Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

1956. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Tisza Cipőgyár erősíti kapcsolatait külföldi és belföldi vevő vei A Tisza Cipőgyárban — csakúgy, ^ mint a többi nagyüzemben nem sokat törődtek azzal, mi törté­nik az árúval, mikor lekerül a futó' szalagról. Ez már a nagykereske­delmi vállalat dolga volt. Úgy érté­kesítette, ahogy\ tudta. A gyár és a fogyasztók közötti kapcsolat emiatt nem a legszerencséseben alakult. Ez előbb-utóbb a gyár termékei iránti kereslet leszűküléséhez veze­tett volna. Az országban azért, mert a könnyűipar fejlődésével egyre na­gyobb az árubőség és nagy válasz­ték áll a vásárlók rendelkezésére. Külföldön azért, mert a tőkés ipar­­vállalatoknak létérdeke, hogy ki­szorítsák a versenytársat a piacról — s ebben a harcban nagy fegyve­rük a választék növelése és a kül­csín is — az árak mellett. Rákosi elvtárs a SZOT Vili. ülé­sén felhívta a figyelmet erre a hi­bára s az ipari vezetők tanultak belőle A Tisza Cipőgyár is állan­dóan szélesíti kapcsolatai*. Jelenleg 32 országba, 76 külföldi vevőnek szállítja exporttermékeit. Az igazgatói szobában kifüggesz­tett világtérkép egyre több helyére szúrják be a vásárló országokat jel­ző színesfejű gombostűket. Az üzem árui eljutnak az Egyenlítő környé­kére, Nigériába, Tanganyikába, Nyugat-Afrikába, Szudánba, Mada­gaszkárba, Málta szigetére, az ausztráliai tengerpartra: Melbour­­neba, Sydneybe és más helyekre. A külföldi vevők fel is keresik * -*• az üzemet. A közelmúltban az Eurónában utazó burmai küldött­ség járt a gyárban. Az egyik tagja személyesen szúrt egy újabb színes­fejű tűt a Rangun városát ábrá­zoló karikába, jelezvén ezzel, hogy a kereskedelmi kapcsolat létrejött. Néhány hete az egyik legnagyobb vevő, M. Jacques Bocquet párizsi kereskedő járt az üzemben. Ő bo­nyolítja le a francia gyarmati or­szágok felé irányuló export legna­gyobb részét. Néhány jó tanácsot is adott a gyár vezetőinek — amit mindenképpen megszívlelendőnek tartanak. így pl. a cipők tisztasá­gára hívta fel a figyelmet, kifogá­solta, hogy az exportot szállító falá­dák rakterületét nem használják ki jól A gyár termékeinek piaca Észak­nyugat felé is terjed. Svédországba pirosfejű gumicsizmák mintadarab­jait küldték s valószínű, hogy meg­rendelést adnak belőle. Belgiumban, Londonban építik tovább a kapcso­latokat. Persze, ez fokozódó követelmé­nyeket is ró a gyárra, sokszor kü­lönleges igényeket kell kielégíteni. Nigériába feketesarkú tornacipőket küldenek. Szudánba fűzőnélküli, teljesen kényelmes sarkas torna­cipőket kértek. Már gyártják a ma­gasszárú, laticel béléses gumicipőt, a kosárlabdacipőt — választékos ki­vitelben. L ddig nem tudták a vevők igé­­nyelt kielégíteni nagyobb ci­­vőszámokban, mert nem volt meg­felelő présformája a gyárnak. Az üzem lakatosai azonban munkához láttak s már eddig elkészítették a 9-es és a 10-es nagyságú formákat (kb. 43—44-esnek felel meg) s még elkészítik a 11-es formát is. Így a külföldi rendelőknek megfelelő választékot küldhetnek, nagyabb számokkal kombinálva. A külföldi piac szélesítésére irá­nyuló törekvés mellett nem hanya­golják el a belföldi fogyasztók igé nyelnek kielégítését sem. Az első lépés lesz a gyár és a fogyasztók kö­zötti kapcsolat megteremtésére a napokban Szolnokon megnyíló min­taüzlet, mely közvetlenül a válla­lat kezelésében áll és a vevők kí­vánságait, észrevételeit első kézből kapja. Nagyszerűen folynak már az elő készületek a nyárra. Nagy hiány volt eddig könnyű női és férfi ci­pőkből. Az úgynevezett slyp-cipők gyártására új műhelyt állítottak be s a kör már ezerpáronként ontja a könnyű és olcsó 59 forintos nyári cipőket. A z 1956-os divatbemutatón sze­­replő ruhaanyagokból mintát szerzett a gyár. A vékony nyári női cipőket ezek, felhasználásával ké­szítik — úgyhogy lehetővé válik teljesen azonos színű, illetve min­tájú, ruhát és cipőt vásárolniok. A cipő ára sem lesz magas, úgy hogy minden dolgozó nő meg tudja való­sítani ruházata teljes összhangját. Valószínű örömmel veszik ezt az újítást dolgozó asszonyaink és lá­nyaink. Egyébként a gyár terveiben szerepel, hogy a második negyedév folyamán valószínű az Állami Áru­házzal közösen divatbemutatót tar­tanak, ahol felkeltik a fogyasztók érdeklődését az ízléses öltözködés iránt, növelik igényeiket. A férfiak és a gyermekek részére is sok ízlé­ses, olcsó, könnyű cipőt készítenek így a Tisza Cipőgyár a fogyasz­tók igényeinek minél jobb kielégí­téséért is megteszi első jelentős lépését ebben az évben. PALATÍNUS ISTVÁN A Cíbakhází Gépállomás példája Az elmúlt napokban a Cibakházi Gépállomáson jártam. Az volt a szándékom, hogy ismerve az itt elért eredményeket — valami igen szép írást szövök a traktorosokról, a javítóműhely dol­gozóiról s magáról a munkáról. Jegyzeteimet böngészve azonban arra az elhatározásra jutottam, hogy egyszerűen, minden cikornya és ciráda nélkül közlöm, amit hal­lottam, láttam, tapasztaltam, s csu­pán a puszta tényekre szorítkozom. Ezek ugyanis világosan, félreérthe­tetlenül bizonyítják, mit jelent egy gépállomáson a szilárd, egységes vezetés, a munka pontos szervezése, a munkafegyelem megszilárdítása és sok más követelmény, amelyek nem egy gépállomásunkon még megvalósításra várnak, a cibakhá­­zin azonban már egyre élesebben, erőteljesebben körvonalazzák „a gépállomás” fogalmát. Vajon véletlen-e? Azzal kezdem, hogy nem egy vé­leményt hallottam, miszerint a Ci­bakházi Gépállomás által elért eredmények a szerencsés „véletle­nek” találkozásának szülöttei. Érdemes ezt a kérdést közelebb­ről szemügyre venni. A véletlen ugyanis egyszeri eset, itt azonban hosszabb folyamatról van szó, s felfelé ívelő folyamatról. Nézzük csak! A gépállomás az elmúlt évben 123 százalékra teljesítette az éves tervét, ezen belül az őszi tervet pe­dig 129 százalékra. Ezév január 13-ára befejezte a téli gépjavítást. A traktorok azonnal kivonultak a területre s januárban, mikor más­fél-két héten keresztül szinte ta­vaszi idő járta, 1800 normálhold munkát, a tavaszi terv mintegy 30 százalékát elvégezték. Ilyen véletlenek nincsenek. Valami más van se dologban. lia nem, akkor ml? így leírva, nagyon egyszerű az egész: az egységes, szilárd vezetés. Az igazgató, a párttitkár, a főgé­pész, a gépállomás vezetői hét­­nyolc esztendeje foglalkoznak már a gépállomások, vagy egy gépállo­más problémáival. Saját tapaszta­latuk s a tanultak is azt diktálták nekik, hogy együtt, egyakarattal oldják meg a felmerülő nehézsége két. mert így könnyebb. A legfontosabb teendőnek az em­berekkel való foglalkozást tartot­ták. 1354-ig ezen a téren nem sok történt a gépállomáson. . Azóta a változás ennvi, „csak” ennyi, és nem több: a feladatokat megbeszé lik a dolgozókkal, s ha a tenni­valók közül egyet-egyet elvégez nek újból összehozzák a dolgozó kát, meghívják a családtagokat i' megköszönik a munkát, megjutal mázzák a legjobbakat. Kun Imre, a gépjavító bt igád vezetője és Mucsi István, a brigád egyik tagja jelen­leg Gallyatetőn, az ország legszebb téli üdülőjében pihen — a jó mun­ka jutalmául. Egyszóval a gépállomáson becsü­letet szereztek a gondos, alapos, jó munkának. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala, a nevelőmunkának csak egyik része, A legye’em minden előtt A másik rész, a másik oldal: a fegyelem megszilárdítása. Nem kíméletlenül, hanem em­berséggel, de keményen. Úgy, mint Herkó Gyula asztalos esetében tör­tént. Többízben figyelmeztették, mert nem tartotta meg az utasítá­sokat. Végül is a vezetőség elküldte a gépállomásról. Erre a sorsra ju­tott Szabó Lajos traktoros is, aki állandóan részegeskedett, összeve­rekedett a dolgozó parasztokkal, s a gépét is tönkre tette. Jakab Sán­dort hanyag munkája, Nyikos Lászlót géprongálás miatt küldték el a gépállomásról. Mielőtt azonban ilyen komoly in­tézkedésre került sor, mindig igye­keztek rábimi a javulásra a hibát elkövetőt. Az ellenőrzés során ki­derült, hogy több traktoros feketén szánt. Az igazgató mindegyikkel személyesen beszélt. Megfizettette velük a feketeszántás díját. A szép szó és a jogos büntetés meghozta a kívánt eredményt. / A különféle anyagokkal, szerszá­mokkal való bánásmód is megvál­tozott. A nép vagyona nem „csáki szalmája” a Cibakházi Gépállomá­son. S hogy mennyire nem az, áll­jon itt néhány példa. Éppen kicsi­ségük mutatja a nagy eredményt: a eséplés folyamán még a mentőlá­dák ollója sem veszett el, pedig ez általában máskor mindig eltűnt; a téli gépjavítás során egyetlen szer­számnak kelt csak lába, később azonban ez is meglett. Kun Imre. javítóbrigád vezetője a szerszá­mos ládát mindig nvitva hagyta a gépjavítás idején. Biztos volt ben­ne, hogy egy darab sem vész el be­lőle. S ma ez a jellemző a gépállo­másra: fegyelem, rend! El tudta volna érni ezt egyedül csak a vezetőség? Határozott nem-mel felelhetünk erre. Kik segítették? A komninnisták az első vonalban A legjobb dolgozók nyújtották a vezetőknek a segítséget. S ez a „legjobb” a Cibakházi Gépállomáson ennyit jelent: kom­munista. A helyzet ugyanis az. hogy a gépállomás legjobb dolgozói a kommunisták sorából kerülnek ki; Itt valóban motor a pártszerve­zet. Nincs olyan párttag, aki ne telje­sítette volna tervét. Köztük olya­nok vannak, mint Holyba András traktoros, aki 36 órát ült egyhu­zamban a gépen, mert váltótársa megbetegedett. Révész Benjámin kétszeres kiváló dolgozó 280 hol­dat aratott a nyáron s ősszel 520 holdat vetett. Szekeres János 1200 normálhold munka elvégzése után olyan állapotban vitte be javításra a gépet, hogy a ráfordított javítási anyagköltség csupán 160 forintot tett ki. Ez a traktoros naponta hó­ban, sárban, fagyban, melegben 18 kilométerről jár be a gépállomásra s még nem történt meg, hogy el­késett volna. Micsoda emberek! Ezekre aztán bátran építhet Sze­­leczki Jenő párttitkár s a gépállo­más minden vezetője. Bátran, mert nem egy-ketten vannak, hanem egész gárda, amint mondják: a törzsgárda. S ez nem­csak jól dolgozik, de tanítja a gyen­gébbeket, a lemaradókat, ugyan­akkor pedig nem tűri a lógást, a fegyelmezetlenséget. Ilyen gárda segítségével komoly eredményeket lehet elérni. (Folytatjuk.) A jelenleg működő melegházak néhány hét múlva ismét újabb pri­mőr-áruval lepik meg a vásárlókat. Hamarosan melegágyi zöldhagy­mát, paprikát és karfiolt vásárolhat a háziasszony. Már virágzik a pa­radicsom, amely áprilisban szép pi­rosra érve piacra kerül. A napokban nagymennyiségű dísznövényt is kapott a primőr-te­lep. Ezer cserép kétfajta aspará­­gust, 20 cserép begónia rex anya­töveket, sok kardvirágot és krizan­tém-töveket. A primőr-telep korszerűen felsze­relt és nagy körültekintéssel épült. Mellette van a forróvizet és a hi­degvizet adó kút, valamint a sza­badban levő kertészet. Most köze­ledik befejezéshez a melegágyakat összekötő épület. Ebben helyezik el az irodát, raktárt, férfi és női fürdőket, a brigádszállást és egy munkatermet, ahol az előkészítő munkákat, a cserepezést és a palán­­ta-tü2delést végzik. Az összes melegágyi munkákat egy héttagú DISZ munkacsapat végzi, melynek két tagja Budapes­ten. a Kertészeti Főiskola Tangaz­daságában öthónapos szakiskolán tanult. Az eddigi eredmények még csak a kezdeti lépések, de máris kitűnik, hogy a primőr-telep igen jól jöve­delmező mellék-üzemága lesz a termelőszövetkezetnek. Csikós Ferenc Néhány héttel ezelőtt nagy feltű­nést keltett a földművesszövetke­zet gyümölcs- és zöldségboltjának kirakatában az üde zöld kalarábé, zeller és petrezselyem. A háziasz­­szonyok örömére ekkor kezdte meg a melegágyi növények szállítását a Harcos Termelőszövetkezet kerté­szete. Azóta már megszokott lát­vány a háziasszonyok kosarában a friss zöldség. A Harcos TSZ telepén egy szor­galmas kis munkacsapat szorgal­­maskodik azon, hogy minél hama­rabb. minél olcsóbban olyan ter­­melvényeket juttassanak a dolgo­zók asztalára, amiket eddig az idő­járás elzárt. Jelenleg még csak 2 blokkházban és 3 szaporítóban ter­melnek, de épül még több is. Már másfél éve hitegeti a Víz- ' műépítő Vállalat a termelőszövet­kezeti tagokat bizonytalan ígéretek­kel. hogy ekkor, vagy akkor adják át teljes egészében a primőr-telepet 1 a rendeltetésének. Sajnos, azonban még mindig nincs kész 4 blokkház. I szaporítóház és az összekötő épü- ' let. Félő, hogy jelen pillanatban is nagymennyiségű palánta megy így tönkre a kései átadás miatt. Ez azért is káros a szövetkezetre, mert nemcsak a primőr-telepen termelt áruféleségek értékével károsítja meg a Vízműépítő Vállalat a szö­vetkezetei, hanem az idők folya­mán megnövekedett építési költ­séggel is. Épül, szépül a város A városi tanács VB. megbeszé’te a tanácstagokkal a községfejlesz­tési alap felhasználásának módját. A tanácstagok kisgyűlésen és csa­ládlátogatások alkalmával ismerte­tik a tervet és javaslatokat is kér­nek a dolgozóktól. E’mondják, hogy a Rákóczi-úton a nyugat-újvárosi iskoláig, va’a­­mint az Ecsegi-úton kelet-újváros felé, 80 OOO forintos költséggel be­tonjárdát építenek. Vízlevezetésre, új árkok építé­sére 40 000 forintot fordítanak és 13 000 forintos beruházással meg­építik a Szabadság-út medencéjét; A Kossuth (melegvizű) kút környé­kének rendbehozására 20 000 forin­tot szán a tanács. A Petőfi-téri iskolán 110 000 forintos kólséggel teljes javítási munkát végeznek. Soro’hatnánk még a szép terve­ket, melyek a város dolgozóinak segítségével megvalósulhatnak. — Annyit azonban még elmondha­tunk, hogy ez évben több mint 600 ezer forintot költenek a város épí­tésére, a társadalmi munkákon kí­vül. Meg?elenik masryar nyelven a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyaga A SZIKRA Könyvkiadónál gyors­ütemű munka folyik hogy mie őbb könyvalakban is a magyar olvasók kezébe adhassák a Szovjetunió Kommunista Pártja XX kongresz­­szusánaJk anyagát. — Elsőnek az SZKP Központi Bizottságának be­számolója N. Sz. Hruscsov eiőadói beszéde kerül kiadásra. Ez a füzet már a jövő héten kapható lesz. Ez­után adják ki N. A. Bidganvin elő adói beszédét az SZKP XX. kong­resszusának a Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányel­veiről. Mindkét be zéd soktízezres példányszámban lát napvilágot. — Terv van arra hogy még március­ban • kötetet .te entecse"ek meg az SZKP kongresszusának anyagáról (MTI). Bár még sok a hó a határban, a tavaszi munkára való felkészü­lést nem lehet ha’ogatni. E téren van még tennivaló Turkevén is. Több mint ötszáz gép és mezőgaz­dasági felszerelési tárgy javítatlan volt a legutóbbi értékelés szerint. Főleg a Harcos TSZ-ben ma­radtak el a munkával. Itt a javító­brigád tagjai túlzott munkaegység­követe'éssel léptek fel s emiatt nem haladt kellően a szerszámok rendbehozása. Ez pedig gátólja majd a tavaszi munkákat. — Hosszú idő után ismét megin­dul az élet a II. kerületi MNDSZ- szervezehben. Az asszonyok estén­ként a keletújvárosi iskolában gyűlnek össze, ahol asztalterítőket, kardigánokat és díszkosarakat ké­szítenek. Március 8. — a Nemzet­közi Nőnap tiszteletére — az alap­szervezet MNDSZ tagjai ötven új tagot szerveznek be. — A Táncsics Termelőszövetke­zet MNDSZ tagjai hetenként este a székház egy'k czobá’ában szabás­­varrás és kézimunka-körökre gyűl­nek össze. A foglalkozások alkal­mával Szilágyi Károlyné pedagógus kisebb felolvasást, előadást szokott tartam. — Az MNDSZ-tagok egves há­zakná. olvasóköröket szerveznek, ahol a Nők Lapiabol és ismeretter­jesztő könyvekből felolvasó okát és előadásokat tartanai?. Ilyen ösz­­szejöveteien hallgatták meg a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusáról szóló rádió beszámolót. — A város MNDSZ alapszerve­zetei március 8. a Nemzetközi Nő­nap tiszteletére 150 új MNDSZ-tag beszervezését vállalták. Már 100 ta­got be is szerveztek. — A Szpartakusz sportkör feb­ruár 26-án a városi tanácsnál és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet székházában asztalitenisz versenyt rendez. — Február 23-án este a kultúr­otthon ban a DISZ-bizottság rende­zés “bon ünnepelték meg a város dolgozói a szovjet hadsereg fennál­­lá-ának 38. évfordulóját Az ünnepi beszédet Nagy János fhgy. tartotta. Utána bemutatták a „Feledhetetlen 1919." című filmet. — A városi DISZ-bizottság feb­ruár 26-án a kulturotthonban vi­dám jelmezes karnevált rendez. TURKEVEI JEGYZETEK Virágzik a paradicsom a Harcos TSZ primőr-telepén HÍREK Több mint 350 000 forintot osztanák ki visszatérítés címén a tagoknak a földműves­szövetkezetben ez év februárjában 23 mázsa cukrot, 5 mázsa sertést, 200 kg töl­tött árut, 13 mázsa baromfit, 88 ezer tojást vettek át a termelőszö­vetkezetektől és a tagoktól. Nagy a forgalom a szövetkezet vasboltjaiban is. A vevők a rádió­kat, kerékpárokat és motorkerék­párokat vásárolják. Februárban három Pannónia motorkerékpárt és négy Csepel motorkerékpárt ad­tak el. Az eredményekről és a bevétel­ből eredő megtakarításból több mint 350 OOO forintot fizetnek ki osztalék címén a földművesszövet­kezet tagjainak. A földmuvesszovetkezet igazgató­­sági tagjai és dolgozói nagyban ké­szülnek a február 26-i közgyűlésre. A szövetkezet vezetősége beszámol a tagoknak a múlt évben végzett munkáról, utána megvitatják az el­végzendő fe’adatokat, valamint a szövetkezet évi tervét. A múlt évben szép eredménye­ket értek el. Építettek egy 120 fé­rőhelyes disznóhizlaldát, szaküzle­tet, fűszer- és csemegebolfot. A város külső részén új bolthálózatok építését, nagyobb árukészlettel való feltöltését vették tervbe. A felvásárlási tevékenységben is szép eredmények születtek. Csak Sok a tennivaló a tavaszra váló felkészülésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents