Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

1956, január 19, SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Öcsödi látogatók a mesterszállási Úttörő TSZ-ben Akik a párt hívó szavára falura mentek Vasárnap történt, hogy vendégek érkeztek Öcsödről a mesterszállási Úttörő TSZ-be. Azok a dolgozó pa­rasztok jöttek el, akik a múlt év őszén termelőszövetkezetet, vagy termelőszövetkezeti csoportot ala­kítottak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szomszéd község öteszten­dős közös gazdasága milyen ered­ményeket ért el fennállása óta. A szívélyes fogadtatás után Szűcs Kálmán elvtál«, a vendéglátó ter­melőszövetkezet elnöke ismertette az Úttörő TSZ történetét. A többi között elmondotta, hogy jelenleg ötmillió a szövetkezet vagyona. Ezt az anyagi bázist öt esztendő alatt hozta össze a tagság szorgal­ma a párt és a kormány segítsé­gével. Kezdetben úgyszólván sem­mijük sem volt a szorgalmon és az akaraton kívül, ma pedig 150 szarvasmarhát, 395 sertést és fél-: ezer szárnyasjószágot vallhatnak a magukénak. A múlt év őszére hely­reállt a szövetkezet rentabilitása, kiegyenlítették az állam és a gép­állomás iránti tartozásukat és a munkaegységekre járó összeg kifi­zetése után több mint 60 000 forint maradt a szövetkezet kasszájában. Az elnök beszámolója után szá­mos kérdést intéztek a vendégek a vezetőséghez. A többi között azt is megérdeklődték, hogy miként áll a szövetkezet a rizstermeléssel. A vá­laszban rámutatott az elnök, hogy a rizs a múlt esztendőben ugyan országosan kevesebb termést ho­zott a vártnál a balszerencsés idő­járás miatt, de ennek ellenére is az Úttörő néhány kiló híján tíz mázsát takarított be holdanként. Szűcs elvtárs hangsúlyozta: amiatt, hogy tavaly félsikerrel járt a rizs- termelés, nem szabad lemondani a további törekvésekről, hiszen a rég meghonosodott növényekre is járt már rossz időjárás, mint például a gabonára az aszály, mégsem mond­hattunk le ezek termeléséről. A következő évek aztán meghozták a kárpótlást. így van ez a rizzsel is. Mivel töltik a téli napokat a turkevei Vörös Csillag TSZ tagjai? Hyen hatalmas —■ 10 000 holdas termelőszövetkezetben a négy bog­nárnak akad éppen elég dolga. A tél folyamán Írót repcecsámesz ko­csit csinálunk. Ezek öt méter hosz- szú és négy méter széles lapos ko­csik. Boglyák szállítására alkalma­sak. Nagy szükség van rájuk 118 hold repcénk van. Ez már július hónapban jövedelmez a szövetke­zetnek; Fontos tehát, hogy megaka­dályozzuk a repce mag elhullását; Reméljük, hogy az 1956-os évben szövetkezetünk jobban gondoskodik majd a bognárok faanyaggal törté­nő ellátásáról is, -mint az elmúlt év­ben. De nemcsak a bognárok nem tét­lenkednek, akad munka az állat­gondozók számára is a 180 darab tehén körül. A takarmányelőkószí- tés sok embert foglalkoztat, úgy­szintén a háromezer körüld sertés­állomány is. A növénytermesztő brigád is készülődik, hogy a tavaszi munkák megkezdéséhez mindent előkészítsen , Csóró Géza levelező, Turkeve. A mezőtúri tanyavilágban száznegyven ismeretterjesztő előadást tartanak és ölven kiállítást rendeznek az idén A mezőtúri kultúr­otthon hosszú évek óta eredményes munkát végez a falu dolgozói­nak nevelése érdelié­ben. Számos nagyszerű eredmény után most újabb kezdeményezés született: a kultúrott­hon vezetősége vala­mennyi tcmyaközponti iskola pedagógusával szociális la szerződést kötött annak érdeké­ben, hogy a kültelki, sok esetben a várostól 14—16 km-re élő dol­gozó parasztokhoz • könnyebben eljussa­nak a kultúra vívmá­nyai,; A tcmyaközponti is­kolák pedagógusai kö­telezték magukat, hogy 140 ismeretterjesztő előadást tartanak a tu­domány, a művészet, az irodalom világából. Emellett 50 kiállítást rendeznek a Magyar— Szovjet Társaság me­zőtúri szervezetének segítségével. Ezek a kiállítások a Szovjet­unió életével, a kolhoz- parasztság eredményei­vel, munkájával, a Szovjetunió tájaival, városaival és a kom­munizmus nagy épít- kezéseivel ismertetik meg a tanyavilág dol­gozóit. Ezekre a kiállí­tásokra igen nagy szülcség van, mert a kültelkekről szinte le­hetetlen bejárni a mo­zikba, és mivel villany sincs, rádión keresztül sem hallgathatják meg a Szovjetunióról szóló híreket, A mezőtúri kultúr­otthon e nagyszerű kezdeményezése ken moly alapokra épül: a kulturotthont szeretik Mezőtúr dolgozói és va­lamennyi rendezvényé­re szorgalmasan eljár­nak. A kultúra nagy térhódítását bizonyítja ebben a termelőszövet­kezeti tárosban, hogy csupán az elmúlt esz­tendőben 105 000 láto­gató fordult meg a kul- tur ott honban. Óriási szám ez, ha tudjuk, hogy Mezőtúron össze­sen 25 ezer ember él. Minden előadást telt ház előtt tartanak meg. Különösen a kultúrott­hon színjátszóinak van nagy sikerük, akik egy-egy darabot négy- szer-ötször, sőt ennél is többször adnak elő. A színjátszás a ta­nyavilágban is egyre nagyobb teret hódit. A kultúrotthon színját­szói patronálják, a ta nyavilág műkedvelőit, akik a köztük élő pe­dagógusok vezetésével tanulják műsoraikat. A kultúrotthon rendsze­res segítséget nyújt eh­hez. Nagy sikere van a műsor-tanácsadónak, amely piaci napatkon működik, mivel akkor jönnek be a városba legtöbben a tanyákról. Az Úttörő TSZ nem mond le ter­mesztéséről, sőt a hatvanholdas rizstelepel száztíz holdra növeli. Voltak, akik az állattenyésztés iránt érdeklődtek. A válaszból megtudhatták, hogy a szövetkezet­ben nagyszerű sertéstelep van és a tehenészet is egyre biztatóbban fej­lődik; A szövetkezet vezetői nem töre­kedtek arra, hogy rózsás színeket fessenek az állapotokról, őszintén feltárták a hiányosságokat is, hogy azokat el tudja kerülni a fiatal öcsödi termelőszövetkezet tagsága. A tejtermelés például a kezdeti években nagyon alacsony volt s emiatt hátralékba került az Úttörő. Jelenleg 8 liter a íejési átlag Még ez is kevés, de elegendő volt aho- hoz, hogy a tsz rendezze beadási kötelezettségét. Ez sikerült, sőt már azt is megtehették, hogy a múlt év két utolsó hónapjában sza­badon értékesítettek tejet. A ho­zam további növelését a megfelelő takarmányalap biztosításával akar­ják megvalósítani. Ezidáig kevés volt a dústápértékű szálastakar­mány. Úgy akarnak ezen változ­tatni, hogy a földterület jelenlegi öt százaléka helyett a szántó húsz százalékán termelnek takarmányiéleségeket, elsősorban lucernát; Ilymódon el­érik, hogy ebben az évben roha­mosan fog növekedni a tejhozam a nyár derekától; Többen kíváncsiak voltak arra, hogy biztosítva van-e az Úttörő TSZ tagsága számára a szórako­zási, művelődési lehetőség. Az el­nök erre elmondta, hogy két kul­túrterme van a szövetkezetnek s ezekben mindig tartanak rendez­vényeket; Legutóbb például jólsi­került szüveszteri mulatságot ren­deztek kultúrműsorral egybekötve. A beszámoló és az ezt követő be­szélgetés után a vendégek megte­kintették a gazdaság állattenyésztő részlegét. Nagy elismeréssel nyilat­koztak a hatvanférőhelyes istálló­ról (a szövetkezet építette saját erőből) és a tehenek tisztaságáról. Megcsodálták a Cukor nevű tehe­net, amely 18 liter tejet ad napon­ta. A sertéstelep ugyancsak meg­nyerte a látogatók tetszését. Meg­győződhettek afelől, hogy az elnök beszámolója az utolsó szóig fedi a valóságot. Dorogi Benjamin az újon­nan alakult öcsödi József Attila I. típusú termelőszövetkezeti csoport vezetőségi tagja elmondta, hogy nekik is érdemes lenne közös állatállományt tartani. Ebből ugyanis kétszeres haszon származna. Egyrészt hamarabb hozzászoknának a tagok a közös gazdálkodás fejlettebb formájához s ezáltal könnyebb lenne az átme­net, másrészt a jövedelem is tete­mesen megnövekedne; A gazdaságban tett séta után kö­zös ebéden vettek részt a vendégek és a vendéglátók. Eközben meleg baráti kapcsolatok alakultak ki és arról beszéltek az öcsödiek, hogy sokat tanultak. Mindaz, amit itt láttak — mondották — nagy hasz­nukra válik saját termelőszövetke­zetük fejlesztésében; BARTÓK SÁNDOR elvtárs a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Most Csépán segíti a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztését, megszilárdítását. VINCZE JÓZSEF elvtárs a Honvédelmi Minisztérium­ból jött, hogy Törökszentmiklósim hasznosítsa tudását a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének érdekéi bpn* „Örülünk a szovjet nép sikereinek — A szolnoki épitömunkások röpgyülése — A megyei épitővállalat legna­gyobb munkahelyén, az l-es fö- építésvezetőséghez tartozó piactéri lakásépítkezésen, munkaidő után röpgyülést tartottak a dolgozók és megvitatták az SZKP XX. kong­resszusának irányelveit. Az elhang­zott felszólalások alapján a követ­kezőkben' foglalták össze vélemé­nyüket. Mi épitömunkások, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának irányelveit olvasva, öröm­mel és lelkesedéssel értesültünk ar­ról, hogy a szovjetország a kommu­nizmust építő nagy tervek megvaló­sításába kezd. Ez tovább fokozza az ország erejét, a dolgozók jólétét. A nemzeti jövedelemből egyre na­gyobb rész jut a munkásosztály­nak. a kolhozparasztságnak; a ha­todik ötéves tervben nagyobb, mint az előzőben. Az irányelvek szerint a nemzeti jövedelmet 60 százalékkal, a dolgozók reálbérét, mintegy 30 százalékkal kívánják emelni. Ha a sajtón keresztül kö­zölt adatok szerint összehasonlítjuk ezt az imperialista államok, az USA dolgozóinak nemzeti jövedelemből való részesedésével, azt a követ­keztetést tudjuk levonni, hogy az Egyesült Államokban egyre fokozz zák a háborús előkészületeket, no-1 vélik a hadikiadásokat s minden­nek terheit a dolgozókra hárítva^ a nemzeti jövedelemből egyre heve­seidbe t juttatnak a munkásnak, a dolgozóknak. Nagy összegeket for­dítanak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen bérelt dlverzán-t sok pénzelésére s egyre csökkentik a dolgozók bérét. — Mi, építőmunkásók boldogok vagyunk, hogy hazánknak olyan barátja, szövetségese van, mint a Szovjetunió, mely a békés cgyütU élés politikáját folytatja s olyan ha­talmas béketervekre, építésre ké­szül, mint amelyeket a XX. kong­resszus irányelveiben megjelöl. Ál­landóan figyelemmel kisérjük majd a kongresszus anyagát és munkán­kat igyekszünk úgy elvégezni, hogy hazánkban minél előbb fel tudjuk építeni a szocialista társadalmat. Elhatároztuk továbbá, hogy min­den alkalommal ebédidő alatt a munkahely hangoshíradóján ke­resztül fogjuk ismertetni a kong­resszus anyagát s lehetővé tesszük, hogy minden dolgozóhoz eljusson az SZKP szava, mindenki ismerje, milyen célokat tűzött maga elé a szovjet nép, Tarjáni József főépítésvezető iminmwtm öt felejthetetlen napot töltöttem Budapesten a vasgyűjtésben elért eredményemért. A Könnyűipari Minisztérium látta vendégül a vas­gyűjtésben kitűnt száz úttörőt. Voltunk az Országházban, a Petőfi Színházban megnéztük a Kard és kocka című színdarabot; Jártunk a Budafoki Kartonlemezgyárban is. Sok szép emlékkel gazdagodva tér­tünk haza, s úgy folytatjuk mun­kánkat, hogy mind a tanulásban, mind a vasgyűjtésben fokozzuk Földes Béla, a Kunhegyes! Gépállomás párttitkára felvezetett az emeletre, a pártirodába. Kelle­mes meleg fogadott bennünket: Lassan, lopva közelített az este; A szobában már félhomály ömlött szét; Nem gyújtottunk lámpát, eszünkbe se jutott. így jobb, meg­hittebb. A puha félhomályban ele­venebben szövődnek a múlt kelle­mes, kellemetlen, küzdelmes és eredményektől boldog emlékei; Már találkozásunk első pillana­tában feltűnt a szeme. Ma sem tudom megmondani pontosan, mi­lyen színű, de annyi emberség, annyi megértés, szeretet sugárzik belőle, hogy önkénytelenül is egy fokkal őszintébb, bensőségesebb hangot használ, aki vele beszél; Elfelejtettem az előre elkészített kérdéseket s ezzel kezdtem: — Szívesen jött vidékre? ?' Elmosolyodott; — Régen történt már, évekkel előbb. Váratlanul ért. A Rákosi Müvekben dolgoztam mint raktár- vezető; Jó állás. Szép lakásunk volt, szerettem Pestet, a színházak, hangversenytermek városát, lüktető kulturális életét. El se tudtam kép­zelni, mit csinálok majd falun. Ar­ra kezdróm hivatkozni, hogy a fe­leségem átképzős éppen most Kő­bányán:;; és:;: és.;, magam is éreztem, hogy ez csak kibúvó. Sző­ke elvtárs, a miniszterhelyettes mosolygott i6 rajta s én restelked­tem;-S a felesége? A gépállomás párttitkára — Neki, érdekes, semmi kifogása nem volt ellene; Szeretette], gyengédséggel be­szél feleségéről. Mennyit tud segí­teni egy odaadó, szorgalmas asz- szony. Mennyire segítője lehet fér­je munkájának! — És milyen volt a megérkezés, hogyan fogadták? — A fogadtatásban nem volt hiba; — Hanem miben? — Abban, hogy Pesten egészen másként képzelik az emberek a falusi életet, pártmunkát. Először a járási pártbizottságon dolgoztam; Mindjárt az első időkben kiküldtek Tiszaburára, hogy segítsek a tsz- eknek. Emlékszem, akkor fejezték be az aratást s kezdték a eséplést; Én bizony nem értettem semmi­hez; Szerencsére a községi párttit­kár elvtársnő sok mindent megma­gyarázott. Először bizony csak a munkaszervezésben tudtam segí­teni. Összeszedtem minden erőmet, hogy mielőbb megismerkedjem a falusi élet kérdéseivel. Annyira le­foglalt, hogy szinte észre sem vet­tem, hogy már nem vagyok Pesten. Egyedül csak az zavart ebben az időben, hogy nem jöhetett le a fe­leségein. Két hónap múlva ez is megoldódott. Kaptam lakást és ő jött, amilyen gyorsan csali tudott. Érdekes történetet hallottam Föl­des elvtársról; Nem sokkal azután, hogy megérkezett, egy gyűlésen több dolgozó paraszt — részint jog­gal, jobbára azonban a kulákok uszítására — felzúdult a község jelenlévő néhány vezetője ellen. A vezetők nem tudván hirtelen mit tenni, elhagyták az üléstermet; Csupán Földes elvtárs maradt ott; Hogy kihívják a felizgatott embe­rek közül, akik egyike már görbe­bottal hadonászott az orra előtt, bekiáltottak neki, hogy telefonhoz kérik; Földes elvtárs megértette, hogy ez csak ürügy, s azt mon­dotta: — Hadd kérjenek, most ez a fon­tosabb. Itt félreértések, tisztázat­lan kérdések merültek fel. Ezt meg kell beszélni.­A zúgolódók hökkenten néz­tek rá. Ki ez az ember, aki előbb- revalónak tekinti a „kérdések tisz­tázását” saját épségénél is?! Nyu­godtan leültek s éjfélkor megnyu­godva és szégyenkezéssel mentek haza: Földes elvtárs 1954 októberében került a kunhegyesl Gépállomásra. Akkor már vérévé vált a „vidéki pártmunka”. Nagy lendülettel lá­tott neki a rendteremtésnek. Kevés volt a párttag, s rossz volt a meg­oszlásuk. Akadt olyan brigád, amelyben egyetlen párttag sem dolgozott, A pártoktatás is nagyon gyengén állt; Földes eivtáns októberben ke­rült oda; Ebben a hónapban már jelentkezett egy elvtárs tagjelölt­nek, a következő hónapban már négy; A brigádok összetételén is változtattak. Kulturcsoport is szü­letett. Az addig elhanyagolt DISZ- szervezet helyiséget kapott. Ma rádió, gramofon, sakk, asztali- tenisz áll a fiatalok rendelkezésére. Míg tavaly negyvenkilencen vet­tek részt a pártoktatásban, az idén hetvenkilencen. Most klubestet szerveznek. Legközelebb Pap elv­társ, 1919-es, öreg kommunista be­szélget majd a fiatalokkal a régi időkről; A vezetőség és a traktorosok vi­szonya is megváltozott. Embersé­gesebb a hang mindkét részről. Nem ritkaság az olyan eset, mint Szabó Györgyé, aki bizony a legko­molytalanabb traktorosok között volt, az idén pedig 145 százalékra teljesítette a tervét, s jövőre fele­lős vezető lesz. Mindezek mögött megtalálni Földes elvtárs fáradságot nem is­merő, töretlen akaratú lelkes mun­káját. Mégis, ha faggatom, kitér a kérdés elől. Úgy érzi, semmit sem ért volna a munkája, ha egyedül van, ha nincsenek segítőtársai. És ebben igaza is van.­Késő este, amikor a vasútállo­más felé ballagtam, a gépállomás előtt haladtam el. A hatalmas iro­daépület aludt, csak- egyetlen ablak szűrt világosságot az éjszaka sűrű­jébe, a pártiroda ablaka. A Kunhegyesi Gépállomás párt- titlxúra dolgozott; H. L; I eredményeinket; fBaFi Imre, Szol­nok) * A szokásos Szabad Föld Téli Es­ték keretében jól sikerült Kérdezz- Felelek Estet rendezett a kultúr­otthon. A járási tanács több osz­tályáról és a begyűjtési hivataltól is jelen volt egy-egy elvtárs. Vá­laszt adtak a vitás kérdésekre. Sok olyan probléma került felszínre, melyek intézése elősegíti a jobb áruellátást, a méhész-szakkör munkájának javulását, stb. Az egyéni sérelmek, vitás kérdések orvoslása a munkakedv fokozását eredményezi. Az estet filmvetítés zárta be; (Gombos János, Jászte­lek.) Öntözéses tanfolyam kezdődött Január 18-tól 28-ig 10 napos ön­tözéses tanfolyamét rendez a Me­gyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatósága Karcagon. Az elő­adásra 30 szakembert hívtak meg azokból a termelőszövetkezetekből, ahol nagyobb területen foglalkoz­nak rizstermeléssel és öntözéses gazdálkodással. Az öntözéses tan­folyam előadói: Mihályfalvi István, a Kisújszállási öntöző- és Talaj­javító Intézet vezetője, Oroszlán István, a Szarvasi Kutató Intézet vezetője és még számos olyan szak­embert, akik nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek az ön­tözéses gazdálkodás terén. A hallgatók megismerkednék az öntöző-telepek építésének általános tudnivalóival, a rizstermelés napi problémáival, a rizsbetegségek le­küzdésének eddigi kísérleteivel, valamint a szántóföldi öntözések helyes módszereivel. A tanfolyam tegnap megkezdő­dött;

Next

/
Thumbnails
Contents