Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

m&G. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vili, évfolyam. 24. szám. — 1956. január 28, szombat. .4 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA /-----------------------------------------­­MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A kommunista brigádvezető (2. o.) A Szolnoki Fűtőház dolgozói a sikeres őszi forgalom után most a személyforgalom megjaví­tásáért harcolnak (3. o.) Rádióműsor — Sport (4. o.) 4 ____________________________________) A jó terv mozgatója a termelésnek irta; Sándor Kaiman, alurnevei Vörös Csiiiag ÍSZ elnöke Prágában megnyílt a Politikai Tanácskozó Bizottság ülése Prága (TASZSZ). A csehszlovák fővárosban január 27-én megnyílt a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanács­kozó Bizottságának ülése. A bizottság a varsói szerződésből adódó kérdéseket és közös intézkedéseket vitatja meg. A csehszlovák külügyminisztérium épületének nagytermében pontosan tíz órakor foglaltak helyet V. M. Molotov és G. K. Zsukov, a Szovjetunió képviselői, V. David és A. Cepicka, Csehszlovákia kép­viselői, J. Cyrankiewicz és K. Rokossowski, Lengyelország képviselői, W. Ulbricht és W. Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság kép­viselői, Hegedűs A. és Bata I. Magyarország képviselői, R. Damjanov és P. Pancsevszki, Bulgária képviselői, M. Shehu és B. Balluku, Al­bánia képviselői, továbbá I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai közös fegyveres erőinek főparancsnoka és A. I. Antonov hadseregtábornok. Az ülésen résztvesz Nie Zsun-csen, a Kínai Népköztársaság megfigyelője Is. Az első ülést A. Cepicka. Csehszlovákia első miniszterelnök­helyettese nyitotta meg üdvözlő beszéddel. Megállapodtak abban, hogy az ülésen Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság képviselője elnö­köl. (MTI) Közlemény a varsói szerződés alap ján létesüli Politikai I anác&kozó Bizottság első üléséről Mikor a zárszámadás elkészítésén dolgoztunk, közös gazdaságunk el­múlt évi terveit megvizsgáltuk és összehasonlítottuk a teljesítésekkel. Megállapítottuk, hogy célkitűzé­seink egyresze nem valósult meg. magyarán a tervek részleteiben való teljesítése csorbát szenvedett. A termelés egyes ágazataiban súlyos elmaradások voltak, s ez főleg a ter­melési tervek nem egészen reális, felületes összeállításából szárma­zott. Éppen az elmúlt évi ilyen irányú vizsgálódás győzte meg az­után szövetkezetünk valamennyi tagját arról, hogy ezévben körül­tekintőbben és nagyobb gonddal kell eme fontos munkát elvégez­nünk. Az idei 1955—56. gazdasági év tervét tehát már úgy állítottuk ösz- sze, hogy az lépést tartson a gya­korlati élettel, gazdag lehetősé­geinkkel, merészen szabja meg cél­kitűzéseinket és kötelezettségünkat, melyek népgazdaságunk fejleszté­sét, a tagok életszínvonalának ál­landó emelését szolgálják. Ilyen termelési tervet csak úgy lehet szakszerűen és reálisan ké­szíteni, ha a tagok, valamint a pánt és a tanács-vezetők vélemé­nyét, tanácsait meghallgatjuk. Ezért közös gazdaságunk vezetősége a nagy munkába bevonta a jól dol­gozó tagokat. Ennek alapján figye­lembe vettük az elmúlt évek gaz­dag tapasztalatait, valamint- a ren­delkezésünkre álló helyi adottságo­kat. Kikértük a párt és a tanács­vezetők véleményét, segítségét. Vetéstervünket sokkal reálisab­ban állítottuk be, mint más évek­ben. A földtáblák tulajdonságait jólismerő üzemegység és brigádve­zetők, valamint jól dolgozó tagok véleménye alapján egy-egy növény, féleséget arra a területre jelöltünk, ahol számára legmegfelelőbb a ta­laj. Az ipari növények bevezetésé­vel irányt vettünk a helyes vetés­forgó kialakítására. Az volt a fő célunk, hogy tökéletes vetésforgót létesítsünk, s ahol ez még nem volt lehetséges, ott legalább az elő­feltételeket megteremtsük. Az ipari növényéit vetésforgóba történő beállításával termelőszövet­kezetünkben felszámoltuk az egy­Kiss Emánuel elvtárs a Szolnok megyei Néplap január 13-i számá­ban egy mindannyiunkat érdeklő fontos kérdésről, a mezőgazdasági hozamok 3 százalékos növeléséről cikket írt. írása felkeltette érdek­lődésemet. Annál is inkább, mert nálunk, a tiszaföldvári Lenin TSZ- ben a tagok nagyon komolyan ve­szik a termésátlagok növelésének szükségét, hiszen jól tudják, hogy ez a nagyobb jövedelmet, a gond­talanabb életet biztosítja. Minden erőnket latba vetjük. Elsősorban a fejlett agrotechnikai eljárások széleskörű alkalmazásá­val biztosítjuk a párt és az állam által kitűzött cél elérését. Őszi ka­lászosaink alá jó előveteményeket biztosítottunk. Az idei gazdasági évben már sikerült elérni, hogy ka­lászos után nem vetettünk kalá­szost. A magot jól elmunkált ta­lajba tettük, ahová vetés előtt hol­danként egy mázsa szemcsézett szuperfosziátot szórtunk. De ez még nem minden, most amint az idő engedi és ahol a növény meg­kívánja ott fej trágyázunk. Az őszi méteszántási valamin* trágyázás! tervünket, teljesítettük. Tavaszi vetéseinket is a legjobb agrotechnikai módszerekkel végez­zük. 120 hold kukoricánk 60 száza­lékát négyzetesen vetjük. Ezévben rátérünk a maximális gépesítésre. Kiszámoltuk, hogy a irányú növénytermelést. Ezzel egy­idejűleg előreláthatóan nő a pénz­bevételünk is, mert az ipari növé­nyek termelése jelentős kedvezmé­nyeket biztosit a tsz-nek. A többi között 220 hold kendert, 180 hold cukorrépát, 120 hold káposztarep­cét, 80 hold olajlent, saját termesz­tésben pedig 86 hold mákot ter­melünk. Az állattenyésztési és termékho­zam terveinket az elmúlt évi ta­pasztalatok felhasználásával szintéin a tagok és brigád vezetők bevoná­sával készítettük. S éppen ennek köszönhető, hogy célkitűzéseink merészebbek. Nem féltünk, s nem félünk erőfeszítéseket tenni az ál­lati hozamok növelése érdekében. Az elmúlt gazdasági évben egy-egy tehén évi tejtermelését 1871 literre terveztük. Sajnos, a tényleges ter­melés mindössze 1637 liter tej volt. Ez évben mégis 2000 liter tej ter­melését terveztük tehenenként. De ezt a mennyiséget nemcsak meg­szabtuk, hanem a teljesítés és a túlteljesítés előfeltételeit is bizto­sítjuk. így tehenészetünk egy részé­ben bevezetjük a gépi fejést és tel­jes egészében a mesterséges borjú- nevelést. A növénytermelés ágazatainál te­kintettel voltunk a gépesítés foko­zására. Ezért a termésátlagok nö­velése érdekéiben a lehető legtöbb munkát gépesítjük. Ezzel párhuza­mosan léáUományunkban a feles­legessé vált igásállatokat eladjuk. E helyett a nagyobb jövedelmet nyújtó tehén- és sertésállományt fejlesztjük. Az anyaggazdálkodási tervünket a takarékosság szemelőtt tartásával készítettük. A segédüzemáigak dol­gozóinak létszámát csökkentettük. Ezzel a többletkiadások egyrésze megszűnik. Ezek a tagok természe­tesen más területen dolgoznak majd. ‘ A gondosabb, reálisabb tervezés­sel a termelési ágazatok megerő­sítésével bevételeink összege ez év­ben jóval kedvezőbb lesz, mint ta­valy volt. Az 1954—55-ös gazdasági éviben 9,543.015 forint volt, ez év­ben pedig több mint 11 millió fo­rint 'lesz a tervek megvalósításával a Vörös Csillag TSZ bevétele. gépi munka olcsóbb, mint a kézi. Persze arra is kiterjedt a figyel­münk, hogy a gazdálkodást belter­jessé tegyük, ezért bővítjük a ker­tészetet és fejlesztjük az állatte­nyésztést. Az elmúlt évben a te­rületet egyénekre osztottuk, Ennek volt ugyan jó oldala, de sokkal több volt a rossz. Ezért az idén a területet munkacsapatokra osztjuk, így a munkaversenyt is kiszélesít­hetjük, amely serkentője a tervek teljesítésének. Ezenkívül elhatá­roztuk, hogy a családtagokból kü­lön munkacsapatokat létesítünk, nem tudom erről, kinek, mi lesz a véleménye. Tamás László mezőgazdász Tiszaföldvár, Lenin TSZ Az alatfyání Vörös Csillag Tsz-bcn elvetették a mákot Az aiattyámi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben a hét elején előkészítették a . szükséges mag­ágyat és ide két hold mákot vetet­tek. A tsz-tagok elhatározták, hogy mindén munkát idejében és jómi­nőségiben végeznek el. Éppen ezért már előkészítették a tavaszra szük­séges többi vetőmagvakat is, ja­vítják a gépeket és szerszámokat. Prága (A TASZSZ külömtudó- sí'tójától). 1956. január 27-én délelőtt tíz óraikor Prágában, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumá­nak épületében megnyílt a varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszaka. * Jászberény ipari jellegét döntően a két nagy vasas üzem adja meg, azonban egyre nagyobb súlya van itt az építőiparnak is. Talán éppen azért, mert á rohamléptekkel fej­lődő jászsági városok és községek egyre nagyobb munkát rónak rá. — 1956-ra nagy feladatokat je­löltek ki számunkra — mondja Berényi János, a megyei építővál­lalat fiatal jászberényi fűépítésve­zetője — nagyobbat, mint bármi­kor a vállalat fennállása óta. Hogy csak a jászberényieket említsem, ezévi munkáink közül: az év kö­zepére elkészítjük a négymilliós költséggel épülő kenyérgyárat s aztán megkezdik a gőzkemencék és a többi berendezés beszerelését, úgy hogy nemsokára már ez az új üzem látja el kenyérrel a növekvő várost: — Az építőipar segítséget ad a mezőgazdaságnak is. A jászberényi — úgynevezett fehértó mellett — két és félmillió forintért egy trá- gyaszemcséző üzemet készítünk. A. jászberényi Aprítógépgyárnak a nemrégiben adtuk át a modern új raktárépületet — ebtíten az évben a Fémnyomó- és Lemezárugyámak építünk új műhelyt. Az ipari mun­kások részére a „Béta” lakótelepen a jelenlegi 84 lakás mellé még öt- venet építünk, újabb beruházások várhatók az Aprítógépgyárban ‘ is, amit mi fogunk elkészíteni. Több kisebb-nagyobb létesít­ményről beszél még. A gépállomá­son új hangárszínt, ikerlakásokat húznak, tovább viszik a felső jász­sági állami gazdaság munkálatait. Az öregerdőn 2 tantermes iskolát készítenek, Jászalsőszentgyörgyön 4 tantermeset, Ujszászon egy kas­télyt alakítanak át szociális ott­honná, Szolnokon a kénsavgyár- ban, az üvegraktáron dolgoznak: A jászberényi főépítésvezetőség munkája azonban túl is nyúlik a megye határain. Nagykátán pl; 8 tantermes gimnáziumot, 100 vago- nos raktárt, Aszódon az ipari mű­szergyár részére 72 lakást, Ikladon és Bagón közel 7 millió forintos be­ruházáson dolgoznak még ebben az évben. Munka ezek szerint van bőven s vannak komoly tervek is errevo- nalkozóan, hogyan hajtják ezt vég­re. Ezek azonban még tényleg csak tervek. Bár az enyhe tél nagyon kedvezne az építőmunkának — s Csehszlovákia népe és kormánya nevében Cepidka a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi mi­niszter üdvözölte az ülés résztve­vőit. A résztvevőle megállapodtak ab­ban, hogy ebben az évben a Poli­tikai Tanácskozó Bizottság ülésein Mehmet Shehu, az Albán Népköz­.............. ii«iiairT»l»IliBWMIiyYVJaWBMHglW»li n bizonyos e lőnyre tehetnének szert, mégsem haladnak úgy, ahogy kel­lene, vagy ahogy Berényi elvtárs szeretné: — Attól félek, megint úgy le­szünk, ahogy tavaly, hogy az év utolsó hónapjaira marad minden — mondja. — Most meg —' a fel­adatok bár megvannak— nincs elég munkaterületünk. Jelenleg is hét kőműves van „íagyszabadsá- gon”. A legnagyobb munkákra nem kaptuk meg a tervdokumen­tációt s enélkül nem tudunk mo­zogni, még az anyagrendelést • is Tószegen az elmúlt évben az egyénileg dolgozó parasztok egy­része nem fejezte be az őszi mély­szántást. Most, hogy az időjárás kedvezőre fordult, a termelési bi­zottság kezdeményezésére pótolják a mulasztást. Fehér Ferenc, a köz­ségi termelési bizottság elnöke társaság Minisztertanácsának elnö­ke elnököl. Az elnök javaslatára elfogadták az alábbi napirendet: 1. Szervezeti kérdések. 2. A varsói szerződésből folyó kérdések és közös intézkedések megvitatása. Az első napirendi ponttal kapcso­latban a résztvevők meghallgatták A. I. Antonov tábomokrak, a Po- -itikai Tanácskozó Bizottság főtit­kárának közlését és megfelelő ha­tározatokat hoztak. A napirend második pontjával kapcso'atban az első ülésen Meh­met Shehu, az Albán Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Rajkó Damjanov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsárak el­nökhelyettese, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnökének első helyet­tese, J: Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsá­nak etoöke szólalt fel. A Politikai Tanácskozó Bizott­ság legközelebbi ülését január 28- án délelőtt tíz órakor tartja. (MTI). csak hozzávetőlegesen .l.ehet fel­adni. — Ezen hiányosságok miatt nem megy tervszerűen a technika fej­lesztése, a műszáki intézkedései: összeállítása sem. Pedig az elmúlt évben a Központi Vezetőség hatá­rozata nyomán 24 pontban fektet­tük le a megvalósításra váró ja­vaslatokat s valamennyi pontját megvalósítottuk. Építésvezetőségünk számottevő gazdasági eredmények­kel dolgozik, s így akarjuk meg­valósítani terveinket az idén is — fejezte be nyilatkozatát Berényi János. maga jár elől jó példával. Január 26-án megkezdte az őszi mélyszán­tás pótlását. Veres József, Szabó János és Gulyás Antal dolgozó pa­rasztok még aznap követték a ter­melési bizottság elnökének a példá­ját s a jó időt kihasználva, ők is megkezdték a szántást. Munkája elismeréseképen v; v > ' - \ * '<1 ■ ■ ||tip­U:. ->'A> Sánta János kemencés, a Tisza- menti Vegyiművek kitüntetettje. Munkájának becsülettel' eleget tesz. a párt alapszervezeti vezetőrág ú.i- jáválaisztásakor az I. alapszervezet vezetőségi tagjai közé választották! Széles körben alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát Húz zászólás Kiss Emánuel „Mit teszünk a mezőgazdaság hozamának 3 százalékos növelése érdekében“ c. írásához Nagy tervek előtt a jászberényi építőmunkások A tószegi határban megkezdték a szántást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents