda. Azzal kezdte, hogy körözvényeket küldött szét a hívednek a következő szöveggel: „Akik egyházi adójukat nem fizetik rendesen, azokat nem esketem össze, gyermekeiket nem keresztelem meg, ha meghalnak, nem temetem el őket.’’ Megdöbbentő bizonyítéka a lelki terrornak. \ Az elmúlt év decemberében öngyilkos lett a református egyház harangozója. A templomtoronyban akasztotta fel magát. Amikor az öngyilkosságot felfedezték, a templomhoz szaladt Ladányi Imre is. Illetve nem szaladt.. hanem imbolygóit, botladozott, mert bizony a nagytiszteletű úr szeret a pohár fenekére nézni. Fel sem engedték a toronyba, mert féltek, hogy leesik, aztán baja történik. A hírre a templomhoz ment Fehér elvtárs is, a községi pártbizottság titkára. Ladányi elébe állt: —■ Szörnyű ez, szörnyű ... — Igen —* bólintott együttérzéssel Fehér elvtárs, hiszen egy háromholdas kisparasztról volt szó. — Nem az a szörnyű — ingatta a fejét a pap — nem az a szörnyű, hanem az a nyomás... az a borzalmas nyomás:.. És elment. Másnap híre ment a községben — és még ma is tartja magát a bír —• hogy a harangozó azért lett öngyilkos, mert nem bírta ki azt a szörnyű nyomást, ami az adóval és a beszolgáltatással ránehezedett. Fehér e'.vtárs utánanézett a dolognak. Kiderült, hogy a harangozó mindemkor becsülettel, minden különösebb megerőltetés nélkül tudta teljesíteni az állam iránti kötelezettségét. Decemberben volt esedékes a fiertésbeadása, a beadási előírás nem is tett ki egy egész disznót és az óljában két hízó gömbölyödött. Viszont a nyomozás megállapította: az öngyilkosságnak családi vonatkozásai vannak. Elmentem a református paphoz. Beszélgettünk erről is, arról is, végül a beszolgáltatásra terelődött a szó. — Uram — mondotta Ladányi Imre — a beszolgáltatást és az adót minden rendesen gazdálkodó parasztember teljesíteni tudja. Azt nem állítom, hogy parasztjaink teljesen gond nélkül élnek, de azt igen, hogy még soha ilyen jó soruk nem volt, mint most. Nekem így beszélt, a párbtitkárt elvtársozza ... Volt egy ókori isten, Janusnak hívtál;, kettős arca volt... (Folytatjuk) ■— Hátha nincsenek rendben — mondja Nasztaszja. —■ No és? —* Akkor még időben rendbe keli hozni őket! — Nagyon helyes — feleli Arkaigyij higgadtan és gúnyosain. Nasztya kissé zavarba jött. — Szólhatok Gosának, hogy menjen (ki a szántóföldié? Erre megfordult Arkagydg, tetőtől talpig végigmórte a lányt. Nasz. tya az ajtónál állt, zavartan topogott, olyan kicsi, aligha ér Arfcagyiij válláig. (Folytatjuk.) Meghalt Hamza Dezső, a szolnoki gimnázium igazgatója A Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Általános Gimnázium tanári testületé, tanulóifjúsága, valamennyi dolgozója és Szülői Munkaközössége szomorúan jelenti hogy az ifjúság melegszívű, lelkes nevelője, a megértő kartárs és az igazi barát, Hamza Dezső gimnáziumi igazgató, életének 57. évében, pedagógiai pályafutásának 38. évében hirtelen meghalt. Tegnap, január 31-én temették Sportolnak a csépai fiatalok KITÜNTETETT MUNKATÁRSAINK Népköztársaságunk kormánya Tóth István elvtársnak, lapunk szerkesztőbizottsága helyettes vezetőjének a Magyar Sajtó Napja alkalmából, eddig végzett kiváló munkája elismeréséül a „Szocialista Munkáért Érdemérem'1 kitüntetést adományozta. A Belkereskedelmi Miniszter Tóth Kornél elvtársnak, lapunk munka társának, aki cikkeivel hathatósan segítette megyénk szocialista kereskedelmének fejlesztését, „A kereskedelem kiváló dolgozója1’ kitüntetést adományozta. Élenjáró foldmüvessziivetkezeti dolgotok VARRÖ KÁLMÁN a MÉSZÖV pénzügyi csoportjának vezetője volt. „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó’’ jelvényt kapott. A földművesszövetkezeti mozgalom erősítésére a kisújszállási földmfivesszövetkezethez ment ügyvezetőnek. LÉVAI SÁNDOR kenderesi kiskereskedelmi üzemág' vezető. „Népköztársasági Érdemérem" bronz fokozatával kitüntetett földművesszövetkezeti dolgozó. Jó munkát végez a földművesszövetkezet kereskedelmi tevékenységének irányításában. Tizenötezer éiönyulat fogtak a vadászok megyekőén Megyénkben — az ország apróvadban leggazdagabb területén — a téli vadászat befejeztével teljes erővel folyik az élővadfogás. Tizenhárom vadásztársaság többszáz tagja, cserkészei ezekben a napokban a jászsági és a kunsági szántóföldeket. Jelenleg Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Abédszalók és Jászladány határában megy a hajtás és a nagy, egyenként másfélkil ómé tér hosszú, egy méter magas hálók segítségével gazdag zsákmánnyal térnek haza a vadászok. Az enyhe, szélcsendes idő igen kedvező az élővadfogásra. Különösen eredményes volt eddig a hajtás Kunszentmártoni határában ahol másfélezret és Jászapátiban, ahol több mint 1800 élcnyulat fogtak a vadászok. 1951-ben — vérfel frissítés végett — többszáz ukrán nyulat telepítettek Szolnok megyébe, Tiszafoldvár környékére. A nagytestű, jól szaporodó, úgynevezett kosorrú nyulak a legkeresettebb apróvadak külföldön. A tiszaföldvári és a martfűi vadásztársaságok eddig 1300 kosorrú nyulat szállítottak külföldre, csaknem teljes egészében Franciaországba. Szólnék megyében egyébként 15.000 élőnyulat fogtak már a vadászok, s ennek jelentős részét külföldre — főként Svájcba, Angliába és Dániába — szállították. Az ország élővad exportjának háromnegyednészét adja a megye ezen a télen, Közérdekű közlemény A MÁV értesíti az utazóközönséget, hogy 1956. február 1-től új Személy-, Podgyász- és Ex press záru Díjszabás I. és II. részt léptet életbe. A menet- és viteldíjak Sokáig nem hitték a Tiszazug dolgozói, még a' felszabadulás után sem, hogy valaha is vasút halad át a községeiken. A múltban ugyanis csak választási kortesfogásként ígérgették, de sohasem valósították azt meg. Ma már azonban a tiszazugi vasúton robogunk Kunszentmártonból Csépa felé, hogy megnézzük, mit csinál a járás egyik legjobban dolgozó sportköre. Mert a vasúttal együtt élénk sportélet is kialakult a járás területén. Amint a vasútállomástól igyekszünk a községbe, hogy felkeressük a sportkör vezetőit, már az úton meggyőződhetünk arról, hogy a fiatalok mennyire kedvelik a sportot. Vidám ifjak ping-pong asztalt visznek Tőkés Albert sportoló vezetésével. Mindjárt meg ás tudjuk tőlük, hogy az általános iskola tornatermébe igyekeznek vele, mert ott akarnak asztalitenisz versenyt rendezni. Tőlük érdeklődünk az SK vezetőinek holléte iránt. — Tessék csak o tanácshózára menüi, ott megtalálják Kanyó Sándor vb. elnökhelyettest, o a sportkör elnöke, maga is aktív versenyző, ő tudja mondani a legtöbbet. Nem 'sok idő telik bele, máris ott ülünk Kanyó Sándorral szemben a tanácsháza irodájában és amikor elárulom, hogy mi járatban vagyok, csakúgy árad belőle a szó. Mintha film peregne, úgy rajzolódik ki szavai nyomán a községi sportkör munkája. — Január 4-én választottuk újjá a vezetőséget. Lelkes, izig-vérig sportemberek kerültek az egyes tisztségekre - kezdi a beszélgetést. — Szénászki Gábor, as Alkotmány TSZ-bőL Palotai István, a földmű vesszövetkezetboi, ifj. Cseh Károly DISZ titkár, Cseh Sánfor a téglagyárból. Varjas! János, a KTSZ-böl. Kocsis Lajos tanító. No meg a régiek közül Pácolai Sándor egyénileg dolgozó paraszt alkotlak az új vezetőséget. Azt hiszem ebből kitűnik, hogy a falu minden rétege képviselve van benne. — Azóta már munkához Is láttunk es az e^dménv máris mutatkozik. Megkezdtük a tagszervezést és már kilencven új taggal dicsekedhetünk. Minden héten pontosan megtartjuk a vezetőségi ülést, amelyek beszámolnak a-z elvégzett munkáról és megszabják a legközelebbi feladatokat. Azelőtt a községben csak a labdarúgást ismerték. Ma már az asztali tenisz, _ a sakk. az atlétika és a röplabda is közkedveltségnek örvend. Igen, Kanyó Sándor szavait a tények is igazolják. A járási asztalitenisz es sakkversenyben egy-cgy csapat képviselte a sportkor színeit. A járási egyént asztalitenisz bajnokságban pedig négy versenyzőjük indult, akik közül Gáli Ferenc negyedik helyen végzett és így a február 5-én Szolnokon megrendezéssé Kerülő megyei versenyen való részvételre is jogot szerzett. Rajta kívül szép eredményekkel dicsekedhetnél« Szénászki Gábor, Bal la Károly, Kun József, Kornó István, Bencsik Péter és még többen is. Az asztalitenisz népszerűségét igazolja, hogy a labdarúgók a tornatermi edzések megkezdése előtt szívesen űzik azt. Nem kevésbé közkedvelt a sakk sem. Mintegy kétszázötven sakkozót* tartanak nyilván a községben. Ennek a sportágnak Csonki Imre, a község kéményseprője az „atyamestere”. — Ezek a tények azt igazolják, hogy a csépai sportolók télen sem tétlenkednek. — De nem ám — veszd át ismét Kanyó Sándor a szót. Labdarúgóinkat nagy öröm érte az idén. Négy éven át megnyertük a járási bajnokságot és most végre beosztást kaptunk a megyei II. osztályba, amit jó munkával igyekszünk meghálálni. Játékosaink már meg is kezd tél« a tornatermi edzéseket és a heti kétszeri edzésen átlag hatván fiatal vesz részt. Gondot fordítunk labdarúgóink nevelésére is. A most megjelent új szabályokból ismertetéseket tartunk számukra. Ehhez a Néplap cikkeit is felhasználjuk. Magam is aktívan résztveszek az edzéseken és ha szükség lesz rá tavasszal még a kapubs is beállók majd. A csépai sportolók sikerei nem maguktól jöttek Kemény szorgalmas munka eredményéi azok. A DISZ szervezettel kö zösen dolgoznak. Cseh Sándor DISZ titkár a sportkör egyik legaktívabb tagja és maga is részt vesz a vezetésben. Rajta kívül még számos lelkes ifjú tagja van a sportkörnek. A községi pártbizottság 1s szívén viseli a község sportját. Szénászki András párttitkár elvtárs lelkes támogatója a fiataloknak. De időközönként a vezetőségtől is számonkér.i: m.it is csinálnak? A tanács támogatása sem marad el. Ebben az évben 2500 forintot juttatott az SK részére. Nem ezt teszi a téglagyár és a földmfivesszövetkezet, mely felsőbb szerveinek utasítására dolgozói után a sportirészesedést nem utalhatja át az SK-nak. Pedig a téglagyár és a földművesszövetkezet dolgozói -is szeretnek sportolni és testedzési lehetőségüket szintén a helyi SK- ban találják meg. Úgy látszik, e két szerv felsőbb vezetői figyelmen kívül hagyják a Minisztertanács 2139/1955. ^ sz. rendeletét, mely szerint a községekben működő sportkörök anyag] alapjainak megerősítése céljából a községben működő vállalatok, üzemek kulturális és sportalapjukból annak 85 százalékát kötelesek a községi sportkörnek átutalni. A fennmaradó 15 százalékot pedig saját részükre sportszerek vásárlására fordíthatják. ^ A Minisztertanács rendeletét a szakminiszterek is kibocsájtották és annak végrehajtását még az FJK és a Téglagyári Egyesülés sem akadályozhatja. — Es mik a terveik a jövőre nézve — fordulunk ismét Kanyó elvtárshoz. — Igyekszünk munkánkat még tovább fokozni. Sportpályánkat, mely eddig még nincs körülkerítve, sövénnyel akarjuk körülvenni. Ehhez az úttörők is felajánlották segítségüket. Ezenkívül öltözőhelyiségünk sincs. A község területén lévő, ^ s igen megrongálódott aszaló épületért kértünk bontási engedélyt és ennek anyagából, valamint a lelkes sportbarátok által már eddig is felajánlott vályogból társadalmi munkával akarunk öltözőt építeni. Még néhány percig beszélgetünk, azután elbúcsúzunk Kanyó Sándortól, mert többen is várakoznak rá. Aránylag nem nagy a fala, nem sok a fiatal, de annál nagyobb az akarat, s szépek az eredmények. S hogy példájuk nyomán máshol is elérhessék, amit Csépán, próbáljanak hasonlóan dolgozni S ha így fognak munkálkodni a járás többi községeiben is. akkor bizonyára a csépaiakéhoz hasonlóak lesznek az eredmények is. 1 v pénztárnál történő kiegyenlítés esetén változatlanok. Ha a vonatban történik a menetjegy váltása 20.—, illetve 50,— forint bírságot kell fizetni, aszerint, hogy a jegy hiányának bejelentése a jegyvizsgálónál előzetesen megtörtént-e, vagy sem. A fenti bírságot kell fizetni akkor is, ha az utas 20 kg-nál súlyosabb. vagy 70 cm-nél terjedelmesebb kézipodgyászt, vagy a megengedettnél több élőállatot visz magával. A bírságolás elkerülése érdekében ajánlatos a menetjegyet a pénztárnál idejében megváltani, illetve a személykocsiba be nem vihető tárgyakat és élőállatokat feladni. MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA APROBIRDETESEh RAKOCZIFALVA községben két 16 állapotban lévő ház eladó. Cím a kiadóhivatalban. ELCSERÉLNÉM karcagi lakásomat szolnokiért, érdeklődés: Balaskó, Szolnok, Postafiók 119. 1 db WERTH^IM páncélszekrény szabadkézből eladó. Cím a kiadótrvatalban. A MEZŐTÚRI Városi Tanács Kórháza élelmezés vezetőt keres 1956. tebruár 15-t belépésre. A munkakörben Jártassággal bírók szabályszerűen felszerelt kérelmüket (önéletrajz, Iskolát végzettség, és előző munkahely Igazolása) a kórház Igazgató főorvosához nyúlthatiák be. A FOLDMOVESSZÖVETKEZETEK Kunhegyest Járásd Központja boltkeselfiket és étterem vezetőket lelvesz. Jelentkezés szernél verőn vagy t-ásban. Szolnok megyei NÉPLAP politika) napilap Felelős szerkeszti»: DÁVID FERENC Szolnoki Nyomdaipari Vállalat Felelős vezető: Mészlro, Sándor. Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról Jelentéktelen apróságok voltak ezek, a kettős gépkocsisor, meg a szalagok, de valahogy mégis emlékezetemben maradtak. S arra kényszerítettek, hogy más szemmiéi nézzek Nasztyára. És képzelje el, mindennek ellenére, valami megtetszett nekem benne. Megtetszett, ahogy a gépkocsivezetőkkel tréfál, ahogy szélvészként forog a kocsik között. Nem Kovsova agronómusnőnefc, hanem egy közénkvaló, ügyes, vidám kislánynak láttam ebben a pillanatban. „Lehetséges, gondoltam magamban, hogy végül még helyrerázkódik minden és 'békés élet köszönt ránk a gépállomáson? !*’ Nem sokáig vígasztalt engem ez a reménység. Már a következő nap megjelent Nasztaszja Arfcagyijnál s követelte, hogy végezzünk a. hóban négyzetes vetést. — Ki kell próbálni a vetőgópeket — mondta: Arkagyij csak áijil az ablaknál, soványan és hóriihorgasan, szívja a pipáját, bozontos szemöldöke alól kinéz az ablakon és hanyagul, anél- - kül, hogy hátrafordulna, azt feleli N asztaszjónak; Egyszerre csak látom, hogy a kocsivezetők között nagyokat kacagva forgolódik egy kislány. Csak a sínadrágról ismertem meg Nasztaszját. A por elől sáliba burkolódzott, vidáman, egyik kocsitól a másikig ugrándozik, mint egy kis kecske. Áttöri magát hozzám és messziről kiáltja: — Óh, Alekszej Alekszejevics, de jó dolog is ez! — s aztán rögtön hozzáteszi — csak nem így kellene csinálni! Egész testemben összerándultaim. Már megint tanítani, meg parancsolgatni kezd! Azt mondja Nasztya ; t—— Két oldalról ke® a rakodást végzeni. Két kocsisorral. Mert így az exkavátor mégis csak munka nélkül áll egy bizonyos ideig. Valóban, míg a megrakott kocsi megfordult és odébb indult, s az üres kocsi a markoló alá ment, az exkavátor állt. Nasztaszja nem is várta meg válaszomat, leugrott a töltésről, odafutott az exkavátorkezelőhöz és valamit mondott neki. S már ott sürög az autók mellett, két sorba állítja a kocsikat, egyik sort az exkavátor balodalán, másikat a jobboldalán állítja fel. Az exkavátor megrakja a balodali kocsit, aztán átfordul a markoló a jobboldalra s ott már várja a következő kocsi. Még gyorsabban haladt a munka. Nagyon bántott a dolog. Három férfi süngött az exkavátor körül, én Fegya, meg Ignat Ignatovics s ez a kislány csak ideszalad és öt perc alatt jobban megcsinálja a dolgot. Idegesít engem Nasztya. Itt áll mellettem tetőtőltalpig porosán. A szél lefújta fejéről a kendőt s a masnijai a portól szürkén ágaskodnak. Bántani akartam, vagy valami mást, magarí! sem tudom, csak két ujjal megfogtam a masniját és gúnyosan ezt mondtam: — No, főagromómus — mondom, —* beporosodtak az „elsőosztáiyos kislányok örömei...“ Nasztya kissé zavartan elmosolyodott, de nem haragudott meg. ,— Igaza van —• mondta —, azóta is egész életemben úgy fésülködöm, ahogy a nagymama megfésült, amikor az első osztályba men. tem — és odakiáltott az egyik sofőrnek •— Vaszja, Vaszja, balról i*erüij! Elszaladt a kocsikat felállítani. Én akartam zavarba hozni és ő hozott engem zavarba .Nem hiúságból kötözgette a hajába a szalagokat, hanem megszokásból. Egyszerűen nem is gondol rá. Nem sz a gondja! Mi meg Arkagyijjal felnőtt férfiak, úgy beszélgettünk a szalagjairól, mintha más beszédtémánk se volna. Ó, a kislány meg még csak nem is gondol ilyesmire.
