Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956, január 22. PÁRTÉIE T * A vezetőség-újjaválasstó taggyűlések eddigi tapasztalataiból Itta: Nádas József, a Megyei Párt-végrehajtó Bizottság párt-tömegszervezcti osztály vezetője A műi napig bezárólag a párt- aiapszervezetetk 50 százaléka tartotta meg vezetőségujjáválasztó taggyűlését, A pártvezetőségek felszámoltak kétéves munkájukról. Szükséges, hogy a legfontosabb tapasztalatokat összegezzük e téren és további erőfeszítéseket tegyünk a Központi Vezetőség e munkára vonatkozó hatáiozatának végrehajtásáért. Altkor cselekszünk helyesen, ha eddigi munkánk értékelésénél azoknak a célkitűzéseknek a megvalósításából indulunk ki, amelyeket pártunk Központi Vezetősége a vezetőségek ujjáváiasztására vonatkozó határozatában számunkra megjelöl, Melyek ezekv Az ipádban: a termelési tervek maradéktalan teljesítés®, a termelékenység további fokozása, az ön. költség csökkentése, a technikai színvonal emelése, szigorú takaró-. kosság az importanyagokkal, a munkaversany kiszélesítése, a dolgozóikról vailó foltozott gondoskodás, a kollektív szerződések szigorú betartása, stb. A mezőgazdaságban: a mezőgazdasági termelés három százalékos növelése 1956-ban, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése, a begyűjtési tervek teljesítése. az állampolgári fegyelem megszilárdítása, felkészülés a tavasz, illetve az egész év nagy feladataira. Ezen célkitűzések megvalósításához erős pártszervezetekre van szükség. A feladatok végrehajtásának terén vannak kezdeti eredményeink, melyek annak köszönhetők, hogy a választott pártszervek tagjai, a pártaktívák, a legjobb párttagok és a pártomkivüliek lelkesen magyarázták a párt célkitűzéseit a dolgozók között. A párttagság felkészítése A vezetöségválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a taggyűlés sikere jelentős mértékben a párttagság felkészítéséin múlik. A párt tagjai érdeklődnek a taggyűlések iránt, tudják, hogy róluk van szó, tudják, ha jól választanak, a pártvezetőség meghallgatja majd őket, figyelembs- veszi javaslataikat, megmagyarázza a pórt politikáját, támogatja őket munkájukban, elvtársiasan bírálja hibáikat, elismeri eredményeiket Az eddig lezajlott vezetősóguj jává- lasztó taggyűléseken a párttagság 80—90 százaléka résztvett, de nem ritka 'az olyan pártszervezet sem, mint a rákóczifalvai Rákóczi TSZ, Tiszasüiyi Állami Gazdaság. Kenderes! Béke TSZ pártszervezeté, ahol a gyűlésen minden tag megjelent.. Nem mondható azonban ez minden alapszervezetre. A taggyűlésen való részvétel több alap- szervezetnél a megyei átlag alatt van; Az alapszervezeti vezetők, a felsőbb pártszervek megbízottad, arra a kérdésre, hogyan van, vagy volt a tagság felkészítve a taggyűlésre, igen gyakran azt válaszolják: „Jól; igazolja ezt a megjelenés, mert a taggyűlés határozatképes volt.“ Helytelen ez a nézet. A párttagok kétharmadának megjelenése a taggyűlésein még nem mindig jelenti a párttagság felkészítését. Miért? Azért, mert a párcsoporttizalmiak, a pártvezetőségi tagok egy része csak meglátogatja a párttagokat, közli velük a taggyűlés időpontját, arról azonban nem tájékoztatja őket, mivel foglalkozik a beszámoló. hogy a párttag ennek_ alapján gondolja át mondanivalóját, a pártveaetőség és saját munkáját. Akkor cselekszik tehát helyesen a pártvezetőség, a felsőbb pártszerv megbízottja, ha a pártcsoportbizal- miakat, a legjobb pártaktívákat felkészíti a párttagsággal való tanácskozásra, ha ismerteti velük a vezetőség beszámolóját és elmélyíti felelősségérzetüket a pártszervezet további munkájáért. A kollektív vezetés Rákóczi TSZ-bsn. Ilyen helyen nincs végrehajtva a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság azon határozata, amely kötelezővé teszi a pártszervezetek számára a beszámoló elkészítését egy héttel a taggyűlés megtartása előtt. Ezért a hátralévő párttaggyűlésekre biztosítani kell a fent említett határozat végrehajtását. A beszámolók tartalma A beszámolóik tartalmát tekintve is mutatkozik javulás. A termelés kérdéseivel jól foglalkoznak párt- szervezeteink. Ez főleg a termelőszövetkezeti pártszervezetekben tapasztalható. Az első héten a veze- tőség-ujjáválasztás megkezdésekor az volt a jellemző, hogy a termelés kérdéseit több alapszer vezetnél a pártpolitikai munkától függetlenül vitatták. Nem határozták meg elég konkreten a pártpolitikai feladatokat a termelési tervek mara- déktaáan teljesítése érdekében és háttérbe szorultak a párt belső életével, a pártépítéssel kopcsolatcs feladatok. Jelenleg a termelési feladatokat a párt-politikai feladatokkal szorosan összekapcsolva vitatják pártszervezetetek. A termelés és a pártépítés kérdései megfelelő arányban szerepelnek a beszámolókban. Ez főleg Tunkevén, az űj- szászd Szabadság TSZ, a szanda- szölilősi Vörös Mező TSZ, a Martfűi Állami Gazdaság pártszervezeteinél tapasztalható. Nincsenek még ma sem biztosítva a helyes arányok Törökszenfcmtklós város, a- kunszentmártoni járás és több községi pártbizottság területén. A beszámolók elkészítésénél továbbra is fő feladat a termelés elemzése, az ebből adódó párt- politikai feladatokra való következtetés. De ne elégedjenek m°g azzal se pártszervezeteink, hogy a pártépítés egyes kérdéseinél, mint például a tagjelöltfelvétel, a tagdíjfizetés, az oktatás csak számszerűleg értékeljenek. Súlyos hibája a beszámolóknak az, hogy a tömegszervez etek munkáját csak a DISZ-re korlátozzák. Kevés szó esik, vagy egyáltalán meg sem említik az MNDSZ, a népfront, a tanács és egyéb szervek tevékenységét. Ez káros, mert így nem kapnak e szervek kellő útmutatást munkájukhoz. A kritika és önkritika alkalmazása Vannak kezdeti eredmények a bírálat és önbírálat érvényesülésében is. Főleg a nagyobb. — például a pusztamonostori December 21. a kisújszállási Sallai TSZ, a jász- jákóhalmi községi — pártszervezetek tagjai bírálták a felsőbb szervek munkáját. Ez azonban még nem általános, nem elég, A párlvezető- ségek is óvatosak önbírálatukban. Nem tárják fel elég nyíltan, őszintén a párttagok előtt hibáikat. így nem mutatnak példát az egyszerű párttagoknak abban, hogy bátran bírálják a pártszervezet munkájának fogyatékosságait. Bár helyenként sokan vesznek részt a vitában, általában a párttagságnak mégiscsak kb. tizenöt százaléka szólt eddig hozzá a taggyűléseken. Jelentős számban vannak olyan alapszervezetek is, amelyeknél még ezt sem érték el. Az eddig megtartott taggyűlések legkomolyabb tanulsága az. hogv nem elég széleskörű a bírálat és önbírálat alkalmazása. Ezért felelősségre kell vonni azokat a vezetőket. akik magatartásukkal akadályozzák a bírálat és önbírálat érvényesülését. Helyes, ha a yezető- ség a párttaggyülésen.tájékoztatja a tagokat arról, hogy ha bírálatuk után a gazdasági vezetők (tsz. elnök. üzemi igazgató, művezető, állami vezető) vagy a pártvezetőség egyes tagjai a bírálókat felelősségre vonnák, a leghatározottabb intézkedéseket foganatosítják velük szemben. A határozati javaslat Van törekvés arra. hogy a veze- tőség-uj iáválasztó párttaggyűléseken elhangzott javaslatokat, bírálatokat a határozati javaslat kiegészítésénél figyelembe vegyék. — A gyakorlat azonban az. hogy bár a taggyűlésen a párttitkár elmondja. hogy a javaslattal egyetért., ez nem tükröződik a határozati javaslatban. Ha a hibák kijavításában előbbre akarunk jutni, ha a párttagság segítségét az eddiginél jobban igénybe akarjuk venni — márpedig ezt feltétlen akarjuk. — akkor be 'kell dolgozni a határozati javaslatba a párttagság javaslatait. Ezért kötelezővé teszi a Megyei párt-végrehajtó Bizottság a párt- alapszervezetek vezetőségének, hogy a vezetöségválasztó taggyűléseket követő párttaggyűlésen ismertessék a. párttagság előtt az átdolgozott határozati javaslatot, illetve határozatot és vonják be a párttagságot e határozat megvalósításába. A pártvezetőség összetétele A párttagsággal folytatott eddigi tanácskozások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a pártvezetőségekbe — bár még korántsem kielégítő az egyes jelöltek magatartása. munkája feletti vita. — a legtöbb párt-tapasztalattal rendelkező, politikailag fejlett, becsületes. megbízható elvtársak kerüljenek. Jelentős mértékben jutottunk előre a párllag DISZ titkárok pártvezetőségbe való beválasztásában, mely remélhetőleg éreztetni fogja hatását a DISZ pártirányításában. a DISZ vezetés színvonalának emelkedésében. Eredményeinkkel azonban nem lehetünk megelégedve. mivel nyugtalanító jelek is vannak. Nem egy területen visz- szaesés van a nők. a pártiskolát végzettek bevonásának arányában az előző vezetőségválasztáshoz kéjest. Alacsony a nők aránya az eddig újjáválasztott pártvezetőségekben. Még rosszabb a helyzet a titkárok között. Az eddig megtartott vezetőség-ujjáválasztó taggyűléseken. például a tiszafüredi járásban. Törökszentmíklóson. Karcagon és Mezőtúron egyetlen női titkárt sem választottak. Nem sokkal jobb a helyzet a többi pártbizottságok területén sem: Szolnokon két női titkár, a iászapáti járásban szintén két női titkár van. Akadályozza a nők beválasztását a pártvezetőségekbe az is. hogy sokan olyan k'j- vetelményeket állítanak velük szemben, mint a férfiakkal szemben pedig a nők nehezebb körülmények között dolgoznak. Az ő váltakra nehezedik a gyermek nevelése, a háztartás vezetése, a család sok más gondja és emellett legtöbbször a termelő munkában is résztvesznek. Ezeket a körülményeket figyelembe kell csenni, s párttagságunknak meg kell érteni, hogy a helytelen álláspont, a szektáns magatartás akadályozza a párt politikájának megvalósítását, a párt munkáját a nők között. Az új vezetőségek segítése Lemaradás tapasztalható a felsőbb pártszervek részéről az újjáválasztott pártvezetőségek jóváhagyásában. megerősítésében. A legtöbb járási, városi bizottság ezidáig még nem dönfött. nem erősítette meg az újjáválasztott pártvezetőséget. A funkciók elosztásánál is lemaradás tapasztalható. Több nap. illetve hét is eltelik, úgy. hogy a megválasztott pártvezetőségi tagok között a funkciók nincsenek elosztva. Ezért nem kezdhetnek azonnai munkába. Nincs elég törekvés arra sem. hogy az újjáválasztott pártvezető- séfí megkapja a felsőbb szerv részéről az úmutatást munkája megkezdéséhez. Pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy folyamatosan hagyják jóvá az újjáválasztott pártve- zetcséget, ellenőrizzék a választás szabályosságát és segítséget nyújtsanak a reszortok elosztásában. A pártbizottságok osztályvezetői' községenként foglalkozzanak a reszortfelelősökkel. beszéljék meg feladataikat. Helyes, ha a pártbizottság munkatársai, illetve aktívái abban az alapszervezetben dolgoznak továbbra is. ahol a vezetőség ujjá- vólasztása előkészítésben nyújtottak segítséget. így nem maradnak magukra az újjáválasztott pártvezetőségek. rövidebb :dő alatt lesznek túl a kezdeti nehézségeiken. Jelentős eredmény az erldig megtartott vezetőséeui iáválasztó párt- taggyűléseken, hogy fejlődött a kollektív vezetés. A pártvezetőségek többsége kollektiven készíti el a beszámolót. Bár ezen a téren lényeges javulás van. mégis meg kell említeni: néhány pártszervezetben a beszámolót nem elég körültekintően készítik el, a taggyűés előtt néhány órával fejezik be, mint pl- a szolnoki MEVIÉF-nél, vagy a tiszasasi Előkészítő bizottság alakult Jászalsószentgyörgyön Községünk területén igen fontos esemény történt. L?jkó Mihály 8 holdas középparaszt járási tanácstag elnökletével előkészítő bizottság alakult. A bizottság tagjai Berecz István községi tanácselnökhelyettes és Bárány Imre begyűjtési megbízott. Lajkó elvtárs szerint már tizenkét dolgozó paraszt követte példájukat, s számuk nap mint nap emelkedik. A községben működő Petőfi TSZ tagjai jó példát mutattak az elmúlt évben. Elért eredményük bizonyíték arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodással nagyobb terméseredményeket lehet elérni. Szabó László levelező J ászalsószen tgyör gy Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a SZOT Vili. teljes ülésén (Folytatás az 1-ső oldalról) gépeihez is, egyre több műanyagot használtnak fel — mi pedig ezen a téren rendkívül el vagyunk maradva. Ugyanez vangatkozik a munkaigényes termelési folyamatok gépesítésére is. Ez az elmaradás a külkereskedelemben jelentkezik a legégetőbben, mert ott a világ legmodernebb iparaival vagyunk kénytelenek versenyezni. Ha nam tartunk lépést a technikai haladással, akkor mi is úgy járunk,ahogyan a közmondás mondja: „Szemesnek áll a világ, vaknak alamizsna" — s ebben az esetben mi lennénk a vakok. Ilyen körülmények között természetesen az életszínvonalat s'em lehetne tovább emelni, a lakásviszonyokat javifani, népünk művészeti, kulturális igényeit kielégíteni. Éppen ezért az ipar műszaki fejlesztése döntő kérdés. Amint már említettem, sem a beszámoló, s=m az elvtársaik eddigi felszólalásai nem tükrözték a feladat óriási jelentőségét. Márpedig, ha a szakszervezetek és az ipar vezetői nem látják, hogy itt fordulatra van szükség, hogy teljesen új kérdésről van szó, amely a tizenegy esztendős újjáépítés és termelés után újfajta követelményeket támaszt, akkor nem is lesznek képesek megvalósítani ezeket a feladatokat. Mi milliái'dokat költöttünk új gépekre, korszerű gyárak építésére és elértük, hogy iparunk egv- része ma modern. Iparunk másik része azonban még rendkívül elmaradt. Horváth elvtárs például elmondotta, hogy az RM-nél. a durvahengerműben olyan gépük is van, amelyet ötven évvel ezelőtt ócskavasként vettek, tehát már akkor is régi volt. Az elvtársak tudják, hogy kazánjaink jó része hatvan esztendős. Azóta óriási méretekben fejlődött a technika. Ezeket a dolgokat természetesen beruházásokkal kell pótolnunk, új gépeket kell beszereznünk. De szóvá kell tennünk azt is, hegy még hallatlanul sok ki nem használt lehetőség van gyárainkban. S erről igen keveset beszélnek. Ez a szellem régi. a novemberi határozatok előtti szellem. S ezt meg kell változtatnunk. Törje a fejét minden kommunista igazgató és művezető, s hozzátehetem. párttag és pártonkívüli munkás, hogy miként lehet az elmaradottságból minél gyorsabban kikerülni. Ha az elvtársak: nem értik meg, hogy itt most új módszerekkel kell dolgoznunk nem úgy. mint tavaly, meg tavaly előtt, akkor továbbra is egy helyben fogunk topogni és mée jobban elmaradunk. S ez az elmaradás már most is erősen érezteti hatását az életszínvonal alakulásiban. Hiszen azok az összegek, amelyeket mi árkiegyenlítés címén a drágán, anyagpazarlással, nem szépen készített, korszerűtlen exportáruink után fizetünk, bizony hatalmas összegekre rúgnak. Ezeket az összegeket pedig az ipar műszaki színvonalának emelésével, a népjó- lét emelésére fordíthatnánk. Ezért tehát arra kérem a Szak- szervezetek Országos Tanácsa VIII; teljes ülését, hogy ezt a kérdést úi szemszögből nézze. Nézze úgy. mint legégetőbb kérdésünket, mint előrehaladásunk döntő láncszemét; Meg vagyok győződve, hogy ha egy ilyen fontos testület. amelynek résztvevői közvetlenül a termelés frontján dolgoznak, ezt megérti, tud változást is hozni. Sokat várunk ezen a területen is a szak- szervezetek munkájától. Egyetértek azzal, hogy az ipar feladatait csak akkor lehet megoldani. ha a munkás-egészségügyi intézkedéseket, a szociális ügyeket, a balesetelhárítás, a szabadságok, a munkásüdültetés kérdéseit szakadatlanul szemelőtt tartjuk. Minél több figyelmet fordítunk a szociális és munkavédelmi kérdésekre, annál könnyebben oldhatjuk meg termelési feladatainkat — beleértve a műszaki elmaradás behozását. Márpedig semmi okunk sincs az elmaradásra! A mi technikai értelmiségünk nem rosszabb, mint a tőkéseké. s mint a többi népi demokra tikus államé. A mi munkásosztályunk szaktudása nem rosszabb, sőt egyben-másban jobb. mint az újabban iparosodó országoké. Minden lehetőségünk meg van tehát arra. hogy ezt a nagy íelaua- tot megoldjuk, de csak akkor, ha a gazdasági vezetőink — miniszterektől a művezetőkig és természetesen a párt és szakszervezeti vezetőink is megértik, hogy itt nem egyszerűen az eddigi munkának, az eddigi munkaversenyntk. munka- módszer átadásának a folytatásáról van szó. hanem komoly fordulatra van szükség! Valahogyan fel kell ébrednünk abból . a kényelmességből, amelyhez az elmúlt tíz esztendő alatt hozzászoktunk. Egyébként nem akartam az elvtársakat zavarni (Derültség). de minthogy láttam, hogv ez a kérdés háttérbe szorult, kérem, hogy ebben a szellemben szóljanak hozzá és a határozati javaslatot is alakítsuk át ebben a szellemben. Az olyan alacsony előirányzat, mint a termelés ezévre tervezett hat százalékos növekedése, amely a korábbi évek fejlődéséhez képest — mondjuk meg — kevés, amely alacsonyabb, mint bármely más népi demokratikus ország előirányzata. szintén egyik mutatója e bajnak, iparunk elmaradottságának; Ezt kell most minden erővel behoznunk és megmondom, hogy be is^ fogjuk hozni! A Párt nem fog addig nyugodni és nem hagyja megnyugodni iparunk vezetőit és hozzáteszem, a szakszervezeti vezetőket sem, (Hosszantartó lelkes taps), míg ezt a kérdést közös erővel meg nem oldjuk — és meg fogjuk oldani! (Hosszantartó, lelkes taps. amely ütemessé válik.) (MTI). la után . . . £ íz évvel ezelőtt Jászladanyon is' hozzáfogtak a dolgozó parasztok a földművesszöveitkezet megalakításához. Paróczai Mihály, Trengyel Mihály, Cseh Mihály. Muhi Ferenc. Székely Mihály. Tánczos Lajos és még többen mintegy 25- en — hivták életre a földműves- szövetkezetét. Nagy nehézségekkel iárt ez akkor. De az alapítók semmi nehézségtől nem riadtak vissza, hogy a földművesszövetkezet megalakulhasson. Az első időkben a főcél az áruellátás megszervezése volt. Sokáig a hónuk alatt, vagy a hátukon hozták az árut. hogy a dolgozók igényeit kielégíthessék. Autóról szó sem lehetett, még lovaskocsi sem állt rendelkezésre. A huszonöt tagból a múlt év végére 2.098 tag lett. a forgalom is hatalmas fejlődést ért el. Míg 1950- ben az évi pénzforgalom alig haladta meg a négy millió forintot. 1955-ben majdnem harminc millió forintra emelkedett. Ezelőtt 10 évvel csak egy boltja volt a szövetkezetnek. napjainkban 8 vegyes. — 1 cipőbolt. 1 áruház. 3 vendéglő. 1 cukrászda. 3 élelmiszerbolt., s ezenkívül tüzelő- és építőanyag telep áll a vásárlók rendelkezésére. 1954-ben hizlaldát is építettünk, hogy a község dolgozóinak az igényét húsáruból is kielégíthessük. A múlt évben 260 darab hízót vágtunk le a lakosság ellátására. Mindezek az eredmények azt igazolják, hogy az alapító tagok áldozatos munkája nem volt hiába való. Dicséret illeti szövetkezetünk vezetőségét. tagjait és dolgozóit, akik fáradságot nem ismerve kiveszik részüket a munkából. Ezt igazolja az, hogy 1955. évi IV. negyedévi kiskereskedelmi tervünket 110. a vendéglátóipari tervünket 107. fel- vásárlási tervünket pedig 139 százalékra teljesítettük. Nem maradtunk le a tömegszer- vezési munkával sem. Szép eredményeket értünk el a tagszervezés terén: előirányzatunknak 231 százalékra tettünk eleget. Dicséretet érdemel ebben a munkában Katona Istvánná. Rimóezi Miklósné. Horváth Ernő. Major János, akik járási központunktól jutalmat is kaptak. Dolgozóink a földművesszövetkezet 10 éves fennállásának évfordulójára felajánlást tettek. Vállalták, hogy az 1956. évi I. negyedévi tervet túlteljesítik. Vállalták azt is. hogy a tömegszervezeti munkában is élenjárnak s igyekeznek minél több dolgozó parasztot beszervezni a földművesszövetkezetbe. A szabadfelvásárló 25. Rimóezi Miklósné 20. Danajka Mária adminisztrátor 10 tag beszervezését vállalta. Az igazgatósági és felüg.velőbi- zottsági tagok közül Remecz Bol- dizsárné. Pomázi Béla. Meggyes Antal, Antal Mátyásné és Kiss Izi- derné érdemel különösen dicséretet. Jó munkájuk nagyban hozzásegítette a szövetkezetét az eddigi eredmények eléréséhez. Jelenleg közel száz dolgozója van szövetkezetünknek. Mindannyian azon fáradoznak. hogy a község dolgozóinak egyre növekvő igényeit a legmesz- szebbmenőkig kielégítsék. Kiss Miklós ügyvezető Jászlad ány. B’öldművesszövetkezet
