Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1956. január 31 népíroütmozgalsffl nagy feladatai a kulturális munka területén — A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése A Hazafias Népfront megyei bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott, hogy megtárgyalja azokat a tennivailólcat, amelyek megyénk­ben a kulturális munka területén a népfront-mozgalomra várnak. Az ülésen — a bizottság tagjain kívül — resztvettek Lévai István elv­társ, az MDP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának munkatársa, a járási és városi népfront bizottságok elnökei, valamint a tömeg­szervezetek képviselői. A bizottság ülését a megyei tanács házának, kistanácstermében dr. Be ne Zoltán országgyűlési képviselő, a megyei népfront bizottság elnöke nyitotta meg, majd Kisfaludi Sándor elnökségi tag mondott beszámolót. Kisfaludi Sándor elöljáróban rá­mutatott arra, hogy a kulturális munka területén — bár a márciusi határozat után komoly eredmé­nyekről számolhatunk be — a jobboldali elhajlás még ma is érez­teti. hatását. A népfrontnak is fel­adata a kulturális munka fellen­dítéséért harcolni. Különösen fon­tos a magasabbrendű kulturális igéaj ok felkeltése a dolgozók köré­ben, mint azt a megye népfront- mozgalma a termelőszövetkezetek névadóinak ismertetésével s az ez­rei kapcsolatban kiadott illusztrált i űzettél is tette. Igen szép munkaterület a nép­front bizottságok számára a haladó hagyományok népszerűsítése A megyei népfront bizottságok a helyi bizottságok gyűjtőmunkája segítségével egy illusztrált kiad­ványt szándékozik készíteni a me­gye műemlékeiről. Igen szép példa arra, hogyan lehet a munkásmoz­galom történetét összegyűjteni, a jászberényi népTont bizottság ál­tal folytatott krónikaírás, amely a múlt mellett a ma eredményeit, eseményeit is magába foglalja. A Ü ISZ-szervezeíekkel és az Ismeret- terjesztő Társulattal való szorosabb kapcsolat tévém a hazaszeretetre való nevelés érdekében üzemek, tsz-ek, városok, nagy szocialista lé­tesítményein!? meglátogatását kez­deményezhetik a népfront bizottsá­gok. A kiváló termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok jutalmazása anyagiak mellett tör­ténhet színház, hangverseny láto­gatással, könyvekkel. Nagy a bi­zottságok feladata az ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése terén. A legfontosabb — hangsúlyozta Kisfaludi Sándor —, hogy az álla­mi szervek és a tömegszervezetek párt által irányított kulturális munkáját segítsék s elsősorban maguk a helyi bizottságok tagjai mutassanak példát minden téren, így azon a téren is, hogy ők enge­dik el elsőnek fiaikat, leányaikat a kulturotthonba, a DlSZ-szervezet- be. A vitában igen sokan felszólal­tak. Többen értékes tapasztalatok­ká], hasznos javaslatokkal járultak hozzá az ülés eredményességéhez. Kaposvári Gyula a műemlékvé­delemmel kapcsolatban elmondta, hogy a Járműjavító ebben az esz­tendőben lesz 100 éves. Egy épülete ilyen régi. Érdemes lenne a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár történetét Is feldolgozni. Ez az üzem több mint 100 esztendős. Erdész Sándor Jászberényből a város krónikájának írásával kap­csolatos tapasztalatokról számolt be. Lázár Barna, a megyei tanács Még több hozzászólás után jelvetődött leérdésekre, majd Kun tartott szervezési tájékoztatót. Az igen hasznos és eredmé Tőszavaival ért véget. népművelési osztályának vezetője elmondotta, hogy a kulturmunká- sok kérik a népfront bizottságok segítségét, főképpen az ismeret- terjesztő előadások közönségének szervezése területén. Kőtelken jól sikerült előadássorozat indult. En­nek szervezésében is segített a népfront bizottság. Győri Tibor, az MSZT megyei titkára az internacionalista nevelés segítésére kérte a megyei bizottság tagjait a Magyar—Szovjet Barát­ság Hónapjával kapcsolatban. Németh István, a mezőtúri Pe­tőfi TSZ tagja a tanyavilág kultu­rális életének elmaradásáról be­szélt. Nagy András, a kunszentmártoni járási népfront bizottság elnöke el­mondotta, hogy a tiszasasi Itákóczi TSZ-ben április 4-ig rendszeresen tartanak előadássorozatot. Kezde­ményezték, hogy a járás tsz-ei te­remtsék meg a szociális és kultu­rális anyagi alapot. Névadó ün­nepségeket rendeznek az újonnan alakult termelőszövetkezetekben >'s. Ebben a munkában az MNDSZ is részt vesz. Silye Gábor, a DISZ megyei bi­zottságának munkatársa a „Ságvá- ri Endre kulturális- és sportver­seny”, valamint a „József Attila olvasómozgalom” terén kérte a bi­zottságok segítségét. Mint mon­dotta, ezzel a bizottságok nagymér­tékben hozzájárulhatnak a DISZ- szervezetek megerősítéséhez. Holló Pál, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozója ígéretet tett, hegy sürgetni fogja az üzem történetének feldolgozását. Bata József Jászberényből a Ta­nácsköztársaság hőseinek nagyobb megbecsülésére hívta fel a figyel­met Kisfaitudi Sándor adott választ a Eleik, a megyei bizottság titkára ;yes ülés dr. Bern Zoltán elnök zá­TÓTH KORNBLj TIgZAZUGl KRÓNIKA tak és a kizsákmányoltak igazsága mondotta ki a megfellebbezhetet­len ítéletet. ^ A FELFORGATÓ TEVÉKENYSÉG Ugyanabban az újságban, amely­ben az ügyész és a védő beszéde olvasható, van egy hír. Arról szól, hogy egy kommunistát 3 évi bör­tönre ítéltek: „...a társadalmi rend elleni felforgató tevékenysé­gért”.. Egy kommunistát bebörtönöztek azért, mert fel akarta forgatni azt a társadalmi rendet, amely nagy- révi arzénes pereket szült.: -. Igaz, azóta a kommunisták való­ban felforgatták az úri rendet az egész országban és itt Nagyréven is. Zsifkó Mátyás tanácselnöktől kérdezem: — Hányán kaptak a községben földet? Nevet, a fejét vakarja; — Nehéz erre válaszolni, majd­nem az egész falu.-7 De mégis? — Vagy négy-öíszázan... Aztán tegye hozzá még az elvtárs azokat is, akiknek megmaradt a földje. Csodálkozva nézek rá, nem ér­tem; — Itt — magyarázza —, ha le­ment a bor ára, tucatjával mentek tönkre a kisemberek. Itt van Nagy Gerzson tanácstag, akivel az előbb beszélt. Amikor a maga gazdája lett, 14 holdja volt, a harmincas évek végére csak 4 maradt neki. Napszámba meg kubikba járt, hogy eltarthassa a családját. Azóta a földosztás igazságot tett. Móricz Zsigmond 1930-ban a következőket írta: „A legnagyobb gazdának 40 holdja van, de a túlnyomó többsé­gének csali 2—3 holdacskája.” 15 esztendővel később, 1945-ben Varga László kulák már IfiO hol­don gazdálkodott. Vajon hány 2—3 holdas kisparasztot falt fel? Ezért számítja a tanácselnök az újgazdák közé azokat is, akiknek a népi demokrácia jóvoltából meg­maradt íí földje. De nézzük tovább ezt a felfor­gató tevékenységet. A kommunisták Nagyréven is felforgatták azt a régi rendet, amely megakadályozta, hogy a dol­gozó paraszt gyereke tovább jus­son az elemi iskola V—VI. osztá­lyánál. — 1945 óta: 28 középiskolás 5 főiskolás 2 egyetemista 20 ipari tanuló 3 katonatiszt került ki a község fiataljai közül. Az iskolában a padban ülök, ve­lem szemben Gerencsér Géza igaz­gató — ideges kis ember — föl-alá sétálva diktálja az adatokat, aztán még elmondja, hogy a felszabadu­lás előtt csupán két paraszt gyerek tanult tovább, de 'azok sem jutot­tak el, csak a polgári iskoláig. Megállt velem szemben: — A felszabadulás előtt négy pe­dagógus volt a községben, most tíz. Tudja, mit jelent ez tudáskü- lönbözetben? Mit lehet erre válaszolni? A tu­dást nem lehet súlyra vagy. rőfre mérni. A tudáskülönbözet nyilván nagyobb láthatárt, a dolgok lénye­gének felismerését, több embersé­get jelent. (Folytatjuk.) APEOii ii>»retí:sek Reggel fél 7. A nagy autóbusz, amellyel érkeztem tömpe orrát, 1 már Szolnok felé fordította és most áll a tanácsháza elé, hogy felvegye az utasokat. Nézem a felszállókat, férfi nincs közöttük, csak fejken­dős, garabolyos asszonyok, meg városi öltözetű, aktatáskás lányok, fiúk: középiskolás diákok. Az autóbusz rekedten dudál, az­tán lomhán megindul és én ott ma­radok a reggeli szürkületben, a néptclen, csendes utcán. Nézem az utcákat, a házakat. Látszólag az elmúlt húsz-harminc esztendőben semmi külső változás nem történt. Egyetlen új épületet nem látni, a nádfedeles ház sem ritka, az úttest sáros, a téglajárda foghíjjas, a tanácsháza is ugyan­úgy néz ki, mint akkor, amikor még' községházának nevezték. Ugyanígy láthatta ezt a főutcát 1930. januárjában Móricz Zsig- mend, amikor ezeket a sorokat megfogalmazta: „Vasárnap reggel kimentem Nagyrévre, a Tiszazugnak abba a községébe, ahol a tömegmérgezés tüneteit felfedeztél?, s ahonnan az eddigi vádlottal? kil?erültek." A FÖLDÉRT, A VAGYONÉRT... Huszonhárom asszony, ennyi sze­repelt az arzénes perben. Hogy miért gyilkoltak? A párttitkár, a tanácselnök, a re­formátus pap s a néni, akinél ebé­deltem, Nagy Gerzson bácsi, min­denki, akivel csak beszéltem, egy­öntetűen ezt mondta: — A vagyonért, földért, egy-kettő közülük szerelmi okból, megunta a férjét, mással akart élni; A tanácselnök régi, megsárgult, toldozott újságokat rak elém, a R.is Újság 1929. decemberi számai. Benne a tudósítások a szolnoki perről ás az ítéletekről. Mit mondott az ügyész? „Ezek az asszonyok bűnösek. Mindegyikük egyformán a legalja­sabb anyagi indokból követte el a kezdeményezést.” És mit mondott a védő? „A nagyrévi gyilkosságok első oka a föld, amelynek háromne­gyedrésze nagybirtok.” Nem a háromnegyedrésze, csak a fele volt a nagyrévi határnak az ural? kezén, de ez is elég ahhoz, hogy feszítse, szítsa a földéhséget. Jött a bába a fehérporral: — Mit kínlódsz vele, mit kínlódsz vele? Az áldozatok többsége jómódú középparaszt volt. A huszonhárom asszony felelt, ezelőtt 2G évvel ítélkezett az akkori bíróság, de az elsőrendű vádlottak­ra csak 15 évvel később került sor. Rájuk a történelem, az elnyomot­ELADÓ idb 125-öi lemezvilAás jó állapot­ban lévő Csepel motorke-ckpár. Iij. Veres István, Tiszagyenda, Petőfi S. u. 2S. 1 db WERTHEIM páncélszekrény szabad­kézből eladó. Cím a kiadóhivatalban. ÜZEMKÉPES pékség öregség miatt el­adó. Kisújszállás, Sztálin n, 10. _____ EL ADÓ családi ház, beköltözhető. Szol­nok, Bercsényi utca 38/a._____________ SZ ÖVETKEZETÜNK zsirátvévSJe üres zsír- átvételi Jegyeket veszített el. A B33Q1-09400- lg. SK0I —31453-ig 68501 - 83600-13. fSöOl— S9SOO-13 96001 —SOOöO-tg. «1151 -94200-12 számozott Jegyek- 167 409-450-13 és 167 451—167 500-ig számozott összesítők érvénytelenítve lettek. A MEZŐTÚRI Városi Tanács Kórháza élei- tnezésvezetőt keres 195G. február 15-1 belé­pésre. A munkakörben Jártassággal birók szabályszerűen felszerelt kérelmüket (ön­életrajz, iskolai végzettség, és elűző mun­kahely Igazolása) a kórház Igazgató főor­vosához nyújthatják be. ELADÓ családi ház, azonnal beköltözhető. Szolnok. Sashalmi u. 29/b . A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK Kunhe­gyes! Járási Központja boltkezelőket és étte-em vezetőket felvesz. Jelentkezés sze­mélyesen vagy írásban. A JASZLADANYI Földművesszővétkezet ét­kezdéjébe egy képesített szakácsot, vagy szakácsnőt' keres. Jelentkezni lehet: _ a Jászladánv! Fölclművesszövetkezetnél írás­ban, vagy személyesen. Telefon: 0—5. ELADÓ kis családi ház, beköltözhető. Szolnok. Béke u. 11. JOGVEGZETT elhelyezkedne hosszú ad­minisztratív gyakorlattal. Cím a kiadó- hivatalban. Szolnak megyei NÉPLAP politika) napilap ! erjeszti a Megyei Hirlaphivata] Egyes szám ára: 50 tillér Előfizetési ár t hóra 11 torint Szerkeszti o szerkesztőbizottság i:elclűs szerkesztő: DAVíö FERENC Szolnoki Nyomdaipari Vállalat Szolnok. Mallnovszki o. 13. letelő. vezető: Mészáros Sándor. Megkapták bizonyítványukat az újonnan vizsgázott labdarúgó játékvezetők Barát: összejövetelre jöttek össze a nem­rég véget ért labdarúgó játékvezetői ‘ tan­folyam hallgatói. Megjelent a megyei TSB részéről Pázmány Kálmán, a labdarúgó társadalmi szövetség részéről dr. Várhelyi Béla elvtárs. Ott voltak a tanfolyam összes előadói és hallgatói. Csősz László tanfolyambizalmi üdvözölte a megjelenteket, s köszönetét fejezte ki a hallgatók nevében az előadóknak fáradsá­got nem ismerő', lelkiismeretes munkájuk­ért. Nyílt őszinteséggel tárta fel, hogy bár hosszú ideig működött, mint aktív já­tékos, mégis csak most ismerte meg igazán a labdarúgó szabályokat. A tanfolyam so­rán sok vitás kérdés tisztázódott előtte. Ezután H,amar Antal elvtárs, a megyei labdarúgó JT elnöke rövid beszéd kereté­ben adta át az újonnan vizsgázott játék­vezetőknek a bizonyítványokat. Felhívta az új játékvezetők figyelmét, hogy a vizsgával nem zárult le a tanulás. Mind elméletileg, mind gyakorlatilag to­vább kell képezni magukat. A játékvezetői igazolvány birtokolása kötelezettségeket ró rájuk. Nyílt őszinteséggel tárta fel, hogy göröngyös út vár minden játékvezetőre, de ne hátráljanak meg egy-egy gyengébb sze­replés. vagy komolyab bírálat után. Játék­vezetőnek lenni szép, de nehéz hivatás. Kérte őket, hogy előadóik fáradságát, oda­adó. le? kis munkával, becsületes helytál­lással hálálják majd meg. Végül sok sikert kívánt. A jelenlévő „öreg” játékvezetők számos hasznos tanáccsal látták el újonnan mun­kába lépő társaikat. Pázmány Kálmán elv- társ az MTSB üdvözletét tolmácsolta. Kérte az újonnan vizsgázottakat, hogy ak­tív munkájukkal segítsék majd elő megyén k Labdarugó sportjának fejlődését. Dr. Vár­helyi Béla, o megyei társadalmi szövetség üdvözletét adta át és felhívia figyelmüket a játékvezetők nevelő munkájának fontos ságira. Á jelenlévők az ünneplések befejezése után még sokáig együttmaradtak és közvet­len hangulatban beszélgettek eddigi sport­élményeikről. Reméljük, új játékvezetőink beváltják ígéretüket és komoly erősségei lesznek majd a megyei Játékvezető Ta mácsnak. A Szolnoki Törekvés Baráti Kör közleménye A Baráti Kör legközelebbi rendezvénye február 4:én a Tisza Szálló összes termei­ben megtartandó műsorral egybekötök sportbál lesz. A vidám farsangi est célja szolnoki sportélet vezetőinek, versenyzői nek és sportbarátatnak találkozása. Min­den remény megvan arra, hogy ez a baráid találkozó is elősegíti majd a klubsoviniz­mus leküzdését és egyben kialakítja a ta vaszi sportidény megkezdésére szükséges sportegységet. Sportbarátahik legfőbb ícla.data, közre­működni abban, hogy a találkozó olyan sikert érjen el, amilyent a nemes cél meg­érdemel. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel célszerű, ha minél többen már elő vételben biztosítják jegyeiket. Meghívó és jegyigénylés: Vészeiéi János sport-társnál az APiSZ papírboltban és Ha­lász Gyula sport társnál, a Vasipari Válla­lat Malinovszki úti üzemében. A tiszaíöldvári községi tanács a helyi sportkör megerősítéséért A tiszaíöldvári községi tanács végre­hajtóbizottsági ülésen tárgyalta meg a köz­ségi sportkör munkáját. Megállapították, hogy az SK az elmúlt évben igen mostoha körülmények között működött, ebbon hi­bás tanács is, mert nem adta meg a szükséges támogatást. Ezenkívül a KTSZ, a Téglagyár és a Szpartakusz SK széthú­zása is akadályozta az egészséges fejlő­dést. Nem tudtak egy erős; egységes falusi sportkört létrehozni, amit joggal elvárt volna Tiszaföldvár sportkedvelő közönsége. A tanács végrehajtó bizottsága a MDP Központi Vezetősége 1954. decemberi hatá­rozatának figyelembevételével igyekszik megjavítani a község sportéletét. A DISZ. a MÖHOSZ és a falusi sk képviselőinek résztvételével új, egységes vezetőséget vá­lasztottak. A tanács máris jelentősen se­gíti az új vezetőséget. A sportpályán lévő elhanyagolt öltöző, fürdő, és kultúrterem helyiségeket újjáépíttetik. Az új kultúr­terembe otthonra találnak majd a spor­tolók cs szurkolók, itt tarthatják majd ve­zetőségi, szakosztályi és tagcHekcz 1c tűket. Ezenkívül még további tervei is vannak a tanácsnak a sportkör munkájának segíté­sére. ujszaszon szerepeit vasarnep a Szolnoki Bástya labdarúgó csapata Üjszászi Törekvés—Szolnoki Bástya 3:2 0:1) A tavaszi idényre való felkészülés során a Szolnoki Bástya labdarúgói vasárnap Uj- szászra látogattak el, ahol az ottani Tö­rekvés ^ csapatával^ mérték össze, erejüket. Az idényeleji mérkőzésen a szolnokiak erősen megfiatalított együttese jó játékot nyújtott A fiatal csapat azonban nem tudott megbirkózni a katonaságtól nemré­gen leszerelt, idősebb, rutinosabb játéko­sokkal megerősített ujszásziakkal. A ha­zaiak főleg csatársoruk jobb és ötletesebb játékával döntötték el a maguk javára a mérkőzés sorsát. A Szolnoki Bástyából Krízsán, Tóth B.. Debreczeni, Komáromi és Rontó tűnt ki átlagon felüli jó játékával. A hazaiaknál főleg a támadósor játéka ér­demel dicséretet. A Szolnoki Bástya új vezetősége komo­lyan foglalkozik az új csapat kialakításá­val cs mindent elkövet annak érdekében, hogy a vasárnap Füzesgya.rinaton, az ot­tani sportkör ellen sorrakerülö Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzésen fiai ki­harcolják a továbbjutást. Az együttes szer­dán délután a Szolnoki Törekvéssel játszik edzomérközést. Megnyílt Szolnokon a megyei TO-TÓ-zó Régi vágya teljesült Szolnok megye és Szolnok város dolgozói­nak. Január 27-én, pénteken este Szolnokon, a Sásrvóri-út 4—6. szám alatt megnyílt a TO-TO-zó klub. Rövid kis ünnepség keretében Barát1 Mihály, az Országos Taka­rékpénztár Spcríosztályának kikül­dött« adta át rendeltetésének a he­lyiséget. Sok sikert és nagy nyere­ményeket kívánt a tippelőknek. Városunk új helyiséggel gazdago­dott. A dolgozók munkaidő után is eljöhetnek ide, s kicserélhetik ta­pasztalataikat. Asztalok, sportlapok állnak rendelkezésükre, nyugodtan kitölt hetik szelvényeiket. Itt fizetik ki a nyereményeket is. HÍRÉK TISZASöLYRŐL A község ivóvízellátása igen sze­gény. Mindössze 3 norton-kút áll a lakosság rendelkezésére. Ezért so­kan a Tisza vizét fogyasztják, ami viszont a tífusz-veszélyt rejti ma­gában. Ezért többször oltani kellett a lakosságot tífusz ellen. Tiszasüly dolgozói örömmel fo­gadták a tanácsülésen elhangzott határozatot, mely szerint ezév jú­liusáig elkészül a vízmű, amely biz­tosítja a lakosság egészséges ivó­vízellátását. A vízmű építésére a községfejlesztési alap 80 százalékát és 115 000 forint" beruházási össze­get fordítanak. Kővári József, a tiszasüilyi Állami Gazdaság igazga­tója vállalta, hogy az építkezéshez szükséges anyag kiszállítását díjta­lanul végzi el az állami gazdaság. Ezév tavaszán Tiszasülyön sütő­ipari raktár épül 26.(100 forintos beruházással. & Az eimult évben a villamosítás terén is fejlődött a község. 300 mé­terrel hosszabbították a hálózatot és Pusztasülyre is bevezettél? a vil­lanyt: & A Vörös Csillag TSZ tehenésze­tében bevezették az egyedi takar­mányozást, melynek eredménye a fejési átlag növekedésében máris megmutatkozik. * Ezév tavaszán 40 családi ház épí­tését kezdik meg állami segéllyel. KÖNYVESPOLC \1. A. Krajev: A kolhozrendszer győzelme a Szovjetunióban A könyv 10 fejezetben világítja meg. a l?olhozrend keletkezésének és győzelmének kérdését, bemutat­ja a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság fölényét nemcsak az egyéni kisüzemi gazdasággal szem­ben, hanem a kapitalista mezőgaz­dasággal szemben is. Az első két fejezet ismerteti a kapitalista mezőgazdasági fejlődés törvényeit és a parasztság helyzetét a tőkés országokban, elemzi a me­zőgazdaság helyzetét a földesúri tő­kés Oroszországban. A III. fejezet a Kommunista Párt agrár-programj ával foglalko­zik az oroszországi burzsoa-demol?- ratikus és a szocialista forradalom szakaszában. A következő 3 fejeze­tet a szerző a tömeges kollektivizá­lás előkészítésének, a falun a ter­melési forradalom feltételei meg­valósításának szenteli, a 4. a kol­hozmozgalom első lépéseit, az 5. a lenini szövetkezeti terv megvalósí­tását. a 6. a Kommunista Párt' és a szovjet állam ezen a téren kifej­tett tevékenységét ismerteti. A 7 fejezet magával a termelési forra­dalommal foglalkozik, elemzi, ha- gyan tért rá a szegény- és közép- parasztság tömege a kollektív ter­melési viszonyokra és hogyan men- végbe a kulákság, mint osztály fel számolása. A három utolsó jejezet a mat létrejött kolhozrend három fontos kérdésével: a gép- és traktorállo­mások szerepével, a kolhozokban a munkaszervezés és munkadíjazás kérdésével, valamint a kolhozok szervezési és gazdasági megszilár­dulásával foglalkozik. A könyv történetileg és gazdasá­gilag egyaránt részietekbe menően elemzi az említett kérdéseket, ame­lyek mezőgazdaságunk fejlesztésé­nek jelenlegi szakaszában különös érdeklődésre tarthatnak számtól, nemcsak az elméleti és gyakorlati szakemberek, hanem. a proprigan- disték széles körében is. ‘ *"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents