Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! cz A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Munkához látott az újjáválasztott pártvezetőség a Itarcagi Április i. TSZ-ben (2. old.) A Tiszamenti Vegyiművek dolgozóinak éves vállalása (3. old.) A népfrontmozgalom nagy fel­adatai a kulturális munka területén (4. old.) Tiszazugi krónika (4. old.) Az emberiség békéjéért A világ közvéleményét ezek­ben a napokban a varsói szerző­désben résztvevő országok prá­gai tanácskozása és Bulganyin elvtársiad} a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szerződés megkötésére tett ja­vaslata foglalkoztatja. Mindkét esemény fontos sze­repet tölt be a nemzetközi vi­szonyok normalizálásával kap­csolatban. Ismeretes ugyanis, hogy a nagyhatalmak kormány­főinek genfi tanácskozása után kialakult baráti légkört nyugati agresszív körök a háborús hisz­téria szításával, a hadseregek létszámának növelésével igye­keznek megbontani. Fenyegetőz­nek, a szocializmust építő népek ..felszabadításáról“ fecsegnek — világos, hogy a kizsákmányoló rendszer visszaállítását szeretnék elérni. Ilyen körülmények között érthető, hogy a varsói szerződésben résztvevő áramok erőik egyesítésével megteszik a kellő intézkedéseket határaik sérthetetlensége, népeik békés alkotómunkájának biztosítása érdekében. Ezzel függ össze, hogy valamennyi szabadságszerető, független nép helyesli a Német Demokratikus Köztársaság nép­hadseregének megszervezésével kapcsolatos határozatot. A szocializmus országainak egyesített ereje legyőzhetetlen, képes visszaverni minden ag­ressziót, A kommunista- és mun­káspártok azonban nem eléged­hetnek meg csupán saját orszá­gaik biztonságával. Jól tudják, hogy az egymással szembenálló katonai tömbök helyett csak az egész Európát felölelő kollektív biztonsági rendszer megterem­tése lehet záloga a fegyverke­zési verseny megszüntetésének, az egész világ tartós békéjének. Márpedig ez minden nép őszinte vágya. Ezért hangsúlyozza a var­sói szerződés deklarációja: „Az európai népek fejlődésé­hez szükséges békés feltételeket egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésé biztosít­hatná a legjobban. Ez a rend­szer lépne az Európában fenn­álló katonai csoportosulások he­lyébe. A varsói szerződés tagál­lamai meg akarják könnyíteni a lehetőséget egy hatékony euró- 1 pai biztonsági rendszer megte­remtésére és ezért kijelentik, hogy hajlandók a többi érdekelt állammá együtt megvizsgálni azokat a javaslatokat, amelyek megfelelnek e feladatnak.“ A prágai tanácskozásból is ki­tűnik, hogy a varsói szerződést nem csupán katonai intézkedé­sek, hanem elsősorban őszinte béketörekvések jellemzik a füg­getlenség, egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a külön­böző társadalmi rendszerek bé­kés egymásmelleit élésének le­hetősége elvének alapján. E cél­tól vezéreltetve tett javaslatot Bu1 ganyin elvtárs is az Amerikai Egyesült Államok elnökének a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szerződés meg kötésére. A varsói szerződés tagálla­mainak az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésé­vel kapcsolatos felhívásának és Bulganyin elvtárs javaslatainak fogadása megmutatja, töreksze nek-e őszinte megegyezésre, tar­tós békére a nyugati hatalmak. Győzelmi jelentés Tiszaszent illíréről Vasárnap valamennyi tszcs átalakult termelőszövetkezetté Újabb nagyszerű eredménnyel gazdagodott Szolnok megye terme­lőszövetkezeti mozgalma. A tisza- szentimrei dolgozó parasztok nagy többsége felhagyott a társas gaz­dálkodás kezdetleges formájával és a korszerű, nagyüzemi formát vá­lasztotta. Elhatározásuk büszkeséggel tölti el megyénk valamennyi szövetkezeti tagját, a szövetkezeti mozgalom harcosait. Köszöntjük Tiszaszent- imre dolgozó parasztságát, a nép­nevelők fáradhatatlan seregét, akik a pártbizottság irányításával ered­ményes munkát végeztek. S ez az új siker legelsősorban a tiszaszentim- rei Fehér Imre TSZ valamennyi tagjának győzelme. Ök voltak a községben az úttörők, ők bizonyí­tották be, hogy a felemelkedés egyedüli helyes útja a szövetkezett gazdálkodás. Vasárnap történt a nagy esemény. Délelőtt a Fehér. Imre TSZ nyilvános tervisvrertető köz­gyűlést tartott. A község valameny- nyi dolgozó parasztja megismer­kedhetett a tsz idei terveivel, nagy­szerű és megvalósítható célkitűzé­seivel. Ennek nyomán már itt 45 dolgozó parasztot vettek fel a tsz- be. A nyilvános tervirmerteiő közgyűlés után újabb győze­lem született. A Petőfi TSZCS százhárom tagja egyhangú határo­zatot hozott: áttérnek a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek alap­szabálya szerint való működésre. A Rákóczi TSZCS tagjai is kimond­ták az átalakulást. A községben ja­nuár 13-án Lenin néven, a Béke TSZCS tagjaiból, egy új mezőgaz­dasági tsz alakult. A Béke TSZCS tagjainak egy tekintélyes része azonban akkor még a fejletlenebb forma mellett foglalt állást. Vasár­nap délután ők is mindannyian be­jelentették: a termelőszövetkezetté való átalakulást. Újítások segítségével teljesítik túl tervüket a lövökssentniiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói Szép eredményekkel zárták janu­ár első két dekádiát a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói: készérutervüket 105 száza­lékra teliesítették. de a pótalkat­részek gyártásában is nagyobb ered­ményeket értek el az előirányzat­nál Ebben az évben kezdték meg isi­mét a szénarendsodró gépek soro­zatgyártását. Tökéletesítették a konstrukciót, könnyebb lett a gép és egyszerűbbé vált a kezelése. A másik jelentős újítást a kukorimof- zsolok gyártásánál vezették be. Ebből a mezőgazdasági munka­gépből három fajtát és 2000 darabot gyártanak le az első negyedévben. A gépi morzsolok oldallemezét korábban szegecselték, de ebben a hónapban új eljárással, hegesztéssel oldják még ezt a munkafolyama­tot. Az újítás egyrészt szilárdabbá teszi a konstrukciót, másrészt- lé­nyegesen rövidebb lett a gyártási idő: minden egyes gépi morzsoló két és fél órával készül el előbb, mint korábban. Uj technológiai eljárást alkalmaznali: a vágó felületek éle­zésénél: korábban új kést szereltek fel, most a kopást hegesztéssel pó­tolják. majd csiszolják: Ily módon az újraéiezés mind­össze 2—3 forintba kerül, míg a régi eljárás szerint száz fo­rint veszett kárba esetenként. Kísérletek folynak annak érde­kében. hogy a kultivátorokat köny- nyített kivitelben állítsák elő Ha ez az újítás beválik, ezen a téren egy millió ferintot jelent a megtakarí­tás. Az előkalkuláció szerint min­den lehetőség meg van arra. hogy az üzem egész évi tervét túltelje­sítse az újítások segítségével és a megtakarítás összege megközelítse a másfélmilliót. Záróközlemény a varsói szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának üléséről nisztertamács elnöke, L. Salajam Prága, január 28. (CTK) A varsói szerződéiben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bi­zottságának Prágában tartott ülé­séről a következő záróközleményt adták ki; Január 27-én és 28-án Prágában tartotta- üléseit a Varsóban 1955. május 14-én kötött barátsági együttműködési és kölcsönös -se­gélynyújtási szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bi­zottsága. A Politikai Tanácskozó Bizottság ülésén a következő kül­döttek vettek részt: Az A-libán Nép­köztár aság részéről Mehmet She- hu, a minisztertanács elnöke, B. Ba'luku altábornagy, a miniszter­tanács első elnökhelyettese, nem­zetvédelmi miniszter; a Bolgár Népköztársaság részéről Rajkó Damjanov, a minisztertanács elnö­kének helyettese, P. Pancrevszki hadseregtábomek, nemzetvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársa­ság részéről Hegedűs András, a minisztertanács elnöke, • Bala Ist­ván vezérezredes hon-vcdef.mi mi­niszter; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ul­bricht, á miniszterelnök első he­lyettese, W. Stoph - vezérezredes, minisztereinöfehéiyettes, nemzetvé­delmi miniszter; a Lengyel Népköz- társaság részéről J. Cyrankiewicz, a mini ztertanács elnöke, K. Ro- kossowski marsain, a miniszterta­nács elnökhelyettese, nemzetvédel­mi miniszter; a Román Népköztár­saság részéről Chivu Stoica, a mi­vezerezredes, a fegyveres erők mi­nisztere; a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részéről V. M. Molotov, u minisztertanács el­nökének első helyettese, külügy­miniszter, G K. Zsukov marsall, henvédemi miniszter; a Csehszlo­vák Köztársaság részéről A. Ce- picka hadseregtábomek, a minisz­terelnök első helyettese, nemzetvé­delmi miniszter, V. David külügy­miniszter; a Kínai Népköztársaság részéről, mint megfigyelő Nie Zsun. csen marsall, a Honvédelmi Bizott­ság alelnöke. Az üléseken; az eflwökl tisztet Meh­met Shehu, az Albán Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke látta el. A bizottság — I. Sz. Konyevnek, a Szovjetunió marsatljának, az egyesített fegyveres erők főparancs­nokának javas'atára — megvitatta és jóváhagyta az egyesített katonai parancsnokság szabályzatát és el­döntött néhány szervezeti kérdést, amely a varsói szerződésben rész­vevő äl'amck egyesített fegyveres erőinek tevékenységével kapcsola­tos, A bizottság elfogadta a Német D&mo-kratikus Köztársaság küldött­ségének azt a javaslatát, hogy a Német Demoikratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének megala­kítása után a Német Demokratikus Köztársaság kontinensét is vonják be az egyesített fegyveres erőkbe. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság nemzetvédelmi minisztere, az elfogadott rendelkezések értelmé­ben a varsói szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erűi­nek egyik helyettes főparancsnoka ■lesz. Minthogy a varsói szerződés elő­írja, hogy a tagállamok folytassa­nak tanácskozásokat olyan nemzet­közi kérdésekről, amelyek érintik közös érdekeiket, a Politikai Ta­nácskozó Bizottság megvitatta a nemzetközi helyzetet. Az e vitában levont következtetéseket tarta1 máz­zá az a deklaráció, amelyet a var­sói szerződés tagállamainak küldöt­tei aláírtak. A bizottság ezenkívül megvizs­gált néhány szervezeti kérdést, amely saját munkájával -kapcsola­tos. Elhatározták, hogy a Politikai Tanácskozó Bizottság a szükséghez képesít fog összeülni, de évenként legalább kétszer, hogy megvitassa a varsói szerződés végrehajtására vonatkozó kérdéseket. Az elnöki tisztet egy-egy naptári évre a bi­zottságban képviselt államok kül­döttei felváltva látják el. A Politikai Tanácskozó Bizottság mellett kisegítő szerveket állítanak fel amelyeknek székhelye Moszk­vában lesz. Ezek a következők: a) állandó bízott 'ág, amelynek feladata, hogy javaslatokat dolgoz­zon ki kuílpolitikai kérdésekben. b) egyesített titkárság, amelyben az összes tagállamok képviselve vannak. A varsói szerződés tagálFamafnak deklarációja A varsói barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben résztvevő államok a Po­litikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakán az alábbi deklarációt adták ki: Az 1955. május 14-én megkötött varsói szerződé ben részvevő álla­mok — a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Magyar- Nép- köztársaság, a Román Népköztársa­ság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság képviselői, akik összegyűltek Prágában a var­sói szerződés alapján létesített Po­litikai Tanácskozó Bizottság ü’és- szakára, kicserélték véleményüket a nemzetközi helyzet és az európai biztonság kérdéseiről. Ennek ered­ményeként teljesen egyöntetű érté­kelésre jutottak mind a nemzet­közi helyzet egészét, mind pedig az Európában kialakult helyzetet ille­tően. Egyöntetű véleményre jutot­tak azokra az intézkedésekre vo­natkozólag is, amelyekre szükség van a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítése, a megoldatlan nem­zetközi kérdések rendezése, az euró­pai béke és biztonság megszilárdí­tása végett. <* A népek mélységes békeakarata már lényeges változásokra vezetett a nemzetközi helyzetben, bizonyos enyhülést idézett elő az államok közötti feszültségben. Uj, még ki nem használt lehetőségek tárultak fel az államok kapcsolatainak meg­javítására és a nemzetközi együtt­működés megszilárdítására, az ál­lamok társadalmi rendszerében mu­tatkozó különbségektől függetlenül. Helyesnek bizonyult, hogy az álla­mok közötti nézeteltérése^; és viták megoldásának módszere nem az erőszak alkalmazása, vagy az erő­szakkal való fenyegetőzés, hanem a felek kölcsönös érdekeinek figye­lembe véte’évei a tárgyalások útja. Ennélfogva azok a ta’álkozások. amelyek az utóbbi időben *z álla­mok vezető személyiségei között jöttek létre, különösen a négy ha­talom kormányfőinek genfi értekez­letén, igen pozitív jelentőségűek voltak abból a szempontból, hogy egészségessé váljék az egész nem­zetközi helyzet, csökkenjen az új háború veszélye. Az államok kapcsolatainak az utóbbi években történt fejlődése azt bizonyítja, hogy az a politika, amely a békeszerető államok ellen irányu’ó agresszív tömbök alakítá­sára irányul, mint például az észak- at'anti tömb a bagdadi tömb, a dél­keletázsiai katonai tömb (SEATO), nem segítheti elő az államok nézet- eltéréseinek rendezését, sőt ellenke­zőleg, fokozza e nézeteltéréseket, az áramok viszonyának még nagyobb- fokú kiéleződésére vezet. E politika eredménye a példátlan arányú fegyverkezési verseny, kü’önösen a tömegpusztító fegyverek: az atom-, a hidrogén-, a rakétafegyver stb. terén. Ez a fegyverkezési verseny már oda vezetett, hogy az államok óriási és egyre növekvő anyagi esz­közöket fordítana^ az atom- és hidrogénfegyverek, a rakétatechin- ka, repülőgépek, hadihajók, tankok, tüzérségi fegyverek és más fegyve­rek előállítására. Mindez kétségte­lenül növeli az új háború veszélyét, pedig ez a háború mérhetetlen ál­dozatokat és nyomorúságot zúdítana az emberiségre. Ezzel együtt sok olyan állam szá­mára, amelyet külső nyomással, az eszközökben *tem válogatva von­nak be az említett katonai tömbök­be, a tömbökben való részvétel nem­zeti függetlenségük közvetlen ve­szélyeztetését, azt a veszélyt jelenti, hogy idegen érdekekért keletkezett konfliktusokba sodródnak, jelenti továbbá azt a veszélyt, hogy újból gyarmati rabságba döntik azokat a népeket, amelyek kemény harccal letépték magukról a gyarmati jár­mot és elnyerték a független fejlő­dés lehetőségét. Nem véletlen, hogy az agresszív katonai tömbök alakításának és a fegyverkezési hajsza fokozásának politikáját mind több állam elítéli. Mind nagyobb elismerésre talál az a törekvés, hogy az államok tegye­nek kcl'ektív erőfeszítéseket a bé­kéért vívott harcban, működjenek együtt nemzetközi téren a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem tá­madás, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, a* egyenjogúság és ?. kölcsönös előnyök, a békés egy­más mellett élés alapján. Ezek a cé­lok megfelelnek több állam olyan irányú törekvéseinek is, hogy az agresszív katonai tömbök politikáját mellőzve semlcgességi po.iíikát foly­tassanak. A varsói szerződés államai Udvöz- lik az ilyen törekvéseket, mert meggyőződésük, hegy e törekvések támogatása szilárdítja a béke erőit és gyengíti a háború erőit. A varsói szerződés államai nokon- szenvüket nyilvánítják az ázsiai és afrikai országok iránt, amelyek vé­delmezik a független nemzeti fejlő­déshez való törvényes jogaikat, A varsói szerződés államai kijelentik, hogy teljes támogatásukban részesí­tik az ázsiai és afrikai országok ban- dungi értekezletének határozatait. A bandungi értekezlet részvevői meg­mutatták: elhatározták, hogy meg- védelmezik a béke és a haladás ügyét, elítélték a gyarmati rendszert, amelyre új, döntő csapást mért a nagy kínai nép győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása. A Kí­nai Népköztársaság ma az egész vi­lág békéjének egyik hatalmas tárna, sza. A varsói szerződés államai meg­állapítják, hogy a bandungi értekez­leten kiemelkedő szerepe volt In­diának, Indonéziának, Burmának. Egyiptomnak és más államoknak. Kijelentik, hogy készek elősegíteni a bandungi értekezlet határozatai­nak megvalósítását, a többi között a gazdasági és a kulturális együtt­működés terén a kölcsönös előnyök alapján, anélkül, hogy bárminő po­litikai, katonai vagy egyéb feltéte­leket kényszerítenének ki. A varsói szerződés államai termé­szetesen különös jelentőséget tulaj­donítanak az európai helyzetnek és azoknak az intézkedéseknek, ame­lyek az európai biztonság biztosítá­sához szükségesek. A kialakult hely­zetben, midőn Európa egymással szembenálló katonai csoportosulá­sokra szakadt, midőn az északatlanti tömbben részvevő államok legyver- kezési hajszá ja egyre nagyobb len­dületűvé válik, midőn az e tömbbe bekapcsolt Nyugat-Németroszágot aktivan remilitarizálják, az európai népek érthetően ageódnak az euró­pai béke sorsa miatt. Tudatában vannak annak, milyen veszélyes a fegyveres erők — a szá­razföldi hadseregek, a légierők, az atom- és hidrogénfegyver-készletek (Folytatása a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents