Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
Második csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 január 15 A falra lehet tenni... Itt a farsang! Javaslataink a jelmezekre A bürokratának Soo°o « A műszaki fejlődést gátló műszaki vezetőknek Rosszcsont Robi véleménye (A Szolnokon rendezett szülök akadémiája előadásokon csak anyák jelennek meg.) Rosszcsont Robi: — Apuka, te ne szólj bele a neve lésembe, Anyuka jár az akadémiára, ő lesz majd okleveles szülő. Beh szeretlek •CM3 KÁLYHA: — Nem hiszek magának, tavaly tél óta rám sem nézett.:: Az élet ára Burns, a nagy skót költő egyszer a Themze partján sétálva, tanúja volt egy gazdag ember megmentésének. Valami rongyos, szegény a saját élete kockáztatásával húzta ki a fuldoklót a mély vízből, de mindössze egy rézpénzt kapott jutalmul. A hálátlanság láttán a köréjük sereglett járókelők már vissza akarták dobni a gazdag embert a folyóba, mikor közbe avatkozott Burns: „Hagyják csak — mondta — ő maga tudja a legjobban, mennyit ér.” Szegény agronlmusok Mi van a kéménnyel? A Szolnok megyei Néplap szombati számában a „Tudjátok-e ..rovatban többek között a következőket tudhattuk meg: „A tudomány által ismert legnagyobb égitest a Göncöl- szekér csillagképének egyik csillaga, amelyet az agronó- musok a görög epszilon betűvel jelölnek...” Szegény agronómusok; Nem elég nekik itt a földön a dolog és a gond, a Néplap még egy égitestet is a nyakukba sóz. így aztán az agronómusok elveszik az asz t- ronómusok kenyerét. Mikor kezd a szolnoki posta iiókbérieti osztálya? Állítólag 8-kor, de lehet, hogy náluk negyed 9-kor van 8 ó”a. Kiss István, Szolnok Beloiannisz u. 75 sz. alatti lakos 1955 februárjában kérte lakása kéményének rendbehozatalát. Akkor ígéretet is kapott ..: és most, 1956 januárjában csak úgy tud fűteni, hogy a kályhacsövet a lakás ablakán át vezeti ki a szabadba. Hát KIK törődjenek a kéménnyel .., ? Miér nincs közelebb? Többen megkérdezték lapunktól, hogy a szolnoki Nemzeti Étterem mellett miért nincsen élelmiszerüzlet. Ugyanis az előfizetéses menüt fogyasztóknak az ebéd után az 1. Népboltba kell menniök ennivalót vásárolni és az elég messze van... Esetem a csomagokkal Budapestről Berekfürdőre utaztam. Karcagon hosszabb ideig várakoznom kellett a 19,10 perckor induló tiszafüredi vonatra. Mit csináljak? Gondoltam: a vonatindulásig bemegyek a városba, addig a csomagjaimat beadom az állomási csomagmegőrzőbe. így is tettem. Negyedórával a vonatindulás előtt visszatértem az állomásra. Megyek a csomag- megőrzőbe. Zárva van. Megyek a forgalmi irodába és tisztelettel érdeklődöm: megkaphatnám-e a csomagjaimat. Azt mondták, hogy várjak. Vártam 5 percet, aztán ismét elrebegtem azon óhajomat, hogy isten áldja meg kenteket, utazni szeretnék, de kerítsék elő a csomagmegőrzőt. Erre azt válaszolták (5 perc várakozás után): ,,Itt hiába tetszik keresni'1. De hol keressem? — könyörögtem. Nem válaszoltak. Erre odamentem egy pirossapkás vasutashoz és erélyesebben felléptem a csomagjaim érdekében. Erre körkérdésesdit kezdtek játszani: „Nem láttad a csomagmegőrzőt?” „Nem.” „Hát te?” „Én sem.” A társasjátéknak az lett a vége, hogy kijelentették: ők megtettek mindent, de a csomagmegőrző nincs. Ezzel el voltam intézve. Akkor már 19 óra 10 perc volt és én úgy csináltam, mint Csokonai Vitéz Mihály: hagytam esapot-papot, illetve vasutast és csomagot és felugrottam a már mozgó vonatra. A csomagjaimért másnap be kellett utazni Karcagra, akkor szerencsére ott volt a csomagmegőrző. Arra lennék kíváncsi, hogy miért nem volt ott a vonat indulása előtt? Kertész Etelka Berekfürdő. Üveggyár A Szolnok1 Állami Áruljáz kirakatnál Jön a farsang, vigadozzunk, Nevessünk jó nagyokat. Tegyük össze két kezünket, S fogjak meg a hasunkat. Bolondságot csináljon most Minden 'érfi, minden nő. Ezt csinálta Szolnokon is A kirakatrendező. Hadd nevessen mindenki a Kirakati figurán. Fordítva fon a menyecske Köcból fonalt a rokkán, Javaslom, ha a közönség Nem derülne eléggé, Fordítsa meg a menyecskét Lábaival fölfelé. Istók Ki fonta a sövényt? Egy pap prédikálja, hogy A pap csak nézett, hogy ki mikor az isten a világot te- mondta ezt. remtette, Ádámot sárból gyúrta, a sövény mellé állította, úgy szárítgatta. Valaki a templomból fölkiált: — Az már nem lehet igaz! Az az ember megint csak odaszólt: — Hát akkor ki fonta a sövényt? (Magyar parasztanekdóta) Két bibliai kérdés Akarja tudni, hogy milyen volt 3000 évvel ezelőtt az egyiptomi sötétség? Jöjjön el egy este Abádszalókra, a főutcára, bemutatjuk. Egész télen át megtekinthető, addig a kiégett villanykörtéket nem cseréljük ki. Az illetékesek Tolmácso’ta Pataki Lajos levelező; * Jó lenne, ha Mózes apánk eljönne hozzánk tapasztalatcserére és megmutatná, hogyan kelt át száraz lábbal a Vörös-tengeren. Akkor talán mi is át tudnánk jutni azon a sártengeren, amely azagy- varékasi csárdától a MÁV megállóig terjed, az Útfenntartó Vállalat és a MÁV jóvoltából; A Zagyvarékasról bejáró dolgozók nevében! Legeza László levelező Vannak olyan téves nézetek, amelyek azt állítják, hogy a sár az esőtől lesz. Ez a Szolnoki Gépállomás esetében rágalóm, az ottani sarat igazán nem lehet a szegény természetre fogni. Állítjuk: a Szolnoki Gépállomáson nem az eső, hanem a bürokrácia miatt van sár. Tavaly a gépállomás dolgozói elhatározták, hogy megszüntetik a sarat. Ennek érdekében nekiláttak, alapos munkával felásták a bejárati részt, jól ledöngölt, úl- ágyat készítettek, azt telehordtáik salaikkal. Olcsó és jó megoldás volt; S akkor jött a gépállomási igazgatóság. Felásatia a salakútat azzal, hogy helyébe betonból épittet. Telt-mu t az idő, az igazgatóság egyik íróasztalánál közben a beton-útból maka- dám lett, a2tán semmi — a gépállomásiból meg sártenger Ezt a történetet mutatja a fenti kép az elsüllyedt traktorral. Azt javasoljuk, hogy a gépóllomási igazgatóság vágja ki, tegye irodája falára. A Kakas klinikája LAgós Tóni gyomra. A Kakas elismerése Ezennel átnyújtjuk az elismerés babérkoszorúját nnak az EGYETLEN szolnoki háztulajdonosnak,, aki rendszeresen takarítja a járdát. Most az egyszer igaza van Elégedetlenkedő Kelemen: világosért is sorba kell állni... cA cLiáqa 'pali káéit A szilvesztert feleségemmel és barátaimmal a szolnoki Halászcsárdában töltöttem. Mint ennek az estnek emlékéről, szeretnék most megemlékezni Pali bácsiról, a pincérről. Mikor helyet foglaltunk, odajött, megkérdezte hogy mit őhajtunk. KözoHük veie. hogy vacsorázni szeretnénk. — Hogyne, csak tessék — udvariaskodott Pali bácsi, azután imigyen folytatta: — Hát kedves elvtársak, most szilveszter van, nem lehetne valami borravalóban is megállapodni? Először meglepődtünk, aztán.-;; egye fene, úgyis szilveszter van, megkérdeztük: — Aztán mennyi lenne az — Három forint fejenkén — szabta meg Pali bácsi . taksát. De Pali bácsinak is eve közben, akarom mondani, , mi vacsoránk közben, jöt meg az étvágya. Barátom vacsorát rendelt, 3 bécsisze letet, amelynek ára az étla] tanúsága szerint 12,50 forint tehát összesen 37,50. Az elszámolásnál Pali bá esi minden szemrebbené nélkül 50 forintot számolt : három vacsoráért Hát nem egy drága embe ez a Pali bácsi...? Sz. I. levele nyomái
