Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-18 / 297. szám

Í9SS december t®. SZOLNOKMEGYKI NÉPLAP 3 Á riisfermelés idei tapasztalatairól és a további feladatokról tartott ankéfot a Micsurin Agrártudományi Egyesület Ötéves a Tisza Bűtoruyár Bensőségesein ünnepelték tegnap a Tisza «Bútorgyár dolgozói az * * üzem alapításának ötödik évfordulóját. A nagy számban megjelent dolgozók előtt Németh elvtárs, a gyár igazgatója rövid beszédében ismertette a kezdeti nehézségeket. El­mondotta, hogy az üzem 1950. december 12-én indult meg, har­mincnégy dolgozóval és még az évben 130.000 forint értékű árut gyártott. 1951-ben száznegyvennyolc fővel már elérte az évi 13 milli­ós termelést. Két évvel ezelőtt pedig áttért az üzem közszükségleti cikkek gyártására. 1954. évi tervét 109.1 százalékra teljesítette és ab­ban az évben kétszer nyerte el az élüzem címet. Múlt év folyamán korszerű fürdő, tanműhely és jó betonút épült a gyár területén. Né­hány nap múlva került átadásra egy új munkás-szálló. A gyár korsze­rűsítéséhez új gépek érkeznek rövidesen a Német Demokratikus Köz­társaságból. A dolgozók lelkes ünneplése közben megjutalmazták az üzem ki­váló dolgozóit. ..A szakma kiváló dolgozója” címet és a velejáró pénz­jutalmat Modla Ferenc és Szabó József elv társak kapták. Kovács András és Tóth Imre elvtársak „Kiváló dolgozó” jelvényt, hatan szta­hanovista oklevelet, tizenegyen pedig pénzjutalmat kaptak. Akik nem törődnek a dolgozók leveleivel Március 1-éi; a Jászberényi Gép­állomás vezetőitől fzt kértük, hogy adjanak felvilágosítást szérksszíő­A Micsurin Agrár tudományi Egyesület szolnoki csoportja csü­törtökön a megyei tanács nagyter­mében vita-napot rendezett. Szol­nok megye rizstermeléssel foglal­kozó állami gazdaságainak éts ter- melőszövetíkzeete inak vezetői, me­zőgazdasági szakemberei az idei tapasztalaitokat és a további felada­tokat beszélték meg. Ismeretes, hogy megyénk adottságainál fogva az ország legjelentősebb rizstermelő területe. Éppen ezért különös je­lentőségű vdlt a csütörtöki ankét. Karászi Kálmán elvtáns, a szol­noki Vízü&yii Igazgatóság főmér­nöke „Az ifttöaéseis gazdálkodás műszaki feladatai“ ‘címein tartott előadást Elmondotta, hogy me­gyénkben is az egyoldalú rizstermelés fejlődött ki. Felelősség terheli a vízügyi szerveket is, hogy főleg a tLsaáfüredi öntöző rendszeren belül Tiszafüred, Tiszaigar, Tisaaörs, Tiszaszentimre, Karcag, Kisújszál­lás határában a telepek egyrésze eümocsarasodott. 1956 január l-löl kezdődően a rizístelepek tervezését ess építését a szovjet módszerek bevezetésével raagytáfalásam kel végezni. A talajt el kell egyengetni és bevezetni az anyagárlkok és anyag-gödrök nél­küli építést. Ezzel a tervezési és építési módszerrel lehetővé kell tenni a rizs és egyéb öntözött szántóföldi növények termésátlagá­nak lényeges növelését, a gépek jobb kihasználását! A Minisztertanács határozata új alapokra helyezi az öntözőtelepek üzemeltetésének szervezeti formá­ját is, — ennek részletes ismerte­tésével ért véget Karászi Kálmán beszámolója. Di-. Hamfc Olivér tudomány os ku­tató, a Szarvasi Öntözési és Rizs­siolnolci csoportja termelési Kutató Intézet munka­társa a rizstermelés idol tapasztala­tairól tartott magas színvonalú elő­adást. Megállapította, hogy ez év­ben a termésátlagok igen alacsonyak voltak. A termésátlagok alakulását jórészt éghajlati és hőmérsékleti tényezők is befolyásolták. 1952-ben bősége­sen megkapta a rizs növekedésé­hez és fejlődéséhez szükséges hő­mennyiséget, 1955-ben viszont a minimális igényeket is alig elégí­tette ki az időjárás. Hasonló volt a helyzet a napsütés tekintetében. A rizs május 6-tól szeptember X 5-ig számított tenyészideje alatt ez éviben 1980, 1952 április utolsó dekádjátal augusztus végéig 1276 volt a napsütéses órák szánna. Az időjárási tényezők mellett na­gyon sok helyen felelősség terheli a szalvómbaeket is. Elhanyagolták a telepek karbantartását és a rizs gondos ápolását, gyomlálását. Dr. Hank Olivér részletesen fog­lalkozott a bamüiásos megbetege­dés okozóival és az egyes .rizsfaj­ták ellenállófcépesKégével. „A meg­figyelések mutatják, hogy még olyan szélsőségesen kedvezőtlen időben is, mint az idei volt, vannak rizs­fajták, mélyek nem esnek a bar- nulásos betegség áldozatául1’ *— mondotta. — Az idei tapasztalatok szerint a Dunghan-Shaü rizsfajta a legfogékonyabb, a leghajlamosabb a megbetegedésre. Éppen ezért ezt a rizst fajtafenntartó nemesítés munkájába kell venni. Dr. Hiank Olivér előadása befe­jező részében megállapította, hogy a rizstermelés kultúrájának növeke­déséhez minden lehetőség megvan. A vita-napon felszólalt Kállai Kornél, a Rizstermelő Állami Gaz­daságok Igazgatóságának. íömező- giazdásza. O elsősorban a Szovjet­unióban és a Román Népköztársa­ságban szsrzett tapasztalatait is­mertette, A Szovjetunióban a rizs- telepek már műszakilag is jóval különbek, mint hazánkban. Töké­letességükre jellemző, hogy pl. egy­két hektáros kalitkában 5 cm-nél magasabb kiemelkedéseket és két cm-nél mélyebb, bemélyedéseket nem találni. Mondani sem kell, hogy ez milyen nagyjelentőségű az egyenletes árasztás szempontjából. Elsőrendű feladat, hogy nálunk is alkalmazzuk a szovjet tapasztalato­kat. S itt különösen fontos a rizstelepek Alakszerű átépítése. Kállai eSMiárs bőszéit arról is, hogy a Szovjetunióban a fajta- kiválasztás nagy gonddal és sok hozzáértéssel történik. Köztenyész­tésre csak azt a fajtát fogadják el, amely nsjn pereg, ellenálló a beteg­ségekkel szemben és bőtermő. így van a Romén Népköztársaság­ban is. A Szovjetuniótól és Romániától most jelein tős segítséget kapuink a rizstermesztes minőségének meg­javításához. A Szovjetunió és a Román Népköztársaság kiváló mi­nőségű és a betegségeknek ellenálló vetőmagot küld, s jövő óv tava­szán mái’ többszer holdon ezt vet­hetjük eí: Mihályíalvi István KisújszáMáson é’"1 tudományos kutató szinten fel­szólalt az ankéton. Az eddig szer­zett tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket. Simon József szegedi tudományos kutató a rizsnemesítés űj módszereiről beszélt. Kárpáti Jánps a Tiszasülyi Állami Gazda­ság mezőgazdásza a helyi tapaszta­latokról szólott, Mindén héten a lapon leereszt ul is felhívjuk a dolgozók panaszaival foglalkozó szervek figyelmét a gyorsabb intézkedésre. A bíráiaitékfcal azt szerettük volna elérni, hogy ha nem vála­szol felettes hatósága, vagy a szer­vek vezetői szigorúan ellenőrizzenek ezen a téren. Azt várták, hogy „megmondom a lánynak, az any­ja is értsen róla“ közmondás a gyakorlatban érvényesül Sajnos nem ez történt: Még mindig sok az elintézetlen levél, még mindig sok dougozó vár választ szerkesztőségünktől, ■— mo­lyét nem tudunk megadni egyesek hanyagsága, vaey nem törődömsé- ge miatt. A Középtiszai Öntöző Vállalat­hoz még február 18-án elküldtük Farkas Mihály fjszapüspöki dolgo­zó levelét. Á mai napig válasz nélkül maradt kérésünk.-egünknek if j. Agócs Sándor pusz- tamorjosteri levélírónk kérdésével kapcsodat ban. Azóta is hiába vár­juk a választ. Molnár József jószár okszáilásí lakos még február 7-ón fordult kérdésével szerkesztőségünkhöz. —■ Levelét a jászberényi Járási Párt­bizottságra küldtük, ahonnan ezide- ig sem kaptunk választ. Hiába várja Veress Sándor tö­rökszentmiklósi lakos is a választ levelére. Februárban elküldtük a Tejipari Vállalathoz, innen továb­bították a törökszentmiklósi városi tanács begyűjtési hivatalához, ahol valaki a fiókja mélyére rejtette. Sorolhatnánk még tovább is a neveket. Bízunk abban, hogy az illetékesek megszívlelik a bírálatot és gyorsabban intézkednek; 1ERMELÓSZOVEIKEZET1 HÍRADÓ Mit kell tudni a beadási kötelezettségről? ■r r-=w 6YERMEKSZEMMEL | IbViáőMMty dúlt CDi üdeteii&etl Mához egy hétre karácsony. A gyermek-kívánságok dörömbölnek a szülői sziveken... és a pénztártárcá­kon. Bizony nem könnyű ilyenkor a szülőknek a vásárlás, hiszen óhaj van elég, de mégis mi legyen az az ajándék, ami kielégít, ami a legtöbb örömet őkoz? Kik tudnák ezt legjobban eldön­teni, ha nem a gyerekek? Éppen ezért felkerestük a Kassai úti iskola két tanulóját, a VII. osztályos Cza~ kó Klárit és VUI-os Deák Lászlót: menjünk el egy szemleútra a szol­noki üzletekbe. Úgy döntöttünk, hogy először az Állami Áruházba látogatunk el. Itt megkértük Héber Imre igazgatót, kalauzoljon körül bennünket az egyes osztályokon­A két gyerek elsőnek a fehérne­mű osztály választékát tekintette ■meg. Mi is most a legszükségesebb? Téli ing, pizsama. A kvszolgálónő kiralcta eléjük a választékot. A ■min­tás, kockás, flanelt ingek 1áttán a két gyerek elismerően bólogatott: szépek, vám bőséges választék ár­ban, színben, minőségben. — Nekem pizsamára nincsen szük­ségem., három is van = jelentette ki Czakó Klári. — Nekem is van kettő ee mond­ta Deák Laci. — Gyermek tréningruha van? =- liérdezte a kislány. — Csak felsőrész = válaszolt az igazgató. A kislány összevonta a szemöldö- két, — Miért csak felsőrész? A nadrá­got előbb tönkreteszik a. gyerekek, inkább abból kellene több. Héber olvlárs elismerte: a kis­lánynak igaza van és a kereskede­lem feladata, hogy ezt megértesse a gyáriparral. Az igazgató gyerrnekpullóvereket és kardigánokat mutat. Most lett leszállítva az áruk. Pl. gyapjukar- digán, amely azelőtt 150 forintba került, most 70 forintért kapható. Valamennyi igen szép, Deák Laci mindjárt ki is jelenti, hogy egy csi­kósat ő is szívesen venne karácsony- ra. A konfekció osztályon Czakó Klá­ri igen izgatott, kabátokat próbál, ugyanis úgy tudja, hogy karácsony­ra újat kap. Végül kiköt egy 600 forintos igen szép bolyhos drap ka­bátnál. Egyébként gyermek kabát­ból is igen szép a választék, úgy hogy a kislánynak sok időbe tel­lett, mig ezt kiválasztotta. A cipőosztályon nem sokat idő­zünk, gyermekcipőből van kellő választék, közben Laci is eltűnik és a műszaki résznél találjuk, ahol a rádiókat nézi. Héber igazgató él­mondja, hogy az elmúlt héten igen nagy volt a kereslet a rádiók iránt, több mint 200-at adtak el. Az áruházban Klári kinézte az anyukájának veendő karácsonyi ajándékot, de arra kért, hogy ne írjuk meg, mit választott, meri ak­kor elrontjuk a meglepetéstt A könyvesboltban Hiába, a férfiember csak suta, gyámoltalan, ha ruházatról van szó. Az Állami Áruházban Laci hallgatott, álig szólt, de amint be­léptünk a könyvkereskedésbe, azonnal elevenné vált és elárulta, minden megtakarított pénzét könyvre költi, már egész kis könyvtára van. Perceken belül nagy halomban áll a könyv a két gyemnek előtt, nekipirulva nézegetnek, válogat­nak. A boltvezető elmondja, hogy az idén már elég képeskönyvet tud adni a kicsinyek számára, ebből az elmúlt évben bizony kevés volt. Klári a 2 éves kistestvérének mind­járt ki is választ egyet, címe: „Hát ez mi?” Melléje egy másikat: „Ki­csinyek nagy meséskönyvé' — az­zal a megjegyzéssel, hogy ezt még ő is szívesen elolvassa majd. Laci is két könyvet szemel ki, a most megjelent Verne regényt, a ,,Némó kapitány”-t és Rónaszegi Miklós ifjúsági regényét Benyov- szki Móric kalandos életéről, amelynek címe: „A nagy játszma”. De Laci az édesanyjára is gondol. Megtakarított pénzéből könyvet akar számára vásárolni karácsony­ra. A könyv, amit kiválaszt, a nagy zeneszerzők életéről szóló sorozat­ból való, Schubert-ről szól. Amint a fiú mondja, édesanyját nagyon nagyon érdeklik a zenei könyvek. Kijőve a könyvkereskedésből, azt mondja Czakó Klári: — Anyukám már megvette a szaloncukrot, mert közvetlenül ka­rácsony előtt nem lehet majd kapni. — Nem? Menjünk be az 1. sz. Népboltba kérdezzük meg. Lázár József üzletvezető válasz helyett leézenfogja a két gyereket és beviszi őket a raktárba. Ott áll a szaloncukor mázsaszámra, az üz­letvezető rájukmosőlyog: — Elég lesz? — Elég — bólint a két gyerek elégedetten. De ha már itt vagyunk, azt is megkérdezzük: van-e elég disz, csillagszóró, meg egyéb mütyürke a karácsonyfára. — Mindenből van bőségesen — hangzik az üzletvezető válasza ■— és a karácsonyfa árusítását is meg­kezdtük a héten. Lacinak még egy kérdése van: —• Palackozott sör lesz? Az édes­apám azt szokott inni. — Lesz elég — biztatja az apjá­ért aggódó fiút Lázár József. Utunk végállomása a Játék- és Sportáruház Tömve az üzlet szülőkkel, akik vásárolnak. A két gyerek nem győ­zi forgatni a fejét a sokféle játék láttán. Deák Laci érdeklődését elő­ször is a „Pajtás” épitőszekrény köti le, komoly szakmai véleményt mond róla: „Fejleszti a gyerekek ügyességét, megszeretteti velük a technikát”j Ezen túl azonban bizony meg kell mondani, csődbe jut az a tervünk, hogy a két gyerekkel mondatjuk el: melyek azok a játékok, amelyet legjobban ajánlanának. Meri hát melyik az a fiú, vagy lány, aki nem kívánná — az egész játékboltot. Klári egy nagy hajasbabával ját­szik, kocsiba ülteti és ringatja, Laci a 600 forintos villanyvonatért eped. Azért a végén a nagy választék el­lenére, a két gyerek megtalálja, hogy mi hiányzik az üzletből: ródli és középszámú korcsolya. Kapos­vári üzletvezető megrendeléseket mutat; már novemberben több­száz szánkót, rődlit és többtucat korcsolyát kellett volna az üzlet­nek kapnia, azonban nem érkezett belőle elég. Hiszen eddig — pedig még hó sem esett — csaknem 300 szánkót és ródlit adtak el. Reméli azonban, hogy karácsonyra megér­kezik az áru. Ezzel vége a körútnak. A két gyerek a tanulságot igy vonja le: — Az üzletek tele vannak áru­val, választék van bőségesen, szép iMrácsonyuk lesz a gyerekeknek. t. k. A batáridő napló újjászületése Minden ember bizonyos fokig feledékeny, de azért van a határ­idő napló, hogy segítsen a véges emberi emlékezőtehetségen. — A most megjelent ünnepi külsejű rep­rezentatív úgynevezett minőségi ha­táridő napló, igen ízléses kivitelben bankposta papíron, selyem jelző- szalaggal, index-szes bővített kivi­telben készült. Az új határidő napló valósággal dísze lesz minden író­asztalinak. A termelőszövetkezetbe belépő egyénileg dolgozó parasztok nagy­többsége nincs megfelelően tájéko­zódva arról, hogy a belépési nyilat­kozat aláírása után hogyan alakul a beadási kötelezettség teljesítése. Nézzük meg a rendelkezéseket: Aki évközben lép a tsz-be, de a termést még magának takarít­ja be és a közös munkát csak a gazdasági év befejezése után kezdi meg. úgy a részére kivetett be­adást teljes egészében ki kell egyenlítenie; Előfordulhat hogy az új belépő tagnak beadási hátraléka van eb­ben az esetben a belépési nyilatko­zat aláírása után a begyűjtési hi­vatal a hátralékok behajtását a további intézkedésig felfüggeszti. A folyó gazdasági évre vonatkozó kö­telezettségeket azonban ettől füg­getlenül teljesíteni kell: Számos új belépő — annak el­lenére. hogy a gazdasági év lezárá­sa előtt írja alá a belépési nyilat­kozatot, nyomban részt kór a közös munkából, Mi a teendő ebben az esetben? Ha az új tag azonnal dolgozik, a földjét nyomban beviszi a közösbe, s a termést már a szövetkezet ta­karítja be, akkor beadását törlik, és a tsz beadási kötelezettségét emelik fel a megfelelő normák sze­rint. Ebben az esetben az új belé­pőnek csak a háztáji föld után kell a beadását teljesítenie. Előfordulhat. hogy az új belépő már valamilyen termékféleségből többet teljesített, mint amennyi belépéséig esedékes volt. Ilyenkor a többletbeadást a termelőszövetkezet javára írják, — amely viszont a beadott mennyiség értékét szabadpiaci áron köteles ki­fizetni az új tagnak; Az évközben belépő és a közös munkát megkezdő tag esetlég ser­tés-, vagy marhabeadásra társult, ezt a társulást a belépés után min­den további kötelezettség nélkül felbonthatja.­Akinek csak egy tehene volt és. azt saját részére megtartja, annak' a tej beadását azonnal törlik. A háztáji tehén után ugyanis nincs beadás. Akinek több tehene van és az alapszabályban megállapított mó­don jár el, tehát az egynél több te­henet beadja, a föld termését a tsz takarítja be, annak a belépését követő hónap első napjától a be­adott tehenek után ugyancsak meg­szűnik a beadási kötelezettsége. Az évközben belépő és a közős munkában résztvevő tagoknak a belépés időpontjáig esedékessé vált tejbeadást az esetleges hátralékók­kal együtt teljesíteni kell. Ez vo­natkozik a húsbeadási kötelezett­ségre is. Töltőtoll — pótnyakkal és pótheggyel Egyre fejlődő töltötollgyártásunlí újabb meglepetéssel szolgál. „Elő­re“ címen újajbb töltőtollfajtát ho­zott forgalomba. A töltőtollat pót­nyakkal és pótheggyel árusítják, s így a vevő hosszú időre biztosítva van. —> Amint a tollhegy és a ron­gálódásnak kitett nyak elhasználó­dik, egyszerűen kicserélhető. Osztályunk és az újság, Az iskolában alkot- mgnytant. tanítok. Munkám közben több­ször éreztem, nem elég az, amit a tankönyvből adunk tanítványaink­nak, mert az élet szin­te a nap minden per­cében előrehalad, újat ad. Mindannyian arra törekszünk, hogy mi­nél jobban felkészül­jünk az órákra, ezért a szakkönyveket, a tárgyhoz vonatkozó irodalmi műveket is felhasználjuk. Nem lehet elképzel­ni jó tanítást semilyen tárgyból a napi politi­kai, gazdasági és kul­turális élet ismerete nélkül. Ezekről főkép­pen a napilapokból ér­tesülünk. Ebből követ­kezik, hogy a sajtót minden nevelőnek nemcsak olvasnia, ha­nem gondosan tanul­mányoznia kell, hogy azokat osztályában a tantárgy keretében a gyakorlati élettel ösz- szekapcsolhassa. Nekem szokásom volt, hogy a Szabad Népet, a Néplapot ma­gammal vittem az órá­ra. s legtöbbször szán­dékosan az osztályban felejtettem. A pajtások olvasgatták, megszeret­ték a lapot és közösen megrendelték a Szabad Népet, a leányosztálv pedig a Néplapot. Van egy felelős, aki az új­ságok összegyűjtéséért, rendbentartásáért fe­lel. Az olvasást úgy ol­dottuk meg, hogy az első óra előtti időben olvassuk fel azokat a cikkeket, amelyek a tanult anyaggal Össze­függnek. Azt is tervbe vettük, hogy minden héten egy napon béha- tóbban foglalkozunk a sajtó tanulmányozásá­val. A sajtó helyes ol­vasásának módszerét ismertettem tanítvá­nyaimmal azzal a cél­lal, hogy szüleiknek azt továbbadják; A megrendelt lap el­ső példányának meg­érkezését ünnepélye­sen fogadtuk, mint az osztály közös vagyo­nát, valamennyiünk se­gítőjét, barátját. Min­den tantárgyhoz talá­lunk megfelelő cikket, melynek elolvasása se­gítséget nyújt a tanu­láshoz. DEME PÉTER igazgató Fegyvernek \

Next

/
Thumbnails
Contents