Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP V 1956. január ff.­P A R T í: JL E T * tagjelölt (elvétellel a vezetöséplaszíás Idején is törődni kell Üj ötéves terv a SzovJetBiiióbsiii A (képen: A moszkvai Kaganovlcs nevét viselő első golyóscsapágy-gyár ikohótize- mének munkásai megvitatják a liatodik ötéves terv feladatait. (Foto N. Horunzsij) A Szovjetunióban tartózkodó iráni parlamenti küldöttség vezetőjének sajtóértekezlete A pártszervezetek sorainak erő­sítésében, a tagjelölt felvételi mun­kában is érződik a KV márciusi határozatának eredménye. Lemér­hető ez többek -között abban, hogy 1955-ben több tagjelöltet vettek fel mint az előző években. Me­gyénkben főleg a jászberényi, kun­szentmártoni, kunhegyesi és a szol­noki járás pártszervezetei dolgoz­tak jól ilyen irányban. Kevés hely volt — így Törökszentmiklós város és Turkeve —, ahol a taglétszám számszerű növekedésére sem for­dítottak megfelelő gondot. A párt iránti bizalom növeke­dése mellett, a tagjelöltfelvételi munka javulásához hozzájárult az is, hogy a pártszervezetek többsé­gében — főleg a nagyobb létszá- múakban — taggyűlésen bízták meg a pártaktivistákat, a pártveze­tőségi tagokat egy-egy pártonkí- vüli nevelésével, tagjelöltté való ajánlásával. így volt ez a mezőtúri Haladás TSZ-ben, s még sok he­lyen. Pozitívumként könyvelhető el az is, hogy egyre növekszik azoknak a pártvezetőségi tagok­nak, pártcsoportbizalmiaknak szá­ma, akik rendszeresen javasolnak tagjelölteket. Több olyan elvtárs van, — köztük Bakó elvtárs a kisújszállási Petőfi TSZ-ben, Kerekes János Kunhe­gyesen — aki a felszabadulás óta 20—25 fő ajánlásával erősítette a Párt sorait. Feltétlenül dicséret il­leti őket, példájuk követésre méltó. örvendetes jelenség az is, hogy a számszerűség mellett egyre in­kább figyelőibe veszik a pártszer­vezetek azt is, hogy nem mindegy az, kit vesznek fel. Ennek eredmé­nyeként a pártbizottságok keve­sebb felvételt utasítanak vissza, mint azelőtt. Igen helyes, hogy me­zőgazdasági jellegű pártszerveze­teink közül, főleg a szocialista szektorokban növekedett a tagje­löltek száma. A taggyűléseken több helyen elmondják, hogy miért ja­vasolnak valakit felvételre, hogyan állta meg helyét a termelőmunká­ban, s felhívják figyelmét meglévő hibáira is. Pártszervezeteinknek arra kell törekedni, hogy ez általá­nos jelenséggé váljék, hiszen az alapszervezet legfelső fórumán, a taggyűlésen elhangzott vélemé­nyek nagy hatással vannak a tag­jelölt fejlődésére. Nem szabad el­feledni, hogy a tagjelöltfelvételnek nem a nevelőmunka befejezését, hanem a fokozását kell jelentenie. Több helyen megfeledkeznek erről, nem törődnek a tagjelöltekkel. Máshol meg magas követelménye­ket támasztanak velük szemben, elhalmozzák őket munkával. Mivel a tagjelöltek még nem elég kép­zettek,'egyes esetekben nem tud­nak eleget tenni megbízatásuknak, elmegy a kedvük.- Hogyan kell tehát velük foglal­kozni? — Helyes, ha azok az elv- társak, akik a tagjelöltfelvétel előtt. IX: Meg kell mondanom, ezekben a napokban nemcsak nekem, de a titkárnak se volt ideje Nasztya ügyeire. A szántóföldi géppark két esztendő alatt kétszeresére nőtt. a műhelyek meg rosszak, nincs elég szerszámgép. kevés a tartalék­alkatrész. kevés a munkaerő. Ügy megizzadtunk az idén a javítás­ban, mint még soha! A titkárt a terület mindennap lehordja telefo­non. mert a kerület elmaradt a 1a- vítással. A titkár meg. ahogy az már szokás, minket szorongat! És akkor a mi agronómusunk azzal jön. hogy eresszük el a javítási munkálatoktól a legjobb embe­reinket! Rosszkor, időszerűtlenül, a pillanatnyi feladatokkal teljes el­lentétben ..:! — A beszélő megint elmosolyodott, gyors, ironikus kis mosolyával. — & titkár aztán ész- retérftette Nasztyát. Egy kocsiban utaztunk haza. Kénvelmetlen is. unalmas is volt ott ülnöm mellet­te. Észre se lehetett venni eddig ezt a lányt, hogy is lehetett volna, most aztán egyszerre alaposan be­mutatkozott nekünk, de milyen ol­daláról. — No. sok értelme nem lett a panasztételnek ■— szólalok meg. Rám emelte' turkáló kis tekinte­tét és rekedtes hangon felelte'' — Ne haragudjon rám. Hiszen mielőtt panaszra mentem volna, háromszor is bent jártain magá­nál . • S 4 Kis ideig hallgatott, pislogott né­hányszor aztán kijelentette: — Persze, az is lehet, hogy nincs foglalkoztak velük, továbbra is tartják a kapcsolatot, s a pártveze­tőség is rendszeresen tanácskozik velük. Mindenekelőtt a tagjelöltek eszmei, politikai színvonalának emelésére kell törekedni. E cél elérése érdekében okvetleÁ vonjuk be őket a pártoktatásba, adjunk nekik pártmegbízatást. A pártszerűségré, a munkában való helytállásra, a párthatározatok kö­vetkezetes végrehajtására való ne­velés is fontos feladat. Elősegíti ezt a Szervezeti Szabályzatnak, pár­tunk alaptörvényének rendszeres ismertetése is. A gépállomásokon, állami gazdaságokban például megyénkben az a jellemző, hogy a legjobb dolgozókat veszik fel tag­jelölteknek, de arra már nem töre­kednek, hogy megfelelő foglalkoz­tatással ezekből az emberekből ál­landó törzsgárdát alakítsanak ki. így az új tagjelöltek közül sokan „átjáróháznak” nézik munkahelyü­ket.­Akad olyan pártszervezet is, melyben úgy vélekednek a vezetők, hogy „a minőségi követelmény miatt a számszerűség nem fontos”. Ilyen nézetek következtében Tisza­füreden az Úttörő és Harcos TSZ- ben 1955-ben egy-égy tagjelöltet vettek fel mindössze, a Tiszaőrsi Gépállomáson egyet sem, a kar­cagi Szabad Ifjúság TSZ-ben ket­tőt. Sorolhatnánk más termelőjel­iegű pártszervezeteket is. melyek­ben nem kielégítő a tagjelölt fel­vétel. A kislétszámú és az új párt- szervezetek sorainak erősítésével kapcsolatban tapasztalható sok mulasztás. A pártbizottságoknak jóval nagyobb figyelmet kell fordí­tani ezekre, főleg az új termelő­szövetkezeti pártszervezetekre. A III. pártkongresszus is hangsú­lyozta: „.■..különös figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság fej­lesztésével és a falu szocialista épi­Kisujszálláscn a Petfői TSZ-ben készülnek a pár (.vezetőség újjává- lasztásáraj A legjobb párttagok, aktivisták közül három brigádot alakítottak, melyek a párttagok és pártcnkívüHek véleményét össze­gyűjtik a pártszervezet munkájáról, s javaslatokat kérnek arról, hogy kőket válasszanak a pártvezető­ségbe, Jászjákóhalmán a területi alap- szervezetinél a paatosopointbiz almiak mellett aktíváik is tevékenyein részt vettek a taggyűlés megszervezésé­ben. Ennek eredményeként élénk volt a vezetőségválasztó taggyűlés. Tizennégy párttag mondta el véle­ményét a pártiszervezet vezetőségé­nek munkájáról, s bírálatával, ja­vaslatával nyújtott segítséget a hiá- nycssá'gck kiküszöböléséhez. igazam.:: De azért én mégis azt gondolom, hogy igazam van. És ezért. Alekszej Alekszejevics,' ón továbbra is kitartok emellett. Eltelt néhány nap. egyszer csak telefonálnak a kerületi pártbizott­ságtól: vizsgáljuk felül a tanfo­lyamra jelöltek listáját! Az agronó- musnőnktől hivatalos bejelentés érkezett a kerületi pártbizottság­hoz, a másolatot megküldte a terü­leti pártbizottságnak is. Kénytelenek voltunk engedni ne­ki. De mindnyájunkat felháborí­tott ez a történet. A mi gépállo­másunkon még sohasem fordult elő. hogy a kerülethez vagy a terület­hez futkostunk volna panaszt ten­ni egymásra. Ez a lány meg két hónapja sincs nálunk, máris be­adványokat firkál! De ha legalább csinálna valami hasznosat! Dol­gozni nem tud. de beadványokat írogatni a kerületi meg a területi pártbizottsághoz, ebben úgy látszik, nagymester! Nagyon nem tetszett nekünk ez a dolog. Arkagyii háborodott fel a legjobban. Nehezen viselte el az agronőmusnőnket. Szöges ellentétei voltak egymásnak. Arkagyii maga­biztos tekintélyes ember. Csak be­lép a szobába, csak fordít egyet a fején, csak kinyitja a száját, máris mindenki őt hallgatja! Ilyen egy ember volt és csali a magafaita embereket szerette. A másfajtáju­kat lenézte, egyenesen undorodott tőlük. Nasztyában mindent vissza­tetszőinek talált: azt. hogy nincs megjelenése, hogy képtelen tekin­télyt szerezni magának, a sínad­tésével kapcsolatban a termelőszö­vetkezeti pártszervezetekben a tag­felvételre”. Ezzel kapcsolatban még nem tettünk meg mindent. Kevés az olyan termelőszövetke­zeti pártszervezet, mint a mezőtúri Haladás TSZ-é, mely tizennégy tagjelöltet vett fel az elmúlt év­ben, vagy az öcsödi Szabadság TSZ pártszervezete, mely 1955-ben ti­zenkilenc tagjelölttel erősítette so­rait; Több helyen elhanyagolják az egyéni parasztok felvételét. Ahol ilyen jelenség tapasztalható, ott a párttagok megfeledkeznek arról, hogy sok, termelési és állam- polgári kötelezettség teljesítésében példamutató egyénileg gazdál­kodó rokonszenvezik már a ter­melőszövetkezettel — még ha azt nem is mondja ki — s ezek tag­jelöltfelvétele egy lépést jelentene számukra a nagyüzemi gazdálko­dás felé. Ki győzné meg őket ugyanis a szövetkezés előnyeiről, ha nem a kommunisták? Közöttük hamarább megtalálni az utat a szövetkezetekhez Gondoljanak er­re is pártszervezeteink. Legfontosabb természetesen a munkások felvétele, hiszen pár­tunk elsősorban a munkásosztály pártja. Megyénk iparosodó váro­saiban azonban ezt nem mindig tartják szem előtt. Az elmúlt év­ben volt például olyan hónap, mi­kor Jászberényből csak alkalma­zottak felvételi kérelmét továbbí­tották a megyei pártbizottsághoz. Igaz, most már van javulás a mun­kások tagjelöltfelvételében Jászbe­rényben, de ott is, Törökszentmik- lóson is sok még a tennivaló. A pártszervezetek sorainak erő­sítése csakis akkor lesz megfelelő, ha nem kampányfeladatnak, ha­nem rendszeres, a napi tennivalók­tól elszakíthatatlan munkának te­kintik azt pártszervezeteink. Gon­doljunk erre a vezetőségválaezlás idején is. A Jászfényszarui KTSZ alapszer­vezetének vezetőségválasztó tag­gyűlésén a párttagok elmondották, hogy a termelőszövetkezetek fej­lesztéséhez ezideig nem nyújtottak kellő segítséget. Az új vezetőség irá­nyításával a jövőben e téren is ja­vítani fogják munkájúikat. Jánoshidán pártcsopoiitcnként tar­tanak megbeszéléseket a vezetőség- vátasztó taggyűlés előkészítéséről. A községi pártbizottság tagjai is részt vesznek a pártcscport-értekez- letefcem, hogy az ot't szerzett tapasz­talatokat a beszámoló elkészítésé­nél hasznosíthassák. A jásziadányj Táncsics TSZ-ben az újonnan választott pártvezető- séglbe kiváló munkájáért Tánczos ragját, a masniját..: „Agronómiái koraszülött’’ — így nevezte Nasz­tyát. Hányszor elmondta: •— Szép kis agronómus! Két ér­telmes szót se tud kinyögni. Szép kis nő! Még tisztességesen megfé- Sülködni se tud. És egyszer csak Nasztyának eszébe jutott, hogy beleavatkozzék Arkagyij műszaki ügyeibe! Mikor az még tőlünk se tűrt el ilyesmit! Nasztya beavatkozására megvetés­sel válaszolt, mint ami szóra sem érdemes. De ahogy Nasztya a sar­kára állt vele szemben, az teliesen váratlanul érintette. Emlékszem, rettentő dühösen jött hozzám: — Na. -1— mondja —. meggyűlik még a bajunk ezzel a mi kis jám­borunkkal! Vannak Ilyen alias emberek! Sok ésszel nem áldotta meg őket a természet, a dolgukat képtelenek egészükben áttekinteni, hát belekapaszkodnak valami je­lentéktelen kis apróságba és azt aztán folyton-folyvást hajtogatják. A gépállomás munkáia bonyolult, mindig akad valami, amibe bele le­het kötni! Ha valaki nagyon akar­ja. mindig találhat olyasmit, ami­vel dis zkred i tál h a ti a az embere­ket. Javaslom neked, addig köss útilaput a talpa alá. amíg a fe­jünkre nem ül mindannyiunknak' Eddig még udvariassággal vala­hogy csak leplezte Nasztya iránti megvetését, de ettől kezdve nyíl­tan kimutatta. És erre biztatott bennünket is. Sokszor erösí tgette: (Folytatjuk) Moszkva (TASZSZ): Mohammed Szajed. a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának meghívására a Szovjet­unióban tartózkodó iráni parla­menti küldöttség vezetője, január 12-én Moszkvában a Szovjetszkaja szállóban sajtóértekezletet tartott. A sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva, az iráni parlamenti kül­döttség vezetője kijelentette: — Az iráni küldöttség megismer­kedett a Szovjetunió vezető körei­nek, közvéleményének és sajtóié­nak véleményével és arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Szovjet­unió kormánya és népe békében kí­ván élni Iránnal. Mi — jelentette kl Mohammed Szajed — tudomá­sára hozzuk parlamentünknek és kormányunknak a Szovjetuniónak ezt az álláspontját. Mohammed Szajed hangsúlyozta, hogy az általa vezetett küldöttség előmozdítja majd a Szovjetunió­hoz fűződő legjobb kapcsolatok megteremtését annak érdekében, hogy Irán és a Szovjetunió viszo­nya szilárd alapra épüljön. Belgrád (TASZSZ): Tito. a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság elnöke egy Belgrádban tartott nagygyűlésen beszédet mondott és. közölte, hogy etiópjai és egyiptomi tárgyalásai eredményeképpen „tö­kéletes kölcsönös megértésre ju­tottunk és azonos nézetek alakul­tak ki az alapvető nemzetközi jel­legű kérdésekben, a nemzetközi problémákban, a kapcsolatainkat és fejlődésünket érintő kérdések­ben'’. Másfajta rendszerű országokat látogattunk meg — mondotta — éri láttuk, hogy ezek a rendszerek és a belső berendezkedés a legcseké­lyebb mértékben sem akadályozzák az államok és a népek együttmű­ködését. ha őszinte érzésekkel van­nak egymás iránt, ha nem szándé­koznak beavatkozni egymás bel- ügyeibe. ha egyenjogúságon ala­puló együttműködést akarnak és kölcsönösen segíteni óhajtanak egymásnak, Tito hangsúlyozta, hogy a külön­böző problémákat meg lehet oldani az „erő-pozíció” hangoztatása, fegy- vercsörtetés és fegyverkezési haj­sza nélkül. A bagdadi tömbbel kapcsolatban Tito kijelentette: soha nem dicsé­rem a tömböket általában, de a bagdadi tömböt már nem első íz­ben bíráltam. Többízben bírálat­it o n d o n (MTI). A Birmingham Post belgrádi tudósítója-a balkáni paktummal foglalkozó cikkében többek között a következő megálla­pításokat teszi: „A Kelet — Földközi-tengert be­árnyékoló események egyik halálos áldozata a Balkáni Szövetség há­rom tagja közötti együttműködés. Az Anglia és Görögorsziág közötti heves összeütközés és az azt követő görög-török összecsapás elidegení­tette Görögországot mind nyugati, mind balkáni szövetségeseitől és hatalmas rést ütött a balkáni együttműködésben. A tudósító utal arra, hogy Görögország nem akart részt venni a balkáni egyezmény által alapított külügyminiszteri ta­nács évi ülésén, amelyet 1955. vége felé kellett volna megtartani. A görög kormány kijelentette: addig nem járul hozzá az ülés összehívá­sához, míg Törökország nem fizet kárpótlást a zavargások görög ál­dozatainak. Törökor^ság pedig dü- lodező gazdaságával és a politikai bizonytalansággal kapcsolatos irtó­zatos belpolitikai problémákkal Viaskodva, erre még sokáig nem lesz képes/ A tudósítók kérdést tettek fel Mohammed Szajednek a közép­ázsiai szovjet köztársaságok népei­nek életéről. ' Az iráni küldöttség vezetője hangsúlyozta. hogy a szovjet kormány állandó gondot fordít a középázsiai köztársaságok gazdasági és kulturális fejlődésére. M. Szajed állást foglalt amellett, hegy bővítsék a tudományos és kulturális cserét Irán és a szovjet- középézsiai köztársaságok. vala­mint Azerbajdzsán között. (MTI) A. I. Mikofan fogadta Harold Wilsont Moszkva (TASZSZ): A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, ja­nuár 12-én fogadta Harold Wilson angol parlamenti képviselőt. A. L Mikojan és Harold Wilson megbe­szélést-folytatott. (MTI) nak vetettem alá a nagyhatalmak vezetői előtt is. mivel az a véle­ményem (és erről a helyszínen sze­mélyesen is meggyőződtem), hogy ez a tömb komolyan nyugtalanítja az embereket. Nézetem szerint ez nem a közép­keleti országok és az arab népek* összefogásának, hanem szétforgá- csolásának eszköze. Ez a tömb kü­lönösen nyugtalanító elemeket tar­talmaz és esetleges konfliktusok gócait hozza létre. Tito elnök újból leszögezte, hogy ellenzi a fegyverkezést és a fegy­verkezési hajszát. Hozzáfűzte: ez idő szerint senki sem meri meg­kockáztatni azt a kijelentést, hogy a fegyverkezésre azért van szükség, hogy fegyverek segítségével oldják meg a vitás kérdéseket. Minden népnek jogában áll fegyverkeznie, de különösen azoknak a népeknek, amelyek még nincsenek, vagy rosz- sziil vannak felfegyverezve. Vi­szont, ha világszerte meglenne a kollektív biztonság, — mondotta Tito —. ezeknek .a népeknek sem kellene pénzt költeniük a fegyver­kezésre. Tito befejezésül bejelentette, hogy Jugoszlávia igyekszik a leg­jobb viszonyt kiépíteni minden állammal és minden néppel, amelv egyenjogúságon alapuló kapcsola­tokat akar. (MTI) „A ciprusi probléma Gc/ögorszá- got kielégítő megoldása valószínű­leg felbőszítené a törököket, viszont ha Görögországot nem elégítenék ki, ettől a NATO éppúgy szenved­ne, mint a Balkáni Szövetség.“’ Dehler: „Nem largva’unk Adenauerék választási tik vény tervezetéről“ Berlin (MTI). Adenauer kan- cellái- váratlanul ülésre hívta ösz- sze a Keresztény Demokrata Unió országos vezetőségét. A pénteken Bonnban tartandó ülés napirend­jén a párt által beterjesztett űj választási törvénytervezet és a Sza­bad Demokrata Párttal való koalí­ciós együttműködés kérdései sze­repelnek. r Thomas Dehler, a- Szabad De­mokrata Pált parlamenti csoport­jának újra megválasztott elnöke szerdán levélben közölte Adenauer- ral, hogy pártja nem tekinti tár­gyalási alapnak azt a javaslatot, amelyet a Keresztény Demokrata Unió a választási törvény megvál­toztatására kidolgozott; Itrma DISZ titkárt is megválasz­tották. QMim J7t(fikobjeixít: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusroi A PÁRTYEZETÖSÉG-VÁLASZTÁS HÍREI Tito elnök beszéde a Belgrádiján tarier nagygyűlésen Ä Birmingham Fosí belgrádi éadósi“d£ánafc cikke a Balkáni Szövetségről

Next

/
Thumbnails
Contents