Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-05 / 4. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1656. január 5; PÁRTÉIET ★ Két üzemi alapszervezet vezetőségválasztó taggyűléséről A szolnoki Járműjavító VII. és XVIII. alapszervezetében kedden délután megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. Az eivtársak megjelenése, aktivitása, a terem feldíszítése, a taggyűlés zökkenő- mentes levezetése arról tanúskodott, hogy a szervezeti előkészítés megfelelő volt. A taggyűlések beszámolóiból a következő tapasztalatokat lehetett leszűrni. A VII. alapszervezet beszámolójából nem órzűdött, hogy kollektív munka eredménye lett volna. Röviden, nem eléggé elemző módon tárgyalta az alapszervezet kétéves munkáját. A bírálatról például — alapszervezeti viszonylatban —• mindössze azt említette meg, hogy „dolgozóink bátran bírálnak”. De arról, hogy a bírálat hogyan segítette a termelési tervek teljesítését, az emberek nevelését -— nem esett szó. Az agitációs munkát is szűkszavúan, meglehetősen egyoldalúan ismertette. Főleg a Békekölcsön jegyzés idejéről hozott fel példákat, de az éves terv teljesítéséért folytatott népnévelo munkáról kevés szót ejtett. A XVIII. alapszervezet beszámolója alaposabb munkára vallott. Részletesen elemezte a pártmunka különböző területeit, a reszortfeladatokkal megbízott pártvezetőségi tagok tevékenységét. Igen helyesen, névszerint dicsért, illetve bírált egyes párttagokat. Azt a hibát azonban elkövette, hogy a párton- kivüliek neveléséért, tagjelöltté való ajánlásukért egyedül a szervezőtitkárt tette felelőssé. Márpedig ez valamennyi párttag kötelességei megvalósításáért — nem mutattak rá. Elmulasztották a párttagok hibáinak névszerinti felvetését. Általánosságban esett csak szó a se- lej tgyártásról, a munkaszervezésről, a munkafegyelem megsértéséről. Szükség lett volna a kommunista műszaki vezetők tevékenységének értékelésére is. A hozzászólók hasznos útmutatást adtak az új vezetőségnek. Balázs István, a XVIII. alapszervezet tagja például azt tanácsolta, hogy az új vezetőség az eddiginél sokkal jobban törődjön a termelési kérdésekkel, a termelés pártellenőrzésével. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a munkaszervezés nem minden esetben kielégítő. Néha pár percet igénybevevő munka elvégzésére — például egy biztosíték rendbehozására — órákat kell várni. A pártvezetőség sokat tehet az ilyen hibák kiküszöböléséért Magyar József elvtárs —* igen helyesen — arról beszélt, hogy az elmúlt évben az osztályuk egy nagyteljesítményű lengyel esztergapadot és egy modern fúrógépet kapott. — Meglévő gépeink jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével segítsük államunkat — mondotta —, hogy még több új gépet kaphassunk; Papp elvtárs, a VII. alapszervezet tagja arra kérte az új pártvezetőséget, hogy szorgalmazza a jobb munkaelosztást, a hóelejl pangás megszüntetését. Jelenleg Is az a helyzet, hogy nem kapták meg azokat a kocsikat, melyeket e hónap első napjaiban ki kell javíta- niok, Ebből s az anyagellátás nehézségeiből adódik aztán a „hóvég! hajrá”, amikor a nagy sietség miatt több a selejt, s túlórázni is kell a munkásoknak, ha határidőre teljesíteni akarják a tervet. R pártáiét belső kérdéseire! és 8 tőmegszervezeieíkel is helyesen foglaikozbk a felszólalók. A VII. alapszervezetnél például névszerint bírálták a régi vezetőségi tagokat, akik közt akadt olyan is, aki nem szívesen vette az'. Balázs Géza elvtárs megbírálta Juhász elvtárs, szervezőtitkár munkáját. Erre Juhász elvtárs — helytelenül — úgy reagált, hogy „Balázs elvtárs miért nem gyakorolt előbb önbírálatot?” Az ilyen megnyilvánulás cseppet sem viszi előre a jőszándékú bírálat kibontakozását. Az új vezetőség megválasztásánál élénk vita bontakozott ki a VII. alapszervezetben. Különösen azoknak az elvtársaknak jelölésénél mérlegelték alapos gonddal az eddigi munkát, akik eddig nem voltak vezetőségi tagok. Meglátszott, hogy felelősséget éreztek az elvtársak azért, hogy kik kerülnek a vezetőségbe. A XVIII. alapszervezetnél már nem volt ilyen vita. Pedig az új vezetőségbe javasolt elvtársak munkájának elemzésével sok segítséget adhattak volna a párttagok. A szervezeti előkészítés jó volt. Az elnökök is jól vezették a taggyűléseket. Felhívták a párttagok figyelmét olyan kérdésekre, hogy pl. a jelölőbizottság javaslatával kapcsolatban minden párttag megteheti észrevételét. Biztosították a demokratizmus érvényesülését; Termelési kérdésekkel mindkét beszámoló foglalkozott. Megemlítették, hogy mindkét alap- szervezet kommunistáinak nagy része van abban, hogy a vállalat nyolcszoros élüzem. Arra azonban, hogy egy-egy párttagnak milyen érdemei vannak a termelésben — nem tértek ki a beszámolók. A megoldásra váró feladatokat is inkább üzemi szinten tárgyalták. Igaz, ismertették az üzemrészek feladatait is, de nem elég részletesen. Felhívták például a kommunisták figyelmét a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, de arra, hogy az esztergarészleg, vagy a kocsiosztály kommunistái mit tehetnek e célok Helyeseljük a Ä magyar nép 1945. óta rnánd politikailag, mind gazdaságilag erősen fejlődött. A mögöttünk álló útra büszkén tekinthet iink vissza. Egymás után létesültek hazánkban szebbnél-szebb új üzemek, gyárak. A jelentéktelen iparral rendelkező agrár országból, ipari-agrár országgá fejlődtünk. É döntő fordulatot a magyar nép a Szovjetunió önzetlen segítségével saját erejéből hozta létre; Tíz év alatt bebizonyosodott, hogy népünk politikailag is fejlett. A magyar — bár viszonylag kicsiny lélekszámú — nemzet történelme folyamán szüntelen küzdelmet folyirisszaufasítást tatött függetlenségéért és önállóságáért. Örömmel töltötte el a magyar népet az az esemény, hogy elnyerte méltó helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Helyeseljük tehát, hogy a dolgozó nép nevében a Szabad Nép visz- szautasítja a nyugati-körök bél- ügyeinkbe való beavatkozási kísérletét.: A magyar dolgozók saját erejükből tudják építeni hazájukat, s a béketábor többi népeivel vállvetve harcolnak továbbra is a békéért. A papírgyári mérnök brigád nevében: Dr. Molnár László Szigligeti Színház: MONTMARTREI IBOLYA A francia sajtó a választások eredményeiről Párizs (MTI). Az Union Francaise D’ Information az éjszaka folyamán helyreigazítást adott ki a Francia Kommunista Párt kedd esti nyilatkozatával összefüggésben. örömmel jelentvén, hogy a nyilatkozatban szereplő „több mint négyszázezer új szavazó” kifejezést félmillió új szavazóval kell helyettesíteni. Ez a többlet az újabb kedvező számadatok alapján mutatkozik. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata már ezzel a helyesbített szöveggel jelent meg az Huma- nité szerda reggeli számában. A választások eredményeként a Francia Kommunista Párt mandátumainak száma száznegyvenöt. a tengerentúli területek — egyelőre még nem hivatalos — adatait is hozzászámítva, százötven. Ez a számadat még mindig ideiglenes. Ezenkívül Algériában, ha ott is választásokat tartanak, a Kommunista Párt további mandátumokat nyerhet. A választások után a belpolitikai helyzet rendkívül zavaros. A kormány haladéktalan lemondására nem lehet számítani, mert ennek megvannak az alkotmányos formái. Az új nemzetgyűlés január 19-én ül össze első ízben Marcel Cachin korelnök elnökletével. Január 20- tól 25-ig tart a mandátum-igazolási eljárás, január 23-ra várható a nemzetgyűlés elnökségének megválasztása s akkor mond majd le a kormány. Előreláthatólag január 26-án kezdődnek maid a köztársasági elnök tárgyalásai az új kormány megalakítása ügyében. A jelek szerint a beiktatási vitára február előtt aligha kerülhet sor. Az Aurore-et rendkívül megdöbbenti a kommunisták előretörése. A lap rámutat, hogy el kell tűnnie minden ellentétnek és a „nemzeti” (értsd: burzsoá — a szerk.) pártoknak együttesen kell kialakítónak a politikát. Semmiféle kombinációt vagy kizárást nem szabad alkalmazniok (mármint maguk között — a szerk.) és lehetővé kell tenniök egy „nemzeti közjóléti kormány” megalakulását. A Combat vezércikkben keserű hangon írja. hogy a rendszernek nem szabad több hibát elkövetnie, ha tovább akar élni. Az lenne a legrosszabb, ha tovább folytatnák az eddigi cirkuszi játékokat, amelyekkel szemben most sokmillió francia utálatát fejezte ki a szavazás során. Az Express-ben Mendes-France a várt siker elmaradása miatti dühét Faure ellen fordítja. Faure-ék felé megjegyzi, hogy a bűvészinasok most elmélkedjenek a választások előrehozásának eredményén, amit azért találtak ki. hogy mindenképpen létrehozzák a levitézlett kormánytöbbség újramegválasztá- sát. A Liberation leszögezi: január 2. után csakis egy népfront-kormány képes tettekre váltani az ország mélyről jövő óhaját és megvalósítani a változásra irányuló akaratát. Az Humanité vezércikkében megállapítja, hogy a baloldali hullám sokkal erősebb volt annál, amit a számok kifejeznek, mert egyes mesterkedések és trükkök némileg hozzájárultak ahhoz, hogy a baloldalt megfosszák számos olyan mandátumtól, amelyet megkaphatott volna. A lap erre több példát közöl, majd rámutat a szocialista vezetők felelősségére, akik a Kommunista Párt javaslatának elfogadása esetén több tucatnyi további mandátumát szerezhettek volna nemcsak a Kommunista Pártnak, hanem saját pártjuknak, és egyéb baloldali alakulatoknak is. Az Humanité ezután kiemeli: még Szajna megyében is. ahol pedig arányos választási rendszer van érvényben, megtettek mindent, hogy az érvényben lévő választási rendszert a Kommunista Párt ellen fordítsák, és a töredékszavazatok elosztásában pontosan az ellenkező módszerrel jártak el, mint az ország olyan részeiben, ahol a Kommunista Párt kisebbségi párt volt, míg a Szajna megyében sok körzetben többséget szerzett. így a bonyolult töredékszámításokkal Jacques Duclos választókerületében két mandátumot elraboltak a Kommunista Párttól. A 6. választókerületben Dides volt rendőrbiztos (a Dides-Baranes kommunistaellenes provokációs ügy egyik hírhedt főszereplője — a szerk.) megválasztásához 22 322 szavazat is elegendőnek bizonyult, ugyanakkor viszont minden egyes kommunista képviselőjelölt megválasztásához 56 424 szavazatra volt szükség Az 5. választókerületben viszont a fasiszta Bakanowski megválasztásához 19 253 szavazatra volt csak szükség, amikor egy kommunista jelölt megválasztásához ötvenezer szavazat kellett ugyanebben a választókerületben. Az országban mérhetetlenül erős a baloldali áramlat — folvtátja az Humanité. — Óriási előretörésről van szó. amellyel számolni kell. Pártunk határtalan bizalmat vet ebbe az erőbe. A választási csata kimenetele igazat adott neki; Ugyanígy lesz abban a másik csatában is. amely most kezdődik, valamennyi baloldali erő egységéért az új nemzetgyűlésben. A ferenejóBeefi régi jó béke- világ’* jólétet jelentetett a polgárság számára. Természetes, hogy ebben a levegőiben kivirágzott a polgári irodalom, a polgári drama és operett. A századforduló és a XX. század eleji operettirodalom egyik kimagasló alakja Kálmán Imre volt. A Montenartrei ibolya nem tartozik a legsikerültebb operettjei közé; kedves derűjével, franciás könnyedségével mégis elér a közönség szívéig} Párizsban a Montmartre egy padlásszobájában él a három nagyon tehetséges fiatal művész: Raoul a festő, Florimond a zeneszerző és Henri, a költő. Már-már úgy néz id, végkép összecsap felettük a teljes csőd szennyes árja, amikor nagyobb összeget nyernek a lottón. Most megvalósulhat végre a sok-sok terv, amiről csak álmodoztak eddig, s maguk se merték hinni beteljesülését. Boldogságuk a tetőfokán áll, amikor megtudják, hogy kedves kispajtásukat Violettát, nevelőapja el akarja adni a lánykereskedő hírében álló impresszáriónak. Fájó szívvel, de lemondanak a pénzről, hogy megválthassák bajbaj utóit kispajtásukat De nem fenne operett az operett ,ha a végén nem rendeződne el minden. Violetta, ki szerelmes Raoulba, minden ügyességét latba- vetd, hogy segítsen a három baráton. Elfogadtatja Flonmond operettjét, Raoul számára állást szerez. Végül az operettet is megmenti a bukástól. Természetesen a végén Raoul megkéri a kezét. Mi máé ie egy operett célja, mint pár órára felemelni a nézőt egy rózsaszín álomvilágba, persze úgy, hogy érzéseiben gazdagodva térjen vissza a reális életbe. Bízvást mondhatjuk a Szolnoki Szigligeti Színház ezt a célt a legnagyobb mértékig elérte. Legelőször is arról a változtatásról kell beszélni, amelyet egyik művész megbetegedése tett szükségessé. A harmadik felvonásban szereplő Rotschild bárét Frascatti hadügyminiszterrel kellett helyettesíteni. A merész megoldás teljesen sikerül, ha nem csupán külső- séges eszközökkel nyúlnak hozzá. A szöveg szerint is többet kellett volna átvenni Rotschild báró szerepéből. A rendezés a fiatal, nagytéhet- ségű Nagy György munkája, szinte kimeríthetetlen ötletekben, —• egy- gyé tudja kovácsolni az előadást. Alapossága, céltudatos, aprólékos műgondja, különösen a lebilincselő finálékban mutatkozik meg. Oieavexhy Éva kedves, szeretetreméltó Violettája jólsikerült alakítás. Kevés színésznő dicsekedhet azzal, hogy egy operettben éppoly jó énekesnek, mint színésznek bizonyul. Hangjának kulturáltságával érzelmi gazdagságával, már Violetta belépőjével a közönség szívébe lopja magát. Alakítása még tökéletesebb lenne, ha szerepét jobban tisztázza. Valószínűleg ugyanez az oka annak is. hogy egykét helyen játékába szentimentális árnyalatok vegyültek. Farkas Ammy Ninomja meglehetősen egyenetlen. Nagyon mély, megkapó momentumok váltakoznak felületes pillanatokkal, amelynek oka, hogy túlságosan is sokat támaszkodik színészi rutinjára, amire pedig az ő tehetségének nincs szüksége. Mert ahogyan Raoultól való búcsúja élményt nyújt a közönségnek, éppúgy rossz hatású a Florimomddal való kacérkodás túljátszósa. Talán felfogásbeit differencia is visszahúzta attól, hogy a helyes utat megtalálja és itt a rendezőnek kellett volna fokozottabb mértékben segítséget nyújtania. — Ugyanis a kelletténél közönségesebbre vette ezt a modellből lett nagystílű párizsi színésznőt. A három müvfea. Raoul, Floci- mond és Henri: Bánáti Sándor, Varga D. József és Fillér István, sok humorról, lendületről játékosságról tettek tanúságot, sajnos egyikőjük sem törekedett mélyebb típusalkotásra, úgy néz ki — kevés kivétellel — ötleteikkel csupán általában nevettetni akarták a közönséget, s nem maradandóbb élményt nyújtani egyik-egyik figura megismertetésével, megszerettetésével. Paál László Spagetti alakítása még nem kész kifonrot alakítás >= jóval később íkapta szerepét. Paál a nehezebb ellenállás irányát követte, s eszközeiben a legnagyobb igényességre törekszik. Még egyelőre keresd az alakításnak és a műfajnak legmegfelelőbb stílust. Igényességének tudható be, hogy esté- ről-estére fejlődik tökéletesedik. Veireczkey Zoltán Parigi alakítása sók drámai erőt hordoz magában, csak a játékába vegyülő egykét naturalista éten válik visszatetszővé; Bemycvstiky Béla nem tudta kihasználni a színigazgató szerepben rejlő lehetőségeiket, mert a megoldást külsőségekben kereste. Gelled Koméi egyszerű eszközökkel, sok humorral formálta meg ezt a kissé degenerált hadügyminisztert: Frascattit. Bogr nine» hie aseren, arra legjobb bizonyíték az előadás folyamán néhányszor felvillanó Berta András, Kautzki Ervin és Sábák Piroska. Párszavas szerepeiket komolyan vették, épp ezért sikerült élő alakot teremteni ok. Bakó József nagyvonalú művészi igénnyel készült díszletei jól érzékeltetik Párizs hangulatát. Bárt ha Judit koreográfiája ötletes, merész, igényes táncai tökéletesen illeszkednek a darab hangulatába. Egyébként Bartha Judit nemcsak mint koreográfus, de mint szólótáncos is méltán vívja ki a közönség elismerését. Sók szív, temperamentum és könnyed kifejezésmód jellemzik művészetét. A szólótáncosck, Baricza Rózsi, Berta Erzsi, Fényes Judit, Pram- mer Gyula, Vásárhelyi Sándor szintén elismerést érdemelnek alapos, kidolgozott táncszámaikért. As e'ifadá» eikertneh egyik alapvető tényezője a zene- és énekkar kitűnő munkája. A nagy meggyőző erővel rendelkező karmester Gyulai Gál Ferenc, nemcsak a zenekart és kórust, de az egész előadást kezében tudja tartani. Nem- kevésbbé az ő áttekintő készségének, zenei és színpadi hozzáértésének köszönhető, hogy ez a hatalmas, sokrétű együttes eggyé tudótt kovácsolódnij Herczeg László R Szovfe unió, a Mo^ul Nénftfz’ársaság és a Kínai Népköztársaság koritánvának közle^nve az Ulan Bator - Cinin vasútvonal építésének befejezésiről és a három ország közötti közvetlen vasúti forgalom megindításáréi Moszkva (TASZSZ.) 1952 szeptemberében a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányai között tárgyalások folytak három ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről. Az említett kormányok e célból 1952 szeptember 15-én egyezményt kötöttek a Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti közvetlen vasúti forgalom megszervezéséről. A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság kormánya felépítette a vasútvonalat Ulan Bátortól Dzaminudén keresztül a Mongol Népköztársaság határáig, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig Ointotől Brlanyon keresztül a Kínai Népköztársaság határáig. A Szovjetunió, a Mongol Nép- köztársaság és a Kínai Népköztár-* saság vasúti szakembereinek 1955. szeptember—októberében lezajlott értekezlete megtárgyalta a három ország közötti közvetlen vasúti forgalom közelgő megnyitásával ösz- szefüagö kérdéseket. 1955 december 31-én Ulan-Bator ban ünnepélyes keretek között megnyitották az Ulan—Bator—Peking közvetlen vasúti forgalmat, 1956 január 3-án pedig a kínai— mongol határon ünnepélyesen' ösz- szekapcsoiták a két vasútovanalat. A Szovjetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között a közvetlen vasúti összeköttetés 1956 január elsejével megnyílt. (MTI.) (Folytatás az l-sö oldalról.) gátam győzelmét jelentette, hogy önnek és barátainak e téren kifejtett erőfeszítéseit siker koronázta és ezzel szabaddá vált az út az összes népi erők egyesüléséhez a Német Demokratikus Köztársaságban. A magyar dolgozók szeretik és tisztelik önt, Pieck elvtárs és büszke örömmel üdvözölték, amikor legnagyobb és legfontosabb üzemeink egyikét, a Győri Vagongyá- rat az a megtiszteltetés érte, hogy az ön nevét vehette fel. Népünk a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a német dolgozók tevékenységét és alkotó munkáját és a szocializmus építésében, valamint a béke védelmében elért minden sikerüket a saját sikerének tekinti. Az őszinte barátság és szeretet amelyet a magyar do’gozók ön iránt éreznek, n?m utolsó sorban abból a tényből fakad, hogy önt évtizedek óta szoros baráti kapcsolatok fűzök a magyar kommunistákhoz A dicső szovjet nép segítségévei a Német Demokratikus Köztársaság független, szuverén állam lett, amely ima történelmi jelentőségű harcot folytat az egész német nemzet békés és boldog jövőjének biztosításáért. A párt ás a nép bizalma önt állította az új állam élére, amely feltarthatatlanul, szilárd lépteikkel halad nemes céljai felé. Teljes szivünkből még sok-sok esztendei erőt és egészséget, kívánunk önnek, Pieck élvtárs, nagy munkájához, az egész német nép. a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nép békéje és szabadsága érdekében. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak további sikereket kívánunk a szocializmus építésében és abban a harcban, amelyet a német egység demokratikus és békés alapon való helyreállításáért folytatnak. Éljen a német és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! Éljen hű barátunk és elvtársunk, Wilhelm Piechí”
