Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

\ 1956. február 29 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A MAGYAR-SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI HÉT ESEMÉNYE! Szovjet vendégekkel Karcagon Sokáig emlékeznek a keit kar­cagi termelőszövetkezet, a Béke és az Április 4. TSZ tagjai az elmúlt vasárnapra. Szovjet vendégek, va­lamennyien kolhoztagok, gépállo­mást dolgozók és mezőgazdasági szakemberek látogatták meg a karcagi termelőszövetkezeteket, az úttörő pajtások kedvelt Micsurin Állomását, a gépállomást és a Nagykunsági Tájkutató Intézetet. Reggel nem volt ugyan nagyon hideg, azért mégis jól esett a forró tea vendégeinknek, tsz tagoknak egyaránt. Ahogy a forró tea me­legítette az embert, úgy meleget­tek össze a szövetkezeti tagok a szovjet vendégekkel. Bényei Gá­bor, a Béke Termelőszövetkezet el­nöke szíves, szóval fogadta az elv­társakat, a tsz tagok önöm fala­tokkal kedveskedtek a tea után. Nemcsak a Béke és az Április 4. TSZ-ből voltak itt, hanem eljöt­tek a többi szövetkezet vezetői és tagjai is. A Ságvári TSZ-ből itt volt Zagyi Jánosné, a pártszervezet titkára és Kovács Károly agronó­­mus, a Táncsics TSZ-ből Fehér Imréné, a Dózsa TSZ-ből Pavluska János, a Lenin TSZ-ből Bártfai Sándor bácsi és Kuruc elvtárs, a néhány hete alakult Kossuth TSZ- ből meg Balogh Lajos elnök. Rövid ismerkedés után vala­mennyien elindultak s megtekin­tették a Micsurin Állomást. A paj­tások meglepetéssel fogadták a vendégeket. Mindegyiknek egy vö­rös úttörő nyakkendőt adtak át. A küldöttség tagjai közül többen elmondták, hogy az otthoni Micsu­rin Állomáson kísérletezés közben szerették meg a mezőgazdaságot. Itt kétfelé vált a küldöttek cso­portja. Egy részük az Április 4. Termelőszövetkezet tanyaközpont­jába indult. Megtekintették a szö­vetkezet száz férőhelyes tehén­­istállóját. Az állatgondozók el­mondták: felhasználták a szovjet kolhozokból kapott tapasztalatokat, kialakították az istállórendet, jó gondozást kapnak a tehenek és ez meg is látszik rajtuk, mert jó kon­dícióban vannak. A Béke Termelő­­szövetkezetben a szarvasmarha­állományon. kívül megtekintették a sertéseket is. 4 mágik csoport a gépállo­másra indult Egyszerre három elvtársnak is megcsil’ant a szeme, mikor felfedezték a szerelőcsarnok­ban az U 2-es, U 3-as növény­­ápoláshoz használatos erőgépeket. Hosszasan elbeszélgettek a karcagi traktorosokkal és ajánlottak egy­két bevált módszert, a tavaszi nö­vényápolás idejére. Az egyik szovjet elvtáns, aki gépáKomásd főmérnök, hasznos ta­nácsot adott a generálozott erőgé­pek bejáratásához, Módszerét a helyszínen egy Lanz-Bulldog erő­gépen be is mutatta. A két csoport végül a Nagy kunsági Tájkutató Intézet kultúr­termében találkozott, ahol még ebéd előtt megtekintették az inté­zet állatál'ományát. Különösen tet­szett az 50-es tehénistálló, amely ben az egy tehénre eső évi tejter­melés 4300 l^ter. Hasonlóképpen megelégedésüket fejezték ki az in tézet tenyészbikájáról, amelynek az ivadéfciai évi 6300 liter tejet adnak. A sóik járkál ás után jól esett megpihenni az ízlésesen berende zett kultúrteremben, s elfogyasz­taná a finomra főtt birkapörköl­tet, amelyre a karcagiak jogosan oly büszkék. A pohárköszöntő után mindany­­nyian a két nép elszakíthatatlan barátságára ürítették poharukat. Ekkor isimét kedves meglepetés kö> vetkezett. A Nagykunsági Tájku­tató Intézet dolgozói Kántor-féle zöld cserépkulaccsal ajándékozták meg a vendégeket. Ebéd után még sokáig együtt maradtak a karcagiak a szovjet elvtársakkal, hosszasan elbeszélget­tek családjukról, életükről. A látogatás során még szoro­sabbra fűződött a karcagi termelő­szövetkezeti tagok és a szovjet emberek közötti kapcsolat. Hagy siker az Országos Filharmónia szolnoki operaestjén Szolnoki szerzők „Őszi szerelem“ című dala a műsorban Xz Országos Filharmónia hétfői operaestjének két előadásán ked­ves ismerősöket köszöntött a Szig­ligeti Színházban a szolnoki közön­ség. Simándy József Kossuth-dí­jas, Házi Erffiébet és Reményi Béla, az Operaház kiváló művészei és a Magyar Rádió kis-együttese jött el, hogy az operairodalom leg­szebb áriáival nyújtson magas művészi színvonalú szórakozást a szolnoki operakedvelőknek; Simándy József többek között Puccini „Tosca” című operájának Levél' áriáját, a „Turandot” Kalat áriáját, Bizet „Carmen” című mű­vének Virág áriáját _ és Csaj­kovszkij „Anyégin”-jéből a Len­­szkij áriáját énekelte. Házi Erzsébet Puccini Bohém­életéből, Donizetti Don Pasquale­­iából énekelt ö különösen megra­gadó élményt nyújtott Gounod „Faust” című operája Ékszer áriá­jának tolmácsolásával; Reményi Béla a „Faust”-ból Va­lentin imáját, Verdi „Álarcosbál”­­iából René áriáját adta elő. A Ri­golet to két duettje Házi Erzsébet és Reményi Béla, illetve Házi Er­zsébet és Simándy József előadá­sában méltó betetőzése volt a mű­sor első és második részének. A Rádió kisegyüttese Radius László vezetésével megérdemelt si­kert aratott önálló műsorszámaival is, legalább olyan tapsot kapott, mint a szereplők bármelyike. Külön érdekesség volt, hogy az est jellegétől eltérően két szolnoki szerző dala is helyet kapott a mű­sorban. K. Tóth Lenke általános iskolai tanár „Őszi szerelem” című szövegét Zsenüye András, a Tex­tilnagykereskedelmi vállalat dolgo­zója zenésítette meg. A művet Re­ményi Béla adta elő. A dal igen nagy sikert aratott s a közönség hosszan tapsolta a két szolnoki szerzőt. Az operaest során csak egyet hiányoltunk, azt, hogy Gál György Sándor — betegsége miatt — nem vehetett részt az előadáson; Készülünk a tavaszra Temelőszövetkezetünk dolgozói készülnek a tavaszra. A vetőmag kitisztítva várja, hogy a földbe ke­rüljön. A vetőgépeket, kultivátoro­­kat, ekéket, boronákat kijavítot­tuk. A földekre eddig 2800 mázsa is­­táTótrágyát hordtunk ki. A ház­táji gazdaságokból előreláthatólag mintegy 2400 mázsát szállítunk ki Kihasználtuk az időt a fej trágyá­zásra is, 32 holdon végeztük el ezt a munkát. A munkaegység felhasználását hónapokra bontottuk fel, a brigád­vezetők elkészítették az 1956. évi tervet; Lukácsi István levelező, Jászjákóhalma, Béke TSZ Megalakult Öcsödön az önkéntes tűzoltó testület Alig pár hete, hogy megjelent a Minisztertanács határozata az ön­kéntes tüzoltótestületek megalakí­tásáról. Községünkben a határozat megjelenése után a községi tűzoltó­­parancsnok elvtárs a tanács végre­hajtó bizottságának segítségével hozzálátott a szervező munkához. Ez sikerrel járt, a tüzoltótestület megalakult. Tagjai máris lelkesen dolgoznak. A község tűzoltósága komoly múlt­ra tekinthet vissza és nem akarnak a jövőben sem szégyent vallani. — Felszerelésünk megfelel a követelményeknek, tüzoltószertá­­runkat 1955-ben korszerűsítettük. Tervbe vettük a szertár mellett egy víztároló építését. Ezt társadalmi munkával kívánjuk megvalósítani. BORNEMISSZA SÁNDOR VB-elnök Öcsöd A mostani szélsőséges időjárás eredményéként vízgazdálkodási szempontból hazáink és Szolnok me­gye területén is különleges helyzet alakult ki. A februári kemény fa­gyok 30-50 cm vastagságban megfa­gyasztották a talaj felső rétegét. Az átfagyott talajra tekintélyes mennyiségű hó hullott. Ennek jelentős része olvadáskor való­színűleg lefolyik, hiszen a fel­sőbb talajréteg vízzel telített állapotban fagyott meg. A víz elvezetésére a Vízügyi Igaz­gatóság az intézkedéseket megtette. A csatornákat vízvezetőképes álla­potba hozták. A szivattyú-telepeket, szivattyú állásokat és a mozgó szi­vattyúkat indulási készenlétbe he­lyezték. Az esetleg fellépő belvizek gyors levezetése azonban attól is függ, hogy a tanácsok, az állami gazda­ságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni eg dolgozó parasztok saját érdekükben már most végrehajtják e a rájuk háruló feladatokat. Taná-Könyvtáríótogatáson az űjszászi Bem TSZ göböljárási tanyáján sem, érti o a mesterséget anélkül is, hisz gyerek­kora óta ezt csinálja. A „Bandi gyerek, a könyv­táros ludas a dologban, ő erőltette, hogy „olvassa csak, Vendel bácsi, hátha mond valami újat is”. — Mondott. A téli legelte­téssel az elnök szerint kb. 2 vagon takarmányt taka­rítottak meg a tsz-nek. Ügyes ember, jó gazda, lelkes tsz-tag, de nem sze­ret a beszélgetés központ­jába kerülni. így, amint szerét ejtheti, szinte ész­revétlenül eltávozik. Mi is búcsúzunk. Jól el­haladt az idő, hosszú még az út hazajelé. Vendéglá­tóink messze kísérnek a hóban. Aztán végleg elvá­lunk. Majd jönnek köny­vet cserélni a jövő héten, ha javul az út! Ballagunk hazafelé. El­gondolkodom: érdemes volt itt Göbölyjáráson tag­könyvtárat létesíteni. Pál Judit könyvtáros Ujszász beszél a könyvekről. Elol­vasta már valamennyit, ö szorgalmazza legélénkeb­ben a cserét, az állomány frissítését. A munkában sem marad el, jó teljesít­ményével kiemelkedő tag­ja a növénytermelő DISZ- brigádnak. Lassan odagyülnek a többi fiatalok is. Beszél­getünk. örömmel hallják, hogy új könyvek jönnek, hogy könyvekről beszélge­tünk majd március első hetének egy teljes dél­utánján. Elmondják, ki, miről szeretne hallani majd az irodalmi délutá­non. Ki Móriczot, ki me­séset, ki harcosat kíván. Nem tudunk dönteni. Köz­ben cserélő érkezik. Fakan Vendel bácsi, a tsz öreg juhásza. Helyet engedünk neki. Megnéz­zük, mi volt kinn nála? Kósa Ferenc: „Hogyan ér­tem el nagy nyírási átla­got” c. füzetecskéje. El­meséli, hogy bizony nem akarta kivinni sehogyan csalnk intézkedjenek, hogy a köz­ségi árkokat, átereszeket a hótól, a jégtől kitisztítsák. így olvadáskor a víz akadálytalanul lefolyhat rajtuk. Gondolniok kell azokra a külterü­letekre is, ahol állami csatornák nincsenek és a víztelenítés tanácsi feladat. Az ehhez szükséges műsza­ki segítséget a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökséged megadják. Különösen fontos és a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat az átereszek kitakarítása, mert egy-egy lefolyási akadály sú­lyos belvízi elöntések okozója lehet. Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink, egyénileg dolgozó pa­rasztjaink szántóterületükön igen jól ismerik a mélyebb fekve-ű ré­szeket, amelyeken a víz meg szo­kott állni. Ezek általában nincsenek közvetlenül a belvízi csatornák mel­lett. A közeli napok igen fontós feladata, hogy helyi szivárgó ár­kok készítésével, illetve ahol ezek megvannak, kitakarításával bizto­sítsuk a szántóterületeken pangó vizeknek a belvízi csatornákba való gyors bevezetését. A vadvizek leve­zetése a belterületi csatornákba a földtulajdonos érdeke és kötelessé­ge. Különben sokszor előfordulhat, hogy a befogadó csatornában meg­felelő a vízállás, a szántóterülete­ken mégis ott áll a víz. Akadályoz­za a művelést vagy kipusztítja a vetést, mert a földtulajdonosok nem gondoskodtak a víz elvezeté­séről; A vízlevezetés módját az állami csatornákban a Vízügyi Igazgató­ság szabályozza. A cél az, hogy min­den terület víztelenítve legyen, a sorrendiséget mégis meg kell tar­tani; Kárt okoz az, aki az állami csa­tornákban a vízlefolyást önké­nyesen megakadályozza, vagy aki a tiltót önhatalmúlag ki­nyitja. Az érdekeltek esetleges kívánsá­gaikkal forduljanak a szakaszmér­nökségekhez. Ha kérésük jogos, fel­tétlenül teljesíteni fogják. Megyénkben 1953-ban 60 ezer kát. holdnyl terület került víz alá. Ha az intézkedéseket már most megtesszük, az árkokat, áteresze­ket rendbehozzúk. az elvezető csa­tornákat (künetteket) kiássuk, nyu­godtan nézhetünk a tavaszi olvadás elé. Szo’nok megyei Ar- és Belvíz* védekezési Területi Bizottság »- ne egy pár könyv. A töb- L bit kikölcsönözték. Élőké­­: rül a könyvtáros is, Pál j András, a tsz fiatal köny­­l velője. Könyvtáros és : DISZ-titkár egy személy­■ ben, s egyszersmind a J kultúrmunka legfőbb 1 mozgatója itt a tanyán. 1 Megmutatja a rendesen ■ vezetett kölcsönzési nyil- i vántariást. A kintiévá 28 ■ kötetből 63-szor kölcsö­­, nöztek már ki. Olvasóik • száma 35. Itt hozzá kell ■ tennem azonban, hogy a i Bem TSZ taglétszáma • mindössze 105 fő, s ezek­■ nek nagy része nem lakik '■ kinn a tanyán, hanem a ■ községből jár ki. Sokan a , benti könyvtár tagjai. A ■ kint lakó családok azon­■ ban kivétel nélkül olvasói ‘ a kis könyvtárnak. Meghallva, hogy köny­­: vekről folyik a szó, bele­­, kapcsolódik, a beszélge­­. lésbe Hallgat Mária is, a könyvtár egyik leglelke- i sebb olvasója. 16 éves fia­tal lány, okosan szeretettel ba a havat. Hideg van. A félszárig érő hóban esak nehezen haladunk előre. Köröskörül csend honol — nem jár ilyenkor senki a határban, csak akinek nagyon sürgős. Nekünk az. Ilyenkor, télen kerül közelebbi barátságba a tanyai ember a betűvel, a könyvvel. Ilyenkor fi­gyelheti meg legjobban a könyvtáros az élet lükte­tését a Bem TSZ távoli, tanyai fiókkönyvtárában. Megérkeztünk. Az em­bereket benn találjuk a jó meleg irodában. Megbe­szélés van éppen. Barátsá­gosan fogadnák, örülnek jövetelünknek. A külvi­lágtól jóformán elzárt, magános tanyai ember öröme, vendégszeretete szemükben. Becsülnek minket. Otthon vagyunk... Csakhamar felfedezem a meglepően szépen díszített kis helyiségben a „könyv­tárat”, vagyis a vándorlá­dát. örömmel látom, hogy csak imitt-amott van ben-Kengyeli pedagógusok Az elmúlt évben községünk termelőszö­vetkezeti község lett. A termelőszövetkezetek fejlesztésében és meg­szilárdításában részt­­vettek, s ma is részt­­vesznek iskolai neve­lők is. A sok példa kö­zül kiemelkedik né­hány tanító munkája. Mvzamel Ferenc tanár a nyár folyamán sza­badságának ideje alatt önként segítette a fej­lesztést. S ez a munka a tél folyamán sem maradt abba. Két termelőszövetke­zet területén levő ta­nyai iskolában szervez­tünk alapismereti tan­folyamokat tíz, illetve tizenöt hallgatóval. Ugyancsak jól halad a nyáron alakult Zöld Mező TSZ-ben a mun­kaegységszámolási tanfolyam is. Ezen felül még három helyen szerveztünk előadáso­kat, de csak a Sallai TSZ-ben értünk el eredményt, a többi he­lyeken nem segítette a vezetőség a munkán­kat. A megyei tanács me­zőgazdasági igazgató­sága, látva a pedagógu­sok jó munkáját, az el­múlt héten Mohácsi Albert elvtársat két­heti üdülésre utalta be Zebegénybe'. Ma kaptam tőle leve­let. Írja, hogy egész életében igyekezett jó nevelő lenni, a múlt rendszer azonban nem becsülte. Pedig egész nemzedéket nevelt fel a 38 év alatt, amióta ta­nít. Ebből az időből több mint 30 évet ta­nyán töltött el. Az egy­­kór lenézett uradalmi tanító most érzi a párt és a nép megbecsülését. Miniszteri elismerést és pénzjutalmat kapott már több esetben. Munkájával igyek­szik fiatalabb kartár­sait segíteni. A község életében is talál magá­nak mindig munkát. Szellemes karikatúrái, rajzai és nagy gonddal készített szemléltető grafikonjai sok dolgo­zót hoztak közelebb a termelőszövetkezetek­hez. Személyes beszél­getései után is többen választották a nagy­üzemi gazdálkodás út­ját. Jó szakmai és társa­dalmi munkájáért a község dolgozói, neve­lőtársai és tanítványai szeretik. Ezúton is kel­lemes üdülést kívánnak neki. KISS LÁSZLÓ igazgató Kengyel, Alt, Iskola Gondoshodjunk a hóolvadáskor keletkező vi% elv esetéséről A pusztamonostori f iatalok kulturmunkájx Az újonnan megválasztott DISZ vezetőség — az iskola pedagógu­saival együtt — azon fáradozik, hogy a kultúráiét fellendüljön községünkben. Jelenleg két tánc­csoport működik, s hamarosan munkához lát a színjátszócsoport is, amely a „Sári bíró'’ című há­­romfelvonásos színdarabot mu­tatja be. A kuitúrcsopart szervezésében kitűntek: Bazsó Anna, Jaloveczki Magdolna, Szepesi Mária és Bense László DISZ tagok. A fiatalok a kultúrotthon rendbehoz ásáhan is részt vettek. Most azt tervezik, hogy tavasszal parkosítják az ott­hon környékét, A közelmúltban nagy öröm ért bennünket. A DISZ Központi Ve­zetőségétől egy labdarúgó és két röplabda felszerelést kaptunk. — Megígérjük, hogy jó munkával vi­szonozzuk az értékes ajándékot. Bajtai Miklós, Pusztamonostor. Társadalmi bíróság Februári közgyűlésünkön öt tagú társadalmi bíróságot választottunk. A vezetőség és a tsz tagok is azt remélik, hogy nevelő hatásával jó eredményeket fog e’érni a társa­dalmi bíróság a közös vagyon vé­delme terén. Szükség van a társadalmi bíró­ságra, hiszen nálunk is előfordult, hogy a közös tulajdont képező zsá­kokat széthordták a tagok, vagy az, hogy egyesek a rájuk bízott állatokat nem megfelelően gondoz­ták. Táras István, Kisújszállás, Uj Élet TSZ. Elfogad'uk a versenykihívást A Szolnok megyei Néplap feb­ruár 24-i szama hírt adott arról, hogy a Karcagi Villanymalom áp­rilis 4. tiszteletére versenyre hívja a megye malmait. Vállalatunk dolgozói termelési értekezleten tet­ték meg vál’alásukat, s páros ver­senyre hívták a jászárokszállási malom dolgozóit. Vállaltuk, hogy 1956. évi tervün­ket mind mennyiségben, mind ér­tékben 1956 december 25-re telje­sítjük. A termelékenységet úgy növeljük, hogy egy vagon gabona őrléséhez az 1955. évi 8.25 fővel szemben 7.6 fő lesz szükséges csak az ö6szlétszám figyelembevételével. Ezzel megközelítjük a bolgár ma­lomipar e téren elért eredményeit. Vál'altuk azt is, hogy az önkölt­séget a tervezettel szemben 3 szá­zalékkal csökkentjük, s anyagfel­használásunkat 1 százalékkal a norma alatt tartjuk. S végül az üzemzavar-órák 6zámát az 1955. évihez képest 50 százalékkal csök­kentjük. E feltételeket á'kalmasnalk tart­juk arra is, hogy mellettük kitart­va elfogadjuk a Karcagi Villany­­malom versenykihívását, ff. Kiss Márton Igazgató, Kisújszállás, Malom,'

Next

/
Thumbnails
Contents