Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-02 / 283. szám

1955 december 2. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Termőfölddé változott a vadszík A Mezőtúr-szarvasi országúitól új bekötőút vezet a Törő Pál Ter­melőszövetkezet központjához. — Könnyedén taposom a pedált, ke­rékpárom mégis gyorsan halad a tükörsima úton. Megállók az eme­letes magtár közelében, jóleső ér­zéssel nézegetem a palatetős épüle­tet. Korábban hallottam már egyet- mást az itteni építkezésekről. Ta­valy 100 férőhelyes tehénistállót, 50 férőhelyes lóistállót, 60 vagomos magtárt épített a szövetkezet szak­brigádja. Az idén a daráló, a bog­nár, a kovács- és az asztalosműhely készült el. Jövőre korszerű sertés- fiaztatót építenek, s hozzáfognak a lakóépületek központosításához. Az irodában találkoztam a tsz el­nökével, Debreceni Andrással s ott van Mikes János főagronómus is. Éppen a téli munkák megszer­vezéséről tanácskoznak. Kis idő múlva hármasban indulunk el szétnézni az évről-évre gyarapodó gazdaságban. 1947 tavaszán jártam erre utol­jára. Akkor bíbicek vijjogtak fö­löttem, gémeik rebbentek fel a zsombékosból, cérnavékony fűszá­lak árváskcdtak a kiterjedt szíkvi- déken. A partosabb helyeken roz­zant tanyák szomorkodtak. egyné­hány csenevész akácfa társaságá­ban. A föld már mindenütt a dol­gozó parasztoké volt, a felszabadu­lás az ő javukra döntötte el az ezeréves pert. De akkor még egyen­ként, csupán a család munkaerejé­re támaszkodva folytatták küzdel­müket a szűkmarkú vidékkel. Leg­feljebb három mázsát adott kalászosokból a keservesen megmunkált szik, ku­koricából pedig még annyit sem. Reménytelenül sóhajtoztak az új gazdák, hiszen a kapott föld nem sokat változtatott a sorsukon. A párt azonban nem hagyta ma­gukra, s megmutatta nekik az utat a jobb élet felé. A párt javaslatára 1951-ben termelőszövetkezetet ala­kítottak. Több mint 3500 holdon fogtak össze a környék dolgozói. Aztán már traktorok, gyűrűshen­gerek, tárcsák törték-zűzták a szik­lakemény talajt, árokásó gépek gá­zoltak bele a zsombékosba. Csak­hogy a szik nem hagyta magát egy­könnyen meghódítani, összeolvadt, ha kiadós csapadék esétt rá. Térdig érő hasadékok keletkeztek rajta, ha szárazra fordult az időjárás. Sok jóval tehát nem igen biztatott ez a föld azután sem. A tsz tagok újból nagy segítsé­get kaptak a párttól és a dolgozó nép államától. 1954. elején talaj­javító gépek érkeztek a termelő­szövetkezetbe s egy-egy gép 900 köbméter földet terített szét 24 óra alatt. Még abban az évben 1000 holdat javítottak meg terítéssel, 300 holdat meg mésziszappal. Egy év persze kevés idő, különösen ke­vés a bővebb tapasztalatok szerzé­sére. De annyit mégis mindenki ta­pasztalt egy esztendő alatt, mégpe­dig nagy örömmel, hogy 1955-re termőfölddé változott a vadszík. Már nyoma Is alig marad a zsom- bék ásnak. Erről is számol be Debreceni András, meg-megsedorva bajuszát: — Az egy kát. holdra jutó javí­tási költség 1600 forinttól 2400 fo­rintig terjed. Ennek kétharmada állami hozzájárulás. Egyharmadát vagyis holdanként 6—800 forintot, 13 év alatt kell visszafizetni az ál­lamnak. A kiadás mar az első esztendőben megtérül. Tavasszal például 30 hold javított földbe vetettünk árpát. Errő] 13 mázsát takarítottunk be átlagosan, a javítatianok pedig 7 mázsát is alig adtak holdanként. Volt olyan búzatáblánk, amelynek a helyén az­előtt úgyszólván semmi sem ter­mett, s a javítás után 14 mázsájá­val fizetett. Nem panaszkodhatunk a kapásnövényekre sem. Kukoricá­ból helyenként 30 mázsát is törtünk egy-egy holdról. Egyszóval okos ta­lálmány a talaijavítás. Porhahyós lesz utána a szik, könnyen meg le­het munkálni. Legalább felével csökken a talajművélési költség. S a kalászosok, a kapás- és az évelq növények egyaránt bőven terem­nek benne. Büszkén tekint szét Mikes János, arcán mosoly játszadozik, amint a kukoricagóré felé mutat. — Tavaly súlyos gondot okozott nekünk a takarmányhiány. Alig termett összesen 100 mázsa kukori­cánk. Most 12 vagonnal van belőle raktáron, Természetesen a beadást is hiánytalanul teljesítettük. Igen, a szövetkezeti gazdálkodás végetvetett a reménytelenségnek ezen a nemrégen még szikes, zsom- békos vidéken is. Tele a magtár, tele a góré, biztosítva a tagok szük­séglete is És a növekvő terméshozam, a tsz- tagok jövedelmének növekedése egyre jobban vonza a még egyéni­leg dolgozó parasztokat a közös gazdaság útjára. — Huszonnyolcán léptek be az utóbbi hetekben, köz­tük Fehér Antal, meg Kerékgyártó Péter. Mindannyian abban a meg­győződésben cserélték fel kis par­cellájukat szövetkezeti gazdálko­dással. hogy biztos úton indultak el. Oly úton, amely előre vezet, a nagyobb jövedelem, a boldogabb jövő felé, Busi Vince levelező, Mezőtúr Mi is segítsünk! Olvastam a Szolnok megyed Nép­lap cikkét, amely arról szórt, hogy Jászberényben mennyire elharapó­zott a részegesk'-dés és a vereke­dés. Nálunk, Törökszentmik óson. hasonló a helyzet. A józan dolgozók nem tudnak úgy elmenni szórakoz­ni, hogy botránynak, verekedésnek ne lennénék szem- és fül tanúi. Es­ténként részeg emberek garázdál­kodnak az utcán, ordítoznak, betö­rik a h^zplk ablakait, kikezdenek a békés járókelőkkel. Ügy tudom, hogy a városi párt- bizottság és a DISZ városi bizott­sága m’r foglalkozott ezzel a kér­déssel, ígéret is hangzott el arra. hogy tesznek valamit ennék felszá­molása érdekében. De a helyzet saj­nos, egy jottányit sem javult. Itt is megvannak a notórius részegeske- dők és verekedők, akik azt képze­lik, hogy nekik mindent szabad számukra minden meg van enged­ve. Rájuk sem íigye’nek fel meg­felelően a politikai és gazdasági vezetők. Azonban én még szeretném a Néplap cikkét kibővíteni. Az a vé­leményem, hogy a züllés útjára ke­rült embereket nekünk, a dolgo­zóknak is segítenünk kell, hogy visszatérjenek a helyes útra. Mi, akik együtt dolgosunk ve’ük, a be­szélgetések, a józan, nemes szóra­kozásba való bevonásuk útján so­kat tehetünk ennek érdekében. Bagi József, Törötoszentmaüklás, Lenin-u. 8. Ma folytatódik a Bu'yáli-féle bűníiay tárayalása Mint ismeretes, a Megyei Biróság Dankó-tanácsa a bizonyító« kiegé­szítése végett december 2.-ára na- po’ta el ifj. Bulyáki István és tár­sai bűnügyének tárgyalását. A tár­gyalást ma folytatták és további ta­núkat hallgatnak ki. A bűnper véd- és vádbeszédeire előreláthatólag ma délután és szom­batén délc’őtt kerül sor, A véd- és vádbeszédek elhangzása után a bí­róság 6 napon belül hozza meg az Ítéletet, Hasznon tudnivaló az amerikai fehér szövőlepkével kapcsolatban Az amerikai fehér szövőlepke el­leni védekezésül ősz elején a fákra szalmaöveket kötnek, hogy azokba összegyűjt'ók a szétmászó hernyó­kat. A szalmaöveket december köze­pén szedik le, s ilyenkor sokhelyütt valamennyit nyomban elégítik. Ez pedig helytelen, mert ezzel meg­semmisítik a bábokban lévő élős­ködőiket is, amelyek masát a kár­tevőt pusztítják. A Földműve’és- ügyi Minisztérium növényvédelm’ igazgatósága ezért felhívja a helyi tanácrck fvgye'mét arra, hogy a szalmaövek egy részét nrir decem­ber el°ién szedes'ék le és közsé­genként 3—6, egyenkint 200—300 literes hordóba vagy betonkédba gyűjtsék össze. A hordókat három mm. átmérőjű lyukaikkal ellátott dróthálóval kell lefedni és lekötve fedi-tt he’yen tartani jövő év június 15-ig. Addigra a szövőlepke parazi­tái — elsősorban a szövőlepke báb­jaiban kifejlődött fürikészdarazsak — a háló íikac-ain át eltávoznak. A szövőlepkék a dróthálón keresz­tül nem tudnak kijutni s ezricet a szalmaövekkel együtt meg kell semmisíteni; Az em'ített célra fel nem hasz­nált sza’maöveket december 15-ig le kell szedni és a helyszínen meg kell semmisíteni. A fára tapadt báb~kat drótkefével kell lekaparni és összegyűjtve megsemmisíteni. £niLíktim ^Üfu/afipo fi etioa&zkbM ... ■Mc r aga Dnyepropetrovszkba utazik — közölték velem a tolmács által 1950. őszén Moszk­vában, a diákelosztó bizottság ülé­sén. Először elgondolkoztam, hol is lehet ez a város, milyen ott az ég­hajlat? Néhány tévesen értesült diák úgy vélekedett kíváncsi kér­déseimre, hogy a tengerparton van. ahol még pálmafák is lesznek. Néhány nap múlva megérkeztünk Dnyepropetrovszkba. Itt nem talál, tunk ■oálmafát, nem láttuk a ten­gert, de még az állomás évnietet sem, mert földig lerombolt ál­lapotban volt. A Komszomol megbízottai és a már ott levő magyar diákok vártak, s az ismerkedés után a Vasútköz- lekedésl Egyetemre kalauzoltak bennünket. Másnap megtekintettük a várost. Néznivaló nem sok volt. mert a főutcán sok helyen csak a házak nyomait láthattuk. Ilyen benyomásokkal kezdődtek egyetemi éveim, öt éven ke­resztül együtt laktam öt ukrán tár­sammal. Rajtuk kívül voltak ott orosz, fehérorosz, örmény, tatár, a népi demokráciákból való. sőt még ker ai és mongol barátaim is. öt társammal egy családot alkot­tunk Ök Ukrajna különböző részei­ről jöttek ide tanulni. .4 barátsár igen hamar kialakult köztünk. Fő­lap a nyelv szempontjából kapta-' sok senítsáaet tőlük, de szakmailag is segítettek. Több alkalommal voltam Viktó­ráknál, vagy Alekszeféknél, s min­iig nagyon szívesen fogadtak. Na­gyon jól esett az, hogy bármelyik családhoz mentem, úgy szerettek, mint a családhoz tartozót. Nekem az ukrán emberek na­gyon megtetszettek. Gerincesek, tárgyilagosak, nagyon szeretik ha­zájukat. Több alkalommal elbe­szélgettem a munkásokkal, mérnö­kökkel, az egyetemi tanárokkal — s ők mindig lelkesen szóltak a nagy Szovjetunióról, eredményeikről, a békéről, a népek barátságáról. A z ukrán ember nagyon vidám, szereti a zenét, a szép népda­lokat. Szövegüket akkor még nem értetteiii, de a dallamon keresztül a szivemhez nőttek. Híven tükrözik a nép régi, elnyomás alatti és a fel. szabadulás utáni életét. Egy-egy május elsejei, vagy no­vember 7-i felvonulás örök emlék marad életemben. A „baján" (gom­bos harmonika) mindig előkerült és rázendítettek egy jó nótára, vagy táncraperdültek a felvonulá­son. Nem is beszélve a diákokkal eltöltött név- vagy születésnapokon rendezett kis estéről. Dnyepropetrovszk, „az én váro­som" öt év alatt felépült. Most már szép házak szegélyezik a széles iő- utat amelynél szebbet még nem 'ittam. A tengert pótolta a csendes Unyeper folyó, melynek partjait és 'rigeteit nyárön a strand-olók ezre• élvezik. A festői szépségű Sevcsenkó- park — szintén a Dnyeper partján van — o látogatók ezreit szórakoz­tatja. A városnak két színháza van, orosz és ukrán, s ezeket gyakran látogattuk. Egy alkalommal a fil­harmóniában volt szerencsém él t- ben látni Borisz Andrejev filmszí­nészt, kit bizonyára mindenki jól ismer. Örökké emlékezetemben ma­rad, ahogy a színpadon megjelent és a szovjet emberhez méltó egy­szerűséggel, üdvözölte mély hang­ién a jelenlevőket. fit év alatt megismertem a szovjet nép akaraterejét és készségét. Ha egy hónapig nem voltam a váróéban, visszatérve min­dig láttam valami új dolgot. Vagy egy új ház építését kezdték el, vagy egy régebbit fejeztek be. Mint a gomba, úgy nőttek kt a földből a hatalmas épületek. Egyetemi éveim alatt örökké tar. tó barátság alakult ki a diákokkal, az ukrán emberekkel. Nagyon ne­héz volt elválni tőlük. Barátaim­mal most is levelezek. A Szovjet- 'inió különböző részeiről beszámol­nak új munkahelyükről. Az egyetem elvégzése után én a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemre kerültem. A Közleke- iési Üzemtan tanszéken dolgozom és minden erőmmel igyekszem hogy tapasztalataimat és a tanulta­kat hasznosíthassam. Szabó Lajos tanársegéd Szolnok A Szolnoki Népi Együttes tánc-csoportja November 6-án nagy sikerrel mutatkozott be a Szolnoki Népi Együt­tes. — Képünk a tánc-csoportot ábrázolja, amely igen sok elismerő tapsot kapott a bemutatón. Feda$ógua levelező SZABÓ JÓZSEF tiszasülyi tanító, nevelő munkája mellett rendszere­sen tájékoztatja szerkesztőségünket a község életéről. —• A képen: Szabó József pedagógus levelezőnk tanítványai körében. MARTFŰN HALLOTTUK Az ősz folyamán alakult meg Martfűn az Ezüst Kalász Termelő- szövetkezet. Negyvenegy tag 408 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Legelső és legfonto­sabb feladatuknak a jövőévi kenyér biztosítását tekintették. 160 hold •búzát vetettek. Nemcsak a férfiakat i Uebi elismerés igyekezetükért, ha­nem Juhász Pálnét, Sólyom József­nél, akik komoly segítséget nyúj­tottak a vetéshez. A Martfűi Állami Gazdaság 4 ióf ogat tál segítette az új termelő­szövetkezet tagjait, hogy idejében befejezzék a kenyérgabona vetését. * A Tisza TSZ tagjai arra tették Ígéretet, hogy november 13-ig az utolsó szem gabonát is a földbe te­szik. Il-én már eleget, tettek válla­lásuknak. Ebben nagyrésze van a Cibakházi Gépállomás traktoristái- naik. zetorosainak és Gugyéia Er­zsébet, va’amint Gícsi Illés tsz- tagoknak, akik mint vetőgépkeze­lők dolgoztak. * A községi tanács a lakosság ál­tal befizetett községfej'esztési alap­pal jól gazdálkodik. Ezévben ké­szült el a 2500 méteres betonjárda s még tervbe van véve egy tűzoltó- szertár építése és a hangos híradó beszerelése is. Rövidesen megnyílik Martfűn az új földművesszövetkezeti bolt. A lanácsh.'závai szemben áll az új épület, amely kívülről ugyan még vakolatlan, de belül már bepu­colva, kitakarítva várja a gazdag árukészletet. Az új bolt is azt a célt szolgálja, hogy a Tisza Cipő­gyár munkásai és a község lakosai helyben megvásárolhassák mindazt, amire szükségük van, * A községi DISZ alapszervezetben huszonkét lelkes fiatal munkálko­dik. A DISZ-tagok minden nagyobb feladatnál segítségére sietnek a párt és a tanács-szerveknek. Politi­kailag is képezik magukat. A Pe- tőfi-iskolán a legutóbbi foglalkozá­son is tizenhat fiatal vett részt; Panaszuk az, hogy nics megfe­lelő helyiségük. Ha gyűlésre jön­nek ös'ze, a tanácsháza egyik szo­bája áll rendelkezésükre. A fiata­lok szeretnének szórakozni, de e'rre nincs lehetőségük a helyiség hiá­nya miatt. Azt kérik a járási DISZ bizottságtól és a Tisza Cipőgyár DISZ sz rvezetétől, nyújtsanak szá­mukra több segítséget s a felsőbb szerveik támogatásával igyekezze­nek nekik megfelelő helyiséget biz­tosítani. A NÉPLAP segítségével Örömmel értesítem az elvtársa­kat, hogy közbenjárásuk eredmé­nyes volt. Huszonöt forintos Ötödik Békekölcsön kötvényemet a török­szentmiklósi takarékpénztárnál megkaptam. Segítségükre azzal vá­laszolok, hogy a Hatodik Békeköl­csön során lejegyzett 500 forint összegből hathavi részletet előre ki­fizettem. DEGULA LAJOS Tiszapüspöki Köszönjük a Néplap segítségét, amelyet annak érdekében nyújtott, hogy a Rózsa utcában lakó dolgo­zók is vízhez jussanak Két hete, hogy elkészült az új kút s most már nem kell nagy távolságról hordani az ivóvizet. Köszönjük a Víz- és Csatornaművek dolgozóinak fárad­ságos nehéz munkáját, amellyel bennünket egészséges ivóvízhez jut­tattak. A Rózsa utcai lakosok nevé­ben: PATAKI ISTVÁN Szolnok, Rózsa n, 20. A Szolnok megyei Néplapban meg­jelent bíráló soroknak meglett a fo­ganatja. A MÁV szegedi igazgató­sága megvizsgálta panaszunkat és intézkedett a vonatfülkék világítási nehézségeinek megszüntetésében. Az utazó közönség nevében megköszö­nöm a Néplap szerkesztőségének közén járását. Gál Ernő Kunszentmárton Régi vágyam volt, hogy nagy családom számára rendes, egészsé­ges lakást tudjak építeni. Ezévben igényeltem kölcsönt. A szükséges anyagok beszerzésében és a kölcsön kiutalásában is segítséget kaptam a Néplap szerkesztőségétől. A Bajcsy Zsilinszky úti újtelepen felépült a házunk. Most már nyugodt vagyok, mert szép, egészséges lakásban he- !yezhetem el gyermekeimet. Ä Nép­lap szerkesztőségének köszönetemet fejezem ki a segítségért. Ondók Ferenc Szolnak

Next

/
Thumbnails
Contents