Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 19*8. február 8-Megkezdte munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1-sö oldalról.) biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kap­csolatait az összes országokkal”, s hogy „fordítson különös gondot a szomszédé® országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcso­lataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömö­rülésekben és politikájuk nem irá­nyul a bóketábor országai, köz­tük hazánk ellen”. Visszatekintve az 1955-ös eszten­dőre, úgy vélem, nyugodt lelki is­merettel kö/öllietem az országgyű­léssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot. Egész külpolitikán­kat a nemzetközi légkör megjavítá­sára irányuló együttműködési kész­ség jellemezte. A kormány számos kezdeményezést tett annak érdeké­ben, hogy a más országokkal fenn­álló még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő fi­gyelembevételével elősegítsük. Kez­deményező politikát folytatunk azért, hogy a környező országok­kal való kapcsolataink megjavítá­sával, népeink barátságának fej­lesztésével előmozdítsuk Délkelet- Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását. Az elmúlt év során, amint arról az országgyűlés novemberi ülés­szakán már beszámoltam, kölcsö­nös erőfeszítések eredményeként megjavultok a magyar—jugoszláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teher­forgalom bonyolódik le, magyar ál­lampolgárok Jugoszláviába, jugosz­láv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsere­forgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtet­tünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kér­dések a kölcsönös érdekek figye­lembevételével megoldódjanak. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy meg­van a lehetőség arra, hogy a gazda­sági, a politikai és kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésével a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugosz­láv Szövetségi Népköztársaság kö­zött olyan helyzet alakuljon ki, Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpo­litikai tevékenysége az elmúlt idő­szakban. az országgyűlés határoza­tának megfelelően arra irányult, hogy a békés egymásmelleit élés elvének alapján fejlesszük kapcso­latainkat valamennyi országgal, el­sősorban azon országokkal, ame­lyeknek politikája a béke megőrzé­sére irányul. A magyar külpoliti­kának ez az irányvonala minden­ben megfelel dolgozó népünk ér­dekeinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentőséget tulaj­donítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlan­dók résztvenni támadó jellegű ka­tonai tömörülésekben és nem enge­dik. hogy területükön az agresz­­szorok katonai támaszpontokat léte­sítsenek. Ebben a folyamatban fon­tos szerepet játszik Ázsia és Af­rika számos országa, amelyek nem­rég kivívott szabadságuk és függet­lenségük megszilárdításán fáradoz­nak. Bulganyin és Hruscsov elvtár­sak emlékezetes délázsiai útja nagy­­jelentőségű és ösztönző hatású ezek­nek az országoknak a szocialista tá­bor országaihoz, elsősorban a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsolatai ala­kulásában. A magvar nép érdeklő­déssel és mély rokonszenvvel fi­gyeli ezen országok harcát függet­lenségükért, az imperialista befo­lyás visszaszorításáért és nemzeti felemel ked ésü kért. Ennek megfelelően kormányunk arra törekedett, hogy jó viszonvt teremtsen és elmélyítse a kapcso­latokat ezekkel az államokkal. i?y Indiával. Egyiptommal. Indonéziá­val. Szíriával. Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folv­­. tató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gaz­dasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük kül­kereskedelmi forgalmunkat. E cél­ból az elmúlt év utolsó felében kor­mánydelegációt küldtünk. Egyip­tomba Indiába és Burmába. Gazda­sági szerveink aiániatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos kormányköreiben a közelmúltban is ismételten elhangzottak olyan kiie­­lentések és megmutatkoztak olyan törekvések, amelyek nyílt beavatko­zást jelentenek országunk belügyei­­be. Erre mutatnak a vezető ame­rikai politikusok hírhedtté vált úgy­nevezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar kül­ügyminisztérium által — minősíthe­tetlen hangja és a magyar bel­­ügyekbe való beavatkozása miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai Egye­sült Államok kormánya — megsért­ve országunk szuverénhását és meg­kísérelve azt. hogy beavatkozzék országunk belügyeibe — a nemzet­közi joggyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a magyar bíróságok által idegen hatalom ja­vára történt kémkedés miatt törvé­nyeink alapián elítélt magvar ál­lampolgároknak Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: hazánkban örök­re elmúlt az az idő. amikor impe­rialista hatalmak ügynökei szaba­don garázdálkodhatnak (nagy tapsi. Úgy véljük, egyetlen állam kormá­nya sem tűrheti el — bármilyen társadalmi rendszerű államról le­gyen is szó —. hogy idegen hatal­mak kémei országában büntetlenül garázdái kod ianak. jNem lehet szó nélkül elmenni amellett sem. bogy amerikai irányí­tás alatt álló szervezetek Nyugat- Európából — megsértve Ausztria függetlenségét és semlegességét — nagy számban bocsátanak hazánk légi terébe különböző fajtájú és ren­deltetésű léggömböket, amelyek akadályozzák a légiközlekedést, ve­szélyeztetik állampolgáraink biz­tonságát és amelyek már eddig is több súlyos szerencsétlenséget okoz­tok. Az utóbbi időben országunk te­rületén ártalmatlanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek Amerikai Egyesült ÁUamok-beli műszerekkel, rádióadó-vevő berendezéssel, stb. voltak felszerelve és amelyeket két­ségtelenül azért bocsátotto* ha­zánk légiterébe, hogy itt légi fény­képezést. s ezzel katonai felderítést hajtsanak végre. A magyar kor­mány erről a helyről is tiltakozik ez ellen a hazánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyeztető provokatív cselekmény ellen és * leghatározottabban követeli ezek beszüntetését. (Taps.) Mi az Egyesült Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremté­sére és népével Őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követeljük, hogy az Egyesült Álla mok kormánykörei is tiszteletiben tartsak Magyarország függetlensé­gét cs szuvcrémitáisáít. (Taps.) yó hazánk nemzetközi tekintélye, megnőttek a kapitalista országokkal foly tatott kereskedelmi kapcsolatok objektum megtervezésére és meg­építésére. így többek között meg­állapodást kötöttünk Egyiptommal a heluáni híd és az El-Tabbani gőz­­er|mű megépítésére, továbbá kábel és' zománcgyáraik szállítására Indi­ába. Magyarország nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordul azon orszá­gok felé is. amelyekkel történel­münk során országunk szorosabb kapcsolatba került. Gondolok itt el­sősorban Finnországra. Olaszország­ra és Törökországra. Ezekkel az or­szágokká kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedést mu­tat és ugyanez vonatkozik kultu­rális és sportkapcsolatainkra is. A magunk részéről azon leszünk, hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcso­latokat létesítsünk ezekkel az or­szágokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is. hogy java­soljuk az országgyűlésnek, hívja meg magyarországi látogatásra'Tö­rökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy-egy csoportját — (taps), akik itt személyesen is meg­győződhetnek dolgozó népünk bé­kés alkotó munkájáról; Bízunk ab­ban. hogy meghívásunkra mindkét ország népei és parlamentjei ked­vező választ adnak és ezzel is elő­segítik a népeink közötti közeledés ügyét. A magyar kormány a nem­zetközi légkör további javítása, a kelet — nyugati közeledés érdeké­ben normális államközi kapcsolato­kat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. Ami Franciaországot illeti, eb­ben a vonatkozásban — vélemé­nyünk szerint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás kérdés sem. amely gátolná kapcsolataink fejlő­dését. A' múlt évben rendeztük pénzügyi problémáinkat is Francia­­országgal. Nagy-Británniával jelen­leg folyamatban vannak tárgyalá­saink a pénzügyi kérdéseit rende­zésére. Árucsereforgalmunk az el­múlt évben ismét emelkedésnek indult mindkét országgal és azon le­szünk. hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaország­gal. mind Nagy-Britanniáva] fejlőd­nek kulturális, tudományos és sportkapcsolataink, valamint ide­genforgalmunk is. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekin­télyének jelentős növekedését, fo­kozódó külpolitikai aktivitását jel­lemzi, hogy jelenleg már harminc­hat országgal állunk diplomácia* kapcsolatban. Országunkat 11 nagy­követségünk, 23 követségünk kép­viseli a külföldi államokban. Az elmúlt hónapokban diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Indoné­ziával és Izlanddal. Hasonló cél­ból jelenleg tárgyalásokat folyta turtk Szudánnal, Burmával, Afga­nisztánnal, Görögorszá gigái, vala­mint több lat inamerikai országgal Külpolitikai tevékenységünknek szerves részét képezi a nemzriközi szervezetek munka jóban és kon­gresszusain való részvétel. Ez is elősegíti, hogy kivegyük részünket a békés nemzetközi kapcsolatok fej­lesztéséből és aktív támogatást nyújtsunk a béke és a hal-adás erői­nek. E cél megvalósítása érdeké­ben tevékeny, kezdeményező szere­pet viszünk több nemzetközi szerve­zetben. Több mint 150 azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szá­ma, amelyeknek munkájában tevé­kenyen résztveszn'Sk képviselőink, s csaknem 200 nemzetközi szervezet­nek vagyunk tagjai. Csunán 1955- b?n több mint 250 külföldi kon­gresszuson és konferencián vettek részt magyar delegációin A gazdasági és kereskedő1 mi kap­csolatot: fontos szerepet játszanak az országok közötti jó viszony és az ájlamök közötti együttműködés fejlesztésében. A kormány azon a vélomén yen van. hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lé­nyeges tényezője a Kelet-Nyugat közeledésének is. Az elmúlt évben növeltük külkereskedelmi forgal­munkat, ezenbelül 1955-ben meg­erősödtek és kiszélesedtek a kapi­talista országokkal folytatott ke­reskedelmi kapcsolatok is. Jelen'eg több mint 90 országgal, illetve te rulettel van külkereskedTmi kap­csolatunk. Külkereskedelmi kapcso­lataink kiszélesítését és elmélyülő sát azonban gátolják azok a meg­különböztető rendszabályok, ame­lyeket egyes reze tő kapitalista kö rök alkalmaznak a szocialista tá­bor országaival — így Magyaror­szággal is — folytatott kereskedel­mükben. Ez természetesen — hoz­­záb.ihetam — legalább annyira hát­rányos azokra az országokra, ame­lyek a szocialista tábor országaival szemben alkalmazz/k a megkülön­böztető rend-zabályok-at, mint a mi táborunk országaira. Az ENSZ-be való felvételünk hazánk legszclesebbkörü elismerését jelenti Tisztelt képviselő elvtársik! Az országgyűlés 1955 árilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfon­tosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjetunió ja­vaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szervezete, más orszá­gokkal együtt, felvette sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a régi és jogos kívánságénak telje­sítését. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormányá­nak azért, hogy béke.szeretö és kez­deményező politikájával kiharcolta Magyarország felvételét az ENSZ- be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lengyelország, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, India, Egyip­tom, Kanada és mindazon országok kormányát, amelyek támogatták s Magyar Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) Magyarország felvétele az Egye­sült Nemzetek Szervezet-eb; nagy jelentőséggel bír, mert hazánk leg­szélesebbkörű elismerését jelenti Elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban áll a világszervezet alapokmány elveivel és célkitűzé­seivel. A Magyar Népköztársaság­nak, mint az emberi jogokat, a de­mokratikus szabadságjogokat biz­tosító, a nemzetközi együttműkö­dés politikáját folytató államnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjaként, tovább nőtt nemzetközi súlya ás tekintélye. Az Egyesült Nemzetek Szerv .-Zeitének elsöprő többséggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi kö­röknek és 'külföldre szökött haza­árulóknak a rágalmaira, akik a népi Magyarország jóhírnevét éve­ken keresztül próbálták beszeny­­nyezni. A Magyar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetében minden ereiét latbaveti az egyete­mes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket meg­illető egyenjogúság és önrendelke­zési jog elvének tiszteletben tartása a különböző társadalmi bor end sz­kodé sű államok békés egymásmei­­irtt élésének megvalósítása érdeké­be. Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar népnek a, béke megőrzése iránti őszinte vágya hatja át. A prágai tanácskozás elősegítette, hogy n varsái szerződésben résztvevő országok egységesen lép fenek fel az agresszív körök hidegháborús törekvései ellen Tisztelt képviselő elvtrrsak! Az országgyűlés áprilisi üléssza­kán helyeselte és szükségesnek tar­totta, hogy — tekintettel a támadó iellegű párizsi egyezmények rati­fikálására és a német militarizmu; feltámasztására — kormányunk kössön barátsági, együttműködés' és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést azon országok kormányaival, am'lyek az 1954 november-decem­beri moszkvai értekezlet részvevői voltak. Ennél: — mint ismeretes — a kormány eleget is tett: 1955 május 14-én Varsóban aláírtul: a nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződését, valamint az egyesített katonai parancsnokság­ról szóló határozatot, am-lyet az országgyűlés röviddel azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szerződés nék a megkötése az el­múlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határom zott és erélyes válasza volt ez az agresszív Nyugateurópai Unió lét­rehozására, Nyuga-t-Nénietország újrafelfegyverzésére. Ez a szövet­ségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztársaság is teljes mértékben támogat, a szocialista tábor orszá­gainak külpolitikai alapelveire épül, védelmi je'legű, tiszteletben­­tartja a részvevő államok szuvere­nitását. minden vonatkozásban fo­kozza az együttműködést és bár­mely békeszerető európai ország számára nyitva hagyja a csatlako­zás lehetőségét. A magyar kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít a szocialista tá­bor országai közötti együttműködés­nek. Olyan erőnek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad s a nemzetközi hely­zet további kedvező alakulásának és a béke megszilárdulásának. Ezért örömmel üdvözöltük a varsói szövetségben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában ez év január 27-én és 28-án tartott első ülését, amely ki­fejezője és egy ben továbbié jiesztője volt az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és el­vi alapokon álló együttműködésnek: A Po’itikai Tanácskozó Bizottság beható elemzés alapján megvonta a jelenlegi nemzetközi helyzet mérlegét. Megvitatta és jóváhagy­ta az egyesített katonai parancs­nokság szabályzatát, eldöntött né­hány olyan szervezeti kérdést, amely a varsói szerződésben rész­vevő államok együttműködésével, fegyveres erőinek közös vezetésével kapcsolatos. Kiemelkedő jelentősé­gű volt a Német Demokratikus Köztársaság megbízottai részéről előterjesztett javaslat elfogadása, amely szerint a Német Demokrati­kus Köztársaság nemzeti néphad­seregének megalakítása után, an­nak meghatározott egységeit is be­vonják az egyesített fegyveres erők kötelékébe. A Magyar Népköztársaság meg­bízottai, csakúgy mint a Politikai Tanácskozó Bizottság minden rész­vevője, teljes mértekben helyesel­ték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrehozta íjLiggetlensé­­gének és szabadságának védelmi erőit. (Taps ) Ezt a lépést szüksé­gessé tette az a körülmény, hogy Nyugat-Németország a támadó jel­legű atlanti paktum fő támasz­pontjává vált és az északatlanti ag­resszív szövetség háborús terveinek megvalósulása rendid vül súlyos következményekkel fenyegetné nemcsak a német népet, de Európa, sőt az egész világ népeit is. Ezzel kapcsolatban ismételten Uangsú’yozni kívánom, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés úton való megoldásának, az egysé­ges, békeszerető és demokratikus Németcrszá" megteremtésének és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Minden népnek — különösen pedig az euró­pai népeknek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, am;kor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi érte­kezletén a leghatározottabban ál­lást fog’alt az ellen, hogy Német­országot agresszív, imperialista ál­lamként. a NATO tagjaként, külső erők révén egyesítsék. Ez Európa és az egész világ békéjét fenyeget­né. Helyette a Szovjetunió olyan megoldást javasolt, amely egységes, békés, demokratikus Németország megteremtését célozza. Az európai kollektív biztonsági rendszeren be­lül a német kérdés demokratikus úton vato megoldásában és llyvnó­­don a béke biztosításában és fenn­tartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint való­ban békeszerető, demokratikus né­met állam megszületését — a ma­gyar nép. a világ valamennyi bé­keszerető népével egyetemben, örömmel üdvözölte. Mindezek alapján telje® mértékben egyetér­tünk a Szovjetunió kormányának azzal a vélerróm’ével, hogy a né­met egység kérdését a Német De­mokratikus Köztársaság né’kül, illetve a Német Demokratikus Köz­társaság rovására nem lehet meg­oldani. A prágai tanácskozás elősegí­tette, hogy a varsói szerződésben részvevő országok — soraikat szo­rosabbra zárva — egységesen lép­jenek fel az egyes nyugati agresszív körök hidegháborús törekvései el­len és a nemzetközi feszü’tséget csökkentő újabb c-s uiabb javasla­tokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek rendezé­sét. A varsói szerződés tagállamai mindeneke’őtt kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a jó kap­csolatok megteremtése és az egyet; (Folytatása a 3-dl: oldalon.) f magyar nép nagy roltonszenvvcl figyeli a* ázsiai és az afrikai országok Jüggetlcnségi harcát amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésén munkálkodó ország vi­szonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunkkal. Ausztriával Is jó­szomszédi viszonyt, megértő együtt­működést alakítsunk ki. Ezt a tö­rekvésünket a múltban gátolta A usztria rendezetlen nemzetközi státusa és bizonyos imperialista kö­rök azon tervei, amelyeknek ér­telmében Ausztriát agresszív tömö­rülésekbe bevonva, alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irány­ban változott á helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszer­ződést és az osztrák parlament törvénybe iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semle­gességet. amelyet a Magyar Nép­köztársaság az elsők között Ismert el. Nagy figyelmet szenteltünk an­nak, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesszük kapcsolata­inkat. E célból több fontos meg­állapodást kötöttünk. így a Duna hajózás kérdésében, vizjelző szol­gálat létesítésére és a nemrég kö­tött egyezmény értelmében növek­szik a két ország közötti árucsere­­forgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdések­ben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar—osztrák kapcsolatok javulását egyes osztrák körök — ellentétben Raab kancellárnak és Figl külügyminiszternek a két or­szág barátságának szükségességét elismerő nyilatkozataival, népi de­mokráciánk rágalmazásával és el­lene irányúló sajtótámadásokkal za­varni igyekeznek. Mi a magunk ré­széről továbbra is arra törekszünk, hogy a két ország közötti viszony az elmúlt évben megkezdett úton tovább javuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekének. Egész népünk számára nagy meg­nyugvást. épitő munkánkhoz biz­tonságot nyújt, hogy hazánkat ma már minden oldalról olyan, ve­lünk jószomszédi, baráti' viszony­ban álló országok veszik körül, mint a Szovjetunió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia, va­lamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Joggal elvárjuk, hogy az Egyesült Államok kormánykörei tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverenitását li.s kapcsolatoknak: mindjárt hoz zá tehetem. hogy ez nem a magyar kormányon múlik. Az Amerikai Egyesült 'Államok A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya sajnála­tunkra — távolról sem felel meg az országok között szokásos normá-

Next

/
Thumbnails
Contents