Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Első csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 január 1 Újévi nyilatkozat Újévi jókívánságok Újévi köszöntő Szolnoki vállalati igazgató: —■ Inja meg kedves élv­társ, hogy 1956-ban irodahelyiségeinkből két lakást sza­badi bunk fél. — Újságíró: — De ezt már 1955 márciuséiban is meg tetszett ígérni, az elmúlt esztendőre. — Igazgató: — Miért nekem tesz szemrehányást? Ta­lán a Megyei Tanács tartotta a szavát? .............................. Fo ntos a tapasztalat 5^ Látod komám.,j hukik:., Megmondtam, de te nem hitted.. hukk, hogy ez bor..: hukk, nem 12 zsup- pos csövidinika. shukk, hanem 12 milligandos kövidinka. r \ Újévi jókívánság a Mezőgazdasági Igazgatóság számára — A Karcagi Gépállomás dolgozóinak: Tiszta, jólberendezett bri­gádszállásokat. — A jászapáti 54-es vá­lasztókörzet lakóinak: Olyan előadókat, akik meg is tartják a kisgyűléseket. — A szolnoki vasútállo­más dolgozóinak: Ne kelljen utazniuk azo­kon a helyi vonatokon, ame­lyek órákat késnek, s ame­lyeket nem világítanak és nem fűtenek rendesen; — A MA VAUT kalauzok­nak: A kalauzok halk. csendes, szívhezszóló modorához jól­nevelt utasokat. —■ A szolnoki Vendéglátó­ipari Vállalatnak: Mivel a Tiszahídtól a vas­útállomásig 4 fűszer és cse­megeüzlet van és alig 11 vendéglő, cukrászda és büfé, •— ezen a szakaszon további éttermek nyitását. — A vasas üzemek dolgo­zóinak: Olyan zsebkaiauzt, amely­nek segítségével kiismerik magukat a havi bérösszesí tőn. — A feleségeknek: Vatemá újabb ötletet jövő karácsonyra, hogy ne csak zoknit, zsebkendőt vásárolja­nak a férj'aitonek. — A tószegi dolgozó pa­rasztoknak. Hogy az állomástól vezető útszakaszon a 18 utcai vil­lanykörte közül legalább egy égjen, mert akkor talán az illetékeseknek feltűnik, hogy a másik 12 nem vilá­git. —■ A szolnoki városi ta­nácsnak: Olyan nagy esernyőt a vá­ros fölé, amelynek haszná­lata megóvja a várost a sár­tól, a tanácsot pedig a pana­szoktól. (A járdákat rendbe­hozni, az sem rossz!) — A ZÖLDSZÖV-nek: Az ügyvitel egyszerűsíté­sét, hogy ebben az évben egy kiló szőlő nyilvántartá­sához és elkönyveléséhez ne két, csak egy kiló papírra le­gyen szükség. — A MÉSZÖV dolgozói­nak: Végre benyújthassák az íróasztaluk ellen a válópört, hogy egy héten legalább egy napot a vidéki földműves­szövetkezeteknél töltsenek, — A KISZÖV-nek: Mondja meg neki valaki, hogy a tapasztalatcserét már feltalálták, — A Megyei Begyűjtési Hivatalnak, a törökszentmik­lósi járás mezőgazdasági osz­tályának, a tiszaroffl tanács­nak, a Jászberényi Gépállo­másnak, a TITÁSZ-nak, stb... Legyen pénzük az új esz­tendőben székvás óriásra, mert akkor arra ülhetnek a dolgo­zók levdlei helyett; — Az új házak lakóinak: Az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat olyan ké­ményeket csináljon, amelyek­nek huzata is van. — A Nagykunsági Állami Gazdaság márialaki üzem- egysége és a Bánhalmi Ál­lami Gazdaság dolgozóinak: Mivel mind a két helyen a mcsdóhelyiséget más célra használják, építsenek szá­mukra egy szerszámraktánt, ahol mosdani lehet. — A Szolnoki Törekvés labdarúgóinak: Ebben az évben sem feled­kezzenek meg a törekvésről. — A Szolnoki Légierő- fut- nalcsap atának: Gondoljanak arra, hogy az NB. II. nem esik olyan mesz- sze az NB. I.-től, mint Makó Jeruzsálemtől. A magyar ipái’ végre gyártsa le a fenti automatán, amely végre képes lesz arra, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások munkavsrsenyét pontosan értékelje. Az asszonyok újévi álma (Tejcsárda nyílik Szolnokon.) Ea »&© — Hej csaplárosné, még egy litert abból a valódi pasz­tőrözött bői. Tudod, én minden szilveszterkor elhatározom, hogy új életet kezdek. Ez az elhatározás immár három évtizedes szokás nálam, tehát nagy múltra tekinthet vissza. Emlék­szem, hogy először 11 éves koromban léptem át az újév küszöbét a megújulás gondolatával: elhatároztam, hogy az év végére kijavítom a számtanjegyemet. Ismersz, nem szeretek dicsekedni, de az igazság az, hogy betartottam a szavamat. Félévkor négyesem volt számtanból, az iskolaév végére kijavítottam — ötösre. Szóval, régi szokásomhoz híven 1955. janáur 1-én is megejtettem a szokásos lelki leltárt, kiderült, hogy eléggé sek elhasznált kapitalista csökevényt készletezek, amely nagymértékben rontja minőségi, összetételemet, Tehát elhatároztam, hogy új életet kezdek. Nem tehetek róla, hogy nem egészen sikerült, tudód, mindig közbejött a: de.;: Elhatároztam, hogy mintaférj, rendes családapa leszek, minden nap időben hazamegyek, foglalkozom a gyerekkel, segítek az asszonynak a háztartási munkában. :;.de évközben egy igen súlyos probléma akadt: az üzemi futballcsapat ügye. A Baráti Kör csaknem minden este ülésezett és én ritkán jutottam haza 10 óránál előbb. Elhatároztam, hogy minden reggel korán kelek, leme­gyek tejért, a munkahelyemen bekapcsolódok a tízperces mozgalomba. :.. de mivel későn feküdtem le, sohasem tudtam idő­ben felkelni, e^írt az asszony járt továbbra is a tejért, s én reggelenként úgy szaladtam végig az utcán, mint akit a tatár kerget, holott csak az óramutató zavart. Elhatároztam, hogy' 1955-ben rendesen felkészülök a szemináriumokra, naponta tanulok és jegyzetelek egy órát. ;;. de évközben megtanultam sakkozni és kártyázni, így nem jutott időm a napi tanulásra, csak közvetlenül a szeminárium előtti napon. Elhatároztam, hogy végre kigondolok valami komoly újítást, de olyant, hogy mindenki a száját tátja majd a tisztelettől. ;.. de nem jutott eszembe semmi komoly dolog, apró Ságokkal pedig csak nem fogok vacakolni. Elhatároztam, hogy takarékoskodni fogok, takarék­betétkönyvet váltok, s az év végére legalább 2009 forintom lesz a bankban. ;..de ez sem sikerű11, mert egész évben nem jelent­kezett nálam a takarékfelelős. Elhatároztam, hogy nem taposom többé a szolnoki sarat. Látod, ezt az egy fogadalmamat beta-tottam. mert el­költöztem a városból — és most a mezőtúri sarat taposom. Kedves újságolvasó, Ki épp most jöttél naza, És a kedved csudajó, Köszöntlek e reggelen, Ej-ej, a csúnya Föld Látod, nem tart rendesen, Kapaszkodj meg valahol Jaj, de vigyázz, hiszen már A kezeden taposol. Illik, hogy újév napján Jót kívánjak neked is* Mit kívánjak? Azt talán,«« Igen azt is, jó erőt, És hogy szebben, jobban élj, Mint bármikor azelőtt. S tán látszatra nem magas: Ebben az új esztendőben Ne csípjen meg a Kakas. Újévi önkritika a jásziványi 7örekvés Termelőszövetkezetheti — Édes RMcám, megígérem neked, hogy ebben az év­ben rendesen takarmányozlak, nem a lovaiknak, hanem neked adom a java takarmányt. Megígérem, hogy ez öv végére olyan szép kövér leszel, mint ezen a rajzon. Ebben az évben is így lesz? ban. Kakas: Mi van itt szaktársak? Egyik tisztviselő: Évvégi hajrá — a szaibadsagolások­Egy év múltán A Kakas 1955 január 1-i számában többek között a következő újévi jókívánság szerepelt: „A szolnoki Köz- tisztasági Vállalatnak és a KIK-nek: Olyan szemüveget, am-llyel észreveszik, hogy milyen piszkos • város.“ Most elnézést kérünk a két vállalattól, hogy a szem­üveg beszerzi’'érői nem gondoskodtunk, nyilván ezért nem javult meg Szolnokon a köztisztaság. Ezt a mulasztásunkat most pótoljuk és a szemüveget ezennel átnyújtjuk. Petőfi és bámuléia 1848 ban a forró márciusi napok idején történt: Petőfi Sándor csendesen üldögélt a Pi'vax kávéházban, mikor hirtelen hozzálépett egy ir­tóz'ató hegyesre kifent baiu- szú. marcona, kalpagns. kar­dos egyetemi hallgató és dör­gő hangon így kiáltott rá: — Te vagy a Petőfi Sán­dor? — Én vagyok — Te írtad azt, hogy: „A virágnák megtiltani nem le­het?” — Én. — Jaj, töröm a zúzádat, azt a hét fűzfán fütvülö.-.•. ordította az egyetemista hosszú és cifra káromkodás- -al, mi köziben egy óriási öleléssel székestől felkapta és mellére szorította Petőfit, kacskaringós áldását így vé­gezvén: — i,.beh szeretlek!

Next

/
Thumbnails
Contents