Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

KÖSZÖNTJÜK TÖRÖKSZENTMIKLÖST! Köszöntjük a törökszentmiklósi népnevelőket és az újonnan belépett dolgozó parasztokat A többtízezer holdas törökszentmiklósi határ­­b?n nagyszerű lehetőségek vannak a mezőgazdaság minden ágának fejlesztésére. Szinte mindenütt meg­terem és jó termést ad a búza. A surjáni, szakállas! határrészen a kertészkedés, valamint a szőlő és gyümölcsös telepítése ígér nagy jövőt. Másutt a ku­korica és a cukorrépa ad gazdag termést; A Holt- Tiszához közelfekvő szántóföldeken pedig éveli óta sikerrel termesztik az Alföld új gabona növényét, a rizst; Törökszentmiklósi keresztül szeli a Budapest— Debrecen közötti országúti és vasúti fővonal. A vá­ros közel van a gyorsütemben iparosodó megye­­székhelyhez Szolnokhoz, azonkívül Törökszentmik­­lóson is több nagyjelentőségű üzem van, mint a Me­zőgazdasági Gépgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat, malom, stb. A város dolgozó parasztjainak többsége azonban egészen az elmúlt évekig szétszórt parcellá­kon, egyénileg gazdálkodott, így nem tudták ki­használni a város helyzeti és talajadottságaiban rejlő lehetőségeket. Az évekkel előbb alakult és most már igen ered­ményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek hely­zete, a tsz-tagok évről évre fokozódó jóléte meg­győzte az egyénileg dolgozó parasztok jórészét a termelőszövetkezetek fölényéről; Az 1955. november 20-án tartott aktívaülésen számos dolgozó paraszt jelentette be, hogy belép a tsz-be, vagy többedmagá­­val új közös gazdaságot alakít, A múlt év november óta nagyarányú felvilágosító munka indult Török­szentmáklóson, A pártszervezet népnevelői, az üzemi munkások, tsz-tagok többszáz egyénileg dolgozó pa­rasztcsaládot kerestek fel és győztek meg a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. A népnevelők áldoza­tos munkája eredményeként két és fél hónap alatt több mint nyolcszáz egyénileg dolgozó paraszt lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított új, közös gazdaságot. Jelenleg 17 tsz van Törökszent­­miklóson, a szakállasi határrészen pedig Uj Remény­ség TSZ néven most van alakulóban egy új közös gazdaság, Ezideig heten írták alá a belépési nyilat­kozatot, A Dózsa Termelőszövetkezetbe az elmúlt 10 napban negyvenhármán kérték fe’vételüket, közöt­tük Kocsis Jánosné 10 holdas, Deák János 11 holdas, Szabó Sándor 7 holdas dolgozó paraszt, s az ő pél­dájukat szinte naponta újak követik. A Dózsa TSZ tagjai szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra, amelyet már taglétszámban, földterületetben gyara­podva kezdenek meg. Emellett rendszeres felvilágo­sító munkát végeznek a szövetkezet párttag és pár­­tonkívüli tagjai, Pécs Kálmán, Rékasi Kálmán és Luczu Balázs tsz-tagok méltán megérdemlik a dicsé­retet. A többi termelőszövetkezet népnevelői is fá­radságot nem ismerve dolgoznak azon. hogy Török­­szentmiklős minél előbb termelőszövetkezeti város legyen. Ezúton kívánunk további sikereket a török­szentmiklósi népnevelőknek és a termelőszövetke­zetek tagjainak, hogy áldozatos munkájuk mielőbb gazdag gyümölcsöt teremjen. Asszonyok az új, szebb életért UJFALUSI KÁLMÁNJÁÉNAK több ismerősei rokona van a Dózsa TSZ- ben, akik igen szép jövedelemre tet­tek szert a közös gazdaságban, ö sem várakozott sokáig. Egy hónap­pal ezelőtt 5 kát. hold földjével be­lépett a Dózsa TSZ-be. BÚZÁS SANDORNÉ törökszent­miklósi 6 holdas dolgozó paraszt­asszony nemrég kérte felvételét a Dózsa TSZ-be. 6 hold földjét nem tudta megfelelően művelni, s az keveset termett. A termelőszövet­kezetben a gépek segítik a dolgozó parasztok munkáját. Gazdagabban terem, többet jövedelmez a föld. SZELES íSTVANNE a Dózsa TSZ szomszédságában lakik. Alkalma volt megfigyelni, hogyan dolgoznak és hogyan boldogulnak a szövetke­zeti tagok. Közülük igen sokat is­mert. Ö is 5 kát. hold földdel lépett be a Dózsa TSZ-be. patina. Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról j meg a főagronómusról Fegya felel ná: —* Te magad is ott voltál a terü­leti pártbizottságon.? —i Magamra is vettem a főcsa­pást! De tovább erőlködni az én helyzetemben kényelmetlen lett volna; Reménykedtem, hogy ha én elmegyeit, te majd befejezed a dol­got, De te..? csak a fiatalságod mentség a dologra —- és vállon ve­regette Fegyát, — Hej, te Fegya, Fegya! Fegya mindig hallgatott Arka­­gyijra, de most látom, csak ránt egyet a vállán, lerázza Arkagyij kezét, s így válaszol: — Hogyha én egyszerűen csak „Hej, te Fegya’* lennék,, akkor még nálad is hamarabb igyekeztem vol­na megszabadulni tőle:.| Nem ke­vesebbet kínzott engem, mint té­ged :.. de azonkívül, hogy én „Hej, te Fegya“ vagyok, még kommunista is vagyok, meg a pártszervezet ve­zetője is. Ezért nekem mérlegelnem kell az okokat is, meg a lehetősé­geket is.,, Arkagyij leült a karosszékbe, egymásra vetett® a lábát. — Nagyon érdekes —* mondja, — És milyen „okokat és lehetősége­ket*’ fedeztél fel? Meséld csalt el. Hallgatjuk s. ? — El is mondoms.? zárd el a kazánt és szítsd alatta a tüzet. Forr­ni. fortyogni kezd benne a víz, da­rabokra veti szét! Minél magasabb a via nyomása, annál több, na­gyobb a fartyogás és a kellemetlen­ségek..? Mit lehet ilyenkor csi­nálni? Elmenni minél messzebbre. Hogyha én egyszerűen „Hej, te Fegya’* lennék. így is tennék..; De másképp i?> lehet csinálná. Ab­ból, hogy forr, hogy zümmög, érzi az ember: feszíti az erő, nem fér el azon a szűk helyen? Adj teret ennek az erőnek, meg helyes irányt, tégy rá szelepeket, dugat­tyúkat, alkalmazd egy turbiná­hoz. s' csak pz ördög tudja, mi min­denre lelsz akkor képes! Hegyet is elmozdít a helyéből! Arkagyij nevet, de a szeme ha­ragosan villog: ^ —• No, nézd csak! A má Fegyánk már allegóriákban beszél... Fegya is kezd már feldühödni, de nem mutatja. —> Az allegória nagyon hasznos dolog — mondja, *— Amikor a te gazdaságodban nem dolgoznak a traktorok és ez a hatalmas erő áll, izgatod-e magad miatta? Vagy ta­lán csak az a fontos, hogy ne ma­radjunk el a szomszédoktól? Hogy­ha a szomszédoknál is leálltak, ak­isor pedig nincs mit szomorkódná! így van ez szerinted? Magamról meg ezt mondom neked: Az én gazdaságom az ember. És gazda módjára el kell érnem, hogy az em­beri erő a legmagasabb hatásfokon legyen felhasználva, Arkagyij megint nevetett; •—« Erő! Ez ő lenne, az agronó­­musnőnk?:,, Nahát, tudod ... csak a bolhák meg a poloskák számára erő. Látom, itt az idő, hogy közbe­szóljak! — Elég volt ebből —» mondom mi van veletek ma? Nem elég nek­tek Kovsova? Hogyha még egymás közt is elkezdtek veszekedni, ma lesz akkor a gépállomásunkból?! Sikerült valahogy máéra terel­nünk a szót. Közben a következő események is történtek: megkaptuk a pénzt az építkezésre. Egy szezon alatt akartam felépíthetni a műhelyeket, hogy aztán ősszel engedélyezzék nekünk gépkezelő tanfolyamok szervezését már az új műhelyek­ben. Egy csapásra két legyet ütök — gondoltam. Szerelőműhelyek is lesznek, meg szakemberek is. Gonddal és nehézségekkel termé­szetesen nyakig vagyok. Jóváhagy­ni a terveket, építőanyagot sze­rezni, megszervezni az imá­dókat! Eltávolodtak a kellemetlen- ? ségek Nasztyával, el is feledkeztem t róluk. Nem volt rá időm.. ? í De Nasztya most sem vesztegette ♦ hiába az időt, Még egy nagy izgal-f mat készít elő számunkra.., Az elmúlt esztendő igencsak aszú- J lyos volt erre mifelénk. A vetőmag | a legtöbb kolhozunkban nem ütőt-í te meg a szabványminőséget, A t területi központ megnyugtatott, j hogy a cserevetőmagot már kiutal-* ták. Bizony, már elég későn érke- • zett meg, úgyhogy a csere azonnal | megindult az egész kerületben. De- í hát persze minálunk, hála Nasztyá- | nak, semmi sem megy úgy, mint j más rendes embereknél. Nem akar- | ja kicserélni a vetőmagot! Távoli | vidékről való lágyszemű fajtát hoz- t tak cserébe, amely nem bírja az í aszályt; | Nasztya kijelentette: 1-Ami búzánk keményszemű, a - vidék büszkesége. Ha néhány szá-1 zalélt hiányzik belőle a szabvány-! minőséghez, akkor fel kell javítani, | el kell érni ezt a néhány százaié-1 kot, nem pedig cserélni... 1 Dehát mikor 'javítsuk fel, amikor! már a területen mindenfelé vet-? nek? A meteorológiai állomás sze-♦ rint 3—4 nap múlva felmelegedés | várható, a mi kerületünkben isX megkezdődik a vetés, szóval 3—4 ! nap alatt kellene szabványminősé-1 gűre feljavítani a vetőmagunkat,? megszervezni az osztályozást, a me-| leg levegővel való felmelegítést | meg a jarovizálást. ? Könnyű ezt mondani! Milyen | semmiség például a magmelegítés- 5 hez szükséges vízhatlan ponyva. | Csakhogy az egész kerületben nem t találni belőle egyetlen darabot | sem. De különben sincs nekem | erre most sem időm, s?m gondom. | Téglával, vassal meg épületfával | van tele a fejem! Arkagyij megmondta: j (Folytatása kőVetkízik.i' * Segítenek a munkások A Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár dolgozói nagy örömmel keltek vámsuk ter­melőszövetkezeti mozgalmának segítségére, amikor a TSZ-ek tag­sága célul tűzte maga elé, hogy megnyerje az egyénileg dolgozó parasztokat a közös gazdaságok számára. Az üzem kommunistái és élen­járó dolgozói közül körülbelül öt­­venen vesznek részt rendszeres népnevelő munkában, de volt rá eset, hogy nyolcvanan is útnak indultait a tanyák felé. A lelkes agitátorok között van Csizmadia István kommunista munkás, a szakma kiváló dol­gozója. Bejárta már a Kucori­­dűlőt, Ballát és Surjánt. Minden adódó alkalommal a népnevelők­kel tart. Hozzá hasonlóan, fárad­ságot nem ismerve, szabadidejét feláldozva munkálkodik a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlődé­séért Buttelmanm József kommu­nista dolgozó; a pártvezetőség tagja. A Mvilágosító munkában ne­mes példát mutat Szöllősi István elvtárs. a párttitkár helyettese, Már hosszú hetek óta aktív részt­vevője a városban folyó fejlesz­tési mozgalomnak. Kommunista voltához híven, igaz meggyőződés­ből magyarázza az egyénileg dol­gozó parasztdalaik, hogy a mun­kások azért állnak Id a közös gazdálkodás ügyié mellett, mert ez elsősorban szövetségesüknek, a dolgozó parasztságnak az érdeke. Szöllősi elvtárs lelkes szavára számos dolgozó paraszt látta be, hogy a munkások az ő javukat akarják. Felhagytak az egyéni gazdálkodással. Közöttük volt Kóródi József, Szilágyi Gábor, Juhász János. Akadt olyan dolgo­zó paraszt, akihez háromszor ás ellátogatott. Ilyen volt például Juhász János. A vitáik az érvelé­seié, az eMenérvelésiek sok-sok órába kerültek, végül Szöllősi elvtárs győzött, de ez a kimene­tel leginkább Juhász János győ­zelmét jelentette, A párttitkárhelyettes kisgyűlé­­seket is tartott, sokaknak mon­dotta ei egyszerre érvelésiéit és javarészben az ő szüntelen fára­dozásának eredménye, hogy meg­alakult a Zöld Mező és a Tán­csics termelőszövetkezet, A Mezőgazdasági Gépgyár mun-» fcáskoUektívája kötelességének tartja a felvilágosító munkát a termelőszövetkezeti mozgalom nö­veléséért. A kommunisták január 31-én pártaktíva értekezletet tar­tottak és megfogadták, hogy még nagyobb számban vesznek részt a felvilágosító munkában és még több időt áldoznak napi munká­juk után a cél megvalósítására, A szál szervezet szintén mozgó­sította erőit. A Mezőgépgyár szakszervezeti bizottságának el­nöke, Mező Imre elvtárs maga is népnevelő munkára jár és példá­ját számos szervezett dolgozó követi. Ezek között van Juhász Margit és Urvai Dezső. Követik a kommunistákat a diszista fiatalok is. Ok arról gon­doskodnak, hogy a dolgozó pa­rasztok ünnepinek érezzék a ter­melőszövetkezetek növekedését, erősödését. A DISZ-szervezet kul­­turcsoportja legutóbb a surjáni Kossuth TSZ-ben lepte meg aján­­dékműsorrail a tagságot. A köz­gyűlés után vidám hangulatot keltettek. Táncoltak, énekeltek és az egyéni parasztok körében, is igen nagy sikert arattak,. . Ezek a megmozdulások elme-­­lyitik a dolgozó parasztokban a munkások iránti szeretetet és bi­zalmat, erősítik a munkás-paraszt szövetséget; Gerencsér Miklós c/L fenne!őszöüetkezetfaetL bidőűioa Látta eiafádJa ieo&iH ILU ISTVÁNNÉ hétgyermekes családanya. Hat hold földje nem termett annyit, hogy a nagyszámú családot egész évre ellátta volna kenyér­­nekvalóval. A többi dolgozó parasztasszony példáján felbuzdulva ő is elhatározta, hogy belép a termelőszövetkezetbe. A január 27-i köz­gyűlésen fel is vették a törökszentmiklósi Dózsa TSZ-be, ahol bizto­sítva látja családja jövőjét. Képünkön Hu Istvánná két’ kislányával. Mi újság a törökszentmiklósi tárás termelőszövetkezeteiben ? fl KENGYELI SBLLBIBBH szét­bontják a régi uradalmi épületek maradványait. Az innen nyert anyagot kipótolják s felépítik a húszférőhelyes lóistállót, a százöt­ven férőhelyes süldőnevelőt és a kutricákat. Hat darab, egyenként 15 méter hosszú melegágy is ké­szül. Ebben nevelik tavaszra a zöldségpalántákat piacra és a saját szárazkerfcészet szükségletére. FEGYVER NE KEN sem tétlen­kednek a szövetkezeti tagók. A Vö­rös Csillagban tisztítják a vető­magot, válogatják a kukoricát ugyancsak vetőmagnak. Emellett folyik a tanulás, ezüstkalászos tan­folyamon ismerkednek a dolgozók a mezőgazdasági szakismeretek­kel; A Kossuth TSZ-ben sok vagon cefrét dolgoznak fel a téli hóna­pokban, ebből 1500 liter pálinkát nyernek, ami tetemesen hozzájárul a jövedelem gyarapításához. Az 'asszonyok is részt kérnek a * téli munkából. Segítségükkel folyik a yetőmagtisztítás. A napokban fe­jezték be a harm'nc holdra való cukorborsó és a 27 holdra való szegletesborsó vetőmagjának válo­gatását. Az építők 230 négyzetmé­ternyi üvegházat készítenek. I TISZQTEHYŰI Lenin TSZ-ben merész vállalkozásba kezdtek a tagok. Elhatározták, hogy önerőből, kevés pénzből építik fel az új te­hénistállót; Aki látja munkáju­kat, az nem kételkedik abban, hogy sikerrel jár a vállalkozásuk. Égetik a téglát. Negyvenezret már kiéget­tek és a további 150 000-hez most készítik elő a földet. Mint annyi más helyen, itt is a ezénporos ége­tést alkalmazzák. Van még egy do­log, ami a szövetkezet leleményes­ségét igazolja: néhány nappal ez­előtt üzembehelyeztek egy traktor?» meghajtású darálómalmot. Nagy dolog ez. mert igen sok fáradságtól kíméli meg a tenyőieket. Nem kell Törökszentmiklósi^ hordani a darálmvalót. ' •

Next

/
Thumbnails
Contents