Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Első csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 január 1 Újévi nyilatkozat Újévi jókívánságok Újévi köszöntő Szolnoki vállalati igazgató: —■ Inja meg kedves élvtárs, hogy 1956-ban irodahelyiségeinkből két lakást szabadi bunk fél. — Újságíró: — De ezt már 1955 márciuséiban is meg tetszett ígérni, az elmúlt esztendőre. — Igazgató: — Miért nekem tesz szemrehányást? Talán a Megyei Tanács tartotta a szavát? .............................. Fo ntos a tapasztalat 5^ Látod komám.,j hukik:., Megmondtam, de te nem hitted.. hukk, hogy ez bor..: hukk, nem 12 zsup- pos csövidinika. shukk, hanem 12 milligandos kövidinka. r \ Újévi jókívánság a Mezőgazdasági Igazgatóság számára — A Karcagi Gépállomás dolgozóinak: Tiszta, jólberendezett brigádszállásokat. — A jászapáti 54-es választókörzet lakóinak: Olyan előadókat, akik meg is tartják a kisgyűléseket. — A szolnoki vasútállomás dolgozóinak: Ne kelljen utazniuk azokon a helyi vonatokon, amelyek órákat késnek, s amelyeket nem világítanak és nem fűtenek rendesen; — A MA VAUT kalauzoknak: A kalauzok halk. csendes, szívhezszóló modorához jólnevelt utasokat. —■ A szolnoki Vendéglátóipari Vállalatnak: Mivel a Tiszahídtól a vasútállomásig 4 fűszer és csemegeüzlet van és alig 11 vendéglő, cukrászda és büfé, •— ezen a szakaszon további éttermek nyitását. — A vasas üzemek dolgozóinak: Olyan zsebkaiauzt, amelynek segítségével kiismerik magukat a havi bérösszesí tőn. — A feleségeknek: Vatemá újabb ötletet jövő karácsonyra, hogy ne csak zoknit, zsebkendőt vásároljanak a férj'aitonek. — A tószegi dolgozó parasztoknak. Hogy az állomástól vezető útszakaszon a 18 utcai villanykörte közül legalább egy égjen, mert akkor talán az illetékeseknek feltűnik, hogy a másik 12 nem világit. —■ A szolnoki városi tanácsnak: Olyan nagy esernyőt a város fölé, amelynek használata megóvja a várost a sártól, a tanácsot pedig a panaszoktól. (A járdákat rendbehozni, az sem rossz!) — A ZÖLDSZÖV-nek: Az ügyvitel egyszerűsítését, hogy ebben az évben egy kiló szőlő nyilvántartásához és elkönyveléséhez ne két, csak egy kiló papírra legyen szükség. — A MÉSZÖV dolgozóinak: Végre benyújthassák az íróasztaluk ellen a válópört, hogy egy héten legalább egy napot a vidéki földművesszövetkezeteknél töltsenek, — A KISZÖV-nek: Mondja meg neki valaki, hogy a tapasztalatcserét már feltalálták, — A Megyei Begyűjtési Hivatalnak, a törökszentmiklósi járás mezőgazdasági osztályának, a tiszaroffl tanácsnak, a Jászberényi Gépállomásnak, a TITÁSZ-nak, stb... Legyen pénzük az új esztendőben székvás óriásra, mert akkor arra ülhetnek a dolgozók levdlei helyett; — Az új házak lakóinak: Az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat olyan kéményeket csináljon, amelyeknek huzata is van. — A Nagykunsági Állami Gazdaság márialaki üzem- egysége és a Bánhalmi Állami Gazdaság dolgozóinak: Mivel mind a két helyen a mcsdóhelyiséget más célra használják, építsenek számukra egy szerszámraktánt, ahol mosdani lehet. — A Szolnoki Törekvés labdarúgóinak: Ebben az évben sem feledkezzenek meg a törekvésről. — A Szolnoki Légierő- fut- nalcsap atának: Gondoljanak arra, hogy az NB. II. nem esik olyan mesz- sze az NB. I.-től, mint Makó Jeruzsálemtől. A magyar ipái’ végre gyártsa le a fenti automatán, amely végre képes lesz arra, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások munkavsrsenyét pontosan értékelje. Az asszonyok újévi álma (Tejcsárda nyílik Szolnokon.) Ea »&© — Hej csaplárosné, még egy litert abból a valódi pasztőrözött bői. Tudod, én minden szilveszterkor elhatározom, hogy új életet kezdek. Ez az elhatározás immár három évtizedes szokás nálam, tehát nagy múltra tekinthet vissza. Emlékszem, hogy először 11 éves koromban léptem át az újév küszöbét a megújulás gondolatával: elhatároztam, hogy az év végére kijavítom a számtanjegyemet. Ismersz, nem szeretek dicsekedni, de az igazság az, hogy betartottam a szavamat. Félévkor négyesem volt számtanból, az iskolaév végére kijavítottam — ötösre. Szóval, régi szokásomhoz híven 1955. janáur 1-én is megejtettem a szokásos lelki leltárt, kiderült, hogy eléggé sek elhasznált kapitalista csökevényt készletezek, amely nagymértékben rontja minőségi, összetételemet, Tehát elhatároztam, hogy új életet kezdek. Nem tehetek róla, hogy nem egészen sikerült, tudód, mindig közbejött a: de.;: Elhatároztam, hogy mintaférj, rendes családapa leszek, minden nap időben hazamegyek, foglalkozom a gyerekkel, segítek az asszonynak a háztartási munkában. :;.de évközben egy igen súlyos probléma akadt: az üzemi futballcsapat ügye. A Baráti Kör csaknem minden este ülésezett és én ritkán jutottam haza 10 óránál előbb. Elhatároztam, hogy minden reggel korán kelek, lemegyek tejért, a munkahelyemen bekapcsolódok a tízperces mozgalomba. :.. de mivel későn feküdtem le, sohasem tudtam időben felkelni, e^írt az asszony járt továbbra is a tejért, s én reggelenként úgy szaladtam végig az utcán, mint akit a tatár kerget, holott csak az óramutató zavart. Elhatároztam, hogy' 1955-ben rendesen felkészülök a szemináriumokra, naponta tanulok és jegyzetelek egy órát. ;;. de évközben megtanultam sakkozni és kártyázni, így nem jutott időm a napi tanulásra, csak közvetlenül a szeminárium előtti napon. Elhatároztam, hogy végre kigondolok valami komoly újítást, de olyant, hogy mindenki a száját tátja majd a tisztelettől. ;.. de nem jutott eszembe semmi komoly dolog, apró Ságokkal pedig csak nem fogok vacakolni. Elhatároztam, hogy takarékoskodni fogok, takarékbetétkönyvet váltok, s az év végére legalább 2009 forintom lesz a bankban. ;..de ez sem sikerű11, mert egész évben nem jelentkezett nálam a takarékfelelős. Elhatároztam, hogy nem taposom többé a szolnoki sarat. Látod, ezt az egy fogadalmamat beta-tottam. mert elköltöztem a városból — és most a mezőtúri sarat taposom. Kedves újságolvasó, Ki épp most jöttél naza, És a kedved csudajó, Köszöntlek e reggelen, Ej-ej, a csúnya Föld Látod, nem tart rendesen, Kapaszkodj meg valahol Jaj, de vigyázz, hiszen már A kezeden taposol. Illik, hogy újév napján Jót kívánjak neked is* Mit kívánjak? Azt talán,«« Igen azt is, jó erőt, És hogy szebben, jobban élj, Mint bármikor azelőtt. S tán látszatra nem magas: Ebben az új esztendőben Ne csípjen meg a Kakas. Újévi önkritika a jásziványi 7örekvés Termelőszövetkezetheti — Édes RMcám, megígérem neked, hogy ebben az évben rendesen takarmányozlak, nem a lovaiknak, hanem neked adom a java takarmányt. Megígérem, hogy ez öv végére olyan szép kövér leszel, mint ezen a rajzon. Ebben az évben is így lesz? ban. Kakas: Mi van itt szaktársak? Egyik tisztviselő: Évvégi hajrá — a szaibadsagolásokEgy év múltán A Kakas 1955 január 1-i számában többek között a következő újévi jókívánság szerepelt: „A szolnoki Köz- tisztasági Vállalatnak és a KIK-nek: Olyan szemüveget, am-llyel észreveszik, hogy milyen piszkos • város.“ Most elnézést kérünk a két vállalattól, hogy a szemüveg beszerzi’'érői nem gondoskodtunk, nyilván ezért nem javult meg Szolnokon a köztisztaság. Ezt a mulasztásunkat most pótoljuk és a szemüveget ezennel átnyújtjuk. Petőfi és bámuléia 1848 ban a forró márciusi napok idején történt: Petőfi Sándor csendesen üldögélt a Pi'vax kávéházban, mikor hirtelen hozzálépett egy irtóz'ató hegyesre kifent baiu- szú. marcona, kalpagns. kardos egyetemi hallgató és dörgő hangon így kiáltott rá: — Te vagy a Petőfi Sándor? — Én vagyok — Te írtad azt, hogy: „A virágnák megtiltani nem lehet?” — Én. — Jaj, töröm a zúzádat, azt a hét fűzfán fütvülö.-.•. ordította az egyetemista hosszú és cifra káromkodás- -al, mi köziben egy óriási öleléssel székestől felkapta és mellére szorította Petőfit, kacskaringós áldását így végezvén: — i,.beh szeretlek!