Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-19 / 16. szám
1956, január 19, SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Öcsödi látogatók a mesterszállási Úttörő TSZ-ben Akik a párt hívó szavára falura mentek Vasárnap történt, hogy vendégek érkeztek Öcsödről a mesterszállási Úttörő TSZ-be. Azok a dolgozó parasztok jöttek el, akik a múlt év őszén termelőszövetkezetet, vagy termelőszövetkezeti csoportot alakítottak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szomszéd község ötesztendős közös gazdasága milyen eredményeket ért el fennállása óta. A szívélyes fogadtatás után Szűcs Kálmán elvtál«, a vendéglátó termelőszövetkezet elnöke ismertette az Úttörő TSZ történetét. A többi között elmondotta, hogy jelenleg ötmillió a szövetkezet vagyona. Ezt az anyagi bázist öt esztendő alatt hozta össze a tagság szorgalma a párt és a kormány segítségével. Kezdetben úgyszólván semmijük sem volt a szorgalmon és az akaraton kívül, ma pedig 150 szarvasmarhát, 395 sertést és fél-: ezer szárnyasjószágot vallhatnak a magukénak. A múlt év őszére helyreállt a szövetkezet rentabilitása, kiegyenlítették az állam és a gépállomás iránti tartozásukat és a munkaegységekre járó összeg kifizetése után több mint 60 000 forint maradt a szövetkezet kasszájában. Az elnök beszámolója után számos kérdést intéztek a vendégek a vezetőséghez. A többi között azt is megérdeklődték, hogy miként áll a szövetkezet a rizstermeléssel. A válaszban rámutatott az elnök, hogy a rizs a múlt esztendőben ugyan országosan kevesebb termést hozott a vártnál a balszerencsés időjárás miatt, de ennek ellenére is az Úttörő néhány kiló híján tíz mázsát takarított be holdanként. Szűcs elvtárs hangsúlyozta: amiatt, hogy tavaly félsikerrel járt a rizs- termelés, nem szabad lemondani a további törekvésekről, hiszen a rég meghonosodott növényekre is járt már rossz időjárás, mint például a gabonára az aszály, mégsem mondhattunk le ezek termeléséről. A következő évek aztán meghozták a kárpótlást. így van ez a rizzsel is. Mivel töltik a téli napokat a turkevei Vörös Csillag TSZ tagjai? Hyen hatalmas —■ 10 000 holdas termelőszövetkezetben a négy bognárnak akad éppen elég dolga. A tél folyamán Írót repcecsámesz kocsit csinálunk. Ezek öt méter hosz- szú és négy méter széles lapos kocsik. Boglyák szállítására alkalmasak. Nagy szükség van rájuk 118 hold repcénk van. Ez már július hónapban jövedelmez a szövetkezetnek; Fontos tehát, hogy megakadályozzuk a repce mag elhullását; Reméljük, hogy az 1956-os évben szövetkezetünk jobban gondoskodik majd a bognárok faanyaggal történő ellátásáról is, -mint az elmúlt évben. De nemcsak a bognárok nem tétlenkednek, akad munka az állatgondozók számára is a 180 darab tehén körül. A takarmányelőkószí- tés sok embert foglalkoztat, úgyszintén a háromezer körüld sertésállomány is. A növénytermesztő brigád is készülődik, hogy a tavaszi munkák megkezdéséhez mindent előkészítsen , Csóró Géza levelező, Turkeve. A mezőtúri tanyavilágban száznegyven ismeretterjesztő előadást tartanak és ölven kiállítást rendeznek az idén A mezőtúri kultúrotthon hosszú évek óta eredményes munkát végez a falu dolgozóinak nevelése érdeliében. Számos nagyszerű eredmény után most újabb kezdeményezés született: a kultúrotthon vezetősége valamennyi tcmyaközponti iskola pedagógusával szociális la szerződést kötött annak érdekében, hogy a kültelki, sok esetben a várostól 14—16 km-re élő dolgozó parasztokhoz • könnyebben eljussanak a kultúra vívmányai,; A tcmyaközponti iskolák pedagógusai kötelezték magukat, hogy 140 ismeretterjesztő előadást tartanak a tudomány, a művészet, az irodalom világából. Emellett 50 kiállítást rendeznek a Magyar— Szovjet Társaság mezőtúri szervezetének segítségével. Ezek a kiállítások a Szovjetunió életével, a kolhoz- parasztság eredményeivel, munkájával, a Szovjetunió tájaival, városaival és a kommunizmus nagy épít- kezéseivel ismertetik meg a tanyavilág dolgozóit. Ezekre a kiállításokra igen nagy szülcség van, mert a kültelkekről szinte lehetetlen bejárni a mozikba, és mivel villany sincs, rádión keresztül sem hallgathatják meg a Szovjetunióról szóló híreket, A mezőtúri kultúrotthon e nagyszerű kezdeményezése ken moly alapokra épül: a kulturotthont szeretik Mezőtúr dolgozói és valamennyi rendezvényére szorgalmasan eljárnak. A kultúra nagy térhódítását bizonyítja ebben a termelőszövetkezeti tárosban, hogy csupán az elmúlt esztendőben 105 000 látogató fordult meg a kul- tur ott honban. Óriási szám ez, ha tudjuk, hogy Mezőtúron összesen 25 ezer ember él. Minden előadást telt ház előtt tartanak meg. Különösen a kultúrotthon színjátszóinak van nagy sikerük, akik egy-egy darabot négy- szer-ötször, sőt ennél is többször adnak elő. A színjátszás a tanyavilágban is egyre nagyobb teret hódit. A kultúrotthon színjátszói patronálják, a ta nyavilág műkedvelőit, akik a köztük élő pedagógusok vezetésével tanulják műsoraikat. A kultúrotthon rendszeres segítséget nyújt ehhez. Nagy sikere van a műsor-tanácsadónak, amely piaci napatkon működik, mivel akkor jönnek be a városba legtöbben a tanyákról. Az Úttörő TSZ nem mond le termesztéséről, sőt a hatvanholdas rizstelepel száztíz holdra növeli. Voltak, akik az állattenyésztés iránt érdeklődtek. A válaszból megtudhatták, hogy a szövetkezetben nagyszerű sertéstelep van és a tehenészet is egyre biztatóbban fejlődik; A szövetkezet vezetői nem törekedtek arra, hogy rózsás színeket fessenek az állapotokról, őszintén feltárták a hiányosságokat is, hogy azokat el tudja kerülni a fiatal öcsödi termelőszövetkezet tagsága. A tejtermelés például a kezdeti években nagyon alacsony volt s emiatt hátralékba került az Úttörő. Jelenleg 8 liter a íejési átlag Még ez is kevés, de elegendő volt aho- hoz, hogy a tsz rendezze beadási kötelezettségét. Ez sikerült, sőt már azt is megtehették, hogy a múlt év két utolsó hónapjában szabadon értékesítettek tejet. A hozam további növelését a megfelelő takarmányalap biztosításával akarják megvalósítani. Ezidáig kevés volt a dústápértékű szálastakarmány. Úgy akarnak ezen változtatni, hogy a földterület jelenlegi öt százaléka helyett a szántó húsz százalékán termelnek takarmányiéleségeket, elsősorban lucernát; Ilymódon elérik, hogy ebben az évben rohamosan fog növekedni a tejhozam a nyár derekától; Többen kíváncsiak voltak arra, hogy biztosítva van-e az Úttörő TSZ tagsága számára a szórakozási, művelődési lehetőség. Az elnök erre elmondta, hogy két kultúrterme van a szövetkezetnek s ezekben mindig tartanak rendezvényeket; Legutóbb például jólsikerült szüveszteri mulatságot rendeztek kultúrműsorral egybekötve. A beszámoló és az ezt követő beszélgetés után a vendégek megtekintették a gazdaság állattenyésztő részlegét. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a hatvanférőhelyes istállóról (a szövetkezet építette saját erőből) és a tehenek tisztaságáról. Megcsodálták a Cukor nevű tehenet, amely 18 liter tejet ad naponta. A sertéstelep ugyancsak megnyerte a látogatók tetszését. Meggyőződhettek afelől, hogy az elnök beszámolója az utolsó szóig fedi a valóságot. Dorogi Benjamin az újonnan alakult öcsödi József Attila I. típusú termelőszövetkezeti csoport vezetőségi tagja elmondta, hogy nekik is érdemes lenne közös állatállományt tartani. Ebből ugyanis kétszeres haszon származna. Egyrészt hamarabb hozzászoknának a tagok a közös gazdálkodás fejlettebb formájához s ezáltal könnyebb lenne az átmenet, másrészt a jövedelem is tetemesen megnövekedne; A gazdaságban tett séta után közös ebéden vettek részt a vendégek és a vendéglátók. Eközben meleg baráti kapcsolatok alakultak ki és arról beszéltek az öcsödiek, hogy sokat tanultak. Mindaz, amit itt láttak — mondották — nagy hasznukra válik saját termelőszövetkezetük fejlesztésében; BARTÓK SÁNDOR elvtárs a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Most Csépán segíti a szövetkezeti mozgalom fejlesztését, megszilárdítását. VINCZE JÓZSEF elvtárs a Honvédelmi Minisztériumból jött, hogy Törökszentmiklósim hasznosítsa tudását a dolgozó parasztság felemelkedésének érdekéi bpn* „Örülünk a szovjet nép sikereinek — A szolnoki épitömunkások röpgyülése — A megyei épitővállalat legnagyobb munkahelyén, az l-es fö- építésvezetőséghez tartozó piactéri lakásépítkezésen, munkaidő után röpgyülést tartottak a dolgozók és megvitatták az SZKP XX. kongresszusának irányelveit. Az elhangzott felszólalások alapján a következőkben' foglalták össze véleményüket. Mi épitömunkások, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának irányelveit olvasva, örömmel és lelkesedéssel értesültünk arról, hogy a szovjetország a kommunizmust építő nagy tervek megvalósításába kezd. Ez tovább fokozza az ország erejét, a dolgozók jólétét. A nemzeti jövedelemből egyre nagyobb rész jut a munkásosztálynak. a kolhozparasztságnak; a hatodik ötéves tervben nagyobb, mint az előzőben. Az irányelvek szerint a nemzeti jövedelmet 60 százalékkal, a dolgozók reálbérét, mintegy 30 százalékkal kívánják emelni. Ha a sajtón keresztül közölt adatok szerint összehasonlítjuk ezt az imperialista államok, az USA dolgozóinak nemzeti jövedelemből való részesedésével, azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az Egyesült Államokban egyre fokozz zák a háborús előkészületeket, no-1 vélik a hadikiadásokat s mindennek terheit a dolgozókra hárítva^ a nemzeti jövedelemből egyre heveseidbe t juttatnak a munkásnak, a dolgozóknak. Nagy összegeket fordítanak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen bérelt dlverzán-t sok pénzelésére s egyre csökkentik a dolgozók bérét. — Mi, építőmunkásók boldogok vagyunk, hogy hazánknak olyan barátja, szövetségese van, mint a Szovjetunió, mely a békés cgyütU élés politikáját folytatja s olyan hatalmas béketervekre, építésre készül, mint amelyeket a XX. kongresszus irányelveiben megjelöl. Állandóan figyelemmel kisérjük majd a kongresszus anyagát és munkánkat igyekszünk úgy elvégezni, hogy hazánkban minél előbb fel tudjuk építeni a szocialista társadalmat. Elhatároztuk továbbá, hogy minden alkalommal ebédidő alatt a munkahely hangoshíradóján keresztül fogjuk ismertetni a kongresszus anyagát s lehetővé tesszük, hogy minden dolgozóhoz eljusson az SZKP szava, mindenki ismerje, milyen célokat tűzött maga elé a szovjet nép, Tarjáni József főépítésvezető iminmwtm öt felejthetetlen napot töltöttem Budapesten a vasgyűjtésben elért eredményemért. A Könnyűipari Minisztérium látta vendégül a vasgyűjtésben kitűnt száz úttörőt. Voltunk az Országházban, a Petőfi Színházban megnéztük a Kard és kocka című színdarabot; Jártunk a Budafoki Kartonlemezgyárban is. Sok szép emlékkel gazdagodva tértünk haza, s úgy folytatjuk munkánkat, hogy mind a tanulásban, mind a vasgyűjtésben fokozzuk Földes Béla, a Kunhegyes! Gépállomás párttitkára felvezetett az emeletre, a pártirodába. Kellemes meleg fogadott bennünket: Lassan, lopva közelített az este; A szobában már félhomály ömlött szét; Nem gyújtottunk lámpát, eszünkbe se jutott. így jobb, meghittebb. A puha félhomályban elevenebben szövődnek a múlt kellemes, kellemetlen, küzdelmes és eredményektől boldog emlékei; Már találkozásunk első pillanatában feltűnt a szeme. Ma sem tudom megmondani pontosan, milyen színű, de annyi emberség, annyi megértés, szeretet sugárzik belőle, hogy önkénytelenül is egy fokkal őszintébb, bensőségesebb hangot használ, aki vele beszél; Elfelejtettem az előre elkészített kérdéseket s ezzel kezdtem: — Szívesen jött vidékre? ?' Elmosolyodott; — Régen történt már, évekkel előbb. Váratlanul ért. A Rákosi Müvekben dolgoztam mint raktár- vezető; Jó állás. Szép lakásunk volt, szerettem Pestet, a színházak, hangversenytermek városát, lüktető kulturális életét. El se tudtam képzelni, mit csinálok majd falun. Arra kezdróm hivatkozni, hogy a feleségem átképzős éppen most Kőbányán:;; és:;: és.;, magam is éreztem, hogy ez csak kibúvó. Szőke elvtárs, a miniszterhelyettes mosolygott i6 rajta s én restelkedtem;-S a felesége? A gépállomás párttitkára — Neki, érdekes, semmi kifogása nem volt ellene; Szeretette], gyengédséggel beszél feleségéről. Mennyit tud segíteni egy odaadó, szorgalmas asz- szony. Mennyire segítője lehet férje munkájának! — És milyen volt a megérkezés, hogyan fogadták? — A fogadtatásban nem volt hiba; — Hanem miben? — Abban, hogy Pesten egészen másként képzelik az emberek a falusi életet, pártmunkát. Először a járási pártbizottságon dolgoztam; Mindjárt az első időkben kiküldtek Tiszaburára, hogy segítsek a tsz- eknek. Emlékszem, akkor fejezték be az aratást s kezdték a eséplést; Én bizony nem értettem semmihez; Szerencsére a községi párttitkár elvtársnő sok mindent megmagyarázott. Először bizony csak a munkaszervezésben tudtam segíteni. Összeszedtem minden erőmet, hogy mielőbb megismerkedjem a falusi élet kérdéseivel. Annyira lefoglalt, hogy szinte észre sem vettem, hogy már nem vagyok Pesten. Egyedül csak az zavart ebben az időben, hogy nem jöhetett le a feleségein. Két hónap múlva ez is megoldódott. Kaptam lakást és ő jött, amilyen gyorsan csali tudott. Érdekes történetet hallottam Földes elvtársról; Nem sokkal azután, hogy megérkezett, egy gyűlésen több dolgozó paraszt — részint joggal, jobbára azonban a kulákok uszítására — felzúdult a község jelenlévő néhány vezetője ellen. A vezetők nem tudván hirtelen mit tenni, elhagyták az üléstermet; Csupán Földes elvtárs maradt ott; Hogy kihívják a felizgatott emberek közül, akik egyike már görbebottal hadonászott az orra előtt, bekiáltottak neki, hogy telefonhoz kérik; Földes elvtárs megértette, hogy ez csak ürügy, s azt mondotta: — Hadd kérjenek, most ez a fontosabb. Itt félreértések, tisztázatlan kérdések merültek fel. Ezt meg kell beszélni.A zúgolódók hökkenten néztek rá. Ki ez az ember, aki előbb- revalónak tekinti a „kérdések tisztázását” saját épségénél is?! Nyugodtan leültek s éjfélkor megnyugodva és szégyenkezéssel mentek haza: Földes elvtárs 1954 októberében került a kunhegyesl Gépállomásra. Akkor már vérévé vált a „vidéki pártmunka”. Nagy lendülettel látott neki a rendteremtésnek. Kevés volt a párttag, s rossz volt a megoszlásuk. Akadt olyan brigád, amelyben egyetlen párttag sem dolgozott, A pártoktatás is nagyon gyengén állt; Földes eivtáns októberben került oda; Ebben a hónapban már jelentkezett egy elvtárs tagjelöltnek, a következő hónapban már négy; A brigádok összetételén is változtattak. Kulturcsoport is született. Az addig elhanyagolt DISZ- szervezet helyiséget kapott. Ma rádió, gramofon, sakk, asztali- tenisz áll a fiatalok rendelkezésére. Míg tavaly negyvenkilencen vettek részt a pártoktatásban, az idén hetvenkilencen. Most klubestet szerveznek. Legközelebb Pap elvtárs, 1919-es, öreg kommunista beszélget majd a fiatalokkal a régi időkről; A vezetőség és a traktorosok viszonya is megváltozott. Emberségesebb a hang mindkét részről. Nem ritkaság az olyan eset, mint Szabó Györgyé, aki bizony a legkomolytalanabb traktorosok között volt, az idén pedig 145 százalékra teljesítette a tervét, s jövőre felelős vezető lesz. Mindezek mögött megtalálni Földes elvtárs fáradságot nem ismerő, töretlen akaratú lelkes munkáját. Mégis, ha faggatom, kitér a kérdés elől. Úgy érzi, semmit sem ért volna a munkája, ha egyedül van, ha nincsenek segítőtársai. És ebben igaza is van.Késő este, amikor a vasútállomás felé ballagtam, a gépállomás előtt haladtam el. A hatalmas irodaépület aludt, csak- egyetlen ablak szűrt világosságot az éjszaka sűrűjébe, a pártiroda ablaka. A Kunhegyesi Gépállomás párt- titlxúra dolgozott; H. L; I eredményeinket; fBaFi Imre, Szolnok) * A szokásos Szabad Föld Téli Esték keretében jól sikerült Kérdezz- Felelek Estet rendezett a kultúrotthon. A járási tanács több osztályáról és a begyűjtési hivataltól is jelen volt egy-egy elvtárs. Választ adtak a vitás kérdésekre. Sok olyan probléma került felszínre, melyek intézése elősegíti a jobb áruellátást, a méhész-szakkör munkájának javulását, stb. Az egyéni sérelmek, vitás kérdések orvoslása a munkakedv fokozását eredményezi. Az estet filmvetítés zárta be; (Gombos János, Jásztelek.) Öntözéses tanfolyam kezdődött Január 18-tól 28-ig 10 napos öntözéses tanfolyamét rendez a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatósága Karcagon. Az előadásra 30 szakembert hívtak meg azokból a termelőszövetkezetekből, ahol nagyobb területen foglalkoznak rizstermeléssel és öntözéses gazdálkodással. Az öntözéses tanfolyam előadói: Mihályfalvi István, a Kisújszállási öntöző- és Talajjavító Intézet vezetője, Oroszlán István, a Szarvasi Kutató Intézet vezetője és még számos olyan szakembert, akik nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek az öntözéses gazdálkodás terén. A hallgatók megismerkednék az öntöző-telepek építésének általános tudnivalóival, a rizstermelés napi problémáival, a rizsbetegségek leküzdésének eddigi kísérleteivel, valamint a szántóföldi öntözések helyes módszereivel. A tanfolyam tegnap megkezdődött;