Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-03 / 2. szám

1956. január 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Január 20-ra befejezik a téli gépjavítást a Palotást Állami Gazdaságban Köszöntjük a 80 éves Wilhelm Pieck elvtársat A Palotáéi Állam! Gazdaságban serény munkával kezdték az új esztendőt. A gazdaság dolgozói ugyanis már korábban vállalást tettek arra, hogy a téli gépjavítást jóval határidő előtt, január végére befejezik. A 126 erőgép, a kombáj­nok, az ekék, a tárcsák, a fogasok, kijavítása nagy gondosságot igé­nyel, hiszen a kötött, szikes talaj megművelése erősen igénybeveszi a gépeket. Az új teljesítménybére­zés bevezetése óta azonban meg­nőtt a munka termelékenysége a gépműhelyben. Mindem adottság megvan ahhoz, hogy a gazdaságsán már január 20-ra befejezzék a téli gépjavítást. Jelentős eredmények mutatkoz­nak a szarvasmarha tenyésztésben is. A gazdaság tehenészei vállalták, hogy januárban is megtartják a 10 literes istállóátlagot, ami 75 tehén­nél — ismerve a gazdaság adottsá­gait — szép eredmény. Jelenleg 10,2 liter az istállóátlag. Ez évben teljes egészében biztosítani tudják az ál­latállomány takarmányszükségletét Szénából még egy társgazdaságot is kisegítettek. Mintegy 3 ezer köb­méter jóminőségű siló készült csö­vesen szecskázott kukoricából, őszi takarmánykeverékből és cukor­cirokból. A gazdaság növénytermesztői je­lenleg az őszi vetéseket ápolják. A A Cibakháza Gépállomás dolgo­zói néhány héttel ezelőtt gépjaví­tást versenyre szólították Szolnok megye valamennyi gépállomását. Csatlakozunk ehhez a kezdeménye­zéshez. úgy hisszük most. az új esz­tendő első napjaiban még sokan követik példánkat. Elhatároztuk, hogy az erő- és a munkagépek kivételével a cséplő- és az aratógépek javítását január 25-ig befejezzük a megfelelő szab­gabonatáblák szélén vízelvezető ár­kokat készítenek, hogy a téli csa­padék ne álljon meg a földeken és ne tegyen kárt a vetésben. Másutt a facsemeték gödreinek ásásához fogtak, mert tavasszal 30 ezer fát akarnak ^hiltetni, a gazdaság terü­letén az utak mentén és a tanya- központokban. ványok szerint. Ezenkívül még szá­mos olyan módszert alkalmazunk, melyek segítségével az új esztendő minden napján a lehető legjobb munkával szolgáljuk ki a körze­tünkben lévő termelőszövetkezete­ket és egyénileg dolgozó paraszto­kat. Lajkő József, Gajdos Péter, gépjav. brigádvezető, traktorvezető. Alettyáni Gépállomás. Elfogadtuk a Cihakházi Gépállomás versenytelh ívását edz idei éa még, szebb lesz Szóvátesszük ... Elröppent egy év, s ahogy a távozó eszten­dőre visszapillantok, egyúttal a múltra is gondolok. A gyermek­koromra, amely sivár, örömtelen, volt, hiszen szüleim örültek, ha az ennivalót biztosítaná, tudták számunkra. Ar­ra, hogy ajándélcot, vagy játékot vegyenek a gyermekeknek, nem is gondolhattak. Nekem is van egy kislányom, most 10 éves. Nagyon boldog vagyok, mert kiváló tamdó. Arról beszél, hogyha nagy lesz, gyer­mekeket fog gyógyíta­ni. Tudom, minden le­hetőség nyitva áll előt­te, s valóban azt a munkát választhatja, amihez legtöbb kedve lesz. Nagyon szeret ol­vasni, ezért karácsony­kor a többi ajándék mellett három könyvet is kapott. A múlt évben vásá­ri Ebben az évben saját erőmből házat építek A múlt évben is szorgalmasan dolgoz­tam. Igyekeztem jól el­látni a gondjaimra bí­zott igásállatokat. Munkám után 568 munkaegységet írtak javamra. S az erre járó jövedelem nyugodt, boldog életet biztosít családom számára. 20 mázsa búzát, több mint 5 mázsa árpát, közel 12 mázsa csöves- kukoricát, 3 mázsa burgonyát, 104 kg cuk­rot, 560 kg lucernát, 6 liter bort, ezenkívül takarmányrépát, tüze­lőnek és alomnak való szalmát vittem haza. Emellett a háztáji földön is termett 25 mázsa kukorica és kü­lönböző vetemény. Jó fejőstehenem van, 1 borjú, 1 anyasertés és aprólék található az udvarunkban. 4 sertést hizlaltam, s ebből hár­mat eladtam 12 000 fo­rintért; Gyűjtöm a pénzt, mert jövőre a meglévő telkemen házat fogok roltunk motorkerék­párt, s férjemmel be­jártuk az ország leg­szebb vidéken. Olyan helyeken jártunk, aho­vá a múltban csak ál­mainkban juthattunk el. 1955 is sok szép em­lékkel gazdagította éle­tünket. És én nem kételke­dem abban, hogy az idei év még szebb lesz. MOLNÁR FERENCIVÉ papírgyári munkásnő Szolnok építeni. Olyan kétszo­bás szép lakást szeret­nék, mint amilyet Deli Ferenc tagtársam az idén épített. Számítá­som szerint 25 000 fo­rintba kerül a házépí­tés, s ezt saját erőből fedezni tudom; Ez az esztendő is eredményes volt szá­momra, de az 1956-os évtől még többet vá­rok, URBÁN FLÓRIÁN Jászapáti Alkotmány TSZ Mindhiába várom . . . A múlt év áprilisában Szécsd Im­rével az Adatforgalmi Vállalat he­lyi megbízottjával sertéshizlalási szerződést kötöttem. A szerződés társas viszonyban volt Agy! Dániel helybeli lakossal. A sertéseket jú- niusfoaai beszállítottuk, de a darab­szám és a súly után járó prémiu­mot még mindig nem kaptuk meg. Kérjük az illetékeseket miinél előbb pótolják mulasztásukat. Tóth Ferenc Törökszentmiklós. * Válaszodon és intézked’cn a TEFU Több mint három hete, hogy a TEFU egyik kocsija a Pillangó ut­ca 1. szám alatti ház nagykapuját, annak tartó oszlopát a tűzfallal együtt kidöntötte a gyalogjáróra. A romok eltakarítása ügyében már több szervhez fordultunk (a Városi Tan-ács VKG osztályához, az Ingatlan Kezelő Vállalathoz, a TEFU-hoz és a Káisfcer. Vállalat­hoz), de intézkedés még nem tör­tént, s az arra lakó dolgozóknak térdigórő sárban kell járniuk. Ignácz Kálmánné tanácstag, Szolnok. 1/ annak emberek, akik még ak­' kor is kitartanak elszántan a hivatás mellett, ha a tragédia csúffá töri reményeiket. Ilyen em­berrel találkoztam Tiszaroffón, egy vén komédiással, s milyen jó, hogy találkoztam vele: megerősített hi­temben. A falu semmiről se nevezetes; Bozontos akácbokrok, vadvizes le­gelők, nehéz, fekete szántóföldek környékezik, komonszínű, évszáza­dos temploma régi szokás szerint külön áll a toronytól — jegybe jár vele, ahogy tréfásan mondják az itteniek. Hát itt él a 65 esztendős Farkas Ágoston, akiről szó van. Ez a szü­lőfaluja. Tisztes foglalkozású em­berek utóda, apja suszter, anyja bábaasszony volt ugyanitt. A gye­reket kőfaragónak adták, de ahogy az nőtt, úgy érzett egyre nagyobb hajlandóságot a színészet iránt. Ki­tanult ugyan kőfaragónak, de utá­na Pestre sietett, mert a vággyal nem birt sem maga, sem a család. Szóba állt vele Balassa Jenő, a Vígszínház akkori direktora és föl­vette egy fillér nélkül a Vígszín­ház akadémiájára. Duzzadtak a re­mények: művész lesz! A tehetség megvolt hozzá, az akkori híres színészek őstalentumnak tartották. 7910-ben végez az iskolán, ez- után négyévi vidéki színész­kedés következik sikerekkel, na­gyon, nagyon szép a világ, aztán jön a háború. Felrobban egy gránát — s az ő számára kiveszik valami a világból ami nélkül soha többé nem lehet színész: mintha min­denki hóban járna, mintha min­denki néma lenne, mintha az ágyúk is dörgés helyett lehelve lő­nének. Csak a föld remeg.:: A hangok elvesztek, furcsa ez a nagy csend, md lelte a világot? Csak később tudta meg, hogy a világ hangosabb, mint valaha, de ő meg- süketült; s 9 Ennek ma már több mint negy­ven esztendeje. Farkas Ágoston a szájról olvas leginkább, szégyenli kétszer kérdezni a szavakat;:; Mégis megmaradt komédiásnak. Élni kellett, hát visszatért a véső­höz, fa-kalapácshoz, faragta a eírkö­A tiszaroffi komédiás veket. Gyönyörű sírköveket fara­gott. Rózsákat, tornyokat, mada­rakat, koszorúkat, mintha ezeket mind-mind hajdani reményeinek sírjára akarná tenni. De nem ke­sergett nagyon. így gondolkozott: ha már elvégezte az akadémiát, mi több, ha színésznek vallotta magát, hát miért ne lehetne a falujának egy igazi színésze? Igaz, süket, szá­nalmas ez a színész, zavarba jön, ha nem érti, amit mondanak neki, de van egy örökké adni vágyó, ne­vettetni vágyó nagy komédiás szí­ve, hát miért öregedne meg ez a szív haszontalanul?. 7Vem magát sajnálta, hanem az 1 ’ embereket, az elesetteket, akik itt élnek öröm nélkül; ezért tudott ■ kiszakadni a vélt remény­telenségből. Hovatovább az egész falu beletartozott műkedvelőgárdá­jába, mert annyi darabot mutattak be, annyi fajta szereplő kellett, hogy a vállalkozást szűk skálával egyáltalán nem lehetett megoldani. Majd minden szombat estére jutott előadás. Óriási élmény volt ez a pa­rasztoknak, hisz eddig nem volt hova menni, nem volt mit nézni, nem volt hol nevetni és tanulni. Állandó lázban teltek az évek, év­tizedek. Tiszarofíon — bár ez a falu a saját megyéjében sem volt mindenütt ismert, rejtve élte titok­zatos magányát itt a Tisza parton — egymásután kerültek színre a Móricz, Gárdonyi, Szigligeti dara­bok, a János vitéz előadásaira ma is izgatottan emlékeznek az öregek s még Gorkij Éjjeli menedékhely-ét is bemutatták. Ágoston bácsi pon­tos ember, számon tart mindent: »idáig ezerhatszáznyolcvan műked­velő előadás zajlott le a faluban közel negyven év alatt, amit ő ren­dezett; Rendezett? Többet tett ennél, mert minden alkalommal játszott, aztán súgott, díszletet festett, jel­mezt tervezett. Az egész falu ra­jongott az előadásokért. Az ifjúsá­got leszoktatta az ivásróh léhaság­ról — s rászoktatta a színpadra. Van olyan család, mint a Rédei Zsigmondé is, ahonnan három nemzedék adott „színészeket” Ágoston bácsi „színházártek”; JLf a is úgy áll a dolog, hogy a Jfalu lakossága a színielődá- soknak örvend a legjobban. Egy- egy alkalommal 320-an mennek el, de csak azért ennyien, mert töb­ben nem férnek be a kultúrterem­be. Magától értetődik, ha a műsort meg kell ismételni. Ágoston bácsi pedig továbbra is fáradhatatlan. Igen nagy az öröme, mert amellett, hogy nyugdíjas, a kultúrotthon igazgatói tisztét is ő tölti be. Azt gondolhatnánk, hogy ez kissé ve­szélyes, mert ebben a faluban min­den bizonnyal egyoldalú kulturális élet folyik, mégpedig a színjátszás javára. Nem így van. Ágoston bá­csi művelt ember, ismer sok min­dent, egyebek közt az irodalmat, s azon az estén, amikor ott jártunk, éppen irodalmi előadásra készü­lődtek a „Szabad Föld Téli Esték” keretében. Móricz Zsigmond „Bol­dog ember”-éről ankétoztak a dol­gozó parasztok. De különben, ha a színpadnál maradunk, akkor is úgy beszélhetünk Ágoston bácsiról, mint az irodaiam lelkes prédikáto­ráról. Igaz, nem a Nemzeti Színház sűlyesztős színpadáról, csak a tisza­roffi kultúrotthon hajópadlóiról hirdeti a szót, amit író írt a nép számára, de ki merné azt állítani, hogy fontosabb a sűlyesztős szín­pad, mint a hajópadló!.-;: Országos hírnév, művészi kitün­tetések, káprázatos élmények he­lyett nem kapott mást Ágoston bá­csi, mint ezt a sáros, csendes falut, saját szülőfaluját. De ez aztán iga­zán az övé, az övé is marad mind­halálig. Ilyen karrier is van, de ez csak látszatra szomorú. Az öreg komédiás csaknem félévszázada vi­gasztalja az embereket, s maga is .vigaszra talált, mert boldogan fo­gadták tőle azt, amit másokért szü­letett szívéből adni tudott. Sorsa így csorbítatlanul is beteljesedett. Igaz művészhez híven egy életen át kitartott hivatása mellett, hiába csapóit oly közéire az a gránát;;. GERENCSÉR MIKLÓS Ma, január 3-án a világ munkásmozgalmának képviselői köszön^ tiik a 60 esztendős Wilhelm Pieck elvtársat, Németország Szocialista Egységpártja és a Német Demokratikus Köztársaság elnökét. Willhélm Pieck elvtárs 1876. január 3-án született Gubenben. Asztal osmestersó- get tanult. Mint asztalossegéd 1894-ben belépett a faipari munkások szakszervezetébe, majd 19 éves korában, a 1896. július 1-ón a Német Szociáldemokrata Pártba. Abban az időben nagy bátorság kellett ah­hoz, hegy valaki szervezetileg is kiálljon a „vörösök“ mellett, amikor a császári kormány és a reakciós államapparátus ádáz harcot folyta­tott a munkásmozgalom ellen. Wilhelm Pieck elvtársat 1906-ban a Szociáldemokrata párt bré­mai szervezetének elnökévé, 1910-ben pedig a Központi Szervezőbi­zottságba választották. Szoros kapcsolatot tartott fenn Kari Liebknecht- tel és Róza Luxemburggal. 1915-ben besorozták, de miikor 1917-ben újra hadszíntérre akarták vinni, Hollandiába emigrált és onnan har­colt a háború ellen. Wilhelm Pieck elvtárs az 1918-as novemberi forradalom egyik élharcosa volt, egyik alapító tagja az 1918. december 31-én megalakult Német Kommunista Pártnak. Amikor a fasiszták Emst Thälmannt elhurcolták, Wilhelm Piecket választották a Kcmmumista Párt Köz­ponti Bizottságának elnökévé. A fasizmus éveiben az ellenállási har­cot vezette, 1939-ben a Szovjetunióba emigrált és onnan irányította a párt illegális munkáját. Wilhelm Pieck elvtárs a Szovjetunió győzelme után visszatért hazájába, hogy megteremtse a munkásosztály akcióegységét. 1946. áp­rilis 22-én Berlin demokratikus övezetében ünnepélyesen kimondták a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését, létrejött Németország Szocialista Egységpárfcja, amelynek Wilhelm Pieok elvtárs azóta is elnöke. Amikor 1949. október 7-án ki­kiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot, méltóbb elnököt nem is választhattak, mint Wilhelm Piecket, a kiváló munkásvezért, a nagy hazafit. A 80 éves Wilhelm Pieck immár több mint hatvan éve küzd a munkásság ügyéért, a bekért, a népek barátságáért. Neve egybetart a világ munkásmozgalmának az elmúlt fél évszázadban elért nagy­szerű győzelmeivel és szorosan kapcsolódik mindazokhoz a nagyszerű célkitűzésekhez, amelyek jelenleg a világ munkásosztálya, a békéért harcoló száz és százmilliók előtt áll; a német nép egységes, békesze­rető hazájának megteremtése, a béke biztosítása. Megyénk kommunistái és minden dolgozójának nevében szere­tettel köszöntjüik a 80 esztendős Wilhelm Pieok elvtársat és kő juk, hogy erőben, egészségben még sokáig vezesse pártját, a Nén, Demokratikus Köztársaságot, a haladásért, a békéért folytatott küz­delemben. Párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe Wilhelm Pieck nyolcvanadik születésnapja alkalmából Wilhelm Pieck a Német Demo­kratikus köztársaság elnöke nyolc­vanadik születésnapja alkalmából rendezendő ünnepségre vasárnap este magyar párt- éls kormánykül­döttség utazott Berlinbe. A kül­döttség vezetője Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Veztőség titkára, tag­jai: Apró Antal, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kristóf István, az MDP Központi Revízió5 Bizottságának elnöke, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja és Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyet­tese, az MDP Központi Vezetősé­gének tagjai, továbbá Safrankó Emánuel, a Magyar Népköztársa­ság berlini rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, akii Berliniben csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség elutazásánál jelen volt Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, továbbá az MDP Központi Vezetősége és a külügy­minisztérium felelős munkatársai. Jelen volt Sepp Schwab, a Német Dmicfcratikuis Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet®; (MTI.) A testvéri országok és a testvérpártól* forrón köszöntik a nyolcvan éves Wilhelm Piecket Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság és Német­ország Szocialista Egységpártj árnak elnöke, ^Nfemet éls a külföldi mun- káslmozgíMrn élenjáró, kipróbált harcosa január 3-án tölti be nyole- v&nadik életévét. A német nép és az egész béke­szerető emberiség méltó keretek között ünnepli meg Wilhelm Pieck nyolcvanadik születésnapját. Az ez alkalomból Berlinben tartandó ün­nepségeken a Német Demokratikus Köztársasággal diplomáciai kapcso­latokat fenntartó államok kor­mányküldöttségekkel képviseltetik magukat. Az ünnepségek alkalmából a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság ős a népi demokratikus orszá­gok kormányküldöttségén kívül Berlinbe érkezett vagy rövidesen megérkezik Dolores Ibárruri főtit­kár vezetésével a Spanyol kommu­nista Párt küldöttsége, valamint az olasz, osztrák, svéd, norvég, iz­landi és luxemburgi kommunista párt több vezető képviselője. Megjelent a Propagandista legújabb száma A Propagandista új dec. száma Az ipar műszaki színvonalának emeléséért címmel első helyen fog­lalkozik a Központi Vezetőség tech­nika fejlesztésére vonatkozó no­vemberi határozatával. Közli Nagy László: A Párizsi Kcmimün — a proletárdiktatúra első állama című cikkét. Markos Gyöngy: „Az ipar fejlesztésének természeti feltételei hazánkban1’ című ismertetőjét, Beck Béla írását az importanya­gokkal való takarékosság jelentő­ségéről. Győrffy Béla írása a fej­lett agrotechnika alkalmazása te­rén a termelőszövetkezetek fölé­nyével foglalkozik. A Nemzetközi kérdések rovatá­ban India politikájának néhány problémájáról Félix Fái cikkét közli a folyóirat. E rovatiban jelent még meg G. E.: „Az egyiptomi-kér­désről“ írt cikke. Válasz a propagandista kérdé­seire című rovatban Ripp Géza cikke „A szocialista fcirradalcm marxista elmélete és a reformista nézetek’* címmel a marxizmus és a reformizmus harcával, a reform­izmus osztály gyökerével s a szocia­lista forradalom általános érvé­nyességét tagadó különböző néze­tekkel foglalkaziki Markója Imre: ,^Aaáiililaitp szerepe a szocializmus építésében“ című írása 9 propagandistáknak arra a kérdésre ad választ, hogy a prole­tariátus miért csak az állam segít­ségével tudja megoldani a szocia­lista építőmunka feladatait. A propagandamunka tapasztala­tairól című rovatban jelent meg Buruczkai Mária cikke Az első po­litikai gazdaságtan konferenciák tapasztalatai a Rákosi Mátyás Mű­vekben címmel. PARTHÍR Konferenciák időpontja JANUÁR 3-án d. e. 9 órakor MDP történet I. évfolyam, prop. konferencia. Vezeti: Csáki István elvtárs. JANUÁR 6-án d. e. 9 órakor Politikai gazdaságtan I. évfolyam, megyei prop. konferencia. Vezeti: Karsai Mihály elvtárs. JANUÁR 6-án d. e. 9 órakor Politikai gazdaságtan II. évfolyam, megyei prop. konferencia. Vezeti : Bíró Antal elvtárs. JANUÁR 6-án d. u. 3 órakor MDP története II. évfolyam halig, konferencia. Vezeti: Borsányi Já- nosné elvtársnő. Minden konferenciát a Megyei Pártoktatás Házában tartunk, — (Szabadság u. 8.) MDP Megyei Bizottsága Ágit, Prop, Osztály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents